Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-03-22 / 12. szám

legnagyobb mérvű kiterjesztésével a legszegényebb néposztálynak is módot nyújt a vagyon szerzésre. Ezen irányelvek helyességét a részvényesek elismerve, az előterjesztett mérleget az igazgatóság és felőgyélő bizottság jelentésével együtt egyhangúlag elfogadták. A 24591 frt 20 kr tiszta jövedelemből 1000 drb részvény után a 20 frt 20000 osztalékra, kétesek tartalékának 1000 frt, gyulai nőegylet 100 frt, a békésmegyei közművelődési egyletnek 100 frt, Békésmegye történetére 25 frt adatott. Kalmár Mihály elhunyt igazgatósági tag helyére Nogáll László nyug. törvényszéki biró választatott meg 235 szavattal Fürdők István 52 szavazata ellenében.

A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár pénztári zárszámadása, 1895. évről. Bevételek: I. Pénztár készlet. Pénztári maradvány 1895. január 1-én 445-77. Tartaléktőke 1893. évről 600. M. kir. postatakarékpénztári törzsbetét 100. II. Tagjárulékok. Tagoktól 3919'34. Munkaadóktól 5718-65. 111. Belépési dijak. Két önként belépő után 2. IV. Időközi kamatok. I. Gyulavárosi takarékpénztári betét után 26-39. M. kir. postatakarókpénztári betét után 3 19. V. Pénzbüntetések. Hatóságoktól kihágások után 260‘30. VI. Egyéb bevételek. Tagkönyvekért 136-69. Könyvelési helyreigazítás 22*96. Összesen: 11235-29. Kiadások: I. Gyógykezelés és segélyezés. Táppénzben 1830-70. Orvosi szerekben 1673 03. Temetkezési pótlékban 229*85. Kórházi ápolás és szállításban 1050-68. Orvosi betegellenőri és szülésznői illetményben 1627 75. II. Igazgatási költségek, a) Személyi. Tiszti, szolga és bizalmi férfiak járandósága 2581-50 b) Dologi. Nyomtatványok, könyvek és irodai szerek 540-37. Irodabér, fűtés, világításért 236-16 Kiküldetések számlája 45-98. Bútor beszerzés 18. Ili, Vegyesek. Távbeszélő bevezetés és előfizetés 68-13. M. kir. postatakarékpénztár dij és jutaléka

16-15. |Iparügyek“ és „Jogi tanácsadó“ előfizetésére 8-58. Járulék visszatérítések 2-12. Könyvelési tévedés helyreigazítása 22*96. Egyéb kiadások 3"20. Egyenleg. 1893. évi tartaléktőkében 600. Pos- takarékpénztári törzsbetétben 100. Pénztár készlet 580*13. Öszesen: 11235-29.

A kölcsönös biztosítás kudarcza. Mi mindent nem hordanak manapság össze a kölcsönös biztosítás üdvös és olcsó voltáról! Kötetekre menne ez, ha könyvekbe gyüjtetnék, sőt még ezekbe sem férne bele minden dicséret. S mig a kölcsönösségi forma dicsősségét zengik, nem mulasztják el rárontani a részvénytársaságokra sem, melyek természetesen, biztosítottjaik véres verejtékén híznak nagyra. Es ennek daczára, olyan keserves tapasztalatokat, mint a kölcsönös biztosítóknál, a részvénytársaságoknál soha sem tettek a felek. Legújabb adalék erre nézve a berlini „Germania“ kölcsönös jégbiz- tositótérsaság esete. E társaság már a múlt évi augusztusban^ 3Q02á dijutánfizetést követelt be feleitől s miután ezzel sem tudta szükségleteit fedezni, most újabb 500% utánfizetést ró ki ugyanazokra a sze rencsétlen felekre, vagyis a társaságok biztosítottjai nyolczszáz százalék dij utánfizetést tartoznak eszközölni egyetlen egy évben. Természetes, hogy a legszegényebb, legtudatlanabb osztály körében hódit leginkább a kölcsönösségi forma, mert a képtelen Ígéreteknek, amelyekkel az ezeket propagálók elő- állanak, a naiv lelkek adnak leghamarább hitelt, mig a műveltebb, újságolvasó eleme tudja, hogy a „kölcsünös“-ök még ott is, hol több szakértelemmel és több pénzzel dolgoznak, egyre-másra a feleket sújtó katasztrófáról lesznek hírhedtekké. így nem régiben az „Ausztria“ osztrák kölcsönös szörnyű botrányaival voltak tele a lapok, most a „Germania“ német kölcsönös okoz megdöbbenést azzal, hogy feleitől 800%-os utánfizetést hajt be, vagyiB tőlük egy évben nem kevesebb, mint nyolczszoros évi dijat szed. Mint a „Neisser Zeitung“ irja, a neissi kerület egyetlen falujában 93 szegény parasztember az évi díjon felül több, mint 3000 márkára rugó összeget volt kénytelen a kölcsönös biztosító pénztárába egy esztendő alatt befizetni.

Olcsó tömeges kirándulás a kiállításra.

Tájékoztatás a szegényebb sorsú kisiparosok, kiskereskedők és ipari segédmunkásoknak az ezredéves kiállítás és a fő- éB székváros megtekintése czél- jából tervezett tömeges felrándulásai tekintetében.

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr, mint az ezredéves kiállítás országos bizottságának elnöke, messzemenő könnyítésekkel óhajtván lehetővé tenni a szegényebb sorsú kisiparosok, kiskereskedők és ipari segédmunkásoknak az ezredéves kiállítás és a fŐ- és székváros megtekintését, elhatározta, hogy a legalább 30 személyből alakult csoportban felrándulók részére:

a) a m. kir. államvasutak és ezeknek üzemében álló vasútnak vonalain 25%-nyi mérséklést engedélyez a zónarendszerü személy díjszabás szerinti

III. osztályú menetjegyárakból, továbbá intézkedik, hogy a nem állami kezelés alatt álló vasutak vonalain, nemkülönben a gőzhajózási társaságok által fenntartott személy-járatokon hasonértékü kedvezmények adassanak;

b) a fő- és székváros által, iskolaépületekben berendezett szállásokban lakást biztosit. Egy-egy teremben 10—20 egyén nyer elhelyezést akként, hogy minden személy részére egy teljelen felszerelt függönynyel ellátott vaságy, szék, polcz, ruhafogas, mosdó és írókészlet áll rendelkezésre;

c) a kiállítás területén épült csárdák és vendéglők tulajdonosaival létrejött megállapodás alapján 2 tál ételből álló ebédet szolgáltat;

d) díjmentesen megfelelő számú és nyelvismerettel biró kalauzokat bocsát az érkező csopor tok rendelkezésére, kik hivatva lesznek a csoportokat egész időzésük alatt a szükséges felvilágosításokkal támogatni és kisérni;

e) húsz krajczárra mérsékelt belépti jegyeket adat ki a kiállításra;

/) jegyfüzeteket hozat forgalomba a kiállítás igazgatósága utján, melyekben a menettérti jegy, szállítás |utalvány, a kiállításba való belépésre jogosító jegyek, az ebédjegy együtt foglaltatik s melyekért a díjfizetés egyszerre és egy összegben történvén, az utazás kényelme biztosittatik.

Ezen felsorolt kedvezmények mellet lehetővé válik az, hogy a XIV. zónához tartozó vidéken lakó iparos, illetve segéd 2 napi tartózkodásra (az élelmezést, szállást, belépti jegyet is beleértve) 8 forint költséggel;

a XIII. vonalszakaszhoz tartozó állomásról 7 frt 30 kr

a XII.

n

ti

n

6

| 70 „

a - XI.

n

ti

ti

6

» 30 „

a X.

n

1»

Ti

6

» n

a IX.

» ■

»

Ti

5

» 50 „

a VIII.

39

1)

9

5

1 10 „

a VII.

Ti

71

ti

4

,70/

a VI.

Ti

Ti

19

4

tt 30 „

az V.

ti

Ti

Ti

4

» 0

a IV.

ti

ti

n

3

» 50 „

a III.

ti

9

3

. 10 ,

a II.

7)

7)

Ti

2

n 70 „

az I.

Tf

7i

9

2

, 3C „

költséggel

teheti meg

az

utazást

Budapestre és

vissza.

A tömeges felrándulásokat a kiállítás kerületi és helyi bizottságai, a hazai kereskedelmi és iparkamarák, illetve ipartestületek, társulatok, iparoskörök szervezik.

A résztvevők előjegyzése, a részvételi dijak beszedése, a jegyfüzetek kezelése és kiosztása, a felrándulás időpontjának, az utazás programmjának megállapítása, vármegyénkint, vagy ezeken belül körzetenként a nevezett tényezők eszközük.

A felrándulás határnapja az ezredéves országos kiállítás igazgatóságával legalább 10 Dappal előbb .közlendő, hogy a szállás és ellátás biztosítása és a jegyfüzetek kiadása iránt intézkedés történhessék.

A kiránduló csoport az intézők által kijelölt vezetőkkel együttesen utazik a fő- és székvárosba s ugyanazon vonattal hagyja el Budapestet.

A kirándulók külön vonatot is vehetnek igénybe, ha az egészben fizetendő menetdij által a megteendő ut minden kilométere után 2 forint 40 kr. biztosittatik a m. kir. államvasutaknak. Ezen határozmány alól az igen távol fekvő állomásokról utazó csoportokkal szemben és ha a kirándulók száma az 500-at eléri, a kereskedelemügyi m. kir. minister úrtól esetről-esetre kikérendő engedély alapján, kivételek is lesznek tehetők.

Az egész csoportnak a tartózkodás egész ideje alatt való együttmaradása feltétlenül kötelező.

A kirándulókat érkezésüknél a kiállítás kalauzai fogadják és kisérik szállásukra, onnét a kiállításba. A délutáni órák a város nevezetességeinek megtekintésére lesznek fordíthatók.

Gondoskodás történik arról, hogy azok, kik a színházakat látogatni akarják, azt kalauzok kíséretében, kivételes áron kiadandó jegyekkel tehessék.

Mindenkinek, a ki ezen közgazdasági szempontból jelentékeny és az egész országban megindítandó mozgalomban tevékenykedni óhajt, a ki a' kis iparosok és segédmunkások érdekeit szivén viselvén, a tömeges kirándulások eszméjét terjeszteni óhajtja : a kiállítás kerületi és helyi bizottságai, a kereskedelmi és iparkamarák, ipartestületek, iparoskörök fognak a további részletekre felvilágosításokkal szolgálni.

Budapesten, 1896. évi január hóban.

Az ezredéves országos kiállítás igazgatósága.

Törvényszéki csarnok.

Keresd az asszonyt. Ezt a felkapott frázist követte Pűsky Gábor és Nagy Ferencz, és elszerették az egymás feleségeit. Ilyen eset ma már nemcsak az úri körökben, hanem az orosházi faluvégen is megesik. A dologban nem is volna semmi különös, csak a vége az. Püsky Gábor uram megunta az erkölcstelen életet és Nagy Ferencznét kikergetvén a házából, haza akarta vinni a tulajdon hitves feleségét Nagy Ferencztől. Ezen aztán ösze- kaptak. Nagy Ferencz előhúzott a dulakodás közben egy revolvert és háromszor rálőtt Püsky Gáborra. Ezzel beleütközött a bttkv.-be és az elmúlt héten tartott tárgyaláson súlyos testi sértés vétsége miatt 1 évi fogházra ítéltetett. »Cherchez la femme!«

Váltóhamisitó paraszt. Eddig csak olyan vál- tóhamisitókat ismertünk, a kik ha nem is éppen első osztályon utaznak és herczegekkel paroláznak, bár akad az is, de mindenesetre nadrágba járnak és „ur“-nak titulálják őket. Ma a millenium esztendejében beütött a romlatlan egyszerű nép közé is a korrupezió és a jámbor paraszt az írással együtt tanulja meg a hamisítást is. így járt Balázs Mihály Mihály gazd uram is, a ki a csorvási Arnóczky Mihály és András nevét írván egy hosszú papirosra 255 frtot zsebelt fel ogyik megyebeli banktól. Nem csak az igazság, hanem a hamisság is kiderül, igy tudódott ki a Balázs gazda hamissága is, ki váltig tagadta volna az aláírást, nem hitte el neki a törvényszék. Azután más fortélyhoz folyamodott és azt mondta, bogy Arnóczkyék őt megbízták az aláírással. Szembesítették velük s kiderült, hogy ez sem igaz. Végre be kellett vallania, s most a két névírásért, tekintetbe véve tudatlanságát, enyhén hat hónapra ítélték el a törvényszéknél. De ő felebbezett. Jegyzéke a gyulai kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság előtt megtartandó szóbeli tárgyalásoknak.

Márczius 24. 1896. D. 5. szám. Jánovszki János felperesnek, Novák György alperes elleni 301 frt 50 kr. tőke és járuléka iránti sommás pere.

1895. D. 137. szám. Szűcs Mihály felperesnek, Szűcs Mihálvné és t. alperesek elleni 500 frt tőke és járuléka iránti sommás pere.

Márczius 27. 1895. D. 102, szám. Özv. Dani- csek Istvánné felperesnek, Kalita Pál alperes elleni 60 frt tőke és járuléka iránti sommás pere.

1896. D.- 27. szám. Kulcsár Mihályné felperesnek, Tenner Lipót alperes elleni 94 frt 68 kr. tőke és járuléka iránti sommás pere.

HIRDETÉSEK.

3679—1896.

Pályázati hirdetmény.

Gyula rendezett tanácsú városnál ujonan rendszeresített és 800 frt évi fizetéssel, valamint 150 frt évi lakpénzzel javadalmazott Ill-ad jegyzői állásra ezennel pályázatot hirdetek s felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883-ik évi I. t.-cz. 3 ik avagy 6-ik §-ában megjelölt minősítésüket, valamint esetleg eddigi alkalmaztatásukat igazoló okirataikkal, továbbá illetőségi és erkölcsi bizonyitványnyal felszerelt kérvényeiket hozzám a f. évi április lió 1-ig nyújtsák be.

Gyulán, 1896. márczius 12-én.

Dr. Fábry Sándor,

87. 2—3. alispán.

Ház-eladás.

Gyulán a Fő-utcza 145. sz. a. lévő ház |V eladd. Tudakozódhatni Dobosfy Alajos kir. i. táblai bírónál Nagyváradon (űj-sor 12. szám.) 63.2_3.

4608—1896. Békésvármegye alispánjától.

Árlejtési hirdetmény.

Békésvármegye alispánja részéről következő munkáknak zárt ajánlati versenytárgyalás utján való biztosítása tétetik közhírré ;

1. ) A Békés-mezőberényi út külső szakaszának kiépítése macadam rendszer szerint számított költség 95529 frt 13 kr, bánatpénz 4800 frt,

2. ) A Békés-mezőberényi út belső szakaszainak kőburkolása, számított összeg 38954 frt 13 kr, bánatpénz 2000 frt.

3. ) A Gyula-sarkadi út remetei szakaszainak kiépítése macadamo rendszer szerint, költség összeg 45493 frt 21 kr; bánatpénz 2300 frt.

4. ) A szarvasi „Túzok“ utcza kőburkolása 28836 frt — kr, költséggel, bánatpénz 1500 frt.

5. ) A szarvasi „Túzok* utcza alépítménye (földmunka és műtárgy építés) számított költség 3481 frt 40 kr.; bánatpénz 200 frt.

\6.) A kondorosi indóházi út alépitménye (földmunka és műtárgy építés) költség összeg 915 frt 09 kr. bánatpénz 50 frt.

Mindezen munkákra a zárt Írásbeli ajánlatok külön külön, a fenti bánatpénzek csatolása mellett alol- irott alispánhoz a f. évi április 4-ének d. e. 10 órájáig adandók be. A nyilvános verseny tárgyalás a vármegye székházának kis termében április hó 4-én d. e. 10 órakor fog megtartatni.

A terv-, előméret-, költségvetés-, valamint az árlejtési és építési feltételek a kir. államépitészeti hivatal helyiségében minden hétköznap d. e. 9—12. d. u. 3—5. óráig megtekinthetők.

Gyulán, 1896. márczius 13-án.

Dr. Fábry Sándor, s. k.

68. 1—3. alispán.

Hirdetmény.

Eladó vagy bérbeadó a várkert szomszédságában levő 214/1. számú báz és telek mely a legnagyobb kényelemnek megfelelő- Ieg épült és áll 4 utczai szoba, konyha élés és fáskamara, pincze és más mellékhelyiségekből, udvar, gyümölcs és virágos kert külön elkerítve.

Az eladás vagy bérbeadás felől értekezhetni alant irt tulajdonosnőnél Kossuth Lajos- utcza 143. számú kötődében, vagy lakásán Nagyoláh város Sáncz-utcza 1922. házszám alatt.

82.1-2. Martinyi Sámuelné.

Felhívás.

A gyulai 48-as kör 1896. április hó 6-án a nópkerti pavilion nagytermében saját könyvtára javára tánczvigalmat rendez, melyre a mulatni szándékozó közönséget ez utón is meghivja

74. j

_3. a rendező-bizottság.

Ad

. 1079—1896. *

Pályázati hirdetmény.

Vésztő községben szervezett s 360 frt évi fizetéssel javadalmazott irnoly^illásra pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat a^lhívom, hogy pályázati kérvényeiket képzettségüket igazoló bizonyítványaikkal felszerelve hozzáiwf. é. márczius 26-ig adják be. A mégválasztandóyirapk egyszersmind az adó- végrehajtói teerdőketris ellátni köteles.

Szeghalmon, 1896. márcz. 11.

■L Főszolgabíró helyett

\ Baross Dezső,

78. 1—1. %, szolgabiró.

130—1896. sz.

F

Árverési hirdetmény.

Alulirt bírósági végrehajtó az 1881, évi 60. t.-cz. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bpesti kir. keresked/és váltó törvényszék 1895. évi 57049 P. száma végzése következtében Dr. Mendl Arthur bpeefi ügyvéd által képviselt

Hygeia fémipar- részvénytársaság javára Goldstein Mór gyulai lakos ellen 582 frt 72 kr. s jár. erejéig foganatosított-biztosítási végrehajhás utján lefoglalt és 1252 frfa-a becsült szappan éiegyéb árúkból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a gyulai kir.gbiróság 857.1896 számú végzése folytán 582 frt 72 kr. tőkekövetelés ennek 1894. évi szept. hó 14'-ik napjától járó 5 és 6% kamatai és eddig^uisszesen 104 frt 20 krban biróílag már megállapított költségek erejéig alperes lakásán leendő esnözlésére 1896. évi márcz. hó 24-ik mapjának ^’délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahho^Fa vem ni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg,\hogy az' érintett ingóságok az 1881. im LX. t.-ok 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni.

Kelt Gyulán, 1896. márcz. 9-én.

Tar Gyula,

83 1—1 kir. jbirósági végrehajtó.

145—1896. szám.

Árverési hirdetmény.

Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX, t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré, teszi, bogy a gyulai kir. törvényszék 1895. évL/8616 V. számú végzése következtében JantsovityTDmil gyulai ügyvéd által képviselt Verner Máriasígyulai lakos javára Yerner Jtudolfné gyulai lakomKllen 500 frt s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le foglalt és 36h.frtra becsült házibutorok és berendezési tárgyakbónálló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. #

Mely árverésneka grainkir. jbiróság 106Ö/1896. számú végzése folytán 3űlf frt — kr. tőkekövetelés, ennek 1895. évi április ,hó 30-ik napjától járó 6% kamatai és eddig jjiszeslfh 47 frt 78 krban bi- róilag már megállapított költségek erejéig alperes lakásán leendő eszközlésére 1806. évi márczius hó 26-ik napjának (jelelőtti 9 órán határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékolok oly megjegyzéssel hivatnak mbg, hogy az érifeett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 10& § a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni.

Kelt Gyulán, 1896. évi márczius hó 10-én.

Tar Gyula,

77. 1—1. kir. jbirósági végrehajtó.

203—1896. Tkv. szám

F

Árverési hirdetményi kivonat.

A gythai kir. törvsz. mint tkvi. hatóság közhírré teszi, nagy Blaskovits Ilona végrehajtatónak Glaser Károlyié Forster Hermina végrehajtást szenvedő elleni 17(JD frt — kr. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében Glaser Károlyné Forster Herminának. 1. ab gyulai 2397 sz. tjkvben 5357-hr. sz. a.foglalt ház,lh udvar és kertjére 106 j.frtban,

2. a gyulai 3195 s|. tjkvben 6303 hr. sz.-a. foglalt ház, udvar és kertjeire az árverést 456,frt — krban ezennel megállapitottkkikiáltási árbaoí^lrerdelte, és hogy a fennebb megjejölt ingatlan.^az 1896. évi május hó 26-ik napján délelőtt Jurakor a gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál megtartandó nyilvános árve^ésen/a megállapított kikiáltási áron alól is eladatoi/lugnak.

Árverezni szándékojfpk tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, ms ad 1., 10 frt 60 krt. ad 2., 45 frt 60 ;!frt. vjtkószpónzben, vagy az 1881. LX. törvénycikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számítót^ és az $881. évi november hó 1-én 3333. számfalatt kelfe,igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ábáfi kijelölt óv^ékképes értékpapírban a kiküldőig kezéhez letettük avagy az 1881. LX. tcz. Í70.;§-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elrages elhelyezéséről raiállitott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kir. ytörvszék mint tkönyvi hatóság.

Kéjt Gyulán, 1896. évi februároké 14.

Dr. Kalocsay Kálmán,

79.1—1. kir. tr8z. biró.

Meg’hiYÓ.

A gyulái kerületi betegsepelyző pénztár.

iii-íá évi rendes közgyűlését

saját helyiségéin 1896. évi#márczius hó22-én d. e. 9 órakor tart» meg, n||lyre a t. közgyűlési kiküldöttek teljes\ tisztelettelmegkivatnak.

Megjegyezteti!!, hogjú a közgyűlés a kiküldöttek V3 részének menelerwke esetén határozatképes.

Határozat képt^nnég esetén a közgyűlés az az alapszabályok 27. {Leérteimében a f. évi ápril hó 6. napján d. e. Sorakor fog megtartatni.

Naprend:

1. Az igazgatóig éra jelentése.

2. A zárszámadások jóváhagyása és a felmentvény iránti határo&t. \

3. A tartaléktöke megállapítása 1895. évről.

4. Indítványok.*) %

5. 6 felügyelő bizottsági tagnak 1 évre, ^igazgatósági póttagnak 6 évre, 1 vamsz-tott bírósági póttagnak a hátralevő 4 évre leendő megválasztása, végre az alapsj&Mlyok 22. §. érteinkben az igazgatóság Vy-áppik kisorsolása, 1 helyeik választás utján leendő betöltése.

Gyula, 1896. márezus 10.

Diósy Bén, Sál József,

titkár. ' ig- elnök.

*) Az indítványok 3 nappal a közgyűlést megelőzőleg Írásban adandók be. 71, 2—2.

V