Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-12-13 / 51. szám
„Éljen a hazai" Magyar egyveleg, zongorára két kézre összeállította Ivánfi Iván (Grcizinger Iván). Megjelent Klökner Ede kiadásában Budapesten, ára 1 frt 50 kr. A magyar dalok legszebb gyön gyei és egyéb magyar motívumok képezik az egyveleget, a mely egyedül áll ebben a zsánerben. Ivánfit nagy zenei tudása és finom Ízlése egyaránt képesítették arra, hogy ezzel a művel megajándékozza a magyar zenekedvelő publikumot, a mely bizonyára köszönettel fogja fogadni azt, mert nem lesz többé a selejtes német potpourrikra utalva. Az átirat közepes nehézségű úgy, hogy kissé gyakorlottabb zongorázók könnyen lejátszhatják. Ajánljuk a remek szépen harmonizált 32 legszebb füzetet a jó magyar zenét kedvelő zongorázók különös figyelmébe. Kapható a kiadónál Klökner Ede zenemű kiadóhivatalában Budapest YI. Csengery utcza 62. sz. a. (Az 1896—1901-iki országgyűlési képviselő választókerületek térképe) czim alatt érdekes térkép jelent meg. E térkép Magyarország összes választó- kerületeit, valamint az illető képviselők neveit feltünteti ; a kerületeknek a képviselőház feloszlatásának idejebeli pártállását a színezés által tünteti ki. A hazánk és a főváros lakosságának foglalkozási statisztikáját is tartalmazó térkép 60 krajczárért minden könyvkereskedésben s az összeg előzetes beküldése mellett Bécsben, az országos képviselő választókerületek térképének kiadóhivatalában. VII/1. kapható. Törvényszéki csarnok. Gyilkosság vádja miatt állott f. hó 10-én ifj. Koót József gyomai lakos a törvényszék előtt. A dolog előzménye — mint különben annak idején megírtuk — az, hogy vádlott atyjával id. Koós Józseffel, ki vejét fiánál jobban szerette, régóta ellenségeskedésben állott. Midőn pedig id. Koós József a tulajdonát képező s fia által felében bírt félfertály földet 1896-ban vejének, Tóth Józsefnek adta át s fiát felszólította, hogy Szent-Mihály napkor hagyja el a földet, az ifj. Tóth József elkeseredése tetőpontra hágott. 1896. augusztus 11-én az öreg vejével együtt kiment a vitás földre azt felszántani, a mit ifj. Koós József észrevevén, felszólította sógorát, Tóth Józsefet, hogy azonnal hagyja el a földet. Erre ez nem volt hajlandó s ekkor ifj Koós József azzal az elhatározással, hogy sógorát agyonlövi, elrohant közeli tanyájára, revolverét megtöltötte s még vagy 20 darab töltényt magához véve, kiment a földre, a hol atyja és sógora már javában szántottak. Itt sógorát újra felhívta, hogy hagyja abba a szántást s távozzék el, midőn pedig ez nem engedett, rálőtt, úgy, hogy Tóth József holtan rogyott össze. Az öreg Koós ekkor fiára vetette magát, hogy a revolvert kezéből kicsavarja, de ez atyjára is rálőtt háromszor, azonban egyik lövés sem talált s midőn az öreg nem akarta elereszteni, a revolver agyával addig verte fejbe, mig a földre esett. Az öreg ekkor elmenekült, fiát pedig a csendőrök, midőn éppen indult magát feljelenteni, útközben elfogták. Ifj. Koós József a végtárgyaláson azzal védekezett, hogy ő nem akarta sógorát meglőni, hanem csak megijeszteni s az apjával való dulakodás közben sem azért sütötte el — szerinte kétszer — a revolvert, hogy azt meglője, hanem csak azért, hogy ez őt elereszsze. A kihallgatott tanuk, valamint az öreg Koós előadásával azonban ezen védekezése meg lett czáfolva s igy vádlottat, tekintve, hogy az előre megfontolt szándék ellene megállapítható nem volt, a kir. törvényszék, dr. Némethy József kir. alügyész és dr. Herényi Ármin védő ügyvéd sikerült vád- és vód- beszédei meghallgatása után, nem gyilkosság, ha nem szándékos emberölés büntette és ennek kísérletében mondotta ki bűnösnek s ezért 10 évi fegy- házra és 10 évi hivatalvesztésre ítélte. As Ítélet ellen úgy vádlott, mint kir. ügyész felebbezett. Hamis ezüst forintok. Ez év tavaszán Okány Vésztő és Szeghalom környékén — mint annak idején megírtuk — nagyobb mennyiségű hamis ezüstforintosok voltak forgalomban. A csendőrség nyomozása közben megtudta, hogy Mi ke Ferencz vésztői szatócs kereskedésében, id. Kiss László, Mike Ferencz nejétől, Tóth Racheltől dohányt vásárolt s egy forinttal fizetett. Az asszonyt már ekkor figyelmeztették, hogy hamis pénz van forgalomban s épp a miatt jobban megnézte a kapott forintot és azt hamisnak találta, vissza is adta Kiss Lászlónak. Ugyanezen időtájban Okányban heti vásár volt s a vásáron Kiss Lászlóné egy hamis forintost adott át Kalina László edényesnek, hogy azt váltsa fel. Az edényes fel is váltotta, bár gyanúsnak találta az ezüst forintost. Ezen a nyomon elindulva, a csendőrök Kiss László malmában házkutatást tartottak s találtak is nagyobb mennyiségű bűnjelet. Vallatóra fogták ifj. Kiss Lászlót, a ki beismerte, hogy körülbelül 180 darab hamis ezüst forintot készített és ebből ő, atyja és anyja mintegy 100 darabot forgalomba is hoztak. Egyúttal a csendőröket felvezette a malom emeletébe, hol a falból kivett 65 darab hamis forintot és a készítésnél használt gipszformákat. A vizsgálat folyamán ifj. Kiss László beismerte, hogy ő készitette a hamisítványokat s uzokat anyja és atyja hozták forgalomba. Le is tartóztatták őt is, meg atyját is. A budapesti büntető törvényszék Fekete Gyula dr. tanácselnök elnöklete alatt csütörtökön ítélt a pénzhamisítás ügyében s Mészáros kir. ügyész indítványára Kiss Lászlót pénzhamisítás büntette miatt két és fél évi fegyházra, id. Kiss Lászlót hamis pénz forgalombahozatala miatt 1 és fél évi bőr tönre ítélte, Kiss Lászlóné ellen pedig a bíróság beszüntette a további eljárást. Bosszúálló asszony, özv. Kovács Pálné másfél évig élt Kun Lajossal F.-Gyarmaton boldog vadházasságban. Kun Lajos azonban végre is beleunt a boldogságba s f. évi szeptember 23-án kiadta az utat az asszonynak. Elő is állott a kocsi, mely az asszonyt holmijával együtt elviendő volt, de nem ment oly könnyen a dolog, a mint Kun Lajos gondolta, mert az asszony az együttélésük alatt szerzett vagyon felett osztozkodni akart' s addig nem akart egy tapodtat sem menni. Nagy nehezen felültették a kocsira, felrakták holmiját is, de midőn a kocsi ki akart gördülni az udvarról, hirtelen leugrott róla s meggyujtótt egy csomó gyufát, azt az udvaron levő szalmakazalra dobta, mitől az természetesen tüzet fogott s a közelében levő óllal együtt leégett. De ez még nem elégítette ki bosszúját, hanem még ugyanaz nap kiment a dinnyeföldre s tehetetlen haragjában a szép érett dinnyéket íb mind összekaszabolta. Ezért állott múlt hétfőn a törvény előtt. Azonban a végtárgyalás folyamán konstatálva lett, hogy a leégett anyag ösz- szes értéke 5 irtot tett és részben tényleg a vádlott tulajdonát képezte; I mivel az is meg lett állapítva, hogy a kazal fekvése olyan volt, hogy elégése által másnak sem veszélyére, sem vagyonára kár nem származhatott, a kir. törvényszék nem a gyújtogatás bűntettében, hanem idegen ingó vagyon szándékos megrongálásának vétségében ta Iáita bűnösnek; de miután sértett panaszától el- állott, vádlottat felmentette s miután eddig vizsgálati fogságban volt, azonnal szabadlábra helyezte. Rohonczy s Franki. Folyó hó 3 án érdekes végtárgyalás folyt le a kir. törvényszék előtt. Rohonczy Gida országgyűlési képviselő, ki tudvalevő leg nemcsak kitűnő sportsmann, hanem a mellett szerencsés feltaláló is, az általa feltalált és előállított korcsolyáknak Németország részére való nagybani árusításával Franki Salamon megyei illetőségű berlini lakost bizta meg. Ezen megbízásból kifolyólag köztük differencziák származtass miután Rohonczy úgy volt meggyőződve, hogy Franki mintegy 1128,33 márkával nem számolt el és mintegy 319.33 márka értékű árut elsikkasztott, feljelentést tett ellene. Franki azonban mindezt tagadta s az általa átvett árukról és elküldött pénzről úgy számol el, hogy mintegy 219,93 márka tűnik ki, mint olyan, melyről vádlott beismerte, hogy azzal Rohonczynak tartozik. Miután nem volt megállapítható, hogy Franki Salamon és Rohonczy között bizományi viszony állt volna fenn, mivel erről a kihallgatott tanuk közül egyiknek sem, még Rohonczy magántitkárának sem volt tudomása s miután Rohonczy maga is beismerte, hogy köztük végelszámolás nem történt és a vitás tételek nem tisztáztattak s igy elszámolás nem törénvén, az sem volt megállapítható, hogy mennyi azon összeg, mely az elszámolás megejtése után esetleg mint elsikkasztott összeg jelentkezik, a kir. törvényszék vádlottat felmentette s Rohonczyt polgári perutra utasította. Rohonczyt dr. Frankó László képviselte. BohU8 János csabai lakos leánya Judit, szolgálatadó gazdájától ok nélkül eltávozott s nagyanyjához, özv. Hrabovszki Pálnéhoz költözött. Ezt megtudva Bohus János, elment anyósához s leányát helyéről való eltávozása miatt megfeddvén, többek között kétszer pofon is vágta. Ekkor azonban közbe lépett özv. Hrabovszki Pálné s hogy veje dühét lecsillapítsa, egy kanta vízzel kétszer nyakon öntötte. Ebből köztük dulakodás támadt, kikerültek az udvarra s a rokonság is beleavatkozván a do logba, a harcz általános lett. Özv. Hankó Jánosné, Hrabovszki Pálnénak testvére, hogy véget vessen a küzdelemnek, felkapott egy dézsa oltott meszet s azt Bohus Jánosnak szeme közé csapta. Yége is lett a harcznak, mert szegény Bohus János körül forogni kezdett a világ, arcza egészen összeégett e bal szeme világát örökre elvesztette. A kir. törvényszék özv. Hankó Jánosnét e miatt 8 havi börtönre ítélte. üsZözgrqbZ cLaság1. A gazdasági egyesületből. Régen foglalkoztatja a megyei gazdasági egyesületet, úgy a vármegyét azon szándék, mint lehetne szorosabb kap csolatba hozni a megyét ez önkényesen alakult társadalmi tényezővel, hogy igy a vármegyének is lenne, hogy úgy mondjuk közgazdasági szerve, melyet most sajnosán nélkülöz ] a gazdasági egylet ki is dolgozta szabályzatát s lényeges változtatásai ezek: az egylet kormányzásába befolyást enged a megyének. A központi tisztikarnak négy tagja hivatalból tagja az egyesületnek. Minden járásnak s minden községnek lesz hivatalból egy-egy tagja; ekként a választmánynak nyolezvanhárom tagjj lesz. A tagsági dijakat hatósági közreműködéssel szedik be- De számítanak, különösen nagyobb szabású közgazdasági akczióban a megye segélyére/ Az öt forintos tagsági-dijakat törlik. Az uj alap- szabályzat részletes munkaprogrammot állapit meg 8 a vándorközgyülések tartását alapszabályában biztosítja. Ezeket az alapszabályokat most már a közös bizottság fogja tárgyalni. Kimondotta az igazgató-választmány vasárnapi ülésében azt is, hogy a magyar gazdák szövetségébe 200 koronás díjjal belép, de fentartja álláspontját a szövetség dolgában, mely azonos az erdélyrészi gazdasági egylet álláspontjával. Az e hó' 13-án tartandó köz gyűlésre Geiszt Gyula alelnököt és Zlinszky István titkárt küldi föl az igazgatóság. Mokry Borna igazgató választmányi tag fontos körülményre hívja föl a tagok figyelmét. Nevezetesen a mezei egerek oly nagy mérvben terjednek el, hogy közgazdasági csapásként nehezednek a gazdákra. Sürgős intézkedésekre kéri felhívni a hatóságot. A választmány elhatározta, hogy úgy a vármegyei alispánt, nint a földmivelési minisztert sürgős feliratban kéri föl a pusztítás hatósági elrendelésére. 2129.—1896. ikt. sz. Hirdetmény. A mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló, 1895. évi XLYI. t.-cz. 8 az annak végrehajtása tárgyában alkotott 38,286.—1896. sz. m. kir, földmive- lésügyi miniszteri rendelet közérdekű rendelkezéseit, — melyek a templomok előtt a szokásos módon részben már közhírré tétettek Gyula város közönségével tudomás és a törvény rendelkezéséhez való szigorú alkalmazkodás végett kivonatosan a következőkben közlöm 1 A már életbe lépett 1895. évi XLVI. t.-cz, s az ennek végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet a múltban gyakorivá vált visszaélések megakadályozása végett s a mezőgazdasági termelés, a kereskedelem és a fogyasztó közönség érdekeinek megvédése czéljából az alább érintett szigorú büntetés terhe mellett jövőre a mezőgazdasági termények, termékek és czikkek meghamisítását, vagy a hamisítottak forgalomba hozatalát megtiltja. Első sorban elősorolandom ama termékek, termények és czikkeket, melyeknek meghamisítása tiltva van, — másod sorban tájékoztatni fogom a közönséget az irányban, hogy mit ért a törvény a termények hamisítása alatt? — Végül e törvény egyéb intézkedésed s a törvény áthágóira kiszabandó büntetéseket fogom felsorolni. Ama termékek, termények és czikkeket, melyeknek hamisítását a fent hivatott törvény megtiltja, a következők : 1. A tej és mindennemű tejtermék, u. m.: tejszín, vaj, tejfel, túró. sajt és aludt tej. 2. Az állati és növényi zsírok, zsiradékok és olajnemüek. 3. Gabona- és lisztnemüek, és pedig a nálunk termelni szokott mindennemű gabona, liszt, lisztből készült tésztaneműek, kenyér, szárított vagy más módon készült tészták. 4. Méz. 5. Paprika. 6. Gazdasági-, erdészeti- és kertészeti vető- és fűmaguak. 7. Abrak takarmány (zab takarmány, árpa, tengeri, takarmánylisztek, korpa, olajpogácsa, szárított moslék, szárított répa szeletek, sörtörköly stb.) 8. Trágyanemüek, állati-, növényi- és ásványtrágyák. A mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisítása alatt, azoknak minden utánzása vagy olynemü megváltoztatása értendő, mely a fogyasztó közönséget vagy a vevőt a termény, termék, vagy czikk eredete, összetétele, vagy minősége tekintetében tévedésbe ejteni alkalmas. Es pedig hamisitottnak tekintetik minden termény, termék és czikk, mely: 1. Azok eredetének és természetének nem megfelelő, ha nem idegen anyagból készült utánzat. 2. Melyek idegen anyagokkal összekeverve vannak akár azért, hogy többnek vagy súlyosabbnak, akár hogy más minőségűnek vagy eredetűnek lássanak. 3. Melyek idegen anyagokkal összekevertetnek azért, hogy jobb minőségűnek lássanak, vagy hogy azoknak bizonyos roszasága vagy bármi hiánya el- palástoltassék. 4. Melyek annál az értéknél, mely értékkel kínálva s illetve eladva voltak, csekélyebb érték- tartalommal szállíttatnak. 5. Melyek megromlottak, vagy használati értékükben megfogyatkoztak s annak daczára olyan elnevezés vagy megjelöléssel áruitatnak mely alkalmas arra, hogy a vevőt annak mikénti felhasználása köröl megtévessze. 6. Melyek bár nem hamisítottak, de oly megjelöléssel, vagy olyan név alatt áruitatnak, mely a vevő közönséget esetleg arra indíthatja., hogy az oly czélra használja fel, melyre vagy csekélyebb használati értékkel bírnak, vagy a mezőgazdaságra károsak. Röviden összegezve, hamisitottnak tekintendő minden mezőgazdasági termény, termék és czikk, mely bármi úton idegen anyagból van előállítva, melyhez idegen anyag van keverve oly czélból, hogy többnek vagy más minőségűnek vagy erede tűnek lássék, melyek csekélyebb értéktartálommal adatnak át a vevőknek, mint milyennel kínálva vagy árulva lettek, melyek értékükben bármi okból csökkentek s ennek daczára olyan név alatt kináltatnak vagy áruitatnak, hogy a vevő azt teljes értékkel bírónak véli, melyek bár nem hamisítottak, de oly név alatt áruitatnak, mely a vevőt annak kárára | mikénti felhasználás tekintetében megtéveszti. A fent hivatott törvény 3. §-a a mezőgazda- sági termény-, tennék- és czikkeknek most előadott meghamisításait két hónapig terjedő elzárással és 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel rendeli sújtani. Ugyanezen büntetéssel sujtatik az is, ki: 1. Hamisításra alkalmas anyagot e czélra hirdet vagy forgalomba hoz. 2. Ki a már meghamisított terményt ezt tudva, forgalomba hozza A mezőgazdasági torményoknek fent elősorolt meghamisításán kívül tiltva van azokat, élv szárma zásuakként vagy oly hely vagy vidék megjelölésével árulni, mely azokat származásuk szerint meg nem illeti s illetve mely vidékről valósággal nem származtak. Eme tilalom megszegői 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünteitetik. A törvény a mezőgazdasági termények közforgalmának ellenőrzését a hatóságoknak szigorúan kötelességévé tévén, egyszersmind azt, ki a hatósági közegeket ellenőrző működésükben akadályozza vagy az ellenőrzést meghiúsítja, egy hónapig terjedő elzárás és 400 koronáig terjedő pénzbüntétés- sel rendeli büntetni. A hivatott törvény rendelkezéseiből kiemelem raég: 1. Hogy a tej és tejnemüek csak kizárólag e czélra használt oly fa, mázolt cserép, vagy üveg és a megsavanyodott vagy megaludt tej kivételével, jól czinezett bádogedényekben szállíthatók a fogyasztókhoz vagy elárusitásra, melyekben a bennök levő tejnem neve olvashatólag és az edénytől elválaszt- batlanul fel van írva. 2. Az üzletszerű tejszállitó köteles nevét és lakhelyét feltüntető felírást járművén és elárusító asztalán alkalfnazni és mindazon egyének ruházatán állandóan, olvashatóan és könnyen felismerhető helyen viseltetni, kik a tej szállításával és elárusi- fásával foglalkoznak. Tejszállitó járműveken oly tárgyak nem szállíthatók, melyek fertőző hatásúak vagy tisztátalan- ságot okozók. 3. Romlott vagy egészségtelen takarmánnyal, esetleg ártalmas minőségű vízzel táplált fejős állatok teje általában, valamint a borjazást vagy el- lést követő nyolez nap alatt -ejt tej a forgalomból ki van zárva. 4. Tésztaneműek, melyek forgalomba hozatnak, a liszten kívül csak oly megengedett más segédanyagokat tartalmazhatnak, melyek az illető tésztaneműek élvezetesebbé vagy eltarthatóbbá tételére szükségesek, milyenek péld. viz, tojás, tej, vaj. élesztő; burgonya stb. Midőn a törvény rendelkezéseinek pontos betartására Gyula város közönségét felhivom, egyszersmind felkérem a város polgárait, hogy az esetleg általuk tapasztalt visszaéléseket a közérdek szempontjából hozzám jelentsék be. Gyulán, 1896. év november hó 28-án. Dr. Br. Drechsel Gyula, 317 1—1 r. kapitány. 21429. ikt. szhoz. Békésvármegye alispánjától. 1896. r Arlejtési hirdetmény. Az 1897. évben Békésvármegye törvényhatósága részére szükséges irodai szerek (kikiáltási ár 2117 frt), 896 csomag 6-os számú milly gyertya (kikiáltási ára 50 kr.), 400 liter tisztított petroleum (kikiáltási ár literenként 25 kr.) és a szolgaszemélyzet részére szükséges ruhanemüek (kikiáltási ár 976 frt) árlejtés utján leendő biztosítására zárt ajánlati verseny nyittatik, melyre vállalkozni óhajtók, azon megjegyzéssel hivatnak föl, hogy sza- bályszerüleg kiállított bélyegzett és 10 °/„-nyi bánatpénzzel vagy óvadékképes értékpapírokkal stb. terhelt zárt ajánlataikat a vármegye alispánjához f. é. deczember hó 20-ik napjának d. e. 10 órájáig annál is inkább adják be, mert utóbb érkezett ajánlatok figyelembe nem fognak vétetni. Az ajánlatok melyekben az árleengedés százalékokban fejezendők ki azonnal fölbontatnak és tárgyaltatnak. Megjegyeztetik, hogy oly ajánlatok, melyekben az árleengedés százalékban nem lesz kifejezve, figyelemben nem vétetnek. Az ajánlatban minden vállalkozó tartozik kijelenteni, hogy az árlejtési feltételeket ismeri, s azok megtartására magát kötelezi. Csak oly ajánlatok vétetnek figyelembe, melyek hazai gyártmányokra vonatkoznak, mely körülményt az átvételnél vállalkozó igazolni tartozik. Az árlejtési feltételek a vármegyei közigazgatási kiadói hivatalban s a járási főszolgabíróknál, valamint Gyula város polgármesterénél, a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Gyulán, 1896. decz. 2 án. Dp. Fábry Sándor, 307 2—2 alispán. 21310. ikt.—1896. Békésvármegye alispánjátólÁrlejtési hirdetmény. A békésvármegyei közkórház részére az 1897. évre szükséges következő tárgyakat u. ni.: а) Cselédruházat . . . 157 frt 80 kr. б) Ágyfölszerelések . . 465 „ 40 „ c) Csizmadia munkák . 318 1 — „ d) Asztalos munkák. , 98 „ — „ é) Bádogos munkák . . 93 — .és /) Yasáruak .... 401 frt 30 kr. kikiáltási árak mellett árlejtés utján fognak beszereztetni. Fölhivatnak ennélfogva a vállalkozni akarók, hogy 10 százalék óvadékkal ellátott, külön szakmaszerinti zárt ajánlataikat, melyben az engedmény százalékokban jelzendő, a vármegye alispánjához 1896. évi deczember hó 20-án délelőtt 10 Óráig adják be A beszerzendő tárgyak mennyiségéről és minőségéről hivatalos órákban a kórház irodájában kellő felvilágosítás szerezhető. Gyulán, 1896. deczember hó 3-án. Dr. Fábry Sándor, 308 2—2 .alispán. Kiadó lakások. Gyulán, a Pacsirta - utczábau fekvő 1270. számú házban 4 szoba, konyha, kamara, 2 n w n ™ 5) « »> lakrészekből és mellékhelyiségekből álló lakások kiadók. Értekezhetni a házban lakó tulajdonossal. 273 4—10
