Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-02-23 / 8. szám

Orosházán 5 pénzintézet van s azért mégis sokkal nagyobb perczentekre dolgoznak, mint a gyulaiak, hol tudvalevőleg csak kettő van. Hát a kartelt minek találták volna ki? De nem erről van szó, hanem arról, hogy melyik birja tovább. Mindenki azt fogja hinni, hogy a községi, mert neki nagyobb anyagi háttere van, mint a társulatinak. Pegig meg­fordítva van. Mert a küzdelemben nem az anyagi háttér a döntő motivum, hanem a ki­mutatható tiszta haszon. A társulati intéze­teknél a részvényesek kénytelenek megelé­gedni annyi osztalékkal, mint a mennyi éppen van. És ha egyáltalán nincs, a mi szintén előfordulhat, akkor sem tör ki forradalom. De a községieknél nem igy van, mert itt az a fönt említett 250,000 frt, mely alaptőke gyanánt szerepel, mindenkor és biztosan hoz 4‘/2 perczentet. Ha az évi tiszta haszonból ennyi nem fog ésni az alaptőkére, akkor daczára a nagy rizikónak és daczára a nagy felelőségnek, a község meg lett károsítva. Már pedig nagyon csekély valószínűség van arra, hogy, tekintetbe véve a magas adót, a drága házbért, a tisztességes hivatali fizeté­seket és egyébb a regiehez tartozó kiadá­sokat, melyek mind a tiszta haszonból vonan- dók le; de különösen tekintetbe véve, hogy azok, kik nagyobb ügyletekbe bocsájtkozhat- nak nagyobb részben takarékpénztári rész­vényesek s igy saját intézetüket fogják igénybe venni hiteligényeik kielégítése alkal­mával; tekintetbe véve végre azt is, hogy a községi takarékpénztár, ha rendeltetésének meg akar felelni, olcsóbb hitelt volna kény­telen nyújtani — hát bizony, újra mondom, nagyon csekély valószínűség van arra, hogy a 250,000 frt meghozza azt a perczen­tet, melyet ma minden gond és minden munka nélkül meghoz. Különben fenntartjuk magunk­nak a jogot, hogy ama nem valószínű eset­ben, mikor a kérdés aktuális jelleget ölteni, újra és részletesen hozzászólhassunk. __________ Sch. B. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulat rendkívüli közgyűlése. * (Február 5.) Jelen voltak Ladies György társ. elnök, Kel­ler Imre társ. alelnök, Haan Béla, Achim Gusztáv, Dr. Hajnal István, Mezei Lajos, P. Nagy Sándor, Hoffmann Mihály, Szekér Gyula, Aszalay Gyula, Kovács András, Z. Nagy Ferencz, Erdős Mátyás, Hegedűs Mihály, Kosztolányi Béla kir, főmérnök, Gallacz János vizépitészeti kerületi felügyelő, SzarvaBsy Arzén kir. mérnök; miniszteri megbízott, Erkel János, társ főmérnök és Csausz Lajos társ. igazgató. Ladies György társ. elnök annak előre bocsá­tásával és constantálásával, hogy a közgyűlés köl- CBÖn feltételeinek megszavazására is határozatké­pes, az érdekeltséget szívélyesen üdvözli, a közgyű­lést megnyitja a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Hajnal István és Hoffmann Mihály társulati tagokat felkéri. Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a társulati elnökhöz következő levelet intézte. „Igen tisztelt elnök úr 1 Földmivelésügyi mi­niszterré történt kineveztetésem alkalmából kifeje­zett szives szerencse kivánataiért fogadja igen tisz- tisztelt Elnök úr úgy maga, mint a bölcs vezetése * Térszüke miatt késett. Szerk. alatt álló egylet részére meleg köszönetemet s le­gyen meggyőződve, hogy a vizszabályozó társulatok nagy fontosságú érdekeit uj állásomban is, azzal az igaz érdeklődéssel és rokorszenvvel kívánom szolgálni, a mely engem eddig is vezérelt. Kiváló tisztelettel, Budapesten, 1895. évi deczember hó 22. Darányi Ignácz s. k.# A közgyűlés az igazgató választmány javasla­tához képest a társulat által kért és a Magyar föld­hitelintézetnek január hó 15-én tartott igazgatósági ülésében engedélyezett 2.000 000 frt, kölcsön meg­állapított feltételeit és a megküldött főkötvény űr­lap szövegét elfogadja, illetőleg egyhangúlag meg­szavazza, — és miután az értesítés 4. pontja | 3-ik bekezdésében kitűzött 30 napi határidőt a feltételek effektuálására rövidnek tartja, társulati elnök által a határidőnek 60 napra leendő meghosszabbítása iránt a Magyar földhitelintézethez intézett kérelmet helyeslőleg tudomásul veszi. Az elfogadott feltételek közül különösen kiemelve azt, hogy a Magyar földhitelintézet a kibocsátandó szabályozási és talajjavitási zálog­levelek elszámolási árfolyamát 96y4°/°fban állapította meg és hogy a kölcsön folyósítása esetén a kifizetési napig 3V2% letéti kamatot fizet és figyelembe véve a Magyar Jelzálog Hitelbanknak a tőle birt erede­tileg 1.400,000 frt kölcsön visszafizetésére vonat­kozólag kiállított számláját és számításba véve a legkorábban 1896. október 1-én visszafizethető eredetileg 200.000 frt kölcsön visszatérítésére szükségelt összegeket, a 2.000,000 frt kölcsön következőleg számolandó el: 1. Szükséglet. Az 1889. XXX. t. ez. 14. §-a értelmében visszatartandó tartalék alapra 2.000.000 írtnak 1Q% 200,000 frt. A Magyar Földhitelintézet, igazgatóságának 139. jkvi sz. a. határozata értelmében 1.800,000 frt után árfolyam veszteség 33/,% 67,500 frt. A Magyar Jelzálog Hitelbanknak fizetendő 1896. ápril 1-én az 1.400,000 frt és a 200,000 frt kölcsönnek ekkor lejáró járulék részlete és (118 frt 75 kr. 17 frt 50 kr.) nyugta bélyeg 43,286 frt 25 kr. A Magyar Jelzálog hitelbanknak fizetendő lesz 1896. október 1-én az eredetileg 1.400,000 frt kölcsönből fennálló tőke hátralék 1.340,118 frt 15 kr. Ugyanakkor fizetendő lesz ezen tőke hátralék után a főkötvény 6. pontja értelmében kárpótlási dij (az idő előtti visszafizetésért) ly,% 20,103 frt 27 kr, Ugyanakkor fizetendő lesz a 200,000 frt kölcsönnek ekkor lejáró járulók részlete és (17 frt 50 kr;) nyugta bélyeg 5,367 frt 50 kr. A Magyar Jelzálog Hitelbanknak fizetendő lesz 1879. ápril 1-én a 200,000 frt kölcsönnek ekkor lejáró járulék részlete és (17 frt 50 kr.) nyugta bélyeg 5,367 frt 50 kr. A Magyar Jelzálog hitelbanknak fizetendő lesz 1897. október 1-én az eredetileg 200,000 frt kölcsön­ből fennálló hátralék 193,863 frt 68 kr. Ugyanakkor fizetendő lesz ezen tőke hátralék után a főkötvény 6. pontja értelmében kárpótlási dij (az idő előtti visszafizetésért 2Ví% 4,846 frt 59 kr. A társulat szükséglete : a) Elővizcsatorna rende­zési munkára 105,000 frt. b) A Fehér-Körös jobb és bal védtöltésenek magasítására 30,409 frt 80 kr. c) B.-Csaha és Gyulavári községek követe­léseinek kifizetésére 63,525 frt 20 kr. A szükséglet összege 2.079,387 frt- 94 kr. II. Fedezet. A felveendő kölcsön tőke 2.000,000 frt. A szükséglet 4, 5, 6, 7, 8. és 9. sor számok alatti tételeinek 1 569,766 frt 69 krt tevő összege után 1896. ápril 1-től 1896. szeptember 30-ig 3i/2%-kal számított félévi kamata 27,470 frt 91 kr. A szükséglet 7. 8. és 9. sor számok alatti tételeinek 204,077 frt 77 krt. tevő összege után 1896. október 1-től 1897. ápril 1-ig 3Va%-kal számított félévi kamat 3,571 frt 36 kr. A szükséglet 8. és 9. sor számok alatti tételeinek 198,710 frt 27 krt tevő összege után 1897. ápril 1-től 1897..szeptember 30-ig 3'/a%-kal számított félévi kamat 3,477 frt 42 kr. A fedezet összesen 2.034,519 frt 69 kr., melyet levonva a szükséglet összegéből 2.079,387 frt 94 kr.. marad fedezetlen hiány 44,868 frt 25 kr. Tekintve hogy a fedezet 3. és 4. sor számai alatti összesen 7,048 frt 78 krt tevő összeg csupán az 1897. évben fog a társulatnak kifizettetni, a f. évben tényleg a 7,048 frt 78 kr. is hiányt fog képezni. Hozzáadva a 44,868 frt 25 kr. fedezetlen hiányhoz a 7,048 frt 78 krt összesen 51,917 frt 03 kr. szükséglet nem találna a f. 1896. évben fedezetet. Minthogy azonban a Magyar-Jelzálog- Hitelbanknak f. év ápril 1-én az 1.400,000 frt és 200,000 frt kölcsönök után fizetendő félévi járulék részlet 43,286 frt 25 kr., a felveendő 2.000,000 frt kölcsöntőkéből nyer kielégítést, a felveendő 2.000,000 frt első járulék részlete pedig utólag f. óv október 1-én lesz esedékes, ezen kölcsönnek az egész f. évre kivetett és az adóvisszatérités által nem fedezett járulékából, a fele rész 32,270 frt 86 kr. összegben a társulati pénztár javára lesz elszámolandó. A szükséglet fedezetére szolgáló ezen 32,270 frt 86 krt levonva a fentebb kitüntetett 51,917 frt 03 kr. hiányából, marad még 19,646 frt 17 kr. fedezetlen hiány, mely a Magyar Jelzálog-Hitel­banknak eredetileg 1.400,000 frt kölcsöne bizto­sítására a m. kir. központi állampénztárban letéte- ményezett és a tőke hátraléknak f. év október 1-én történő kifizetése után a társulat javára felszabaduló pénzalapból teljes fedezetet fog nyerni. Ezek szerint a társulatnak f. évi szükségletei biztosithatók lóvén, a közgyűlés az igazgató választmány javaslatához képest elrendeli, miszerint a felveendő 2.000,000 frt kölcsön feltételeit meg­szavazó közgyűlési határozatnak a pénzügyminiszter­rel egyetértőleg leendő jóváhagyása végett a föld­mivelésügyi miniszterhez való felterjesztése alkal­mával, hozzá az iránt is kérelem intéztessék, hogy a 32,270 frt 86 kr. féléki járulék részletnek a Magyar Földhitelintézet által a társulati pénztár javára leendő elszámolását jóváhagyni kegyeskrdjék. Elrendeli továbbá hogy a pénzögyminíszter kéressék fel egyidejűleg az iránt is hogy a 2.000,000 frt kölcsön kamatait és törlesztési részleteit az egyenes adók beszedésére hivatott közegek által engedje beszedni, esetleg behajtani és hogy a társulatnak a törvény értelmében megtérítendő 52.688 frt 78 kr. adóvisszatéritési évi összeget a Magyar Fötdhitel- intézet részére a kölcsön törlesztési czéljáhól kiutal­ványozza. (Vége köv.) Hivatalos hirdetés. A hadmentességi dij kötelesek ezennel felhivatnak, hogy vallomási íveiket folyó hó végéig a városi adóhivatalnál annál is inkább nyújtsák be, mert különben ennek elmulasz­tása esetén az 1880 évi XXVII. t. ez. 20 §-a alapján a kivetett hadmentességi dij hat­szoros összegéig terjedhető birság fog elle­nük kirovatni. Gyulán, 1896. február 1-én. Dutkay Béla, s. k, polgármester. Hírek. A vármegye millenáris bizottsága folyó hó 27-ikén délután 3 órakor tartja ülését, amelyen az ezredéves ünnepély alkalmából tartandó díszköz­gyűlés és a bandérium ügyében is fog határozni il­letőleg javaslatot tenni. al°I^uZab-d8ág ideje letelte e,8tt olaszországi Utjából hazajővén, kórház osztályorvosi állásátfolyó hó 19-iken újból elfoglalta a ezzel kapcsolatban hi­ketzdettemUkddé8ét ^ magánorvosi gyakorlatát meg­A békésmegyei közművelődési egyiet. folyó hó 29.én, szombaton délután 3 órakor választmá­nyi ülést tart a vármegyeháza kis termében. Búcsúbankett. A Nagyváradra távozó Pallay Jenő kir. törvényszéki bíró tiszteletére hétfőn este a kaszinóban rendezett búcsúestélyen megjelent és résztvett társadalmunk elitjének túlnyomó része mindmegannyi tisztelői s jóbarátai a körünkből oszipte sajnálatunkra távozó derék bírónak. — Ott volt Novák Kamill curiai biró, törvényszéki elnök a bírói s ügyvédi kar majdnem teljes számban, el­jött az estélyre a távozó volt és leendő kartársa, Nagy József nagyváradi törvényszéki biró is. — A banket Badé Pista zenekarának játéka mellett este 8 órakor vette kezdetét. - Az első tosztot Balogh hamu törvényszéki biró mondotta lendülettel riadó éljenzésektől kísérve a könyekig meghatott ünne­pe tre, majd Jantsovits Emil, Dombi Lajos, Ghriszto Miklós mondottak szép búcsúszavakat, mig Metzner Mór a kir. törvényszéket és annak elnökét köszön­tötte csínnal, espritvel. Sikerült felköszöntőt mon­dottak még: dr. Némethy József, Bertótliy István, Nagy József, mire Pallay Jenő viszonozta, vagy a történelmi hűség kedvéért legyen Írva, akarta ugyanis viszonozni az iránta nyilvánuló megkapó szeretet fölötti köszönetét, de - nem válik szégyenére — megkezdett beszédét elfojtották könyei, melyek az­után Deraosthenesnél ékesebben tanúskodtak érzel­meiről, _ A kaszinó fiatalságának fáklyásmenetet szimbolizáló, égő gyertyákkal való bevonulása s a menet élén az ifjúság vezére, dr, Zöldy Géza pa- thetikus szónoklata üdvös metamorfózis volt a már- raár nagyon is elegikussá vált hangulatban, felvil- !ant a jó kedv, mely a társaságot élénk kedélyben késő éjfél utáni órákig együtt tartotta. Küry Klára Gyulán. Nagyszabású böjti mulat­ság rendezésén működik a gyulai vereskereszt fiók- egylet. A mulatság hangversenynyel lenne egybe­kötve, melyre mint rebesgetik, — közreműködőkül Mikszáth Kálmán, az aranyos tollú iró és az or­szág legbajosabb művésznője, Küry Klára, a nép­színház kiváló tagja jönnének le vendégszerepelni. Az estelyt marczius lilére tervezik s bizonyára ki­válóan fog sikerülni. A gyulai kaszinó a böjt alatt is folytatja jó- hirű kedélyes mulatságainak sorozatát s mint érte­sülünk, e hó 29-én újból mulatságot rendez, az estélyen Szabó Emil egy monológat ad elő Dubányi Imre pedig Téfotvasni fog. Felesleges előre reklámot csinálni e mulatságnak, mely általános kedveltségé- nél fogva előre biztosítja a sikert. Az izr. nőegylet mulatsága. Bródy Sándor március hó 7-én a helybeli izr. nőegylet javára felolvasást fog tartani. A felolvasásra és az azt kö­vető tánczvigalomra szoló meghívókat nehány nap múlva fogja a rendezőség kibocsájtani. Eljegyzések. Somi Juliannát, Somi Sándor ipa­ros kedves leányát eljegyezte Déz'si Lajos helybeli törekvő fiatal iparos. — E hó 9-ón váltott jegyet Nóránt Ferencz fiumei pénzügyőri szemlész _ No ránt István gyulai adótárnok fia — Rák Fánny- val, liák Mihály nyug. erdész bájos leányával. hűség fűzi, mely nem ismeri az „En“-t, melynek csak egy élete van, az tudniillik, amely közös bol­dogságukban birja kútforrását. „Consortiom omnis vitae.“ Az élet tetjes közös­ségének nevezték a rómaiak a házasságot. És va­lóban az 1 Esz és szív, gondolat és érzelem, ábránd és való, akarat és önmegtagadás, öröm és szenvedés, buzdítás éB tűrés, mind, mind, egy pontban egyesül, az együvé tartozandóságnak boldogító gondolatában és érzetében. A keresztény anyaszentegyház ezt még maga­sabbra emeli. Isteni alapítójának parancsára a szent­ség jellegével ruházta fel, oda köti az éghez, ki­emeli a mindennapiság keretéből és ami az emberi szívnek legszebb ékessége, a tiszta, az önzetlen szeretet, isteni fénynyel veszi körül. Családot ala­pit általa, melynek központja az Isten, melegítő napja Jézus szent Szive, a honnan — szív szívhez kapcsolva — kisugárzik az egyénnek, a hazának a boldogsága. így felfogva a házasságot, az a keresztény­ségben túlvilág! fényt nyer, az ami benne emberi, ami benne a természeti törvények} vagy a társada­lomnak követelménye, az mintegy átszellemül; az isteni kegyelem öleli át a kedélyéletnek ezen men- helyét' és könnyűvé teszi a köteleség teljesítését, a türelmet, az áldozatkészséget. És ezen isteni kegyelemre Önöknek nagy szükségük van, mert az élet mérlege nincsen az ember kezében, egy magasabb hatalom tartja azt; és titokszerü módon intézi az ember sorsát. Nem kényszerrel, mert az ember akarata szabad, — nem rendkívüli módon, mert az embert ésszel ajándé- dékozta meg, hanem mint legfőbb szellem felvilá­gosítja az emberi szellemet, mint a szeretetnek atyja, a szeretet fáklyáját adja kezébe, hogy mind­kettővel fölfegyverkezve feltalálhassa az ismeretlen ösvényen, ami emberileg elérhető: a földi boldog­ságot, vagy legalább a megelégedést. Gondoltak-e már Önök az emberi szerencse változandóságára, melynek esélyei seholsem vág­hatnak oly mély sebeket, mint épp e frigyben, melyet az imént kötöttek ? . De másrészről: Megfordult-e elméjükben az, hogy mily jelen­tőség fekszik e szóban: „Felbonthatlan fu E szóban fekszik egy egész életnek boldog­sága vagy átka. Önöktől függ, hogy milyen legyen. Kőszikla lehet ez, melyre építhetik boldogságukat, de lehet töviskoszoru, mely alatt vérezni fog szi- vök. Önöktől függ egyszersmind, hogy e fogalom ne váljék kinpaddá, amelyen szétmarczangolt kedé­lyük sirassa elvesztett ifjúkori boldogságukat. Az anyaszentegyház, melynek önök hű gyer­mekei, szeretettel vonja Önöket keblére ma és jni- dőn a |Felbonthatlanság“ jellegét homlokukra irja; egyúttal szivükbe helyezi ennek legerősebb táma­szát az „isteni kegyelmet“ és ha Isten Önök mellett van, akkor ki ellenök ? Helyezzék tehát Isten oltalma alá „állhatatos ságukat*, hogy az ellenálljon az idő és érzelmek ingatagságának: helyezzék oda „hűségűket“, hogy az tántorithatlan legyen; „szeretetüket“, hogy az de­rült és borús napjaikban egyaránt oldaluk mellett legyen, mint védelem, mint oltalom, mint vigasztalás. i Kart karba fűzve, vállat vállhoz vetve, szemü­ket égre emelve induljanak tehát a hosszú útra, „Mert angyalainak megparancsolta az Ur, hogy megőrizzék Önöket útjaikban, kezeikben hordják, hogy lábaik meg ne sérüljenek.“ (90. zsoltár 11, 12.) Isten megszentelte Önöknek szent frigyét ma — ne érintsék ezt soha szentségtörő kezek! Az egyház megáldotta ezt — lebegjen ez ál­dás mindig fejeik felett! Amen. * Az esküvőt pompás villásreggeli követte a kastélyban, mely után 12 óra tájban az egész násznép kocsikra ült s kikisérte a vasutig a bi- bornokot haza s az uj párt Olaszországba tartó nászutjára. 'Már az esküvő előtti, az azt megelőző nap is fényes ünnepélye volt a kigyósi főúr család­jának, melyet Schlauch bíboros piispók eljövetele alkalmából rendeztek. Schlauch Lőrincz bibornok püspök vasárap délután indult az esketési szertartás ünnepélye, elvégzésére. B.-Csabán az ottani papság élén, Kny Antal esperes-plébános üdvözölte a főúri család s kerületi papság nevében a kardinálist kit az alföldi vasút ó-kigyósi fáklyákkal meg­világított megálló helyén az örömapa, a boldog vőlegény, a helybeli s a gyulai plébánosok fo­gadtak fáklyásoktól környezve. A megérkezés után a kastélyban 46 terí­tékű pazarfényü estély volt, mely alatt az ebéd­lő melletti téli kertben a Purcsi csabai zeneka­ra játszott. Az 5-ik fogásnál az öröm apa gróf Wenk- heim Frigyes országgyűlési képviselő szívből fakadt szép szavakkal a bibornok püspökre efnelte poharát, mint a ki magas jelenlétével s föpásztori ténykedésével valamint a múlt év­ben egyik, most másik kedves leányuk nász­ünnepélyét volt kegyes kiválóan emlékezetessé tenni. A bibornok a boldog mátkapár s öröm­szülék összefoglalt boldogságára egy remek ál­domásban kívánta az ég áldását melyet egész terjedelmében itt közlünk: * Legyen szabad mindenek előtt Méltóságtoknak őszinte köszönetemet nyilvánítanom, hogy immár másodizben családi benső örömeiknek részesévé, sőt egyik tényezőjévé tenni méltóztattak. Köszönetemet és ezzel kapcsolatosan tisztele­temet Méltóságtok nemes családja iránt nyilvánítás nőm nem nehéz, mert amitől telve a szív, attól könnyen áradoz a nyelv. De ma hiába keresek méltó szavakat, melyek kellő visszhangot találjanak Méltóságtok szülői és az általam igen tisztelt je­gyesek gyermeki sziveiben; mert nem tudom hol vernek ma az érzelmek magasabb hullámokat, — itt-e, vagy ott ? Szülői szeretet, szülői gond! .... ki képes ezeknek mélyére hatni? Gyermeki ragaszkodás, gyermeki háládatosság! . . . ki képes ezeknek határait megjelölni? Áldozat az egyik, mely örömében sir, köte­lesség a másik, mely soha eleget nem tehet. Mindkettőnek mértéke határtalanság; és ezen gondolatokba, ezen érzelmekbe úgy vagyok,, meg­győződve, zárhatom egyszersmint Dénes gróf O mél­tóságát is, mert jegyesének szülői ezután az ő szü­lői is lesznek. Ezen nemes érzelmek kölcsönössége lebeg szemeim előtt, midőn felköszöntésemben a szülőket es a gyermekeket egybefoglalván, az ő boldogsá­gukra emelem poharamat. Vigyék holnap a szülői házból az áldást, de hagyják itt gyermeki szeretetüket; biztosak lévén, hogy a szüiői szeretetet mindig meg fogják találni és hogy a gyakori viszontlátás mindkét részre min­dig oly örömteljes legyen, mint a mai együttlót, azt szívből óhajtjuk mindnyájan. Tartsa Isten és éltesse U Estebéd után a fiatalok pár óráig tartó tán- ezot tartottak. * Menu az estebéden: Fotage consommé prince d’ Aren bég Petites croustades a la Morland Curbot a la Datitscheff Filet de boeuf a la grand Ceneur Cotelettes de griefb a la Demidoff Faisans truffés rotis Saladé laitueset celeri Asperges en branches Gelée d’ananas an Champagne Formage Fruits. Dessert. A villásreggelin: Consommé chaud Ernitet Jambonnean Hine de sanglier sur soele Homard sur soele Patés de perdrix dressés Patés de foie gras Chaufroix de liévre Tambon Sanglier Seile de chevrenil Galantine de dinde Saladé deressée Creme de noisettes Meringues Bombe orientale Jellemző az ünneplő család nemes gondol­kodására, hogy a menyegző napja az egész ha­talmas uradalom összes alkalmazottainak ün­nepe volt s» az előző nap még tánczmulatságot is rendeztetett az öröm apa számukra, melyet a fia­tal grófok is meglátogattak.

Next

/
Thumbnails
Contents