Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-11-01 / 45. szám

A rendet Paczák százados és három csapattiszt parancsnoksága alatt egy század honvéd gyalogság, kik kordont húztak a két pár között, a csendőrsós: szuronyos kirendeltjei és a városi rendőrség tartották fenn.

A kordonon belül csakis szavazati jegygyei biró polgárok vagy a választási elnöktől kapott igazolvány birtokosai léphettek.

A választási bizottság a városháza földadónyilvántartási hivatalában üt össze a következő tagokból megalakulva:

Elnök Dutkay Béla, alelnök'8c Schmidt József, vál. jegyzők dr. Zöldy Géza és Kálin Dávid.

Dutkay elnök fél 9 órakor adta tudtára a pár toknak, hogy a szavazás kilencz órakor kezdődik s figyelmeztetvén őket a rend betartására, kijelentette, miként több polgár Írásbeli ajánlatára a szabadelvű párt Tészéről Terényi Lajos, a függetlenségi és 48-as párt részéről pedig Bartha Miklós lettek jelöltnek ajánlva.

A választási bizottság ezután sorsolás utján a szavazatok rendjére nézve állapodott meg, mely szerint a szavazást az 1 kerület (belváros) Terényi pártja kezdi meg, s azután a kerületek sorrendben szavaztak pártonként váltakozva.

Szavazás előtt a pártok bizalmi férfiai jelöltettek ki, és pedig a Terényi részéről Szénást/ József, Oláh György, Gajáry Ödön, és Molnár Béla szabadelvű képviselő, kik ez alkalomra Gyulára utaztak s a Bartha párt részéről Polónyi Géza az Ugrón párt neves tagja és dr. Frankó László.

A szavazási rend megállapítását Dutkay elnök kihirdetvén a pártok előtt, a szavazás pont 9 óra kor vette kezdetét.

A belváros szavazása, mini biztos Terényi párti rész, nagy érdeklődést nem keltett, mindössze a szabadelvű párt körében volt egy kis izgatottság miután 85 biztos szavazójuk nem jelent meg. A Bartha párt e negyedből csak 10 szavazatot kapott mig a Terényi párt egyezerre 187 szavazatnak jutott birtokába. A Terényi párt első szavazatár dr. Fábry Sándor alispán, a Bartha párt dr. Franköl Lászlótól kapta.

A délelőtt kevés érdeklődéssel, és példás rendben folyt le, minden nagyobb küzdelem nélkül, mindössze a városháza folyosóján volt egy pár hevesebb jelenet. Az utczák mozgalmasabb képet nyújtottak, s az egyes párttanyákon volt nagyobb élet. A Terényi párt a zöme a „Komló“, „Otthon“ és polgári körben gyűlt össze, a Bartha-pártiak pedig a Központi félig kész kávéház helyiségét s a 48-as kört töltötték meg zsúfolásig.

10 óra és 5 perczkor ért véget a belváros szavazása 187 Terényi és 10 Bariha-párti szavazattal. A második negyed (nagymagyarváros, kisváros, kosároldni) Bartha-párti szavazói szavaztak ezután, utána e városrészbeli Terényi pártiak. 11 óra 15 perczkor Terényinek 268, Barthának 57 szavazata volt.

Rendben szavaztak le ezután a németváros és a kisoláhváros szavazói s Terényi 346, Bartha 172 szavazatot nyert tőlük.

A választás mindezideig minden nagyobb izgalom nélkül folyt le. Az Újváros szavazásánál Ilit elő az a fordulópont, mely után perczről-perczre érdekesebbé vált a harcz. Az újvároson tudvalevőleg a Bartha-pártiak tömörültek s szavazatukkal, melyet 11 óra 15 perczkor kezdettek, óriási arányban kezdett a párt szavazatszáma emelkedni. Csakhamar 295 re emelkedett, csak 60-al maradva, Terényi 355 szavazata mellett, ki e részről csak 9 szavazatot kapott. A pártok körében ekkor izga- tottabbá vált a működés. Mozogtak az egyes párttanyákon s a városház-utczán sürü csoportokban leste a közönség az időnkinti eredményeket. A Bartha-párt fokról-fokra közelítette a Terényi-párt szavazatát. Az V. tized, a nagyrománváros és a tanyák nyújtották a legnagyobb meglepetést A Terényi párt e rész túlnyomó többségét maga számára csaknem biztosra vette, s ime alig kapott innen 50 szavazatot, mig a Bartha-párthiak 147 szavazatot nyertek. így aztán fél 4 órakor beállt a két párt szavazata közötti egyenlő számarány 406 szavazattal mindkét részéről. A kedélyek egyre izgatottabbá váltak, s a Bartha-párt tömött soraiban nagy lelkesedés volt észlelhető, mig a Terényi- párton egy kissé erőt vett a csüggedés, különösen midőn az elmaradottak, kik közül váltakozva pár- tonkint 10—10 szavazót küldtek az urnához a bizottság megállapodása szerint — egymásután adták be szavazataikat a Bartha pártra. A Bartha- párt kezdett túlsúlyra emelkedni. Csak néha sikerült a Terényi pártnak felülemelkedni, akkor is igen csekély szótöbbséggel, mit a Bartha-pártiak csakhamar legyűrtek. Csaknem fél hétig, a záróra kikiáltásáig tartott a Bartha-párt folytonos növekvése Előtte pár perczczel szökött ismét fel 593 ra a Terényi-párt, Bartha 587 szavazatával szemben. A perczről perezre érdekesebbé váló szavazást a kordonokon kivől álló nép is megfeszült érdeklődéssel kisérte. Sűrűn közlekedtek a pártok a városháza, párttanyák és sürgönyhi*atal között, s három kiküldött budapesti laptudositó sürgönyzött a szavazatok állásáról a fővárosi hpoknak. Fél héttől kezdett rohamosan emelkedui a Terényi-párt, mig a Bartha-párt veszteg maradt, mindössze az egy órai idő alatt 12-ővel emelkedvén, mig ugyanez idő alatt a Terényi-párt 38 szavazatot kapott.

Dutkay elnök a szavazást pont fél nyolezkor zárta le i az eredményt, melyet a Terényi pártiak meggyujtott fáklyák fénye mellett óriási éljenzéssel fogadtak, pár perez múlva hirdette ki a városháza kapuja előtt, mely szerint Terényi Lajos 631 szavazattal Bartha Miklós 599 szavazata ellenében Gyula város országgyűlési képviselőjévé választatott. A Terényi párt körében óriási a lelkesedés, mig a Bartha-párt példás rendben, minden csend- háboritás nélkül szétoszlott. — Terényi párhivei ezután égő fáklyák mellett várták be, mig a választásról szóló jegyzőkönyvek a szavazó helyiségben elkészíttettek.

Ennek megtörténte után Dutkay Béla választási elnök a közönség előtt újra megjelenve, pár lendületes szóval átadta a képviselői megbizó le velet Terényi Lajosnak, ki azt riadó éljenzések közt elfogadva, mély meghatottsággal mondott köszönetét Gyula város közönségének, az őt ismétel ten ért megtiszteltetésért lés fogadást tőn, hogy élte főtörekvése lesz a hazának és különösen Gyula városa érdekeinek élni, azokért lankadhatlanul működni és eme érdekeket érvényesíteni.

A szivhől jövő szép szónoklat szivekre talált s az óriási tömeg 8 óra után lelkes hangulatban s a legszebb rendben oszlott szét, még órákon át hangoztatva:

Éljen Terényi Lajos, Gyula város országgyűlési képviselője !!!

Csabán múlt hó 31-én ment végbe — a gyulaival egyidejűleg — a csabai választás is. Zsilinszky Mihály ellen, ki a hét elején — mint megírtuk — ellenjelölt nélkül állt az utolsó előtti napon lépett fel Szalay József revizionista programmal, s igy meghiúsította az egyhangú választást. — Mint telefonon jelentik, Csabán 6 órakor végződött a szavazás s Zsilinszky Mihály 785 szavazatot kapott, mig Szalay 407-et. így tehát 878 szótöbbséggel Zsilinszky Mihály szabadelvüpárti lett, az eddig ellenzéki Csaba képviselője.

Békésen, Meskó és Igaz között semminemű küzdelem nem folyt le, miután Igaz félórai szavazás után 84 szavazattal visszalépett. Meskó László függetlenségi tehát 647 szavazattal lett Békés város képviselője.

H i r e k.

József kir. herczeg köszöneté. A vármegye közönségének őszi közgyűléséből Mária Dorottya1 kir herczegnőnek Orleánsi Fülöp herczeggel történt eljegyzése alkalmából hozzá intézett üdvözlő feliratát a következő levélben köszönte meg József kir. herczeg: „Békésvármegye tisztelt közönségének. Élénk örömmel és hálával vettem üdvözlő iratukat, |mellyel engemet szeretett leányom Mária Dorothe- ának eljegyzése alkalmából megtisztelni szíveskedtek; mert ebben egy újabb megható tanujelét becsülöm azon állandó, örömöt fokozó, búbánatot enyhítő jóakaratnak, mely mindig velem és családommal érez, velünk bánkódott és most velünk örül- is. — Midőn kérném az egek Urát, hogy valósítsa meg áldásával azon hő kivánatokat, melyek a loá nyom boldogságáért oly meleg, ékes szavakban találtak megnyilatkozást, — engedjék meg, hogy nagyrabecsült figyelmükért legbensőbb hálás köszö- netemet kifejezzem. Kelt Alcsúthon 1896. október hó 23. József főherczeg.

Előléptetések a honvédségnél. A novemberi előléptetésekről meghozta a „Rendeleti Közlöny“ szombaton az örömet a gyulai honvédségnek is, melynek tisztikara közül előléptették: Lázár Sándor alezredes ezredparancsnokot ezredessé, iScAeríZ| György I, oszt. százados törzstisztjelöltet az I. zászlóalj parancsnokát I. rangszámmal őrnagy- gyá, Destek Károly főhadnagyot 10. rangszám- Imal II. oszt. századossá, Szilvássy Károly, CzitóI Sándor, Katona Eleit hadnagyokat 11., 19., 20. rangszámmal főhadnagyokká; Tanczik Lajos tartalékos hadnagyot, Dobos István és Bányay Lajos hadapród tiszthelyetteseknt 21., 34., 43. rangszámmal hadnagyokká. — Ugyanazon „Rendeleti Köz- löny“-nyel Kornhaber Adolf I. oszt. százados a nagy-kanizsai 20. honvéd-gyalogezredtől áthelyeztetett Jászberénybe a 3. zászlóalj parancsnokává egyidejűleg őruagygyá történt kinevezése mellett. Dr. Lukács Gyula I. ezredbeli II oszt. tartalékos ezredorvos szintén a 3. zászlóaljhoz a tényleges állományba helyeztetett át, Zöldy János badapród tiszthelyettes pedig ugyancsak az ezred 3. zászló- aljánál hadnagygyá neveztetett ki,

Tallián Béla — képviselő. A képviselőválasz tások első napján, október hó 28-án Tallinn Bélát, vármegyénk főispánját 702 szavazattöbbséggel To- rontálmegye törökkanizsai választókerületének szabadelvüpárti képviselőjévé választották a socialista ellenjelölt ellen. A mily örömmel hallottuk, hogy a törökkanizsai választók túlnyomó többségének bizalma Tallián Béla felé fordult, ép annyira sajnálkozással fogadtuk a hírt, mely közeli távozását jelenti vármegyénk közszeretetben álló főispánjának, ki négy évi főispánsága alatt az egész vármegye becsülését szerezte meg magának és a kinek személye iránt az általános — minden bizantinismustól ment — tisztelet és szeretet múlt havi jubileuma alkalmával is oly impozánsan nyilvánult.

A közigazgatási bizottság november havi rendes ülését folyó hó 9-ikén fogja tartani.

Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Szabó József csabai járásbirósági Írnokot a gyulai kir. törvényszékhez helyezte át.

Fogyasztási adók árverése. A pénzügyigazgatóság a békési s öcsödi fogyasztási s italmérési adók bérbeadására nézve árverést tűzött ki. Békésre nézve a kikiáltási ár 35290 frt 24 kr, Öcsödre nézve 10769 frt 26 kr. Az árverés napja folyó hó 16-ika délelőtt 8 órakor a gyulai kir. pénzügyigazgatósági hivatalban, hol | a részletes feltételek is megtekinthetők.

Mindenszentek és halottak napja. Két ünnepet ül meg ma s holnap a katbolikus egyház. Az egyik feleleveníti ama hős emberek emlékét, akik szóval és tettel szálltak síkra a felebaráti szeretet, az istenfélés magasztos szavaiért, a másik ünnep pedig eszünkbe juttatja, hogy ott a temetőkben is porla- doznak sokan, akik éppen úgy küzdöttek és szenvedtek, csalódtak és örültek, mint mi. Sorsuk: pihenni a hűs sírban, a mienk is lesz. A katholikus egyház szimbolizmusa pedig a legszebben nyilvánul abban, hogy amikor a fehér csillogó dér gyöngyszemei befedik a sárguló rét fonnyadt fűszálait és a finom, szürke köd megfekszi reggelenkint a tarló végtelen tábláit, ekkor az ősz) a természet haldoklása közepette üli a keresztény világ a legszomorúbb, legfájóbb ünnepét, a halottak napját, aminél csak a nagypéntek misztikus, szivszaggatóan fájdalmas ünnepségei komorabbuk. Az emlékezésnek, az elmúlásra, a holtakra való fájó emlékezésnek van szánva e komor ünnepnap, amikor minden évben egyszer a modern embernek is, szegénynek, gazdagnak, boldog és boldogtalannak átnyillalik agyán a pusztulás, az elmúlás sötét árnya s az öntestét sanyargató szent remete vigasztalan mondása tolúl akaratlan is ajkára: mindon múlandó | földi létben, de mind e nagy isten teremtményei közt a leggyarlóbb a bűnös ember. | a temető sírjait belepi az emlékező bűnös ember sok-sok virágos koszorúja, adassék meg az élőknek, ami az élőké, a holtaknak ami a holtaké. És amidőn megelevcnül a sírok néma birodalma, világosság gyú! ki az örök sötétség gyászos színhelyén, A hidegen bíráló ész azt kérdezi ugyan: „miért e hiú csillogás, ez ért- betlen fényűzés az enyészet e rideg sötét országában? Hagyjátok háboritlanúl álmodni a halottakat az ő végtelen igénytelenségükben, ők nem kívánják többé a ti mozgalmas tüntetéseiteket:“ Lehet, hogy az elvont értelem igy Ítél, de az emberi szív tiltakozik e kegyelettagadó kritika ellen. Van abban valami lélekemelő, mikor áz élő világ ünnepeli a' porladozó emberiséget, mikor az önző halandó azokhoz fordul, rokonszenvének, ragaszkodásának nyil- vá ni fásával, akik többé nem viszonozhatják azt. A holtak iránti kegyelet legeszményibb kifejezője az ember nemesebb lényének. A nagy társadalom, amelyet annyi elv, nézet, állás, érdek darabol végtelen sok osztályra, egyesül a kegyeletben. A szeretet, a hála, az emlékezet lángja ég a szivekben s e szent tűznek kifejezője azon fény, melyet az elhunytnak hátrahagyottjaifelgyujtanak a sirhantokon.

A folyó képviselőválasztásokra a hatóságok messze terjedő óvintézkedéseket tettek. Reméljük és hisszük, hogy a karhatalomra, mint a múltban nem, ezúttal még kevésbé lesz szükség, mindazáltal a preventív óvintézkedéseket csak helyeselni tudjuk.

A választási mozgalmak, a választás közeled tével mindinkább szélesebb mederben hullámzottak, a mezőgazdaságnál javarészben befejezett munka különben is elősegítette az emberek összejövetelét; igen természetes tehát, hogy mindenütt politikáról és választásról folyt a szó. De örömmel kell konstatálnunk, hogy a mozgalmak és maga a Gyomén és Orosházán már megejtett választások is általán békések, alko mányos színezetűek s egyes kisebb kihágásoktól eltekintve, sehol sem igényeltek hatósági beféavatkozást. E sorokat még a gyulai, békési s csabai választási napokat megelőzőleg és a választási aktusokat előzőleg Írjuk és igy az ered mény ösmerete nélkül csupán krónikáiról tisztünknek teszünk eleget, amidőn a választást megelőző mozgalmakat is inegörökitjük. Gyulán vasárnap délelőtt a szabadelvű párt a pavillonban pártgyülést tartott, mely alkalommal a csarnok terme zsúfolásig megtelt többnyire választókkal. Popovics Jusztin pártelnök hangulatos megnyitó beszédében meggyőző érvekkel utalt ama körűim nyeltre, melyek Terényi Lajosnak képviselővé választását Gyula városa érdekében majd nem létkérdéssé avatják, ezután Terényi Lajos tartott igen szép beszédet, amelyben Polónyi Géza s Holló Lajosnak két vasár napi napon mondott állításait rektifikálta. A kvóta kérdésben is őszintén nyilatkozott, még pedig aké- pen, hogy elfogadja a kvótaküldöttség javaslatát és nem hajlandó az országot erősebben megterhelni. (Mely nyilatkozatával Bartha Miklós, délutáni beszédjében elferdített formában polemizált) Gyula városa különleges érdekeiről szólva, ígéretet tőn, hogy megválasztása esetében mindent el fog követni, hogy azok érvényesüljenek, de azt egy szóval sem mondta, sőt tagadásba vonta, hogy azért, ha meg is buknék, a kormány Gyulát székhely jellegétől megfosztaná. Ezt nem is mondja, nem is hiszi. Terényi szép beszédje frenetikus hatást keltett, mely perczekig tartó lelkes éljenekben nyilatkozott meg. Még Oláh György alelnök mondott pathetikus lelkesítő beszédet és ezzel a pártgyülés befejeztetett. Bartha Miklós, ki párthiveinek abbeli biztatására, hogy megválasztásának feltétele, miszerint személyesen lejöjjön Gyulára (arai zárjel közt megjegyezve nem igaz)- Kétly tanár határozott tilalma megszegésével betegen érkezett meg szombaton este, vasárnap délután 2 órakor két óráig tarló igen szép programmbeszédet mondott, amelynek politikai részei teljesen sikerültek s Barthai nívón is állottak, de azok a részletek, amelyek Gyula városa speczi- alis ügyeire vonatkoznak, erőltettek voltak és nagyon magukon viselték a tájékozatlanság és még inkább a helytelen informáczió bélyegét. Nem volt jól informálva Terényinek a kvóta kérdésben tett férfias kijelentéseiről sem, különben nem tételezhető fel róla, hogy azok gyanúsításába ment volna Gyönyörű volt beszédének befejező része, mely a hallgatóság intelligens részének szemeiből kényeket csalt ki. A két órás beszéd hozzá még azzal is szigorítva, hogy a szabadban mondotta, miután a hallgatóságnak szűk lett volna a pavilion terme, úgy kimerítette a szónokot, hdgy a „Komló“-ba érve, összerogyott és orvost kellett igénybe vennie. Távirati értesítés folytán másnap délután leérkezett Bartha Miklós kedves neje is férje ápolására, mit a legodaadóbb hitvesi szeretettel teljesít. Bartha szerdáig a „Komlódban lakott, szemben a Terényi párt irodájával és bizonyára a legkisebb panaszra sem lehet jog- czime, hogy a legnagyobb figyelemmel ne lettek volna beteges állapotára. Szerda óta Kovács Lajos ügyvéd s családja szives meghívására, ennek vendégszeretetét vette igénybe. Békésen amióta dr. Igaz Pál programmbeszédjét elmondotta, a szervezkedésen kívül egyéb említésre méltó mozzanat nem fordult elő, ha csak az nem, hogy a békési szabadé] vüpártiak Meskó László jelöltségének támogatását határozták el. — Szarvason Haviár Dániel vasárnap mondotta el óriási közönség előtt prog- rammbeszédét. Hosszasan, hatásosan és szépen beszólt, de úgy látszik a többség Csáky-felé hajlik, ki ma érkezik le Szarvasra s csak holnap mondja el eme választási Campagne alatt az országban elmondott programmbeszédek utolsóját. (Természetesen nem a kvalitást értve, mert az az elsők közé sorozandó) Haviár érdekében a már megválasztott függetlenségi képviselők egész invásióját várják le Szarvasra. A választási harcz, noha előreláthatólag Csáky győzelmével fog végződni, mindenesetre igen heves lesz. Csabán Győry Elek visszalépése után a nemzeti párt egy küldöttsége felajánlta a jelöltséget Széchenyi Antal grófnak, Wenckheim Frigyes gróf vejének, aki azonban a megtisztelő jelöltség elfogadására nem volt hajlandó. Az ellenzék ekkor a jászberényi választási eredmény megtudásáig beszüntetett minden akcziót, azzal a szándékkal leven, hogy az esetben ha gr. Apponyi Albert Jászberényben megbuknék, minden kérdezés nélkül őt jelölendi, anélkül hogy tőleprograminbeszédetkórnevagy várna. Csak akkor mentek akczióba, amidőn megtudták, hogy Apponyit Jászberényben megválasztották és pénteken reggel plakatirozták Szalay József revíziós függetlenségi s 48-as párti jelöltségét, alig huszonnégy órával választás előtt. Tegnap este a jelölt tiszteletére, vagy inkább a jelöltség propagálására fáklyásmenetet rendeztek. A Szalay pártnak egyik főütő kártyája ama körülmény, hogy Zsilinszkyt Zólyomban már megválasztották és a híresztelés, hogy megválasztása esetén sem fogja a csabai mandátumot elvállalni.

A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét

folyamán a következő járványos betegségek merültek fel : roncsoló toroklob Sz -Szent-Tornyán, Szeghalom és Füzes Gyarmaton, torokgyík Csaba s Vésztőn, vörheny F.-Gyarmat, K -Ladátiy, Kígyós, Szeghalom és M.-Berónyben, vérhas Szeghalom és Körös- Ladányban, hasi hagymás Endrőd, Orosháza, Kürös- Ladány, Vésztő, M.-Berény és Szarvason, fültömrigy- ioó Szeghalom és Vésztőn, gyérmekágyláz Orosházán és kanyaró Szarvason.

Ipartanács tagjainak választása. Az ipartörvény értelmében minden vármegye területén alakítandó ipartanácsba a közigazgatási bizottság és a kereskedelmi és iparkamara évenként két-két rendes és két-két póttagot választanak. Az aradi kereskedelmi és iparkamara most közli a vármegyével, hogy a jövő 1897.; évre a következő tagjait választotta meg a békésvárrnegyei ipartanács tagjaivá, u. m. rendes tagok : Décsey József B.-Csaba. Sál József Gyula. — póttagok : Lédcrer Lajos Gyula, és Acbim János B. Csaba.

Az orosházi pótválasztás határnapjának kitűzése. A vármegyei központi választmány holnap, f. hó 2-án ülést fog tartani, melynek egyedüli tárgyát az Orosházán szükségessé vált pótválasztásra vonatkozó intézkedések megtétele képezi. A pótválasztást a választási törvény érteimében az első választást követő 14 napon túl és 21 napon belül kell megtartani.

Az állami müút megnyitása. Múlt heti szá inunkban megírtuk, hogy több gyulai lakos indokolt kérvényt adott be a vármegye alispánjához a transverzális állami műút. csaba-gyulai szakaszának megnyitása iránt. Az alispán a kérvényt pártoló vélemónynyel terjesztette fel a kereskedelemügyi miniszterhez, a ki most már valószinüleg teljesíteni is fogja a kérelmet.

Negyvennégy babérkoszorú. A hazafias kegyeletnek megható példáját mutatja Sárvári Samu szilágy-somlói lakos, a ki szegénysége daczára, ugyancsak költségekbe verte magát, hogy kegyelettel adózhassák halottak napján elhunyt nagyjainknak. A derék polgár Fiúméba utazott és ott saját költségen negyvennégy babérkoszorút kötött és felhozta Budapestre, hogy innen juttassa rendeltetési helyökre A koszorúk közül hármat a Kossuth-család sírjára", egyet-egyet „Arany János“, »Deák Fcrencz“, „Klapka György«, Woronieczky Miczizlav“, „Batthi- ányi Lajos“, „Jókai Mórné“, „P. Szathmáry Károly“, »Uray József“, „Vörösmarthy Mihály«, „Garay János“, „Sárosi Gyula«, „Csányi László“, „Irányi Dániel«, „Vertei’ Antal“, „Vass Gereben*, „Táncsics Mihály“, »Böszörményi László“ sírjaira szánt. Azonkívül Alsó-Dabasia „Kossuth Lászlónak és nejének“ és „Halász Gézának“, Czeglédre keltőt küld és pedig „Földváry Károly“ és „Csutak Kál- mán«-nak sírjára egyet-egyet, A szolnoki Honvéd emlékre“ egyet, az aradi „Vértanuk szobrára“ tizen hármat, továbbá október 6 dikára szintén küldött egyet Aradra. Gyulára „Pfiffner Paulina* sírjára egyet. Debreczenbe a „Honvéd emlékre“ és a „Csokonai" szoborra, K. Tóth Mihály sírjára és a gályarabságot szenvedett protestáns lelkészek emlék- szobrára egyet-egyet.

A „Békésmegyei Egyetemi lf,ak Köre“ a tanév

elején újból megalakult, melyen a tagok igen szép számmal gyűltek össze s megválasztották a tisztikart. Elnök Rell Lajos, alelnök Vidovich Is’ván, főjegyző Varga János, aljegyző Máté János, pénztáros Lózsa Kálmán, ellenőr Geiringer József,, háznagy Bosnyák Károly. — Választmányi tagok : Adátnfi János és Leszich Endre. A kör kéthetenként gyűlést, tart, melyen felolvasások, szavalatok s tudományos vitatkozások vannak.

A békésmegyei tanitó-egylet október hó 26-án tartotta közgyűlését Gyulán a városháza dísztér mében az egylet tagjainak közepes számú részvétele mellett. A tanácskozást Németh Lajos elnök akadályoztatása miatt Pioár János gyulai polgári iskolai igazgató, egyleti alelnök vezette. Az ülés első tárgyát a múlt évi számadások vizsgálata képezte, mely rendszeresen megejtetvón és rendben találtatván, Rohay János pénztárnoknak a felmentvény megadatott és" buzgó fáradozásáért jegyző- könyvi köszönet szavaztatott. Az egylet pénzügyei ugyan nem valami rózsás állapotokat tüntetnek fel, minthogy a törzsvagyon a csabai bank bukásánál odaveszett, de az újon alakult tisztikar erős ambitióját képezi az egyletet nemcsak szellemileg, hanem vagyonilag is a régi színvonalra emelni. A régi tisztikar leköszönése során nehéz szivvel vette tudomásul a közgyűlés, hogy Németh Lajos — ki az egyletnek 20 éven át éltető lelke volt, — az elnöki tisztet többé semmi szin alatt betegsége miatt el nem fogadja, s elismert érdemeinek jegyzőkönyvi köszönettel és hálával adózott. Simkó István korelnök vezetése alatt tisztviselőkül választattak : elnök Nagy Lajos polg. iskolai tanító Orosházán. alelnök: Lang Gusztáv Csabáról; pónztár- nok : Szi/gyártó Albert Orosházáról, jegyzők : Singer Manó és Páll Ernő. Az igazgató választmányba: Németh Lajos, Donner Lajos, Simkó István, Rohay János, Tyehlár Károly, Pivér János, Székely Lajos, Plank Alajos, Szilágyi Mór, Bérezi Fülöp, Koncsek József, Veress Lajos, Nyemecz János és Nagy Lajos. Az egyleti tagok testületileg tisztelegtek Rezey Sylvius és Bánhegyi István tanfelügyelőknél, mindkét helyen igen szívélyesen fogadtattak, Bánhegyi Istvánnak emléklapon neveiket hálájuk és szerete- tüknek kifejezése mellett feljegyzették.

Halálozás A gyulai társadalomnak régebbi időben előkelő s kiváló alakja, néhai Nemeth József békésmegyei árvaszéki ülnök özvegye született báró Rudnyánszky Emilia hunyt el október 26-án Nagyváradon. A boldogult matróna a gyulai nőegyletnek is hosszú időn keresztül alelnöke volt s Gyulán kiterjodt rokonsága él most is. — Temetése Nagyváradon október 28-án ment végbe impozáns részvét mellett s koporsóját rokonok és ismerősök koszorú halmaza borította -cl. Haláláról a következő gyászjelentést bocsájtották ki : „Misknlczy Barnabásáé szül. Németh Lujza, férje és gyermekei : Pál, Irma és Lili; Szénásy Dénesné szül. Cz ffra Lujza, férjo és gyermeke, Cziffra Tibor és Olga, mint az elhunytnak gyermekei p unokái ; özvegy báró Barkóczy Mihályné szül. báró Rudnyánszky Auguszta és özvegy Hauszmann Károlyné szül. báró Rudnyánszky Alexandra, mint testvérek fájdalommal tudatják szeretett anyjuk, nagyanyjuknak, illetve testvérüknek özvegy Németh Józsjfné, szül. dezséri báró Rudnyánszky Emíliának folyó hó 26-án éjjeli 10 és fél órakor történt gyászos