Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-10-25 / 44. szám
is erŐB lábon áll, Veres, programra-beszédjét Orosházán inához egy hétre tartja. A kerület községeit már e héten mind bejárta. Szarvason, a szabadelvű párt 500-as bizottsága vasárnap tartott értekezletet gróf Csáky Albin november 1-én leendő fogadtatásának megbeszélése iránt. A függetlenségi párt jelöltje, az eddigi képviselő Haviár Dani és közte szintén erős mérkőzésre van kilátás. A függetlenségi párt is szervezkedett. A gyűlésen Bankó György és dr. Haviár Gyula beszéltek. Haviár szintén ma délután tartja programm-beszédjét. Békésen Igaz Pál dr. helyi származású jelölt és Meskó volt képviselő között folyik a mérkőzés. Mindkettő ellenzéki jelölt Igaz Ugrón, Meskó Eossuthpárti programmal. Igaz a múlt vasárnapon tartotta programm-beszédét a békési választók előtt, nagy tetszés és helyeslés között s programmját kifejtvén, magát a reá fogott antiszemita elvektől tisztázva s a függetlenségi elv hívének vallotta, s történelemből vett példákkal igazolja a nemzetnek ebbeli jogos igényeit. A közös ügyek ránk nézve hátrányos oldalairól beszélt s a polgári házasságot nem tartván üdvösnek, a fakultativ forma mellett nyilatkozik. A Meskó-párt érdekében Kossuth Perencz is irt a békésieknek s igy bár Békés érdekeire nézve bizonynyal több olőny- nyel járna a helyi jelölt megválasztása, kétes, hogy fog-e sikerülni. Gyotnán dr. Barabás Bélának, aki két héten keresztül egyedüli jelölt volt a kerületben, c-ütörtök óta szintén van ellenjelöltje, még pedig a nemzeti párti Kovács Albert volt országgy. képviselő, akit — amint hírlik — Endrőd osztatlanul, M.-Berénynek pedig többsége támogatna. Kovács Albert ma kezdi meg körútját a kerületben. Tallián Béla főispánt tudvalevőleg a törökkanizsai kerület jelölte képviselőnek. Tallián Béla a múlt héten utazta be népes választókerülete községeit, amelyekben mindenütt elmondotta pro- grammbeszédét, azzal nagy hatást és lelkesedést keltve. Megválasztása minden kétségen felül áll, amit az is bizonyít, hogy négy ellenjelölt próbált vele megmérkőzni, de mindenik visszalépett. Török- Kanizsán a választás szerdán, október 28-án lesz. Ladies György ügyvéd, az alsó-fehér-körösi ármentesitő-társulat elnöke, hétfőn volt a budai váriakban királyi kihallgatáson, hol ő felségének meg köszönte ama kitüntetést, melylyel őt a vaskorona- rend lovagjává történt kineveztetésével megajándékozta. Vizsgálóbíró kirendelés. Az igazságügyminiszter az 1891. évi XVII. t.-oz. 33. §-a alapján a gyulai törvényszék területére vizsgálóbíróul: Balogh Samu, állandó helyettesül pedig dr. Kalocsay Kálmán törvényszéki bírákat rendelte ki. Bírói kinevezés- Ő felsége a király dr. Aigner Dezső szegedi járásbirósági aljegyzőt az orosházi járásbírósághoz albirónak nevezte ki. Kinevezés. Tallián Béla főispán Debreczeni Károly szeghalmi anyakönyvvezető helyettest a megyei központi irodába írnoknak, Szeghalomra helyettes anyakönyvvezetőnek pedig Popovics Kornél békési községi Írnokot nevezte ki. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a békési kiházasitási s temetkezési kölcsönös segélyegylet alapszabályait jóváhagyta. Választások. A békési községi iskolaszék a polgári leányiskolához tanítónőnek Udvarát Margitot, az öc8Ödi iskolaszék pedig óvónőnek Blaskó Juliskát választotta meg. Áthelyezések a honvédségnél Wittenberg Aurél m. kir. honvédszázados Nagy-Váradról a 4-dik ezredtől a gyulai 2-ik ezredhez helyeztetett át, Nagy Győző honvéd őrnagy pedig a gyulai 2-ik ezredtől a budapesti 1-ső ezredhez. Hivatalok vizsgálata. Dr. Fábry Sándor alispán az elmúlt héten folytatta a főszolgabírói hivatalok és a községek ügykezelésének megvizsgálását és Schmidt Iván vármegyei alszámvevő közbenjöttével a szeghalmi főszolgabírói hivatalt, valamint Szeghalom és F.-Gyarmat községeket vizsgálta meg. Államsegély a szarvasi árúraktárnak. A Szarvas község által létesíteni szándékolt árúraktárra a kereskedelemügyi miniszter 4000 frt államsegély folyósítását helyezte kilátásba, miért is kérdést intéz most az iránt, hogy ezen engedélyezett államsegélyt az érdekeltség a leiratban jelzett módozatok mellett igénybe venni óhajtja-e vagy nem ? Megjegyzi végül a miniszter, hogy a mennyiben a község ezen kérdésre 30 nap alatt nem nyilatkoznék, a segélyre való igénytől elállottnak fogja tekinteni. A mező-herényi hid átvétele iránt Mező-Be- rény község kérvényt adott be a vármegyéhez. A kérvényt egy küldöttség nyújtotta át a vármegye alispánjának, mely küldöttség M. Braun József jegyző vezetése alatt Szekeres András bíró, Hegedűs Mihály, Horváth János, Balog András, Ketz Sámuel és Gazda Mihály községi képviselőkből állott. — A kérvényben előadják a mezőberényiek, hogy már nem első Ízben kérik, hogy a vármegye az 1880-as években épült hidat vegye át. Az ismételt kérelem indoka, hogy a hídnak fentartása évenként súlyosabb terheket ró a községre, mely kiadások a vámjövedelmet messze fölülmúlják. E nagy áldozatok mellett is a hid oly állapotban van, hogy a közforgalom biztonsága, de meg az árvédelmi követelmények is annak pár év alatt leendő újraépítését teszik szükségessé, a közintézményei nek fentartására minden anyagi erejét felhasználó község pedig nem képes arra, hogy az újraépítés költségeit fedezze. — A kérvényt átnyújtó és annak támogatását kérő küldöttség a kedvező alis- páni válasz folytán megnyugodva távozott. — Magunk részéről, közlekedési viszonyainkról szólva, már többször említettük, hogy a vármegyének a Sárrét felé eső része a legnagyobb mértékben Mező- Berény felé gravitál és kedvezőtlen vasúti viszonyainál fogva terményeit a mező-berényi vasúti állomásra szállítja, mely útjában a mező-berényi hidon át közlekedik. Ezen körülmény is támogatja Mező-Berény községnek kérvényét és indokolttá teszi, hogy az általános forgalmat közvetítő hidat a vármegye gondozza. Kérelem a csaba-gyulai müút megnyitása iránt. Reisner Zsigmond és társai gyulai lakosok kérvényt adtak be a vármegye alispánjához, hogy a kereskedelemügyi miniszternél eszközölje ki, hogy az állami transversális műútnak már kész csaba- gyulai szakasza a közforgalom számára megnyittas- sék. Kérelmüket azon indokokkal támogatják, hogy egyrészt szakértők véleménye szerint is a közlekedés a műútnak csak hasznára van, másrészt, hogy az út elzárása miatt a forgalom nemcsak igen meg van nehezitve, de teljesen meg is van akasztva, mert a közlekedést közvetítő németvárosi hid teher- közlekedésre nem alkalmas s így azon irányból a lakosság terményeit csak nagy kerülővel tudja beszállítani. A „Békésmegyei Tanitó-Egyesület“ október hó 26-án délelőtt 9 órakor Gyulán, a városháza ta nácstermében rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A költségelőirányzat bemutatása és a számadások megvizsgálása. 2. Tiszt- újitás. 3. Búcsúzás Bánhegyi István nyug. kir. tan- felügyelő úrtól. 4. Tisztelgés Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő úrnál. A kigyóutezai szerelmi dráma passiv hőse Biró Ferencz, kilencz napi betegség után teljesen felgyógyulva bocsáttatott ki a megyei kórházból. A merénylő Kovács Mária Polgár Ferenczné, jelenleg a gyulai kir. ügyészség fogházában van s ellene a bűnügyi vizsgálat folyamatba tétetett. Találtatott egy bitangságban levő kis malacz a Kukla Ferencz tanyáján s egy kék és piros sávos C. P. bélyegü öt liter heremagot tartalmazó zsák az izr. templom előtt. Igazolt tulajdonosok a kapitányságnál jelentkezzenek. Elveszett egy kövér sertés a Hrabovstky György tanyájáról. Egyelőre nem tudni, hogy elkószált e vagy tolvajlás folytán tűnt el. Tolvaj hivatalszolga. Dézsi András, Oláh György vármegyei főügyész hivatalszolgája, egy idő óta álkulcs segélyével nagyban operált az irodai fiókokban s azokból több értékes bélyeget, pénzt és egyéb irodai szereket lopott el. A héten azonban rajta vesztett és a megkárosított főügyész feljelentette a tettenért házitolvajt a rendőrségnél, mely letartóztatta a hűtlen irodaszolgát, kiről vallatása alkalmával az is kiderült, hogy egy szabadságolt huszár zsebéből a vonatnál elemeit egy ezüst zsebórát is A tolvajt egyelőre szabadlábra helyezték. Tűrhetetlen állapottá kezd válni a polgári iskolát esténkint látogató ismétlő iskolások garázdálkodása. Esténkint csoportosulnak az utczán, éktelen zsivajjal, lármával zavarják az útczabeliek nyugalmát s tisztességes nő este végig sem mehet miattuk a polgári iskola előtt, durva beszédeik, lökdösődéseik folytán. Kérjük a rendőrség szives intézkedését a kellemetlen állapot megszüntetésére. A közkórházi élelmezést az 1897—99. évekre — mint említettük, — a közkórházi bizottság a legelőnyösebb ajánlatot tevő Arany Salamon budapesti lakosnak adta, ki az egységárakból 15B/„-ot engedett. Arany Salamon azonban a szerződés aláírása helyett kérvényt adott be, melyben a reá nézve rendkívül súlyos feltételek alól magát felmenteni, illetve ajánlatát akként kéri elfogadni, hogy nem az ez idei, de a három év előtti egységárakból számitassék a 15°^ árengedmény, azt hozván fel indokul, hogy ő azon hiszemben tette meg ajánlatát, hogy a három év előti árlejtési feltétek ez évben is változatlanul hagyattak. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye e hó 21. végezte be Szegeden egyházmegyei közgyűlését, melyen a világi elnökséget gr. Ráday Gedeon, az egyházit Szabó János esperes töltötte be. Az esperesi jelentés alkalmával szóba került, vájjon az egyházi esketés stóláit nem kellene-e eltörölni, minthogy számosán nem veszik igénybe, főleg a városokban a polgári esketés után az egyházi áldást. A közgyűlés azonban előbb bekéri a különböző egyházmegyéktől a jelentéseket, hogy mi okozza az egyházi áldástól való tartózkodást a jegyeseknél. Egy régi s hosszan húzódó ügy is véget ért a tanácskozás alatt a becs- kereki kincstári földvétel ügye, melyre kimondatott, hogy azon az egyháznak túl kell adnia, mivel kifizetni nem bírja. Az egyháztanács és a becskereki lelkész ellen fegyelmi eljárást azonban nem rendeltek el, noha szabálytalanságok történtek — az egyházi béke kedvéért. Segédtanító a csabai földmives iskolában. A földmives iskola tudvalevőleg csak jövő évi október hó 1-én fog megnyílni, de az igazgató mellett immár segédtanítója is van, illetőleg neveztetett ki Csanády Béla személyében. Találtatott egy monogrammos arany kézelőgomb, melyet igazolt tulajdonosa, a megmaradt fél bemutatása mellett, a rendőrkapitányi hivatalnál átvehet. Az „Orosházi Közlöny“ szerkesztésétől Harsányi István visszalépvén, Kis Mór vette át ideiglenesen a lap szerkesztését. Eljegyzés. Szikes Ignácz bács-feketehegyi kultúrmérnöki hivatalnok, városunk szülötte, eljegyezte Zsótér Aranka postamesternőt, ugyancsak Feketehegyről. Gratulálunk. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán a következő ujabbi járványos betegségek merültek fel! roncsoló toroklob Szeghalom, Öcsöd, F.-Gyarmat, Iíétegyháza, Orosháza s Tót-Komlóson, hagyma; K.-Ladány, K.-Tarosa, Vésztő, M.-Beróny, Szarvas, Csaba, Szeghalom, Gyoma, Orosháza, Endrőd és Békésen, torokgyík Szarvas és Csaba, vörheny M.-Berény, F.-Gyarmat és K-Ladányon, vérhas Szt.-András, K.-Ladány és Szarvason, gyermekágyid; Orosházán és kanyaró Szarvason. Állategészségügy. A sertésvészben — sajnos — újabb betegülési esetet kell regisztrálnunk : csákói Geiszt Gáspárnál, hol a pusztító vész újólag fellépett. Száj és körömfájást Szeghalomról Kis György tordai pusztáján, takonykórt P.-Szent-Torn^áról jeleznek.' A csabai kereskedő ifjak néhány hete megalakult egyesülete, múlt szombaton felolvasással és hangversenynyel egybekötött nagy sikerű estélyt tartott, melynek különös érdeket kölcsönzött Makai Emil a kiváló költő és Bihari Imre az „Egyetértés“ munkatársának az estélyen való közreműködése s a helyi szereplők is nagy igyekezettel és sikerrel működtek. A sűrű tapsokat provokáló műsor után táncz következett, melyen Csaba város szép lányai és szép menyecskéi, buzgó tánczosoktól környezve, a lehető legjobban mulattak. A jelenvolt hölgyek névsora a kővetkező: Leányok: Rasofszky Ilonka, Tausz Malvin, Kulpin Vilma, Kulpin Jenny. Weisz Berta, Lamberger Ferike, Lőwy Paula, Lőwy Irén, Lőwy Jenny, Lőwy Irma, Singer Juliska és Jozefin, Schwarcz Etelka (Gyula), Mannheimer Hermina, Klein Jenny, Klein Juliska, Boczán Laura, Laszky Blanka, Taub Gizella, Bleyer Jolán, Engel Laura, Fuchs Ilonka, Silberstein Josefin. Asszonyok: Reisz Hermanné, Fried Mérné, Singer Ferenczné, Weisz Miksáné, Klein Gusztávné, dr. Kerényi So- raáné, Deutsch Mórne, Gutman Ferenczné, Reisz Miksáné, dr. Bruckné (Zombor), Schwarcz Gáborné, Neuman Manóné, Kuthy Jakabné, Reisz Gyuláné, Engel Lajosné (Medgyes.) A békési főgymnázium ügye. A békési ev. ref. gymnáziumnak főgymnáziummá leendő kiegészítése ügyében a vall. és közokt. minisztérium Géresi Kálmán debreczeni tanker, főigazgatót tárgyaló biztosul kinevezte és a szerződés megkötésére felhatalmazta. Artézi-kút Füzes-Gyarmaton. Füzes-Gyarmat község képviselő testülete artézi kút furatását határozván el. a vízjogi törvény értelmében most annak engedélyezéséért folyamodik. Minthogy köztudomásúlag a kút fúrását ellenző akadály nem létezik, az engedélyt meg is fogja kapni és igy remélhető, hogy a jó ivóvíz nélkül szűkölködő Sárrét ezen népes községben a közegészségügyi viszonyok jelentékenyen javulni fognak. Időjárásunk a múlt hét folyamán kellemetlen, nevezetesen több napon át viharos, szeles, de gazdálkodási szempotból mérlegelve még mindig kedvező volt. A tengeri szedést most már mindenütt befejezték és most már teljes erővel folyamatban van a szántás és őszi vetés, ami különben, hogy bevógezhető legyen, hetekre terjedő további jó időt igényel. A vihar áldozata. A kedden megyeszerte lefolyt nagy szélvihar, — mely nagy anyagi károkat is okozott, — emberéletet is kívánt áldozatul. — Békésen Tordai Ferencz tengerikóróval rakott szekerét fordította le a Körösön levő kőhid alatti fakorlátokon keresztül a magas gátról, s Tordai Ferencz a kocsiból kiesvén a hullámtérre, azonnal szörnyet halt, mig a mellette ülő öcscse Gábor, ki esés közben a korlátokba kapaszkodott meg, csak jelentéktelen sérüléseket szenvedett. A holttestet beszállították szülei házához s temetése csütörtökön nagy részvét mellett ment végbe. Halálos kimenetelű verekedés folyt le e hó ll-én Csabán, Jamina egyik korcsmájában. Boros Mihály, Yiczián Mihály és Darabos István iddogáltak hármasban a Reismann korcsmájában s mulatozás közben Boros Mihály valami régebbi tartozás miatt összeveszett Vicziánnal. Szitkozódtak egymásra s e miatt Yiczián ott is hagyta a társaságot és ittas állapotban kiment a korcsmából. A szintén ittas állapotban levő Boros utána ment s az utczán ütlegelni kezdte Vicziánt, ki nem hagyván magát, olyat talált ütni öklével a Boros halántékára, hogy az összerogyott. Ekkor az italtól és dühtől megvadult Viczián rávetette magát a lerogyott emberre és ütni, verni, tépni kezdte az elalélt Borost, mig csak az utánok kijövő Darabos szét nem választotta őket. Az eszméletlen állapotban levő Borost hazaszállították! lakására, hol három nap múlva, anélkül hogy magához jött volna, meghalt sebei következtében, özvegyet és kiskorú gyermekeket hagyván hátra. Vicziánt a csendőrség feljelentés folytán letartóztatta. Véres verekedés. Mulatozás közben összeszólalkozott két legény Szeghalmon, a vasúti vendégőben. Hárman ültek az asztalnál, Vig Bálint, Kállay András és Gál János, s közülök Vig és Kállay csakhamar olyan csetepatét csaptak szóval, hogy Breuer vendéglősnek közbe kellett lépnie, a vendégeket lecsillapitani. A béke erre a közbelépésre látszólag helyreállt, de Vig összebeszélve Gállal, bosszút forralt a heveskedő Kállay ellen s csakhamar otthagyván a vendéglőt, a közeli vasúti gépházba mentek botokért. Kállay egyedül maradt a vendéglőben, de csakhamar a két legény a botokat a vendéglő előtt elrejtve, újra megjelent a vendéglőben és czivakodást kezdett Kállayval. Csakhamar tettlegességre került a dolog s e döntő pillanatban Vig kiszaladt a vendéglő előtt elrejtett botokért s hatalmas furkósokkal térvén vissza, nekiment a fegyvertelen Kállaynak. A közbelépő Breier vendéglős jobb karját leütvén, háromszor olyat vágott a furkósbottal a Kállay fejére, hogy az lefordult a székről. Gál ezalatt a lármára becsődülő népet tartotta vissza az ajtóban. Ezután, mint akik dolgukat jól végezték, ott hogyták a véres Kállayt és a megbénított vendéglőst. A csendőrség azonban feljelentés folytán csakhamar elfogta a verekedőket. Kállay veszélyesen sérült s életbenmaradása kétséges, a bűnösök pedig átadattak a járásbiróságnak. A Viktória himzós tanítását 8 írtért géppel és ollóval elvállalom. — Beiratkozni november l-ig lehet lakásomon N. Szabadossal szemben Mogyo- róssy-féle 535. sz. Szabó Lászlóné. 266 1—* Gyulai élet. Kezemben a penna, előttem a képviselő- választás — és nem tudok Írni semmit a képviselőválasztásról. Hiszen nem mondom én, hogy szép do og az, mikor beverjük egy másik embertársunknak a fejét azért, mert ő más emberbe helyezi a bizalmát, hogy az országgyűlésen a mi képünket viselje, sőt még azt sem tartom helyes dolognak, ha a lelkesülő polgártárs felebarátja feje helyett az ablakával teszi meg ugyanezt a műveletet, de azért engedjetiek meg, hogy a mostani csendes, szelíd lefolyású képviselőválasztásnak ne legyek barátja. Nincs semmi szin, semmi hangulat. Ha a zászlók nem fityegnének kint a padlásablakokból, talán el is felejtené az ember, hogy most folyik a polgárok egyik legszentebb jogának gyakorlása, midőn embert választanak maguk közül, aki szószólója legyen ügyüknek, akinek szive együtt kell hogy dobogjon az övékkel, kinek személyében öszpontosuljon a város összes polgártársainak óhajtása, akarata, aki az ország szine előtt képviselje a várost, érvényesítse akararát, szolgálja érdekeit. Azt hiszem hogy körülírva ez a képviselő, vagy ilyennek kellene lennie. A politizálás beszorúlt a kaszinóba, kávéházba, társaskörökbe s a nép, „az istenadta nép“ végzi a rendes dolgát és eszébe sem jut lelkesülni. Vasárnaponkint, mikor a mesterséges fuj- tatóval felélesztik egy kissé a lelkesedés szikráját a közöny hamujából, még csak van egy Ikis élet. Polónyi, Holló az elmúlt két vasárnap [szónokai, még csak felpezsdítették egy kissé a szunnyadó lelkesedést s a mai nap is csak lesz egy kis szelíd „hecc,“ de egyébként nincs semmi, semmi külső látható jele a kedélyek belső emó- czi ójának. Szomorú, nagyon szomorú dolog, ahol nincs küzdelem, ott nincs erő. És én irigylem az Árvamegyétől az ő szegény tótocskáit, akik kedélyesen beverik az ablakokat és lelkesülnek s kívánok egy kis Ldrótostót vért“, a mi alföldi „őserőtől duzzadó igazi szittya nemzedékiünknek. Hanem azért mi, nem muszáj hogy beverjük egymás fejét és egymás ablakait. Mi tudunk máskép is lelkesülni mint a felvidék krumplin tengődő, fakanalat faragó tótocskái. Mutassuk meg! Egy kis színt, egy kis életet, egy kis hangulatot, korteshumort, jó (kortesnótát (mert az nincs), máskülönben hiába másztunk fel a padlásra kidugni a lobogókat. Akinek Terényi tetszik, ne átallja kiabálni hogy: — Éljen Terényi! Aki Bartha-párti, az meg ne szégyelje kiejteni a száján, hogy : — Éljen Bartha Miklós 1 És tűzze fel a tollát mindenki 1 Nem „hecc* kell, hanem egy kis lelkesedés! Hiszen magyarok volnánk, vagy mi? * Különben pedig csend van, mindenütt csend van. Csend van esténkint a súgárúton, ahol halk zizegéssel hullanak le a betonra a platánok zörgő levelei, csend van a népkertben s a pavilion nagyterme üresen tátog rá a fakuló népkerti bokrokra. Mulatságnak se hire, se hamva. Az összejövetelek szünetelnek s a gyulai társaság fölött teljes despotizmussal uralkodik a város annyiszor megénekelt, annyiszor eldöngetett de mindig újra feléledő tengeri kígyója : a klikk-rendszer. A-ék B-ék és C-ék együtt tartanak. Meg- únták már ugyan egymást szörnyen, és az egyik család a másikkal a távollevő harmadikat sza- pulja, hanem azért ők egy szent és sérthetetlen klikket képeznek együtt és közösen szapulják mindazokat, akik az ö klikkjükön kívül esnek. Ilyen klikk van vagy húsz darab a városban, mindenik hasonló berendezéssel, s ha egy vállalkozó szellemű optimista ember egy kis életet akar behozni az egész társadalomba és összehívja a klikkeket, ime mi történik ? A klikkek egy része nem megy el, kisütvén azt, hogy a mulatságot nem az ő kedvükért rendezték. Lesznek aprehenziók már a mulatság előtt. Akik elmennek, azok közül az egyik klikk azon boszankodik, hogy a másik klikk jobban mulat és hogy a mulatságból egy másik tuczat aprehenzió és keserűség is kikerül, az még egy kedvező chancsokkal bíró képviselő megválasztásánál is „bizonyosabb.“ Hol vannak azok a régi szép idők, mikor még öreg urak is végigtánczolták a mulatság összes túrjait és viz-a-vik voltak a négyesekben. Ma már a fiatalság is az étterembe vonul és a poharak közül erőszakkal, rábeszéléssel kell kihúzni egy-egy tánezost petrezselyem áruló tán- ezosnök részére! És tessék elhinni, ennek egészen nem a fiatal emberek az okai. Okai a klikkek 1 A saját klikkjét megúnta, a többi klikkeknek meg any- nyi igaz és nem igaz, gyengéit hallotta meg a saját klikkje szapulásaiból, hogy elveszett teljesen az illúziója. Illúzió nélkül pedig nem lehet mulatságot rendezni. Csend van, csend, mindenütt a báltermekben, az útezákon; nincs se mulatság, se választási mozgalom, se társadalmi élet. A bálokon nem töri ki senki a lábát a sok tánezban, a választáson nem törik be a fejét egy szavazónak se s a jelenlegi csendnek egyedüli áldozata én leszek, akinek a fejét bizonyára betörik, mert igazat találtam mondani. —re.
