Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-02-16 / 7. szám

Halálozás. Rimlet Pál, Apponyi György gróf volt csabai gazdatisztje, a békésmegyei gazdasági egyletnek évtizedek előtt tevékeny, munkás tagja, ki azonban az utóbbi években Nagyváradra költö­zött, ahol a helyi lapok közgazdasági rovatában nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, folyó hó 10-én meghalt. Temetése szerdán délután volt igen nagy részvét mellett. A haláleset alkalmából Apponyi Albert gróf igen szép részvétsorokat intézett a bá­natos családhoz. A boldogult derék férfiú nyugod­jék békében! Békés városa még mindig nem tud megnyu­godni a Fehér-Körös vizének az Élővíz csatorna medrébe való vezetésében és ismételten megfeleb- bezte az erre vonatkozó határozatot. Jó lélekkel mondhatjuk, hogy van érzékünk Békés városa érde­kei iránt s amennyiben az legkevésbé érintve vol­na, pillanatig sem haboznánk ezen érdékek szószó­lója lenni, de a fenforgó esetben Békés városának aggodalmát tárgytalannak, felebbezését teljesen in­dokolatlannak kell nyilvánítanunk. Hogy a csator­nában állandóan egészséges, jó élővíz legyen, ez nagy érdeke Békés városának, mely — mellesleg Írva — az élővíz bevezetésével a csatornát legjob­ban fogja öntözési czélra is felhasználni. A vasúti üzletvezetés a Szeged-nagyváradi vasútvonalra nézve Szegedről az aradi üzletvezető- séghez helyeztetett át. Gyógytárjog átruházás. A belügyminiszter Apró Endre bánfalvi gyógytárjogát Divald Károlyra ru­házta át. Állategészségügy. A sertésvész — enyhe alak­ban ugyan még mindig — de sajnos még folyton terjed a vármegyében. A hét végén a csabai határ­ban két helyen, továbbá M.-Berénvben és P.-Szent Tornyán lépett fel, lépfene't jeleznek Uj-Kigyós és Békésről, száj és körömfájást gr. Blankenstein János K.-Tarosai birtokáról. A járványok krónikájából. A vármegye alis­pánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán a következő újabb járványos bajok merül­tek fel: torokgyík F.-Gyarmaton, ron csoló toroklob Szeghalom, vörheny Gyulán és Gyomán, hagymás Szarvason és kanyaró Sámson és Szarvason. Csáky Albin-utCza. Szarvas városa képviselő­testülete elhatározta, hogy a Csizmadia-utczát ezután „Csáky Albin utczá“-nak fogják nevezni. Kinevezés. Tallián Béla főispán Reisner Sán­dor gyomai járási útbiztost a gyomai főszolgabiro- sághoz járási írnokká nevezte ki. Öngyilkosság. Kriska György szarvasi lakos 60 éves földmives folyó hő 11-én felakasztotta magat; végzetes tettének oka ismeretlen. Puszta-Földváron folyó hó 2-án volt az ev. elkészválasztás. az 550 választó közül 150 szava­zott le, ebből 82 szavazat Ritter Károlyra esett, s így puszta-földvári lelkésznek szótöbbséggel Ritter Károly lett megválasztva. Gyilkossági kísérlet. Onody János mező-túri 26 éves egyén régóta ismeretségben volt Trnovszky Judit helybeli hajadonnal. Folyó hó 2-án Szarvasra ment, azonban a leány kiutasította. Ekkor a fel­bőszült szerelmes forgópisztolyt rántott elő s sze­relmesére lőtt, de a lövés nem őt, hanem testvérét, Trnovszky Jánost találta, ki a nyakán könnyebb sebet kapott. Ezután mindenkit lelövéssel fenyege­tett s a jelenvoltak alig bírták őt megfékezni. A békésmegyei gazdasági-egylet igazgató vá­lasztmánya február hó 16-án, ma d. e. 9 órakor Csabán a kaszinó nagytermében ülést tart a követ- kezű tárgysorozattal: 1. Az őszről elhalasztott ál­lat- és terménykiállitás ügyében hozandó határozat. 2. A vármegye alispánjának 20,817. sz. átirata, s ennek folytán történt elnöki intézkedés bejelentése. 3. Folyó ügyek. 4. Netaláni indítványok. A gyomai kaszinó bál. Folyó hó 8-án este a gyomai központi kaszinó a Holler-féle nagyterem­ben megtartotta farsangi bálját, amelyre minden túlbecsülés nélkül elmondhatjuk, hogy fényesen sikerült. A szarvasi zenekar mellett reggeli 5 óráig tartott a táncz. Tánczosnőben, valamint tánczosban nem volt hiány. A négyeseket 32—36 pár tánczol ta. Ott voltak asszonyok: özv. Brengl Lajosné, dr. Bácsi Lajosné, Biró Benedekné, Bodoki Kálmánné (Gyula), Bolcsák Zoltánná, Gorzó Nándorné, Házy Imréné. Jánosy Ferenczné, Kerndl Györgyné, Kovács La­josné, Kádas Jánosné, Király Ferenczné, özv. Máday Aladárné, Misley Mihályné (Gyula), Oláh Jánosné, Őrs Zoltánné, özv. Prigl Ferenczné, Pikó Béláné, Papp Gáborné, Pay Jánosné (M.-Túr), özv. Plawecz Jenőné, Steinecker Gáborné (Gyula), Szövényi Ká- rolyné (N.-Várad), Szerető Imréné, Szerető Jánosné, Zeisler Lipótné. Leányok: Brengl Matild, Csizmazia Ilona (Gyula), Csizmazia Etelka (Gyula), Kerndl Iduska, Kerndl Adél, Prigl Olga, Prigl Ella, Papp Piroska, Papp Mariska, Pay Mariska (M.-Túr), Schaunen Ilona, Szulimán Ella, Szögyény Gizella. Jelmez tánczestély Szarvason. A szarvasi nő egylet saját pénztára javára, a főgymnázium torna csarnokában február 18-án, farsang utolsó estéjén, jelmezes felvonulással egybekötött zártkörű táncz- mulatságot rendez, melyben a négy évszakot és tizenkét hónapot a következő hölgyek ábrázolják : Tavasz: Lányi Anna, Benka Ilka, márczius. Boros Jolán, április, Tuksz Giza, május. Nyár: Zlinszky Rózsika. Sárosy Linka, junius. Benczúr Vilma, julius. Lászlófy Rózsa, augusztus. Ősz: Mihálfi Mé­lán. Bácskay Etelka, szeptember. Marsai Mili, októ­ber. Jancsovics Teréz, november. Tél: Krebsz Ma­riska. Benka Jolán, deczember. Wolfmann Berta, január. Ponyiczky Giza, február. A gyulai járásban a községi elöljárók válasz­tása a következő eredménynyel folyt le: Dobozon biró : Kovács András, törvénybiró : Debreczeni Gá­bor, közgyám, Z. Szabó István, pénztárnok, J. Szabó Sándor, gazda S. Szabó Sándoe. Esküdtek: Kár- nyáczki István, T. Nagy Mihály, Puskás István és Z. Megyeri János. Kétegyházán biró: Szántó Pé­ter, törvénybiró: Komár Mátyás, közgyám: Bor­bély György, állami adószedő pénztárnok: Muntyán Onucz G., községi adószedő. Brendás Péter. Es­küdtek : Szabó Mihály, Dávid József, Szabó János, Krizsán István, Grosz János P. és Sztán Demeter. Gyulaváriban biró : Z. Nagy Ferencz, törvénybiró és's községi pénztárnok : T. Kováts András, köz­gyám : Dobra György, esküdt-gazda: Erdődi Má­tyás. Esküdtek : <B. Bálint Ferencz, D, Túri Mihály- ifj, Kovács András és J. Bálint Sándor. Nyilt köszönet. Alulírott ez utón is leghálásabb köszönetét fejezi ki méltóságos gróf Wenckheim Dénes urnák és méltóságos Wenckheim Friderika grófnőnek azon 200 forintért, melyet egybekelésük örömteljes ünnepélye alkalmából a gyulai szegények részére szétosztás végett küldeni kegyeskedtek; az édes Üdvözítő, ki a szegényeknek nyújtott legcse­kélyebb ajándékot sem hagyja jutalom nélkül, áldja s jutalmazza meg azon nemes telkekét, kik örömeik s boldogságukban sem feledkeznek meg a szegé­nyekről. Kelt Gyulán, 1896. február 15-én. Gróh Ferencz plébános. Áthelyezés. Az igazságügy miniszter dr. Franki Béla szarvasi járásbirósági aljegyzőt a lúgosi kir. törvényszékhez helyezte át. A békési tornabál. A múlt szombaton tartott nagysikerű mulatság, mely a békési bérház fényes termében f <lyt le, párját ritkító jó hangulatban és fesztelen jókedvvel ment végbe. — A négyeseket 20—24 pár tánczolta s a mulatság népes volt a leányok, menyecskék és gardedámok s megfelelő tánczos fiatal emberek tömegétől. Gyula-Váriban Bay József lelkész kezdemé­nyezésére „takarék- és önsegélyző-egylet“ létesült. A csabai gazdabál. Évek óta a farsang egyik legsikeresebb mulatsága szokott lenni a csabai fiatal gazdák által rendezett mulatság, mely ez­úttal sem czáfolta meg jóhirét. A mulatságot Bánó József országgyűlési képviselő is meglátogatta s rajta kívül számos megyebeli notabilitás gyönyör­ködött a csabai gazdák kedélyes, fesztelen mulat­ságában. A mulatságon igen sokan vettek részt. A nagyváradi m. kir. bábaképezdén az 1896. évi nyári tanfolyamra a beiratások 1896. márczius hó 1—10-ig tartatnak. Felvétel végett szükséges okmányok; Honossági s keresztlevél, valamint es- ketési-, erkölcsi s orvosi bizonyítvány. A nagyvá­radi m. kir. bábákepezde igazgatósága. Alapszabályok jóváhagyása A belügyminiszter a füzes-gyarmati polgári olvasó-egylet, az új-kigyósi katholikus kör és a békési hatházi első függetlenségi és 48-as olvasókör alapszabályait jóváhagyta. Felhívjuk olvasóink figyelmét az apátfalvi minta szerűen berendezett faiskola hirdetésére. Tánczvigalom. A gyulai németvárosi gyermek­zenekar február 16 án hangszerbevételi alapja ja­vára a pavilion termében zártkörű tánczvigalmat rendez. Beléptidij személyenkint 1 korona. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál, a to­rok és légzési szervek minden zavarainál melegen ajánljuk Egger kitűnő hatású mellpasztilláit. Kap hatók 25 és 50 kros eredeti dobozokban, minden gyógyszertárban és nevesebb gyógyfüszerűzletben. Fő- és szétküldési raktár. Egger A. fiai Nádor­gyógyszertára Budapesten, Váczi-körút 17.250 15-30 Gyulai élet. Istenem milyen következetlen is az emberi Csak ezelőtt egy évvel is bolondja voltam a fényes fekete bajnak, kreol bőrnek és mért­földeket szaladtam volna egy pár csillogó barna szem sugaraiért s ma már imádom a szőke ha­jút, a fénytelen hamvas kenderszőkét és képes volnék főbe puffantam magamat egy világos szemű, fehérarczü szépségért. Változunk, mint az időjárás, és előbbi ízlé­sünket, Ítéletünket épen úgy változtatjuk, mint az erdő lombozatát, ha az őszi deres szél, vagy a tavaszi langyos szellő érintésére szint vál­toztat. Megvagyok győződve, hogy az a bálba ké­szülő kis lány a kit a minap épen akkor leptem meg, mikor veresre sirt szemmel toporzékolt a szobában és gyűrte össze mérgeesen a báli ru­háját, hogy „ő bizony nem megy a bálra s vala­mennyi varrókisasszony ízlés és agy velő nélkül született,“ elfogja felejteni a bálba készülődés gyötrelmeit s a naplójában igy számol be egy hét rpulva történtekről: „1896. február i4. Készültem a nőtlen urak báljára! Annyi fényes ábrándot, boldogságot Ígérő sejtelmet szőttem e készülődésekbe, hogy maga ez ábrándozás is boldoggá tett. A febru­ári napfény, csalóka tavaszi sugaraival betévedt a virágos ablakon és megaranyozta festői redő- zetbe omlott kész báli ruhámat, amint az ablak előtti toalett asztalon kaczéran végig nyújtóz­kodott. Oh de boldog voltam ! . . stb. Nem ismerem a női stylust, nem merem rá­fogni, hogy épen igy fog hangzani, de ismerem egy kicsit a női lelhet és biztos vagyok róla, hogy az a báli csillag aki most egész nap bosz- szankodik, hol a varrókisasszonyra, aki itt szűkre, amott bőre, de egyátalán nem jól csinálta meg azt a bizonyos báli ruhát, hol pedig a suszterre,' aki laposra csinálta a báli czipőjét, egy hét múlva a legnagyobb lelkesedéssel fog visszagondolni azokra a napokra, mikor ö a nőtlen urak bál­jára készült. A báli benyomás elfeledteti vele a sok apró kellemetlenséget, amit a bálkészülődés okoz itt és a báli emlék rózsaszín fátyolén keresztül boldog napoknak látja azokat a bál előtti napokat is melyeken egyebet sem csinált, mint hol a varró kisasszonyra, hol a suszterre, hol a kereskedőre — „aki olyan Ízléstelen keztyüket tud küldeni“ — bosszankodott. A nőtlen urak bálja elmúlt mire e sorok napvilágot látnak, s a hölgyek ekkorra már fájós lábbal és katzenjammeres hangulattal emlékez­nek vissza a csárdások és négyesek boldog pil­lanataira, de tudom hogy akkorára, már egy tánczos nőnek sem fog eszébe jutni a készülő­dés s a szupécsárdás izgalmai elfeledtetik az állí­tólag rosszul szabott derék fölötti bosszúságot. Mindez amit most itt elpletykáztam csak a mellett demonstrál, hogy: „Minden jó ha jó a vége!“ Tudták ezt a nőtlen urak is és hogy elfe­ledtessék az idei farsang aszkórban szenvedését rendeztek a végén egy olyan bálát, melynek ha­tása alatt elfelejtik a gyulai hölgyek összeszidni a gyulai fiatalságot, mely az idei farsang alatt olyan kevés bálát rendezett. A nőtlen urak báljával osztán vége a far­sangnak. A tűzoltók pedig e hó 17-én ünnepélyesen lefognak fújni Carneval uraság rövid uralko­dásának. Addig azonban kitánczoljuk a farsangot. Bolondozunk és mulatunk. Tizenhetedikén lesz a lejárata annak a vál­tónak amit a tűzoltók a közönség terhére kibo- csájtottak. Annyi tény, hogy ravaszul becsapták a pub­likumot azzal a váltóval, mely mindenkép a pub­likum vesztére törekszik. Mert ha elmegy az ember fizet — belépti­dijat — ha nem megy el, vesztes marad, mert nem mulathat azon a sok bolondságon amit olyan okosan kifundáltak erre a napra az Ö. T.-ból alakult rendezőség agyafúrt tagjai. Vigasztalásul az otthon maradtak is meg­vehetik a vicinális helyiérdekű viccekben utaz* alkalmi „Bolhái czimü újságot, melyben annyi sok jó vicc van, hogy a szedők közül 3 embert, „nevetési ránggörcs“-ben lefeküdni kényszeritett. így ütik agyon a gyulai tűzoltók a feltá­madás reménységében Carneval herczeget. Aztán jön a hamvaző Szerda, böjtölűnk, eszünk sóshalat és iszunk rá ... . nem bort hanem vizet 1 Pedig jobb a bori —re. Irodalom. A fény árnyai. Ez a czim illeti meg a Bene­dek Elek Nemzeti Iskolájá-nak ujabb(vállalkozását. Ez a derék tanügyi lap most nem elégszik meg az­zal, ha a beteg magyar kultúrát szóval ég szabad hanggal védi, képekkel is illusztrálni óhajtja a szo­morúan leirt igazságot. Azaz: az ezredév szégye- gyenére bemutatja Magyarország dülledező, romla- dozó iskolaépületeit, életveszélyes tanítói lakásait. Az .eszme nem uj, csak a kivitele szokatlan. De hát ez úgy látszik, a munka megosztás elvén nyug­szik. A Néptanítók Lapja ugyanis bemutatja a mo­numentális nagy alkotásokat s el is zengi hozzájuk a himnuszt mindazokról, akik ezek felépülésén közre munkáltak, b a nagy közönség a mig elra­gadtatással szemléli e szép épületeket, talán merő­ben megfeledkezne egy-egy düledező viskóről, me­lyet iskolának gúnyolnak a jámbor lelkek, de a szegény szülők nem tudják, mikor vesznek a ge­rendák alatt el gyermekeik s a tanító családja sem sejti, mikor üti agyon ez a kenyérkereső édes apát. A Nemzeti Iskola tehát ezeket mutatja be olvasóinak s ezek a rozoga pajták tűnnek fel majd a fényes paloták mellett, mint a nagy fénynek sötét árnyai. Hát csak rajta. A tanitók, iskolaszékek jól teszik, ha minél több anyagot szolgáltatnak írásban és képben ehez a vállalathoz. Keresni sem kell, válo­gatni sem kell nagyon, Akad dolga — fájdalom — az ecsetnek is elég a magyar kultúra mezején. Mindig magyar szellemben és irályban haladt és halad a „Képes Családi Lapok“ czíinű szépiro­dalmi és ismeretterjesztő képes hetilap, melynek szerkesztősége szfvvel-lélekkel arra törekszik, hogy azt a nagy népszerűséget és azt a közkedveltséget, amelynek örvend méltóan meg- és kiérdemelje. És ezeknek folytán minden egyes számban tanulságos és szórakoztató olvasmányokat közöl. Az előttünk fekvő számban különösen érdekes cyklust kezd meg Tolnai Lajos dr., kihez mint hű katonák rendben sorakoznak a jeles írók és költők. A „Képes Csa­ládi Lapok“ érdemes arra, hogy minden magyar család hő barátként üdvözölje, már azért is, mert a legolcsóbb szépirodalmi lap. Ara egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Tessék mutatványszámot kérni a kiadóhivataltól, vadász- utcza 14. szám saját házában. A földmives és munkásnép felhozatala a kiállításra. A földmives és munkásnépnek az ezredéves kiállítás és a fő- és székváros megtekintése czéljá- ból tervezett tömeges felrándulásai tekintetében a kiállítási igazgatóság a következő tájékoztatást adta ki, A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr, mint az ezredéves kiállítás országos bizottságának elnöke, messzemenő könnyítésekkel óhajtván lehetővé tenni az ország földmives- és munkás népének az ezred. éves kiállítás és a fő- és székváros megtekintését, elhatározta, hogy a nagyobb tömegekben felrándu- lók részére: Utazási költség, a) A m. kir. államvasutak és ezeknek üzemében álló vasutak vonalain őO^-nyi mérséklést engedélyez a zónarendszerü szémélydij- szabás szerinti III. osztályú menetjegy-árakból, továbbá intézkedik, hogy a nem állami kezelés alatt álló vasutak vonalain, nemkülönben a gőz­hajózási társaságok által fentartott személyjáratokon hasonértékü kedvezmények adassanak. Szállás, b) Ezer személy befogadására, katona­ágyakkal felszerelt barakot épittet a kiállítás köze­lében és ebben 10 krért nyújt egy-egy személynek 1—1 napra szállást. Élelmezés, c) A barakkal kapcsolatosan nép­konyhát állít és ebben 10 krért ad egy tál meleg ételből álló ebédet vagy vacsorát. Kalauzolás, d) Díjmentesen megfelelő számú és nyelvismerettel biró kalauzokat bocsát az érkező csoportok rendelkezésére, kik hivatva lesznek a csoportokat egész itt időzésük alatt a szükséges fel­világosításokkal, magyarázatokkal támogatni és kisérni. Belépti jegyek, e) Húsz krajczárra mérsékelt belépti jegyeket adat ki a kiállításra. Jegyfüzetek, f) Jegyfüzeteket hozat forgalomba a kiállítás igazgatósága utján, melyekben a menet­tértijegy, szállásutalvány, a kiállításba való belépésre jogosító jegyek, az ebéd-, illetve vacsorajegy együtt foglaltatik s melyekért a díjfizetés egyszerre és egy összegben történvén, az utazás kényelme biztosittatik, Összköltség. Ezen felsorolt kedvezmények mellett lehetővé válik az, hogy a XIV. zónához tartozó vidéken lakó egyén 2 napi tartózkodásra egészben S forint, a VIII. zónához tartozó vidékek lakossága (az élelmezést, szállást, belépti jegyet beleértve) 3 forint költséggel teheti meg az utazást Buda­pestre és vissza. Szervezés. A tömeges felrándulásokat a tör­vényhatóságok élén álló főispánok, mint a kiállítás kerületi és helyi bizottságainak elnökei, az e czélra alakított bizottság avagy a közigazgatási tisztviselők közreműködésével szervezik. A résztvevők előjegy­zése, a részvételi dijak beszedése, a jegyfüzetek kezelése és kiosztása, a felrándulás időpontjának, az utazás programmjának megállapítása, vármegyénként, vagy ezeken belül kerületenként a főispán, illetve a közreműködők által eszközöltetik. A kirándulásban nők és gyermekek is vehetnek részt; gondoskodás fog történni arról, hogy a nők külön barakk-osztályban helyeztessenek el. Utazás és tartózkodás. A kiránduló csoport az intézők által kijelölt vezetőkkel együttesen utazik a fő- és székvárosba s ugyanazon vonattal hagyja el Budapestet. A kirándulók külön vonatot is vehetnek igénybe, ha az egészben fizetendő menetdij által a megteendő út minden kilométere után 2 forint 40 kr. biztosittatik a m. kir. államvasutnak. E határozmány alól az igen távol fekvő állomásokról utazó csoportokkal szemben is, ha a kirándulók száma az 500-at eléri, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrtól esetről-estre kikérendő engedély alap­ján, kivételek is lesznek tehetők. Az egész csoportnak a tartózkodás egész ideje alatt való együttmaradása feltétlenül kötelező. A kirándulókat érkezésüknél a kiállítás ka­lauzai fogadják és kisérik szállásukra, onnét a kiállításba. A délutáni órák a város nevezetessé­geinek megtekintésére lesznek forditandók. Gondoskodás történik arról, hogy azok, kik a színházakat látogatni akarják, azt kalauzok kísére­tében, kivételéé áron kiadandó jegyekkel tehessék. Mindenkinek, a ki ezen kultúrpolitikai szem­pontból jelentékeny országos mozgalomban tevény- kedni óhajt, a ki a nép érdekeit a szivén viselvén, a tömeges kirándulások eszméjét terjeszteni óhajtja: a kiállítás kerületi és helyi bizottságai és első sorban a törvényhatóságok élén álló főispán és ennek megbízásában eljáró közigazgatási tiszt­viselők készséggel fognak a további részletekre nézve felvilágosításokkal szolgálni. Varrógépek!! Schütz Gr. vaskereskedésében.

Next

/
Thumbnails
Contents