Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-10-04 / 41. szám

41-ik szsiiii.

XV. (XXVIH.) évfolyam.

Gyula, 1896. október 4-én.

Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak viasza.

1; Előfizetési dij :

; | Egész évre . 5 frt — kr. j1 Félévre ... 2 » 50 »

1; Évnegyedre .1 » 25 »

i> Egyes szám ára 10 kr.

Társadalmi és közgazdászati hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő: KÓH1T ID-A.T7’13D.

1

Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyvkereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyílt-tér sora 10 kr.

___3

Előfizetési felhívás,

a „Békés“ 1896. utolsó évnegyedére.

Lapunk szeptember hó végén XXVIII; évfolyamának harmadik negyedét tölté be.

Ez alkalmat megragadjuk, hogy olvasóinkat, akiknek előfizetése lejárt, felkérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek.

A >Békés« programmja, mellyel évtizedek során sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is változatlanul a régi marad.

Békésvármegye s abban a megye székhelye Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyila-' gosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra, ezen eszme szellemében működtünk s fogunk jövőben is működni.

Mint a békésmegyei közművelődési egyesület hivatalos lapja, összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei s községi érdekeink, kultur- törekvéseink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat.

Ha a vármegye nyugalmát és békéjét feldúlni, Gyula városát tönkretenni vágyó merénylettel szemben kifejtett működésünkre ez alkalomból különlegesen is hivatkozunk, azt hisszük, hogy felesleges bővebben fejtegetni s indokolni, hogy a „Békés“ oly mis- siót teljesít, — még pedig nem önző kiadói érdekből, amitől e lap mindig távol állt és távol marad, —■ mely misszió Békésvármegye s különösen Gyula városa jólfelfogott érdekében áll és mint ilyen nemcsak megérdemli az eddigi, hanem igéuyli a fokozatos további támogatást is.

Eme szives támogatásra kérjük bizalommal vármegyénk és Gyula városa közönségét.

Az előfizetési dij az október-deczemberi évnegyedre 1 frt 25 kr.

Ezen összeg vidékről „Békés kiadóhivatalának Gyulán“ czim alatt postautalványnyal küldendő be.

Kiváló tisztelettel:

A »Békés« szerkesztéséi és kiadoMratala-:

Terényi Lajos.

Azon alkalomból, hogy lerényi Lajos városunk országgyűlési képviselője ma délelőtt beszámoló beszédjét tartja, annak anti- cipálásaként nekünk is van némi mondani valónk.

Nem politikai működésére s szereplésére vonatkozólag, mert azzal nekünk, mint nem politikai hanem társadalmi lapnak, sem kötelességünk, sem jogunk foglalkozni. Szólunk róla, nem mint honatyáról, de mint Gyula városa képviselőjéről, mérlegelve, hogyan teljesítette ily minőségben választókerülete, szülővárosa iránti kötelezettségeit?

A mi gyönge szavainknál hangosabban beszélnek a tények, különösen az utóbbi hónapok eseményei: a törvényszéki palota s új fogház tervek, mindakcttő olyan stádiumban, hogy nem csupán mint tervekről, hanem — elvi szempontból legalább — mint alkotásokról, mint tényékről lehet róluk megemlékeznünk ; Gyula városának mint megyei székhelynek megszilárdulása, sőt e székhelykérdés fölötti küzdelemben kivívott szellemi s erkölcsi fölénye: mindkettő oly tényező, mely a kettős kudarcz után egyrészről minden Gyula tönkretételét czélzó ujábbi mozgalomnak szárnyát szegi, másrészről biztosítéka Gyula városa fejlődésének, most már elmaradbatlan izmosodásának, ba a közigazgatási reform az attól elválaszthatlan kikerekités eszméjét is felszínre fogja vetni.

Nem esünk abba a hibába, melyben Gyula városának táján nem mindenben jóakarói leledzenek, Logy a törvényszéki palota és fogház építését, a székhely ellen kísérelt merénylet elleni fényes védekezés Bikerét és diadalát, továbbá a Gyula városa érdekeit is utóbban inkább figyelembe vevő megyei kőúti építkezéseket is kizárólag Terényi Lajos fáradozásainak, posiliójának és befolyásának tulajdonítsuk. Ilyenfokú bizantinismus, vagy e kérdéseknek Gyula városa érdekében történt elintézése körül maradandó nagy érdemeket szerzett egyének iránti igazságtalanság és bála hiánya tőlünk van legtávolabb. Nagyon rosszul állana Gyula városa joga, Gyula városa igaza, ha azokért csupán egy ember — legyen az bár Terényi Lajos vagy bárki más — volna csak képes helyt állani, azokat csupán egy ember tudná megvédeni, diadalra vezetni.

Hanem igen is azt beösmerjlik, igen is arról legjobb tudomásunk és meggyőződésünk szerint tanúságot tehetünk, hogy Terényi Lajos, bármely kérdésben, mely Gyula városa jogos érdekeivel akár közeli, akár távoli vonatkozásban volt, különösen pedig az egyrészről Gyula városa létét fenyegető, másrészről Gyula városa jövőjét biztosító kardinális kérdésekben, mint a mozgalmak kezdeményezője, irányzója, úgy is mint vezető, úgy is mint napszámos — mert igy is működött — minden tekintetben, mindig megtette kötelességét.

Nem érdeméül hozzuk ezt fel, nem is azért, hogy — ami különben is felesleges — hangulatot csináljunk mellette, hanem megemlítjük azért, mert bizony bizony oda jutottunk, hogy nagyon jóleső és ritka alkalom valakiről oly lóleknyugalommal megírni, amit mi Terényi Lajosról nem első Ízben már, de soha oly joggal nem konstatálhattunk, amit ma képviselői megbízatása lejártakor cselekszünk, hogy mint Gyula városa képviselőiének nincs semmi mulasztása, hogy mint Gyula városa szülötte s hű fia Ígéreteit messze felülhaladólag beváltotta s megtette kötelességét!

A kötelesség teljesítés keltette férfiúi önérzet, Gyula városa minden polgárának elismerése, szeretető jutalmazza s az Ég áldja Gyula városára közhasznú s üdvös működéséért !

A vármegye őszi közgyűlése.

— Második nap. —

(Szeptember 29.)

Az első nap zsúfolt terméhez képest igen kevesen, de viszont előbbi közgyűlések második napjához mérten még mindig szép számmal gyűltek össze a törvényhatósági bizottság tagjai a második nap reggelén a székház nagytermébe; délfelé azonban egyenként távoztak el azok, akiket csakis valamely ügy elintézése érdekelt, úgy hogy a délutáni ülésre csupáu a tisztviselők maradtak együtt. Az elintézés alá került ügydarabokat gyors egymásutánban terjesztették elő az előadók és azok legnagyobb részében az állandó választmány határozati javaslatát fogadták el és az ügyék előadását csak ritkán zavarta meg egy-egy felszólalás.

Nagyobb vita csupán az első tárgynál keletkezett, melynek oredményekóp megtörtént az, hogy egy testület teljesen azonos két ügyben alig 5 percznyi idő alatt két ellentétes határozatott hozott, az elsőben 13 szavazattal 12 ellen elvetvén, a másodikban 17 szavazattal 16 ellen elfogadván az állandó választmány érvelését és határozati javaslatát. A két szavazás eredményéhez képest a közgyűlés Békésen a községi közpénztári ellenőr választás ellen dr. Szegedi Kálmán és dr. Török Gábor állal be adott felebbezésnek helyt adott s a választást megsemmisítette, míg ugyancsak Békésen a rendőrbiztosi állásra vonatkozó választás- ellen dr. Igaz Pál és társai által beadott felebbezést elutasította.

A szarvasi kápviselötesetületnek a kéményseprési munkadijak szabályozása tárgyában hozott határozatát, közbevetett felebbezés folytán megsemmisítették.

Povázsai Mihály tót-komlósi nyugalmazott köz- ségi jegyző által a nyugdijintézeti igazgató választmány határozata ellen beadott felebbezést elutasították.

Orosházán a vágaiási dijjak szedése tárgyában hozott s Freuder Mór által megfelebbezett községi képviselőtestületi határozatot jóváhagyták ; — ugyancsak Orosházán, ingatlan eladását elutasító képviselő- testületi határozat ellen dr. Perger Elemér által beadott felebbezést elutasították, — Füzes-Gyarmat község képviselőtestületének községi irnoki állás szervezését megtagadó határozata ellen Bácsi Dani által beadott felebbezésnek a bizottság helyt adott,

— Szarvason a községi képviselőtestületnek kiegészítése ügyében hozott határozatot dr. Haviár Gyula felebbezésének elutasításával jóváhagyták.

Csaba község képviselőtestületének a kórház és ápolda részére gyógyszereknek honnan leendő beszerzése ügyében hozott határozata ellen Südy István gyógyszerész által beadott felebbezést elutasították, — ugyancsak Csabán a katonai betegápoló ház felépítésért) 200 forint évi állami segély biztosítása mellett jóváhagyták, — Csaba község képviselőtestületének egy harmadik állatorvosi állás rendszeresítését kimondó határozatát, — Gyoma község képviselő testületének egy ismétlő iskolai tanítói állás rendszeritését kimondó határozatát, — Gyula város ügykezelési szabályrendeletét, — Öcsöd község bábaügyi szabályrendeletét, — Bánfalva község képviselőtestületének 5500 frt kölcsön felvételét kimondó határozatát, — Nagy-Szénás község 2000 frt kölcsön felvétele tárgyában hozott határozatát,

— Szarvason az 1893/95. évi fogyasztási és italmé rési adók kezeléséből származott veszteség mi mó- doa leendő fedezése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot, — Kétegyháza község módosított szervezési szabályrendeletét, — Szarvas községének Podáni Györgynével kötött adás-vételi szerződések» ugyancsak a szarvasi takarékpénztárral kötött bérszerződését, — Bánfalván és K.-Ladányban az eb bárczák árából befolyt felesleg összeg hováforditása tárgyában hozott határozatokat, — Szeghalom köz gégében a legeltetési rendtartás ügyében készült szabályrendeletet, — Vésztő községének járdák létesítése ügyében hozott határozatát, — K.-Tarcsa község használás] szabályrendeletét, — Csorvás községének az I-ső jegyző megjutalmazását kimondó határozatát, — K.-Tarcsa községének a millenniumi alapítványokra vonatkozó határozatát, — a szarvasi ipartestületnek a kőműves és ács segédeknek munkarendjét megállapító szabályrendeletét, — Bánfalva községének a szentes-orosházi vasút segélyezése ügyében hozott határozatát, — Csorvás községének az ág. evang. egyház segélyezése tárgyában hozott határozatát, — Vésztő képviselőtéstületének, a községi fizetési szabályrendelet módosítása tárgyában hozott határazatait, ugyané községnek az új községháza építési költségeinek fedezése tár gyában hozott i megfelebbezett határozatát, — Csaba községének a Janiinában építendő községháza s a jegyzői lak, valamint a szervezési szabály rendelet módositása tárgyában hozott határozatát, ugyancsak B.-Csaba községe és Erber Zsigmond között létrejött adásvételi szerződést, — Doboz községének a gr. Wenckheim Dénes és neje szül. Wenckbeim Bika grófnő által a szegények javára tett alapítványra vonatkozólag hozott határozatát, ugyancsak e községnek a község részére vásárolt apaállat árának fedezése tárgyában hozott határo zatát, — nemkülönben K.-Ladány községének egy kösségi irnoki állás szervezését kimondó határozatát, — Orosháza község képviselőtestületének a puszta-földvári alapnak községi szegény-alap, illetőleg menház czéljaira való átadáaa ügyében hozott határozatát, — F.-Gyarmat községének 24 kút, 6 bika és 600 foriut készpénznek a közbirtokosság részére való átadását kimondó határozatát, — Kon doros község ügykezelési szabályrendeletét és községi takarék-magtár létesítését kimondó határosa tát, — Szarvas községének az ezredéves ünnepély költségei fedezése tárgyában hozott határozatát, — Gyoma község ügykezelési szabályrendeletét, — Szeghalom községének a tűztátlaton belül épített közvágóhidra vonatkozó nyilatkozatát, — Békés községének a millennium alkalmából tett 4000 koronás alapítványa alapitó oklevelét, — Vésztő község mészárszék helyiség bérbeadása tárgyában hozott határozatát, — Tót-Komlós község ügykezelési szabályrendeletét, — Sámson község szülésznői állások szervezését kimondó határozatát, — F.-Gyarmat községnek az orvosi látogatási dijak szabályozása tárgyában hozott határozatát, — Gyoma község módosított szervezési éB fizetési szabályrendeletét, — Szeghalom községének aszfaltjárda meghosszabbítása tárgyában hozott s megfelebbezett határozatát, — Szarvas község képviselőtestületének, a „Sas“ czimü vendéglő épületnek kereskedelmi és iparos tanoncziskola czéljaira leendő átengedése ügyében hozott s Melis Mátyás és társai által megfelebbezett határozatát, — Orosháza község felekezeti is« kólák segélyezését kimondó határozatát, — Szarvas községének az „Árpád* szálloda bérbeadása ügyében hozott határozatát, — Orosháza község képviselő testületének a főszolgabírói lak építéséhez 1500 forintot megszavazó határozatát, — Gyoma község képviselőtestületének az ezredéves ünnepélyek költségeire 1000 forintot megszavazó határozatát, az állandó választmány határozati javaslata értelmében a törvényhatósági bizottság jóváhagyta.

Gabovics Sándor volt orosházai községi jegyző özvegyének azon kérelme tárgyában, hogy férjének a község jegyzői hátralékos nyugdijjárulékát engedjék el, a bizottság a belügyminiszterhez feliratot intéz.

Több nyugdíjazott vármegyei tisztviselő kegy- dij utalványozása iránti kérelmét teljesítette a bizottság.

Békés községének az úgynevezett „bélmegyeri* birtok eladása ügyében újabban hozott határozatát alaki hiányok miatt ismét megsemmisítették, utasítván a községet, hogy ez ügyben az 1896. évi XXII. t.-cz. 110. §-ához képest hozzon újabb határozatot.

Bay Gábor gyulavárii községii jegyző felebbezésének helyt adván, nevezett községi jegyzőnek évi fizetését 50'—, lakbérleti illetményét 40 forinttal felemelték.

Szarvas községének, áruraktár czéljaira egy alkalma»* telek átengedése tárgyában hozott határozatát, valamint a borfogyasztási adó ügyében hozott s Pecsenye Pál és társai által megfelebbezett határ rozatát megsemmisítették.

Dimák István csorvási lakos neje után felmerült 45 frt 34 kr betegápolási költséget elengedték.

A vármegye és közművelődési egylet részére évi 300 forint állandó segélyt adományoztak, — a gyulai dalkör segély iránti kérelmét pedig a közművelődési bizottságnak adták ki véleményadás végett.

Gyula város képviselőtestületének 2 tűzoltói állás beszüntetését elrendelő határozatát megsemmisítvén s a 2 tűzoltói állásnak fenntartása mellett még 2 rendőri állás szervezését jóváhagyták.

Békés község elöljárósága kérelmére a község és Varga Mihály között létrejött adás-vételi ügylethez szükséges nyilatkozatot jóváhagyták.

K.-Tarcsa község szervezési szabályrendelete, azon módosítással, hogy az állatorvos évi fizetése 600 forintra emeltessék, — egyébb részeiben jóváhagyták, — míg Gyula város szervezési szabály- rendeletét pótlás végett visszaadták.

Hoffmann Béla vármegyei alszámvevő és Band-r hauer István vármegyei számgyakornok — egyéves önkéntes katonai szolgálatuk végett, fizetésük beszüntetése mellett egy-egy évi szabadságidőt kaptak.

Sós Imre f-gyarmati, Uhrin j. Mátyás endrődi és Verner Péterné, gyógyköltség elengedés iránti kérelmeiknek hely adatott.

A Craiovai rém. katb. lelkész kérelmére — nevezett részére 20 frt segély lett megszavazva.

Mindezeken kívül még a tárgysorozat s póttárgysorozatban felvett többrendbeli kisebb jelentőségű ügyet s egyes községek számadásai — elintézését nyerve, a közgyűlés a második napon délután 4 órára véget ért | a jegyzőkönyvek hitelesítése szeptember 30-án d. e. 11 órakor tartott folytatólagos ülésen történt meg.

A közegészségügyi egyesület megalakulása.

Vasárnap délután 4 érakor tartotta a vármegyei közegészségügyi egyesület alakuló közgyűlését, melyre a vármegye minden részéből tekintélyes számban gyűltek ősszé az ügy barátai. — Az alakuló közgyűlés következőleg folyt le: