Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-09-13 / 37. szám
Szabadságról. Kéry Gyula főispáni titkár szabadságideje megszakításával és di\ Liszy Viktor kir. ügyész szabadságideje leteltével folyó hó 10-én haza érkeztek Gyulára s utóbbi az ügyészi hivatal vezetését — melyben távolléte alatt dr. Némethy József alűgyész helyettesítette — újólag átvette. Beszámoló. Barabás Béla dr. országgyűlési képviselő a múlt vasárnap tartott beszámoló beszédet M.-Berényben,hola vasútnál küldöttséggel fogadták llyés Endre ref. lelkészszel élén a mezőberényiek, Vámos Péter és Hajdú Istvánnal a k.-tarcsaiak részéről. Beszédet a községháza előtti téren tartotta, mely tisztán országos politikai szinezetű volt, minden lokális vonatkozás nélkül. Beszédét BŰrűn éljenezték s a beszámoló után a több ezernyi főből álló közönség Kollár köszönő szavai után eloszlott. A képviselő tiszteletére a közművelődési olvasókörben ozsonnát rendeztek. Ma Gyomán számol be. Müút Körös-Ladány és K.-Tarcsa között. Körös- Ladány község kérvényt adott be a törvényhatósági bizottsághoz, hogy a K.-Tarosáig vezető útszakaszt épitse ki és így a mezőberény-k.-tarosai műúttal kapcsolja össze. A kérelemben ejpanaszolja a község, hogy a legrosszabb közlekedési viszonyok között élő Sárréten legkevesebb műútja van a törvény- hatóságnak, s hogy a sárréti vasút, mely oly nagy költségébe került a községeknek, igén drága és használata tetemes időveszteséggel jár. Felhozza még a kérvény indokul azt is, hogy a kért út használata mellett a mezőberényi állomáson felszállva egyenes összeköttetésbe jutnak a központtal, mit igy egy nap alatt megjárhatnak, terményeiket pedig Mezőberényben vasútra adva jobban értékesíthetik és olcsóbban szállíthatják bárhova. E kérvény újabb bizonyíték a sárréti vasút hibás irányítása mellett, mert hisz nemcsak a körös-ladányiak, de Vésztő és Szeghalom vidéke mind Mezőberényben adja vasútra terményeit nem csak azért, mert ide a kocsin való szállítás tetemesen olcsóbb, de mert az országos és külföldi forgalomban a. Mezőberényben feladott búzát, mint tiszavidék-it jóval magasabb áron veszik meg, mint a biharit, melyhez a Sárrétet is számítják. Közforgalmi és gazdasági szempontból tehát indokolta körösladányiak kérelme és azt hiszük a vármegye teljesíteni is fogja kívánságukat. Justh Zsigmond emléke. Justh Zsigmondnak, az olyan korán elhunyt jeles írónak tornyai házát már- ványemlékkel akarják tavaszszal ellátni jóbarátai és tisztelői, a kiknek sorában különösen a főrangú világ van nagy számmal képviselve. Az egész csöndben megindított- gyűjtés már oly nagy összeget eredményezett, hogy valószínűleg elkészíttetik Justh Zsigmondnak mellszobrát is a tornyai park számára. Arról is van szó, hogy az aradi Kölcsey- egyesület a tél folyamán Justh-estét rendez, melyen Czóbel Minka is közreműködnék. A gyulai zenekarok. Városunk két jeles zene kara, úgy látszik, idegenben is megleheti s hírnévnek örvend. Mint halljuk Tóth József kitűnő népzenekara, mely a „Komló“ vendéglőben játszik es- ténkint, Braun és Schuh ezég meghívására e hó 18-án Aradra megy, hol az újonnan megnyílt „Millenium“ vendéglőben fog több estén keresztül játszani s o hó 24-én jön vissza Gyulára. A jól vezetett és igyekvő gyulai zenekar bizonyára megérdemelt pártolásban részesül s Aradon is megállja a helyet. — A Bade Pista kitűnő zenekara pedig, mely Tusnád fürdőbe volt a nyári szezonra szerződtetve, pénteken jött vissza Gyulára teljes bandával A különösen is jól vezetett bandának nagy hasznára vált a fürdőben való folytonos játék s nagyfokú haladása észlelhető. Különben a jóhirü zenekar a fűrdőigazgatóságtól is Írásbeli bizonyítványt kapott sikores működését és jóviseletet illetőleg. A Badé zenekar jelenleg a „Központibban játszik. Halálozás. Súlyos csapás érte derék polgártársunkat Schrijfert József építészt. 9 éves kis leánykáját Ilonkát ragadta el a halál, nagy szomorúságot okozva övéinek. Temetése e hó 7 dikén délután 4 órakor ment végbe. Nyugodjék békével. Kinevezés- Tóth Ilonka végzett tanítónőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendes tanítónővé nevezte ki a kisjenei állami felsőbb népiskolához. Halálozás. A városnak egy közbecsülésben állott derék polgára, a régi jó iparos gárdának számottevő tagja, Berndt János asztalos mester folyó hó 8-án hosszas, súlyos betegség után, 64 éves korában meghalt. Temetése szerdán délután volt családja s polgártársai fájó részvéte mellett. A becsületes, derék ember porai nyugodjanak békében! A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán a következő járványos betegségek merültek fel: roncsoló toroklob Csabán, Szeghalmon, Szent-* Andráson, K-Ladányban, Dobozon és Kétegyházán; hökhurut Szarvason, hagymás M.-Berényben, Csabán és Szent-Andráson, vérhas Szarvason és Szent- Andráson; vörheny F.-Gyarmaton, K.-Ladányban, Orosházán, Dobozon és Vésztőn. Állategészségügy. Sertésvészben, — mely azonban egyre szedi még áldozatait, — e hét folyamán újabb helyről való megbetegülési eset nem jelentetett be a vármegyénél. — Sertésorbánczot jeleznek Szont-Andrásról Mrena Ignácz és Bodnár Józsefnél, Csorvásról Fischer Pál gazdaságából. — Lépfenét Csabáról Kliment Z Györgynél és M.-Berényből Hegedűs Mihálynál. Időjárás. A szeptember hónap egyelőre úgy látszik megbecsüli magát. Szép verőfényes nyári napokkal hiteget bennünket, melyeknek bár állandóságában nem is bizhatunk, annyi hasznuk -van, hagy á kukorioza-törést, dinnye-hordást, gyümölcsleszedést megkönnyíti s mi koll ennél több. Folynak nagyban a mezei letakaritó munkák s maholnap gyümölcs szedetten kopáran állanak a fák és a letört tengeri tarlón búsan fütyöl az őszi szól. A szüret ez idén a mi vidékünk szokása ellenére, meglehetősen későn fog esni, amennyiben a szellő ez idén elég nehezen érett meg. A hó végén azonban valószínűleg kiadja a városi tanács az engedélyt és lehet szüretelni ott, hol a filokszera, pero nospora s más istenverte bogár ellenségei a szol lőnek le nem szüreteltek előbb. Szerencsére mi még nem jutottunk egész odáig. Lopás. Schwarcz Jakab kétegyházi lakostól — ennek hálószobájából — Keresi Mitru ottani lakos egy tajtékpipát és egy szivarszipkát ellopott, a szipkát Tulkán György kétegyházi lakosnak eladta 10 krért. A tolvajlás feljelentetett a kir. járás- bíróságnak. Veszett eb. KUnaj János szarvasi lakos tanyai kutyája megveszett és múlt hó 31-dikén Ruzsinszki András 20 éves bérest megmarta; a nevezett egyén gyógykezelés végett Budapestre a Pasteur-féle intézetbe felküldetett. Lopás. Csabán folyó hó 2-áról 3 ára virradó éjjelen bent a város közepén lakó Petrovszki N. csabai lakostól ismeretlen tettesek 9 párnát, derékalját emeltek; a házi gazda csak reggel vette észre a lopást, midőn látta, hogy az ablak nyitva van és az ágynemüekből sok hiányzik. A nyomozást a csendőrség nyomban megkezdette. Veszett macska. Még junius hóban történt, hogy Szarvason egy betegnek látszó macska három gyermeket megmart az utczán. A macskát akkor az ottani állatorvos felbouczolta, de veszettséget rajta nem észlelt. E hó elején azonban az egyik megmart gyermek névszerint Benkovics Mihályon víziszony tünetei mutatkoztak s egy nap múlva, éjjel meg is halt. A másik két gyermeket ez eset folytán, gyógykezelés végett felszállitották a Pasteur! intézetbe. Színészet a vidéken. Az aradi színtársulat a héten fejezte be hirdetett előadásai sorozatát Csa bán. Tegnap szombaton volt az utolsó előadás Csiky Gergely „Örök törvénye“. A pártolás a lefolyt szezon alatt meglehetős gyér volt s csak vasárnap az Ördögűző huszártiszt" kaczagtató előadásán töltötte meg annyira amennyire a publikum a nézőteret. A lefolyt színi szezon eredményéből levonva a kon- zekvencziákat, Leszkaynak aligha lesz többet kedve kipróbálni a csabaiak művészet iránti lelkesedését. Szarvason Rakodczay Pál jól szervezett társulata működik nagy pártolás mellett. A társulatnak kiváló erői közül a héten "Bera Paulának volt jutalomjátéka a Lowodi árvával. Műkedvelő előadás volt Mezőberényben augusztus 29-én, mely igen jól sikerűit, úgy anyagi, mint szellemi tekintetben. A „Huszár“ népszínművet adták s különösen Kemény Ilona, Liska Mariska, Wolf József és Bleyer László arattak sűrű tapso kát. Az előadás tiszta jövedelme egy magyar nyelv ben előmenetelt tanúsító idegen anyanyelvű polgári iskolai tanuló jutalmazására fog fordittatni. Lopás. Werkner Márton orosházi bőrkereskedő a múlt vasárnap este mulatozott Danczkay Teréz korcsmájában. Onnan aztán ittas állapotban távozóit és a bőrvásártéren egy pádon elaludt. Mig azonban ő javában hortyogott, egy ismeretlen tettes megkönnyité őt nehéz aranyórájától lánczostól együtt s tározóját is kivette zsebéből, melyben 15 frt pénz és több értékes váltó volt. Az álmaiból keserű valóra ébredt bőrkereskedő a kapitányságnál panaszolta el baját, a rendőrség nyomozása azonban eredményre nem vezetett. Betörés. Nagy .merészségre valló betörést produkált vasárnap éjjel ismeretlen tettes Schmidt Gyula buzapiaczon levő vaskereskedésében. A tettes fel- görbitette a vékony vasajtó alsó részét, és ott mászott be á bolthelyiségbe, innen az irodába. A betörő azonban alaposan felsült, mert a kereskedésben a pénzre nem akadt rá s csak két drb. régi huszkrajezárost talált, melyet azonban nagylelkűen otthagyott. A* vasárukhoz nem nyúlt hozzá, csak egy forgópisztolyt vett magához s azzal, miután pénzért hasztalan kutatta fel az egész boltot, hosz szú orral a felfeszített ajtón keresztül kimászott. A rendőrség még eddig nem jött nyomára. Rabló a vasúton. Romantikus izű rablótörténet történt Csorváson. A Csabáról múlt csütörtökön este induló személyvonat egyik II. osztályú szakaszába egy szép szál barna legény szállott fel Csorváson, lobogós ingujban, árvalányhajas pörge kalappal. A csinos legény iránt, a szakaszban utazó hölgyek már-már érdeklődni kezdtek, midőn a le geny a kalauz távozását bevárva, egyszerre csak revolvert rántott elő a pitykés mellény alól, s egyik utas Acs László szilágymegyei ref. pap hóm lokának szegezvén, tőle durván pénzt követelt. A hölgyek érdeklődése egyszeribe ijedtséggé változott és rémült sikoltozást vittek véghez a szakasz túlsó felében. A rabló a zajtól megijedvén, mielőtt valaki a vészféket megcsavarhatta volna, leugrott a gyorsan robogó vonatról. A vasúton nagy pánikot okozott a különös esemény, mely úgy látszik azt akarja elhitetni, hogy az alföldi betyár romantika még a mai telefonos, távirós és gőzvasutas m'odeis korban is tartaná magát. Valószínűbb azonban, hogy egy szerű bravuroskodás műve az egész s a merész rabló köntöse alatt bizonyára egy tréfás fiatal úr rejtőz- ködhetik, legalább az orosházi csendőrség egész határon eszközölt szigorú, de eredménytelen nyomozása, azt látszik igazolni. Átlőtte a tenyerét. Wenckheim Frigyes gróf ókígyósi uradalmában egyik csesz fegyverével véletlenül átlőtte a tenyerét. A csőszt beszállították a csabai kórházba. Karácsonyi Károly helybeli divatárú üzletének lapunk mai számában közölt hirdetésére felhívjuk az olvasók figyelmétGyulai élet. Hát én tisztelem és becsülöm az őszt, különösen ha uj az íibercziherem és nem lyukas az esernyőm, de szeretni épenséggel nem szeretem. Nem szeretem pedig azért, mert ilyenkor történik a legtöbb búcsúzás, a búcsúzás pedig mindenkor és minden időben kellemetlen, kivéve, ha az ember az anyósától vagy a hitelezőjétől válik meg. Ez pedig ritka eset, mert az anyósok is a hitelezők is nagyon ragaszkodó termész-tüek, No de miután a szeptember hónap beköszöntött, a szeptember hó pedig belefordit bennünket az őszbe, hogy aktuálisak legyünk, maradjunk az ősznél. Oszszel száll a fecske, gólya messze, ősz szel búcsúzik el tülünk a viruló természet, őszszel mennek a tanuló ifjak, őszszel mennek a besorozott katonák, ősszel búcsúzik el tőlünk az utolsó garas a téli szükséglet beszerzésére, őszszel hallgat el a dalos madár, ősszel búcsúzik levél a fájától — mondjak még többféle válást, melyek együtt véve kellemetlenné teszik, legalább nekem, az őszi időszakot. Vagy talán csak azért kellemetlen rám nézve az ősz, mert keserű visz- szaemlékezéseket támaszt bennem. Hiszen ősszel történik a gyermekkor első fájdalma az elválás a szülői háztól, mikor a szerencsétlen kis diákot annyira okosnak tartják, hogy már odahaza okosabbá nem lehet és elviszik idegen városba, idegen emberek közé okosodni. A kis diák pedig mire nagy diák lesz, any- nyira megokosodik, hogy szinte roegfájul bele a feje és semmit se lát az életből, úgy amint kellene, hanem mindent a professzor bácsik tanításán keresztül. A professzor bácsik pedig nagyon okos emberek és kitűnőért tudják az algebrát (hogy az ördög bújjék az algebrájukba) de arra az egyre még se tanítják meg a diákot, hogy az életben hogy legyen belőle boldog ember. Pedig minden embernek ez lenne a vég- czélja, s hogy az emberiség milyen tökéletlen az onnan látszik, hogy ezt a végczélt egy se tudja elérni. A boldog ember ritkább a fehérhollónál, fehér holló pedig nincs is. Vagy hogy még többet mondjak az ősz gonoszságairól, nem e ősszel, „egy szomorú őszi nap.on“ történnek a szerelmi drámák, a novellák szerint, meg az életben is. Az ősz köde, a bá gyadt őszi alkonyatok, a fakuló falombok, — melyekben egyébiránt lehet poézist is felfedezni — kihajtják az emberből a melancholiát és a.leg- ugrífülesebb embernek is lehorgasztják az orrát. Nem beszélek többet az őszről, lesz még alkalmunk úgyis élvezni, szeptember végétől deczemberig, minek búsulni előre, különösen, ha eszünkbe jut, hogy vannak az ősznek is fényoldalai. Hát a szüret, — ott a hol filokszera nincs — hát a kezdődő tánczmulatságok — ott ahoP fiatal ember van elég — nem e kellemes oldalai a levélhullató ősznek? Különben egyelőre csak tolmácsul óhajtván szolgálni a gyulai hölgyek égő óhajtásának, itt apropó, mondok valamit. Uraim, uraim, gyulai kaszinói asztaltársaság, szállók az urakhoz! Kár volt önöknek felhagyni azzal a régi jó szokással, mely tavaly télen több tiz liter borokkal ajándékozta meg önöket. Most itt a kedvező alkalom. Az elmenendő tánezosok még itt vannak, a katonák ma visszajönnek, a blazirtabb tánezosok még nem kapták meg a téli szokásos idült csúzos bántalmakat, szóval egy esetlteg rendezendő kaszinó estélyre a lehető legjobb auspiciuúiok vannak. Az uborkaszezon elmúlt, tenni kell valamit ha önök a gyulai leányok becsülését továbbra is fenn akaják tartani. Különben, hogy ne az én lelkemen szárad- a mulatság, és annak a mamának, a ki ezt nekem diktálta, jelzem, hogy már neszét is vettem egy készülőfélben levő estélynek a hó végével, •Sok szerencsét kívánunk hozzá, jó lesz a fellépni készülő kis leányoknak kedvet csinálni az októberi fehér kereszt bálra. Mert az is lesz. Azt' mondják 1 —re. Törvényszéki csarnok. A ferbli partié a törvényszék előtt. Az orfeumokban ilyen forma jeleneteket szoktak ugyan produkálni, de az életben úgy látszik érdekesebben szokott végbemenni a partié, mint a zengerájok deszkáin. Bizonyítja a következő eset, melynek epilogja csütörtökön folyt le a törvényszék tárgyaló termében. 1894 augusztus 27-ikón Ősze István, Drenyodszki György és Kovács Bálint csabai polgárok a Messinger kávéházban gyakorolták azt a nemes mesterséget, melyről Mokány Bérezi bátyánk azt mondja: „hagy szójjik az a csendes“. Kovács Bálint volt aj partnerek között a legnagyobb pech- ben s mig Őszének és Drenyovszkynak „járt a kártya“, szegény Kovács gazda 10 pengő forintokat rakott már be „vizi“-be és „besszer“-be. Kovács gazda e miatt ingerült állapotba került és össze szidta a két játszótársat, kik Kovács eme tényére kijelentették, „hogy nem játszik elegánsul“. Kovács uram azonban nem hagyta az elegancziáját és markolázni kezdte az ősze nyakát. Ősze erre a mozzanatra természetesen mit tehetett egyebet — képen vágta Kovács gazdát s csakhamar olyan csinos dulakodás került ki a dologból, hogy a csöndes mulatság lármássá fajult és sörös poharak, nádszékek és más mozgatható tárgyak kezdtek repülni, hol czélt tévesztve, hol nem, a kártyázó szobában. Ilyen módon szerencsésen le is fülelte a két játékos Kovács uramat, ki 24 napi gyógyulási időt igénylő súlyos testi sértést szenvedett., Ezért ment ő aztán bírót busitani. A bíró előtt azonban a vallomásokból kiderült, hogy ferblit tehát a btkv: 89. §-ába ütköző, tiltott játékot is játszottak I ezen az alapon valamennyit 5 frt, Feldmann főpinezért pedig, ki a kártyát és a helyiséget szolgáltatta, 20 frt pénzbüntetésre Ítélték. Azonkívül Őszét súlyos testi sértés bűntettéért a 301. §. szerint 8 napi fogházzal, becsületsértésért 3 nappal, Drenyovezkyt pedig a ki őszének segitett elpáholni Kovácsot csak 5 frt pénzbüntetésre ítélték, mert ő csak a békítő szerepét igyekezett betölteni s ilyen minőségben csak „véletlenül“ ütötte kupán Kovácsot. Az ítélet ellen mindannyian felebbeztek. Az ellenfelek. Arató Miska és Dobra Károly gyulavári legények ’ nem a legjobb viszonyban voltak egymással. (Riválisak voltak, egy lányt szerettek, egyformán szerették őket a faluban, egyformán is tudtak verekedni, Dobra csak egy hajszálnyival tudott jobban. Ez volt a szerencsétlensége Arató Miskának, mert egy mulatságon összetaláltak kapaszkodni s Dobra Kari le is gyűrte Aratót a földre, aztán még meg is szúrta őt háromszor a bicskájával. Ezért állt Dobra Kari, mint szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádlott a héten a törvény előtt, mely őt 1 évi börtönre Ítélte. Arató Miska pedig ki a szúrásokból felgyógyult, egy esztendeig maga lesz a legény a várii csárdában. Jegyzéke a gyulai kir. törvényszék mint polgári felebbezési biróság előtt megtartandó szóbeli tárgyalásoknak. szeptember 15. Lővinger Mór felperesnek, gróf Hoyos Wenck- keim Fülöp alperes elleni 444 frt 40 kr. tőke és járuléka iránti sommás pere. Őzv. Lipták L. Jánosné felperesnek, Such Pál alperes elleni 71 frt tőke és járuléka iránti sommás pere. Hungerleider Jakab felperesnek, Hoffmann József alperes elleni semmiségi pere. szeptember 18. Drucker Simon felperesnek, Polonyi Mihály alperes elleni 280 frt tőke és járuléka iránti som- més pere. Guba Mihályné felperesnek, a m. kir. állam- kincstár alperes elleni 92 frt tőke és járuléka iránti sommás pere. Idősb Gyebrovszki Pál felperesnek, Alb György |alperes elleni 300 frt tőke és járuléka iránti sommás pere. n^özgrazi das ág*. A csabai földmivfiS Iskola ügyeit intéző bizottság f. hó 10-én Csabán dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen jelen voltak: Beliczey István, Szalay József, dr. Zsilinszky Endre, Haviár Lajos biz. tagok, Áchim Gusztáv mérnök, Kállay Ödön az iskola igazgatója és Lukács Endre vm. tb. főjegyző. Az ülés elején az intézet újonnan kinevezett igazgatója mutatkozott be a bizottságnak, majd tárgyalás alá került az intézet berendezése, benépesítése és fentartására vonatkozólag előterjesztett igazgatói tervezet, mit csekély változtatással elfogadván, a bizottság intézkedett a tanulók elhelyezéséről és ellátásáról, a tanerők és cselédek elhelyezéséről, az iskolához tartozó terület planiro- zása, beosztása és befásitásáról, az állatszükséglet, szakoktatási és gazdasági szerek beszerzéséről, a még szükséges melléképületek felépítéséről és a vetésforgó megállapításáról. Amint ezekből is látható még igen sok szükséges ahhoz, hogy az intézet a szükséghez és a tervezethez mérten felszereltessék, úgy annyira, hogy komolyan felmerült a bizottságban azon kérdés, vájjon a kitűzött időben november 1-én megnyitható lesz-e az intézet. A megnyitás megtartása avagy elhalasztása kérdésében azonban későbbre hagyta határozatát a bizottság, a midőn a berendezési munkálatok előhaladásáról és a jelentkező tanulók számáról is tudomással fog bírni. A magyar kir. budapesti I. honvéd kerületi parancsnokság hirdetménye szerint a Gyulán elhelyezett magyar kir. honvédcsapatok számára 1897. évi január 1-től deczember 31 ig szükséges kenyérnek és zabnak szállítása iránt Gyulán, a magyar kir. 2-ik honvéd gyalogezred kezelőtiszti irodájában folyó hó 30-án délelőtt 10 órakor írásbeli zárt ajánlatok alapján adatik ki. „Szükséglet naponként körülbelül 525 adag 840 grammos kenyér és 165 adag 4200 grammos zab. Bánatpénzül leteendő a kenyérre 500 frt, a zabra 750 frt. A kiállítási igazgatóság tárgysorsjátékot rendez, melynek jövedelméből 80% a hazai ipar segélyezésére fordittatik. A játékterv szerint 19,848 kiváló műizlest mutató ipari, illetőleg háziipari tárgy 8orsoltatil< ki 100,000 korona összértékben. A főnyeremény 20,000 koronával van előirányozva. Van még 10,000; 6000, 2000, 1000, 400, 200, 100, 10 stb. koronás nyeremény, melyek közül az első tizenhárom nyereménytárgy értékét a nyerő 20% levonás mellett készpénzben is átveheti. A húzás a m kir. lottóigazgatóság közbenjárásával f. óv október hó 1-ón fog megtartatni s egy sorsjegynek az ára 40 fillér (20 kr.) Ezen sorsjáték — tekintve annak nemes czélját, —valamint a húzás által nyújtandó előnyöket, amennyiben a befolyó összegnek 80%-a a játszó .közönségnek visszaadatik, a támogatásra kétségen kivül igen érdemes. — A szóban forgó sorsjegyek akár az igazgatóságtól közvetlen, avagy a főelárusitó helyen, Budapesten IV. kerület, Károly-körút 24, szám alatt vehetők meg. A sorsjegyek a készpénz előzetes beküldése mellett bérmentve küldetnek meg: A bókésmegyei gazdasági egylet is megkezdette őszi munkásságát | az egyleti legsürgősebb tenni valók közzé sorozta a tájfajta lótenyésztés meghonositása kérdését. Ugyanis Békésmegye lótenyészete, mint azt az ezredévi népies tenyészető lókiállitás is igazolta, elég fejlett fokon áll, hiányzik azonban ló nevelésünk egységes karaktere 1 ez okból két egyforma fajta lovat találni szinte lehetetlenség. Ezért az egylet egyelőre Csabán, Orosházán, Mező Berényben, Szarvason a tájfajta tenyésztésére 200—200 tagból álló tenyésztő-társaságot szervez s az államtól nevezett helyekre tájfajta ménlovakat szerez be; ez okból az e hő 11-dikén Mezőhegyesen megejtendő lóosztályozásra Geiszt Gyula, Beliczey Géza, Láng Károly, Sváb Lajos
