Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-09-13 / 37. szám

forintot. Tehát Gyulán minden lólekre esik 2 frt 94 kr, Csabán csak 1 írt 88 kr. fogyasztási adó.

Aki a statistikában nem csupán rideg számokat lát, az a lélekszámra eső 30 kr. házadó s 1 frt 06 kr. fogyasztási adó kü- lönbözetben minden egyéb érvet részben le- czáfoló, részben feleslegessé tevő bizonyítékot fog kiolvasni Gyula s Csaba városa nivója s előrehaladottsága felől. Eme számokban minden Demosthenesnél ékesenszólóbb adat rejlik, hol van már Gyula s hol van még Csaba! Eme számok maguk tökéletesen elégségesek rá, hogy Gyula s Csaba közművelődési s közegészségi (igen is közegészsógi!) helyzetét párhuzamba vonjuk. A különbözet mutatja Csaba inferioritásas Gyula elő haladottsága mérvét, csaknem mathematikailag megállapítható százalékokban.

De nézzük £ posta forgalmat is. Csabán az utolsó hivatalos kimutatás szerint egy esztendő alatt kézbesittetett 12368, Gyulán 12069 darab távirat. Pénzes postautalvány kézbesittetett Csabán egy év alatt 24466, Gyulán 24632 darab. Maga a posta jövedék bevétele Gyulán 25237 frt, mig Csabán sem több 29564 forintnál. Nem hagyható figyelmen kivül, hogy Gyulán roppant nagy a hivatalos levél forgalom, mely után nincs bevétel, csak" sok munka és mégis a postajövedékből a 20389 lakosú Gyulán 1 frt 24 kr, a 84609 lakosú Csabán csak 86 kr. esik fejenkint.

Az országos kiállítás kereskedelmi s hitelintézeti csarnokában egy rendkívül érdekes térkép domborban és számokban mutatja ki, hogy az ország melyik városában mennyi a takarékpénztári betétek összege. Eme grafic „szerint Gyula az ország yárosai közt a 46-ík, Csaba csupán 101-ik. Gyulán a takarékbetétek összege 2.682,613 frt, Csabán 1.185.512 frt,»vagyis a gyulainak csak negyvenegynéhány perczentje. Betétek tekintetében Csaba — mellesleg megjegyezve — nemcsak Gyulával, de Orosházával szemben is hátrányban van, amennyiben Orosháza az országban 72-dik helyen áll és betétösszege 1.717,644 frt.

Igazán nem tudjuk és rendkívül le volnánk kötelezve, ha valaki nem csak odadobott frázissal, hanem konkrét adatokkal, számokkal bizonyítaná a dogmaszerü kinyilatkoztatásra jogczimet tartó állítást Gyula siralmas hanyatlása s Csaba mesés emelkedése -felől, ami — mint czikkünk elején megjegyeztük — annyiszor hangoztatott és han- goztatik, hogy a jelszavak kapkodásához szoktatott jóhiszemű közönség felült neki, készpénznek vette s majdnem közvélemény nim- busá'val ruházta fel.

Hanem a székhelykérdés felvetésének herostratesi dicsőségét magának lefoglalható és ezzel Gyula ügyének tudtán és akaratán kivül kitűnő szolgálatot tett csabai laptársunk rendkívül meglehet szorulva érvek tekintetében, amidőn a vásári helypénzszedés s vásári korlátokról származó állítólagos in- conveniencziákra apellál, hogy Gyula ellen hangulatot keltsen.

»Mert példátlan az, hogy kövezetvám és helypénz czimén mit szedeget Gyula vá- vosa« sopánkodik tisztelt laptársunk.

őszintén fájlaljuk,hogy bármily »csömört* okozzunk, bármily »idegességet« idézzünk elő »döntvény«-ünkkel, egy kis felnőttek oktatási kötelesség alul nem menekülhetünk most sem csabai t. laptársunkkal szemben.

Kövezetvámot ugyanis ép oly kevéssé sokat, mint ahogy keveset, Gyula városa egy- . általában nem szedett és nem szed, sem vásáron, Bem vásáron kivül.

Ami a vásári helypénzt illeti, az napfény igaz, hogy Gyulán két, illetőleg négy krajczárral magasabb tarifát szednek mint Csabán, úgy a kocsi, mint a lovak után is. Debreczenben és Nagyváradon is — mert csakis ezeknek a vásárai vonhatók némileg párhuzamba a lábas jószágokra vonatkozó gyulai vásárokkal — szintén magasabb a tarifa, mint például Balmaz-Űjvároson vagy Telegden. Mert körülbelül úgy viszonylik a balmaz-újvárosi vásár a debreczenihez, mint a csabai a gyulaihoz, az utóbbi kettő egyáltalán nem is tűr összehasonlítást. A csabai állatvásárra nézve alig van annyi figyelem vetve, mint egy gyulai betipiaczra, Csabán nincsenek elkülönített korlátok, mint azt a földmivelési miniszter Gyulától, N.-Váradtól, Debreczentől megkövetelte s épen azért, mert az ezreket igénybe vett, elkülönített korlátok létesítését elrendelte, fentartását szigorúan parancsolja: ezen okból engedélyezett a miniszter az országos jelentőségű nagy vásárokon magasabb hely- és korlátpénzszedési jogot. Nemcsak Gyulán, hanem Váradon Debreczenben, a Dunántúl például Győrött is. Külön koi’látpénzt pedig Gyulán csakis olyanoktól szed a város, illetőleg a bérlő, kik lovaikat nem kocsihoz, hanem korláthoz kötik, gyulaitól ép úgy és annyit, mint vidékitől ; «kocsi elé fogott vagy mögókötött lovakért korlátpénz egyáltalán nem szedetik. Megjegyezzük még, hogy noha a nagyváradi vásár kÍ6<$bb, úgy a hely pénz, mint a korlátpénz mégis magasabb a gyulainál. A gyulai tarifák ugyanis következők: Minden marha s ló darabonkint 8, kocsi Gyulán 6 kr., kor- látpónz (ismételjük csakis korláthoz kötött lovak után) 10 kr. Nagyváradon pedig egy darab marha vagy lóért 15 kr. helypénzt és 15 kr. korlátpénzt is szed a város, mind- a kettő t. i. Gyula is, Nagyvárad is nem önkényszerüleg, hanem miniszteri tarifa s engedély alapján. De ha meg is engedjük, hogy a gyulai tarifa magas, bár alacsonyabb a váradinál, azt határozottan állithatjuk, hogy a valamivel olcsóbb csabainál mégis előnyösebb mindenkire nézve, mert sokkal több garancziája vau rá minden gazdának és minden kereskedőnek, hogy Gyulán jószágot eladhat, illetőleg vehet, mint azt Csabán tehetné, és a darabonkénti két krajczár különbözet okából„egyetleri egy ember sem fogja a gyulai vásárt elmulasztani, annál kevésbé a csabaiban érte kárpótlást keresni.

Senki sem vádolhat bennünket optimis- mussal, amidőn Gyula városáról írunk; egy- átalán nincs kedvünk rózsásnak és minden követelményt kielégítőnek látni a helyzetet. A fővárost és csakis a fővárost fejlesztő czent- rfflisztikus irányzatot sínyli Magyarország minden vidéki s sinyli bizonyára Gyula városa is. Ezt elismerjük. Azt azonban, hogy Csaba lenne az, mely túlszárnyalta volna Gyulát, akár közgazdasági, akár kulturális, akár bármily más tekintetben, a statistika köréből vett számadatok nemcsak hogy nem bizonyítják, hanem határozottan és frappánsan megczáfolják. Ha úgy lett volna is, Gyula hanyatlása maga elégséges indok lett volna rá, hogy életfeltételétől meg ne foszszák. A dolog azonban nem úgy áll. Csaba nem csak hogy túl nem szárnyalja, hanem előhaladott- ságát illetőleg annyira mögötte áll Gyulának, hogy óriási beruházások és elviselhetlen áldozatok nélkül képtelen volna a megyei, tör vónyszéki, pénzügyigazgatósági stb. székhelyhez fűződő igényeket egyátalában, Gyulához képest pedig még párhuzamba vonha- tólag is kielégíteni.

Reméljük, hogy az őszi közgyűlés történelem tradicziói indokok mellett eme szempontokból is mérlegelni fogja a székház áthelyezési indítványt, amelyet különben — végezetül megjegyezve — tegnap estig sem adtak be a vármegyéhez.

A vármegye őszi közgyűlése.

A vármegye főispánja 647/1896. szám alatt kelt intézményével a törvényhatósági bizottság folyó évi őszi rendes közgyűlésének határnapját a vár megyei szervezési szabályrendelet V. fejezetéhez képest a f. évi szeptember -hó 28 ikára tűzvén ki: a közgyűlésnek ezen napon és a szükséghez képest a következő napokon való megtartásáról a törvény- hatósági bizottság teljes czimű tagjait tisztelettel azon megjegyzés mellett értesítem, hogy e közgyűlésnek egyebek közt tárgyát fogja képezni a köz igazgatási szükségletekre előirányzott 1%-nyi pótadónak megszavazása, valamint az 1.200,000 frtos pénztárból millenáris kiadásokra kölcsön vett 23,000 frt felhasznált részének esetleg pótadó utján való visszafizetése iránti határozathozatal is.

Tárgysorozat :

I.

1. Alispáni jelentés a vármegye állapotáról s a májusi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről.

2. A vármegyei közigazgatási bizottság jelentése az 1896- év első feléről.

3. A vármegyei számonkérőszék jegyzőkönyve a vármegyei tisztikar tevékenységéről.

4. Névszerinti szavazással való meghatározása annak, hogy a központi gyámpénztár és egyéb megyei pénztárak pénzkészlete az 1897-ik évben mely pénzintézetekben helyeztessék el.

5. A m. kir. belügyminiszter leirata, melyben tudatja, hogy 0 császári és apostoli királyi felsége a törvényhatóságnak az ezredéves ünnepi közgyűlés alkalmából bemutatott hódolatát legkegyelmesebben fogadni, s köszönetét kifejezni méltoztatott.

6. A vármegye főispánjának intézvónye, melyben értesiti a törvényhatóságot, hogy 0 császári és apostoli királyi felsége a törvényhatóságnak Károly Lajos ő fensége elhunyta alkalmából kifejezett részvétéért legmagasabb köszönetét nyilvánítani méltoztatott.

7. A vármegye főispánjának intézvónye, melybeír értesiti a törvényhatóságot, hogy Mária Therézia főherczegnő ő fensége a törvényhatóság részvét feliratáért köszönetét nyilvánította.

• 8. Báró Fejérvári Géza honvédelmi miniszter köszönő levele.

9. Gromon Dezső honvédelmi államtitkár köszönő levele.

H.

10. A m. kir. belügyminiszter rendelete, a törvényhatóság költségvetése ügyében s ezzel kapcsolatban a vármegyei házi pénztár 1897. évi költségvetése és 1% pótadó kivetése feletti határozat hozatal.

11. A m. kir. földmivelósügyi miniszter rendelete az Öntöző csatornázás ügyében.

12. A m. kir. belügyminiszter rendeletéi a vármegyei leány árvaház ügyében.

13. A m. kir. belügyminiszter rendelete a törvényhatósági tiszti nyugdíj alap gyarapítása ügyében.

14. A m. kir. belügyminiszter rendelete a vármegyei árvaszéknél ideiglenesen alkalmazandó két napdijas ülnök ügyében.

15. A m. kir. kereskedelmi miniszter rendelete, a megyei vámszedósi jutalék ügyében.

16. A m. kir. kereskedelmi miniszter rendelete az állami müutakat keresztező s abba betorkoló közutak kiépítése ügyében.

17. A m. kir. belügyminiszter rendelete a vármegyei iktató és segédlevéltárnok külön meg- jutalmazása tárgyában.

18. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter leirata, az aradi siketnéma intézet pártolása ügyében.

III.

19. Maros-Torda vármegye átirata, a junius 8-iki hódoló diszmenet csoportképének elkészíttetése tárgyában.

20. Komárom szab. kir. város átirata, melyben Klapka György szobrára adakozásra hívja fel a törvényhatóságot.

21. Sopron vármegye átirata, a megyei tisztviselők úgynevezett halotti negyede tárgyában.

22. Pozsony vármegye átirata, mely mellett az 1877. évi XX. t.-cz. 291. §-ának módosítása iránt az országgyűléshez intézett feliratát pártolás végett megküldi.-* 23. Zólyom vármegye átirata az állami anyakönyvek vezetésénél követendő eljárás egyszerűsítése ügyében.

24. Torda-Aranyos vármegye átirata, mely mellett a földadó leszállítása tárgyában kelt feliratát pártolás végett megküldi.

25. Torontál vármegye átirata, mely mellett a csendőri költségek ügyében kelt 66348/1895. sz. miniszteri rendelet módosítása tárgyában kelt feliratát pártolás végett megküldi.

IV.

26. Pénztári ügyek"

27. A várm. 1897/8. évi közúti költségvetése

28. A törvényhatóság 1897. évi katona be- szállásolási szükségletei tekintetében való intézkedés.

29. A vármegye alispánjának etőterjesztóse a millennáris bizottság rendelkezésére az országos kiálütás és m. bandérium czóljaira az 1.200,000 frtos pénztárból kölcsön adott 10,000 és 13,000 frt kölcsön tényleg felhasznált részének visszafizetése iránt.

30. A vármegye közművelődési bizottságának a magyar nyelv sikeres tanítása körül buzgalmat kifejtett tanítók megjutalmazása tárgyában hozott határozata.

31. A vm. igazoló választmány jelentése a legtöbb adót fizető m. biz. tagok névjegyzékének megállapítása tárgyában.

32. A várm. monographiai bizottságának jelentése a monographia ügyében.

33. A földmives iskolai bizottság jelentése.

34. A házi ipari bizottság jelentése.

35. Az Erkel-szobor bizottság végjelentóse és elszámolása.

36. A várm,. közig, bizottságának előterjesztése a Mucsi Ágnes új-kigyósi lakos tömegének behajtása körül felmerült költségek ügyében.

37. A közigazgatási bizottság előterjesztése a távbeszélő hálózat kiegészítése s a hozzájárulási költségek tárgyában.

38. A vármegye alispánjának jelentése Mikó Miklós alapítványa ügyében.

39. A várm. alispánjának előterjesztése az Orosháza-kondorosi közutnak a közlekedési utak hálózatába való felvétele ügyében.

40. A várm. alispánjának jelentése a vármegyei szabályrendeletek módosítása tárgyában.

41. A várm. alispánjának előterjesztése a m. eperfa iskola czéljaira szükséges telek bérleti szerződésének jóváhagyása iránt.

42. A békésmegyei volt honvéd-egylet alapítványi kamatainak kiadása iránti határozat hozatal.

43. A szeghalmi járás főszolgabírójának jelentése a bérkocsi viteldijakra vonatkozó szabályzat módosítása tárgyában.

44. Gróf Kornis Károly kérvénye a Püspök- ladány-füzes-gyarmati helyi-érdekű vasút támogatása tárgyában.

45. Kovács Mihály nyug. főszolgabíró, Szombathelyi Gyulanyug. főszámvevő és Dubányi János megyei alorvos özvegye kegydij iránti kérelmük.

46. A várm. aljegyzők kérvénye fizetés felemelés iránt.

47. Mike János és társai napidijasok kérvénye a millenniumi pótlék részükre való kiutalványozása iránt.

48. Novák Kamill felebbezése Csaba község képviselő-testületének a megye székhely áthelyezése esetére 400,000 frt felajánlása tárgyában hozott határozata ellen.

49. Dr. Szegedi Kálmán békési lakos felebbezése a községi közpénztár-ellenőri állás betöltésére vonatkozó képviselő-testületi határozat ellen.

50. Sál és társa szarvasi kéményseprők felebbezése a seprési munkadijak tárgyában hozott képviselő-testületi határozat ellen.

51. A szarvasi községi rendőrök felebbezése a képviselő-testületnek fizetés felemelés iránti kérvényükre hozott elutasító határozata ellen.

52. Povázsay Mihály nyug. jegyző felebbe- zóse a várm. községi nyugdíj igazgató választmánynak határozata ellen.

53. Freuder Mór felebbezése Orosháza község képviselő-testületének a vágatási dijak szedése tárgyában kelt határozata ellen.

54. Dr. Perger Elemér felebbezése Orosháza község képviselő-testületének ingatlan eladását elutasító határozata ellen.

55. Bácsi Dani felebbezése F.-Gyarmat község képviselő-testületének a községi irnoki állás szervezését megtagadó határozata ellen.

56. Dr. Haviár Gyula felebbezése a szarvasi községi képviselő-testületnek a képviselő-testület kiegészítése tárgyában hozott határozata ellen.

57. Südi István felebbezése Csaba község képviselő-testületének a gyógyszerek beszerzésére vonatkozó határozata ellen.

58. Dr. Igaz Pál és társai felebbezése a békési rendőrbiztosi állásra vonatkozó választás ellen.

59. Berthóty István várm. III-ad aljegyző felebbezése a tiszti nyugdíj igazgató választmány határozata ellen.

60. Békés község kérvénye a Békés-ladá- nyi törvényhatósági út egy részének kiépítése ügyében.

61. Orosháza község képviselő-testületének megfelebbezett határozata a községi menház építése ügyében.

62. Ugyanannak határozata az Alföld szálloda bórbaadása ügyében.

63. B.-Csaba község képviselő-testületének a katonai betegápoló ház felépítése tárgyában kelt határozata.

(Vége Jcöv.)

Hírek.

A közművelődési egyesületek országos kongresszusán, — mely folyó hó 8-án volt a fővárosban, — a békésvár megyei közművelődési egylet képviseletében Oláh György alelnök, Kohn Dávid és Nogáll László titkárok vettek részt. Oláh György t, ügyész ez egyleten kivül Békósvármegyót is képviselte a kongresszuson, me’ynek lefolyásáról a fővárosi hírlapok részletes és kimerítő tudósításokat közölvén, annak tudatában, hogy lapunk intelligens olvasóközönsége arról bőséges tudomást vett, a minden tekintetben sikerült hazafias és lelkes ünnepélyek leírását és méltatását mellőzhetjük.

A vármegyei közegészségügyi egyesület szervező bizottsága f. hó 6-án dr. Fábry Sándor alispán elnöklete ülést tartott, melyen az egyesület alapszabályainak tervezetét állapították meg, mivel teljesen elkészülvén, az alakuló közgyűlés határidejéül f évi szeptember hó 28-ának d u. 4 óráját tűzték ki és erre a meghívót ki is bocsátották. Az eddig beérkezett aláírási iveken 140 tag jelentkezett az egyesületbe, de a kibocsátott aláirási ivek közül még mindig sok van kint. Az előkészitő bizottság ez utón is felkéri az ivtartókat, hogy a náluk levő aláirási iveket sürgősen küldjék vissza.

Gyógytárügy^k. A gyomai második patikára Wieland Gyula s Pethes István, az endrődi második patikára pedig Gábris Jenő okleveles gyógyszerészek folyamodtak jogadományozásért. Kérvényeiket a belügyminiszter tárgyalás végett lekűldte a vármegyéhez.

A belső vásárt nagyban megrontotta a vasárnapi nagy eső, mely az egész délelőttre kiterjedt. Délutáni órákban kiderült ugyan az égboltozata dé élénkebb forgalom nem fejlődött ki többé; kereskedők és iparosok a szűkreszabott várakozáson is alúli forgalmat csináltak. Aránylag legjobb vásár volt a fa- s némely ruházati iparra, noha korán- sem olyan, aminőnek lennie kellett volna. A nyersbőrvásáron élénk forgalom fejlődött ki. A nyári vásár óta úgy a ló- mint a szarvasmarhabőrárúk jelentékenyen javultak, úgy hogy a vásárra hozott árú túlnyomó része szilárd árakon kelt el.

A gyulai önkéntes tűzoltó egylet által ma délután rendezendő népmulatság — melynek prog- rammját lapunk múlt számában hoztuk — kiválóan érdekesnek ígérkezik. A rendezőség már napok óta buzgólkodik, hogy az ünnepélyt, melynek egyik omelkedettebb mozzanata lesz a jutalomérmek kiosztása a tűzoltók részére, minél változatosabbá és élvezetesebbé tegyék nemcsak a nép, hanem az intelligensebb elemek számára is. Ha jó idő kedvez, a mai nap délután bizonyára megtelik a népkert és a humanismus szolgálatában álló derék egylet pénztára.

A gyulai rom. kath. hitközség egyháztanácsának szept. 8-án tartott közgyűlésén elhatároztatott a Domonkos János tanító és Eizele egyházfi lakásául szolgáló rozzant házak újon építése. Az építkezés költségei 5512 forintra helyesbittettek az egyházmegyei főmérnökség által s ugyanott a terv és annak kivitelére nézve több czélszerű és gyakorlati változtatás tétetett. Az építkezés a bíboros püspök kegyessége és áldozatkészsége folytán ezúttal a hitközség minden megterhelése nélkül történik s a kettős csinos épülethez az egyház csaknem ajándékképen jut, ami részint a hitközség lekötött anyagi viszonyait, részint az eddigi terheket tekintve, a hitközségre nézve nemcsak a legnagyobb jótétemény, hanem a kibontakozás és az építkezés egyedüli lehetősége. A költségekhez dr. Schlauch Lő- rincz bíboros püspök magánpénztárából 1000 frtot, Gróh Ferencz lelkész pedig sajátjából 500 forintot adományozott; a még hiányzó összeg a bíboros püspök által engedélyezendő alapokból fecjeztetik. Az egyháztanács || mely . eddig szokva volt minden terheit csupán saját váílain emelni — e váratlan jótétemény hatása alatt, kétszeres örömmel eltelve, mint egy ember állott fel és mondott közgyülésileg fiúi köszönetét a bibornok püspöknek s e tényből buzdítást merit arra, hogy terheit jobb kedvvel és szívesebben viselje. Ugyancsak forró köszönetét szavazott az összes hívek nevében az egyháztanács a patronus Wenckheim grófi családnak azon nemes tényeért, hogy a főtemplom tornyát, fedelét és a plébánia lakot tetemes költséggel oly diszesen és maradandóan megújította.

Kinevezés és áthelyezés. — Nemtusák Floris szarvasi ellenőrt a pénzügyminiszter Titelbe adótárnokká nevezte ki. Helyére Czövek István n.-szombati ellenőr helyeztett át Szarvasra. A kultuszminiszter Kürthy Irén, orosházi tanítónőt Kaposvárra, helyére Drágány Irmát Fehértemplomról Orosházára helyezte át.