Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-09-06 / 36. szám

örvendeni fog fi megyeszerte köztisztelet- és szere­tetheti álló esperes kitüntetésének, másrészről velünk együtt élénk sajnálkozással fogja tudomásul venni Szabó esperes távozását. Hiszen alig volt ünnepe a megyének, s egyáltalán a vármegye közintézményei­nek, hogy Szabó János annak szellemi fényét ne emelte volna. 0 fejezte ki tündöklő ékesszólással a megye ünnepein, a megye közönségének általános érzelmeit s minden terén a közéletnek odaadó lelkes tevékenységet fejtett ki. Úgy a vármegye tehát, mint Körös-Tarosa községe is. egyaránt nagy lehangoltsággal és sajnálkozással fogja tudomásul venni a népszerű esperes körünkből leendő távo­zását. Gróf Cziráky Jánosné szül. Almásy Erzsi grófnő a héten 30 szegénysorsu kétegyházai gyér meket küldött fel saját költségén két^tanitó veze­tése alatt, az ezredévi országos kiállítás megtekin­tésére Budapestre. A nemes grófnő önmagát dicsérő szép tette nagy örömet okozott a szegény gyerme­keknek, kik a hét végén érkeztek vissza Kétegy- házára, nem győzvén eleget mesélni a kiállítási tündérország regés csodáiról. Uj magyar állampolgár Sztoján Demeter gyulai lakos, égetett ezukor készitő, — ki eredetileg török- maczedóniai állampolgár volt, — a magyar állam- polgárság elnyeréséért tolyamodott és miután a tör­vényben előirt kellékeket igazolta, a belügyminisz­ter őt a magyar állampolgárok közé felvette és részére a honosítási okiratot kiállította. — Az új állampolgár az állampolgári esküt a vármegye al­ispánja előtt fogja letenni. Beszámolók- Dr. Barabás Béla gyomai ország­gyűlési képviselő ma tart M.-Berényben beszámoló beszédet. Hamar Dániel képviselő pedig e hó 20 án számol be Szarvason nagy ünnepélyesség között, nevezetesen a beszámoló alkalmával Szarvasra jön­nek Kossuth Ferencz és Justh Gyula s még néhány képviselő. Az Őszi vásár eddigelé nagyjában megfelel a lapunk múlt számában megirt prognosztikonnak. A sertésvásár a vész következtében elmaradt, juh és szarvasmarha aránylag kevés mennyiségben hajta­tott fel, a kereslet sokkal élónkebb volt a kínálatnál, úgy hogy az árú csak nem az utolsó darabig szilárd és emelkedő árakon kelt el. Eléggé élénk volt a ló s szerszámfa úgy szintén a mezőgazdasági iparczikk vásár is, amelyek különben ma is tartanak. Rész­letes tudósítást lapunk közgazdasági rovatában közlünk. Halálozás- Vármegyénk arisztokrácziáját fáj­dalmas csapás érte. Özvegy Dessewffy Emil né grófné szül. Wenckheim Paula bárónő, palotahölgy, augusz­tus 23-án, életének 80-ik évében hosszas szenvedés után végelgyengülésben meghalt. A meghalt mat­róna, ki boldogult Wenckheim Béla s Wenckheim László bárók nővére volt, — fivérei közül csak is Wenckheim Viktor báró van még életben — minta­képe volt a honleányi s női erényeknek s halála szülőföldjén Békésvármegyében is fájdalmas rész­vétet keltett. Béke hamvaira, áldás emlékére! Lemondás- Debreczeni Géza csabai járási köz- igazgatási gyakornok, eme állásáról lemondott. A vármegyénél ez idő szerint két közigazgatási gya­kornoki állás van üresedésben. Kinevezés- A belügyminiszter Fejér László községi jegyzőt Füzes-Gyarmatra állami anyakönyv­vezetőnek nevezte ki. Nyugdíjazás. A pénzügyminiszter Paál István pénzügyi titkárt és helyettes pénzügyigazgatót, be töltött negyven évi szolgálat után nyugdíjazta. Paál István a pénzügyigazgatóságok újjászervezése alkal­mával neveztetett ki Gyulára igazgató helyettesnek és ily minőségben való érintkezésével kiérdemelte a közönség rokonszenvót, mely kiérdemelt nyugal­mába is kiséri. Czimzetes kanonok, ő Felsége a király Kny Antal békési esperes plébánost czimzetes kanonokká nevezte ki. A hivatása magaslatán álló, népszerű lelkészt ért szép kitüntetéshez gratulálva, szívből hangoztatjuk : ad multos annos"-! Névváltoztatások. Ritter János orosházi lakos, úgy maga valamint kiskorú Károly és Sándor nevű gyermekei vezetéknevét „Rédei*-re; — Rusznyák András orosházi lakos pedig vezetéknevét belügy­miniszteri engedélylyel „Oroszi'1 ra magyarosította. A „Komló“ uj bérlője- A gyulai jónevü Komló szálloda október elsejével megválik eddigi gazdáitól a Huszka örökösöktől, kik néhai atyjok Huszka János halála óta vezették a vendéglőt, és uj bérlő birtokába jut. A szerződést Katz Mihály bérlő­vel a napokban kötötte meg Kohlmann Ferencz, a Komló tulajdonosa. Eljegyzések. A gyulai hölgyközönség egyik leg- bájosabb kedves tagját, hiúk Nellikét, raggambi Fiuk Károly ny. őrnagy, szép és művelt leányát tegnap jegyezte el Hoffmann Viktor, az I. Gyula­városi takarékpénztár fiatal tisztviselője, a helyi társadalom egyik általánosan ismert és kedvelt alakja. — Lindenberger Alajos ifjú kerékgyártó ipa­ros jegyet váltott Ludvig Ferencz polgártársunk kedves leányával Rózával. — Pribicskó Károly nagyidai kéntortanitó eljegyezte Tanka Gusztáv gy.-várii erdész szép és művelt leányát Gizellát. Eljegyzésükhöz a legőszintébb szívből kívánunk sok szerencsét 1 A gyulai polgári fiúiskolában e héten voltak a beiratások, és pedig szeptember 1-, 2-, 3- és 4-ik napjain délelőtt. A javitó vizsgálatok még augusztus 31-én lettek megtartva, mig az új*J)e- irottak felvételi vizsgálata, valamint a pótló viza gálatok 4-éti és 5-én tartattak. Holnap lesz a tan­év ünnepélyes „Veni 8ancte“-val való megnyitása s a rendes előadások 9 én veszik kezdetüket. A szüzdohány. Ritka jó fogást csinált a vá­sárban az a két fináncz, kik pénteken délután el­fogták .«Szántó János kamarási gányót. A boldogta­lan ember azt a csodával határos merészségű cse­lekedetet vitte véghez, hogy a vásártéren fényes nappal jelent meg egy kocsi 124 kiló dohánynyal, s mint más ember az uborkát, vagy a kukoriczát árulni kezdte „sans gene“ a jóféle leveles szűz- dohányt. A kelendő portékának csakhamar akadt is yevője, de a szegény ember jó vásárját egy pár fináncz orr akadályozta meg, mely megszimatolván a tiltott gyümölcsöt, a kocsinál termett és lefoglalta a kocsi derék-dohányt. A szegény paraszt aligha­nem egész vagyonával fogja megfizetni merészségét. Vasárnapi viharok. Úgy látszik, hogy a vasár­napi mulatozók ellen határozottan összeesküdtek az időjárás szeszélyes fiai,* a szél, eső és villám. Már két vasárnap egymásután rontották el a vasárnapi kirándulók jó kedvét i ma két hete Csabán, egy hete pedig Gyulán dühöngött a vihar óriási vehe mentiával. Vasárnap sűrű fekete felhők csoportosul­tak az esteli égen s csakhamar komorsötétséggel vegyes zápor zuhogott le patak módjára az ég meg­nyílt csatornáiból. A koromsötétséget ijesztő vil­lámlások zavarták meg időnként, sőt a városon kívül a várkert alatt le is sújtott egyszer az isten haragja. Szerencsére emberben, állatban kár nem esett. Nem kell Falb papa jós tehetségével bírnunk, ha elődeiből következtetve, ma sem merünk bízni az idő verőfényében. A gyulai önk. tűzoltó egyl. érdekes programmal összeállított ünnepélyt rendez 13-án. A város közön­ségének figyelmét felhivjflk a pártolásra méltán számítható humánus egylet ünnepélyére, melyről egyébiránt a következő szövegű plakátok értesítik a közönséget: Meghivó. A gyulai önkéntes tüzoltó- egyesület 1896. évi szeptember hó 13-án a „Gön- döcs-népke t“ helyiségeiben 5 és 10 éves szolgálati érmek kiosztásával kapcsolatos díszgyűlést, ezt kö­vetve népünnepélyt és tánczvigalmat rendez, melyre a n.«*é. közönséget tisztelettel meghívja Gyulán, 1896. szeptember hó 6-án. Az ünnepélyt rendező bizottság Az ünnepély sorrendje: 1. Hálaadó is­tenitisztelet a róm. kath. főtemplomban, az ünne­pély napján reggeli 9 órakor. 2. Díszközgyűlés a városháza nagytermében, 3. Társas ebéd. Délután 2 órakor a népünnepély kezdete. 1. Repülő vad­állatok a szabadban. 2. Koronás lepény-verseny jutalmakkal. 3. Pózna kúszás nyereményekkel. 4. Hölgyek versenye tojással. I. dij: selyemkendő. 5. Milleniumi tánezverseny nyereményekkel. 6. Futa­mok, gyalog, 3 díjjal. 7. Szerecsenek táncza a sza badban. 8. Japán és chinai háború a népkerti gye­pen 9. A Zulú fejede.Iem bevonulása, néma képlet 10. Nagy tűzijáték, ezután táncz. — Beléptidij sze- mélyenkint 20 kr. Kezdete délután 2 órakor Felül- fizetések köszönettel fogadtatnak és a „Békés‘‘-ben nyugtáztatnak. Felségsértő legény. Vasárnap délután egy kis társaság, névszerint Horváth Antal, Kollarik János Zsózsi István, Rácz János és Balázs András, hatalmas kis verekedést rendeztek a Körös-parton a Fischer féle malom épület előtt. A verekedésnek szép kö­zönsége volt a vasárnap délután „kimenő“ szolgá­lók és hetesek köréből s állítólag fogadások is tör­téntek, hogy ki marad a legény a gáton s ki po­tyog bele a Körösbe. A kedélyes mulatságot a kő- hidon posztoló rendőr közbelépése zavarta meg, természetesen fel is zúdult a rendőr ellen a köz­vélemény, aki oly korán zavarta meg a látványos­ságot, holott még „csak“ három koponyatörés volt. A közvéleménynek Rácz János, a verekedők egyike adott kifejező t s czifrán kacskaringózott káromko­dással illette a rendőrt is, a kapitányt is meg a királyt is. A verekedő legény alighanem meg fogja bánni ezt a nyilvános szónoklatot. Választás. Endrőd községnél üresedésbe jött írnoki, illetve helyettes anyakönyvvezetői állásra, a községi képviselet e héten tartott választó ülésé­ben ez állásra Lánczossy Lászlót választotta meg Békésről. A gyomai műkedvelők. A gyomai ipartestület Kuthy Lajos elnök és Koncsek György jegyző kez­deményezéséből 65 tagú műkedvelői társulatot szer­vezett, mely czélra 60 frt gyűlt már össze alaptőke gyanánt. A dicséretre méltó törekvés már testet öltött s a gyomai műkedvelők már e hó 12-ikén fel is lépnek a „Falu rosszában11. A darabot Ürményi Lajos veterán színész fogja rendezni. Gyomán tűz volt folyó hó 2 án. Csath Gábor háza lett a lángok martaléka. A tűz oka gyújtás, a tettes pedig Balog János 18 éves elmebeteg ifjú, kit miután törvény elé nem állíthatnak, kórházba szállítottak. Gyomán a kereskedő ifjak augusztus 29-dikén nyári tánczvigalmat rendeztek, mely úgy a kedvező idő, valamint a kellő részvét és kitűnő kedélyhan- gulat folytán igen jól sikerült és kivilágos kivir- radtig tartott. Gyomán Szerető Imre tekintélyes földbirto kos, a községnek éveken át buzgó elöljárója s a vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja augusztus 30 án 80 éves korában elhalt. A boldo­gult derék férfiút kedden teinotték el igen nagy részvét mellett. Nyugodjék békében I Eltűnt fiú. Gally Jenő 15 éves fiúgyermek, atyja Gally János csabai tanitó házától f. é. au­gusztus 26-án eltávozván, azóta oda vissza nem tért és tartózkodási helye ismeretlen. A szülők pana­szára a csabai járás főszolgabirája intézkedett a fiú köröztetése iránt. A körözöttnek személyleirása a következő: 15 éves, ág. ev. vallasd, arcza hosszas, haja és szemöldöke barna, orra és szája rendes, szeme kék. Talált vizsla. Mecz Mihály erdőőr a város erdőben egy him vizslát talált 4-ikén reggel. A kutya fehér alapszínű kávészinü foltokkal tarkázva. Iga­zolt tulajdonosa a kapitányságnál jelentkezzék. Halálozás. A városháza erkélyén gyászlobogó hirdeti, hogy a képviselőtestületnek újólag halottja van. Gombos György kisoláhvárosi földmíves, a kép­viseletnek virilis tagja f. hó 4-én délután hossza< szenvedés után, 57 éves korában meghalt. A jóra való derék ember halálát hat gyermeke s kiterjedt rokonság fájlalja. Temetése ma délután 2 órakor lesz-. Nyugodjék békében! Színészet Csabán. Leszkay Apdrás aradi szín­társulata csütörtökön utazott Aradról Csabára s első előadásul a „Vasgyáros^-t adta. -A csupán drámára s vígjátékokra szervezett társulat nyolez előadásra hirdetett bérletet, a bérletek azonban nem a legjobban, természetesen annyira nem is si­kerülhettek, a milyet az aradi és n.-váradi pártoláshoz szokott színtársulat igényelhetett volna."A J8 előadás­ból álló színtársulat programmja a legújabb darabok­ból van összeállítva s a társnlat jobb erői : Rónaszéky, Bács, Hunyadi, Tompa Kálmán, Bállá, Csatár, Szendrey a férfiak; Bácsné, Horváth Paula, Roz- tagny Irén, Pető Juli. Fóthy Frida a művésznők részéről. Rabló czigányok. Suciu Juon aradmegyei oláh gazda 64 írttal zsebében szép reményekkel koezo- gott be a gyulai vásárra élőié is látván képzelet ben azt a gyönyörű tarka tehenet, amit ezen az összegen venni fog. Csütörtökön este ért be Gyulára, takarékosságból nem szállt meg fedél alatt, hanem kint a vásártéren feje alá tette a tarisznyáját s felnézvén a csillagos égre édesdeden elszunyókált álmodván a tarka tehénről, annak borjairól s a borjak fiairól, leszármaztatván egy egész csordát a veendő tarka tehéntől. Már épen azt álmodta, hogy több tarka tehénből álló csordának törvényes tulaj­donosa, midőn egyszerre egy kezet érez a zsebében. Odakap és felnyitná a szemét, de egyszerre tiz erős marok fogja le szemét, kezét, lábát szóval minden mozgatható testrészét, egy pedig kényelme­sen operál a 64 írttal telt zsebében. A szegény oláh embert kirabolták, aztán összekötötték a kezét s lábát, száját pedig betömvén ott hagyták a vá­sártéren, fucsba ment álmaival és fucsba ment tarka tehénnel. A csend- és rendőrség nagy erélylyel keresi most a merész bandát s miután Suciu annyit látott, mikor odább álltak, hogy czigányok voltak, valószínűleg hamar rá fog akadni a gazemberekre, visszaadván Suciu gazdának álmait éB reményét a tarka tehenet illetőleg. A járványok krónikájából. A vármegye alis­pánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán a következő járványos betegségek merül­tek fel: roncsoló tóroklob K.-Ladúny. Doboz, Szarvas, Csaba s Kondoroson j vörheny K.-Ladány, Doboz, Csaba s Vésztőn; vérhas Szarvason; hasi hagymázl K.-Tarcsa, Szeghalom, Szent-András és Szarvason Állategészségügy. A sertésvész augusztus má­sodik felében űjra vehemensebben nyilvánult a vár­megye csaknem minden községében igy — sajnos — Gyulán is. E hét folyamán újabb megbetegülési eseteket jelentenek Wenckheim Frigyes békési ura dalmából és Kondoroson Mázor Józsefnél; sertés- orbánezot gr. Wenckheim Antal fiörökösei csorvási kis majorjából; száj- és körömfájást Orosházáról, Nagy-Szénásról és Csabacsüdről; lépjenét Szent- Andrásról gr. Uiberacker Ottónó birkaállományá­ban, továbbá Szika Mihály és Léderer Rudolf szent- andrási s E. Tóth János szeghalmi lakosnál. A békési ág. ev. egyházmegyének a múlt hét vé­gén Szarvason volt újjáalakulása óta első közgyü-! lése a főgymnázium tornacsarnokában. A gyűlést istenitisztelet előzte meg, melyen Kiár Béla tartott beszédet. Haviár Dániel felügyelő nyitotta meg a gyűlést rövid, de szép beszéddel, me|y után Veres József esperes olvasta fel jelentését, melynek első része igen tetszett, a második részét azonban, — mnlyben elmond sok olyan dolgot, a mi által egyesek erős megrovásban részesültek, állítólagos hanyagságuk miatt — erősen megkritizálták s úgy ellene, mint mellette többen felszóllaltak. Azok, a kik erősnek találták az esperesi jelentés második részének némely pontjait, nem tartják helyesnek, hogy ilyen, személyeket-igen közelről érintő kel­lemetlen ügyek nyílt gyűlésen olvastassanak fel és tárgyaltassanak. Harsányi Sándor azt indítványozta, hogy a szóban forgó pontokat ne vegyék fel nyom­tatásban a jegyzőkönyvbe, mert azok nagyon kel­lemetlenül érintik a megrovottakat. Az indítvány mellett is, ellene is többen felszóllaltak, s végre Veres J. esperes kijelentette, hogy ő nem ragasz­kodik ahhoz, hogy a Harsányi S. által megnevezett, személyekre vonatkozó részek a nyomtatásban is megjelenjenek, de ő meg arra kéri a lelkész ura­kat, hogy a jövőben lelkiismeretesebben feleljenek meg hivataluknak s fölöttes hatóságaiknak rende­letéit igyekezzenek pontosan végrehajtani, Szégyen- leni való a megrovást érdemel aJelkész uraknak a hanyagsága, mert alig van rá eset, hogy felszólítá­sainak sürgetés nélkül mindnyájan megfeleljenek Egyik lelkész még háromszori sürgetésre sem tett eleget kérésének s ő kénytelen volt negyedszerre azt írni, hogy ha a kitűzött napra nem tesz eleget, kénytelen lesz nagy sajnálatára fegyelmi vizsgá­latot indíttatni ellene, mint hanyag s kötelességét nem teljesítő lelkész ellen. Az illető lelkész úr azonban erre azt irta vissza, hogy ő nem ijed meg a fenyegetéstől s csak nem intézte el a határidőre az ügyet, a minek elintézésére egy óra elég lett volna. Volt arra is eset, hogy egy szavazásra vo natkozó rendeletét egyetlen egy lelkész sem intézte el. „No már engedjenek meg az urak, igy nem lehet egy nagy esperességet jól kormányozni. Tegye meg a kötelességét mindenki b ne kivánják tőle, hogy ő egy ügyben kétszer-háromszor írjon, mert aura ő sem ér rá, meg nem is illik, hogy a lelkészek a fölöttes hatóság rendeletéit nem tartják kellő tisz­teletben. 0 olyan esperességben nem akar esperes lenni, a hol a papok oly könnyen veszik dolgai kát. Tegye meg mindenki a kötelességét, mert arra esküt is tettek s ő is tett, hogy megteszi esperesi kötelességét s ő meg is tartja esküjét. — Veress szavai után felállt Achim Adám szarvasi lelkész és arra kérte Veress J. esperest, bogy je­lentené ki, miszerint az a lelkész, a ki azt irta, hogy nem ijed meg a fenyegetéstől, nem ő (Achim) volt, Veress ^kijelentette, hogy ha már Achim úr kéri, kijelenti, hogy az a lelkész, a ki neki igy írt: éppen Achim Adám volt. — Ezután elhatároz­ták, hogy az esperesi jelentésből a két lelkészre vo­natkozó megrovást kihagyják. Ezután a tárgysorozat egyes pontjait tárgyalták le, némelyiknél nagyobb vita fejlődött ki, igy az orosházi tanitók előlépte­tése igen nagy vitát idézett elő; a többség near helyeselte az orosházi egyház eljárását s azt ajánlja, hogy minden esetben választás utján tölt­sék be az állásokat. 2 órakor közebédet rendez­tek. — Közebéd után ismét a közgyűlési terembe mentek s folytatták a tárgyalást. A gyűlés két napig tartott. Feltűnő és megrovandó, hogy több lelkész már az első nap délutánján hazautazott. — Ugyan ki törődjék az egyházi ügyekkel, ha a lel­kész urak egy része nem törődik. Ha a lelkész urak nem törődnek, hogy kívánhatják a presbite­rektől és a világi uraktól, hogy érdeklődjenek?! SIÖ!Zig'a,zd.a,ság:. Országos vásári tudósítás. Gyula szeptember 2. Sertés vásár zárlat foly­tán nem tartatott meg. Szeptember 3-dikán űril és juh vásár. 8—10000 darab felhajtás koránt sem felelt meg a keresletnek és & vevők nagy része árú hiány folytán elutazott anélkül, hogy vehetett volna. Élénk forgalom és javuló árak mellett elkelt ürü 10—15 frt, kosok 18—22 írtig, első osztályú jerkéért 10—13 írtig, vágni való juhokért 7—11 írtig páronként minőség szerint. Szeptember 4-ón marha vásár; mintegy 12000 darab lett felhajtva. Különösen szép jármos ökrök Szilágy és Hunyadmegyéből, melynek párja 320— 380 frtig kelt, kisebb gazdasági ökrökért 200—280 frtot fizettek páronként, 4—5 éves tinókért 140—200 frtig, egy éven felüli hunyadmegyei faj borjú 100— 110 frtig. Jó tejelő fejes tehén 100—200 forintig, gyengébbek 60—80 frtig keltek. Igavonó jószág egyátalán veszített árából, mig vágni való jóhúsú marha aránylag kevés volt és folyton emelkedő árakon kelt. Szeptember 5-én lóvásár. A felhajtás 5—6000 drb volt. A vásár lefolyása igen élénk volt, és úgy a hintó lovak, mint igavonó, jó árak mellett talált vevőre. Elkelt hintés ló 600—700 frtig pá­ronként, másodosztályú 250—450 frtig, csekélyebb minőségű kisebb gazdaságba valókért 120—200 frtig. A gyulai kincstári honvédségi épületek 1896. évi tatározási munkáinak biztositása iránt folyó évi szeptember hó 7-én délelőtti 10 órakor a m kir, gyulai 2. honvéd gyalog ezred irodájában (róm. katb. bérház I. emelet, ajtó 21. számú ajtó) aján­lati verseny tárgyalás tartatik. Ezen. kőműves, ács. asztalos, lakatos, bádogos, üveges és mázoló mun­kából álló tatarozások költségére 1200 frt átalány engedélyeztetett és pedig a gyalogsági úgynevezett „Fekete sas laktanya“ és a „Hopfe-Demko“-féle telkeken lévő pótraktári és egyéb épületeknek, va­lamint kocsi félszereknek tatarozására előirányzott 395 frt 95 krral szemben 400 frt, a m. kir. honvéd huszár laktanya régi lak és istálló épületeinek nem különben kocsiszínjeinek tatarozására előirányzott 924 frt 96 krral-szemben 800 frt. A fenti két rend­beli munka külön-külön is vállalatba adatik. Vál­lalkozni kívánók kellően bélyegzett és „Ajánlat a Gyulán állomásozó in. kir. honvéd gyalogság vagy lovasság épületeinek 1896. évi tatarozási munkáira" felirattal ellátott írásbeli zárt ajánlataikat, melyek­hez az ajánlati összegnek 10°/0-a mint biztosíték csatolandó f. évi szeptember 7-ón délelőtti 10 óráig a magy. kir. honvéd különítmény parancsnokság­hoz nyújtsák be. Az előmértók-költségvetés és az árlejtési és munka feltételek a fentebb megnevezett iroda helyiségben délelőtt 9—12 és délután 3—5 óráig betekinthetők. Gyulai élet. Miután a hasonlatok több-kevesebb kivé­tellel mind a testesyenészeti intézetbe valók, vulgó sántítanak, nem hasonlíthatom semmihez sem a gyula-csabai háborút. S miután eleget ír­nak erről az érdekes háborúról lapunk és csa­bai laptársunk vezérczikkei, nem kontárkodom bele az ő dolgukba és hallgatok a csabai moz­galomról is. Majd a megyegyülésen megválik, hogy ki az erősebb, hol nagyobb a lelkesedés és a „hazaszeretet" nálunk-e vagy a csabai ko­máknál? Addig pedig helyezkedjünk, várakozó állásba és gyönyörködjünk a jelenleg folyó, a harezot megelőzni szokott „gyürkőzésben." / Emitt is, amott is köpik a markukat a har- ezosók és szorongatják a fringiát, a melylyel döntő csapást adnak majd az ellenségnek s mu­togatják az izmaikat, hogy hát'rki is lesz a le­gény a csárdában?! Természetes, hogy mint igazhitű gyulai em­ber azt kívánom, hogy mi maradjunk a csárdá­ban, azaz hogy mienk maradjon a vármegye s erről előre is megvagyok, győződve, hogy úgy les2, bár prófétai szemekkel nem is vagyok meg­áldva. Mert Istenem mi lenne a városból és a me­gyéből, ha Csaba utópiai álmai megvalósulnának. Elvinnék a megyeházat,.elvinnék a törvény­széket, pónzügyigazgatóságot s a többi cjritralis hivatalt. A vármegyével elvinnének tiz tánezos fiatal embert, a törvényszékkel hatot, a többivel is vagy tizet s ezekből könnyű lenne kiszámítani,

Next

/
Thumbnails
Contents