Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-08-30 / 35. szám

35-ik nzám.

Gyula, 1896. augusztus 30-án

XV. (XXVIII.) évfolyam

Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési dij J Egész évre j 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 »

i Egyes szám ára 10 kr. i;

&uPp"uPP "uWAifti.uffl.urfi

Társadalmi és közgazdászati hötilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő: m Ó Sí 1ST ID T7" X ZDKiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyvkereskedés, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak á el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyilt-tór sora 10 kr.

mi

Csaba álmai.

(A székhely kérdés ;

Amióta a csabaiak, — de nem akarunk igaztalanok lenni, nevezetesen tudomásunk van róla, hogy épen a higgadt gondolkodású, tekintélyes elem tartja magát távol a mozgalomtól és ha nem is hangoztatja, nem is érvényesíti ellennézetét, amire különben aligha nem kerül még a sor, ezt egyelőre a sem látni sem hallani nem akaró fékevesztett szenvedélylyel szemben nyilvánuló gyöngédséggel vegyes gyöngeségnek tudjuk be, de mindenesetre jogczimünk van *a csabaiak« szót már most oda módosítani, hogy a csabaiaknak csupán egy része — a székhely kérdésnek a vármegye őszi közgyűlésén való felvetését határozta el: illetékes körből nyert teljesen hiteles informáczión alapuló tényké- pen jelenthettük ki, hogy bármily irányban foglaljon állást, bármily határozatot hozzon a közgyűlés: az minden körülmény, minden eshetőség mellett ki van zárva, hogy Gyulának, akár mint vármegyei, akár mint törvényszéki székhelynek jellege veszélyeztessék, vagy csak koczkára is jönne.

Azért a csabaiak mozgalmának csak egyetlenegy egy sajnos eredménye lehet: esztendőkre kiható féltékenykedés, irigység és gyűlölködés a vármegye községei, első sorban pedig Csaba s Gyula között. Ez az egyetlen egy eredmény és semmi más.

Csaba községének utóbbi időben hangadóvá vált elemeit nagyon elkapta a uagyzás hóbortja, amennyiben valóságos beteges képzelődések rabjai lőnek. Fan tasmagór iájuk az, hogy Csaba, Arad és Nagyvárad módjára czentruma egy vidéknek, holott valóságban semmi egyéb, mint a vasúthálózatnak egyik góczpontja, akár Hatvan, vagy Püspökladány, anélkül hogy egyetlen egy más attribútuma volna, melyét akár ipari, akár kereskedelmi, akár és legkevésbé pedig kultúrái szempontból nemcsak hogy egy vármegye, hanem a

IÁI© Z A,

A székhely kérdés 1874-ben.

Most, amidőn minden jel azt mutatja, hogy a csabaiak, a vármegye jövő_havi rendes őszi közgyűlése alkalmából újólag kísérletet tesznek, hogy a törvényhatósági bizottság Csabát szavazza meg a vármegye székhelyének: aktuálissá válik feleleveniteni az ugyanomé ügyben huszonkét esztendővel történt mozgalmat, annak lefolyását és eredményét.

A székhely Csabára áttételének élén 1874- ben néh. Repk István csabai lakos állott, aki ez ügyben meg_í8'73:ik évi november hó 29-ik napján adott he Írásos indityányt a vármegyéhez, amelynek közgyűlése ezt deczember hó i-én s folytatva tartott közgyűlésében tényleg tárgyalás alá is vette, de érdemileg nem határozott fö lőtte, miután Békésvármegyének országos köz- tiszteletben állott boldog emlékű főispánja, a főrendiháznak egyszersmind alelnöke Tomcsányi József kijelentette, hogy az indítványt előzetesen az állandó választmánynak kell tárgyalnia s a Reök-féle indítvány tényleg ki is adatott az .állandó választmánynak „hogy az iránt, vájjon a megpendített eszmének keresztülvitele általában kívánatos-e s ha igen : annak akár politikai, akár pénzügyi tekintetben netalán meglevő akadályai miként lennének elháritandók ? alapos vizsgálat tárgyául tévén, indokolt jelentését a legközelebbi közgyűlésre terjeszsze be."

Előre kell bocsátnunk, hogy Reök István indítványával szemben elleninditvány is volt a vármegye zöld asztalánál, amely a következőleg hangzott:

Elleninditvány.

„Tekintve azt, hogy a beadott indítványban — habár csak elvileg is — akkor lehet érhozzá legközelebb eső néhány község központjává vagy vonzerőjévé is minősítené.

Igaz, hogy nem is törekedett rá, különösen kultúrái szempontból mérlegelve, hogy városinsodjók. 36,000 lakosa mellett még mindig csak nagyközség és még annyira sem jutott, hogy kísérletét mert volna tenni rendezett ta- náoscsá alakulásával gyámság alul való fel- szabadulására nózve>— És ime! az akar megyei s törvényszéki székhely lenni, sőt hó- ditani, amely község önnönmagát sem képes kormányozni ? Amit önerejéből alkotott: az két évtizeddel ezelőtt a volt közbirtokosság által épített téli szinháí, amelyben szintén nincs köszönet, mert a színigazgatók — közönség hiányában — rendre doficzittel küz- ködnek benne.

De nem akarunk igaztalanok lenni s elismerjük, hogy nem csupán a buzgalmon, a jóakaraton múlik, — noha a nagyközségi szervezetet véve ebből is kevesebb van mint kellene, — hanem a megmásithatlan helyzetben gyökerezik, hogy Békésvármegyébim közgazdasági vagy kulturális központtá egyetlen egy község, tehát Csaba sem fejlődhetik.

Már egy ízben adatokkal bizonyítottuk, hogy vagy ámít, vagy csalódik, aki azt hirdeti vagy hiszi, hogy nagy népességű s önálló íejlődósü községek mellett, aminő Békés, Szarvas, Gyoma, Endrőd, Orosháza, M.-Be rény, sót K.-Ladány, Szeghalom, Füzes-Gyár mat, Szent-András, Öcsöd, Vésztő stb is, egy város, akár Gyula, akár Csaba, olyatén kulturális s közgazdasági központ válhassék, mint aminőve fejlődött Biharban Nagyvárad, vagy Aradban Arad (mely utóbbi — mellesleg írva — ép oly határszéli város, mint ez idöszerint még Gyula) amikor Nagyvárad és Arad, a feléjük százával gravitáló kis közsó gekből merítik életerejüket. Ilyen szerencsés viszonyai nincsenek Gyulának, de még kevésbé van Csabának, úgy hogy hiába telnék oda nemcsak a vármegyét, törvényszéket, pénzügy- igazgatóságot, közkórházat, hanem azonfelül

demleges határozatot hozni s. a -hozandó határozat csak akkor felelhet meg czéljának ás a me gye nagy közönsége valódi és jól értelmezett érdekeinek, ha a t. bizottmány tudni fogja, hogy minő elvek alapján kerekittetnek ki a megyéi területek s különösen Békésmegye mily alakot és mily kiterjedést nyer, indítványozom:

határozza el a bizottmány, hogy idő előttinek tartván az indítványt, napirendre tér9.

beadja :

Beliczey Rezső,

bizottsági tag.

Beliczey Rezső bizottsági tag, Gyula városa országgyűlési képviselője s megyei közéletünk akkor és azóta is megérdemelt köztiszteletben álló, puritán jellemű, kiváló alakjinak ellenindit ványa jogosultságát frappánsan igazolta az országgyűléshez rövid idő múlva beterjesztett általános kikerekitési törvényjavaslat, amely egy részről épen ama tényből kiindulva, hogy Békésvármegyének Gyula a székhelye, úgy Biharnak, mint különösen Aradnak közgazdaságilag s társadalmilag különben is Gyulára gravitáló községeit, ezek őszinte örömére, Békésvármegyébe kontemplálta beolvasztani.

Az állandó választmány 1874. évi január hó 5-ikén tartott ülésében gyönyörű elaboratumban fejtegette, hogy a Réök-féle indítványt „semmi tekintetben nem látja indokoltnak.“

Egyik főargúmentuma szintén a kikerekités volt. „Az állandó választmány — úgy mond — a jogosság, méltányosság és időszerűség szempontjából sem véleményezheti a székhelynek Csabára való áttételét. Ugyanis a megye területe Bihar és Aradból tizenhat községgel fog gyarapodni.“

„Az előadott körülmény — e választmány meggyőződése szerint — már magában is ele gendő okot képezend arra, hogy a megye szék helye Gyuláról Csabára át ne helyeztessék és mellőzhetőnek tartja mindannak elősorolását, a mi az indítványba hozott áthelyezés által társaminrlen elképzelhető hivatalt, sőt akár a harmadik egyetemet is, mihelyt önálló fejlődésit községekkel van körülvéve : (nemcsak Gyula, M.-Berény és Békés, de még Kétegyháza s Csorvás is azok) nagy váradi vagy aradi értelemben vett hatalmas czentrummá ugyan sohasem fog fejlődni. Már egyszer felhoztuk példaképen Szegedet, amelynek rekonstrukezi- ójára csaknem húsz millión felül költöttek és ném tud czentrum lenni, még pedig nem hivatalok hiányában, hiszen azokkal pazarul ellátták, hanem mert szintén csakis önálló fejlődésü városokkal (H.-M.-Vásárhely, Szabadka stb) van körülvéve.

Árnit vagy csalódik tehát, aki Csabának „életerős központtá“ fejlődését hirdeti vagy hiszi. Hanem egy dolog igenis megtörténhetnék. Az, hogy Csabának ily képzeleti czentrummá való törekvése a többi önálló fejlődésü megyei községek óletnedvének elvonását és felhasználását vonná maga után. Helyesebben írva, Csaba kizárólag és csak is annyiban nyerne életerőt, amennyiben ezt más megyebeli községektől tudná elvonni. Gyulától a székhelyet, Békéstől a főgymnásium kilátásait, vagy ha ez nem sikerülne, azesetben Szarvastól magát a főgymnásiumot.

Az utóbbi nem olyan hatásra vadászó mumus, mint aminőnek a csabai lap elhitetni akarja. Még illusiónak is túlvérmes, hogy a kormány — az állam financiális helyzete mellett — az állami szubvencziót élvező szarvasi főgymnásium mellett ugyanazon vármegyében egy időben egyszerre még két fó- gymnasiumot segélyezzen. Nagy szerencse lesz, ha még egyet fog szubvenczionálni s a méltányosság, az igazság azt követeli, hogy ez a második, a nyolez osztályúvá kiegészítendő békési főgymnásium legyen, annyival is inkább, mert Békésen tényleg kodvezó'bbek az előfeltételek, nevezetesen mig egyrészről Csabán csak négy, addig Békésen már ez idő szerint is hat osztály van, másrészről pedig magyar nemzetiségi szempont is a békési

dalmi s kultúrái szempontokból remélt s annyiszor vitatott. I előnyöket is valódi értékükre leszállítaná s e tekintetben csak annyit kíván megjegyezni, hogy n íg egyrészről a megye társadalmi és mivelödési érdekei szempontjából a megye székének Csabára való áthelyezésével bármi előnyt sem lát elérhetőnek, sőt hogy az ezen érdekek fentartására s előmozdítására hivatott elemek és tényezők a megye jelenlegi székhelyén sokkal inkább feltalálhatók mint Csabán, addig másrészről Csabának vasút forgalmi tekintetben előnyös helyzete magának a községnek anyagi felvirágzására felettébb üdvös lehet ugyan, de megyei általánós érdek, vagy társadalmi s culturai szempontból oly kiváló jelentőséggel egyátalán nem bír, hogy ez egyetlen előnye miatt számos egyéb érdekek mellőzésével a székhely áthelyeztessék akkor, amidőn a megye jelenlegi székhelye szintén a vasúti hálózat egyik pontját képezi s ha fontolóra vétetik, hogy a vasútforgalmi központ előnye az általános megyei s a társadalmi és culturai érdekek biztosítására egymagában még korántsem elegendő tényező.“

Az állandó választmány azután pénzügyi okokra tér át és kimutatja, minő megterheléssel járna a vármegye közönségére maga a székhely áttétele, teljesen számításon kívül hagyva, hogy a közigazgatási székhely megbolygatása egyéb, inevezéteísen a törvényszéki, pénzügyi s kórház |helyiségek áttételét is maga után vonná, mi a költségeket megsokszorozná, s mindezek kifejtésével oda konklúdál^ hogy

„i. A székhely áthelyezése, jogosság, méltányosság és időszerűség tekintetében nem kivihető, mert "a foganatba venni ezélzott területi felosztás küszöbén, mint egy anticzipált tényt képezne, mely a jogosult tényezők befolyását igaz- ságtalanúl mallözné s teljesen kizárná;

2. kiderül, miszerint a foganatba veendő területi rendezésre vonatkozó munkálat tervegymnasium kiegészítése mellett szól, ameny- nyiben a tősgyökeres magyar Békésen kedvezőbb esélyek vannak, hogy a közel s távoli vidék német s román nyelvű növendékei a magyar nyelvet teljesen • elsajátítsák, amint tényleg úgy is történik. És nem kell némely kulÍ8Z8zák titkaiba mélyen beavatva lennünk, amidőn fényképen említhetjük meg, hogy a békési főgyinnasiumi mozgalom sikerét a csabai algymnasiumra nézve megindult hason- irányú mozgalom paralizálja. Nem mondjuk, hogy a csabaiak direkte törnének a békési főgymnásium ellen, azt is megengedjük, hogy nem törődnének.vele, sót azt is, hogy örömmel vennék, ha a csabai főgymnásium mellett a békési is létesülne, de annyi bizonyos — és ezt igen jól tudják Békésen — hogy a békési íőgymnasium létesítését s ami ezzel egyértelmű, állami subvenczióját, ez idő szer feint, — akarva vagy akaratlanúl — mégis a csabai főgymnásium érdekében közbevetett akczió akadályozza; szeretjük ugyan hinni, hogy csak késlelteti, mert nem tételezhetjük fel az államtól, hogy bármily hatalmas befolyás is érvényesüljön Csaba mellett, ezúttal Békést mellőzné. Az állam — nem szemre- hányásképen Írva — már annyit tett Csabáért és csak is Csabáért, (dohánybeváltó, katonaság, méntelep, gazdasági iskola), hogy a főgymnásium kérdésében ha nem is mesterségesen előidézett, de természetszerűleg beállott érdekellentétben, a jog és méltányosság követelménye szerint, feltétlenül Békésnek kell diadalmaskodnia.

Miután pedig nem csak Békésvármegye van az országban és az» állam — sajnos de tény — ismételjük, nincs és nem is lehet oly helyzetben, hogy egymás mellett levő három főgymnásiumot subven’czionáljon: Csaba községére nézve, különösen az esetben, ha vármegyei Székhely, igazán elodázhatlan szükséglet lenne egy fö'gymnasium. De a békési mellett é^. után nem juthatváiT állami sub- venczióhoz, a dolgok logikai folyománya

zése szerint alakítandó békésmegyei terület olya- ténképen fog kikerekittetni, amely szerint a jelen légi székhely a megyének kielégitőleg központját is képezendi;

3. kiderül, miszerint az áthelyezés a megye fekvöségeinek nagyobb részét, meglevő tökéit podig egészen kívánja áldozatul oly czélra, melynek elérése semmi nevezetes előnyöket magával nem hozna; oly czélra, melynek előnyei csak képzeletiek s nagyon is kérdés alá eshetnek;

4. kiderül, miszerint ily körülmények között a megye székének Csabára áthelyezésére kivántató költségek nagyobb rész? a különféle adókkal egyébként is eléggé túlterhelt megyei lakosságra fogna újabb adózásként hárulni;

Mig ellenben : ;

Ha a székhely továbbra is Gyula város leend, a megyének meglevő ingatlan vagyonai s tőkepénzei ^Értetlenül épségben megmaradnak 1 mellett, hogy rendeltetésük czéljától el nem vonatnak, jövedelmeik elegendő eszközt nyújtanak arra is, hogy a megye jelenlegi székháza a szükséghez és a törvényhatóság egyetemének méltóságához| mérten átalakittassék ;— eszközt nyújtanak arra, is, hogy a megye, a tudomány és a kö/.miveJ5dés .oltárán is m eghozhassa azon áldozatokat, melyeket meghoznia hivatásában áll.“

Az á'landó választmánynak nagy elmeéllel szerkesztett javasláta . kinyomatván, megküldetett a törvényhatósági bizottság tagjainak; egy- ideüleg Csaba részéről megindult a kortesrooz- ^alom a vármegye községeiben*- de a védelmi álláspontot elfoglaló Gyula sem maradt hátra s parallel akeztót indított a részben nemzetiségi 1 hitfelekezeti indokokból Csabával rokonszenvező Szarvason, Orosházán és Tót-Komlóson, mig Békés, Gyoma, Endrőd, Szeghalom, Füzes- Gyarmat, K.-I.adány, Vésztő, K,-Tarcsa, Öcsöd, Szent-András, Csorvás, Doboz, Gyula-Vári s Kétegyháza községek bizottsági tagjai csaknem légytől egyig, Mező-Berénynek 'pedig jókora