Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-08-16 / 33. szám

vatolt képviseld testületi határozat rendelkezése folytán készitett munkálatok, jelesül pedig a tör­vényszéki épület és fogház czéljaira szükséges tel­kek megvételére vonatkozó szerződések, nz épület 3 oldalán a magyar utcza, sugár-ut és zöldág utczá- ban épitendő járdára, valamint a megyei székház előtti .téren levő ártézi kút vizének a törvényszéki épületbe csöveken leendő bevezetése, úgy szintén a fürdő és konyhából eredő szenyvizek levezetésére vonatkozó tervezet és költségvetés. Olvastatott a városi tanácsnak ez ügyre vo­natkozó azon javaslata, melynél fogva a szóban forgó telkek a város által az állam részére leendő megvétele, úgy nem különben az építkezés folytán felmerülendő egyéb a városra háruló kötelezettsé geknek elvállálása hozatik javaslatba. Ez ügyben az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. § ánalc rendelkezéséhez képest névszerinti szavazás rendeltetvén el, a tanács javaslatának elfogadása mellett szavaztak: Illich' Reinhart, Kern András, Ludvig Mihály, A. Schriffert József, Mecz Antal, Eisele József, Cs. Demkó József, ifj. Ludvig József, Balog György, Mondák ~ György, Kukla Ferencz, Horváth Pál, Menyhárt Gáspár, Vidó János, illés József, Argye- lán György, Török Gábor, Styir György, Nyikora Illés, Szilágyi István, Vonyiga Illés, Góg Mátyás, Wittmann József, Szilágyi Imre, Rusz Demeter, Endrész Mihály, Erdélyi Sándor, Dómusz József, Gerlein Reinhart, Szikes Márton, Steigerwald Adám, E. Schriffert József, Góg Péter, Szőke Péter, Ger­gely Pál, Lelila István, K. Ludvig Ferencz, Góg András, Goldstein Mór, F. Schriffert József, K. Schriffert József, Schriffert István, F. Schriffert Mihály, Deutsch Jakab, Baier Márton, Multas Adolf, Kneifel Mátyás, Kiss István, Terényi Lajos, Lendvay Mátyás, Schmidt József, Dávid András, Braun Dávid, Steigervald János, Sál József, Re­medy Lajos, Chrisztó Miklós, Nánási István, id. Mogyoróssy Sándor, Szikes András, Gubás János, Gubás Péter, Yidó István, Rozsos Gábor, U. Tar István, Rostás János, Góg György, Moskovicz Hermann, Stefánovics Péter, Takács János, Bordé György, Nádházi István, Szabados János, Gyarmati Sándor, Cs. Tóth József, Bordé István, Fábián Ferencz, Tóth Béla, Dobay Ferencz, K. Ludvig József, Hegyi István, Merza Mihály, Glacz János, Murvai András, Lusztig Adolf, Múlt József, Kövér László, Biberea Péter, Dászkál Miklós, Bodoki Mihály, Nagy Jenő, Dr. Follmann János, Kohn Dávid, Jancsovics Emil, Ladies György, Oláh György, Vinkler Lajos, Bogár Lázár, Kohlmann Ferencz, Anuló Pál, Hoffmann Mihály, Dr. Bárdos Arthur, Dr. Zöldy János, Dr. Ladies László, Végh Gabor, Miskucza György, Gombos György, "Weisz Mór, Schröder Kornél, Dr. Márki János, Szénási József, Dömény Lajos, A Schriffert József, Reisner Ede, Zsigmond György, Popovics Jusztin, Dr. Zöldy Géza, Hoffmann Alajos, Szeberényi József, Styir Pál, Hoffmann Viktor, Kocsis Károly, Fiuk Károly, ifj. Góg Mihály, Varga Lajos, Szemethy Imre, Magda files, Fodor Antal, Diósy József, Végh József, Wieland Károly, Schmidt Gyula, Herodek István, Bauer Lipót, Popp Alajos, Gróh Ferencz, Szverle János, Nyikora János, Léderer Lajos, Sál Sebes- tény, Erkel János, Bródy Adolf, F. Schriffert István, Papp Gyula, Dr. Kovács Károly, Moldoványi Gyula, Laczkó Péter, Frankó Döme, Felföldi Lipót. Czin- czár Adolf, Bandhauer György, Császár Károly, Erdős György, Ravai Gábor, Hoffmann Ferencz, — Itt vagyok én, viszem én, hozom én...1 — Hét nap elegendő, ezt nem mondta, ezt én tettem hozzá. A kölök a csapos legényt lekenyerezte, az adott egy targonczát, arra rátétette a czimbal- mot és tántorgó léptekkel megindult a poros utón maga előtt tolva a czimbalmot. Utána kulogott a banda, mellette mi. A vi­lágért sem engedte volna egyik ajánlkozó czi- gánynak sem, hogy felváltsák a talicskatolásban azt ő taszította el egészen az „Ö“ ablakáig. A holdvilág ragyogott a felhőtlen égen s a hangtalan csendes éjszakában „stimmelni“ kezd­tek a czigányok. Laczi közéjök állott és a botjával dirigált. Az „0“ nótáját elhúzatta háromszor egyszer hangfogóval „piano“ aztán kis bőgő sóiéban, végre teljes bandával „fortissimo“. Utoljára el­húzatta a saját nótáját, amely úgy hangzik, hogy: „Szomorufüz hervadt lombja“, ettől aztán annyira elérzékenyült, — meg a bortól is — hogy rárogyott a targonczára, fel se tudtuk többet költeni onnan. Úgy vittük haza targonczán, hol én taszítottam, hol Bérezi, a czimbalmot meg rá akasztottuk a nagy bőgős hátára, a ki dörmögött egy kicsit, de miután a száját egy szivarral, a zsebét meg egy tallérral bedugtuk, megnyugo­dott a sorsban és czipelte a bőgőt is meg a czim­balmot is. A targoncza nyikorgóit, Laczi hortyogott rajta, a nagy bőgő meg a czimbalom összedör- zsölődve pokoli akkordot adtak együtt s ez volt a Laczi disz-hazavonulása. A csillagok ránk hunyorgattak a pirkadó égről, mintha azt akarták volna mondani. — No hiszen jó madarak vagytok I * # * Délelőtt ii óra volt, mikor Laczit megláto­gattam. A mosdótál előtt állott, a miből először Szántó Henrik, Sál József állatorvos, Alb János, ! Miskucza Illés városi képviselők összesen 159-en. Ellene senki sem szavazott, minek folytán egyhangúlag a következő határozat hozatik. Az épitendő törvényszéki épület és fogház czéljaira Varga Károly tulajdonát képező1 a gyulai 2601. sz. tjkvben 6118/9 hrsz. a. foglalt ingatlan­nak 2400 frtért; Sánta Jánosné Enyedi Erzsébet tulajdonát képező .a gyulai 8032 sz. tjkvben 6120/a hrsz. a. felvett ingatlannak 2000 frtért és végül Sánta Gábor tulajdonát képező a gyulai 5460. sz. tjkvben 6121. hrsz. a. felvett ingatlannak 9175 frt 50 krért történt megvétele elfogadtatik s az ez ér­demben megkötött s ide bemutatott három rendbeli adás-vételi szerződés ezennel jóváhagyatik s azok a jóváhagyási záradékkal elláttatni rendeltetnek. Egyidejűleg pedig határozatilag kimondatik, hogy eme ingatlanok a törvényszéki épület és fog­ház czéljaira leendő felhasználás végett tehermen­tesen az állam tulajdonába bocsáttatnak, köteles lévén Gyula városa nemcsak a vételárt a szerző­désekben megállapított határidőkben pontosan kifi­zetni, hanem a birtok szerzés és átbocBájtással járó összes illetékeket és költségeket viselni. Elfogadtatik továbbá a járda építésére, az ár­tézi kút vizének bevezetésére valamint a fürdő és konyhából eredő szenyvizeknek levezetésére vonat­kozó tervezet és költeégvetés úgy, hogy ezen mun­kálatokat Gyula városa fogja teljesittetni s az en nek folytán felmerülendő s a bemutatott költség- vetés szerint 6435 frt 62 krt tevő, vagy a mutat­kozandó szükséghez képest esetleg több kiadást is ugyancsak kizárólag a város fogja viselni. Úgy az ingatlanok vételével és átruházásával, valamint az ártézi kút vizének bevezetése, továbbá a szenyvizek levezetése és a járda építésével járó költségek a mennyiben a város által folyamatba tett konversionális kölcsön művelet lebonyolítást nyerne, az ott elért megtakarításokból, ellenesetben pedig a közpénztárnál létesített tartalék-alapból és egyéb befolyandó illetve megtakarítandó városi jö­vedelmekből fognak fedeztetni. Végül nem mulaszthatja el a képviselőtestü­let a nagyméltóságu m. kir. igazságügyi miniszter úrnak azon elhatározásáért, melynél fogva a gyulai kir. törvényszéki épület és fogház felépitését ki­mondotta, már ez alkalommal legmélyebb hálás köszönetének kifejezést adni s elrendeli, hogy e czélból intézendő felirathoz ezen határozat szives tudomásul vétel végett mellékelve szintén felter­jesztessék. A közigazgatási bizottság ülése. Hétfőn, augusztus 10-én tartotta a vármegyei közigazgatási bizottság rendes havi ülését, amelyen a szabadság idejét félbeszakított Tallián Béla főis­pán elnökölt. Az ülés nagyon gyors lefolyású volt, úgy hogy már délelőtt a fegyelmi választmány és az árvaügyi felebbviteli küldöttség is elvégezték tárgyalásaikat. Az ülésen jelen voltak: vizeki Tallián Béla főispán elnöklete alatt dr. Bartóki József főjegyző, alispán helyettes Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Oláh György főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Liszy Viktor kir. ügyész helyettese, Berecz Gyula b. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmérnök az állam- építészeti hivatal képviseletében, Zsilinszky István közgazdasági előadó, dr. Hajnal István, Jancsovics Emil, Wenckheim Géza gróf, Vidovszky János, rosszat sejtettem, de aztán láttam, hogy csak mosdik. Felém nyújtotta szappanos kezét. — Szervusz. Apa nagyon haragudott, hogy lumpoltam és azt mondta, nem ad több zsebpénzt, no de én nem bánom, azt hiszem a tegnapi éjjeli zene. . . . — Mai Laczi, mai. — No hát mai, meglágyította az „Ö“ szivét és én boldog leszek! 1 Sápadt volt és tuszkolt, mint egy lokomo­tív. Öltözködés közben vígan dudorászta a „jam- mó“-t, de a szemei körül kékes karikák mutat­ták a meg nem szokott éjszakázást. — Tudod Feri, hogy én még egy csokrot is küldtem neki ma reggel, biztosra veszem, hogy evvel befejeztem a hóditást, szólt jókedvűen és lelkesedésében olyan fals hangon kezdte éne­kelni a jammót, hogy Ős-Budavár olasz énekeseit örökre megátkoztam. — Most pedig — szólt felhúzva kabátját — megyünk oda vizitbe észlelni a hatást. Jösz te is. — Jó nem bánom. Elindultunk és megérkeztünk. A kapunál csengettünk és vártunk. Nagysokára jött a szoba­lány borzasán és rendetlen toilettben, kezében egy virág csokorral. Rosszat sejtve tudakozódtam | nagysá- gáék után. . — A nagyságos asszonyék tegnap ebédután elutaztak fürdőre! Paff! A Laczi gyerek majd a karjaim közé ájult. Szegény „nyári gavallér“ éjjeli zenét adott egy — üres ablaknak és csokrot küldött a — szobalánynak. Erre már nem csodálom, ha meg fog bukni a pótérettségin 1! Dubányi Imre. Ladies György, Terényi Lajos és Szabó János bi­zottsági tagok. A főispán rövid megnyitó beszédében felem­lítette, hogy dr. Lengyel Sándor szarvasi ügyvéd hozzá a vármegyei központi árvaszék ellen feljelen­tést adott be. A feljelentést a bizottság a vármegye alispánjának adta ki, hogy az abban foglaltakra nézve a vizsgálatot tartsa meg. Azután a bizottság tudomásul vette az alis­pánnak rendszerinti havi jelentését, mely a követ­kezőleg hangzott: Tekintetes közigazgatási bizottság: A folyó év julius havi közállapotokról szóló rendszerinti jeléntéáeimet tisztelettel a következők­ben jerjesztem elő: 1. Közbiztonság. A személybiztonság az elmúlt hóban kedvező volt 8 csupán egy esetben lett jelentékenyen meg­zavarva Orosházán, hol Tiam János czipész apósára Csák Ferencire kétszer rálőt s azután önmagát is meglőtte. A sebesülések nem életveszélyesek. A va­gyonbiztonság egy rablási és nehány kisebb lopási esettel lett megszavazva. Tótkomlóson Bayer Zsu­zsannára rábizonyult a magzatelhajtás miért is a kir. bírósághoz feljelentetett. Halálos végű baleset 18 esetben fordult elő és pedig Gyulán Ökrös György és Tokai György gyermekek, valamint Fogéi László és Dombi János gyulai lakosok fürdés közben az élővíz csatornába fuladtak, — Csabán Kovács M. János gyermek le­vessel leforrázva égési sebek következtében, Zaho- rán János gyermek beléndek magjától mérgezés következtében haltak el, — Békésen Vári László és Zima László gyermekeket ló rúgta agyon, S/.a lai László és László Zsófia fürdés közben az élővíz csatornába fúltak, Schöberl József vonatvezető pe dig két kocBi ütközője közé kerülvén, a szenvedett sérülésekbe bele halt. — Orosházán Kis Antalné lovak által elragadt kocsiból kiesvén, sérüléseibe belehalt — Gyomán Balog Zsigmond fürdés köz­ben egy kubikgödörbe fulladt. — Körözs-Ladány- ban Cs, Szabó István ittasan egy árokba'éselt és szörnyet halt, Gál B'la és Török Béla gyermekek pedig fürdés közben a Körözsbe fuladtak. — Kom- lóson Rágyanszki Mihálynak egy éves fia egy Vi­zes gödörbe esett és belefuladt s végül Szarvason Janecsko András kezében egy forgópisztoly vélet­lenül elsülvén, Maginyecz András szarvasi lakost agyonlőtte. Öngyilkosság 5 esetben, öngyilkossági kisér let 3 esetben követtetett el, tűz 16 esetben for­dult elő. II. Állategészségügy. Régi időtől fogva kedvezőtlen állategészség­ügyünk terén a védekezés erélyes volta és legszi­gorúbb forgalmi korlátozások mellett is csak igen lassú javulás észlelhető, bár a vármegye egészét tekintve e javulás folytonos és a néhány hó előtti viszonyokhoz mérten jóval kedvezőbbnek mondható. A sertésvész néhány községet kivéve az egész vármegye területén folytonosan uralg, bár most már nem oly, általános jellegű, mint eleinte volt. Jelentékeny javulás csakis a gyulai járás községei­ben észlelhetett, hol az elmúlt hó folyamán újabb betegedések elő nem fordultak. A sertésvészen kí­vül egyébb járványos jellegű állati betegség nem fordul elő. A fertőző kórok közül a száj és köröm- fájá nak Csorváson és Szavason, a sertósorbáneznak Csorváson és Szentandráson fordultak elő egyes udvarokra szorítkozó szórványos esetei. Körözs- Ladány községben pedig a közös ménesben 2 ta­konykóros ló találtatván, az egész lóállvány zár alá vétetett, a nagy meleg idő beálltával nehány veszettség is fordnlt elő. 111. Földmivelés, ipar, kereskedelem. A kalászos növények aratása a múlt hóban befejeztetett s jelenleg a csóplés van folyamatban. Termés a kalászosokban — jóllehet a tavaszi ve­tés kissé gyengébb volt — jó közép vagy közepén felüli. A múlt hó elején az eső következtében szép fejlődésnek indult tengeri termés, a későbbi állandó szárazság következtében ismét visszamaradt. Gyümölcstermés a szöllőt kivéve igen csekély A mezei munkások helyzete kedvező, a meny­nyiben a napszám árak is magasak, de különösen a mezei munkát részért végezők a jó termés foly­tán szép keresethez jutnak. Az aratás teljesen za- vartalauúl folyt le. Az ipar és kereskedelem terén változás nem állott be. A gabonaárak rendkvivül nyomott volta, az állatkereskedés korlátozottsága különösen pedig a sertéskereskedés teljes szünete- telése gazdáink helyzetét igen súlyossá teszi, mely, körülmény hatása a közforgalom hanyatlásában is nyilvánul. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat az elmúlt hóban megvizsgáltam és teljesen rendben levőnek találtam, A járási főszolgabirák községeiket beutazták és a községi ügykezelést kellően ellenőrizték. A lapokban a múlt hónapban megjelent azon hírre vonatkozólag, hogy a Párizsban tartott ma­gyarellenes congres8zust a szarvasi tótok is sürgö- nyileg üdvözölték volna, — noha a szarvaasi kö­zönséget a viszonyokat ismerők előtt ily irányú gyanusitással szemben védelmezni felesleges, csu­pán tájékoztatás végett — jelentem, hogy e sür­gönyt a szarvasi új vendéglőnél dolgozó cseh és morva illetőségű idegen munkások adták fel 1 a szarvasiak e hazafiatlan mozgalomtól teljesen távol álltak. Tudomásul vette a bizottság a többi szakelő­adó havi jelentését is, melyek közill a ^vármegyei főorvos havi jelentése méltó az emlitésre, a megye közegészségügyi állapotáról. A közegészség az elmúlt hóban általában kedvező volt, az előfordult megbe­tegedések leginkább az emésztő s hurutus bajok közül valók voltak. A halálokok közt szerepeltek: bélhurut, szervi szívbaj, tüdővész. A heveny fer­tőző bajok közül előfordultak: a kanyaró, hasi hagymáz, roncsoló, toroklob, szamárhurut. Tömege­sebb megbetegedés alakjában csak a vörheny lé­pett fel. A gyógyszerummal beoltatott 3 roncsoló, 2 toroklobos beteg és gyógyult 3 esetben. Eddig be­oltatott összesen 66, a kik közül gyógyult 49, el­halt 17. Védő oltásban 24 részesült. A halálozási százalék tehát 25°/0. A vármegye területén dr. Ha­jós Béla egészségügyi felügyelő vizsgálatot tartott s a tapasztaltak felett általában megelégedését fe­jezte ki A kisdedovodákkal szemben a főorvosi jelentés sürgős intézkedéseket javasok és pedig első sorban a bánfalvi állami állandó gyermekmenház és a gyulai két kisdedovodánál. A bánfalvai állami állandó gyermekmenedékház ugyanis a 35—40 gyer­mek befogadására elégtelen szűk helyiség, nem is valami tiszta, úgy szintén a gyulai kisdedóvók sem felelnek meg Ti czélnak. Az 1891. évi XV. t,-cz. mellé kiadott utasításban foglalt egészség igyi köve­telményeknek eme meg nem felelő intézetek, a fő­orvosi javaslat szerint bezárandók lennének. A bi­zottság ezt el is határozta. A vallás és közoktatásügyi miniszternek Rezey Szilviusz országgyűlési képviselőnek tanfelügyelővé történt kineveztetését közlő rendeletét a bizottság örömmel vette tudomásul. Bánfalva községnek a Benigni József kémény-- seprő állásától való elmozdítását kimondó határo­zatát a bizottság megsemmisítette. A közigazgatási bizottság Kohn Ignácz és Sámuel vésztői lakos 24—24 forint hadmentességi adójukból 20—20 forint leírását rendelte el, mig Koren Pál csabai lakos és Schuler Gusztáv' mező- berényi lakos IV. oszt kereseti adójuk ügyébén beadott felebbezésüknek helyt adott, továbbá Klein Manó m.-herényi lakos hadmentességi 16 frt adó­jából 11 frt, ifj. Filadelfi András b.-csabai lakos hadmentességi 24 frt adójából 20 frt, Juhász János vésztői lakos IV. oszt. kér. adója 5 írtból 1, Hor­váth Mihály vésztői lakos 10 frt IV. oszt. kér. adójából 2 frt és Gulyás Sándor vésztői lakos 5 frt IV. oszt. kér. adójából 1 forint leiratását szintén elrendelte. Ezután a helyettes tanfelügyelő jelentését vette a bizottság tudomásul, amelyben közoktatásügyünk állapotát érdekesen jellemzik a következő statisz­tikai adatok: az 1895/6. tanévre összeirt 52,587 tanköteles közül 38,014 járt iskolába, tanításban nem részesült tehát 14,573 tanköteles. Az iskolába jéró tankötelesek tanításával foglalkozott összesen 376 elemi iskolai tanitó s igy a törvényben meg­állapított 60 növendék helyett egy tanítóra esett átlag 83 tanuló (helyenként százötven-száthatvan is), a miből kitűnik, hogy a tanerő teljes létszá­mából még mindig több 100 tanítói állás hiányzik. Mindazonáltal a fokozatos fejlődésnek nyomai ész­lelhetők, amennyiben az iskolák száma 238-ról 251-re, a tanítók száma pedig 362-ről 376-ra emelkedett. Örvendetes a szaporodás a tanítónőknél, hol a múlt évi 28 tanítónő helyett 35 tanítónő működött. A tanfelügyelői előadmányok során Berecz Gyula helyettes tanfelügyelő jelentésének tudomásul vételével kapcsolatban, a bizottság a távozó helyet­tes tanfelügyelő működése felett teljes megelége­dését fejezte ki. Az orosházi iparostanoncz iskola hitoktatóinak kérelme folytán a bizottság utasította a községet, hogy ezek részére tiszteletdijat adjon és erről költ­ségvetésében gondoskodjék. A gyomai izr. hitközség által Lederer Mór tanitó ellen emelt panaszt a bizottság az illetékes iskolaszékhez utasította. Békésen az iparos tanoncziskola 1895—96-ik tanévi számadását 795 frt 22 kr. bevétel i ugyan­annyi kiadással a bizottság helybenhagyta. Orosházán községi tanítói választó gyűlésre elnökül Dr, Bodoky Zoltán orosházi főszolgabíró, Csabán pedig hasonló megbízatással Vidovszky János küldettek ki. Az Ambrus Mihály szeghalmi lakos által, a közös legeltptési ügyben hozott képviselő- testületi határozat ellen benyújtott felebbezésének helyt adott a bizottság, a neheztelt határozatot megsemmisítette azon okból, mert ezen ügyben határozatot hozni, az érdekelt közbirtokossági köz­gyűlés illetékes. Klein Adolfnak, a gyomai izraelita hitközségi adókivetés ellen beadott felebbezését elutasították. Lopusni Adám és társai tót-komlósi lakosok elleni mezőrendőri kihágási ügyben kirótt 10—10 korona bírságot be nem hajthatás esetén 2—2 napi elzárás büntetésre változtatták, — mig a megfeleb- bezett I-ső fokú hatósági határozatot egyéb részei­ben helybenhagyták. Spitzer Mórnak, a szeghalmi izraelita hitköz­ségi adókivetés elleni felszóllamlását elutasították. Sztojka Mária gyulai lakos után felmerült kórházi gyógyköltség biztosítása és behajtása ügyé­ben, nevezett ingatlanára biztositási végrehajtás lett elrendelve. Mészáros János és Szemes István gyulai lako­sok között felmerült cselédbér megfizetési ügyben

Next

/
Thumbnails
Contents