Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-08-16 / 33. szám
33-ik szám Gyula, 1896. augusztus 16-án XV. (XXVIII.) éTfolyam Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Eyyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: 2D Ó 2==C 2>T 2D T7" Z 1D_ K Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, - a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. A vármegye székhelye. Gyula városa kópviselő-testülete — hétfői közgyűlésében — egyértelmüleg és lelkesedéssel elfogadta Erdélyi Sándor .igazságügy- miniszternek a kir. törvényszéki palota s fogház felépitósóre vonatkozó összes feltételeit. Gyula városa közönsége, a miniszter feltételeinek elfogadásával ez alkalommal eleget tőn kötelezettségének és most már csupán a vármegye szeptemberi közgyűlésének törvényszabta formális hozzájárulása kell, hogy a miniszter feltételei, illetőleg most már Gyula városa képviselő-testületének határozata jogilag is perfektté váljék. Struczmadár taktika volna részünkről, nem akarni tudomást venni ama parallel mozgalomról, mely az igazságügyminiszter rendeletével egyidejűleg Csabán keletkezett, mely mozgalomnak czélja első sorban az volt, hogy az igazságügyminiszter, rendeletének visszavonására, legkedvezőtlenebb esetben elodázására kapaczitáltassék; és miután Erdélyi Sándor igazságügyminiszter, az ily irányban előtte tisztelgő deputácziónak biztatást nem nyújtott, sőt minden kétséget kizáró olyatén nyilatkozatot tőn, hogy a törvényszék és fogház felépítése, még pedig Gyulán való felépítése, immáron befejezett tény: a csabai mozgalomnak állítólag most már messzebbmenő czéljai volnának, nevezetesen a vármegyei székhely kérdésének a törvényhatósági bizottsági őszi közgyűlés alkalmával leendő felvetése. Eme mozgalommal szemben két dolgot kell konstatálnunk. Az egyik az, hogy a csabai bizottsági tagok nagy társadalmi pozicziójukat illetőleg is tekintélyes része, az igazságügyminiszter rendeletéből, és különösen a depu- táczió utjából levonta a lconzekvencziákat és ez a higgadtabban gondolkodó rész meglévén győződve róla, hogy a fenforgó körülmények között ez időszerint már szélmalom elleni harczot folytatna, még pedig a siker, a győzelem legkisebb kilátása nélkül, visszariad f áB©lá« A nyári gavallér. Sok szép hölgyolvasónőm bizonyára régi jó ismerősként fogja üdvözölni ezt az urat, mert | a szép hölgyek előtt épen olyan ismert fogalom, mint a kánikula. Többnyire egy ábrándos tekintetű, hosszúra felnyúlt, bajusztalan czingár ifjú, aki a szünidőre lejött vakácziózni s aki máskülönben, más évsza kokban a padok közt sző álmokat a jövendő boldogság felől. Ez ö. Mikor belepi az utczapor a zsalukátereket, mikor sütökemenczévé változnak az utczák az izzó nap hevétől és komoly párti-számba menő fiatal emberek elbújnak a világ és a meleg elől, akkor megkezdődik a nyári gavallér aranykora. Ó sétál nyári holdas estéken a lányokkal, ő pótolja a farsangi gavallérok helyét, vele ka- czérkodnak a nagy lányok, ő pedig halálosan beleszeret valamelyikbe. Miután azonban a nyári gavallér abban a hiszemben van, hogy a szerelmet prózában lehetetlen kifejezésre juttatni, ideáljának rendszerint nem is hozza tudomására a szive mélyén dúló vulkánt, hanem sonettekbe, madrigalokba és népdalokba önti ki érzelmeit titokban s holdas estéken ideálja mellett sétálván, csak diskret sóhajtásokkal igyekszik kifejezésre juttatni, hogy minden pillanatban kész érte picziny lábaihoz tenni életét. A nyári gavallér a farsangihoz úgy viszonyuk, mint a sör a pezsgőhöz. Az egyiknek világa a báltermek forró, érzékingerlő légköre, a másiké a holdvilágos, tüolyatén kalandos vállalattól, hogy a vármegye békéjét dúlja fel. E bizottsági tagoknak az a nézete, hogy az igazságügyi palota felemelésével a székhely kérdés eldöntve nincsen, mert a székhely kérdés ügye a megyék rendezése idején lesz tárgyalandó. A másik dolog, amit konstatálnunk kell az, hogy a székhely kérdést felvető csabaiak nagy illúziókban riugatják magukat, ha azt hiszik, hogy a törvényhatósági bizottság többsége mellettük volna; még nagyobb illúzióban ringatják magukat, pedig ha azt hiszik, hogy ama — különben valószinütlen, mondhatnánk ez idő szerint kizárt — esetben is, ha a törvényhatósági bizottság többsége Gyula ellen, illetőleg Csaba mellett foglalna is állást, hogy a vármegyének esetleges ilyen határozata Gyula székhely jellegét legkevésbé is veszélyeztetné. Az igazságügyminiszter kijelentése s intézkedéséből világos, hogy a kormány ez idő szerint — semminemű mozgalom, semmi irányú állásfoglalás által nem engedi magát befolyásoltatni, hogy az országnak eléggé súlyos kérdéseit, a társadalomnak anélkül is égető soheit, lokális jelentőségű, de épen azért talán inég veszélyesebb kórokkal fokozza s súlyosbítsa s épen ezen okból akár törvényszéki, akár megyei székhelyet megbolygatni talán soha sem volt hálátlanabb, meddőbb dolog, mint mostanában. Ez a nézete, mint a iegbiztosabb forrásból tudjuk, a vármegye intéző köreinek is, kik a székhely kérdés felvetését s általában ezen egész mozgalom kiélesitését sem helyesnek, sem időszerűnek, sem czélraveze- tőnek nem tartják, s nem helyeselhetik azt a mozgalmat, mely a vármegye békéjét dúlja fel, anélkül, hogy gyakorlati eredményre vezethetne. Gyula városa különben, a mióta a törvényszéki székhelyeket törvényben állapították meg és mióta Gyula is törvényszéki székhelynek van törvényileg beiktatva, mely jellegét csupán törvénynyel lehetne megszüntetni vagy változtatni, absolut biztonságban érezte magát az iránt, hogy székhely jellege nem csökczirpeléssel, lomb zizegéssel vegyitett langyos nyári esték sentimentalizmusa. A nyári gavallér mostoha fia a társadalomnak. Neki nincs se bajusza, se diplomája, neki csak érző szive van s ez pedig bármily tiszteletreméltó tulajdon is, nem hoz kamatokat s azért a lányok előtt csak időleges ázsióval bir„ komoly számba nem veszik. Pedig ha valaki úgy ő komolyan gondol a házasságra és hitvallása az, hogy: „Ö vagy a halál!“ Ha minden nyári gavallérnak megadatnék a mód és eszköz a rnegházasodáshoz, Magyarország összes anyakönyvvezetői hivatalainál személyszaporitást kellene behozni és felesleges lenne a nőemanczipáczió. Sajnos azonban, mire a nyári gavallérnak megnő a bajusza és diplomához jut, vagyis komolyan házasulandóvá válik, akkorára a szándéka nem lesz komoly és igy maradnak a lányok pártában. A nyári gavallér hűségesen végig sóhajtja a nyarat, megír három tuczat verset, háromszor főbe" akarja lőni magát és mire annyira jutna, hogy meghallaná szerelmét annak az „isteni lény“-nek, akiért szeptemberben megbukik a javító vizsgálaton, eljön a komor ősz. A falevelek lebullonganak, a fecskék elrepülnek § levélhullással, fecskevándorlással együtt eltűnik az ő ázsiója is. A lányok, a kik nyáron szívesen látták a surrogát-gavallért, keresztül néznek a feje fölött, a fürdőből hazatérő igazi gavallérok elfoglalják régi helyeiket, a holdvilágos nyári esték poatikus varázsa helyett, ridegen zörgeti a fütyülő szél ä száraz leveleket, ő pedig egy összetört világgal szivében búsan megy beiratkozni a gymnaziumba vagy az egyetem valamelyik fakultására. lesz fenyegetve. Nem tagadjuk, hogy az igaz- ságügyminiszternek — igazságszolgáltatási okokon alapuló — rendelete, mely Gyulának uj törvényszéki palotát és fogházat épit, hathatósan fokozza biztonságunk érzetét, és hogy ily körülmények között egyáltalán nem fogjuk fel tragikusan a csabaiak, helyesebben mondva most már csak a csabaiak egy részének mozgalmát, mely még távolabbi, még kevésbbé lehető czélra: a vármegye székhelyének áttételére irányul. Nem tartjuk ugyan azt sem kizártnak, hogy az előzmények után Csabán is a kevésbbé vérmesek, a helyzetet maga valóságában és nem képzeletük világában látó higgadt, Csabán kivül és Csabán túl alig galvanizálható mozgalom nem éri meg az őszi közgyűlést. Óhajtjuk, hogy úgy legyen! Óhajtjuk nem Gyula városa miatt, azt nem féltjük, annak érdekét minden körülmény közt megóva s biztosítva tudjuk, de óhajtjuk a ivármegye nyugalma, a vármegye békés fejlődése érdekében Törvényszéki palota és fogház Gyulán. Gyula város képviselő testületé — ritka esetben lehet ezt elmondanunk róla, annál nagyobb örömmel és lelki megnyugvással tesszük meg tehát eq alkalommal — hétfői közgyűlése alkalmából az igazságügyminiszteri rendelet alkotta helyzet magaslatára emelkedett. A hozott határozat és azt megelőzőleg higgadt, komoly tanácskozás és mindenek fölött a részvét, mely oly nagy volt, mint a tisztujitásokat leszámítva, alig tudunk hasonló esetre visszaemlékezni, méltók voltak az ügy városunkat illetőleg korszakalkotó pontosságához, méltó Gyula városa képviselő testületének méltóságához. Nem volt ugyan kétségünk, hogy ami történt, másként is történhessék, de a közgyűlés lezajlása után mégis jól esik konstatálnunk, hogy 159 városi képviselő jött össze s a névszerinti szavazás alkalmával mind a 159 képviselő egyértelmű „igen“-ét mondta el a tanács előterjesztésére. A közgyűlés határozatáról — a törvényhatósági formális jóváhagyás bevárása nélkül — érte- sittetni fog Erdélyi Sándor igazságügyminiszter, aki Ez a nyári gavallér tragikus és rövid szereplése. * * * A nyár közepén járhattunk és a vendéglő kerthelyiségében naponta hat hordó sör fogyott el. A hőmérő 29 fokot mutatott, az uszodák tömve voltak reggeltől estig, a ezukrászdában pedig nem győzték a fagylaltot szeletelni. Egyik este az utczán egyszerre csak a karom alatt érzek egy kezet és . . . kérem nem puha kis kacsó volt, Fehér Laczi az én nyári gavallér barátom, a ki most a pótérettségire készül — egy hatalmas szervuszt dörög a fülembe. — Adjon isten! — Feri — szólt hozzám — akarsz-e nekem egy nagy szívességet tenni? Miután nem nagykorú az én barátom és igy biztosra vettem, hogy váltó aláírásra nem kér fel, azt mondtam rá, hogy: — Persze, nagyon szívesen ! — No hát gyere be velem egy pohár sörre! Hát bementünk a kertbe. Az egy pohár sörből hat lett, aztán a sörből bor és a hatodik üveg sopronyinál egyszer csak azon vettem észre magamat, hogy Laczi már egy órája igyekszik velem megértetni, hogy Sátory Olga ariányok legszebbike, nem is lány, hanem istennő, a kinek egyetlen mosolyáért érdemes az embernek leugrani a Ballon Captif Godardról. — Milyen lány, micsoda szőke haj, egy hullámzó arany tenger! Láttad már a karját? Mikor feltüri a piros blúzt könyökéig csak úgy világol a gömbölyű fehér élő márvát|y, és a szemei I No azokról nem is tudok beszélni. Szürke, de'milyen szürkéi olyan kifejező, hogy én mikor belenézek, be vagyok fejezve és csak bámulok, mint egy . . . mint egy .... örök hálára kötelezte Gyula városa közönségét, határozott és gyors intézkedésével. Jól esik regisztrálnunk, hogy a hála érzete már a mostani közgyűlés incidenséből íb nyíl vonulást keresett, úgyszintén az elismerés, a törvényszék és fogház építést kezdeményező s első sorban propagáló Tétényi Lajos országgyűlési képviselő irányában és formális határozat csak azért nem hozatott, mert egyrészről megfelelő indítványok a tárgysorozatba felvéve nem voltak, másrészről pedig Dutkay Béla polgármester bejelentette, hogy a törvényszéki palota s fogház építési ügy további stádiumában ezekre vonatkozólag a tanács a képviselő testülethez előterjesztéssel fog élni. A Gyula városa annáleseiben korszakalkotó s történelmi jelentőségű közgyűlés lefolyását a vonatkozó határozat közlésével örökítjük meg. A képviseleti közgyűlésről szóló tudósításunk, illetve a teljes, erre vonatkozó jegyzőkönyv a következő : Gyula rendezett tanácsú város 1896. augusztus 10-én tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyve. Jelen voltak: Dutkay Béla polgármester, Popovics Jusztin főjegyző stb. stb. városi képviselők, kiknek neve lentebb a meghozott határozatra nézve megejtett névszerinti szavazás előterjesztésében olvasható. 79. kgy. 7589. ikt./1896. Elnöklő polgármester előterjeszti* * miszerint a f. évi julius 8-áü tartott képviseleti közgyűlésen az épitendő kir. törvényszék és fogház részére szükséges telkek megvétele, valamint az építés folytán a városra háruló kötelezettségek tárgyában hozandó érdemleges határozat idejéül e mai nap tűzetvén ki, azt. a szók off módon megjhirdettette s arra a képviselőtestület összes tagjait mindenkihez külön kiküldött meghívó által meghívta. És miután megállapítja, hogy a képviselők ezen gyűlésre az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-ában megkívánt határozat képes számban jelentek meg, üdvözölvén az ekként igen szép számban megjelent képviselőket a közgyűlést megnyitja. Ezután felolvastatott a nagyméltóságú m. kir. igazságügyi miniszter úrnak f. évi 32469. sz. leirata, valamint a képviselőtestületnek ezen leiratra vonatkozólag f. évi julius hó 8-án 73. kgy. sz. alatt hozott határozata, továbbá előterjesztetnek a most hi— Bornyú! egészítettem ki a Laczi dythi- rambját. Nem haragudott meg érte, hanem tovább folytatta magas C bői az Olga dicsőítését. Persze, hogy szerelmes volt a gyerek és persze hogy el akarta venni Sátory Olgát és persze, hogy ellenesetben főbe akarta magát lőni, miként én erről a továbbiakban meg is bizo- nyotodtam. Engem pedig — találják ki mit akart velem — meg akart fogni „elefánténak. Mi közben pedig összes szónoki képességét felhasználva ezen fáradozott volna,: odaült az asztalunkhoz Csajtay Bérezi és újabb bor készletet hozatott. A Laczi részéről ezzel vége volt a kapaczi- tálásnak, az minek én nagyon örültem, az ivás- nak azonban nem, a minek már nem örültem. A czigány húzta vígan is, keservesen is, a kölök pedig berúgott, mint az ágyú. Hogy fogom én ezt a gyereket hazavinni, .a ki részeg is, szerelmes is, tehát duplán be van rúgva! Végre felállt és miután lebeszéltük ama szándékáról, hogy valamennyi poharat a vendéglős fejéhez vágjon^ teletöltötte a poharát és igy szólt: — Éljen „Ö“! Kiitta fenékig és a poharat odavágta egy [fához, melynek tövében Morpheus karjai között szundított a czimbalom hordozó, ki a megzavart édes álom folytán annyira megijedt, hogy talpra ugrott és elszaladt esze nélkül. — Most pedig fiuk menjünk éjjeli zenét adni. Gazember, a ki nem jön velem ! — Igen ám tekintetes uram, de nincs „tró- ger“, ki viszi el a czirabalmot, veté ellen a modern Fáraók fejedelme.
