Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-07-12 / 28. szám

28-Ik szám.

Gyula, 1896. július 12-én

Szerkesztőségi

Templomtér, Dobay J ános kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési dij : 1

Egész évre .

5 frt — kr. j

Félévre . . .

2-» 50 » 1

Évnegyedre .

1 » 25 » 1

Egyes szám

ára 10 kr. 1

XV. (XXV1ÍI.) évfolyam*

T ársadalmi ós közgazdászati hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁBNAP.

Felelős szerkesztő: IEC Ó IE3I HST HD T7" X ZD.

Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyílt-tér sora 10 kr.

Törvényszéki palota s fogház Gyulán.

Az igazságügyminÍ8ztériumuak lapunk múlt számában közölt rendelete a Gyulán újonnan épitendő törvényszéki palota s fogház ügyében, foglalkoztatja állandóan a kedélyeket.

A vármegyénk és városunk közéletére korszakalkotó fontosságú rendeletre megtettük már észrevételeinket. Ez alkalomból már azt is konstatálhatjuk, hogy j|z igazságügyminiszter rendelete nemcsak Gyulán, hanem vármegyeszerte, különösen a par excellence magyarajku községekben, mint Békésen és a Sárréten igaz örömet keltett; de a nem szorosan magyar ajkúnak számitó községek túl nyomó része is megelégedéssel fogadja az építés tényét, egyrészt igazságszolgáltatási érdekből, és — mint lapunkban kifejeztük — mert eme tény egyszer f s mindenkorra befejezi azt az áldatlan harczot és visszavonást, mely két évtizedet meghaladó idő óta titkos féregként rágódik a vármegyei közélet fájának gyökerén.

Az igazságügyminiszter rendelete s annak alapján intézkedései olyan világosak, hogy az esetben, ha Gyula városa közönsége a miniszter feltételeit teljesíti — amint hogy egytől-egyig teljesítendi — valóságos BÓrtés számba megy még kételkedni is, hogy a miniszter ígéretét he fogja váltani.

Minden higgadtan gondolkodó, komoly ember kiolvashatja a rendeletből, hogy a törvényszéki palota s fogház felépítése — még pedig Gyulán, melyet különben néhány év óta törvénybe is bírósági székhelyül iktattak be — az igazságügyminiszter részéről, minden további tárgyalást vagy transactiót kizáró, hefejezett tény, amihez sem okoskodás, sem disputa többé hozzá nem fér.

Beláthatták volna ezt még Csabán is, vagy talán be is látják és csakis a szenvedély és keserűség felülkerekedósének kell betudnunk, ha ennek daczára sem tudnak az immár változhatlan tényben megnyugodni és a hiábavalóság biztos tudatában is kísérletet tesznek annak megdöntésére?

Csaba városa, képviselőtestülete ugyanis, hétfőn tartott közgyűlésében elhatározta, hogy húsz tagú küldöttséget meneszt az igazságv

A nagyváradi Püspökfürdö.

Azt hiszem, nem teszek rossz szolgálatot a közegészség féltett czéljának, ha egy pár sorban rámutatok ama jelenségekre, melyeknek figyelembe vételéve', a mi megyénknek, Békésmegyének közönsége által a tavaszi és nyári hónapokban igénybe venni szokott fürdőbe, vagyis a köznép elnevezése szerint: a bányába menetel a kitűzött czélnak megfelelőbb s helyesebb irányt vesz s különösen az egyik vagy másik fürdő felől keringő mende-mondákkal szemben, a teljes tiszta igazság, napfényre jut.

Békésmegye közönsége, de legközelebbről a Sárrét községeinek lakossága nagy mértékben veszi igénybe a bányázást, vagyis a fürdőbe menetelt. Legtöbben elmennek ma és 48 óra múlva — melyet csaknem folytonosan a fürdő ben, a forró meleg vizben töltenek el —■ jönnek haza.

Hogy melyik fürdőbe fognak menni: azt előre vajmi kevesen tudják. Függ ez attól, hogy egyik vagy másik, ismerős vagy még idegen is, hogy nyilatkozik a fürdőkről s függ a társaság összeállásától, a közlekedés könnyűségétől stb. Éti, tekintetes szerkesztő ur t nem. akarom sem egyik, sem másik megyénkhez nem messze feltalálható fürdőnek gyógy hatását, érdemét bántani ; hanem leginkább rámutatok azon két fürdő igénybevételének jelenségeire, melyek Nagyvárad mellett vannak, mely'fürdőket legnagyobb mértékben látogatják meg Békésmegye, sőt más megyék lakosat is. Ezen két fürdő: az úgy nevezett Szent László vagy Püspökfürdö és a Felix- fürdő.

Mindenik a vasúti és omnibusz! közlekedés

ügyminisztériumhoz, megújítandó ama kérvényt és ajánlatot, melyet, felhasználva Gyulának akkori helyzetét, hogy Csatár Zsigmond volt a város országgyűlési képviselője, hat esztendővel ezelőtt a törvényszéknek Csabára áttétele s ott leendő felépítése érdekében az igazságügyminiszterhez benyújtott. (Közbe- vetőleg írva csabai tisztelt laptársunk, mely csütörtöki számában a legapróbb ügyet is felölelő három hasábos tudósítást hoz a hétfői közgyűlésről, egy árva szóval sem emlékezik meg, hogy a törvényszék kérdését is tárgyalták, talán azért, hogy Gyulán tudomást ne vegyenek róla, vagy talán, mert a tárgyalást restelték ?)

Annak tudatában, hogy a csabai mozgalomnak — a kérdés mai stádiumában már — még akkor sem volna többé szájuk ize szerinti eredménye, ha Csaba városa nem. csak a törvényszéki s fogház, hanem vármegyeház, közkórliáz és a székhelyhez kötött minden egyéb épületnek, saját költségén való felépítésére s a szállóigévé vált »utolsó ten- tatartó«ig való felszerelésére is vállalkoznék: biztonságunk tudatában egyátalán nem fogjuk fel tragikusan az akadémikus éitékű de- putáczió felküldését.

Lehetetlen dolog azonban méltatlankodásunkat elfojtani ama irigység, de ennél sokkal erősebb beszámítás alá eső érzület : ama rossz indulat fölött, mely nem azt nehezteli, hogy Gyulán uj törvényszéket és fogházat építenek, — mert kelletlenül bár ebbe még beletörődnék — hanem abba nem tud belenyugodni, azzal nem tud megbarátkozni, hogy a miniszter nem követel Gyula városától százezreket építési költségek fejében. Jól esnék, valóságos tlastrom volna némely vérző kebelre, ha a miniszter olyan súlyos teltételekhez kötötte volna a törvényszéki épület és fogház felépítését, amiket a vizszabályozási költségeken és egyéb közterheken kívül nyolcz- van perczenten felüli községi adóval sújtott szegény város nem lett volna képes fedezni; még kevésbbó mint a szomszéd Nagyvárad és Arad, ahol az igazságügyminisztérium szintén építtet uj törvényszékeket és Aradtól sem kért egyebet mint Gyulától t. i. ingj’eD telket, Nagyváradtól annyit sem, amennyiben a telket is- maga az állam vásárolta, illetőleg még rekompenzácziót is ád érteBiharvárme- gyének.

által könnyen hozzájutható ; de mégis, hogy némi utbaigazitás legyen: megemlítem azt, miszerint a fürdőbe menő közönség legnagyobb mértékben felcsigázott igényének is a legnagyobb kényelemmel a Szent László vagy Püspökfürdő uj

bérlője Czegle'di Sándor felel meg

..........Ugyanis

ta

gadhatatlan tény, hogy a vasúti közlekedés a Félix-fürdőhöz igényt kielégitő; azonban a Püspök- fürdő nevezett uj bérlője oly nagy áldozattal járó intézkedéseket tett a vendégék szállítására nézve, hogy azokat egyetlen egy hazai fürdőtulajdonosa vagy bérlője sem haladja túl, mert ő még a Belényesbe menő vonatokhoz is a Rontó melletti megállóhelyre omnibuszt küld ki s onnan ingyen viteti be az utasokat a fürdőbe s igy nem csak a fürdőkhöz közvetlenül menő vonatokon, hanem a Belényes felé menő, vonalon is eljuthatni a Püspökfürdőbe.

A fürdők használatának czélhoz vezető módjára nézve pedig megjegyzem, hogy az a 48 órai fürdőzés, úgy egyik, mint másik helyen semmit se ér s legfeljebb a tisztaság elérését eszközli, mert a gyógyhatás oly rövid idő alatt elő nem állhat. Hanem igenis, |—6 nap után már van valami hatás s a ki nagy bajtól akar megszabadulni, annak 3—4 hétig, sőt tovább is kell használnia a fürdőt . . . Nem lehet elhallgatnom azt, hogy a csúzos bajban vagy pedig a gyomor, sziv-bajokban, szédülés, vértorlódásban szenvedők nem használhatják mindenik fürdőt, mert habár a csúzos bajokat gyógyítja is a Félix-fürdö, de gyógyítja azt nem kisebb mértékben a Szent László vagy Püspökfürdő is, hanem már a többi bajnál, a gyomor, fej, szívbajoknál, a szédülés és vértorlódásoknál, a lép- és májbajoknál s általában a vérmes egyéneknek sok veszélyes betegségeinél csak kizárólag a Püspökfürdö bir gyógy- hatással, mig ellenben a Félix-fürdő ezen bajoknál ártalmas, sőt veszélyes, mit különben magok a szakértő orvosok is megmondanak.

Gyula város képviselő testületé különben folyó hó 8-ikán tartott és a szorgos aratási munkaidő daczára is népes közgyűlésében — mint előreláttuk — egy szó ellenmondás nélkül, egy szivvel-lélekkel és ritkán tapasztalt lelkesedéssel szavazta meg — egyelőre elvileg bár — a miniszter feltételeit. Az érdemleges határozatot pedig augusztus 10-ikón fogja meghozni. A képviseleti közgyűlésnek erre vonatkozó határozata — nekünk nincs okunk, hogy titkoljuk — szóról szóra a következő :

„A törvényszéki épület s a fogház felépítése általánosan érzett közszükséglet kielégítését képezvén, a nagyméltóságu m. kir. igazságügyi miniszter urnák e tekintetbeni elhatározása örvendetes tudomásul vétetik és elvileg már ez alkalommal kimondatik, hogy a város mindazon 'feltételeket, melyeknek teljesítése a hivatok miniszteri rendeletben a városra ruháztatnak, készséggel elfogadja — jelesül pádig:

1. A Magyar-utcza, Sugár-út és Zöldág-utcza által határolt Varga Károly, Sánta János és Sánta Gábor-féle telkeket megszerzi s azokat tehermentesen az állam tulajdonába bocsátja.

2. Az épület három oldalán a fent megnevezett utczákban az előirt járdákat saját költségén elkészítteti.- 3. A megye székháza előtti ártézi kútból a vizet csöveken a törvényszéki épületbe vezet teti, és végül:

4. Gondoskodik arról, hogy a fürdő s konyhából eredő szenyvizek levezettethessenek.

Miután azonban e tekintetben csakis az i886_ évi XXII. t.-cz. 110.. §-ában előirt módon hozható érdemleges határozat, a törvény intézkedésének megfelelőleg, a fenforgó ügynek végérvényes elhatározása czéljából megtartandó közgyűlés idejéül 1896. évi augusztus hó 10-ik napja tűzetik ki, megbizatván a polgármester, hogy ennek kellő meghirdetése s a képviselő-testület összes tagjainak arra leendő meghívása iránt a szokott módon intézkedjék.

Egyidejűleg pedig felhivatik a tanács, hogy a megszerzendő telkekre nézve az illető tulajdonosokkal a szerződéseket kösse meg és azokat a fentebb kitűzött közgyűlés idejére jóváhagyás végett terjeszsze be; készíttesse el és ugyanakkora terjeszsze be a városra háruló munkálatok tervezetét és költségvetését és tegyen javaslatot a felmerülendő kiadások mikénti fedezésére nézve.*

Megütközéssel kell fogadni ama álhirt, hogy csak a Félix-fürdőnek van eredeti meleg forrása, de a Püspökfürdőnek nincs... Ez nem való. Igaz ugyan, hogy a Félix-fürdőnek magasabb fokú melegsége van, de azt minden ember ki sem állhatja, sőt a vérmes és szívbajos embernek ártalmára van s mint értesültem, nincs meg épen ezen ok miatt, helyes elővigyázatból a folytonos viz-csere, mert ha folytonosan be és kibocsáttatnék a nagyfokú forró víz: akkor fürödni sem lehetne a nagy forróság miatt, mig a Püspökfürdőnél — habár a viz 6—8 fokkal gyengébb melegségü is — de folytonosan meg van a viz- csere s éjjel és nappal, tehát az idő bármely pillanatában is, tiszta, minden ember által eltűrhető meleg, kellemes viz van a közönség rendelkezésére és pedig nem — mint a rosszakarat mondja — fütött, hanem eredeti meleg forrásból a legnagyobb mennyiségben. Van ezen fürdőben több elválasztott nyílt fürdő férfiak és nőknek, szegényebb és gazdagabbaknak s e mellett ott van a nagy hatású ivó gyógyvíz, mely úgy a csúzos bántalmakra, mint főleg a gyomor, fej, szív és vérbajokra, vértorlódás, szédülés, máj- és lép- daganatokrat nehéz légzés és az ezekkel rokon bajokra igen jótékonyan hat, úgy hogy aki a meleg fürdőzést és gyógyvíz ivását, az ottan levő nagy tudományu orvos s magának a kitűnő gyakorlati ajánló képességgel biró fürdöbérlőnek utasítása szerint használja: az áldva hagyja ott eme nagy jelentőségű gyógyfürdőt.

Ami pedig a kényelmet, a berendezés czél- szerüségét, a tisztaságot,..az egész fürdőtájéknak szép fekvését, a fürdői vendéglő szolid és tiszta, pontos kiszolgálását, a fürdőzési dijak feltűnő olcsóságát I magának az egész fürdöudvarnak és kertnek remek, meglepő beosztását, szivet, lelket és szemet egyaránt gyönyörködtető berendezését illeti: ezen tekintetekben minden kívánni való megvan s örömmel tölti el az ember kebelét,

Totalizateur a halálra.

Ennek nevezhető az alföldön és különösen Békésvármegyében a gombamódra burjánzó temetkezési társulatok működése, jobban írva elfajulása, mely régóta botránykő a népéletet tanulmányozó s a nép kedélyvilágába hatoló minden komolyan gondolkodó ember szemében. Valóságos totalizateur a halálra, mely képzelhetlenül nagy rombolásokat okoz a temetkezési intézetekkel behálózott „nép“ lelkületében, hasonlithatlanul nagyobbat, mint a lutriszenvedély, mely utóbbi korántsem mételyezett meg oly széles köröket és nem olyan inethikus és veszélyes, mint aminő a halálból anyagi előnyöket hajbászó féktelen spekuláczió.

A temetkezési társulatok eredeti czélja a tagok tisztességes eltemetése volt. Eme kitűzött czélt azonban — mint azt a megyeszerte szerzett tapasztalatok bizonyítják — a temetkezési társulatok a legtöbb esetben nem csak meg nem valósítják, ellenkezőleg, tág tért nyújtanak a tisztességtelen nyerészkedésre, mi — mint azt az általában ismert b.-m.-vásárhelyi többszörös gyilkosság elénk tárja — igen alkalmas eszköz arra, bogy a kevesebb erkölcsi érzékkel bírókban a legbünösebb hajlamokat fel- éleszsze.

Békésvármegyében temetkezési társulatoknál biztosítottak száma közel ötvenezerre tehető. A biztosítás igen sok esetben úgy történik, bogy a biztosi tandónak hozzátartozója vagy leggyakrabban egy teljesen idegen egyén a társulati elnöknél a biztosítandó nevét bejelenti s a szabályszerű dijat befizeti, mikor is a választmány a bejelentettet, kit nem csak orvosilag meg nem vizsgálnak, de ki maga nem is tud arról, hogy temetési költsége biztosíttatott, a biztosítottak közé felveszi.

Halál esetére a megbatározott temetési költséget a biztosításra bejelentő kezeihez kapja, a biztosítottat pedig vagy valamely másik hozzátartozója, vagy mint szegényt a község temetteti el a szegények pénztárából.

Voltak, kik az elöljáróság előtt panaszt tettek, hogy mint reá jöttek, 4—5 temetkezési társulatnál is biztosítva van temetkezési költségük, anélkül, hogy ők akár beleegyehogy hazánknak s ebben Biharmegyének ilyen magas színvonalon álló gyógyfürdője van. Én a ki írom e sorokat, minden érdek nélkül s a ki éveken át folytonosan figyelem ezen fürdőnek haladását s meggyőződésből tudom különböző gyógyhatását, de meg számtalan ott megjelent egyéntől hallom a dicséretet, magasztalást — habár a Felix-fürdö érdeméből sem akarok levonni semmit se — melegen és kiváltságosán tudom a Szent László vagy Püspökfürdőt ajánlani a szenvedő emberiségnek, a gyógyulást, élethosszabbitást, üdülést vagy kellemes szórakozást óhajtóknak figyelmébe annyival is inkább, mert a ki ezen fürdőt igénybe veszi s megismerkedik annak előnyeivel sok más fürdőkkel szemben: az nem fog onnan méltatlankodva eljönni.

Nagyban emeli ezen fürdőnek jelentőségét a szobák, a türdőzés olcsósága és a folytonos viz- csere által biztosított tisztasága mellett, különösen a tájékozatlan avagy kevésbé jártas idegen vendégekre s általában minden ott megjelenőkre nézve az, hogy Czeglédi Sándor bérlő — ki nagy áldozatokkal való beépítéseket tett — olyan tősgyökeres, igaz magyar ember, a milyen nagy ritkaság az üzletemberek között s a kinek Nagyváradon levő Zöldfa nevű vendéglőjében a Váradra bemenő s ott meghálni akaró vendégek feltűnő, leszállított olcsó árért kapnak szállást és tisztességes ellátást. Az ő alkalmazkodni tudó jó modora, útbaigazítása, tanácsa, előzékeny intézkedése, a fürdői felszolgáló személyzettel szemben azonban a közönség érdekében szigorú megfigyelése szintén olyan vonzó jelenség eme nagyhírű fürdő iránt, hogy e fürdőről általában minden tekintetben csak a legjobbat mondhatjuk.

Kún Béla, vésztői ref. lelkész,