Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-01-05 / 1. szám

» szám . (XXVIII.) évfolyam íztoség: DobayJános ), hova a lap ;ét illető köz- intézendők. em adatnak iza. ési dij: . 5 frt — kr. .2 » 50 » . 1 » 25 » i ára 10 kr. Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hir­detések és nyilt-téri közle­mények küldendők. Társadalmi és közgazdásza ti iietilap P?..■ -n- ..*í**. /. •*. . ' ** * MEG-JELENIK MINDEN' vasárnap. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, ‘ ■ > ’ a kiadó hivatalban. / Nyílt-tér sora 10 kr. felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utczall, Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Haasenstein (Jaulus Gyula) Dorottya-uteza 8., Blockner D Hatvani-utcza \, Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Bannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. y. és megnyugtassa az ér­harmadéve bajuk fölött tanácsba gyűlő iparosok, a köz­ponti bizottság nem kívánja viselni e fele­lősséget azért, hogy nem is intézkedés, de válasz nélkül maradnak mindazok az üdvös javaslatok, melyektől ők sorsuk jobbra for­dulását, sérelmeik orvoslását várták. Nagyon óhajtaudó éppen ezért, hogy ha az utolsó órákban is, a szakminisztérium eré­lyesen hozzálásson az ipartestületek össze- sége által, nem is először fölvetett égető kér­dések elintézéséhez dekelt köröket a harmadéve íölterjesztett panaszoknak legalább jóakaratu mérlegelé­séről. Hiszen a jövő esztendő iparos gresszusának is meglesznek az újabb kíván­ságai most már egészen radikális szellemben. Közrehat ebben az a sajnos tapasztalás, hogy az iparosság legszerényebb kéréseit sem mél­tatják kellő figyelemre és hogy megdöbben­tően sokáig késnek az oly intézkedések is, melyekkel még csak állami költségek és ál­dozatok sincsenek összekötve, és amelyekhez tökéletesen elég volna az a sok, sok jóaka­rat, amiről nap-nap után biztositják a szo­morú helyzetben levő iparos osztályt. kon­Az 1896. év pedig éppen a legalkalmasabb arra, hogy az öröm, barátság, testvériség érzelmei­vel teljék meg szivünk s ne igyekezzünk tova- siklani a boldog újév kívánás szokása felett. Ezer éves fennállását ünnepli ez évben Magyarország. Minden magyar polgár szivét kétszeres öröm, a hazaszeretet fokozódott érzelme tölti be ezen év beköszöntésével. Az ország minden részében fel­hangzik a hozsánna s a magyar a magyarnak nya­kába borulva zokog hálaimát a „Magyarok Istené­hez", ki már ezer éve védi s tartja fel ezen annyi viszontagságot kiállott hont. i temetett kívánságok. sak úgy mellesleg rövid említést tesz- pok arról, hogy az országos ipar- t. újabb fölterjesztést intézett a kor­kérvén, vagy helyesebben: sür- zon emlékiratok elintézését, melye- hazai ipartestületek központi bizottsága tt be, közölvén azokban a szakminisz- az ipartestületek 1893. évi miskolczi [•os gyűlésének határozatait és javasla- nnkben a kormánynak részint törvény­it okkal, részint csak rendeletek ki­hagy módosításával intézkednie kel­gyelni való dolog mindenekelőtt, nk milyen súlyt helyeznek az or- testületeinek panaszaira, melyek­éit elméletileg oly igen sokszor /ik, nagyokat mondván arról, törekszenek a hazai ipar segité- :ugatásán és felvirágoztatásán. közkeletűek ezek a frázisok, hogy "lan közönség bizonyára azt hiszi, imy hozásunknak nincs sürgősebb :orgosabb gondja, minthogy emelje pt íj* boldogítsa az iparosokat. És nö- ek a fölte véslek a valószínűségét iágyképH^ föjtégetéáék' melyek béri kán gyakorolják magukat a hírlapok, án országgal világgal, ha egy-egy vál- ak kölcsönt és támogatást juttat a kor­§6 csakugyan történik itt-ott olyan eset, ha az illető vállalatnak befolyásos ba- vannak, akik ösmerik az eredményes rás titkát és meg tudják hálálni az k tett szolgálatokat, ahol már manap­sak a szerencsevadászok J boldogulnak. , nagyipar e fajta támogatásának áztál atása, hogy egyrészt jó /üzletefesirial- százezrekkel rendelkezők, akiknek se- e igazán nem tartozik* az állami föl­közzé, másrészt pedfg, hogy a bé­liek már nem is követelnek kevesebbet, nint hogy tiltassék meg a magyaroknak, a gyárak és az ipar részére kedvezmények lyujtása, mert azzal előnybe jutnak az osztrák par fölött és isten ments, Magyarország még □szabadul valahogy az osztrák kizsákmá- íyoltatás rabságából. Teljesen alaptalan persze a Lajthán túli .estvéreknek ez a télelme és aggódása, mert ni idehaza bizony semmit sem tudunk az párnák oly kolosszális támogatásáról. Ami neg a kisipart illeti, annak a pangása és vergődése, egyenesen kétségbeejtő és a szö­vetkezeteknek és a szövőiparosoknak jóaka- *atu segítségen kívül nem vagyunk képesek •ámutatni egyetlen tényre sem, sőt ellenke- sőleg, rámutathatnak arra, hogy valóságos küzdelem van, valahányszor engedményeket, iönnyebbségeket akar a kisiparosoknak sze­rezni. | I Azonkép rideg és visszautasító az ered­mény, mikor arról van szó, hogy korlátoz­zák a fegyenczipart és ne engedjék meg, hogy versenyt okozzanak a becsületes kis­iparosoknak, kik úgy is alig tengődnek a verejték es munkájuk után, és abból termé­szetesen még az adóikkal segítik fönntartani a fegyházakat, a honnét a rabok készitmé nyéivei elárasztják piaczaikat. * ~~ Ezekben és^ iás ügyekben tanácskoztak az ipartestületet küldöttei harmadról esz­tendő előtt és természetein rosuzul esik nekik, hogy megökc&irkefeseikkel még min­dig nem foglaltattak, hogy azokban még mindig ninjfrttCTnmi fogható eredmény, ho­lott má^kőzel az idő, mikor három éves cziklustulr szerint újra összegyülekeznek az ipajfestületek, számon kérve kiküldött kép­viseletüktől első sorban azt, mit végzett az előbbi kongresszuson kívánságainak érdé* [kében. Össze fog esni ezúttal az ipartestületek országos gyűlése, a millemummal és mire a fővárosban nagy számmal sorakoznak a sok Az újév és az újévi tisztelgések. Sylvester apó már évezredek óta adja tudtul nagy egykedvűséggel az életárjában úszó emberi­ségnek, hogy ime a mai nappal ismét lepergett egy év és egy uj, más év kezdődik el. Az emberek pedig folytatják a létért való küzdelmet tovább, csak azért eszmélnek fel egy-egy pillanatra, hogy a meg- meg ujuló évek első napjaiban boldog uj évet kí­vánjanak egymásnak — legtöbbször merő szokás­ból. Avagy a gazdagság utáni vágy szünetet tart ilyenkor, s a boldog újév kívánás nem csak az anyagiakra, hanem a szellemi, lelki boldogságra is vonatkozik ? Tagadhatatlan, voltak, vannak és lesz­nek számosán, emberien gondolkodó fők és érző szivek, akik, ha kivannak valamit, őszintén, jó szív­ből kívánják! szavallati szobába jön ám elibsm Tarnóczky nagy­sága úgy czilzok, hogy ü volt hasonlít egy kicsit... Ug}ran ne hasonlitgassa. Jó jó, hászen megteszem a kedviért. Hát, hogy szíveskedtem belépni, ?őn ám elibem Tar­nóczky nagysága oszt megáll előttem. ’ — Jó napot barátom. W Fogadj Isten nagyságos uram, oszt még ke- zet fogott velem. 11 • Na kérdi tülem, hogy hívják édes barátom. Megmondom, hogy Tóth Pálnak uram. . Hiszen maga magyar ember. i A vónék én, még a nagyapám is az volt. Oszt megveregette a vállam. Na jó, de hát ez nem sérelem. Hiszen nem L € | —^t, " * \ h • • I é is sérelem, mer ipen úgy bánt velem, mint a jó szüle a gyermekével, még meg is simogatta az :>rczámat, csakhogy a mint megkérdi, hogy hát cire szavall. — Mindjárt oda vágtam neki, ne iljen az ur, a 48-as néppártra. Uram erre rögvest kilöktek Ez volna sérelmem. Nos tehát tisztelt társaság, én is valószinű­úgy fogok járni — mert most itt önökN azt iszik, hogy Bródy Sándor fog felolvasni — s én sak anekdottával tartom el a társaságot, addig nig ő felveszi a frakkját. Pedig dehogy, Bródy >ándor itt sincs Gyulán, el se jön, influenzában ekszik oda haza s igy én vagyok az a szeren­sés, a ki önökkel pár perczig elcseveghetek, ha ^an fZen híremért úgy nem járok, mint Tóth *ál, a iit mihelyt be vallotta a czélját, rögvest ülök tél?. Eriml a kilökésről jut eszembe, hogy mielőtt aiahonman valakit kilöknének, előbb oda be e|l mennie, mert majd úgy jártba, mint a békési I V B 'Y . y 1 . T . - ; 1 í . Békósvármegye tisztikara ie érezte a pillanat magasztos voltát s ez idei újévi tisztelgésébe bele­vegyült az ezredéves haza felemelő hatása. Midőn a vármegyeház kistermében összegyűlt tisztviselők között megjelent a mindannyiok által egyenlően szeretett és tisztelt alispán: dr. Fábry Sándor s a jelenlevők minden egyes tagjainak külön-külön kéz- szoritással kkvánt boldog újévet, Jancsovics Péter árvaszéki elnök emelkedett hangú beszédben tol­mácsolta a vármegyei tisztikar jókivánatait szeretett főnöke iránt, megemlítve a ránk virradt év mond­hatni ezredév nevezetes voltát. Az alispán erre igazi benső, érzésteljes hangon mondott köszönetét s vi­szonozta a kívánt jókat szintén kiemelve a magyar haza ez évben beállott t ezeréves fennállásának emlékét. Ezután az egész tisztikar az alispánnal az élén’ vizeki Talliáh Béla Békésvármegye főispánját ment «• 1 •• •• I • üdvözölni. Dr. Fábry Sándor Békesvármegye alispánja, a vármegye összes tisztviselőinek nevében kívánt bol- ujévet a főispánnak és kedves családjának, igen találóan jegyezvén meg, hogy Békésvármegye tisztviselőinek ezen nem szokásból, de szívből jövő jó kivánatával egybeforr azon hő óhaja, hogy Bé­késvármegye s annak tisztikara, valamint a múlt­ban úgy a jövőben is részese lehessen azon jóindu­latnak, 8 a közügyek terén élvezett támogatás ée jóakarat, melyben a főispán ur Bókésvármegyét és an­nak tisztikarát eddig is részeltette. Tallián főispán meghatva válaszolt a valóban benső érzésből fakadó dog gyám a nyakkendők. Ez túlságos piros, ez túlságos kék ez meg zöld. Na jól van még, van itt a fe­hér. De mi az, mi van rajta, gyorsan egy kis ben­zint, meg van, rá egy kis parfümöt. Az ember nyakkendője tiszta és illatos is. Jön a haj kérdés. — Itt az emberek két osztályra oszthatók, vannak ugyanis hajasak és hajtalanok. Ideálisták és nem idealisták. Az ide­alista és hajas az tőlle telhetőleg borzosan visi- tel. A nem idealista ’ és hajas — az illatos ke­nőcscsel két felé választja fürtéit s úgy néz ki mint egy szelíd bárányka. A hajtalanok azok akár idealisták akár nem, rendesen kopaszán mennek vizitbe. rendőr káplár Kiss Kovács uram, aki — no de a dolog úgy történt, hogy rákiált a főjegyző Jöjjön ide Kovácsi Igen is itt vagyok főjegyző ur. Figyeljen ide. Igen is figyelek. Most én haza megyek, s ha feljön a köz- ur mondja meg neki, hogy láttamozza a nyugtákat. — Igenis értem főjegyző ur. A főjegyző ballag nyugodtan haza, egyszerre nagykiabálást hall a háta megett. Főjegyző’ ur, főjegyző ur! Megáll — no mi baj Kovács ? Kérem hátha nem jön fel, mit mondjak neki ? Nos tehát a bemenet vagy is magyarul visit. Beszélgessünk tehát a visitről. Mi is tulaj­donképen a visit? A visit én szerintem nem egyéb, mint a fiakker konto szaporítása azon czélból, hogy az ember a háziakat vissza tartsa az ebédtől. Mert úri ember csak fiakkeren visitel s csak 12 óra után, azokat az urakat ugyanis, a kiknek saját kocsijuk van, nincs szerencsém közelebbről ismerni, s valljuk meg őszintén, hogy talán erre mifelénk nem is igen divat. Nos tehát az ember megrendeli a fiakkert, haza megy szemlét tart a ruhatár felett, kivá-|kocsit, I az azon ragyogó czllindert, nosza fel lasztja a legszalonképesebb zsakéját, legszebbenjMegtörlik eper ajkaikat egy kis toalett, s be a Tehát elő áll a kocsi. Az ember előke­lőén be veti magát, s ha a tetthelyre megérkezik, előkelőén ki veti magát. Megérkezik, belép az ud­varra, arcza komoly, ha valami fellebbvalóhoz, vagy valami politikushoz megy, kedves és mo­solygó mint a tuba rózsa, ha szép és gazdag lány van a háznál. ^ Köhög, a lábát törli, leveti a nagy kabátot s elegáns kopogtatás után De nézzük oda benn mi történik. Már ebédelnek, az öreg családapa épen a czubákkal veszekszik, a kisasszonyok éles füle és szeme azonban rögtön meghallják és látják a vasalt inget, el nem kopott sarkú czipőt, — s most. Itt álljunk meg. Lényeges különbséget tesz|ott nem hagyja. salonba. Az öreg az káromkodik, de a ezubákot az, hogy az ember lányos házhoz megy-e vagy nem. Ha nem lányos házhoz, egyszerűen a nya­kába csap egy tűrhető nyakkendőt, a haját az ujjaival felborzolja s kész a toalett. Nos tehát belép/'*' — Általános mosoly. Ah igazán nagyon szép Öntől, óhajtottam tiszteletemet. Kézcsók hátrá­lás, mig végre szerencsésen fel borul egy zsölye. Bezzeg ám a lányos házhoz. Sorba jönnekIpardon . . bocsánat, — kérem ne tessék. Leülnek. w —^ ;or most a nyitrai választás ellen peti-l Jt az ellenzék, Szmreísányi főispán lett? azzal, hogy menjen le |tfyitrára és vizs- eg, hogy vájjon mini sérelmek estek a| -isi aktus körül, s tegyen! erről felsőbb! jelentést. í I • I mrecsányi meg is kezdte a vizsgálatot s| »ek között egy délutá beállít hozzá egy gyár képű választó, j 1 fogy hivják ? I óth Pálnak instálonjnlásan. I Na hát maga is aláirl a választás elleni panaszt, most mondja,* hogy mi alkérelme.l Nagy dolog volt azisztelt kviválartpztmány.11 Hát bántották ? J j I Mán ipen a hogy vszük a sérelemfei-ányát.l Na jó jó, hát csaknondja el, hog^ történt! log? ■ 1 Hászen nem volt i^pen dolog. ■ |1 Jó jó, hát mondja jnrii a panasza! c A panaszom, — hi>f a mint ipen felibre-L Nyitra falván otyöczögünk jővlnk a ko-L 1 a kovácscsal Jer hogy az ü\lé a lógós.I igyja el a lógós! beszéljen most] a válasz-L Hát beértek idíNyitrára. Itt lét jellöltlj 1 atkórzy a korm/y pártiaké, Zictby pedig ] -é, aztán ic jöttek, bejött aj szavazói *r aztán szívjkedjék a tárgyiul maradni.! v kérem, hot szíveskedjen belipni a'l< 1 A

Next

/
Thumbnails
Contents