Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-28 / 30. szám

Kossuth Ferencz köszönő levelet intézett dr. Török Gáborhoz, mint a békés-bánhidai függetlenségi és 48-as kör elnökéhez azon alkalomból, hogy őt a kör diszelnökévé választotta. A levél szövege ez: Mélyen tisztelt Elnökség! Az ez évi márczius hó 15-én tartott közgyűlésükön diszelnökké történt megválasztatásomért fogadják köszönetemet és, meg tisztelő választásukat elfogadom. A czim, melyet körük visel, kifejezi azt a programot, melyen együttesen működűnk és melynek megvalósítására tértem haza. Ezért fogadom ragaszkodásuk ezen újólagos jelét őszinte örömmel és megelégedéssel. Hazafias üdvözlettel: Kossuth Ferencz.

Színészet. A városi tanács — mint annak idejében helyeslőleg megírtuk — a nyári színi saisonra több pályázó közül Halmay Imre, a szabadkai színház igazgatójának adott előadási engedélyt. Közbejött azonban, hogy Halmay megkapta az ó-budai arénát, hol egész nyáron át játszathatja társulatát és a gyakori utazást és azzal járó nagy költségeket megtakarítandó, kénytelen volt gyulai koncessiójá- ról lemondani, amit bármennyire óhajtottuk hogy hozzá lett volna szerencsénk, őszintén mondva nem is vehetünk tőle rossz néven. Ez az előzménye annak, hogy a gyulai színi állomás megüresedvén, a városi tanács tegnap tartott ülésében a szintén miniszteri koncessióval biró Szálkay Lajos kérvényére, nékie adott előadási engedélyt, melyet az ifjú igazgató, ki mellesleg írva a nyíregyházi s kanizsai színházakban működött, már a napokban igénybe veend és hihetőleg már kedden vagy szerdán megkezdi gyulai előadási sorozatát. A társulat most Veszprémben játszik és onnan érkezik városunkba. A társulatra bizonyára legkedvezőbb körülmény, hogy egy esztendő óta nem volt szinészetünk és hogy az ez idő alatt keletkezett számos jó, sőt néhány birne- ves színműt ujdonságképen van alkalma bemutatni. Az igazgató által kibocsátott és már pénteken széthordott M\egeaszinházijelentéskü\önben a következő: „Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, miszerint 36 tagú társulatommal saját zenekarommal folyó hó végén megkezdem előadásaim sorozatát. Bemutató előadásul színre kerül itt először: Az uj honpolgár (Goldstein Számi.) Eövessy Albert nagyhatású énekes bohózata. Társulatom névsora: Nők: Sz. Kövessy Rózsa, primadonna. Nemes Gizella, coloratur. Tábori Frida, soubrett énekesnő. Aitner Ilka, hősnő. D. Kovács Kornél, szende. Berzsenyi Margit, társalgási. Tarján Erzsébet, anya színésznő. Bácskai Ilon, comica. Sáska Ilka, Fekete Ilon, Kövessy Szeréna, Tábori Hermin, Béressi Mariska, Túri Mariska, kar és segéd színésznők. Férfiak: Szalkay Lajos igazgató, operett buffó, comicus. Pénzes Endre, oper. népszínmű bariton. Demény Albert, jellem színész. Lipthay Lajos, kedélyes apa^ comikus. Ráttkay Sándor, operett énekes, naturbursch. Fekete Pál, bonvivant, társalgási. Králik Mihály, comicus. Kaffka Sándor, Ágh Aladár, Erőss József, Keresztes Imre, kar és segéd színészek. Kemény Bernáth karnagy, 7 zenésszel Lipthay Lajosné, pénztároshő, Lencsó Erna, sugónő, Mikó Sándor szertárnok, 2 segéddel, Keleti István ruhatárnok, 1 segéddel. Műsor: Szókimondó asszonyság, Bernardo Montilla, Létért való küzdelem, Tüzérek a gyakorlaton, Egy bolond gondolat, Bánya- mester, Kis alamuszi, Papa felesége, Virág csata. Tata Totó, Napraforgó, Hortobágyi virtus. — Nagyérdemű közönség 1 Fent jelzett újdonságokból összeállított 20 előadásra, ezennel bérletet nyitok, kérve a n. é. közönség becses támogatását. Bérlet ár; Körszék bérlet 20 előadásra 15 frt, — 11-od rendű korszák 12 frt. Bérlet eszközlésével és mindennemű igazgatói teendők elintézésével Králik Mihály társulati tag és színházi titkár van megbízva. Tisztelettel Szalkay Lajos, a nyíregyházi és nagy-kanizsai színházak igazgatója.

Színészet Orosházán. Lukácsi Aladár és Fekete Miksa 26 tagból álló színtársulata Orosházára érkezett és megkezdte az előadást Lukácsi darabjá val, az „Asszony verve jó“ népszínművel. A színtársulat iránt eddig nem valami erős a közönség támogatása, de a társulat is nagyon gyenge.

Sám80n község képviselőtestülete dr. Bodoky Zoltán főszolgabil'ó elnöklete alatt héttőn választotta a község jegyzőjét. Az állásra négy pályázó közül Lomhái Géza endrődi III-ad jegyző 16 szavazattal megválasztatott. Veres Gyulára 7, Omazta Elemérre 1 szavazat esett.

Főbb utczák locsolása. Eléggé nem méltányolható, dicsérétes eszmén buzgólkodik b. Drechsel Gyula városunk ifjú rendőrkapitánya: főbb utczáink locsol tatásán. Április hóban vagyunk ugyanis és alig két heti szárazság után kánikulai por borítja a várost, kellemetlenné sőt szeles időben majdnem lehetetlenné téve az utczán való járkálást, nem is említve a sétálást, ami pedig csak részben szórakozás, mert sokakra nézve egészségi életszükséglet. Miután utczák locsolására nézve az idei költségvetésben nincs fedezet, a rendőrkapitány a különben lehető legegyszerűbb, de a czélnak megfelelni ígérkező locsoló szerkezetet társadalmi úton vagyis közadakozásból óhajtaná beszerezni s az adakozók között elsősorban a vármegye, városház, Jókai-utczák, továbbá a sugárút lakóira lehet számítani, kik — miután eme utczák, illetőleg út naponta kétszer Való locsolása van tervben, elsősorban és legnagyobb mérvben élveznék a locsolás előnyeit. A rendőrkapitány által kibocsátandó aláírási íveket áldozatkész intelligens közönségünk legjobb figyelmébe ajánljuk.

Újjáalakított kerthelyiség. A vasút melletti fazekas-féle kerthelyiséget és vendéglőt az üzlet jelenlegi vezetője Oszuszky János díszesen felszerelte és kuglizóval ellátta, s a jövő hó folyamán zene mellett megnyitja. Vasárnap friss csapolás.

Tóth testvérek helybeli zenekarát az aradi Wittmann, most Dobránszky-féle sörcsarnokba május hó 1-től 6 estére meghívták. — Ez is bizonyítja a gyulai I. zenekar képességét és haladását.

Tantalusz kínjait szenvedik a vetések már na pok óta. Egész napon és éjjeleken át be van borulva az égboltozat és az eső még mindig késik, pedig nagy, igen nagy szükség volna reája. A ve- getáczió három hét óta valósággal stagnál; a legelők, amelyokre különben Szent-György napján kihajtották a jószágot, nem fejlődhetnek, de egy jó meleg eső még mindent helyre tudna hozni.

A gyulai 5-ik temetkezési társulat előkészítő bizottsága folyó hó 24-én d. u. 4 órakor értekezletet tartott. Dobay János ideigl. elnök tudatta a bizottsággal, hogy a kormány az alapszabályokat jóváhagyási záradékkal ellátta; ennélfogva felhívta a bizottságot, hogy a további teendőkre nézve intézkedjék. A bizottság aztán elhatározta, hogy az'ala kuló közgyűlést május hó 5 én d. u. 2 órakor megfogja tartani, a mikor a tisztikar és 20 választmányi tag választandó. Az értekezletre meghívott gyűjtők az elnök felhívására a kezeik közt levő pénzzel átszámoltak, melynek eredménye az lett, hogy a beiratkozott tagoktól alaptőke czimen befolyt 747 frt 60 kr. Ezen összegből az eddig felmerült költ ségeket és a gyűjtőknek fáradozásaikért megszavazott összeget levonva maradt 540 frt, mely összeget Dobay János e hó 25-én a társulat czimére takarékpénztárba helyezte el. Végül az értekezlet kimondotta, hogy a nagy gyűlésig még egy értekezletet tart, melynek tárgya a választandó tisztikar és 20 választmányi tag kijelölésének előkészítése lesz.

Egy tanitó öngyilkossága. Csabán nagy feltűnést keltett, hogy napok óta eltűnt, ev. egyházi tanitó Salát Tamás Mezőtúron öngyilkossá lett. Hazulról még e hó 10-én elment, felesége azt hitte, hogy a húsvéti szünidőt tanyájukon fogja tölteni, mert a tanitónak 100 hold földje van egy tagban a csabai határon. Az ünnepekre sem jővén haza, az özvegy a rendőrség nyomozását kérte, a mely csak azt tudta meg, hogy Salát Budapest-felé utazott. Sokan azt hitték, hogy a családjával nem jól élő tanitó Amerikába vitorláz. Öngyilkosságát a család előtt el akarta titkolni és ebben annyira óvatos volt, hogy még a kalapjából is kivakarta a csabai kereskedő czég nevét, nehogy nyomra segitse a mezőtúri rendőrséget, mely az öngyilkost, végső aka rátaként az evangélikus rítus szerint temetette el Az öngyilkos tanítót széles körben sajnálják, legjobban siratják tanítványai. Egy aláirátlan levelet hagyott hátra, melyben arra kéri a rendőrséget, hogy ha holttestére a család rábukkanna, ne adja ki.

Megrázó szerencsétlenség, történt folyó hó

22-én Bartyik Mihály békési tanyai lakossal, k> a nevezett napon szalmát szállított az udvarára s midőn hazaérkezve, leakart szállani ölébe vett 8 éves fiával, a megállított lovak megriadtak i az apát gyermekével együtt odaszorították egy eperfa törzséhez annyira, hogy a jajveszéklő anya halva húzta ki a szerencsétlenül járt egyetlen gyermekét a szintén jelentékenyen megsérült édes apa kezei közül.

Szerelmi dráma Orosházán. Véres szerelmi dráma tartja izgatottságban Orosháza lakóit. A dráma szereplője Vágó Bálint borbély legény, a k’ szíve egész melegével szerette Stemmer Julist. A leány viszonozta is szerelmét. Ebben a tudatban aztán boldogan állott a katona-mérték alá Vágó, nem félve attól, hogy besorozzák. Úgy is lett. Besorozták három esztendőre. Ez okozta vesztét, Az ideálja ugyanis, a ki mihamarabb főkötő alá szeretett volna jutni kijelentette, hogy nem várja be, mig kiszolgál. Hasztalan volt a borbély kérése, fenyegetése. Ekkor megfogamzott agyában, — hogy ha a leány az övé nem lehet, ne legyen másé se. Revorvert vásárolt s a leányt megtámadva kétszer reá lőtt. Egyszer a fejét egyszer a szivét találta. A leány kiszenvedett. A szerelmes borbély ezt látva a gyilkos fegyvert önmaga ellen fordította s nyílt utczán óriási csődülés közepette agyonlőtte magát.

Szerencsétlenség. Ó-Kigyóson gr. Wenckheim Frigyes nagy majorjában hétfőn Oláh János 20 éves munkás és még egy társa a járgány által hajtott szecskavágónál voltak elfoglalva. A lendítő kerék a másik munkás kezéből kirántotta a három ágú vasvillát és oly szerencsétlenül érte ez Oláht fején, hogy elborította a vér. A fiatal ember állapota súlyos.

Tüzek. F. hó 25-én éjjel 7,12 órakor Argyelán Dávidnak a „kertész utczá“-ban levő házának kóróval s náddal fedett tetőzete leégett. A tűz keletkezésé nek valószínű indoka: gyújtogatás, a mi annál va Iószinűbbnek látszik, mert a házban már pár nappal előbb nem tüzeltek. A tűz kiütésének jelzése után a tűzoltók rövid idő múlva a helyszínen termettek s hozzá fogtak az oltáshoz, s a tüzet a kifejtett erős munka után lokalizálták is. Szerencse, hogy a tűz egy órával hamarább nem ütött ki, amikor nagy szél volt. A rozzant ház különben biztosítva volt. April 26-án pénteken d. e. 11 órakor pedig TJj-Gyulán Szigeti Zsuzsannának 1 szobából álló háza égett le. A tűz a rozoga kéményről támadt. A kár 27 frtra tehető, — itt is szerencse, hogy a tűz nem a városban történt, továbbá, hogy a leégett épület közelében más épület nem volt, mert a szélviharban borzasztó pusztítást vitt volna végbe.

Gyermekzenekar. A temesmegyei Freidorf, vagy mint nem rég megmagyarositották, Szabadfalu községből harmincz tagú, gyermekekből álló fuvózenekar járt Gyulán csütörtökön és pénteken estve hangversenyt tartva a „Komló“ éttermében. A festői egyenruháju kis zenekar már meglehetősen jól össze van tanúivá, de attól távol áll, hogy községétől ilyen messzeeső nagyobb városba való vendégszereplést megkoczkáztatnia szabad volna. Vállalkozásuk anyagilag nem is ütött be, mert kevés hallgatóságuk volt, már t. i. a teremben, mert künn az útczán volt feles számban, akik a mellett hogy jutányosabban hallgatták, a nagyobb távolság folytán a benlevőknél még nagyobb élvezetben is részesültek.

A járványok krónikájából. A járványos betegségek — sajnos — nagymérvben grassálnak a vármegye területén. E hét folyamán következő újabb járványok léptek fel: a roncsoló toroklob Gyomán, Kétegyházán, Füzes-Gyarmaton, Csabán, Kondoroson1 és Orosházán, kanyaró Füzes-Gyarmaton, hök- hurut Uj-Kigyóson, hagymás Szarvason, vérhas Öcsödön, vörheny Csabán és Mező-Berényben, torokgyík Szeghalmon és Öcsödön.

Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint Szent-Andrásor Bagi Ignácz juhállományában rühkór, — Mező-Be renyben Vécsey József báró puszta-laposi majorjában pedig lépfene esetek merültek fel. Az állategészségügyi óvintézkedések megtörténtek.

Nyersselyem básztruhákra való kelmét 8 frt 65 krtól 42 frt 76 krig egy teljes öltönyre — Tussors- és Shantungs-Pongees valamint fekete, fehér és színes Henneberg-sefyem 65 krtól 14 frt 65 krig méterenkint, sima, csíkos, koczkázott, mintázott, damaszt, stb, (mintegy 240 különböző minőség és 2000 szín és mintázatban stb. postabér és vámmentesen a házhoz szállítva és mintákat küld postafordultával: Henneberg G. (cs. k. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Svájczba czim- zett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések poutosan elintéztetnek go 3

_5

Zon

gorát, pianinót harmoniumot, a legkitűnőbb bélés külföldi gyártmányokat, legnagyobb választékban és a legjutányosabb feltételek mellett csakis Heckenast Gusztáv zongora-termében lehet beszerezni Budapesten, Kigyó-utcza 7. sz. alatt. Felhívjuk t olvasóink figyelmét e régi jó hírnevűnek országszerte elismert ezégre, melynek külön e czélra épített termeiben legnagyobb raktára van minden ízlésnek megfelelő kiállítású, fekete, dió vagy matt fában faragott vagy vésett díszítésű zongorák, pianinok és harmoniumoknak. A külföldi elsőrendű gyárakból a világhírű „Schiedmayer és fia“ stuttgarti czég egyedüli képviselete, valamint a legjobbnak és legolcsóbbnak elismert „Thuringia Organ Comp.“ har- moniumjainak főraktára van itt, valamint átjátszott zongorák nagy választékban, melyekért öt évi jótállást vállal a czeg. Arjegyezékét kívánatra díjmentesen megküldi.

493/1895. ikt. sz.

A gyulai kér. betegsegélyző pénztár elnökségétől.

Sird.etrcLén„3r_

A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár igazgató-elnöksége ezennel közhírré teszi, hogy folyó évi ápril hó 15-én d. e. 9 órára Gyu- an a sajat helyiségében tartani szándékolt Il-ik évi rendes közgyűlése, a kiküldöttek részvétlensége miatt nem lévén latározatképes, megtartható nem volt.

Az alapszabályok 27-ik §-ának negyedik bekezdése értelmében annak ujabbi batáridejéül folyó évi május hó 5-ik napjának délelőtti 9 órája tűzetik ki, melyre a t. közgyűlési kiküldöttek azon megjegyzéssé livatnak meg, hogy ezen közgyűlés az döbbeni közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak felett fog — tekintet nélkül a megjelentek számára — határozni, s hogy erre külön személyre szóló meghívók szétküldetni nem fognak.

Gyulán, 1895. ápril hó 17-én.

igrazg-ató-elrLölsség::

Diósy Béla, Sál József,

ig. titkár. 88 2—2 ig. eluök.

rőVA nrrms a czEqúitkkel való yisszAftr.fe-w ei.öP

EOZEGEmZ gflZJEOTZÓI MEOHATALMAZÁSSAl BUtlTAS

3 12—12

Irodalom.

Arany János balladái, Zichy Mihály rajzaival.

Royal folio, facsimile kiadás, az eredetinek vonásról-vonásra hü hasonmása. A balladáknak a művész által sajátkezüleg leírt- teljes szövege, körrajzokkal, initialékboz csatolt illusztrátiókkal és „Cul de lampe“-okkal (záró rajzokkal) van ellátva. Több balladát önálló nagy compositiók, albumlapok is illustrálják.

Egy-egy ballada ára terjedelméhez, az illusz- trácziók számához képest 2—5 frt.

Részint megjelentek, részint repruductió alatt vannak:

A Walesi bárdok I albumlappal, 2 szövegülusztrátióval 3 frt.

Hidavatás 1

' t--7-----4

Borvitéz

4

Éjféli párbaj 1

»

3

77

Ágnes asszony 1

n

7

77 •

Ünneprontók 1

3

V. László

5

Egri leány

10

"It

Zách Klára

6

Tengeri hántás

5

Török Bálint

10

Szibinyáni Jank 1

9

U

Nagy költőnk halhatatlan alkotásai közül talán a balladákról mondhatni el leginkább, hogy a figyelmesebb vizsgáló előtt a gyönyörködésnek mindannyiszor felfrissülő forrásait tárják föl... Ezért e balladák fejtegetésére és magyarázatára irodalmunknak legkitűnőbb aestheticusai szentelték idejöket és fáradságukat.

De minden kommentár között bizonyára legkedvesebb és legvonzóbb az, a mit egy genialis festőművész adhat, a kinek képzelete a költő szellemi alkotásait eleven képekben testesíti meg, s a ki művészetének eszközei által a képzelet alkotásait szemmel láthatókká tudja varázsolni.

Világhírű nagy művészünk, Zichy Mihály, évek óta foglalkozik Arany balladáival. Tározójában évek óta kész vázlatokkal várta a kedvező órát, midőn egyéb feladataitól kissé szabadulva, azok kidolgozására szentelhesse erejét. Elvezettel, gyönyörűséggel, egész lélekkel csüggött feladatán, buzgón óhajtva — a mint egy, erre vonatkozó levélben Írja —■ beletenni e kedvencz művébe „a mit Isten tudnia adott.“

Alkotó képzeletét, ízlését, humorát, kifogyhatatlan művészi leleményét, óriási rajztudományát, egyszóval azt a tüneményes művészi teremtő erőt, a mit a francziák kitűnő műkritikusa Gauthier Teofil „un monstre de genie“-nek nevezett, ezúttal teljesen a költő szolgálatára adva, szóról-széra, képről-képre követi annak alkotásait, de mégis önálló, mégis eredeti, mégis mindenütt „Zichy“ maradt. A rajzok száma; beosztása, compositiója, kidolgozása tekintetében teljesen szabadon követte a saját inspiratióját.

A hol a ballada cselekvénye egy főjelenetben pontosul össze, ott a művész is egy nagy képre csoportosította alakjait; a mely balladának menetele folyamatosabb, annál az illusztrátió is kisebb jelenetek sorozatával követi a cselekvényt; A mint Arany a tárgyhoz mérten változtatja hangját, rhyth- musát és versalakjait, úgy változtatja Zichy is a művészi előadás módját.

Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival.

A kiváló előszeretetet, kedvet és gyönyörűséget, melylyel nagy művészünk e költemények művészi magyarázatával foglalkozott, különösen bizo- nyiija az, hogy azok egész szövegét is a saját kezével irta meg, mondhatni a szavakat a rajzokkal mintegy művészi egységbe olvasztotta össze, mi különösen érdekessé és becsesse teszi a gyűjteményt, a mely e tekintetben, úgy hiszem, egyáltalában páratlan.

A kiadó azzal az ambitióval vállalkozott e gyűjtemény kiadására, hogy azt a nagy magyar művész nevéhez minden tekintetben méltóvá tegye. Több mint másfél évi lelkiismeretes kísérletek és tetemes nehézségek leküzdése után sikerült is az oly teljesen hű reproductió, melyet az eredetiektől megkülönböztetni a szakértő is alig képes. A sok- szorozás ezen ritka és a hűség legmagasabb fakát elérő tökélye csak nagy áldozatok árán volt elérhető, oly műintézetek közreműködése mellett, melyek Zichy rajzainak reproductióját oly feladatnák tekintették, mintha azzal lettek volna megbízva, hogy egy-egy régi nágy mester metszetét vagy rajzát az amateuröknek és az utókornak megmentsék.

Ezen vállalatom mellett tehát igyekezetemnek egyetlen jutalma csak az lehet, ha a közönségnek is azon élvezetet fogja nyújtani, mely mindazokat lelkesítette, kiknek Zichy rajzait láthatni eddig alkalmuk volt, és ha az irodalom és művészet kedvelőinek pártfogása lehetővé teszi, hogy a mille- nium alkalmával irodalmunkat egy, a maga nemében páratlan diszművel gazdagíthassam.

Üzlet áthelyezés.

Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, miszerint üzletemet, mely rövid ideig a Jondz-féle házban volt, ismét saját házamba helyeztem, mely | városház átellenében van.

]zipö- és kalapraktáromat

ízlésesen és csinosan berendeztem.

Fölhalmozva raktárom mindennemű kül- s belföldi bőrből, szövetből s színes bőrből készült lábbelikkel, úgyszintén kalapokkal a legújabb divat szerinti kemény angol, gráczi oden puha selyem, 6 gyapjú és szalma férfi és gyermek-kalapokkal, melyeket a legjutányosabb árban számitok.

A lábbeli megrendelésekre különösen nagyfigyelmet fektetek, melyeket mérték szerint műhelyemben olcsón, pontosan és gyorsan készíttetek.

A n. é. közönség becses pártfogásáért esdve maradok kiváló' tisztelettel:

95 i-3 Itauer Lipót.

HÁZELADÁS.

••

Özvegy Zöldy Jánosné 15. sorszámú HÁZA a Kígyó- utczában eladó.

Felvilágosítást ad dr. Zöldy Géza ügyvéd. f 94*_i