Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-16 / 24. szám

34-ik iszám«

Gyula, 1895. junius 16-án

XIV. (XXVII.) évfolyam*

Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre . 1 » 25 »

Egyes szám ára 10 kr.

Társadalmi és közgazdászati hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: üoToa<3r János.

Kiadó hivatal:

j; Főtér, Prág-féle ház, ' ,! Dobay János könyvárus / ?| üzlete, hova a hirdetések |; í I és nyilt-téri közlemények \ \ • i küldendők. '.,

i1 __

•[ Hirdetések >i ] \ szabott áron fogadtatnak ;1 / el Gyulán, *í

i a kiadó hivatalban. 1' ’! Nyílt-tér sora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-uteza 9., Schwarz Gyula Véczi-utcza 11, Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jauius Gyula) Dorottya-uteza 8., Blockner J. IV. SOtö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza l, Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza 1.

Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utoza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

Állandó sertéstelep Gyulán.

Gyula városa képviselő testületé holnap délelőtt rendkívüli közgyűlésre van összehíva oly kérdésben, melynek kedvező értelemben való jnegoldása nemcsak e város, hanem annak vidéke közgazdasági fejlődésére is kiszá- mithatlan borderével bir.

Nem akarjuk úgy formulázni a kérdést, mint a hogy ez a fővárosi lapokban és országszerte történik, t. i. nemzetközi sertésvásár decentralizálásaként, mert ily alakban az keresztül nem vihető, czéltalan, de felesleges is. A^i a viszonyokat ismeri, az már kiindulási pontjában elhibázottnak fogja tartani a vidéki, városok, nevezetesen Miskolcz, Debre- ezen, Nagy-Várad, Kecskemét, Hód-Mezd Vásárhely mozgalmának olyatéD irányzatát, mely a nemzetközi sertésvásár megoszlását Kőbánya rovására kérelmezi: oly országos érdekbe ütköznék ez, amit nemcsak a kormány, hanem mindenki respektálni tartozik, hisz annyi s oly nemzetvagyon van Kőbányán befektetve, hogy azt, nagyon is messzemenő decentralisz- tikus intézkedésekkel megtámadni nem is szabad, nem is lehet.

Gyula városa ne álljon azok táborába, kik Kőbánya rovására akarnának a kormánytól kedvezményt nyerni. Eme alakban — ismételjük — a gyulai mozgalom is halvaszületett eszmének bizonyulna.

Ellenkezőleg! mozgalmunk olyan termé szetű, mely Kőbányával szemben nem csak hogy nem agressív, hanem bizonyos fokig Kőbánya érdekében álló; Gyula, mondhatni csak is Gyula lévén ha nem is az egyedüli, de bizonyára a legalkalmasabb hely az országban, mely mint állami kedvezményekkel felruházandó sertésjavitó s hizlaló telep, egyrészről nem rontaná Kőbányát, amennyiben annak expozrturájává fejlődnék, másrészről pedig annak oly kritikus esetnél, amin# a mostani is, segítségére válnék és azt részben pótolni tödhá.

f ílilli

Megváltoztatott harc* modor.

Irta: Dubányi Imre.

Az Árkyék háza olyan, mint egy veszni indult, de még mindig fel nem adott, ostrom alatt levő vár.

A nyomor ez a leleményes ellenség az ostromló, s a körülzároltak küzdenek a lehető minden fegyvernemmel, melyek a sikk és elegan- czia diatárai között megengedhetők. Vannak bizonyos kölcsön-alagútjaik, melyek mindinkább elágazván, egyre vékonyabb ágakban juttatják a védszereket — a pénzt — az ostromoltakhoz, inig nem az utolsó ágazat is bedőlvén, a furfangos és ■ legyőzhetetlen ellenség előreláthatólag felfogja rongyos zászlóját a bevett romra tűzni.

Szóval Árkyék czifra nyomorúságban élnek.

Pedig valaha jobb időket is látott az Ár- kayék foltozott fedelű nagy háza. Az üveg házban, melynek most betört ablakait Árky — állítólag — 6 év óta nem ért rá kireperáltatni, délszaki növények és pálmapalánták díszelegtek, a szökőkút büszkén lövelte a bronzhattyú szájából a porzó vizsúgarat s birtokukról ,ökrös szekerekkel hozták az »Árky László“, névre signált zsákokban a nagy padolt-padlásra a tiszta búzát.

Ma már romhalmaz az üvegház, a bron$.- hattyú nyaka három év-óta letörve, s a gabonás padláson, melyben a fedélen becsorgó víz miatt úgy sem lehetne már a kicsirázás veszélye nélkül gabonát tartani, búsan czinczogva hirdeti a régi dicsőséget egy pár sovány egér.

Gyula városa az ország bármely részével, bármely városával szemben, sertésforgalmi szempontból legkiválóbb, legfontosabb és mint ilyen a szó legszorosabb értelmében véve versenyen kívül és versenyen felül áll. Sertés- vásárjai nemcsak országos, hanem bizonyos fokig európai piaczi fontossággal és jelentőséggel bírók; különlegesen említve a járni- áriusi vásár a sertésárak alakulására nézve nemcsak Magyarországon, hanem a külföldön is irányadó. És nemcsak mennyiségre,' hanem minőségre, utóbbit illetőleg úgy a hús, mffit a zsírfajokra nézve egyaránt.

Ilyen tényleges előfeltételei nincsenek se Debreczennek, se Miskolcznak, se Nagyváradnak, sem egyetlen más városnak az országban, ahol csak agitáczió indúlt meg, amelyek mindenike a nemzetközi sertúsvásár- nak Kőbánya rovására való decentralizáczió- ját czélozza s kéri.

Eme előfeltétel birtokában Gyula városa ama szerencsés helyzetben van, hogy a minimumra redukálhatja a kormánynyal szemben való igényét, ami nem is több, mint egyelőre elvi kijelentés, hogy egy esetleg felállítandó sertéstelep, amely természetesen az állategészségügyi követelményeknek meg kell hogy feleljen, a sertésjavitás és hizlalás feltételeinek megfelelő állami jellegűnek, illetőleg állami ked/vezményben részesitendönek fog nyilváníttatni.

Ennek enuncziálása teljesen elégséges alapnak bizonyulna, hogy a Gyulára, s különösen a gyulai vásárokra gravitáló sertés- tenyésztők, akik mellesleg írva az alföld legkiválóbb birtokosai, részben gyulai vásárok előtt, és ha sertéseik el nem keltek volna főleg vásárok után, Gyulán javitsák és hizlalják tovább sertéseiket, mely körülmény sok tekintetben függetlenítené őket a merkantilismus túlkapásaitól, aminek eddig majdnem védtelenül ki voltak szolgáltatva. A miniszter egyszerű enuncziácziója alapúi szolgálna már arra is, hogy a nagybirtokoA kerti gruppok, déli nap hevétől kőkeményre száradt rögei között pedig egy pár cse- nevész kána-indika tengődik az ittmaradottak közül.

— László már öregszik s mindent elhanyagol, — szokta mondani Árkyné, ha egy-egy látogató a hires szép kert felöl kérdezősködik.

A látogató pedig egy nagyot gondol rá és azt mondja hogy:

— Persze 1

De azért Árkyné a világért sem csorbítaná meg a gruppokat. Az egykori diszkért szemében még most is az, s szentségtörés lenne tököt vag> krumplit termeszteni az angol-kertben.

Először a birtok olvadt el odakint. A nyolcz szobás szárnyas ajtós lakásban azonban a legkisebb árnyalatokig kitűnt a bon-ton. Liberiás inas szolgált fel az asztalnál, és a salon perfekt salon volt. A kert és az udvar még mindig reprezentálták az ősi névvel dicsekvő család tulajdonát.

De az ostromgyürü egyre szűkebb lett.

A házfödelet megbontotta a szél; biz azt nem fedték be újra csak megfoldoztatták s azt sem fizették ki; és a mohos barnásszürke háztetőről vigyorogva tűnik fel ift-ott egy pár új zsindely.

Aztán a kertészt bocsájtották el. A disz- kertböl kivesztek az orchideák és pálma cserjék, senki sem ért rá őket télire melegre vinni, no meg, hiába is vitték volna a betört ablakú üvegm-Íw$r., ' - »■

Aztán a ház belseje is kezdett veszteni a ragyogásbóli. A szobák egy része megkopott, megvedlett s a láthatatlan ostromló fel-fel ütötte fejét hol itt, hol ott. Itt kibugygyant a lószőr a fautaillekből, amott meg egy rokokó stylű. szék

sokon kívül szövetkezeti és részvénytársa sági :úton is állíttassanak fel sertésjavitó s hizlaló telepek.

A gyulai nagy sertéspiacz oly kézzelfoghatóan életképesnek bizonyít egy ily telepet^ hogy csaknem csodával határos, amiért eddig is nem létesült. Azért is reméljük az állami kedvezményt, mert jóakaraton kívül számbaveh^tő egyéb, különösen anyagi áldozatot nem is kérünk a kormánytól.

De ez a jóakarat,:,nevezeteseu az állami kedvezmény sem fog sült galambként a szájunkba repülni. Gyula városa képviselőtestületének még áldozatoktól sem szabad visszariadnia, hogy a sok konkurrens város, mellett ő maga is, számra nézve szintén tekintélyes küldöttséggel bizonyítsa memorandumába foglalandó igazát, mint cselekszi Deb- reczen, Miskolcz és más városok, amelyek igényei — e téren legalább — a Gyuláéhoz képest eltörpülnek, amely gyulai érdekek ez esetben oly kiválóak, oly sokoldalúak, hogy országos érdek színvonaláig emelkednek.

A közigazgatási bizottság ülése.

(Janias 10 én.)-Jelen voltak Tallián Béla főispán elnöklete alatt: Pr. Fábry Sándor alispán, Dr. Bartóky József főjegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Oláh György tiszti főügyész, Dr. Hajnal István főorvos, Liszy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pétiz- ügy igazgató, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök, mint az állainépitészeti hivatal főnöke, Steineeker Gábor kir. főmérnök, mint a gyulai kir, folyammérnöki hivatal főnöke, Zlinszky István közgazdasági előadó, gr. Almáig Dénes, gr Wenckheim Géza, Jantsovits Emil, Ladies György, Vidovszky János, Terényi Lajos, Keller Imre, Dr. Zsilinszky Endre és Haoiár Dani bizottsági tagok,

— ezúttal csak Szabó János bizottsági tag volt távol,

— ki elmaradását bejelentés útján igazolta.

Az egyes szakelőadók havi jelentései — mint különösebb intézkedést nem igénylők — tudomásul vétetlek; - - A kir. ügyész havi kimutatása szerint, a felügyelete alatt álló állami fogházakban az elmúlt május havában 55 fi és 7 nő volt a rab léttámlája roppant meg. Majd egy kilincs tört, majd egy székláb.

Csak a salon volt még érintetlen. A selyem garnitúra kifogástalan volt, s a nagy velenczei tükör büszkén ragyogott le a tapétás falakról.

— Az lenne a halálom ha ez is betörne, szokta mondani Árkyné.

Pedig Árkyék nem voltak prédák.

Egyedüli hibájuk az volt, hogy úrnak szülöttek, s hogy Árky volt a nevkü, Kelenvárelső családjának utódai, kik családfájukat az Árpádok koráig fel vitték.

S ilyen névvel pedig sem serétet nem főzhet az ember, sem kalapot nem gyárthat.

ók csak nevüket megillető igényeik szerint éltek. A nagy birtok, mely reájuk maradt szép jövedelmet hozott, úgy hogy ennek jövedelméből minden igényeiket kielégithették volna.

S Árky házassága után két évre kiöntött a Tisza, s három évig hajót köthettek a major kerítéséhez.

A következő évben megégett az asztagha rakott búza és eldöglöttek az igás állatok.

A kezdet elég jó egy Árky névvel biró embernek, hogy végzetes legyen rá nézve. S úgy is lett.

Egyelőre azonban Árkyéknál csak az a változás állott be, hogy az Árky neve szer-pelni kezdett azokon a bizonyos hosszúkás papirosokon, később azonban a kir. törvényszék árverést -hirdető tábláján is. A nagy birtok dobra került.

így jutottak el Árkyék a mostani czifra nyomorúságig.

Árky különben nagyon jó ember volt. Ez volt a hibája. A felesége akart, ö pedig nem gyávaságból, hanem csupa szeretetböl meghajlott.

szám; — a kir. pénzügyigazgatóság havi jelentése szerint, a befizetéseket, a múlt év hasonló időszakában történt befizetésekhez viszonyítva, az elmúlt május bavábaD, az egyenes állami adók bevételezésénél 66,906 forinttal, a hadmentességi adókénál pedig 251 frt 32 krral mutatkozik kedvezőtlenebb eredmény,

A gorendási, vandháti és szentmiklósi puszták önállósági jellege kérdésében, Csaba város képviselőtestülete által hozott határozat ellen, Beliczey István és társai által beadott felebbezés, illetékes elbírálás végett a vármegye törvényhatósági bizottságához lett áttéve.

Boró Istvánná kigyósi lakos által beadott panaszos ügy, illetékes határozat hozwtjfla végett, a csabai járás főszolgab'iájának kiadatott;

Léwi Áron és fia: csabai lakosok' tőke-kamat adója ügyében, a felebbezését elutasító, Karácsonyi György csabai lakos Il-od oszt. keresetiadója ügyében, a közigazgatási Jbizottsági határozatot helybenhagyó, — Csaba községénél^ a községi hajdúk és rendőrök I. oszt, kereseti feddját törölni rendelő, — Metsz Jakab csabai lakos hadmentességi adója ügyében a felebbezést elutasító, — s a Re is ne r Zsigmond gyulai lakos IU-ad oszt. keresetiadója ügyében, mindkét alsó fokú s megfelebbezett határozatot helybenhagyó m. kir. pénzügyi közigazgatási birósági ítéletet — az illető érdekelt felekkel közöltettek.

A községi iskolaszékek számára kiadott utasításnak, az iskolaszéki tagok határozatképes számát meghatározó 7-ik § módosítása iránt — felterjesztés intéztetett a vallás- és közoktatásügyi m. kir.

mÍpÍR7.t:fll‘hp.Z.

A gyulai polgári iskolaszék kérvénye, melyben — a gyulai határbeli pusztai iskolákban alkalmazott 4 tanító fizetésének felemelésével beállott többlet fedezése iránt, államsegély iránt folyamodik H a bizottság részéről pártolólag lett felterjesztve a vallásminiszterhez.

A Tót-Komlós községében újon szervezendő 2 tanítói állás ügyében, a járási főszolgabíró felvilágosító jelentésre lett felhiva.

Gyulaváros képviselőtestületének — a tanyai iskolák 189% ik tanévi költségvetése tárgyában hozott határozata feloldatik, mert az 1700 írtban előirányzott kiadások leszállítására joga uem volt, s ennélfogva utasittatik Gyulaváros polgármestere, hogy a lörvénybatóságilag jóváhagyott s 1700 írtban előirányzott kiadási összeget, az illető tanyai iskolák részére szolgáltassa ki.

Kárpáthy Sándor orosházi polgári iskolai tanár

Árkyné pedig a világért sem engedett volna a megszokott elegancziából egy szikrát sem.

Egyszer próbálta meg az öreg úr, hogy feleségét rábiija a felesleges szobák bérbeadására.

— Mit?! Felesleges?! — pattant fel Árkyné. Egy Árkynénak a ki született Gaál leány ez nem felesleg, hanem életszükséglet! Érted ?! életszükséglet! Meghalnék, ha erről is le kellene mondanom. Ó te László mennyire elburgerosod- tál mióta elvállaltad azt a rongyos kis állást a városnál. Olyan emberek közt! Mondtam akkor is hogy ne tedd.

— De Laura, hiszen ha » .

— Tudom mit akarsz mondani; hogy rongyba jutottam volna. Gyöngéd vagy ! ó mert mindig is mondta anyám, hogy ne menjek férjhez. Nem ilyen bánásmódhoz voltam én szokva. — Jól van add ki a szobákat. Majd teszünk ki hirdető ezé- dulákat az ősi házra, mint a szomszédban a pékmester. Pfuj! Te meg majd fölteszel fejedre egy veres sapkát és poczakodat egy karosszékbe elhelyezve mint valami »Hausherr“, stájgerolni is fogsz. Mi ?

— Jól van jól, nem szóltam semmit — szólt rá az öreg úr ilyenkor, kétfelé simítva bajuszát.

Árkyné értett hozzá, hogyan kell a büszke öreg úrnak elevenére tapintani.

Az öreg úr aztán ilyenkor rágondolt Árky Gáborra, ki czimerük képe szerint, fegyvertelen kézzel csavarta ki egy bősz muzulmán kezeiből a gyaur vérre szomjazó kardot, s belátta, hogy mégis csak igaza van az asszonynak. Bement szobájába s a megvedlett medvebőrön modern Pató Pálként végighevered vén csibukra gyújtva kezdett filozofálni. Elvégre is az 6 igényeit az a csekély fizetés kielégítette, a mit a várostól húzott,