Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-02 / 22. szám
/ napra rendszeresen úgy követte el a sikkasztást, hogy a ma érkezett pénzt rögtön kiadásba tette, holott azt tényleg csak napok múltán fizette ki, a feladott pénzeket pedig szépen a kasszába tette, | a bevételi naplóba beírni elfelejtette, vagy pedig másnap-harmadnap vezette be. Azt állítja azonban, hogy főnöke tudtával s beleegyezésével tette ezt, ennek igazolására több tanúkat kért kiballgattatni, a kik részben már ki voltak hallgatva, de vannak olyanok is, kik még nem. Horváth postamester új vádakkal is lépett elő, melyekre eddig a vizsgálat ki nem terjesztetett, s e miatt a végtárgyalás elna- poltatott, I az új vizsgálat a mondott irányokban elrendeltetett, vádlott — noha védő ügyvéde dr. Ladies László addig is védenezét szabadlábra kérte helyeztetni — vizsgálati fogságban hagyatott. Tény az, hogy vádlott a végtárgyalás során az egész ügy ódiumát volt főnöke nyakára akarta gáládul hárítani. Suszter és csizmadia. A gyulai kir. trvszék nehéz bűnügyben hozott e hét folyamán ítéletet, nevezetesen szándékos emberöléssel vádolt Kun Zsigmond állott a törvény előtt, ki Gyomán lakó, 26 éves, nős, 1 gyermek atyja, czipész, és rósz viszonyban állott sógorával Arany Gergely csizmadiával, akivel múlt évi nov. 16-án épen az atyafiánál Olajos Lászlóéknál találkoztak együtt, a hol csakhamar szóval összekaptak és pedig azon, hogy melyik mesterség elébb való, a suszterség-e, vagy a csizmadiaság ? a kölcsönös kapaczitáczió annyira ment, hogy dulakodás fejlődött ki közöttük, mire Kun a zsebében levő bicskát kirántva, többszőr megszurkálta Aranyt, s a többek közt a hasfalon oly mély sebet ejtett rajta, mely feltétlenül halált okozott, minek következtében Arany a szúrás elkövetése után 6. napra el is halálozott. A törvényszék Kunt, halált okozott súlyos testi sértés miatt mondta ki bűnösnek s ezért 3 évi fegyházra Ítélte, mibe vádlottnak eddigi félévi vizsgálati fogsága betudódott. Érdekes volt a végtárgyaláson vádlotthoz intézett azon kérdés, hogy „mi a vagyona?“ van egy kis házam — válaszolt ő — de rossz viszonyban vagyok vele,“ ez azt jelenti, hogy már rossz karban van a ház. Az Ítéletet azonban ő és az ügyész is megfelebbezték. Szvetics Bernát ügyei. Ugyancsak a héten tár- gyaltatott rágalmazással vádolt Szvetics Bernát 53 éves, békési lakos kéményseprőnek rágalmazási bűnügye. Tényállás a következő: vádlott a vármegye főispánjánál Szathmári Gábor békési adóügyi jegyző ellen panaszt emelt azért, mert hivatalos jogával a kincstár képviselőjével egyetértve, Szvetics ellen bosszúból — mivel megtagadta állítólag Szatmárinak egy 600 frtos váltó girálását — igen nagy adót vetett ki, mi miatt, mint Szvetics monda, földönfutóvá lesz. A panaszra Szathmári ellen a fegyelmi vizsgálat elrendeltetett, de felmentetvén, most ő fordult Szvetics ellen, aki noha védelmére Györfy Gyula országgyűlési képviselőt hozta le, több enyhítő körülmények s okok egybevetése után 50 frt pénz- büntetésre ítéltetett. Úgy vádlott, mint ügyész fe- lebbeztek. Irodalom. „Az 1848-49-iki Szabadságharcz Dalai és Indulói.“ — Felhívás előfizetésre! — A Kurucz dalok, s a Régi magyar harczi dalok és verbunkosok kiadása után, ösztönöztetve azok nagy sikere által, az újabb időkben, nevezetesen pedig az 1821 — 61. években keletkezett magyar történeti dalokat és indulókat gyűjtöttem össze b mutattam be a Magyar Történelmi Társulat nyilvános felolvasó ülésén az Akadémia dísztermében. £ magyar történeti dalok és indulók erŐBen versenyeznek a Kurucz dalok szépségeivel és éppen úgy bizonyságot tesznek a magyar zene kiválóságáról, mint azok. De hatásukban még nagyobbak éB közvetlenebbek, mert az 1848—49-iki szabadságharcz ideje körül keletkezvén, sziveinket jobban megkapják, olyan dicsőséges küzdelmeket érintve, a melyekhez közel estünk b a melyekben részt is vettünk A nagyközönség, a mely a most kiadásomban megjelenő történeti dalok és indulók egy részét az Akadémiában meghallgatta, kitörő lelkesedéssel nyilatkozott meg a magyar zene e gyöngyei mellett; a minthogy a sajtó is magasztalólag szólt a darabokról, amaz óhajának adva kifejezést, hogy e dalokat és indulókat a nemzet közkincsévé kell tenni, mert nemcsak hogy zeneileg hatalmasak, de mert hazafíságra és hazaszeretetre serkentenek. Ily körülmények között, abban a tudatban, hogy e zeneművek megismertetése által a magyar zene mindinkább hódítani fog s hogy annak terjesztése a hazafias érzelmek fölbuzdulását is eredményezi, arra határoztam el magam, hogy e magyar történeti dalokat és indulókat közrebocsátom, kötelességet teljesítvén. A Szabadságharcz dalai és indulói lesz a czíme a vaskos hangjegy-füzetnek, melynek tartalma a következő: 1821-től 1847. végéig. 1. Martinovich nóta. 2. „Bécs várostól nyugotról-keletre“. 3. Búsul a lengyel 4. Széchényi István és Wesselényi Miklósról szóló dal. 5. „Zrínyi vére mosta Bécset“. 6. Restaurationális nóta. 7. Metternich elleni dal. 184S első fele. 8. Talpra magyar! 9.. „Kossuth volt az indítója“. 10. Batthyányi-induló. 11. Szalontai nemzetőr dala. 12. Duna-Tisza közi nemzetőr dala. 13. Háromszinű lobogó. 14. JáBZ őrsereg tábori tánczdala. 15. „Kossuth Lajos édes apám“. 16. Jászkun induló. 1848. második fele. 17. Kossuth nóta. 18. Kossuth induló (énekhangra.) 19. „Ős Buda gyermeke . . .“ 20. Pesti csatár-induló 21. Vörös sipkás zászlóaj dala. 22. „Ráczok, ráczok, szerviánok.“ 23. „Ezer esztendeje annak“. 24. Bem alatt Erdélyben harezoló bécsi legionisták dala. 25. „Jáczi táczi vojáczi.“ Krakkói önkénytesek dala 1849. első fele. 26. Damjanich-induló. 27. „Zúg az erdő ....“. 28. Isaszeghi induló. 29. Komáromi tót honvéd-nóta. 30. „Porfelleg támad éjszakon“. 31. Honvéd tüzér temetése. 32. Honvéd tüzér temetése (székely ered. dal). 1849. második fele. 33. Világosi fegyverletétel dala (Nyizsnyai Gusztáv). 34. Világosi fegyverletétel dala (népies). 35. „Világos felől jő fekete ló“. 36. »A toronyban fekete-sárga rongy lóg“. 37. Bujdosó huszár nótája. 38. Kolduló honvéd. 39. Aradi rab dala. 1850-töl 1852. végéig 40. Magyar emigránsok dala. 41. „Magyar hazám büszke fia mivé lettél ?“ 42. Batthyányi-induló (halálára). 43. Dal az adóról, a trafikról. 44. „Galicziát kisöpörték“. 45. „Verd meg Isten . . .“. 46. Aranyszabadság. 47. Jön Kossuth!“ 48. „Debreczenből most indult el ... “ 1859—1861. 49. „Letörött a bécsi torony gombja“. 50. Garibaldi nóta. 51. „Elmentem a debreczeni vásárra“. 52. „Kossuth Lajos levelet irt“. 53. Klapka-induló (énekhangra.) A Szabadságharcz dalai és indulói f. év julius végén jelennek meg. Előfizetési ára 2 frt 50 kr. bolti ár tetemesen nagyobb lesz.) A Szabadságharcz dalai s a múlt évben megjelent Régi magyar harczi dalok (Bihari, Lavotta, Csermák és öreg Boka gyönyörű verbunkosaival) pedig együtt és egyszerre megrendelve 5 frt (utóbbinak bolti ára magában 4 frt). Az előfizetési összeget czímemre: Budapest, Kazinczy-utcza 2., HL em. 8. és pedig folyó évi junius hó 15-éig kérem beküldeni. Az összes dalok énekhangra, — teljes szöveggel — zongora-kísérettel úgy vannak átírva, hogy teljes dallamuk a zongora-kíséretében is megvan. Tíz előfizetőt gyűjtők egy tiszteletpéldányban részesülnek. Káldy Gyula, a magyar zeneegyesület alelnöke és a magyar zeneiskola tanára. Tűzoltó Album a milleneumra. Chrisztó Miklós. „Gyulai önkéntes tűzoltó testület“ tb. főparancs noka a millineumra „Magyar tűzoltók Albuma“ czim alatt egy a „Gracza Magyar Szabadságharcz Története“ czimü munkájának megfelelő alakú és terjedelmű illusztrált művet fog kiadni. Ezen munka Magyarország majdan megírandó tűzoltó történetének alapjául akar szolgálni. Az előszót nagy valószínűséggel József főherczeg ő fensége, az egykori pesti tűzoltászat történetét pedig gróf Széchenyi Ödön pasa fogja írni. A könyv tartalma nagyjából: Magyarország önkéntes és hivatásos tűzoltó testületéinek története, szerelvényeinek vagyoni kimutatása. Elnökség, tisztikar, a tűzoltászat terén érdemeket szerzett férfiak életrajza, fényképe. A tűzoltászat bölcsőjében és haladásában. Az összes magyar tűzoltók névsora. A közönség ellenszenve, becsülése stb. stb. A könyv kiállítására legnagyobb gond fog fordittatni. Aradvármegye és Arad szab. kir. város története czímmel épen most jelent meg Márki Sándor dr. egyetemi tanár és akad. tag nagy művének má sodik befejező része, mely legnagyobb nyolczadré- ten 927 oldalra terjed s 262 rajzzal és térképpel gazdagon van illustrálva. Ez a kötet az 1566. évtől máig a legmodernebb történetet is felöleli. Részletesen ösmerteti az aradi hódoltságot s a nábiének igen tanulságos térképét is adja. Majd a Báthory Zsigmond felszabadító háborúit követő német befolyás sívár korszakát ecseteli s elmondja Erdély segitségével 1605-ben hogyan állították helyre Arad- vármegyét s 1616. hogyan lázadtak föl az aradiak és lippaiak arra a hirre, hogy Bethlen Gábor a megye nagy részét ismét átakarja adni a töröknek. Az átadás azonban csakugyan megtörténvén, a megfogyatkozott Aradvármegyét az erdélyi országgyűlés 1626-ban kénytelen volt Zarándhoz csatolni 1658-ban Zaránd legnagyobb része is behódolt, és Arad csak 1685 ben, Zaránd pedig 1695-ben került ismét vissza a keresztényekhez. A rettenetes időknek nemcsak csatáit, hanem az akkori megyei és török kormányzatot, a nemességet s birtokait s az anyagi és szellemi csekély műveltséget is igen bőven s élénken rajzolja a szerző. Különösen e részében Bekésvármegye történetéhez is számos adalékkal járul. A török hódítás után Aradmegye részint katonai határőrvidék, részint valóságos kincstári terület lett,, idegen test az államban. Rácz határőrei U. Rákóczi Ferencz és a magyarság ellen harczoltak, mig a kamarai igazgatás anyagilag is teljes romlással fenyegette a megmaradt szegény népet. A nagy uradalmak ellen elkeseredve, ez a szegény nép a békésiekkel s az aradi ráczokkal 1735. épen e vidéken támasztotta a Péró neve alatt ismeretes socialista lázadást. Ennek annyi haszna lett, hogy Mária Terézia 1741—5. végre teljesen visszacsatolta Aradot az országhoz s mint megyét szervezte és bővitette. Sok hasznos történt a falusi nép érdekében, de a polgárságot végveszedelemmel fenyegette a királynénak az a terve, hogy Arad városát az 1763-ban épitni kezdett vár kedvéért a zi- mándi pusztára akarta áttelepíteni, mig végre II József 1783. kimondta, hogy „Arad marad.“ Szalay Baróti a magyar nemzet története ki váló munkájából most kaptuk az I. kötet 13. füzetét, melyben az Árpádházbeli királyok kora immár végére jár. IV. Béla, V. István, Kun László királyok története vau benne elmondva az eddig is már annyiszor elismert élénkséggel és alapossággal. A füzethez két műmelléklet van csatolva. Az aradi gyűlés rajza Geigertő], és Than Mór ama híres festményének reprodukeziója, mely az Imre és Endre közti jelenetet ábrázolja. A szövegbe nyomott il- lusztrácziók a következők.* Przemysl Otokár pecsétje, — Szt. Margit kolostorba vonul. A Margitszigeti kolostor romjai. István ifjabb király pecsétje. Kezdő „I* betű II. Endre 1224-iki okleveléről. V. István pecsétjének előlapja. V. István pecsétjének hátlapja. Y. István ezüst pénze. Erzsébet királyné, Y, István neje pecsétjének előlapja, Erzsébet királyné, Y .István király neje pecsétjének hátlapja. Egy füzet ára 30kr. Az egész mű mintegy 60 füzetben lesz teljes és megrendelhető Lampel Róbert (Wo- diáner F. és fiai kiadóhivatalában, Budapest, And- rássy-út 21. Az 1848—49 iki magyar Szabadságharcz története czimű illusztrált munkából most jelent meg a 35-ik füzet, amelyben Gracza György az agyag falvi székely népgyűlés lefolyását mondja el rendkívül elevenen. A füzet egykorú képei ezek: Hazatérő horvát felkelők. Csutak Kálmán honvédezredes 1848-iki arczképe. Oláh lándzsa. Oláh tölténytartó tüsző. Ramming Yilmos osztrák tábornok. Eszék ostroma. Magyar lovassági karabély. Részlet a komáromi harczokból. A hegyesi csata. Részlet a bécsi októberi forradalomból. Részlet a bécsi októberi forradalom harczaiból. A nagybecsű munka 2-ik kötete május folyamán jelenik meg, a befejező 3. kötet pedig őszkoú. A köteteket a kiadóczég, tekintettel a munka nagyobb árára, 1 frtos részletfizetésre is' odaadja. A magyar szoczialisták. E czim alatt az „Iparügyek“ czimü szaklap, mint a hazai ipartestületek szakközlönye május 1-én megjelent számában a szerkesztő: Drt Horváth János tollából egy nagyobb czikket közöl, mely nemcsak a szakkörökben, hanem a nagy közönség körében is némi meglepetést fog kelteni. Dr. Horváth JánoB, ki mint iparhatósági biztos egy évtized óta működik az ipari adminisz tráczió terén és igy a viszonyokat alaposan ismeri, e czikkében nem csak azt konstatálja, hogy a szo- czialista tanok nálunk is tért foglaltak és a magyar iparos ifjúságot is meghódították, hanem kimutatja, hogy nálunk nem annyira a gyári munkások, mint inkább a kézmüiparos-segédek, sőt részben a fiatalabb kisiparosok a legnagyobb szoczialisták. S a szoezia 1 izmusnak ez a sajátságos, a külföldi viszonyoktól elütő alakulása s fejlődése adja meg a magyar ipari szoczializmusnak eredetiségét és jellegét. Ez a mi magyar ipari szoczializmusunk nagy veszélyt rejt magában hazai kézműiparunkra nézve, mert nálunk nem a gyári munkások, hanem az iparos-segédek sztrájkolnak és állanak örökös bér harezban a különben is nyomott viszonyok közt levő iparos-mesterekkel szemben. A czik részletesen ismerteti a szoczialista iparos-segédek uv n. szakszervezkedését éB egyesületeiket, s egy második czikkben kimutatja, hogy szoczialistáinknak Bu dapesten 49, az egész országban pedig 32 városban 124 egyesülete működik, melyeket a Budapesten létező magyarországi szoczialdemokrata-párt vezet s igazgat. Nyaraló és fürdözö hölgyeinknek legkellemesebb utitársuk a „Zenélő Magyarország* zenemű folyóirat, mely csekély 1—frt negyedévi előfizetési árért' 6 füzetben 60 zeneoldalon a legújabb legdivatosabb zeneujdonságokat hozva, egész fürdő idény alatt mulattatója lesz előfizetőinek. Helyesen cselekszik minden nyaralni s fürdőzni készülő, ki a helyett, hogy hangjegyei elcsomagolásával szaporítja podgyászát — előfizet a „Zenélő Magyarország“-ra melyet rendesen bárhova megy utána küldenek, s zene szükséglete, fedezve van. A most megjelent május 15-iki 10-ik szám a következő érdekes tartalommal jelent meg. VA rózsafa hullatja a virágát“ és „Haragszik a rózsám nagyon“ 2 gyönyörű dal. Id. Ábrányi Kornéltól. „Légyott!“ Polka mazurka kisgeszéni Szabó Istvántól. „Chant sans paroles“ Tcsaikovszky classikus szépségű ábrándja hegedűre. Zongora kísérettel »A távolból“ hangulatteljes salon darab Kirchner Elektől. A zenei körökben méltó feltűnést keltő vállalat a legnagyobb elterjedésre érdemes — s előfizethetni a »Zenélő'Magyarország“ kiadóhivatalában Budapesten YI. Csengery utcza 62. szám. „Hol nyaraljunk?“ Fürdő útmutató egészségesek es betegek számára czim alatt egy ügyesen szerkesztett, csinos kiállítású és érdekes könyv jelent meg, mely csaknem az összes (101) magyar fürdők-, a híresebb külföldi fürdők leírását tartalmazza és egy tárgymutatót mely betegségek szerint utal azon fürdőkre, melyek az illető betegség ellenében gyógy- eszközül használtatnak. A könyv tisztán laikusok számára llosvai Hugó szerkesztésében készült, kiadta Belgráder Zsigmond könyvkereskedő Budapesten, ára 60 kr. Ajánljuk a magyar fürdőközönség figyelmébe. EZ özgazdaság. Védelmezzétek a szőlőkerteket a peronospora ellen. Azon időszakban, melyben a szőllőtulajdonos- nak érdekében áll gondoskodni arról, hogy a peronospora fellépését megakadályozza, azt hisszük, nagyon aktuális dolog lesz egy még kevéssé ismert és mégis kitűnő, Francz^aországban már évek óta használatos védszert értekezés tárgyává tenni, mely szer a múlt esztendőben Magyarországon tett kísérletek alkalmával a várakozást fényesen igazolta, sőt felül is haladta. A rézgáliczzsirkőlisztről beszélünk, a „Fostit“ ről, egy kiváló finomságú porról, melyet külön e czélra alkotott eszközzel (fájóval) füvünk, és mely a szöllővenyige összes részeire lerakódik, és pedig úgy, hogy a venyigének mégcsak legkis- sebb része sem marad fedetlenül. A levelekhez való ragadást a zsirkő eszközli, mig a védő és támadó erőt a zsirkővel összekötött rézgálicz gyakorolja. A tett kisérletek bizonyítják, hogy a fostit, melyet júniusban hoztunk a venyigére, még késő őszszel is látható volt a leveleken ; e mellett megjegyezzük, hogy e por sohasem gyakorol oly kellemetlen hatást, mint a kékkőoldat, hanem venyige és szol lő általa szép szint nyernek, mely legkevésb- bé sem degusztáló, mint a kékkő csúnya foltjai Azáltal hogy a fostit mindennemű előkészítést nélkülözhetővé tesz és vizet nemkiván, egyrészt a kezelés könnyebb, másrészt a szállítás kényelme sebb és még magas szőlőhegyeken is fáradság nélkül alkalmazható a fostit. De ezen könnyítéseken kívül is e szernek poralakja sok előnnyel jár. Mig a por mindenhová odafér, a levelek felső és alsó részére, a törzsre és a legfinomabb hajtásokra, a kékkőoldat a leveleknek csak felső oldalait tudja megnedvesiteni, mig az alsó oldalakat —bár csak könnyedén, — érő cseppek természetszerűleg leesnek, anélkül, hogy idejük lett volna a bennük lappangó rézgáliczot lerakni. Ez előnyhöz járul még két fontos előny, t. i. .a tisztaság az alkalmazásban és az eszközök meg nem sérülése. Mig a kékkőoldat a kezelő ruháin mindig nyomokat hagy, vagy azokat teljesen is elrontja, addig a fostit, ha netalán a ruhára le is rakódik, porként eltávolítható, és amíg a kékkőoldat a fecskendőknek még réztartóit is megtámadja és idővel keresztüleszi, addig a fostit, mivel por, e káros hatással sohasem jár és még a pléh is egészén sértetlen marad. Ha még ehhez tekintetbe veszszük a teljesen kiérett és penészmentes szöllöt, mely kiváló ízléses külsőt mutat, és a fostit árát, mely a Mühle Vilmos temesvári ezég, udvari szállító által kiadott füzet szerint egy harmaddal olcsóbb a kékkőoldatnál, akkor meg vagyunk győződve, hogy a szöllőkerttulajdonosok a fos- titot saját érdekükben, — ha egyelőre megnyugtatásuk végett csak próbaképen is,— használni fogják. HIRDETÉSEK. 5219.—1895. r Árverési hirdetmény. Községi vadászati jogok bérbeadása tárgyában. Gyulaváros összes külterületein gyakor- Iandó vadászati jog folyó évi junius hó 23-án d- e. 10 Órakor a városháza nagytermében megtartandó nyilvános árverés mellett fog 6 egymásután következő évre haszonbérbe adatni. A városi területek 6 vadászterületre vannak beosztva, melyek elsejébe a város 400 hold erdő területe is benn foglaltatik. Az árverés minden vadászterületre nézve külön fog megtartatni. Kikiáltási árak: A z I-ső vadászterületre . 500 írt. a Ilik » » 50 » a III-ik | , . 109 a IV-ik » » . 100- > az V-ik * » . 50 ) a Vl-ik » - 1 . 100 » Az árverelni szándékozók a kikiáltási ár 10%-át kötelesek bánompénz gyanánt az ár- verelő küldöttségnek letenni. A bérbevevő az árverés befejeztével legkésőbb 3 nap alatt tartozik a letett bánom- pénzt egy évi bérösszeg erejéig kiegészíteni, mely a bérlet lejártáig biztosítékul szolgál. Az árverés és bérletre vonatkozó egyéb feltételek a hivatalos órák alatt a városi polgármester vagy a főjegyzőnél megtekinthetők. Gyulán, 1895. május 25-én. Dutkay It él a, 122 1—3 polgármester. 2455./1895. Pályázati hirdetmény/ Füzes-Gyarmat nagyközségben lemondás folytán üresedésbe jött községi áUatQfVOSi állásra pályázatot nyitok. Az állás 300 frt évi fizetéssel van javadalmazva; kezelési dijak szabályrendeletileg szabályozvák.. A pályázati kérvények jllliliS 10-ig.hivatalomhoz benyújtandók. Szeghalom, 1895. május 13. Ambrus Sándor4 111 3—3 főszolgabíró. •> Kiadd lakás. Gyulán, a Körös-parton fekvő házam, mely egy 4 szooás és egy 2 szobás lakást és mellékhelyiségeket, nagy kertet foglal magában, folyó évi Szent-Mihály naptól kiadó. Értekezhetni Necsof József tulajdonossal. U6 2 _g jr Ü zlet átvétel. Alólirott tiszteletteljesen jelenti a nagyérdemű közönségnek, miszerint Gyulán Féhn János, özvegye tulajdonát képező, évtizedek óta üTél«!. Tát-aa-os ezég ála|jb fennálló főszer-, anyag-, festék kereskedést átvettem, s azt saját ezégem alatt tovább vezetni fogom. A n. é. közönség szives pártfogását kérve, biztosítva a pontos és jutányos árak melletti kiszolgálást, teljes tisztelettel Egy jó családból való fiú tanonczul 109 3—3 felvétetik. a
