Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-02 / 22. szám
gye területét választván ki működési térül, a difte- ritis elleni serum oltás kísérletezésére, e czélból saját költségén leküldötte szakközegét, ki az elmúlt hetek alatt több községben foganatosította a szerűm oltásokat és pedig a legnagyobb sikerrel, moly nemes tényeért az országos vöröskereszt-egyletnek, Békésvármegye törvényhatósága köszönetét és elismerését kifejezni elhatározta, — továbbá a főispán kötelességének tartja rectificálni a múlt közgyűlési megnyitójában tett azon megrovó kijelentését, mintha a megyebeli községek egynémelyikének — köztük Csabaváros — elöljárói, felsőbb hatóságainak rendeletéit bírálatuk tárgyává tenné, mert meggyőződött arról, hogy ez téves informátión alapult,-s mint ilyent .ezúttal visszavonja, ezek után ugyancsak az elnöki megnyitónak folytatásaként, Szombathelyi Qyula főszámvevő nyugdíjazása folytán szükségessé vált kinevezéseket megteszi; ugyanis főszámvevővé Deimel Lajos eddigi tiszteletbeli főszámvevőt, tiszteletbeli főszámvevővé pedig Kiss Gyula vm. al- számvevőt, — a Deimel Lajos alszámvevőnek főszámvevővé lett kinevezése folytán megüresedett al- számvevői állásra pedig Hoffmann Béla vm. pénztári könyvvezetőt nevezte ki, — a kinevezett Deimel Lajos fő- és Hoffmann Béla alszámvevők a hivatalos esküt a közgyűlés szine előtt nyomban le is tették. Az elnöki megnyitó után olvastatik a vármegye alispánjának a múlt évi őszi rendes közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről, s a vármegye állapotáról rendszerinti jelentése mely lapunkban egész terjedelmében közölve lesz, s a mely az abban felvetett indítvány elfogadása mellett tudomásul vétetik azzal, hogy a megyebeli azon nagy- birtokosoknak köszönetét fejezi ki a vármegye közönsége, kik a megyebeli szükséget szenvedő munkás nép segélyezhetésére tekintélyes összegeket adományoztak, illetve a vármegye főispánjának rendelkezésre bocsájtattak. A közigazgatási bizottságnak 1894. évi Il-ik feléről szóló s lapunkban már közölt jelentése, — nemkülönben a vármegyei tisztikar tevékenységéről elismerőleg szóló számonkérőszéki jelentés, valamint az árvaügyék 1S94. évi állapotát feltüntető árvaszéki jelentés tudomásul vétettek. Egy vármegyei árvaház létesítése tárgyában, ezen ügy az előkészítő bizottsághoz küldetik azon utasítással, hogy a legközelebbi közgyűlés elé tegye meg véleményes javaslatát, ezen bizottság dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt, a vármegye főügyésze, árvaszéki elnöke s az indítványt tevő bizottsági tagokból lett megalakítva, — megjegyezvén, hogy ezen czélba vett vármegyei árvaház létesítése a nagyközönség megterheltetése nélkül szándékol- tatik, — mely czélra az indítvány szerint a megyebeli községek árvapénztárainak tartalék alapjai vannak megjelölve, mely árvaház idővel egy a közép osztály szükségleteit kielégítendő cseledképző intézetté fogna átalakulni. A Kossuth Lajos 1848-iki arczképének, a gr. Széchenyi Istvánéval együtt, a megyei székház díszterme részére lefestetését a vármegye közönsége elhatározza 1000 forint megszerzési költség erejéig, és ennek foganatosításával a vérmegye alispánja meg- bizatott. Az országos képviselő választásokra vonatkozó 1874. évi XXXIII. t.-cz. módosítása iránt Veres József bizottsági tag által beadott iuditványra az állandó választmánynak tudomásul vételét javasló véleményének mellőzésével, a bizottság az indítvány értelmében feliratot intéz az országgyűlés képviselő házához. A belügyminiszternek leirata, melyben a törvényhatóságnak, Albrecht kir. herczeg elhalálozása alkalmából kifejezett részvétéért O cs. és kir. apostoli Felségének köszönetét tolmácsolja — tudomásul vétetik. A csórni» puszták önállósági kérdésében leérkezett azon belügyministeri rendelet, melyben ki- mondatik, hogy csak azon puszták birnak „önálló puszták* jellegével, melyek úrbéri rendezés tárgyát nem képezték, — szintén tudomásul vétetett. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek tran8versálÍ8 állami műut gyula-csabai, valamint kondorosi átkelési szakaszának mikénti kiépítése érdekében, megye részéről tett kérelmeknek helyt adó mind két leirata tudomásul vétetett. Belügyminiszteri rendelet az anyakönyvi kerületek megállapítása ügyében, mely szerint Békésvármegyében minden egyes község, külön önálló kerületet képez, — tudomásul vétetik. A vármegyei közigazgatási bizottság előterjesztése s a leérkezett belügyminiszteri rendelet alapján elhatározta a vármegye közönsége, hat járási irnoki állás szervezését a belügyminiszteri tárcza terhére, mely állások mindegyike 480 frt évi fizetés és 100 frt lakásbérleti illetménnyel lesz javadalmazva. A cselédek kereseti adója ügyében tett feliratra leérkezett pénzügyminiszteri leirat, melyben értesíti a bizottságot, hogy az ügyet figyelme tárgyává fogja tenni, — tudomásul vétetik. / A megyei székhelyeken emelt új lakások adómentessége ügyében kelt feliratnak — hasonszel- lemben leendő támogatását kérő Nógrádvármegyei átirat — melynek az állandó választmány nézete szerint pártolaudó lenne, Veres József biz. tag felszólalása után, a bizottság egyszerűen tudomásul veszi. Úgyszintén a tárgysorozatban felsorolt többi vármegyebeli átiratok is egyszerűen tudomásul vétettek. A vármegyei házi és közúti pénztárak állásáról, azok megvizsgálásának eredményéről, valamint az azokból időközökben teljesített kiadásokról szóló jelentések tudomásul vétettek. A transversális műút czéljaira 1 millió forint s a 400,000 forintot közúti kölcsön felvétele tárgyában tett alispáni jelentések szintén tudomásul vétetnek. Ezekután a tárgysorozati sorrendtől eltérőleg soronkivül vétetett elő a csabai 4-ik gyógyszertár jogainak engedélyezési ügye, mely úgy az állandó választmányi, mint a vármegyei közegészségügyi bizottság elutasító véleményével szemben, felállással nyilvánult szavazás útján megszavaztatott, illetve annak engedélyezése iránt pártoló felirat intéztetett a belügyminiszterhez, mely határozatnak kimondása után csaknem felére olvadt le a bizottsági tagok száma, úgy hogy ezen kívül még a vármegyei állatorvos éB a vármngyci főorvos székhelyen való laká- eának kérdése provokált néhány felszóllalást, mind két ügyben a vármegye közönsége, méltányossági szempontból határozatilag kimondja, hogy felkérendő az elnöklő főispán, miszerint hatna oda a belügyminiszternél, hogy tekintetbe véve a méltánylandó körülményeket s azt, hogy a bizottság tagjainak többsége szerint, mind két hivatalos állás működési köre nincs helyhez és hivatalos szobához kötve, és kötelességszerűleg mindkettőnek az egész megye területén utazgatni kell, hogy kivételesen mind két tisztviselőnek eDgedné el, a központban lakási kötelezettséget, a megye ezen mind két határozata ellen, mint a mely a töryény határozott rendelkezése ellen lett meghozva, elnöklő főispán nyomban kijelenti, hogy felterjesztéssel fog élni. A török uralom alóli felszabadulás 200 éves évfordulója eml éke ügyében eljárt küldöttségi jelentés szerint czélbavett azon törekvés, hogy a Lu- doviceumban egy Békésmegyei alapítvány létesitessék, mivel a hunvédelmi miniszternek leirata szerint ezen alapítvány költsége 15,000 forintra menne, mely összeg pedig csak is a közönség ujabbi megadóztatása útján lenne megszerezhető, — ennek létesítését a bizottság jobb időkre halasztja. Az „Erkel11 szobor bizottságnak jelentése tudomásul vétetik s a szobrot készítő művészszel kötött ama szerződés, mely szerint a szobor elkészítése jövő év márczius 1 -re, s felállítása s, végleges átadása május 15-re tűzetett ki, — jóváhagyatik, megjegyeztetik, hogy a készítendő szobor gipsz mintázata épen a közgyűlés tartama alatt volt, a vármegyei székház kisebb tanácstermében közszemlére kitéve. A vármegye monográfiájának elkészítése ügyében eljárt küldöttség jelentése egész terjedelmében ama hozzáadással fogadtatott el és hagyatott jóvá, hogy abba még felveendő lesz Székács József életrajza és arczképe is, — különben ezen küldöttség, az időközben történt elhalálozások folytán újból következőleg lett megalakítva: a régiek közül meglevő Dobay János mélló beválasztattak: Dr. Zsilinszky Endre, Dombi Lajos, Veres József, Grócz Béla, Garzó Gyula és Oláh György a vármegye főügyésze. A járási irnoki állások szervezése folytán nyerendő megtakarítás terhére, a vármegyei árvaszéknél még egy dijnoki állás szervezése is kimondatik. A vármegyei közkórházi bizottságnak 1896. évi költsegvetéBe, mely szerint a gondnoki és ellenőri fizetéseket 200—200 frttal feljebb emelte, — jóváhagyatik. Szombathely Gyula vármegyei főszámvevőnek 30 éves működéséért, a vármegye közönsége elismerését nyilvánítva, a nyugdijválasztmány által nyugdíjaztatása iránti előterjesztése jóváhagyatik. Csaba község és Lustig Mór között létrejött adás-vételi szerződést, — bár az állandó választmány az alakiságok be nem tartása miatt jóváhagyásra nem ajánlotta, — egypár felszóllalás után a bizottság jóváhagyta. Füzes Gyár mat községének egy, 25,000 írtba kerülő községháza felépítése érdekében hozott határozatát, a vármegye közönsége jóváhagyja, mig a beküldött tervrajzot módosítás végett visszaküldi. Tót-Komlós községének a puszta-bánhegyesi megvett 1600 hold szétosztása tárgyában hozott határozata jóváhagyatik. Ezután úgy a rendes, mint a póttárgysorozatban felsorolt egyéneket, községeket érdeklő ügyek a kérelem érdeméhez képest, az állandó választmányi véleményhez képest, — mind kedvező elintézést nyertek, .8 amennyiben a tárgyalás, vagy jobban mondva, az állandó választmányi javaslatok, — minden megszakítás, illetve felszóllalás nélküli lereferálása még az első nap délutáni óráiban is folytatva lett, ezen összesen 143 ügyet felölelő közgyűlés már a második nap délelőtt 11 órára befejeztetett. Alispáni jelentés Békésvármegye tavaszi rendes közgyűlésén. (Május 27.) Méltóságos főispán úr 1 Tekintetes törvényhatósági bizottság! A vármegye állapotáról és a múlt 1894. évi őszi közgyűlés óta a mai napig közbe esett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t. ez. 68. §-a s) pontja értelmében van szerencsém tisztelettel a következőkben előterjeszteni. I. Közegészségügy. A közegészség állapota, jóllehet fertőző betegségek gyakran fordultak elő, a múlt évi őszi közgyűlés óta letelt idő alatt elég kedvező volt, a mit élénken tanúsít az, hogy a megye lakossága tavaly 3701 lélekkel szaporodott, 629-el többel, mint az 1893. évben. A fertőző betegségek leginkább a téli hónapokban fordultak elő, igazolva újból azon tapasztalatot, hogy a ragályos természetű betegségek kül- terjességükben a szerint nyernek vagy veszítenek, a mint a lakosság a községek belterületére húzódik össze, a vagy a tanyákra költözés által nagyobb területen szóródik szét, s hogy e szerint a ragály terjedésének legfőbb oka a személyi érintkezésben s igy a közvetlen fertőzésben áll. A járványosán előfordult fertőző betegségek a következők voltak: A roncsoló toroklob, a hártyás torokgjfk, a kanyaró, a fültő mirigylob, a vörheny, a vérhas, a hasi hagymáz, a hólyagos himlő és a hökhurut. Legtöbb áldozatot követelt ezek közül a roncsoló toroklob, mely a megyének minden községében előfordult, s különösen a szeghalmi járásban lépett fel vehemens erővel. Deczember hónapban hatályosan kezdetett meg a roncsoló toroklob orvoslására a Behring-féle serum alkalmazása. Meg- állapittatván ezen szer előnyös gyógyhatása, azonnal utasittattak a községek arra, hogy a mennyibon a helybeli gyógyszerek serumot raktáron nem tartanának, a BÜrgös szükség kielégítésére 4—5 adagot a község közpénztára terhére szerezzenek be, s tartsanak készletben s abból a vagyontalan betegek részére ingyen adjanak. Márczius hóban a m. kir. belügyminiszter úr leküldte megyénkbe a „Vörös kereszt egyesület* egyik orvosát dr. Torday Ferencz urat, hogy itt serum-oltásokat eszközöljön. Nevezett orvos ur a márczius és április hónapokat töltötte megyénkben, s az ezen idő alatt előfordult minden egyes difteriticus megbetegülésnél megjelent és gyógy- valamint a szükséghez képest védoltásokat teljesített. Az általa megyénkben eszközölt oltásokról és azok eredményéről ideiglenes előterjesztést tett elém, mely szerint beoltott összesen 62 beteget, kik közül csak 7 halt meg, s védoltásban részesített 560 gyermeket. Úgy a roncsoló toroklobnak, mint a többi fertőző betegségeknek minden egyes esete a hatóságoknak azonnal bejelentetett, s megtétettek minden egyes esetekben a szükséges gyógykezelési, óvó és fertőtlenitési intézkedések. A fertőtlenítés végzésére minden községnél alkalmas és állandó fizetéssel vagy napi dijjal ellátott egyének lettek betanítva. Gőzfertőtlenitő gépet beszerzett eddig Csaba kettőt, Gyula és Orosháza 1—1-et. Legnagyobb akadályokba ütközik a betegeknek az egésségesektől való elkülönítése s minthogy e részben a kényszer eszközök alig vehetők foganatba, értelmes népünk a meggyőző érvek előtt mind jobban meghajlik, s nagy része immár önként megy bele az egészségeseknek a betegektől való elkülönítésébe. Vármegyénk egészségügyének javításához igen jelentékenyen járultak hozzá az ártézi kutak. Hol ily kutak furattak a gastrikus betegségek rövid időn a legkisebb mérvre szálltak le, s mondhatni teljesen elmaradt a váltó láz. Községeink belátják az ártézi kutaknak az egészségi állapotokra való kedvező hatását, s örvendetesen szaporodnak is megyénkben az ártézi kutak. Ily kutak vannak már ; Orosházán 3, Gyulán 3, Csabán 2, Gyomán, Szent- Andráson, Szarvason, Öcsödön, Füzes-Gyarmaton, O-Kigyóson, s Békésen a fásmelléki pusztán 1—1. Munkában van Békésen, Mező-Berényben, Körös- Tárcsán, Nagy-Szénáson, Tót-Komlóson 1 — I. Az egészségügy érdekéből a községek csatornázását is folytonosan szorgalmazom. 1894-ben ide vonatkozólag nagyobb munkálatokat végeztek Békés és Öcsöd, I a többi községek is legnagyobb részt elkészítették a csatornázási terveket, s hozzá fogtak azok végrehajtásához. Az egyes községek melletti holt Kőrös részeknek friss vizzel való ellátása tekintetében megkerestem az illető ármen- tesitő társulatokat, s feliratot intéztem e tekintetben a földmivelésügyi miniszter úrhoz is, minélfogva azon intézkedés történt, hogy a társulatok hordozható szivornyákkal fogják felfrissíteni a holt kanyarok vizét. A szarvasi holt kanyarra nézve, abból a czélból, hogy az alBÓ zsilipen át friss vizzel mindig ellátható legyen, zsilipkezelési szabályzat alkottatott, e részben hozott határozatom azonban még nem emelkedett jogerőre. Nem tartom érdektelennek felsorolni e helyütt egy két adatot Békésvármegye egészségügyi statisztikájából. Működik a vármegye területén 69 orvostudor és 10 sebész, kik közül 41 községi orvos. A községi orvosok fizetésére évente 22,562 frt fordit- tatik. Gyógyszerész van a megyében 31, ezekben működik 42 okleveles gyógyszerész. Az okleveles bábák száma 207. Nem orvos halottkém csupán 5 alkalmaztatik a megyében. A közegészségügyi hatóságok az 1894. év folyamán 3123 esetben tartottak vizsgálatot élelmi szerek, italok s az egészségre ártalmassá válható egyéb tárgyakra vonatkozólag, s 49 ízben történt lefoglalás, elkobzás pedig 104-szer. Vegyvizegálat tel jesittetett 21 szer. Közhelyiségek vizsgáltattak 3909- szer. Hét éven alóli gyermekek gyógykezelésének elmulasztásáért a kihágási eljárás folyamatba tétetett 181 esetben, s megbüntettetett 90 szülő. Az iskolákban egészségügyi vizsgálat tartatott 1021-szer, lakásokban pedig 2782-szer. Himlő ellen beoltatott tavaly 9677 egyéD,ujra oltatott 8433. A népesedési viszonyokat feltüntetendő, megemlítem, hogy született a vármegyében tavaly 11,459 gyermek, halva született 347. Meghalt 7411 egyén, úgy hogy a szaporulat mint már emlitém — 3701. Legtöbben haltak el tüdőgümökórban összesen 966-an. A tüdővész egészségügyi statisztikánk szerint, általában óvről-évre, mindig a legtöbb áldozatot követeli. Ehhez párosul a tüdő gyulladás, mely tavaly 526 egyént ragadott el. A tüdő vész után legtöbben haltak el roncsoló toroklobban 775, ezt követte a sorozatban a bélhurut 707 halálozással, mely leginkább a gyermekek közül szedi áldozatait. Aggkori végkimerülésben 496 egyén halt el. Öngyilkos lett 83 egyén, s baleset folytán múlt ki ől. (Folyt, köv.) Hírek. Pünköst. „A vigasztaló Szentlélek pedig, kit az atya az én nevemben küld, az titeket megtanít mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit nektek mondottam.* E szavakkal oktatta az Üdvözítő tanítványaiban a skeptikus emberiséget. — Alkalomszerű e szavakra hivatkozni napjainkban, amikor épen a feledékeoység oly jellemző sajátja az embereknek minden dologban, ami eszményi életünkre vonatkozik. E kor reális hajlamai mellett mintegy rendszeres irtó háborút látunk minden szebb, nemesebb idealismus ellen s ki tagadná pedig, hogy az eszmény az, ami tökélyre vezet. Az emberiség legpoétikusabb ünnepnapján a felvilágosítás kegyelméért fohászkodunk: „Jöjj el Szentlélek Isten!11 Pünköst Ünnep, amely Gyulán három napig tart, — miután Pünköst harmadik napja tudvalevőleg fogadalmi városi ünnep, még pedig hitfelekezeti különbség nélkül, — megszokott ünnepi egyhangúsággal vonul el fölöttünk. Valami nagyobb szabású társadalmi mozgalom nincsen ezúttal Csabán sem, ahol a múlt évtizedekben a pünkösdi mulatságok igazán nagyszabásúak voltak, az egész mozgalom, az ezt-követő tornabáltól eltekintve, a lóversenyre szorítkozik, mely azonban remélhetőleg kedvező időben népesnek és sikerültnek Ígérkezik. A közigazgatási bizottság junius havi rendes ülése folyó hó 10-ón fog megtartatni. A vármegye közgyűlése, illetőleg annak első délelőttje népesebb volt, mint gondoltuk. A negyedik patika kérdése ugyanis nagy számban behozta a csabai bizottsági tagokat, akik azonban amidőn a közegészségi bizottság s állandó választmány javaslatai ellenére szerencsésen megszavazták a csabai negyedik patikát, tömegesen kivonultak a teremből, mely délután, amikor a tanácskozást folytatták és másnap délelőtt csaknem kongott az ürességtől. A közgyűlés lefolyásáról szóló tudósítást, úgyszintén azt illető reflekszióinkat lapunk más helyén közöljük. Előlépett tisztviselők. Tallián Béla főispán a vármegye hétfői közgyűlésén Deimel Lajos m. al- számvevőt, aki hónapok óta époly buzgalommal, mint aminő tehetséggel és hivatottsággal töltötte be a szabadságolás, majd nyugdíjazás folytán betöltetlen főszámvevői állást — főszámvevőnek, — az igy megüresedett alszámvevői állásra az eddigi hivatalában törekvő Hoffmann Béla könyvvezetőt, Kiss Gyula alszámvevőt pedig tiszteletbeli főszámvevőnek nevezte ki. Az új fő- és alszámvevőnek, akik nyomban letették a hivatali esküt a közgyűlés szine előtt, megérdemelt előléptetésükhöz szívből gratulálunk! A képviselő testület csütörtökön délelőtt 10 órakor Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt a tanácsosok termében gyéren látogatott rendkívüli közgyűlést tartott, melynek napirendjére különben csak három tárgy volt kitűzve. A bárdosparti 522. számú kis háznak N. Szabados Antalnak történt eladását 26 szóval 7 ellenében jóváhagyták. A vallás és közoktatásügyi miniszter a tanfelügyelő utján arról értesíti a várost, hogy a harmadik kisdedóvoda felállítására kért 1400 frt államsegélyt fedezet hiányában nem adhatja meg és noha Jantsovits Emil képviselő, iskolaszéki elnöki minőségében melegen érvelt a harmadik kisdedóvó mellett, mely ha a belvárosban állíttatnék fel, tekintettel arra, hogy áldozatkész szülékjiagyobb havi dij fizetési kötelezettsége mellett a városnak évenkint csupán 500 forintjába kerülne, sem ennek megszavazását, sem pedig Oláh György t. ügyész indítványát, mely szerint a harmadik kisdedóvó a nagymagyarvárosi részen állitassék fel, a többség el nem fogadta. Végül tudomásul vették a városi pénztáraknak május havi megvizsgálásáról előterjesztett jegyzőkönyvét, mire a közgyűlés feloszlott. Erkel Ferencz városunk halhatatlan jeles szülöttének szobormintázatát, mely a vármegyeház kis termében van közszemlére kitéve, e hót folyamán igen számosán tekintették meg és konstatálhatjuk, bogy a benyomás mindenkire nézve nemcsak kedvező, hanem általános a nézet, hogy a fenforgó körülmények között a konczepczió alig lehetett volna szerencsésebb. „A jenforgó körülmények közöttu ismételjük, mert amint hónapokkal ezelőtt hangoztattuk, nevezetesen hogy a kivitel jobb időkre halasztható s addig a gyűjtés akcziója folytatandó lett volna, oly czélból, ha már Erkel Ferencznek szobrot emelünk, az ne csak mell-, hanem egész szobor
