Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-26 / 21. szám

Az országos vásár messze mögötte maradt a hozzá fűződő habár szerény várakozásoknak is. Kő­bánya veszedelme nemcsak megrontotta, hanem a szó szoros értelmében tönkresilányitotta a sértés vá­sárt. A földraivelésügyi miniszternek hétfő reggeli távirata, melyben még akkor indokolás nélkül ka­tegorikus rövidséggel megtiltotta, hogy a gyulai vá- vásárról akár Kőbányára, akár Győrre sertések le­gyenek hajthatók, nagy konsternácziót keltett, mely valóságos pánikká nőtt, a midőn a tilalom oka, a szörnyű vész köztudomásra jutott. Nem emlékezünk gyulai vásárra, melyen olyan kevés vevője lett volna a sertésnek, mint ezúttal, pedig a felhajtás is ke­vésre mindössze 18—20000 darabra tehető, ennek túlnyomó részét visszahajtották, a másik kisebb ré­szét pedig nem is annyira eladták, mint inkább el­pocsékolták. A birka felhajtás, mint a tavaszi vá­sárkor rendesen, most is kicsi volt, ellentétben a szarvasmarháéval, melynek felhajtása mintegy öt­ezerre tehető, — sajnos — vevők ehhez képest kor­látolt számban jöttek és a jószág légyegesen nyo­mottabb árakon kelt, mint a minőkre a kedvező esős idő hatása alatt a gazdaközönség joggal vélt számíthatni. Ilyen előzmények után természetes, hogy a belső vásárhoz fűződő reményeket is mini­mumra kell leszállítanunk. Részletes vásári tudósí­tást különben lapunk más helyén közlünk. Amit már hónapok Óta nem irhattunk, most örömmel konstatáljuk, hogy időjárásunk az elmúlt hét folyamán egészen kedvező volt és majdnem teljesen helyrehozta az áprilisi s e hó eleji száraz­ság okozta károkat. — Majdnem teljesen — Írjuk — mert mindenben már nem tehette jóvá, nevezetesen a tengerire, különösen réti földekben, sok helyen elkésett és ott a gazdaközönségnek újra szántani s vetni kell. A vármegye minden részéből vett tudó­sítás szerint mindenütt volt elég eső, úgy hogy a föld jól megázott; a növényzet most már rohamo­san fejlődik, a tengerit e héten mindenfelé kapál­hatják. Szépen fejlődnek a legelők és kaszálók is, a gyakori eső csak a luczernára jött rósz időben, mert mindenütt renden találja. De ez elenyészően csekély kár a mérlegelhetlen haszon mellett, mit a jó esők okoztak. Vármegyénk legöregebb embere halt meg a napokban: Nagy Rácz János csorvási lakos volt, és betöltötte százötödik évét. Nagy részvéttel te­mették el. Öngyilkosság. L. Nagy András 74 éves dobozi aggastyán folyó hó 20-án felakasztotta magát. Mire észrevették végzetes tettét, meg volt halva. Öngyil­kosságának állítólagos oka: életuntság. Vigyázatlanság áldozata lön Kis Tógyer gyula várii uradalmi cselédnek három éves Teréz nevű leánya, ki 's a major udvarán egy félig vízzel telt dézsába esett és annak vizébe belefult. A szerelmes leány merénylete. Nem áldotta meg a pap a frigyüket, de a szerető hitestárs min­den hűségével ragaszkodott Varga Erzsi uj-kigyósi tizenkilenc éves leányzó Südi Pál kovácslegényhez. Szerelmüknek volt is bizonysága egy gagyogó ked­ves gyermek. Menynyire elrémült a szerelmes leány, midőn meghallotta, hogy Südi a viszonynak véget akar vetni. A leány előtt elsötétült a világ és ré­mes elhatározás fogamzott lelkében. — Midőn Südi épen arról álmodozott, hogy ezt a viszonyt, mely neki nem volt többé kedves, fölbontja, a leány egy kölcsönkért borotvával súlyos merényletet követett el ellene. A merénylő szerelmes leányt elfogták. Arra a kérdésre, miért követte el a merényletet, azt mondotta: „Ha ón nem szerethetem többé, ne szeresse őt más sem és ő sem szerethessen senkit“ A leány megígérte azt is, hogy ha a börtönből ki­szabadul és hűtlen kedvese életben marad, meg fogja ölni, mert hűtlenségét bosszú nélkül nem hagyhatja. — Vérengző czigányok. Orosházán egy korcsmá­ban nagy veszekedés volt. Rácz József (Szurkos) rovott előéletű czigány kártyázott, miközben Geren­csér Istvánnak az orrát meg-megnyomta. — Egy Dén nevű fiatal ember ezért Szurkost rendre utasí­totta, mire az roppant haragra lobbant s egy Asós Mátyás nevű czigánnyal kiszaladt a konyhába s fel­kapott egy kést, Ásós pedig egy bárdot, s meg tá­madták Dént és egy Kasziba nevű fiatal embert. — Makai Fereucz üzletvezető a veszékedők közé vetet te magát s a vad, felbőszült Szurkos Makai czornb ját két helyen átszúrta, Asós pedig Dent a bárddal vágta meg. — Szurkost, — a ki ezelőtt csak két hónappal szabadult ki a gyulai börtönből — elfog­ták s átadták a járásbíróságnak. Felhőszakadás és jégeső vonult el szerdán délután Doboz és Békés határa felett, amely teljes erejével a Szanazug, Csajka, Görge, Maró, Maksar, Roszerdő, Kamut Dánfok, Kászmány határrészeket érintette s ez irányban mindent teljesen tönkre tett. A szőllőket és gyümölcsfákat kopaszra verte, az erő lombjait - letarolta. A jégesőt felhőszakadás előzte meg oly ömléseel, hogy a viz a szántófölde­ket vastagon takarta s ezen vizbe hullott a galamb- tojás nagyságú roppant sűrű jégeső, mely nemcsak a határt pusztította el, hanem a menekülő munká­sokat is véresre verte, a csorda pedig szétfutott, nagy része pedig az erdőbe menekült, a libákat sok helyen agyonverte a jég. A zivatar egy fél­óráig tartott s ebben a jég csaknem egy negyed­órán át hullott. A szőllők és vetések teljesen el­pusztultak. E jégeső széle Gyulát is érte a sze­regyházi oldalon, de ely ritkán hullott, hogy kárt pem tett. P.-Szent-Tornyán Sváb Lajos tanyáján az or száguttól néhány lépésre egy bánfalvi asszony és ember hazafelé menvé az árokban egy kÍB hancsikot vett észre, melyből fehér kendő végei látszottak ki, a friss hant gyanúsnak tűnvén, felbontották s nagy meglepetésükre benne egy 3—4 hónapos kisded hulláját találták; a jó emberek átvitték a kisded hulláját a bánfalvi csendőrséghez a hol azt spiri­tuszba tették további vizsgálatig, a bűnös anyát a csendőrség nyomozza, de eddig eredménytelenül. Öngyilkosság. Szarvason, f. hó 17-én reggel Paulinyi Imre nyug. gazdatiszt lakásáról még reg­gel 3 órakor elment, neje 5 órakor keresésére kül­dött 3 embert, kik egyenesen az evang. ó temetőbe mentek ki utána, mivel már hetek óta jókor reggel itt szokott sétálni, — a temetőbe érve, ott látták Paulinyit egy siron ülni, kezében revolvert tartva, midőn feléje közeledtek kétszer a szájába lőtt i rögtön meghalt. — Öngyilkosságának okául zilált anyagi körülményeit emlegetik. Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint lépfene merült fel Uj-Kigyóson Bjelik András tanyáján, rühkór Nagy Imre szeghalmi s Máté Mihály sámsoni lovai közt. Az állategészségügyi óvintézkedések meg­történtek. Színészet. Szombaton Szalkayné jutalomjá­tékául szinrekorült „Bányamester,“ mely a saisonban legnagyobb számú közönséget vonzott a pavillonba, bár koránt sem annyit, mennyit a „Bányamester“-re, melynek egyedüli vonzereje kiváló szép zenéje, mint Szalkayné jutalomjátékára vártunk. A publikum sűrű tapsokkal tüntetett a Fichtenau grófkisasszony szerepét játszó Szalkayné mellett, de általában nem olyan volt a hangulat, sem a publikum, mint egy közkedveltségü primadonna jutalomjátékához illik. A darabból sokat kihagytak s valószinüleg ezért tűnt fel sokak előtt kissé érthetetlennek. Szalkayné (Fichtenau) szokott ügyességével és sympathiát kel­lőleg felelt meg szerepének fülbemászó ■ kedves dal­lamaival, mélyek bár czigánytól már régebben hal­lottuk azokat, szinte megújultak előttünk kellemes hangja által. Méltó volt mellette Tábori F. (Roderik) precíz énekével, a Szalkaynéval folytatott duettek­ben, igen kellemes hatást tett a hallgatóra, illetve szemlélőre. Szalkay (Martin) a bányamester, sok eredetiséggel és ügyes felfogással alakította a szájáé és előre nem látó munkás vezért. Nelly szerepét pedig Bérezik M. töltötte be sikerrel. Kitűnő alak volt Tarján E. (Elfrida) is, kitől mindig megszok­tuk az ügyes és kifejező játékot. Lipthay (Zwack) megfelelő alak volt g nem az ő hibája, hanem a darabé, hogy egy pár sületlen viczczel kellett trak- tálnia a publikumot. Rátkay (Tsida), Fekete (Dusel) már a darab szerint is meglehetős ízetlenek, s ők sokban túl is hajtották szerepük e tulajdonságát. Vasárnap délután igen csekély számú publi­kum előtt az „Elátkozott herczeg“ került színre elég eleven összjátékkal csalva ki a tetszésnyilvánítást a nagyobbrészt 15 éven aluliakból álló publikumból. Este a „Hortobágyi virtus“ adatott félház előtt. Uj népszínműveknél már megszoktuk, hogy nem a leg­jobb előítélettel vagyunk felőlük, s igy a „Horto­bágyi virtus“ némileg megcsalta pessimistikuB vára­kozásunkat. Nem áll ugyan olyan valami magas színvonalon ez sem, de még sem egészen a régi csapáson épült czafrangos munka, mint a legtöbb uj népszínmű, sőt meglehetős eredetiséggel van meg­írva a váratlan befejezése megmenti a chablonsze- rűség vádjától is. Alakjait sok sikerrel és igyeke­zettel alakították Liptbay (Gazda M.), Aitner Ilka (Verőn), Bérezik (Teruska) és Pénzes (Barna Laczi) szép baritonjával lekötve a publikum érdeklődését. Eredeti alak volt Szalkay is (Gyurka), kinek ehhez a genrehez tehetsége van. Rátkay, Tarján, Kaffka is megfelelők voltak. Hétfőn a „Tiszt urak a zárdában§ előnyösen ismert vígjáték került színre. A játékon meglátszott, hogy hevenyében rántották elő s nem tanulhatták jól össze, sőt Lipthay nagyon is reászorult a súgóra. Az alakok mindannak daczára sikerültek I a komi­kus helyzetek derültséget szereztek. Szalkay (Brissac) jóizü humorral felelt meg hálás szerepének éB Fekete (Sedage) is jól meg állta helyét mellette. A zárda- növendékek kedves képéből különösen kivált Ber­zsenyi Margit (Luiza) eleven játékával és tempera­mentumával juttatva érvényre szeles és szemfüle8 szerepét. Aitner (Fejedelemnő) és Tarján (Oppor- tuna) sikerrel állták meg helyüket Berczikkel együtt. Kedden Soupe kedves zenéjü |Pajkos didkoku-]& mulatatta a közönséget, helyreütve azt a csorbát, amit az előzetesen adott „Kolostorból“ okozott, mely bár poétikus kis darab, hosszas dialógjaival és ke­véssé csuososodó point-jével kissé unalmas volt. Pedig Berzsenyi (Coralie) és Szalkay (Oszkár) ne­héz szerepüket sok igyekezettel és sikerrel töltöt­ték be. A „Pajkos diákokéban ki kell emelnünk Lipthayt, ki Geier szerepében typikus fösvény ala­kot mutatott be, és nagyon megérdemelte a tapso­kat. Mellette Szalkay (Fleck), Szalkayné (Frinkr), Berzsenyi (Brand) mulattattak ügyes alakításukkal s ezúttal a kar is sok preczizitással énekeit. Szerdán újból a „Bányamester“ adatott; zu­hogó esőben, zápor és villámlás között kezdetvén meg; nem csodálkozunk, ha a publikum száma ki­csiny volt. A darab a szombati niveaun álló játék­kal és énekkel, mintegy másolata volt az előbbinek, a zápor és kis publikum miatt, természetesen hal­ványabb kiadásban. Csütörtökön 1Egy nő, ki az ablakon kiugrik“ Seribe után átdolgozott népszínművet adták negyed ház előtt, mely számához képest erejét túlhaladva tapsolt a búcsúzó félben levő társulatnak. Tarján Erzsébet (Sárkányfőyné) oly eredeti typikus anyós jellem volt, hogy a publikum, különösen a férjek (ók tudják miért) lelkesült tapsokkal honorálták. Mellette Berzsenyi tűnt ki, valamint a Törő pár Szalkayné és Pénzes, kiknek összevágó duettjeiket, miket ugyan már a Hortobágyi virtusban szóról- szóra, illetve hangról-bangra hallottunk, többször zajosan tapsoltak meg. Pénteken este félhelyárakkal a „Cziterás“ került azinre 2 uj, előttünk eddig csak a színi előleges jelentésből ismert alakkal, kikkel csak most a szini szezonunk végén volt alkalmunk megismerkedni. Szombaton a |Papa felesége“ adatott, és ma vasárnap lesz az utolsó előadás. A társulat hétfőn már a szomszéd Csabán kezdi meg előadásait. Óhajtjuk, bár — sajnos — nem igen reméljük, hogy a kicsi, de tagadhatlanul törekvő társulat nagyobb pártfogásban részesüljön a szomszédban. Törvényszéki csarnok. A részegség mentség. A törvényszék ritka bűnügyi esetet tárgyalt e bét folyamán; nevezete sen egy emberölőt teljesen felmentett és pedig jogi­lag igen helyesen. — A tény a következő: Törzsi Ferencz, (csorvási lakos 27 éves, nőtlen gépész) egy szép napon Csorváson jól mulatott s ilyen állapotban bevetődött ugyanazon este a vendéglőbe, ahol éppen tánczmulatság is volt, annyi sok cognak és törköly pálinka ivása után annyira megrészege­dett, hogy önuralmát elveszítve mindenkivel kikez­dett s igy a többek között a gangon levő Sztvorecz János napszámosba is bele kötött, s a véletlenül testvérjétől elhozott tőrrel nevezettet, akit azelőtt soha életében nem is látott úgy hasba szúrta, hogy ennek mája és bele a helyszínén azonnal Itifordult minek következtében iszonyú kínok között nem sokára kimúlt. Ezen eset 1893. évi január 7-én éjféli 1 órakor történt, midőn is Törzsit a csend őrök azonnal elfogták s börtönbe vetették, a hol ő csak reggeli 7 órakor jött magához a történtekről mit sem tudva, egész cselekményét tagadásba vette és eme tagadását mind végig következetesen meg is tartotta. A törvényszéknek vádlottat, kit dr. Berényi Ármin ügyvéd védett a törvényszéki orvos véleménye és előadásai alapján beszámithatlanság alapján felmenteni kellett. Az Ítélet annyiban nem jogerős, mert mint főben járó bűnügyet felülbírálás Végett a kir. ítélő táblához kell felterjeszteni. Országos vásári tudósítás, Gyula május 22. Tavaszi vásárunk a pünkösti ünnepek késése miatt, szinte későre esett. A sertés vásárral vette kezdetét, ha ugyan a felhajtott meny- nyiség Gyulán sertésvásár számba mehet. A kőbá­nyai zárlat még a csekély mennyiség forgalmát is gátolta, -mert onnan vevők nem jöhettek komoly vételi szándékkal. A vásárra hozott mennyiséget 18—20,000-re becsülik, de e becaü is kétesnek mondható; az árak pedig határozottan nyomottak­nak jelezhetők : 170 — 180 kilóig 30—32>2 kr, 180— 220-ig 29—30 kr., összeállított sertések 180—200 kiló súlyig 26—28 kr., sovány legelőre való 15 —17 hónapos 90—100 kiló súlyig páronként 32—35 frt, kilónként 30—33 kr; sovány legelőre való süldők 20—3Ó frt között keltek páronként, de kiló Bulyra is 25—28 krig. Jelentékenyebb felhajtások voltak : Gr. Almásy Kálmán sarkadi es vári uradalma, Gr Wenckheim Frigyes kigyósi és székudvari uradalma' Gr. Wenckheim Dénes dobozi uradalma, Gr. Ná- dasdy Ferencz Forrni Nagyiratos, Br. Gerlitzy Félix Deszki birtok, Purgli János Sofronya, Jakabfy Zol­tán Vöröskupa, Szilágyi György Kunágota, Rátz Antal Dombiratos, Kövér Antal harinsai puszta, Schvartz Lajos és Jakab Okány és Baj, Lővinger és Berger gurbai puszta, Czárán Ernő Csermő, Hol­länder Sámuel Csermő, Bigler Vilmos Puszta-Rad- vány, Balogh Ferencz Nagy-Szalonta Cserepesi bir­tok, Bak Lajos Puszta-Kűgy Biharmegye, Grósz Zsigmond Püspök Ladány stb. Vevők csakis Sza­badka, Szeged, Czeglédről voltak megemlítést ér­demlők, és ezek is akolra vették. A vásárra kelle­metlen hatást gyakorolt a kőbányai zárlatnak vásá­runkra késői és értelmetlen szövegű elrendelése. A juhvásár május 23-án. Felhajtatott körül­belül 4000 drb. vegyesen magyar juh és birka, de vevők hiánya miatt egy harmadrész visszahajtatott. Az árak következően jegyezhetők: öreg, vágni való kos páronként 16—20 frt, vágó ürü 11 —15 frt, fias anyabirka 8—11 frt, jerke 6—8 frt páronként számítva. Vágni való magyar juh kereskedők vagy mészárosok által vásárolva a minőség szerint 8—5 frtig lefelé, mig saját használatra vételek 3.50—2.50 krig történtek. A marhavásár május 24-én. A felhajtás nagyon is közepes mennyiségű, pedig nagyobb gazdaságok­ból vevők voltak; de a mi e vásáron a fő, erdélyi marha alig volt; 3—4 falka Szamosmenti na­gyon szép 1 Va és 2 éves borjú volt, a melyek vevőre is találtak. A felhajtás körülbelül 5000-re tehető, és az árak következően jegyezhetők: I. osz­tályú 6—7 éves ökrökért páronként fizettek 300— 350 frtot, gyengébb gazdálkodáshoz valókért 250— 300 frtig, 4—5 éves jó tinókért 180—250 forintig, harmadfű tinókért 150—200 frtig; első osztályú szamosmenti másod éves borjúért 125—140 frt, mind páronként. Jó tejelő fejes tehenek 100.—150 frtig, közepesek 60—90 frtig; vágóhidra való szarvas­marha nagyon kevés volt, s a mészárosok szükség­leteiket nehezen elégíthették ki. A lóvásár május 25-ikén, régidő óta nem ta­pasztalt nagymérvű felhajtással, úgy hogy már kora reggel a korlátok közei mind megteltek, ménlova­kat is szép számmal vezettek fel, az összes mennyi­ség 10,000-et meghaladóra tehető, de vevő csekély számú volt, 8 igy az árak is nyomottaknak jelezhetők. Nyereg alá finom Furiozo ménló elkelt 4—6 évesig 600 írtért, más fajú nyerges 380—550-ig; luxus hintós lovak páronként 500—650 frt, nagyobb ura­dalmakba igás lovakért fizettek 350—500 forintig 6—8 évesig, mig kisebb gazdálkodásokba 180—300 frtig páronként; fiakker parádéra 70—100 frtig vá­sároltak darabonként. A bécsi vágóhídra és a hely­ben időző állatseregletnek is szedtek lovakat alku szerint czigány protectio mellett. A belvásár ma veszi kezdetét, silány kilátás mellett, de erről jövő számunkban referálunk. HIRDETÉSEK. Eladd ház. Gyulán, a Jókai Mór utczában fekvő 58. számú házam szabad kéz­ből eladó. A ház két külön álló lakásból áll, mely 6 szobát, 2 konyhát és több mellékhelyiséget foglal magá­ban. — Értekezhetni a tulajdonos, özv. Papp Mihálynéval. m 2-2 1672./1895. A gyomai járás főszolgabirájától. Pályázati felhívás. Endrőd községben lemondás folytán üre­sedésbe jött és 500 frt évi készpénz fizetés, valamint 100 frt lakbér illetménnyel java­dalmazott birtoknyilvántartói ill ik jegyzői állásra ezennel pályázatot nyitok i felhívom ez állást elnyerni óhajtókat, hogy szabály­szerűen felszerelt kérvényeiket a folyó évi jliniUS hó l-ére kitűzött választás előtt, folyó hó 30-ig hozzám beadni szíveskedjenek. Gyoma, 1895. májuB 7. Rohoska, 104 3—3 főszolgabíró. A belső piacztéren egy jó for­galmú füszer-fizlet átsicLó. Czim a kiadóhivatalban. n81-3 2455./1895. Pályázati hirdetmény. Füzes-Gyarmat nagyközségben lemondás folytán üresedésbe jött községi állatorvosi állásra pályázatot nyitok. Az állás 300 frt évi fizetéssel van javadalmazva; kezelési di­jak szabály rendeletileg szabályoz vák. A pályázati kérvények julillS 10-ig hiva­talomhoz benyújtandók. Szeghalom, 1895. május 13. Ambrus Sándor4 111 2—3 főszolgabíró. Kiadd lakás. Gyulán, a Körös-parton íekvő házam, mely egy 4 szobás és egy 2 szobás lakást és mellékhelyi­ségeket, nagy kertet foglal magá­ban, folyó évi Szent-Mihály nap­tól kiadó. Értekezhetni Necsof József tu­lajdonossal. ne 1-8 Hirdetés. Értesitem a n. é. közönséget, hogy vendéglő helyiségemben jutá­nyos áron a legjobb házi ételek kaphatók napi, vagy havi fizetéssel. Kitűnő tisztán kezelt italok és hideg étkek a nap bármely sza­kában. Tisztelettel: Huszka József, 117 1—1 vendéglős. Gyulán, Sxarvas>utcza.

Next

/
Thumbnails
Contents