Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-19 / 20. szám

Kossuth Ferencz szalontai útjában muH vasár­napon a reggel öt órai vonattal Gyulán utazott ke­resztül. Az utazás hire már napokkal azelőtt elter­jedt Gyulán és a kora hajnali óra daczára ezren felül álló néptömeg, közötte az intelligenczia, iparos s kereskedői osztályból s különösen számos nő gyűlt össze az indóháznál lelkesen éljenezve, amidőn a Csaba-felől jövő vonat megérkezett éB Kossuth Fe­rencz alakja látható lön. dr. Frankó László ügyvéd üdvözölte pór lelkes szóban, mire Kossuth Ferencz, a szívélyes ovácziótól láthatólag kellemesen meg­lepetve szintén röviden válaszolt. „A magyar nép szereletét bírja — monda — e szeretetet annak üd­vére akarja kihasználni. Hosszú számkivetésében dicsőült atyjától Kossuth Lajostól megtanulta, ho­gyan kell majd a haza javára működnie. Hazajött, hogy annak művét megvalósítsa. ígéri, hogy teljes erejéből mindig hazája szabadságának, függetlensé­gének javára fog dolgozni.“ Végezetül szívből fakadó köszönetét mondott a személyét ért kiváló megtisz- telésért. A vonat, mely csak néhány perczig állott, erre a közönség megújuló lelkes éljenzése között tovarobogott Sarkadra, hová Kossuth Ferenczet a gyulaiak közül számosán elkísérték. Békésvármegye monográfiái bizottsága folyó hó 14-én értekezletet tartott, melyen a tavaszi közgyű­lés elé terjesztendő jelentés beszéltetett meg. Első­ben is indítványozva lett a monográfiái bizottság kiegészítése, miután abból már csak az egy Dobay János van meg; elő fog terjesztetni a Dr. Ka­rácsonyi János által Írandó „ Békésmegye története“ czimű műnek költségvetése az eddigelé megállapí­tott illustrációkkal együtt, és ezekre vonatkozólag kérelmeztetni fog a kiegészítendő bizottságnak fel­hatalmazása a további teendőkre nézve. A mű ter­vezet szerint 90 nagy 8 ad rét Ívre fog terjedni és több mint 60, megyénket érdeklő illustrátióvaNesz ellátva. Az alsó-fehér körösi ármentesitö társulat a kö­vetkező meghívót küldte szét: Az alsó-fehér-körösi ármentesi társulat 1895. évi május hó 27-én dél­előtt 10 órakor saját házában Gyulán rendkívüli köz­gyűlést, ezt megelőzőleg d. e. 9 órakor igazgató választmányi ülést tart, melyre az érdekeltség, illetve választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgy- sorozat: I. A megszavazott 220,000 frt kölcsön kö­rüli eljárással megbízott küldöttség a kölcsön enge­délyezésének feltételeire vonatkozólag beérkezett ajánlatokat jelentése kíséretében előterjeszti és eset­leg javasolja, hogy a fennálló 1.600,000 frt társu­lati kölcsönnek előnyös convertálása és az újabb 220,000 frt szükségletnek beszerzése czéljából a közgyűlés kerekszám két millió (2000,000 frt) forint a Magyar Földhitelintézettől felveendő kölcsönt sza­vazzon meg. 2. A tiszai ármentesitö társulatok kö­zös nyugdíjintézete alapszabályainak elbírálására és a társulatnak a nyugdíjintézet kötelékébe való be, vagy be nem lépése iránti javaslat megtételére ki­küldött bizottságnak tanácskozásáról felvett jegy­zőkönyvnek előterjesztése. 3. A nagymóltóságu föld- mivelésügyi m. kir. miniszter úr által a tiszavölgyi társulat központi bizottságának meghallgatása után a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrral egyetér- tőleg folyó év ápril hó 15-én 23010.—V./2.—1895. szám alatt kiadott rendeletnek előterjesztése, mely- lyel a m. kir. államvasutaknak a társulat árterén keresztül vonuló tiszavidé&i és alföld-fiumei vonalai után a társulat ármentesitési költségeihez való hozzá­járulás évi összege iránt létrejött egyességet jóvá hagyja. 4. A nagymóltóságu földmivelésügyi m kir. miniszter úrnak folyó év május hó 7-én kelt 31969.—V./2.—1895. számú, az Élőviz-asatornának rendezése ügyében hozott XIV./1895. és XV./1895. kgy. számú határozatokra vonatkozó rendeletének javaslat kíséretében való előterjesztése. 5. Békés­vármegye alispánjának folyó é,v ápril hó 30-án kelt 7450V1895. ikt. számú, a törvényhatósági bizottság által az Élővíz-csatorna rendezési czéljaira meg­szavazott 20,000 frt hozzájárulásra vonatkozó érte­sítő átiratának előterjesztése. 6. Gyula-Varsánd község képviselő testületé 5./1895. számú, a köz­ség határában a gyulavarsándi hídtól a gyula-várii határig terjedő balparti védgát és hullámtér terüle­tek használatának a társulati érdekek megóvása szempontjából évi 25 írtért a társulat részére való átengedése tárgyában hozott határozatának jelentés mellett való előterjesztése. 7. Társulati igazgató be­mutatja jóváhagyás végett az Élőviz-csatorna ren­dezése czéljából építendő zsilip miatt belebbezendő gátrészhez szükséges földterületek kisajátítására vonatkozólag létrejött egyességeket. 8. Békés köz­ség elöljáróinak folyó év május hó 9-én kelt 1807./1895. számú, a községi körgátat képező tár­sulati védtöltés szakasz padkájának korona magas­ságban tervbe vett kiépítési költségeihez való tár­sulati hozzájárulás iránti megkeresésének jelentés kapcsán való előterjesztése. 9. Időközben érkező tárgyak, folyó ügyek és netaláni indítványok. jubileum. Sárkány János szarvasi kiérd, espe­res e hó 8-án töltötte be evang. lelkészkedésének 50-ik évét; mely alkalomból Achim Adám békési kerületi esperes vezetése alatt tisztelegtek nála az evang. egyház, a főgymn. tanári kara, az evang. ta­nítók és a községi elöljáróság. Áchim esperes üd­vözölte a jubilánst, ki megbatottan köszönte meg a szives megemlékezést. Hogy ez alkalommal nem fé­nyesebb ovátióval tisztelegtek Sárkánynál, oka annak az, hogy az éltes lelkész már hónapok óta súlyos betegen fekszik. Alapkőletétel. Szent-András új községházának alapkövét a napokban tették le. Ez alkalomból az egyházi szertartást dr. Dunay Alajos plébános, az alkalmi rövid beszédet pedig Darabos Sándor ev. ref. lelkész tartotta a lakosok általános érdeklődése mellett. Este az ideiglenes községház tRnác3-termé- ben mintegy 80 teritékü közvacsora tartatott. Eljegyzés. Vejsiczky Károly, Almásy Kálmán gr. remetei uradalmi erdésze a napokban jegyezte el Ne'very Albert polgártársunk szép és kedves le­ányát Juliskát. Szívből gratulálunk! Házasság, özvegy Leopold Ignáczné kedves leányát Emmát vasárnap délután vezette oltárhoz Wolf Izidor szegedi törekvő sütőmester a zsinagó gában, mely zsúfolásig megtelt közönséggel. Az es­küvői szertarlást a n.-szalontai rabbi helyettes vé­gezte, szép beszédben kérve áldást az Ur színe előtt kötött frigyre, melyhe/. mi is legjobb szercncseki- vánatunkat fűzzük. Tánczbemutaló estély Scherer B. leányisko­lájának növendékei Neufeld Béla táneztanitó veze­tése alatt folyó hó 23-án, azaz áldozó csütörtökön, a „Gyulai kör“ termeiben a táneztanilás ünnepé­lyes bezárása alkalmából bemutató estélyt rendez­nek. Belépti dij személyenként 1 frt. Kezdete 7 és fél órakor. Bemutató rész a növendékek által: 1. Lassú magyar és ceárdás."2 Bezgő polka. 3. Franczia négyes. 4. Mazur polka. 5. Keringő 6. Les Lanciers (udvari négyes.) 7. Gyors polka. 8. Kreuz polka 9. Menuette: 6 növendék által, 10. Magyar szóló jelmezben : 4 növendék által. Hatheti szárazság után, mely már már két- ségbeejtette gazdaközönségünket, a hét utolsó nap­jaiban az idő végre valahára esősre fordult, úgy hogy szerdán és csütörtökön is volt némi csapadék, de ez csak inlrodukczióját képezte a péntek esti órákban beállott nagyobb esőnek, mely kevés pauzával tegnap délelőtti 9 óráig tartott és azután is napközben néhányszor ismétlődött. De legfőbb ideje .is volt, mert ti növényzet nemcsak hogy nem fejlődött, de végpusztulásnak nézett eléje. Az idő még folyton borongós, és további esőre biztat, amire még mindig van szükség, noha az eddiginek sem tagadható jótékony hatása. A fagyos szentek. Pongrácz, Szervácz és Bo- nifácz a hét elején végezték veszedelmes látogatá­sukat az erdők, kertek és mezők zsenge növényei­nél. A gazda emberek félelme azonban még tovább tart, egészen május 25-éig, mert akkor a negyedik fagyos szentnek, a most nevezetteknél is veszedel mesebb Orbánnak van a nevenapja Hogy miért épp május havának vannak ily hideg éjjelei, melyek az április időjárásnál is veszedelmesebbek, ennek oka azokban az eseményekben keresendő, melyek ép most folynak le az Atlanti oczeán északi részében, főleg pedig az északkeleti szelek azok, melyek jeges leheletükkel már messziről érintenek bennünket. Grönland és Labrador partjai hosszában most ván­dorolnak azok.a jégtömegek, a melyeket a tavaszi nap és az áprilisi viharok választottak el a száraz­földtől. Szakadatlan lánczban úsznak délfelé a hóval boritott jéghegyek, melyek vakító fényben ragyog­nak, ahol a napsugár éri őket és melyek körül fé­lelmes módon csapkodnak a felkorbácsolt hullámok. Nincs hajó, mely a jégdarabok közt áthatolni merne és végromlás fenyegeti azt, mely véletlenül közéjük kerül. Uj Fuudland szigetéig úsznak le a jégóriások, ahol a mexikói öbölből kiindult melegebb áramlat­tal találkoznak, a miből aztán rettenetes harcz fej­lődik ki. A melegebb viz sűrű ködöt fakaszt a jég­ből és ez a köd terjeszt aztán fagyasztó hideget, mely annál veszedelmesebb, minél nedvesebb. Ez a hideg éjjeli köd rendszerint a fagyos szentek neve- napjain jut el hozzánk, de azért nem mindig pon­tosan. Néha teljesen elmaradnak, máskor elkésnek, a hideg időjárás azonban gyakran az egész május hóra kiterjed. Megjegyezzük még, hogy a fagyos szentek nevenapja nem mindenütt esik ugyanazon naptári napokra. Németország északi részében egy nappal előbb jönnek, Francziaországban május hó 7, 8 és 9. napjain. Oroszországban egy egész héttel késnek, de mindenütt olyankor jelentkeznek.' amikor az épp kibújt és sarjadó növényzetre a legveszedel­mesebbek Tizennégy esztendő múltán. Wenckheim Frigyes gróf, tudvalevőleg még 1881-ben 5000 forintos ala­pítványt tett magasabb kiképzést kereső középisko­lát végzett szegénysorsú gyulai ifjú ösztöndíjául. A vallás és közoktatásügyi miniszter tizennégy esz­tendő múltán nyilvánítja a nemes grófnak a tanügy előmozdítását czólzó eme áldozatkész s hazafias cse­lekedetért köszönetét és elismerését. Halálozás. Kiterjedt, tekintélyes családok kö­rében keltő gyászeset városunk egyik régi, tisz­tességes polgárának id Kratochvill Józsefnek, f. hó 15-én Békésen szeretett fia Kratochvill Gyula kir. közjegyző házánál rövid szenvedés után végelgyen­gülés következtében történt csendes kimúlása. A szép kort ért érdemes férfiúnak nyolezvan éves születésnapját alig pár héttel ezelőtt megkapóan szép családi ünneppé avatták szerető gyermekei s unokái s most fájó könyekkel állták körül virágokkal dí­szített ravatalát. Temetése péntek délután volt imposans részvét mellett. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés következő: Alólirottak fájó szívvel tudatják, hogy forrón szeretett édes atyjuk, ipjuk, illetőleg nagyatyjuk Kratochvill József életé nek 81-ik évében f. év és hó 13-ik napján esteli 9 fél órakor az urban csendesen elhunyt. A boldo­gult földi maradványai f. hó 17-én délután 4 óra­kor a róm. kath. szertartás szerint a békési róm. kath. sirkertben örök nyugalomra tétettek. Az en­gesztelő szent mise áldozat pedig szintén május hó 17-én délelőtti 9 órakor.az ég Urának bemutattatott. Áldás és béke hamvaira. Gyermekei: Szénási Jó­zsef, Szénási Gusztáv, Gyulai László, Kratochvill Gyula, Kratochvill Róza. Menyei: Szénási Józsefné Nuszbek Gizella, Szénási Gusztávné Ambrus Anna, Gyulai Lászlóné Yalkovics Mária. Uno!;ái: Szénási Dénes, Szénási Gizella és férje: Wieland Sándor, Szénási Györgyi Szénási Mariska, Szénási Sándor, Szénási Gusztáv, Szénási Ilonka, Szénási Béla, Gyulai László, Gyulai Lajos és Gyulai Dezső. Vésztőn Pardi Károly, epileptikus rohamok­ban szenvedő gyöngeelméjű 35 esztendős omber, egy őrizetlen órában folyó hó 10-ikén felakasztotta magát; mire észrevették, meg volt halva. Köszönet nyilvánítás. Mindazok, kik felejtbet- len jó leányomnak temetésén megjelentek s jelen- lé tök alkalmával részvétüket kifejezték, fogadják ez utón is forró köszönetemet. id. Junászka József. 73 ÓV68 Öngyilkos. Poténi István sámsoni do­hánykertész felakasztotta magát. — Tettének oka: életuntság. Megrendítő eset történt Sámson alatt. Mcgren ditő, mert egy anyának, három kis gyermek gondo­zójának a halálával végződött. A balesetek és sze­rencsétlenségek nagy száma közt valósággal ritka­ság számba megy az az eset, melyet a következők­ben közlünk. A sámsoni hetivásárról ment hazafelé három asszony, midőn egy szintén arra tartó ura­dalmi kocsi érte őket utói, amire felszállottak. Alig haladtak tovább, midőn az egyik asszony elfojtott kiáltással vágódott a kocsi oldalához. A kocsis azon­nal megállította a lovakat, de akkorra már a sze­rencsétlen asszony halva volt. A nyakában levő kendő végét elkapta a kocsikereke s olyat rántott az asszonyon, hogy a nyakcsigolya törést szenvedett s az asszony nyomban meghalt. Öngyilkosság. Rostás Mihály kisvárosi 69 éves özvegy ember, aki egy idő óta elmezavart volt és pár hó előtt, a midőn neje elhalt, melankóliába esett, folyó hé 14-én délben háza kamarájában fel­akasztotta magát. A házban senki sem lakott kívüle 8 öngyilkosságát szomszédja vette észre, de akkorra Rostás már meg volt halva. A járványok krónikájából. E hét folyamán kö­vetkező újabb járványos betegségek merültek fel a vármegyében: kanyaró Csorváson és Füzes-Gyar­maton, roncsoló toroklob Füzes Gyarmaton és Mező Berényben, fültőmirigylob Körös-Ladányban, hökhu- rut Csabán és Szent-Andráson, hasi hagymáz End- rődön és Mező Berényben, vörheny Kőrös-Tárcsán. Állategészségügy. A vármegye alispánjához jött hivatalos jelentés szerint Kőrös-Tárcsán Hegedűs Mihály tanyáján a szarvasmarha állományban lép- fene lépett föl. Az állategészségi óvintézkedések megtétettek. A gyulai kir. törvényszék elhelyezésére szol­gáló két épületen szükségelt javítási munkálatoknak 935 frt 65 kr. költség keretén belül leendő fogana- j tositásaa nagyméltóságú miniszter úrnak | évi 14935 J. M. szám alatt kelt magas rendeletével engedé­lyeztetvén, a m. kir. állam építészeti hivatal által felvett javítási munkálatoknak biztosítása, illetőleg átvállalása czéljából árlejtés tartatik f. évi május hó 27-ik napjának dél utáni 3 órakor, a kir. tör­vényszék IV. sz. nagy tanácskozási termében, 90 frt biztosíték gyanánt leteendő készpénzzel, vagy óvadék képesnek nyilvánított 100 frt névértékű ér­ték papírral. Színészet. Az elmúlt hét az operetteké volt, a mi főkép annak tulajdonítható, hogy a társulat újonnan szerződött koloraturája megérkezett s szer­dán már meg is kezdvén működését, az igy kiegé­szített társulat belefoghatott a több hangot igénylő darabokba is, mit előbb nem tehetvén, kénytelenek voltunk a nyári szinköri darabokból összeállított ropertoire-al beérni. Szombaton a |Tüzérek a gyakorlaton8 újdon­ság került színre, megszokott számú közönség je­lenlétében. Pikáns mellékizü franczia darab, komi­kus helyzetekkel, de alakjai nem természetesek. A szereplők nagyobbrészt hozzájárultak az általános jó benyomáshoz, mit az ősszjáték keltett s igye­kezettel feleltek meg szerepeiknek. Mint mindig, úgy most is Szalkaynak (Kasimir) volt leghálásabb szerepe, s ő ki is aknázta azt teljesen, nagy de­rültséget szerezve a hallgatóknak, melyben kívüle még partnerének Tarján Erzsébet (Aubrivé Margit­nak is nagy része volt. Lipthay (Szolignak) nem elég természetes szerepét szokott ügyességével töl­tötte be, mig Sáska Ilona (Jeanette) a nem is neki való szerepben szinte bántóan színtelen volt. Rát- kay (Gaston) Tábori (Adrienne) a „kneippolók“ costümejökben, szenzácziós hatást tettek. Fekete (Fouchy), Berzsenyi (Clemeuce), Aitner (Sziréna), PéTizes (Szalusztó) tőlük telhetőleg ügyesek voltak. Vasárnap, az üres házak okozta -kasszarepa- rálási kísérletül összehozott népünnepély sehogysem tudott sikerülni ; részint a délután megeredt kis eső, részint pedig a miatt, hogy a közönségre az ilyen »komédiák“ nem bírnak már vonzerővel, bár e két dolgot meglehetősen megingatni látszik az a körülmény, hogy a bejáratoknál zsúfolva volt az ingyen publikum, belül pedig keresni kellett az embert. Este, előleges szinlap kibocsátása nélkül, a |Nánita játszották, tömött karzat és állóhely s gyér ülő publikum előtt. Az eredeti sváb családot Lipthay, Szalkayné (Náni) és Rátkay (Szepperl) utóbbi kissé túlzott éretlenséggel alakították a va­sárnapi lelkes publikum bő tapsai mellett, s a többi szereplők is elérték a kívánt hatást, Hétfőn „Lili* került színre, sokkal kevesebb publikum előtt, mint a mennyit ez a kedves ze néjü vodvil megérdemelt volna, melynek czimsze- repét Szalkayné töltötte be, k't sürü tapsokkal jutal­mazták preczizen és kifejezően elénekelt dalaiért s az általánosan ismert bájos Lili keringőt meg is ujráztatták vele. A naiv trombitás, ki később ügye­sen felhasználja az alkalmat, Szalkay (Plenchard) alakításában jutott érvényre, mig Fekete Pál (De la Grange), Lipthay (Sainte Hippothese), Rátkay (Bompán) igen sikerült alakítást nyújtottak, úgy, hogy eddig ez volt a legsikerültebb előadás, mely nagyobb publikumot is. érdemelt volna. Kedden, Szalkay javára, első jutalomjátékul a „Zsidó honvéd“ adatott, oly kevés számú publikum előtt, hogy az ottlevők szinte maguk restelkedtek az otthonmaradottakért, mikor Szalkay kinek játé­kán egyébiránt a legkevcsbbé sem látszott, hogy a meg nem érdemelt közöny alterálta volna, egy hat­szor megujrázott couplet-ját ilyen módon is variálta : „All a színkör Békés Gyulán szép csendesen, Hirdetik az előadást, mint rendesen, A szinlapot kiragasztják szép csendesen, A publikum otthon marad — mint rendesen.“ A jutalmazandó, ki ezúttal az is maradt, mert nem lett belőle jutalmazott, ha csak azt a lelkes tapsot, melylyel az ott levők akarták őt kárpótolni, nem tekintjük jutalomnak, kitűnő Durszt Izsák volt, s oly jó kedvvel és ambiczióval felelt meg szere­pének, hogy a publikum minden egyes tagja indít­tatva érezte magát, hogy két ember helyett tapsol­jon ; Liptay (Steinberger) az önző és hírvágyának mindent feláldozó bankár antipathikus alakját tö­kéletesen érvényre juttatva felelt ^neg nehéz szere­pének. Mellette (Eszter) Aitner, Berzsenyi (Laura) és Rátkay (Dávid) nyújtottak sikerült alakítást, Ber­zsenyinek erősen rontja kellemes és eleven játékát túlságos hanghordozása, miről leszokva jobban él­vezhető lenne. Rátkay buzgó, tehetséges színész, bár heve most még erős túlzásokra viszi, Szalkayné (Marosa) méltó fele volt a jutalmazandónak s Pén­zes (Blind) és Fekete (Erlich) is megfeleltek nehéz szerepeiknek. Szerdán lépett föl először a „6Wiíin«“-ban, az újonnan szerződött Bérezik M. Eliz sympatikus szerepében. Hangja nem erős, de finom, hajlékony, játéka is meglehetős, s gyönge alakjától eltekintve, megfogja állani helyét. Szalkayné (Józsi) eleven és kedves suhancz volt s fülbemászó énekszámait szo­kott kedvességével és ügyességével adta elő. Lipthay (Bizo't) Szalkay (Durand) mindkettő egyforma ügyes séggel és hatással játszott, s Tábori F. (Báróné) csinos jelenség volt és megfelelt nem épen rokon­szenves szerepének. A többiek általában sikerültén alakítottak, csak a suhanezok nem voltak elég ele­venek. Csütörtökön újból operette, a Bokor „Kis ala­muszija.* Az előadás meglehetősen vontatott és uniino nélküli volt. Szalkayné kezében lévén a czintszerep, ő még elég élvezetes volt, de Szalkayn (Tom) a valódi alamuszi, nem is csodáljuk ha bá- gyadtság volt észlelhető. Lipthay (Mac Donald) az ügyetlen nagybácsi és Bérezik M. (Sarah) Tábori Frídával (Mari) együtt mind játékuk, mind énekük­kel nem rontottak, de nem is váltak ki. Berzsenyi (Juliette) eleven és fris szobalány volt. Derültséget keltettek a rendőri alakok, a Rettenetes káplár (Kaffka) és a haszonleső Prefet (Ágh) is s a bárom gavallér Pénzes (Rémy), Fekete (Tremolie) és Rát­kay (Mervilleux) szinte epizodalakokká degradál­ták magukat. Pénteken félhelyárakkal a „Goldstein Számi“ ezúttal nem közkívánatra, adatott. A társulat ezt kasszadarabjának tekinti, I aránylag elég nagy pub­likum előtt ment ment ezúttal is, ha tekintetbe vesszük, hogy harmadszor is félház jött rá össze. A darabban magában csak annyi változás történt, hogy a Péter szerepét Pénzes helyett Kaffka ját­szotta s elég ügyesen és sympatikusan felelt meg annak. Szombaton Szalkayné jutalomjátékául „A bá­nyamester“ került színre, az előjelekből ítélve szép számú publikum mellett, amennyiben az első helyek már pénteken le lettek foglalva. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás igazgatóságától vett értesítés szerint a kiállítási falu vásárterén magyar különle­gességek, nevezetesen házi ipari czikkek a kiállítás egész tartama alatt árusíthatók, illetve megszerez­hetők lesznek E végből 22 vásári bódénak építése határoztatok el. A bódék kizárólag magyar külön­legességek és házi ipari czikkek árusítására fognak szolgálni. A bódék bérletének feltételei a következők: 1. A bódénak alapterülete után négyzetméte- renkint 8 frt térdíj fizetendő. 2. Az elárusitás a kiállítás ide vonatkozó | mellékelten megküldött szabályzata értelmében, kü­lön engedély alapján történik. 3. Az eladási engedélyért az idézett szabályzat 10. §-a értelmében havonként 5 frt fizetendő a ki­állítás pénztárába. Ezen feltételekhez képest egy 8 m. alapterü­letű bódénak bérletéből folyólag a vállalkozóra nézve a következő költségek fognak felmerülni. a) Térdij 8.5 m. után 8 írtjával 68 frt. b) Eladási engedélydíj 6 hóra 5 írtjával 30 frt. Összesén: 98 frt. Mindazok a kik különlegességek és háziipari czikkek árusítására, illetve bódénak bérletére haj­landók volnának, szíveskedjenek e részbeni készsé­güket legkésőbb e hó 2ö-éig az 1896. évi országos kiállítás kerületi bizottságának Aradon tudomására hozni. N

Next

/
Thumbnails
Contents