Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-05 / 18. szám

a mai viszonyok közt csak fele értékben terhelhető meg kölcsönnel; ha ennyivel meg van terhelve, akkor a földbirtokos hitelképessége ki van merítve, azon túl tönkre megy.

Olyan hitelintézet létesítéséről kell tehát szerinte gondoskodnunk, mely első sorban gondja alá veszi azokat a földbirtokosokat, a kik a mai föld- hitelviszonyok között a tönkremenésnek vannak kitéve, holott még mindig reális értékek tulajdonosai s igy észszerű eszközökkel s minden koczkáztatás nélkül megmenthetők. Olyan hitelintézetet kellene — úgymond — teremtenünk, mely vállalkozhatnék arra, hogy a földje hitelképességét kimerített föld- birtokosnak úgyszólván ügyvédje, pénztárnoka és tanácsadója lesz, azt terheitől megszabadítja, ügyeit rendezi s részére birtokának még tehermentes fele részét minden körülmények között megmenti

Ezt a feladatot Lévay Henrik szerint a hitel- intézet csakis egy úton oldhatná meg: a jelzálog- teher összegének megfelelő birlokrész megvásárlá sával. Hogy azonban a hitelintézet a birtokosok rendezése czéljából birtoktesteket vásárolhasson, feltétlen szüksége volna egy olyan klientélára, mely tőle az igy megvásárolt birtoktesteket késedelem nélkül átveszi.

Ilyen földet vásárló klientéla minden kétséget kizárólag bőven állana rendelkezésére a hitelintézetnek, miután a magyar mezőgazdasági válság másik szembeszökő tünete az, hogy a földmivelő-osz tály alsóbb rétegeiben meg van a földbirtok szerzésére irányuló természetes erős vágy, nemkülönben a földbirtokvásárlásra a vagyoni képesség is s mindennek daczára eddigelé ezen földmivelő elemek eladó kisebb birtoktestek hiányában, földbirtokhoz csak nagy nehezen, vagy éppen nem juthatnak. A földmivelő osztály alsó rétegeinek ez a földbirtoktól való elzártsága a legnagyobb oka ama veszedelmes mozgalmaknak, melyek agrár-szocziálizmus nevezet alatt ismeretesek s melyek a legutóbbi években annyi gondot okoztak a kormánynak és a hazaszerető magyar társadalomnak.

Alig csalódom, ha az agrárszocziálizmus gyökereit nem a hódmezővásárhelyi, vagy egyéb helyeken tapasztalt munkás-zavargásokban s nem is a külföldi szoczialisták léha és gonosz izgatásaiban, hanem mélyebben keresőm, magában a mezei munkás proletáriátus létezésében és elszaporodásában van az agrár-szocziálizmus csirája. Ha a magyar földmives elem minden rétegének: a kisbérlőnek, a gazdatisztnek, a parasztnak és a földmunkásnak is meg volna adva a mód és a jogosult remény, hogy munkája, szorgalma és takarékossága révén földbirtokot szerezhessen, az agrárszocziálizmus legerősebb éltető gyökere lenne kiirtva. A hol a föld behatásából senki sincs mindenkorra kizárva, a hol mindenki arra törekszik s mindenki elérheti azt, hogy a tulajdon szentségét maga is élvezze, ott a földbirtok és a tulajdon szentsége ellen izgató frázisok síiket fülekre találnak.

Erős meggyőződése a brosür írójának, hogy ilyen intézményt alkalmas és helyes módon csakis a magyar társadalom vagyonos és vezető része léte BÍthet és csakis a tradiczionális, hazafias, önzetlen éB takarékos szellemben. E módon és ebben a szellemben mindazonáltal az intézmény minden szub

tett, mint a szépségéről messze földön ismert bárónő minden áron egy bundát akar, még pe- dig egy oly minőségűt, amilyent közönségesen csak a czárnő és nagyherczegnők viselnek; egészen sötét, fehér pelyhekkel. Ezen állatok lete- ritése nem oly könnyű dolog. A kényszermunkára ítélt bűnöseink nagyobbrészt az arany- és ólombányákban lesznek alkalmazva, mig a bevándorlóknak van elég gondjuk földjeik kiművelésére — kik, mig habár a jobb osztályból valók, — mégis tehetetlenek. Ön azonban, mint nemes lovag, bizonyára ért a vadászat és fogásokhoz ?

— Mindent el fogok követni, hogy a bárónőt kielégítsem, — felelt Sabatzky.

— Ezt feltételeztem önről — szólt a hivatalnok. Ön ez által nemcsak önmagának, hanem nekem is nagy szolgálatot tesz. Jöjjön velem, hogy részére az úti-igazolványt kiállítsam.

így húzódott Sabatzky, a lengyel nemes, a volt nagybirtokos és összeesküvő varázshangjával a hegyek közzé, hogy a hólepte hegyeken és a jeges vidéken apró klówiákat fogdosson. Itt is lépten-nyomon a szerencse kisérte. Egy hó eltelte előtt már egy zsáknyi légértékeseba klówiák voltak együtt.

Nem mindennapi esemény volt az, midőn Sabatzky „hivatalnok-protektora* jelenthette Kotzebue bárónőnek, hogy a fiatal lengyel száműzött a kivánt klówiákat szerencsésen előteremtette és áldozatkészségéért csak egy kegyelemért esedezik: hogy azokat személyesen a kormányzóné lábai elé tehesse.

A bárónő e kérelmet örömmel teljesité. — Sabatzky — a hivatalnok által elővezetve — előbb a szép klówiákat a kormányzóné lábái elé téve, maga is a szép és hatalmas nő elé térdelt és kezet csókolt. A bárónő már az első pillanatban a csinos, fiatal összeesküvő iránt a legmelegebb vonzalmat érezte és egyelőre csak köszönetéről és feltétlen pártfogásáról biztosította . . .

(Vége köv.)

venczió, minden üzéri spekuláczió és minden idegen tőke igénybevétele nélkül is létesülhet 1 ha egyszer létesült, mint közszükséget képező vállalat okvetlenül fel is fog virágozni.

Felhívás!

Békésmegyében az ipar- és kereskedelem nem áll a fejlettség azon fokán, hogy mindazok az ifjak, kik ezen a téren óhajtanák magukat kiképezni, megfelelő alkalmazást találjanak s ennek tulajdonítható, hogy a földmivelő osztály gyermekét iparos vagy kereskedőnek ritkán neveli.

Az ipar- és kereskedelem terén működő ifjak részben megélhetésük biztosítása, részben kiképez- tetésök czéljából kénytelenek szülővárosukat elhagyni s idegenben keresni azt, mit otthon el nem érhetnek.

Ugyanígy vannak a tudományos, szellemi pályára készülő szegényebb sorsú ifjak is.

A székes fővárosban állandóan oly nagy számmal tartózkodnak békésmegyeiek, hogy immár ké pesek a közfigyelmet magukra vonni s a múltban is hasznos társadalmi tevékenységet fejtettek ki.

A társadalom kötelességeket ró nemcsak az összességre, hanem az egyesekre is s ezen kötelességérzettől áthatva, elérkezettnek látjuk az időt a

^BéRésmegyeielí Segítő-Egyesülete Budapesten“

megalakítására.

Az egyesület czélja leend a székes fővárosba feljövő, vagy itt tartózkodó bármily foglalkozású békésmegyei szegény ifjaknak életczóljok elérése czéljából erkölcsi támogatása, anyagi segélyezése.

A tagok szellemi, társadalmi és anyagi érdekeinek előmozdítása, a tagok özvegyei és árvái ügyének felkarolása.

Összekötő kapcsot akarunk létesíteni, mely bennünket egymáshoz szorosabban összefűzzön s képessé tegyen bennünket arra, hogy tömörülve kitűzött feladatunkat sikeresen megoldhassuk.

Otthont akarunk létesíteni, mely egyszersmind otthona lehessen a megyéből feljövő polgártársainknak is; otthont, mely erkölcsi tekintélyével méltón képviselhessen bennünket, Budapesten lakó békésmegyeieket.

Nagy feladatra vállalkozunk, de nem kivihe- tetlenre.

Bízunk abban, hogy az itt lakó megyebeliek közül egy sem lesz, kit czélunk nemes volta át nem hatna, egy sem lesz, ki az egyesület alapításától ily czélokkal szemben tartózkodnék. A gazdag vagy befolyásos saját megyebeliéivel gyakorolhat jó tettet erkölcsi támogatásával, a szegény bizalommal fordulhat jóakaróihoz s kérhet támogatást.

Bízunk abban, hogy a megyeiek átértik annak horderejét., ha reajok nézve hazánk fővárosa nem lesz egy idegen város s a polgár, az iparos, a kereskedő, a tanuló idegenbe jőve otthont, segítőket talál.

Éppen azért, mert bizalmunk erős, felkérjük a békésmegyebelieket, miszerint a „Békésmegyeiek segitő-egyesülete“ megalakításában résztvenni | az 1895. év május hó 19-ik napján délután 3 órakor a VI—VII. kör (Andrássy-út 39. sz.) félemeleti helyiségében tartandó alakuló gyűlésen megjelenni szíveskedjenek.

Felkérjük, miszerint már most tagokat gyűjteni s az aláírási íveket a közgyűlés előtt legalább nyolez nappal Szlovák Pál úrhoz, VII., Nefelejts- utcza 59, vagy IX, fövámház, I. emelet, 58 ajtó alatt, beküldeni kegyeskedjenek.

Budapesten, 1895. évi április hó.

A szervező-bizottság:

Thck Endre,

Ammer Nándor, Rencsisofszky Ferencz,

Bandhauer Alajos, Szlovák Kálmán,

Dvoracsek József, Szlovák Pál,

Dörfler Ferencz, Tanay József.

Neumann Soma.

Hírek.

A közigazgatási bizottság május havi rendes ülését folyó hó 13-ik napján fogja tartani.

A vármegye tavaszi rendes közgyűlése folyó hó 27-én és következő napjain fog megtartatni. Az állandó választmány első ülése folyó hó 8-ikára, második ülése pedig 27 ikére van kitűzve. A számos és közölte több nagy fontosságú ügyet tartalmazó tárgysorozatot lapunk jövő számában fogjuk közölni.

Bekésvármegye központi választmánya folyó hó 2-án délután a vármegyeház termében ülést tartott, melyen jelen voltak: Dr. Fábry Sándor alispán mint elnök, Dr. Barlóky József, Dr. Ladies László, Oláh György, Jantsovits Péter, Keller Imre, Schröder Kornél, Kövér László s Dr, Deimel Sándor, ez utóbbi úgyis mint a választmány jegyzője. Elnöklő alispán az ülést mognyitván, előadja, hogy miután az or szággyülési képviselő választók névjegyzéke az 1874 évi 33. t.-cz. 29. §-a értelmében évenként hivatalból kiigazítandó lévén, a belügyminiszter felhívta a központi választmányt, hogy a névjegyzékek kiigazításához szükséges s a törvényben előirt intézkedéseket tegye meg. Bartóky József közp. vál. tag a törvényben előirt esküt letévén, tárgyaltatott a belügyminiszternek rendelete, az 1896. évre érvénynyel bírandó országgyűlési képviselő választók névjegyzékének kiigazítása czéljából szükséges intézkedések tárgyában, úgyszintén az összeirási rovatokat leküldő belügyminiszteri rendelet is. A felolvasott miniszteri rendeletek tudomás és pontos alkalmazkodásul szolgálván, az előbbinek másolata a központi választmány minden egyes tagjának, az összeíró küldöttségek elnökeinek kiadatik, s annak értelmében az országgyűlési képviselő választók 1896. évre érvénynyel bírandó névjegyzékeinek kiigazítása czéljából, a központi választmány alábbiakban intézkedik. Azon előbbi intézkedés, melyszerint a vármegye 2 választó kerületének mindemke 3 összeirási alkerületre lett felosztva, továbbra is fenntar- tatik s ezen alkerületekre az összeíró küldöttségek következőkép alakíttatnak meg: 1- A gyomai választó kerületben: a) a gyoma, endrőd s kondorosi alkerületben. Elnök: Herczeg József gyomai, tagok Oláh János gyomai s Varga P. József endrődi lakosok; b) a Szeghalom, k.-Iadány, füzes gyarmat | vésztői alkerületekben. Elnök : Mittner László szeghalmi, tagok : Kardos Gergely körös-ladányi, Mező Sándor s Emödi Imre szeghalmi lakosok; c) a mező- berény-, k.-tarosa- s dobozi alkerületben. Elnök: M. Braun József m.-berónyi, tagok : Marti Sándor

k. -tárcsái s Tóth Sándor dobozi lakosok 2. Az orosházai választó kerületben: a) orosházi, tót-komlósi, bánfalvi, csorvási, p.-szt-tornyai és sz.-szt-tornyai, n.-szénási, sámsoni, p -földvári alkerületben Elnök: Vidovich József, tagok : Horváth János s Tóth János orosházi lakosok; b) öcsöd-szt. andrási alkerületben. Elnök: Fejér Béla öcsödi, tagok ; Dóczi Mihály öcsödi s Fabó Ernáiméi szt-andrási lakosok ;

c) a kétegyházai, gy.-várii, új-kigyósi alkerületben. Elnök: Dr. Ladies László gyulai, tagok: Argyelán

l. József kétegyházai s Dandé István gyula-várii lakosok. A mennyiben az összeíró küldöttségek bármely tagja a megbízatást el nem fogadná, az uj tag kinevezése, illetve a megürült helynek ülésen kívüli betöltésére, a központi választmány elnöke — jelentésének elvárása mellett — felhatalmaztatik. Az összeíró küldöttségek elnökei utasittatnak, hogy az összeírás határnapját, minden egyes községben, az 1874. évi 33. t.-cz. 32. §-a értelmébén, legalább is 8 nappal megelőzőleg tegyék közhírré. A befejezendő összeirási munkálatoknak, a központi választmányhoz leendő beteijesztésére, folyó évi junius hó 5-ike tűzetett ki.

Gyula városa központi választmánya folyó hó

3-ikán délután Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tartott ülésében résztvettek dr. Berényi Armin, Sánta János Popovics Jusztin, Schmidt József és Schmidt Gyula központi választmányi tagok. Az országgyűlési képviselő választók összeírására küldött ségi tagokul Popovics Jusztin, Schmidt Gyula I Kohn Dávid v. nyilvántartó választattak meg, akik a vá lasztókat junius hó 12 ikéig fogják összeírni.

G>ulaváros képviselő testületé folyó hó 6-ikán, holnap délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. Ujfalussy Gyula, városi mérnöknek hivatalos állásáról való lemondása folytán szükségessé vált intézkedésre vonatkozó polgármesteri jelentés. 2. Az iktató-kiadó hivatal külön választására vonatkozó polgármesteri jelentés. 3. A Korona épületnek bérbeadására vo natkozó polgármesteri jelentés. 4 A közutakon való hajtás, kitérés s a forgalom biztosítására vonatkozó szabályrendeleti javaslat előterjesztése. 5. Községi ismétlő- és tanyai iskolák 1894/95. évi számadása.

6. A kisdedovodák számadása és költségvetése. 7. A tanács előterjesztése a lejtmérezési munkálat tár gyában 8. Az árvatári tartalék alapból való kiutalványozására vonatkozó előterjesztés. 9. Erkel János által fúrt ártézi kút tárgyában hozott alispáni határozat. 10. Az Al8Ó-Fehér-Körös ármentesitő társulatnak 1895. évi ápril hó 8-án tartott igazgató- és közgyűlési jegyzőkönyve. 11. Ápril havában meg tartott pénztári vizsgálat jegyzőkönyve. 12. Márczius és április havi közegészségi állapotokról szóló je lentés.

A tiszteletbeli járási orvosok működési körét a közegészségügyi törvény határozza meg; a tb. járási orvosok csak illetékes főszolgabírójuktól nyert felhívás esetén járhatnak el és napidijakat csak ily esetekben számíthatnak fel. Miután a járási orvosok díjazására a vármegyének igen kis összeg áll rendelkezésére, az alispán felhívta a főszolgabirákat, hogy a tiszteletbeli járási orvost csak szükség esetén küldjék ki, s a kiküldetéseket olyképen határozzák meg, hogy a járási orvos esetleg egy napon több községet is meglátogathasson és hogy valamely felmerült konkrét eset megvizsgálása mellett egyideűleg általános szemléket is tarthasson.

Hajnal Béla békési főszolgabíró melletti köz- igazgatási gyakornok, eme állásáról lemondott.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Sándor Gábor gyulai kir. adóhivatali ellenőrt Gödöllőre adótárnoknak nevezte ki.

Veres József megyebizottsági tag, Orosháza országgyűlési képviselője, két indítványt adott be a tavaszi rendes közgyűlésre. Az egyik az, hogy a törvényhatósági bizottság festesse meg a megye termében leendő elhelyezés czéljából Kossuth Lajos 1848-iki arczképét, — a másik pedig, hogy a vármegye kérvényezze a választási törvény megváltoztatását. Milyen irányban? azt indítványozó valószínűleg a közgyűlés előtt fogja csak kifejteni.

Az orosházi polgári iskola átadása. Az orosházi községi polgári iskolát hétfőn adták át állami kezelésbe. Az átadás nagy ünnepélylyel történt. A kormány részéről Bánhegyi István tanfelügyelő volt

jelen, ki rövid beszédben köszönetét mondott a községnek és örömét fejezte ki, hogy a kormány a magyarlakta vidékeken is kezdi pártfogásába venni az iskoláztatás ügyét. Beszédet mondtak még Van- gyei Szilárd, Veres József és Nagy Lajos igazgató. Végül a tanárok letették a hivatalos esküt, mely után a tanfelügyelő átnyújtotta nekik a kinevezési okmányt.

A májusi előléptetések alkalmából a honvédtisztikar Gyulán állomásozó tagjai közül Molnár Ákos őrnagy: alezredessé, Farkas János II. oszt. százados : I-ső osztályúvá, továbbá Molnár István, Szávu György, Jankovics Miklós főhadnagyok : századosokká, Bátori Béla hadnagy: főhadnagygyá, Latkóczy Rezső és Szlávy József • tiszthelyettesek : hadnagyokká, végül: Bengeri Károly törzsőrmester : hadnagy-kezelőtisztté lettek előléptetve. — Ugyanez alkalommal a közös hadsereg tartalékából a honvédség tényleges állományába át lettek helyezve: Hidegh Sándor, Szvoboda Imre és Loys Andor hadnagyok. Szakszón Béla tart. huszár hadnagy pedig mint honvédség kötelékbeli, a tényleges állományba szintén felvétetett.

Papi gyűlés. A gyulai r. k. esperesi kerület papságának szokásos évi gyűlése ápril 29-én volt Gyulán, melyen résztvettek Kny Antal kerületi esperes elnöklete alatt: Széchenyi Lajos ez. kanonok kigyósi, Gróh Ferencz gyulai, Apostol Ubald pápai kamarás, mezőberényi, Kreznerich György sarkadi, Kozma Gusztáv csorvási, Pillmayer Marczellin ger- lai, Szauer Alajos bánfaival plébánosok, Krisztik János csabai, Szőke János orosházi administrátorok, továbbá Kópia József kigyósi, Pák Emil békési, Molitor Tádé és Bogdánffy Gyula csabai, Széles Elek, Eszes Béla, Bartos József gyulai káplánok. A gyűlést ünnepélyes szent-mise előzte meg, melyen a lelkészek egyházi diszbe öltözve vettek részt; mise alatt a gyónást és szt-áldozást végezték. A gyűlés tárgyát kér. belügyek és tanügyek megvitatása képezte. A lelkészi kar gyűlés után Gróh Ferencz plébánosnak volt kedves vendége.

A polgári iskolaszék Jantsovits Emil elnöklete alatt április 30-ikén délután 5 órakor ülést tartott a városháza termében, melyen előterjesztetett Pivár János igazgatói jelentése, mely szerint a tanulók létszáma a legutóbbi iskolaszéki ülés óta nem változott; a tanítás az utolsó ülés óta rendesen folyt és a tanerők részéről óramulasztás nem fordult elő, — a tanulók szorgalma s előmenetele kielégítő, maguk- viselete jó s igazolatlan mulasztás alig történt. — A tanévet berekesztő vizsgálatok megtartására junius 26, 27 és 28-ika tűzetett ki s pedig a vallás és közoktatási miniszter által újabban kiadott utasítás értelmében a vizsgák eltérőleg az eddigi szokástól, osztályonkint történnek és pedig az I. és III. osztályé 26-ikán, — a II. és IV. osztályé 27-ikén d. e. 8 ódától, az ének- testgyakorlat vizsgálata s zárünnepély pedig 28-ikán d. u. 3 órakor tartatik. E vizsgálatokra az iskolaszék összes tagjai meghivatnak. A jutalmak megállapítására Jantsovits Emil elnök, dr. Follmann János, Schröder Kornél és a tantestületből álló bizottság küldetett ki. Az ismétlő- iskolai zárvizsgálatok a kir. tanfelügyelő s az iskolaszék kiküldöttei jelenlétében április 7-én tartattak meg. A pusztai iskolákban a tanulók létszáma változatlan maradt, a mezei munka miatt sok tanuló hiányzik és e miatt a tanulás eredménye csekély, az évzáró vizsgálat a gyürkehelyi iskolában folyó hó 8, a szabadkaiban pedig folyó hó 9 d. u. 2 órára tűzetik ki s ezek látogatására dr. Follmann János és dr. Ladies László tagok küldettek ki. A pusztai iskolák jövő tanévi költségelőirányzata 1700 frt fedezet, 2192 frt szükséglettel elfogadtatván, a fedezetlen 492 frt hiánynak államsegély utján leendő fedezése végett a tanfelügyelő utján a közoktatás- ügyi miniszterhez felterjesztés küldetik. — A miniszter által a polgári iskolák részére kiadott uj szabályzat kiadatott a tantestületnek tanulmányozás és megfelelő javaslattétel végett. — Még több kisebb- érdekű ügy elintézése után az ülés befejeztetett.

A békési ág. ev. esperessóg közelebb Tót- Komlóson közgyűlést tart, melyen végleges megszavazás alá kerül a békési esperessóg szétosztása. Még most nincs eldöntve, hogy két-három vagy négy részro osztják-e az esperességet. Az előkészítő bizottság a négy részre való tagolást javasolta, mely szerint lett volna: Arad-békési esperes- 8Óg 32,688 lélekkel, békési felső esperessóg 34,980 lélekkel, békési alsó esperessóg 31,980 lélekkel és csanád csongrádi esperessóg 24,300 lélekkel. A közgyűlés valószínűleg úgy fog határozni, hogy a két békési esperessóg egyesittessék, úgy, hogy a geometriai határok szerint egyes részei átoszthatók legyenek az arad-bekési és csanád csongrádi espe- rességnek, nehogy annak hatvanezernyi lélekszámú legyen, emezek túlságos megkicsinyitésére.

Kisajátitási jog A kereskedelmi miniszter a békés Csanádi vasútnak Csabacsűd és Szarvas határában kisajátitási jogot engedélyezett.

Hivatali szsmlo. Adamovich Vilmos pénzügy- miniszteri titkár nyolez napon át vizsgálta a gyulai kir."Pénzügyigazgatósági, kir. adóhivatali s pénzügyőri biztosságot és mind eme hivatalok ügyvitelében kitűnő rendet konstatált.

Orosháza ünnepe czim alatt Veres József ev lelkész és országgyűlési kógviselő, Orosháza község és az ág. ev. gyülekezet alapításának 150 éves emlékünnepe alkalmából — amelyről annak idejében terjedelmes tudósítást hoztunk — kimerítően szerkősztett emlékkönyvet szerkesztett, mely a jubiláns napok leírását tartalmazza.