Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-21 / 16. szám
belvízszabályozó társulat, — mely a belvízrendezés ügyet illetőleg a kezdeményező lépést már megtette, — az iránt, bogy a belvíz rendezési ügynek állásáról társulatunkat annál is inkább értesíteni szíveskedjék, mivel felsőbb helyen a területek esési viszonyai folytán együttes megoldást igénylő munkálatok végrehajtásával járó költségekre nézve a teherviselésnek a mi társulatunkkal való közössé tétele ozéloztatik, és mert különben is méltányos és igazságos, hogy társulatunk a tervezés és költsége lés, szóval a nagyfontosságú ügy felől minden tekintetben tudomással bírván, egyszersmind befolyásának érvényesithetéséről is gondoskodhassék. A számvizsgálói jelentés a társulati pénztár állását az 1894. év deczember 31-én következőkben tünteti fel: Bevétel volt 185,643 kor. 71 fii". Kiadás volt 129,855 kor. 30 fii. Maradvány decz. 31-én 55,788 kor. 41 fii. azaz ötvenötezer hétszáznyolczvannyolcz korona 41 fillér. Követelésül maradt kezelési költség hátralékban : 27829 korona 75 fillér. Társ. igazgató és társ. főmérnök bemutatják a társulati 1.400,000 frt és 200,000 frt, együtt 1.600,000 frt Magyar Jelzálog Hitelbank kölcsönnek a lekötött 27,200 frt 63 kr. adóvisszatéritési összeg által nem fedezett évi 59,099 frt 40 kr. töke és kamat törlesztési járulékáról a földmivelésügyi miniszternek jóváhagyott ideiglenes aránykulcs alapján az 1894. évi október 3 án tartott társulati közgyűlésben ho zott határozatnak figyelembe vételével a műszakilag fejlesztett ártérre eszközölt f. 1895. évre szóló kivetésekről készült főkönyveket hitelesítés és az azok alapján kiállított bárczákat a kézbesítés iránti intézkedés megtétele végett Olvastatott ezután az ig választmánynak vouatkozó javaslata. A közgyűlés az igazgató választmány javaslatához képest a bemutatott 11 drb kivetési főköny vet annak megjegyzésével, hogy miután Csaba és Gyulavári községeknek a régi államkölcsönből általuk 1880. és 1881. években befizetett tőke rész let az 1894. évi XLLI/1894. kgy. számú határozat értelmében a folyó évben vissza fog téríttetni, — a kölcsön járulék minden társulati érdekeltre a vízrajzi osztályozás által feltételezett kivetési kulcsok alkalmazásával egyenlően vettetett ki, és hogy mi után a kölcsön járuléknak első félévi részlete f. év ápril hó 1-én volt, a második félévi részlete pedig f. év október hó I-én lesz esedékes a hitelező Magyar Jelzálog Hitelbank részére, az érdekeltség által az első félévi részlet sürgősen, a második félév részlet pedig f. év juliua 1-éig fizetendő le a kir adóhivatal, illetve községi (városig adópénztárnál, — jóváhagyja és hitelesíti, Ladies György társ elnök, Csausz Lajos társulati igazgató és Erkel János társ. főmérnök a közgyűlés felhatalmazása foly tán a hitelesítési záradékot aláírásukkal ellátják, és az ekként hitelesített főkönyveket az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságoknak megküldetni rendeli. Tárgyaltatott a f. év január 7-én tartott társulati közgyűlésnek IV./1895. számú határozatával a társulatunk és hasonló értelemben az arad-békés- megyei elő és belvizlevezetö csatorna és a Kígyós- Gyula-csabai vízi társulatok közgyűlései részéről kiküldött bizottsági tagoknak f. év márczius 7-én az utóbbi két társulatnak társulatunkba miként leendő beolvadásuk iránt megtartott közös tanácskozása eredményéről szóló jelentés. Tárgyaltatott továbbá a Békés vármegye főispánjának elnöklete alatt f. év márczius hó 12 én tartott vegyes érdekeltségi tanácskozmány megállapodásához képest ki bocsátott intézvény; tárgyaltattak ezután a arad- békésmegyei élő- és belvízlevezető csatorna és a ki gyós-gyula-csabai vízi társulatok közgyűlései által az előbb jelzett tárgyakban hozott határozatok, ezután tárgyaltatott társ. igazgatónak az ügyre vonat kozó véleményes jelentése és végre olvastatott az ig. választmánynak vonatkozó javaslata. A. közgyűlés társ. igazgatónak az ig. választmány pártoló javaslata kíséretében előterjesztett véleményéé jelentéséhez képest a három érdekelt társulat kiküldöttei között a f. év márczius 7-én tartott közös tanácskozmányban az arad békésmegyei élő és belvizlevezető csatorna társulatnak és a kigyós- gyula-csabai vízi társulatnak a mi alsó-fehér-kőrösi ármentesitő társulatunkba való beolvadásuk módozatainak tekintetében létre jött megállapodások folytán a beolvadó két társulatnak f. év márczius hó 23 án tartott közgyűléseiben, úgy erre, valamint a Békésvármegye főispánjának intézvényében reájuk nézve foglaltakra hozott határozatokat s hozzájárulásának kijelentése mellett tudomásul veszi és maga részéről a három társulat egyesülése keresztül vitelének eldöntését a szavazás eredményéhez köti, minek folytán az elnök által a szavazás elrendeltetvén, az következő eredményre vezetett: Igennel szavaztak: a) Gróf Almásy Kálmán képviselője 306 egységgel. b) Gr. Wenckheim Frigyes képv. 140 „ c) Gyulaváros képviselője 604 „ d) Csaba község képviselője 229 | e) Gr. "Wenckheim Géza képv. 136 „ f) Gr. Almásy Kálmánné képv. 94 ______*_| Ig ennel szavazott tehát 6 tag 1509 egységgel Nemmel szavazott: a) Békés község képviselője 148 egységgel. b) Doboz község képviselője 90 „ Nemmel szavazott tehát 2 tag 238 egységgel Tehát megszavaztatott a három társulatnak egyesülése 1271 egységgel. Az arad-békésmegyei élő és belvizlevezető csatorna társulat közgyűlésének megkereséséhez ké pest a tényleges beolvadás keresztül vitelével kiküldött bizottságot, — melynek tagjai Ladies György társ. elnök, Hegedűs Mihály és Szekér Gyula érdekeltségi tagok — a közgyűlés ismét azon utasítással küldi ki, hogy ez ügyben a két beolvadó társulat kiküldötteivel eljárván, jelentését a társulati közgyűlés jóváhagyása alá majdan terjesszék be. Gallacz János kir. tanácsos kerületi felügyelőnek felszólalása és az ig. választmánynak pártoló előterjesztéséhez képest a közgyűlés az Oderán alkalmazott fektethető duzzasztó művek berendezésének és kezelésének tanulmányozása végett czélba vett tanulmány útra Erkel János társ. főmérnököt a társulat költségén kiküldi. A közgyűlés az ig. választmány javaslata alapján a jelentésben foglalt előterjesztéshez képest azon esetben, bogy ha az előbbi határozatban foglaltak szerint az élővíz csatornának a Fehér-körös vizével leendő állandó táplálása czéljából végrehajtandó munkálatok költségeinek fedezésére Ígért hozzájá rulási összegek társulatunk részére teljesen biztosítva lesznek, a költségvetésileg 132,000 frttal előirányzott összegből levonva az állam által társulatunk részére azonnal folyósítható 7000 frt első folyó évi részletet és a Békésvármegye törvényhatósági bizottsága által megszavazott és szintén legott részünkre kiutalványozható 20,000 frt vármegyei hoz< zájárulási összeget, a fenmaradó 105,000 frtnyi fedezetlen költség financirozását elvállalja és az előállítási költségekkel együtt 120,000 frtnyi dij kölcsönnek felvételét a szavazás eredményéhez köti, — minek folytán az elnök által a szavazás elrendeltetvén a fenti eredményre vezetett. A közgyűlés ez alkalommal elrendeli azt is hogy az 1894 év november hó 12-én tartott közgyűlésben megszavazott 100,000 frt és a most megszavazott 120,000 frt összesen tehát 220,000 frtot tevő kölcsön együttesen és pedig sürgősen lebonyo litassék. A kölcsön körüli eljárással Ladies György társ elnök, Csausz Lajos társ. igazgató és Erkel János társ. főmérnökből alakitott három tagú küldöttséget bizzza meg. Végre Gallacz János kir. tanácsos kerületi felminthogy a 70,000 frt állami hozzájárulásnak nem egy dód, hogy felolvasása unalmas volt, szánalmasan mosolyog rajtad, ha a poétának és a novellistá-1 nak ezt mondod, akkor holtig ellenséged lesz s ez esetben rosszul járnál, ha vele éjjel például a Bárdos hidjánál találkoznál; de ha nem is tesz kárt benned, úgy legalább el lehetsz rá készülve, hogy rövid idő alatt az a hir terjed el rólad, hogy érzéketlen rinoczerosz vagy, akinek dunsztja sincs a szépről. Az ilyen felolvasó mielőtt lelép a pódiumról, zsebébe teszi a felolvasást, s mind két kezét előre nyújtva halad a publikum közt, hogy el ne szalajtson egy gratulatiót sem. Ha nem gratulálsz neki, megáll előtted, : addig néz rád baziliszkus szemeivel, mig ijedted ben meg nem gratulálod. És most érek a felolvasók azon fajához, a mely rettenetesebb a krokodilusnál, gyilkosabb a tigrisuél, s hátborsództatóbb a villa és a tányér összenyiszszanásánál. Ez a rettenetes faj, most ijesztőleg el van terjedve, felkeres mindenütt, utánad megy és kínoz, apró tűkkel szurkál s a talpadat csiklandja. Ez a rettenetes faj az úgynevezett szellemes felolvasók faja. Ezek csak azért születtek, hogy embertársaikat kinozzák. Egy viezért nem csak az igazságot ölik meg, nemcsak a szavak nak és a történelmi tényeknek vágják le a fejét, hanem embertársaik nyakát is készek kitekerni. Ahol egy ilyen megjelenik, onnan minden ember meneküljön és dicsérje az Urat, hogy eb* bői a fajtából többet nem teremtett. Ez a felolvasó elegánsan van öltözve, arany czvikkerje és arany gyűrűi vannak. Egy mondatba 3—4 nyelv szókincsét dagasztja össze és igyekszik minél érthetetlenebb lenni. Olvas néha egész órán át, és ezalatt könyörtelenül mondja el a legroszabb viczeket. Előránt minden vicz gyűjteményt a lőcsei kalendáriumtól kezdve < rebeszszer naptárig és ezekkel a szegény publikumot elcsigázza, elgyötri úgy, hogy mikor végre feláll, az emberek mozdulni sem tudnak, hanem esdő szemekkel tekintenek az égre irgalomért. (Vége kör.) összegben és a munkálat megkezdésekor leendő fo- lyósithatása miatt az első folyó évi 7000 frt hozzájárulási részlet levonása után 63,000 frtot kölcsön útján kell a társulatnak beszereznie, az előállitással felmerülő veszteségeknek társulatunk részére neta Ián megtakarításokból leendő megtérítése iránt fel sőbb helyen pártoló előterjesztést fog tenni, — Gallacz János kir. tanácsos beleegyezése folytán jegy zőkönyvbe iktattatik. A közgyűlés az ig. választmány javaslatához képest a földmivelésügyi miniszter rendeletének tisz teletteljes tudomás és alkalmazkodás'ul vétele mel lett, társ. főmérnöknek a magas miniszteri határo zat figyelembe vételével készült műszaki javaslatát mely szerint a társulat műszaki ártérfejlesztese'nél alapul szolgált 1855. és 1881. vfzszinek alá eső területek egymásközti hozzájárulási arányát akként ál lapítja meg, hogy az 1855. évi vizezi n alá eső te rületek költségviselési aránya az 1881. évi vízszín alá eső területekhez képest legyen mint 4 az 1-hez mellyel szemben Csaba község képviselője Haan Béla érdekeltségi tag a 6 az 1-hez arányt inditvá nyozza, a közgyűlés az arány megállapítását szava zás útján határozza eldönteni, minek folytán az el nők által elrendelt szavazás következő eredményre vezetett: Szavaztak 4 az 1-hez arány mellett: Gróf Almásy Kálmán képviselője 306 egységgel Gr. "Wenckheim Frigyes képv. 140 Gyulaváros képviselője 604 Gr. Wenckheim Géza képv. 136 Békés község képviselője 148 Gr. Almásy Kálmánné képv. 94 Doboz község képviselője 90 Összesen 7 tag 1518 egységgel A 6 az 1-hez arány mellett a) Csaba község képviselője 229 egységgel Tehát megszavaztatott a 4 az 1-hez arány 1289 egységgel. Ezzel a közgyűlés -— miután klgrmos búza. A beérkezett meghízható adatok alapján összeállítva az összes hét járás termés átlagát, egy kát. holdra 7 mm. búza szem termés esik. A tavaszi búza csekély mérvben termeltetik, s ez évben silány hozamot is adott. Az átlag termés alig érte el a 4.50 mmázsát. Rozs. Évről-évre jobban terjed vármegyénkben rozs termelése, s ez, tekintve, hogy nincs annyi csapásnak kitéve mint a búza; s tekintve, hogy hozama átlag jobb, mint a búzáé; s tekintve végre, hogy legtöbb évben keresettebb mint a búza, helyes is. Átlag termése 7 mm. de az ára és kereslete ez évben felette rossz volt, s alig lehetett 4- 4 frt 50 kron értékesíteni, s ez okozta, hogy a legtöbb gazda nem is adta el, hanem kukoricza helyett — mely ez évben mi sem termett, — részint sertés, részint marha hizlalásra, részint pedig a jószág takarmá- yozására fordította. Árpa. Az árpa, mely normális évben jelentékeny jövedelmi forrása a mezőgazdának, ez évben vajmi mostohán fizetett. Átlag termése alig tehető mmázsára, de ezen átlagot is csak néhány járás jobb termése adja ki, mert egyes határokban, minők a szt.-andrási, szarvasi, csorvási, orosházi melyeket a pásztás esők is elkerültek, alig adta meg vető magot, — szalmája pedig oly alacsony és sovány maradt, hogy alig volt bemunkálható. ő&zt árpa. Kevés termeltetik, pedig mint ta- armány árpa az első helyen áll, mert sokkal bőebben terem mint a tavaszi, de igaz az is, hogy több calamitásnak is van kitéve, de ha ősszel jól megerősödhet s a tél szigorát kiállta, biztosan jól sikerül, mert mire a nagy hőségek beállnak, már kifejlődött állapotban van. Zab. A zab az árpával jóformán egyenlő silány termést adott, s miután vármegyénk területén zab termelése még mindig nincs kellőleg felka- olva, s még mindig csak a helyi szükséglet ará- yában vettetik, bizonynyal a helyi szükséglet sem lett a terméssel fedezve, s igy a helyett, hogy a keresett és a jól fizetett terményből jövedelmet yerne a termelő, még saját szükséglet fedezésére is magas áron keilend beszereznie, avagy más erős takarmáuynyal pótolnia. Köles. Számba alig vehető mérvben lett vetve, termést is csak itt-ott hozott, s vagy takarmá- yul vágatott le, vagy lelegeltetett. Átlag termése % mmázsa tehető. Kukoricza. Még a múlt 1893. évben egész augusztus hó közepéig alig volt remény terméséhez, addig a múlt évben a nyár középéig a legdusabb termést ígérte; ámde az 1893-ik évben az augusztus hóban beállt esőzés a növényzet gyors fejlődésére oly kedvező befolyással volt, hogy nem remélt nagy és minőségileg is kitűnő termést adott, — addig az 1894. évben a négy hónapon át tartott szárazság következtében a kukoricza vetések teljesen vissza maradtak, s nemcsak hogy csövet nem hoztak, de szár is, — mely podig, nálunk jelentékeny takarmány pótlék, — oly kicsiny maradt, hogy vidéken még le sem vágták, hanem legelő hiányában, lelegeltették. A hüvelyesek. Általában silány hozamot nyuj tottak, s ez is jelentékeny befolyással van a szegényebb osztály táplálkozására. Takarmány bükköny itt-ott, hol a körülmények kedvezőbbek voltak, 4—5 mmázsa terményt adott. III. Ipari törvényekül dohány termésről számadatokban még nem számolhatunk be. A beérkezett adatok és jelenté- után az átlag termés mintegy 6 mmázsára tehető kát. holdanként. A nagy szárazság, miáltal a levelek nprók maradtak, ami a beváltásnál már elég hátrányos leend a termelőkre A minőség jobb a) b) c) d) e) 0 g) még néhány nagy közönséget kevésbé érdeklő ügyet tárgyalt le befejeztetett. ■ Békésvármegye 1894-ik évben. (Folytatás.) A búzatermés daczára a kedvezőtlen időjárásnak és a hesseni légy nagy mérvű kártételének, — középszerűnek mondható mennyiségileg, s kitűnőnek minőségileg, mert általános volt a 80—84 múlt évinél, mert a szárítási idő igen kedvező volt, s mert a termés nagyon is közepesen ütvén ki, a pajták bőségesen feleltek meg a szükségletnek. Repczé. Evről-évre inkább kiszorul a vetés forgóból, s csak kis mérvben termeltetik. Átlagos hozama ez évben is alig érte el az mmétérmázsát. Kenderkóró. A kenderkóró termelése mely a múlt években némi lendületet vett, majdnem teljesen el volt hanyagolva. A ezukorrépa termelése szépen kezdett már vármegyénkben terjedni, s hozamával a termelők meg is voltak eddigelé elégedve, ámde az ez évi termés igen minimális lévén alig adott nagy átlagban 50 mmázsát, — félni lehet, hogy rossz hatással lesz a termelés terjedésére nézve, mert sajátságos, de igaz, hogy ha búza, kukoricza, avagy más már ősidők óta ismert termény egyszer vagy máskor, — vagy több évben is, — mint a rozsda dús években a búza, — nem sikerül, ez nem akadályozza annak újból való tovább termelését, de a még kel lőleg meg sem szokott ezukorrépa, kender vagy más cultur növény ha egyszer nem sikerül, annak termelésétől azonnal húzódnak gazdáink. A czikoria termelés egy-két törekvő gazda által felkaro.ltatott, s a termés után nyert jövedelem kielégítőnek is találtatott, ámde mert az aszaló készületek felállítása egyes kis gazdának nagyon költséges lenne, a nyert termény szállítása pedig a jövedelem nagy részét felemészti, mert Kassáig a hol a czikoria gyár van egy vaggontól 58 frtot kell fizetni. A seprű czirok termelése lassan bár, de mégif kezd némi tért hódítani; értesülünk szerint azok a kik azzal kísérletet tettek, nem bánták meg, de sőt nagyobb területen készülnek termelni, s méltán, mert egy hold czirokvetés után az idei rossz időjárás mellett is nyertek 5 —8 mmázsa bugát és 16—20 mmázsa magot, mely utóbbit mint erőtakarmányt igen czélszorüen lehet értékesíteni. (Vége köv.) 1194-5. £ 1895. szám’ Hivatalos hirdetés. Gyula városa 1895. ávi állandó illetmények és a IV. oszt. kereseti adó lajstromok a január és február havi adó előirás és törlések jegyzéke és a tőkekamatadó kivetési lajstrom, a tek. kir. pénzügyigazgatóság áltál érvényesítvén, folyó hó 22-től 30-ig a városi adóhivatalban közszemlére vannak kitéve. Azon adózók, a kik eme lajstromokban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt, felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1895. április hó 19. Dutkay Béla, polgármester. 493/1895. ikt. sz. A gyulai kér. betegsegélyzö pénztár elnökségétől. Hird.etr2Q.én3r. A gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár igazgató-elnöksége ezennel közhírré teszi, hogy folyó évi ápril hó 15-én d. e. 9 órára Gyulán a saját helyiségében tartani szándékolt II-ik évi rendes közgyűlése, a kiküldöttek részvétlensége miatt nem lévén határozatképes, megtartható nem volt. Az alapszabályok 27-ik §-ának negyedik bekezdése értelmében annak ujabbi határidejéül folyó évi május hó 5-ik napjának délelőtti 9 órája tűzetik ki, melyre a t. közgyűlési kiküldöttek azon megjegyzéssel hivatnak meg, hogy ezen közgyűlés az élőbbén^ közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak felett fog — tekintet nélkül a megjelentek számára — határozni, s hogy erre külön személyre szóló meghívók szétküldetni nem fognak. Gyulán, 1895. ápril hó 17-én. •A-zi igrazg'ató-elaa.ölsség': Diósy Béla, Sál József, ig. titkár. 88 1—2 ig. elnök. Hírek. Lapunk mai számához „A várad velenczei mű- kertészeti telep“ rózsa- és növény árjegyzéke az 1895-ik évre van csatolva. A húsvéti napokat mint mindig, úgy most is kegyelettel ülte meg városunk lakossága, s pedig hitfelekezet különbség nélküli lakossága, amennyiben az összes hitfelekezetek húsvétja egy időre esett. Az áhitatos hangulat, mely már a nagyheti szertartásokkal kezdődött, folytatását találta a húsvéti ünnepnapokban. A templomokba sűrűén özönlött a hivek serege s a tömjénfüst lassan szálldogáló felhői növelték a vallásos buzgalmat. A húsvét külső képe azonban kevésbé volt ünnepi, mert az ünnep első napjára visszatért szeles, hideg idő valóságosan megvaczogtatta azokat, akik felöltő nélkül mentek ki az utczára. A locsolódás régi szokása ugyan már erős hanyatlásnak indult, de azért még jó ideig nem kell tartaniok a leányoknak, hogy nem kapnak húsvét másodnapján egy kis rózsavizet. A fiatal emberek mindenféle fifikus eszközzel, csudaszerszámmal felfegyverkezve, indultak most is hölgyismerőseik látogatására, hogy egy véletlen pillanatban illatos meglepetésben részesítsék őket, az apróság pedig ősi szokás szerint itezés üveggel járt az utczán, alig tudván épségben haza- czipelni a sok piros tojást, melyei a kis lányos házaknál megajándékozták őket. Szabályrendelet jóváhagyása. A belügyminiszter a vármegye által készített ügykezelési szabályrendeletet jóváhagyta. A régész- és müvelődéstörténelmi társulat tudvalevőleg elhatározta, hogy „Békésvármegyei közművelődési egylet“-té alakúi át. Az ily értelemben átdolgozott alapszabályokat Oláh György elnök a napokban terjesztette be a vármegyéhez, ahonnan jóváhagyás végett felküldika belügyminisztériumhoz. Szombathelyi Gyula megyei főszámvevő, akit a törvényhatósági bizottság hosszabb időre szabadságolt, gyöngélkedése folytán nyugdíjazásért folyamodott a vármegyéhez. Gyulavárosa 1895. évi költségelőirányzata ama tétele ellen, hogy a körgátépitési kölcsön évi annuitása a III-ik csoportbeli államadókra vettetett ki, Huszka János és társai tudvalevőleg felebbezés- sel éltek a belügyminiszterhez, aki idestova háromnegyed évi huzavona után felebbezők kérelmét mely szerint a körgát költség az összes . adókra — tehát a földadóra is rovassák ki, — elutasította illetőleg a képviselőtestület és vármegye határozatait indokainál fogva jóváhagyta. Egyben megtagadta felebbezők ama kérelmét is, hogy a város földjeire kirótt körösszabályozási költség a városi adó második csoportjára vettessék ki,
