Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-13 / 2. szám

I ;cüsitaaá,L’a. Sokáig vajúdott az a kérdés, hogy *M)álra hozassanak-e katonai zenekart? ezt a pén­teken este tartott nagybizottsági értekezlet igenlőleg döntötte el, még pedig ama kötelezettséggel, hogy a katonai zenekar okozta nagy költségtöbbletből ered­hető deficzitet a rendezőség fogja fizetni. — A ka- aki zenekaron kívül természetesen lesznek czigá- ,'ok is, akik úgy a Konti-íé\e walczert, mint a Nagy Zoltán, által irt csárdást már betanulták és egész praecise játszák. —- Nagy gondot fordít a readeíöség, melynek igen csinos jelvénye Békésvár- aegyének fémből kivágandó czimere, a báli helyi* . ségek dekorácziójára, a vármegye lépcsőházát déli 1 növényekkel díszítik, a kapu alatt díszruháé haj- V duk és őrök fognak állani. Amióta a hölgyközönség > megnyugodott és kölcsönösen megállapodott benne, 1 hogy a bálban egyszerű öltözékben fog megjelenni, — és óhajtandó hogy erről azok is tudomást vegye-l nek és'konzékvencziákat vonjanak le, akik fényés és drága báli toilett luxusát megengedhetnék ma­guknak — a bál népessége, nevezetesen bálképes hölgyközönségünk csaknem teljes számban való meg­jelenése biztosítva van. Sokan, igen sokan jönnek vidékről, nevezetesen Csabáról, Békésről, Szarvas­ról, Gyoméról és a Sárrétről is, annyi vidéki nő évtizedet meghaladó idő óta nem volt megyei bálon, mint ezúttal jönni Ígérkezik, de bármennyien legye­nek, az minden kétségen felüli tény, hogy kétszer annyi lesz a tánczoló fiatal emberek száma, mely körülmény ped’g a mulatság sikerének legfőbb biz­tosítéka. Polgári kör bálja. A gyulai polgári kör sike­rült mulatságainak számát az idén is szaporítani • fogja egygyel. Ugyanis?, — mint halljuk, — jövő hó 16-án szombaton, saját helyiségeiben bálát rendez. E kedélyesnek Ígérkező mulatságra eleve felhívjuk a lányos mamák a a tánozkedvelő fiatalság figyel­mét. A meghívók egyébként még a jövő hét folya F mán ki fognak bocsáttatni. A „Gyulai kor“ rendes évi közgyűlését a saját ályíségében folyó hó 13-án ma délután 5 órakor artja meg, amelyre a kör tagjai tisztelettel raeg- nivatnak és a megjelenésre felkéretnek. Tárgysoro­zat: 1. Igazgatói jelentés a kör múlt évi állapotá­ról. 2. Az 1894. évi pénztári zárszámadás 3. A választmány indítványa a helyben állomásozó m kir. honvéd tisztikarnak testületileg leendő felvé­tele tárgyában. 4. A kör könyvtárnokának jelentése a könyvtár állásáról. 5 Az 1895. évi költscgelő- I irányzat. 6. Esetleges indítványok. 7. Tisztujitás. Az iparos ifjúság önképző- s betegsegélyzö- ' egylete február 2-iki báljának meghívói e hét fo­lyamán hordatnak szét; a bál, mint á farsang egyet- szorosabban vett polgári tánczmulatsága iránt uy már most az érdeklődés, a rendezőség is buz­gón működik a bál sikerének biztositásón. BÚCSU-estély. Az egyetértés, összetartozandó- ság és bajtársiasságnak szép ünnepélye folyt le pénteken este a „Komló" vendéglő éttermében; ugyan is Zorics Pál az eszéki 28. honvéd gyalog ezredhez áthelyezett őrnagy és a marosvásárhelyi 9. honvéd huszár ezredhez áthelyezett csak kará­csonykor kinevezett Stahó huszár hadnagytól búcsúz­tak bajtársai, kik az estélyen családtagjaikkal nelentek meg. Vacsora után Fürdők ezredes fel- Emelkedvén fejtegette, hogy a honvédségi intéz- Kénynek, — mint egy nagy törzsnek — egyes ágai (állathatják ugyan leveleiket, de csak azért, hogy zok más alakban ismét a törzsnek erősítésére és asznára szolgáljanak, kiemelte a bajtársak tiszteletét, zeretetét és ragaszkodását, melyet az által tanusi- attak,' hogy teljes számban megjelentek, ezután '.orics őrnagy érdemeit, ki a gyulai lőtérrel egy maradandó emléket emelt magának, végül kívánta, hogy uj otthonában is úgy érezze magát, mint itt. Később Dutkay Béla polgármester búcsúztatta el Zorics őrnagyot úgy a maga, mint a város közön­sége nevében, ezután pedig Nagy őrnagy mondott a^bajtársak nevében rövid de megható búcsú-beszé­det, melyekre Zorics őrnagy válaszolt megköszönve a tiszteletnek ezen nagyfokú nyilvánítását A ke- F'f délyes estély V, 12 órakor véget ért. A gyulai nő egylet rendes évi közgyűlését folyó évi január hó 27-én, délután 3 órakor fogja az ár­vaház termében megtartani, melyre a tisztelt tagok fk 'zennel meghivatnak és számosabb megjelenésre *->tnek. Tárgysorozat: 1. Az 1894-ik évi közgyű- egyzőkönyvének hitelesítése. 2. Pénztári szám- előterjesztése. 3. Raktári számadásról s be- •t adományokról jelentés. 4. Az egylet által se- yezettekről jelentés. 5. Az egylet által felruhá- t iskolás gyermekek névsorának felolvasása. 6. ■ időközben megüresedett raktárnoknői állás be „ése. 7. Számvizsgálók megválasztása. 8. Indit- ^üyok s netán előforduló ügyek tárgyalása. A gyulai nőegylet 1894. évi pénztári forgalmi, jövedelmi és vagyon kimutatása. Bevételek : 1) Pénz tári maradvány 1893-ról 7519.72, 2) Alapiványi tőkékből —. —, 3) Alapítványi kamatokból 37.—, 4) Tagsági díjakból 453.30, 5) Alapítványi kamatok 'hátralékaiból —. 6) Tagsági díj hátralékok­ból 3.—. 7) Letéti kamatokból 378.04, 8) Kegyes adományokból; és pedig: Uj évi adományok­ból 160.—, I. Gyulavárosi takarék pénztártól 35.—, Néhai Mannheimer Náthánné családjától 5. —, Békés­megyei takarék pénztártól 100.—, Gróh Ferenc? plébános adománya 50.—. Műkedvelői előadás jö­vedelme 229.18, — 579.18, Összesen : 8970 fit 24 kr. Kiadások.: 1)Rendes segélyezésekre 805.—, 2) Sze gény gyermekek ruházására 119,12, 3) Lakbér segély 3.—, 4) Szolgálati dijak ■ 81. , 5) Rak­tárra 60.—, 6) Számlákra 22.—83, 7) Külön­félékre —. 40, 8) Stefaniumra 123.70, Ossze-l sen 1215 frt 05 kr. — Bevételek összege : 8970 frt 24 kr, — Kiadások összege : 1215 frt 05 kr. Maradvány: 7755 frt 19 kr. — Vagyon szapo­rulat : 225 frt 69 kr. A távbeszélő második kapcsolója, melynek megküldése keddre volt kilátásba téve, tegnapig sem érkezett meg, ez az oka, hogy múlt heti hí­rűi.k, t. i. hogy a helyi hálózatban a távbeszélés már a hét folyamán lett volna megkezdhető, vára kozás ellenére nem valósult meg. De ami a lefolyt héten késett, reméljük, ezen a héten nem fog múlni. Halálozás. A kir. pénzügyigazgatóságnak egyik évtizedek óta becsülettel működő munkás tagja, Wegrosta János péntek éjjel hosszas szenvedés után meghalt. Hivatalnok társai s hozzátartozói szívbői fájlalják a jóravaló derék ember elhunytát. Teme­tése ma d. u 3 órakor lesz. A halálesetről gyászoló özvegye s a kir. pénzügyigazgatóság tisztikara külön külön adtak ki jelentést. Utóbbiaké következő: A gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság tisztikara szo­morodott szívvel jelenti: Wegrosta János úrnak, m. kir. p. ü. ig. számvizsgálónak, folyó évi január ho 11-en esti 10 orakor, életének 60—ik évében be­következett gyászos elhunytát: A megboldogult hült tetemei folyó hó 13-án délután 3 órakor fognak azl anyaföldnek átadatni. Áldás és béke porai feletti Nyilvános köszönet. Mindazok, kik boldo­gult férjem és atyánknak múlt vasárnap tartott vég­tisztessége alkalmából megjelenésűje által a rész-l vétnek tanujelét adták : fogadják fájdalmunkban isi legnagyobb hálás köszönetünket. Özvegy Janusko- vetz Mórné és gyermekei. Dr. Kontur Béla rangjától megfosztott és bőr tönre Ítélt honvédezredorvos megkegyelmezése ér­dekében egész rendszeres mozgalom indult ős való­ságos sajtóiroda lön organizálva; ügyének állandó rovata van, akár a kormánykrizisnek. A napokban a budapesti róm. kath. papság interveniált érdeké­ben József főherczegnél, mint a honvédség főpa­rancsnokánál, kérve büntetése elengedését és tiszti rangja visszaadását, ami különben csupán ő felsége a királynak legfőbb kegyelmi joga. A kir. főherczeg. hez intézett kérvény szövege — több fővárosi lap közlése szerint — következő: „Fenséges csász. és kir. Főherczeg! Legkegyelmesebb urunk! A szere tét vallása minden kereszténynek, de nekünk, az egyház szolgainak, kétszeresen kötelességünkké teszi, hogy a szenvedők és szerencsétlenek iránt részvét­tel legyünk és ezen részvétünket minden tőlünk telhető módon kimutassuk. A keresztény testvéri szeretet ezen parancsa ad most nekünk elég lelki bátorságot arra, hogy Fenségedhez kegyelemért ese­dezzünk dr. Kontúr Béla volt honvédhuszár ezred- orvos érdekeben, akit fiatal heve oly meggondolat lan tettre ragadott, melyért őt a törvény szigora négy havi börtönre és tiszti rangjának elvesztésére Ítélte. Nem mentjük tettét, nem vádoljuk biráit tul- szigoruságról, mert erre nem vagyunk illetékesek ; elismerjük, hogy nagy bűnt követett el a katonai törvények ellen. De mivel mi eddig úgy ismertük őt, mint vallásos és buzgó katholikus férfiút, kit éppen ezért szeretni és tisztelni tanultunk, s a ki a fiatalabb katholikus irók között is előkelő helyet foglal el: azért mi, az irgalmas és kegyelmes Min­denhatónak szerény szolgái, felemeljük Fenséged előtt könyörgő szavunkat megbotlott keresztény test­vérünk és barátunkért, és a legmélyebb alázat hang­ján kérjük Fenségedet, mint a magy. kir. honvéd­ség Főparancsnokát, a legmagyarabb és legkatho- liku.-abb csász. és kir. Főherczegef, méltóztassék Kontur Béla iránt irgalommal lenni, neki büntetése hátralevő részét elengedni és tiszti rangját, melyre eddig méltán oly büszke volt s melynek elvesztése öt, a mi végtelen fájdalmunkra, egész életére mint­egy megbélyegezné, visszaadatni. Fenséges Urunk! A hatalmasok akkor gyakorolják a hatalmat legin­kább Isten szive szerint, midőn irgalmat és kegyel­met osztogatnak. Fenséges Urunk! „A kegyelem — a költő szerint — olyan, mint az Ég szelíd esője, kétszeres áldás forrása, áldás annak, a kire száll és áldva lesz a ki adja.“ Mély jobbágyi hódolattal va gyünk Budapest, 1895. január 6. Császári és királyi fenségednek legalázatosabb szolgái: következik 41 aláírás. A békésmegyei munkások érdekében. A keres­kedelmi miniszter elrendelte, hogy az alföldi trans- versális ut békésmegyei részén, továbbá a párdány- zsombolyai 42 kilometer hosszú s a nagyszentmik- lós-temesvári 61 kilometer hosszú helyi érdekű va sutáknál a békés és ,csanádvármegyei munkások al­kalmaztassanak kubikosoknak. Az idő a mull hét elején nagyon meglágyult, az újesztendö előtt esett hó nagyobb fele olvadás­nak indult, a külső földeket ugyan mindenütt fehér lepel borítja, de az útakon annyira megsemmisüli a hó, hogy a szánon való közlekedés már nem kedvtelésbe menő. Csütörtökön virradóra északi lég áramlatra ébredtünk, péntek reggelre R. szerint 8 fok hidegre, de tegnap már újra enyhébb lön. Ugv látszik, hogy az idei tél a nagy hidegüek hírére s emlékére nem fog számot tartani. A Pál napi téli vásárra, ha kemény fagyok nem állanak be, nagy sertésfelhajtásra van kilátás A kisvárosi akiok ugyan ez idő szerint nincsenek úgy lefoglalva, mint más hasonidőben; különösen a sertések előkészítése a vásárra nem történt ezúttal, aminek elsősorban a tengeri drágasága az oka, de ez mindenesetre nagy vesztesége a piacznak és közvetve a városnak is. Az áralakulást illetőleg. [merész dolog bárminő kombináczióba is bocsát­kozni. A gyulai pálnapi vásár e tekintetben époly kiszámíthatatlan, mint a kaczér nő szeszélye; a hangulatból kombinálva, azt kell mégis hinni, hogy az árak inkább hanyatlani fognak, mint emelkedni, de azért ha nem is valószinü, most sincs kizárva a legnagyobb fokú hausse sem. — A vásári napok egyébkint a következők: szerdán január 16-án ser­tés-, csütörtökön 17'-én juh-, pénteken 18-án Bzarvas- marha-, szombaton 19-én ló- s vasárnap 20-án belső vásár. Árlejtés a vármegyén. A k.-ladányi vasúti in­dulóházi kőut építésére folyó hó 6-án Békésvár­megye székházában megtartott árlejtésen a követ­kező ajánlatok adattak be: 1-ör Glazner József és Antal a 27131 frt kikiálltási árból, — Kis-Bebesi gránitkővel való burkolással, —engednek 2’5%-ot, 2-or Braun Józef budapesti vállalkozó a kikiálltási árból — sátorosi gránitquarcz-trachit kővel való burkolással — engedményezett' 8-5 °/„-ot Ezen be­adott ajánlatokra vonatkozólag a vármegye i árlejlező bizottság, — tekintettel Haviár L. kir. mérnök azon előterjesztésére hogy a két rendbeli ajánlatban meg­jelölt kő minőség között tartósság tekintetében je­lentékeny különbség létezik, — a bemutatott kő mintákat a budapesti műegyetem kísérleti állomá­sához véleményezés végett felküldeni határozta. Az árlejtés feletti érdemleges határozat a műegyetemi vizsgálat eredményének közlése után fog meghozatni. Árlejtés nyomtatványokra. A főszolgabírói 1895. évi nyomtatvány szükségletek beszerzésére meghir­detett pályázat folytán beadott ajánlatok közül mint legolcsóbb — a f. hó 10-én megtartott árlejtésen, — Szihelszky József csabai nyomdász ajánlata fogad látott el 92 frt vállalati összeggel. Öngyilkos kereskedő. Endrődön Venczák László 26 éves kereskedősegéd szülei házában hétfőn főbe lőtte magát. A mulatni szerető fiatal ember hétfőn reggel pénzt kért anyjától, ki a pénzt tőle azért, mert nagy fizetései vannak, megtagadta, mire a fiatal ember e szavakkal: Mindjárt lesz nekem pénzem! kiment az udvarra és egy jól irányzott lövéssel véget vetett életének. Ismerősei sajnálattal vették tudomásul szomorú halálát, mert a kedélyes fiatalember Endrődön közkedveltségnek örvendett. Alaptalan feljelentés. Mint múlt heti számunk­ban mgirtuk, a szentandrási rendőrség még múlt év szeptember havában egy éjjel befogta Szabó Lajos szt-andrási lakost, miután az utczán részegen garáz­dálkodott. A községi fogdában ahová Szabó Lajost éjjelre betették, másnap reggel csak hullát találtak. Szabó éjjel felakasztotta magát. A főszolgabíró és a községi orvos másnap constatálta az öngyilkossá­got és Szabót elis temették. De a véu asszonyok, mint mindenütt úgy Szt-Andráson is szeretnek plety- kázni és igy jutott az elhalt Szabó Lajos fia arra a gondolatra, hogy az apját bizonyosan a rendőrök megkinozták s e kínzás folytán halt meg A fiú panaszt tett a szarvasi járásbíróságnál a honnan a vizsgáló bíró a helyszínére kiszállt és exhumálta a testet, a bonczolás eredménye azonban az lett, hogy Szabó Lajos nem kül erőszak behatása folytán, hanem fulladás okozta halállal halt mug, s igy a hullát szépen vissza tették a sírba s a további bűnfenyitő eljárást beszüntették. A diploma áldozata. A szarvasi ágostai evan­gélikus egyháznak nagyon sok tanyai iskolája van. Ezek közül azonban 7-nek egyáltalában ninos tahi­lója. A többi tanitó is kiérdeuiült mesterember, mert a fizetés botrányosan csekély. Az egyház úgy gon­dolkozott, hogy olcsó fizetésért olcsó embereket al­kalmaz s azokat majd rákényszeríti a tanítói dip­loma megszerzésére. Mikor a tanítók 6—7 évig kínlódtak, tényleg kimondta az iskolaszék s rende­letileg közölte a tanítókkal, hogy 1894. deczember 15-ig minden tanitó diplomát mutasson be, különben állását elveszti. Bnrtal Károly, a mezőtúri határban levő tanyai iskola tanítója is megkapta a rendeletet, de a diploma szerzésére nem is gondolhatott, mert idejét szántásra és kapálásra kellett fordítania, hogy a tanítói fizetés mellé még annyit szerezhessen, amennyiből egy ember és családja megélhet. Mikor a terminus lejárt, gondolkozóba esett. Eszébe jutott, hogy állását most már elveszti s igy feleségével és három gyermekével koldusbotra jut. Elkeseredésé- bén este kiment a Kőrös partjára, léket vágott a folyó jegén és aztán beleugrott a vizbe. A gátőr az öngyilkossági kísérletet észrevette, oda is szaladt, de a szerencsétlen embert már nem menthette meg. Mire a jég alól kihúzta, már halva volt. Szép adományt tett boldogult Víg Mihály békési lakos, a ref. egyház buzgó tagja egyháza és városbeli jótékonyczélok érdekében, nem keve­sebb, mint ötezer irtot és nyolez hold földet adván ezek javára. A nemes szivü egyháztag és ember­barát adományai a következők. 1. A Békésen épí­tendő második, ref templom alapja javára kétezer forint. 2. Békésen létesítendő felekezet külömbség nélküli árvaház alapjára 1800 frt. 3 A menház alapja javára 1000 frt és 8 hold szántóföld. 4. A róm kath. egyháznak 100 frt. 5. A gür. keleti egyháznak 50 frt. 6. Az izraelita egyháznak 50 frt. Ezen szép adományok mellett a megboldogult öz­vegyen maradt nejéről, Diószegi Máriáról is gondos­kodott, kivel 42 évet élt, gyermektelen, de boldog házaséletben s kivel közös szorgalommal gyűjtöget­tek ezreket össze | nemes czélokra. Emlékét mél­tóan megőrzik a jótékony hagyományok. Veszendőbe ment 450 frt. Az orosházi posta egyik levélhordója: Csik Adám, január 1-én egy 450 frttal terhelt s Mikolai István nevére szoló le­velet kapott ki a postáról kézbesítés végett, csü­törtökön rájöttek, hogy Csik nem kézbesítette a levelet, mindamellett nem tudta azt felmutatni. Csik nem tudja, hogy hova lett a levél | nagyon való­színű, hogy még újév napján — elveszítette azt. Verekedések. Jó’ czimboraságban voltak egy­mással VaEzkán Demeter-, Gergely Antal és Fás­kerti György gynlai paraszt legények, mindaddig uig f. hó 6-án este Szabados István csizmadia házában tartott bál alkalmával a Gergely Antal szeretőjét, Vaszkán Demeter el nem hódította. Ger­gely oda is szólta vele egy sorban tánczoló hűtlenné lett kedveséhez, hogy meg bánja ő ezt még, mert Yaszkánt lepedőbe vihetik haza a bálból, őt pedig szintén csúffá fogja tenni; a leány jóllehet ös- merte kedvesét, ki ilyetén Ígéretét legalább be szokta váltani, de bízván a nagy sokaságban nem adott rá semmit, a mikor Vaszkán elbúcsúzott tőle, mert mint mondá ő nem maradhat tovább a mulatók közt, mivel otthonn a teheneket itatni kell. Erre el is búcsúztak egymástól s a leány puszit adván hűsége zálogaként újdonsült kedvesének, Gergely ki ezt is látta már már neki akart rohanni társának, de ebben kenyeres pajtása Fáskerti Gyurka meg­akadályozta, mert tapasztalatból tudta, hogy oly helyen hol oly sokan vannak, nem jó verekedést kezdeni; hanem mikor látta, hogy Vaszkán eltá­vozott, oldalba lökte elhagyott czimboráját, hogy rajia 1 utána a csábitónak ; nem sok időbe került mire Vaszkánt utói is érték s a kezükben lévő husángokkal minden szó nélkül fejbe verték, s a sötétségben tovább mentek. — Vaszkánra az éjjeli járőr akadt s már akkor magához tért ugyan, de még lábai képtelenek voltak a szolgálatra, miért is hazaszállították. Vaszkán az után elmondta az ese­tet, de megjegyezte, hogy ő neki többé nem kell egy leány sem szeretőnek, kivált olyan, a melyik­nek már volt kedvese. Még egy verekedés. F. hó 8-án reggel Klinkó Mátyás suhancz amint haza indult., az utczán össze­szólalkozott Szalai Andrással, ki dühében beszalad a közelben lévő lakására, honnét egy vasvillával tért vissza s Klinkót ütlegelni kezdte, mig nem egy arra czirkáló rendőr által nyakon csipetett s a város­házára behozatott. Klinkó daczára a vasvilla erős nyelével kapott ütésekre, súlyos testi sérülést nem szenvedett. Kedélyes szobaleány. Farkas Eszter egyik gyulai kisebb szállodában alkalmazott szobaleány 7-én d. u. pezsgő által felvillanyozva, kedvet ka­pott a szánkázásra, miért'is rendelt magának egy szánt s arra felülve a lovak hajtását magára vál­lalva czigarettára gyújtott és sebes hajtva járta be a város főutezáit, s hol úri embereket látott mindre rákiáltott, hogy szervusz, hova mégy! mig végre megunva a szánkózást hazament. Ezen kedélyes hölgyecskét ebbeli passiójáért a városi rkapitány 5 napi dutyira Ítélte. Talált esernyők. A várii utón folyó hó 3-ikán egy finom selyem esernyő találtatott, tulajdonosa jelentkezzék a rendőrkapitányi hivatalban. Sokkal többet, nevezetesen negyvenhat darab nap és eser­nyőt talált azonban egyhelyütt Molnár Pál szarvasi lakos; hogyan került ennyi nap és esernyő egy rakásra és ki a jogos tulajdonosuk ? ezt körö­zés utján akarja kiiudni a vármegye alispánja. A járványok krónikájából. A roncsoló torok- lobban újra felmerült Gyulán két halálozási eset. Ugyanezen veszélyes kór Tot-Komlóson is grassál, K.-Ladányban vörheny járvány van, Szent-Andráson pedig oly fokú a kanyaró, hogy az iskolákban be­szüntették az oktatást. Állategészségügy. A vármegye alispánjához ér­kezett hivatalos jelentés szerint Kétegyházáu a lép— fene megszűnt és a zárlat feloldatott. Törvényszéki csarnok. * Párbaj színészek közt. A gyulai kir. tör­vényszék — kétszeri elhalasztás után — e hó 10-ón tárgyalta Halasi Darvas Béla és Szilágyi Vilmos színészek párbaj ügyét. Nevezettek a színtársulattal még 1893-ik évben voltak állomáson Szarvason, s erre az időre esik „lovagias — színpadon kívüli — párbajügyük.“ Halasi — Szilágyit azért, mert ez őt ebédnél többek jelenlétében hazugnak nevezte, rög­tön arczába szökött a szinészvér s azonnal segédeit küldötte hozzája, kiknél a békéltetési szerep nein sikerült, a párbajnak másnap, azaz 1893. szeptem­ber 12-én a főgymnáziumi tornacsarnokban meg kellett történni, még pedig (damoklesi) karddal, melynek eredményeként mindkettő gyengéden meg­sérült, végeredményéül pedig mindkettőnek a tör­vényszék 3—3 napi államfogházat sózott a nya­kába, mit színészeink köszönettel fogadtak ugyan, de a kir. ügyész felebbezett. * Dr. Kalocsay Kálmán Gyulára kinevezett kir törvényszéki biró e hó 9-én tette le a törvény­szék szine előtt az esküt, s hivatalát nyomban el­foglalta. A párbajozók. Ha 10-én a törvényszéki végtár­gyalási terembe benézett volna egy, a helyi viszo­nyokat nem, de a személyekét ismerő idegen — úgy nem gondolhatott volna egyebet, minthogy itt ma jogász-gyűlés van, bármerre nézett a szem, csak birót, ^ügyvédet, vagy a jövő igazságszolgál­tatás leendő oszlopait látta. Pedig nem jogász- gyűlés volt, hanem az egész Gyula előtt ismert,, m. évi október 18-án történt párbaj miatt álltak törvényt Mattiassy Alajos és Nagy Zoltán törvény­széki aljegyzők. Kaszinói összeszóllalkozás és örö­kös súrlódás volt oka az egykor oly nagy port fél­vert párbajnak, melyben mindegyik fél kapott egy- egy jelentéktelen kis sebet, amely azonban a hir röpke szárnyain — főleg egyik félre nézve — ret­tenetes, ágybadömö, életveszélyes sérelemmé nőtte ki magát. Ez volt oka, hogy nevezettek ma, mint vádlottak kerültek a kir, törvényszék büntető ta­nácsa elé, mely Nagy (Zoltán */s óra hosszáig tartó hatalmas védbeszéde után, úgy Mattiassy Alajost Bili 1—I napi államfogházra ítélte. Felek és kir. ügyész felebbezéssel éltek.

Next

/
Thumbnails
Contents