Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-31 / 13. szám

ülésben a főispán, a juilus, augusztus s október havi ülésben, a vármegye főispánjának szabadságideje 8 illetőleg hivatalos távolléte alatt, a vármegye alispánja elnökölt. Igazolatlanul maradt távol a július, augusztus és szeptemberi ülésről 2—2, a de- czemberi ülésről 1 bizottsági tag.

A vármegyei tisztikarban a következő személyi változások történték.

Az elhalálozás folytán megüresedett tiszti főor vosi állásra dr. Hajnal István tb. főorvos neveztetett ki.

Az újonnan rendszeresitett orosházi második szolgabirói állásra Dr. Szalay József várm. III ad aljegyző, ennek helyébe Bertólhy István tb. aljegyző választatott meg. Baross Dezső közigazg. gyakornok tb. szolgabiró az orosházi járásból ideiglenesen a szarvasi járási főszolgabíróhoz helyeztetett át. — Bertóthy István 111. aljegyző egy évi önkéntesi szolgálatának teljesítésére behívatván, helyébe főispán ur Horváth József csabai járási közigazgatási gyakornok tb. szolgabirót helyettesítette. — Bakos Géza és Ilyés Alajos közigazgatási gyakornokok állásukról lemondottak.

A törvényhatósági bizottság múlt félévi működéséről kiemelendőknek tartjuk a következőket:

Hegalkottatott a közegészségügyi szolgálatról, a hófúvás és árviz esetén igénybe vehető közerő kirendelése alkalmazásáról szóló törvényhatósági szabályrendelet; — a munkás kérdés tanulmányozására kiküldött bizottság javaslatához képest a közgazdasági teendők részletes felsorolása mellett a királyi kormány feliratilag felkéretik a szükséges intézkedésekre. — A múlt évi rossz termés miatt kedvezőtlen helyzetbe jutott közönség érdekében az adóbehajtások enyhítése, takarmány szállítási kedvezmények engedélyezése állami kölcsön nyújtás a törvényhatóság kezdeményező lépéseket tett s általában válságos gazdasági helyzetben a közönség érdekét minden irányban helyesen felismerve, saját hatáskörében is intézkedett.

2. Pénztári ügyek, a vármegye vagyoni állapota.

Az 1886. XXII. t. ez. V. fejezete 64. § a) g) poutjaértelmében a vármegyei pénztárak, nem kü lönben a vármegye kezelésére bizott alapítványok az alispán elnöklete alatt működő küldöttség által a lefolyt félévben is havonként előzetes értesítés nélkül beható gondossággal megvizsgáltatván, azok kezelése a Nagy méltóságú m. kir. belügyminiszter ur által 1883. évi julius hava 14-én 37,169: sz. a. kiadott szabályzat intézkedéseivel összhangzónak találtatott.

3. Közegészségügy.

A roncsoló toroklob és kanyaró járványt leszámítva, a múlt félév közegészségi állapota elég kedvező volt; vármegyeszerte kevés volt a betegek száma s csakis az év vége felé történt emelkedés, a légzőszervek hurutja és lobja, bélhurut és bélgörcs s csúzos izületi lobok folytán.

A heveny fertőző betegségek közöl a múlt félévben uralkodtak: A roncsoló toroklob, Hártyáé torokgyík, Vörheny, Kanyaró, Vérhas, Hasi hagy- máz, Bárányhimlő, Hólyagos himlő, Meningitis ce- rebro-spinalisnak egy esete volt deczemberben Vésztőn s ez ápolás alatt maradt. Veszett állat által Gyomán 4, Kótegyházán 1 egyén maratott meg, kik a Högyes tanár intézetébe szállíttattak, s nekünk nincs tudomásunk arról, hogy ezeknél a baj

Felszólítunk tehát mindenkit, hogy éljen legszentebb jogával és fizezessen elő a Kakas Márton-ra.

Akinek ez nem volna elég, azt figyelmeztetjük arra, hogy a kasszabetörések korszaka még nem járt le.

Vannak még feltöretlen kasszák és vannak még szabadlábon levő kasszabetörök.

Ezek elől a közönségnek kötelessége vagyonát biztonságba helyezni. Hol helyezheti legnagyobb biztosságba ? A KAKAS MÁRTON- nál. A Kakas Márton kasszáját a legöregebb Papa- koszták se tudják feltörni.

Megjegyezzük, hogy 4 forintnál kisebb betétet nem fogadhatunk el, de azt nem bánjuk, ha ezt valaki egy forintos negyedévi részletekben küldi be.

A letéteményezők minden héten egyszer, házhoz szállítva, vagy (vidéken) postán küldve, egy nyugtát kapnak, mely bizonyítani fogja, hogy a pénzük megérkezett a Kakas Márton-hoz.

A nyugta Kakas Márton czimet visel s terjedelménél fogva kitűnő karikatúrákat és sok mulatságos szöveget közöl.

Félreértések kikerülése végett megjegyezzük, hogy a nyugta sok költségbe kerülvén, a letéteményezett pénzt nem küldjük vissza.

Tisztelettel SÍPUL usz.

A KAKAS MÁRTON előfizetési árai;

egész évre..........................................4 forint,

félévre ........... 2 forint,

negyedévre

............................................ I forint

Eg

yes szám ára 10 krajezár. Előfizetni lehet a kiadóhivatalnál Budapesten,

VIII. kerület, ftökk Szilárd-utcza 4. szám alatt. Mutatványszámok ingyen.

kitört volna. Hökhurut, Fültőmirigy lob, Trachoma.

Mindezen bajoknál a szükséges gyógykezelés az óvó és fertőztelenitő eljárás a lehetőségig megtörtént.

A vármegye főorvosa megvizsgálta az összes gyógyszertárakat s a gyógyszereket mindenütt jó nak találta.

Nagy-Szénáson a bánfalvi gyógyszerész fiók gyógyszertárat állított fel julius 28-án. Orosházán a 3-ik gyógyszertár szeptember 24-én nyittatott meg

A vármegye főorvosa az év 3 utolsó havában beutazta a vármegye összes községeit s kiterjesztette figyelmét az utczák, középületek, iskolák, óvodák, járványkórházak, ápoldák, vendéglők, italmérési helyek, mészárszékek, vágóhidak, apró jószág vágató helyek, közkutak rendben és tisztán tartására, a fertőző betegségben szenvedők körüli eljárásra, a községek csatornázására stb. s a hol rendetlenséget tapasztalt, azoknak megszüntetése iránt intézkedett, — a túlzsúfolt iskolák megszüntetése iránti intézkedés a mi terhes feladatunk leend. Örömmel jelenthetjük különben, hogy a jóakarat és buzgó törekvés egy községünkben sem hiányzik az iránt, hogy közegészségügyi állapotunk — a lehetőség határai között javitassék.

Gőzfertőtlenitő gép van Gyulán 1, s Csabán 2, Orosháza is megrendelt már egyet.

Végül itt is hálás köszönettel említjük fel Gróf Alinásy Dénesné született Gróf Károlyi Ella grófnő azon nemes tettét, mely szerint vármegyei közkórházunk részére beszerzendő Behring-fólegyógy- savó költségére 300 frtot kegyeskedett adományozni.

4. A személy s vagyonbiztosságra vonatkozó adatok

A személy biztonság a múlt félévben a kö vetkező bűntények által volt megtámadva:

1894. julius hó 29-én Vésztőn Tyukodi Károly 25 éves legényt Balog Ferencz és Cs. Kincses Károly korcsmái verekedés közben holtra verték Gyulán n ült év augusztus hó 29-én a Viktor József házánál rendezett tánczvigalom alkalmával az ott mulató m. kir. honvéd legénység b a polgár legények között verekedés támadt s több polgár legény súlyosan megsebesittetett. Békésen augusztus

i-én özv. Huszti Mihálynét Szikora Mária mező- berényi illetőségű volt fegyencz megfojtotta. — Az említett esetekben a bűnfenyitő vizsgálat folyamatba tétetett.

Ezen eseteket s néhány jelentéktelenebb ve- ekedést leszámítva, a személybiztonság az elmúlt óv második felében általában teljesen megnyugtató volt.

A vagyoni biztonság a következő esetekben zavartatott meg :

Mező-Berényben Horváth János postamester kiadója Zsunyácz János az egyesek által feladott pénzekből 900 frtot elsikkasztott. A tettes a kir. bíróságnak átadatott.

Orosházán Lesnikán Sándor postai alkalmazott 1500 frtot sikkasztott. A letartóztatott tettes a kir. bíróságnak átadatott.

A csabai járás községeiben 13, a gyulai já- ráshan 2, a gyomai járásban 5, a békési járásban 2, a szarvasi járásban 5, az orosházi járásban 18, a szeghalmi járásban 10 lopási eset fordult elő. A tettesek nyomozása mind ezen esetben folyamatba tétetett.

A közbiztonsági szolgálat a községi rendőrség s m. kir. csendőrség által teljesittetik. Csendörőrs 13 van a megyében. A csendőrök száma az egyes őrsökön a következő: Gyulán 8, Csabán 7, Békésen 7, Mező-Berényben 6, Szeghalmon 7, Gyomán 6, Szarvason 7, Orosházán 6, Csorváson 6, Tót- Komlóson, Bánfalván 5, K.-Ladányban 6, Kondoroson 6 csendőr.

Öngyilkosságot a lefolyt félévben 37 egyén követett el.

Baleset folytán múlt ki 17 egyén.

Tűz 85 esetben volt. Biztosítva volt a leégett épületek közül 37, nem volt biztosítva 48. — Az ezen tűzeseteknél megállapított kár kitett 46,657 frt 66 kr, mely összegből biztosítás folytán megtérült 21,205 frt.

Az engedélyezett lőporárulási helyiségek száma 15, a melyek a lefolyt félévben is teljesített vizsgálatok alkalmával a közbiztonság igényeit kielégítő és megnyugtató állapotban levőknek találtattak.

5. Szegényügy.

Községeink az 1886. évi XXII. t.-cz. 145-ik §-ához képest munkára képtelen szegény lakosaik fenntartását, a jelentékeny tőkével bíró közalapok jövedelmeivel s a községek közpénztárai által nyújtott segélyekkel eszközük és szabályrendeleteik oly módon teszik a szegényügyet gondoskodásuk tárgyává, hogy e tekintetben sem állami, sem törvényhatósági segélyre nem szorulnak.

Lelenczházak és dologházak a vármegye területén nincsenek.

6. A gyámügyek állása.

1. A gyámpénztárak állása. Vármegyei önálló gyámpénztárral bíró községeinkben, s a központilag kezelt gyámpénztárban, a folyó év Il-ik felének időközeiben, összesen 1.979,203 frt 52 krt tevő készpénz, takarékpénztári letét és pénzértékü kötvény állott gyámpénztári kezelés alatt.

2. Gyámpénztári ügyvitel. A pénztári ügyvitel és könyvvezetés úgy a községekben mint a központban a vármegyei árvaügyi szabályrendelet I. rósz IV. fejezete értelmében van berendezve, Öcsöd

es B.-Csaba kivételével, valamennyi községben külön gyámpénztárnok és ellenőr teljesíti a pénztár kezelést, — megfelelő, helyiségekben lévén mindenütt a pénzek és pénzértékek, tűzmentes szekrényekben elhelyezve.

A kezelés valamennyi községben rendes és a szorgos ellenőrzés alatt áll; pénztári hiány vagy rendetlenség sehol elő nem fordult.

3. A gyámoltak és gondnokoltak nyilvántartása. Vármegyénk területén, az utolso népszámlálás adatai szerint — Gyula rendezett tanácsú város népességét oda nem számítva — 237,957 lélék szám lett megállapítva. Ezen népességi számból 15,369 gyámolt kiskorú és 137 nagykorú gondnokolt állott a f. év Il ik felének időközeiben nyilvántartás alatt; a vármegye népességi számához viszonyítva tehát az arány százalék 17-et tesz ki.

A gyámoltak közöl 2413 kiskorú vagyontalan, a gondnokoltak közül ellenben CBak kettő. Ezek közül a községek által összesen 202 egyén tartatik és gondoztatik, mig a többi vagyontalan és serdületlen korú egyént részint az életben maradt szülők, részint a rokonok és kegyes lelkű emberbarátok gondozzák.

A gyámoltakat 7042 gyám, a gondnokoltakat 137 gondnok gondozza.

A gyámok közül számadásra kötelezve 171 van, a gondnokok közöl S0.

4. A gyám és gondnoksági ügyvitel. A vármegyei árvaügyi szabályrendelet életbe léptetésének forduló éve m. év julius hó elsején múlván el, a nyilvántartásoknak irodai kezelésében, az 1893. év hez képest kétségtelen jelei mutatkoznak a haladásnak. Ezen haladás kivált nagyobb népességű községeinkben észlelhető, a melyekben a közgyámoknak az írás művelete nehezükre nem esik.

II.

A m. kir. pénzügyminisztérium ügykörét illetőleg.

Állami egyenes adóbau és hadmentességi díjban az 1894. év Il-ik felében előiratott 1.005,453 frt 88 kr., ehhez hozzá adva az 1894. év I-ső feléről fennmaradt 144,542 frt 61 Va kr. hátralékot, az összes adótartozás 1.149,996 frt 49 % krt tesz ki.

Ezen tartozásból felebbezés, behajthatlansóg és elemi csapások folytán 20594 frt 18% kr. töröltetvén, a tulajdonképen beszedendő tartozás az 1894. óv II. felének végével 1.129,402 frt 31 kr Ennek fedezetéül az 1894. év Il-ik felében 1.022,045 frt 1 Va kr. befizettetvén, maradt hátralék 107,357 frt 29 V2 kr.

A befizetési eredmény a megelőző év hason időszakához képest 1894. évben 25,472 írttal kedvezőtlenebb, ezzel kapcsolatosan a félév kezdétén volt hátralékkal szemben 124,451 írttal fogyott ugyan a hátralék, de az 1893. évi hason időszakhoz képest 20091 írttal szaporodott, mert a megye területét ért elemi csapások, hesseni légy és tartós szárazság következtében a fizető képesség a lakosság minden rétegében csökkent s e miatt a tartozások beszedése igen nagy nehézségekbe ütközött.

Bor és söritaladó az 1894. év I-ső feléről fennmaradt 2177 frt 86 kr., ehhez adva az 1894. év II. felében esedékessé vált 103,230 frt 90 kr. tartozást, beszedendő volt összesen 105,408 frt 76 kr., erre befizettetett 104,942 frt 42 kr., maradt 1894. év deczember végével 466 frt 34 kr. hátralék, szesz italmérési adó 1894. év I-ső feléről fennmaradt hátralék 5586 frt 32 kr.,' ehhez hozzáadva az 1894. I. felében esedékessé vált 83487 frt 6 kr. tartozást, beszedendő volt összesen 89,073 frt 38 kr., erre 87,711 frt 66 kr. befizettetvén, maradt 1894. év deczember végével 1361 forint 72 kr. hátralék.

Hús és ezukor fogyasztási adóban 1894. év I. félév végén hátralékban maradt 1309 frt 94 kr. 1894. év II. felében esedékessé vált 44569 frt 86 kr., összesen beszedendő volt tehát 45879 frt 80 kr., erre befizettetett 45,685 frt 72 kr. s igy 1894. év végével maradt hátralék 194 frt 8 kr.

Italmérési illetékben 1894 év I. félév végével maradt lerovatlan előírás 10,502 frt 22 kr 1894. év II. felében előiratott 356 frt, összes tartozás tehát 10858 frt 22 kr., erre befizettetett 10,508 frt maradt 1894. év végével .hátralék 350 frt 22 kr.

Bélyeg és jogilletékben és illeték egyenérték- ben 1894. év I-ső félév végével maradt már esedékessé vált tartozás 77,480 frt 15*/B kr., 1894. Il-ik felében esedékessé vált tartozás összege 229,058 frt 17 */„ kr, összesen 306,538 frt 33 kr, erre befizettetett 1894. év II. felében 232,876 frt 97% kr, maradt 1894. deczember végével hátralék 73,661 frt 35 Va hr., ezen felül van még mintegy 120,000 frt esedékessé még nem vált tartozás.

Szőlő dézsma váltságban 1894. év I. félév végén fennmaradt hátralék 151 frt 69 kr., erre befizettetett 66 frt 08 kr., 1894. óv deczember végével maradt hátralék 85 frt 61 kr.

Vizszabályozási kölcsönök járulékaiban múlt 1894. óv I. félév végével maradt hátralék 20,104 frt 47 kr., a múlt 1894. év Il ik felében előiratott 152,809 frt OS kr, összesen beszedendő volt tehát 172,913 frt 55 kr., erre 1894. óv Il-ik felében befizettetett 138,745 frt 57 kr. s igy 1894. év Il-ik félév végén maradt hátralék 34,167 frt 97 % kr.

Vizszabályozási költség járulékokban 1894. év I-ső félév végével maradt hátralék 8828 frt 58 % kr; 1894 év II. felében előiratott 42,262 frt 91 kr, az összes tartozás tett e szerint 51,091 frt 49'/.

krt, erre befizettetett 30,450 frt 10 kr. s igy 1894. óv deczember végével 20,641 frt 39 V, kr. hátralék maradt.

Kereskedelmi és iparkamarai illetékekben 1894. év június végével hátralék maradt 1238 frt 75% kr,

1894. év Il-ik felében esedékessé vélt 2501 frt 89% kr., az összes tartozás tehát 3740 frt 65 krt tett; ezzel szemben befizettetett 3709 frt 64 kr, mig 1894. deczember végével 31 frt 01 kr. hátralékban maradt.

Tanítói nyugdíj járulékokban 1894. I-ső félév végével maradt hátralék 3272 frt 94 kr., 1894. év

II. felében előiratott 4562 frt 28% kr; összesen beszedendő volt tehát 7835 frt 22% kr., mely tartozásra 6095 frt 74% kr. befizettetvén, maradt 1894. év deozember végével hátralék 1739 frt 48 kr.

A vármegyében fekvő 28 adó községben az adó előírások befejeztettek.

A kir. adóhivataloknál közvetlenül fizető 2203 adózó összesen 913,569 frt 15 krt, a községnél fizető 48217 adózó 336.427 frt 34% krt tartozott adó és hadmentességi dij czimén befizetni.

A főszolgabirék által 1123, a községi közegek által 28215 esetben foganatosíttatott zálogolás, árverés pedig a főszolgabirák által nem, a községi közegek által pedig 140 esetben foganatosíttatott.

Az 1894. évben a megye minden községét ki- sebb-nagyobb mérvben kétféle elemi csapás is érte : úgymint az őszi vetéseket a hesseni légy pusztította, a tavasziakat s főleg a kapás növényeket a tartós szárazság tette tönkre.

A megyebeli összes községekben az adóügyi kezelés, továbbá az 1895. évi adókivetési munkálatoknak alapját képező házankénti adóösszeirás tüzetesen a helyszínén megvizsgáltatott, s a tapasztalt állapotok, kivéve Bánfalvát és Tét-Komlóst, hol hátramaradás és rendetlenség észleltetett, kielégítőknek jelezhetők.

Végül jelezzük, hogy a gyulai kir. pénzügyigazgatóság 1894. Il-ik félévi ügyforgalma 18602. ügyszámot tett ki, ezzel szemben elintóztetett 1894. év Il-ik felében 20,022 ügydarab, úgy hogy összesen csak 439 ügydarab maradt hátralékban.

(Folyt, köv.)

Az ismétlősök oktatásáról.

Nálunk a tulajdonképeni népoktatást ez idő szerint az ismétlővel megtoldott népiskola szolgálja; mert a felső népiskola — a mint az idő megmutatta — halva született intézmény, a polgári iskola pedig már középtanoda számba megy.

Népiskoláink, úgy a hogyan ma állanak, sem a stúdiumok beosztása és terjedelme, sem a tanterv használhatósága tekintetében nem felelnek meg annak a nagyjelentőségű czélnak, hogy bennük, a mi túlnyomóan földmiveléssel foglalkozó népünk, olyan általános műveltségre tegyen szert, a mely őt agricultur államunk karakterisztikus életfoglalkozásában is előbb vigye.

Es ezt nem szabad figyelmen kivül hagyni a népoktatási törvény revíziója alkalmával.

Az unalomig halljuk hangoztatni, hogy hazánk „eminenter agrár-állam“, de alig találkozunk olyan irányzattal, a mely a földmivelő népnek mint ilyennek, érdekeit képviselné s főkép elhanyagolt oktatás ügyét felkarolná. — Az iparos inasokról gondoskodnak az alsófokú ipariskolák; a kereskedő tanonezot útbaigazítja a hasonrangu kereskedelmi iskola: csak a földmíves növendékről nem gondoskodik semmi és senkii

Úgy vagyok meggyőződve, hogy a földműves iskolák felállítása, a drága fegyveres béke korszakéban, bármilyen kevésbe kerüljön is, nem egyhamar lesz megvalósítható. - Az ismétlő oktatásról mondom tehát igénytelen véleményemet.

A mai ismétlő iskolára a mindennapiban elvégzett tananyag ismétlése van bizva. Tudjuk, hogy ez kivihetetlen. De különben is nagyobb jelentőségű hivatása volna az ismétlő iskolának, hogy az olvasást megkedveltesse és tovább terjessze a nép között.

Be kell látnunk ugyanis, hogy az ismétlő iskola összekötő hidat képez az iskola, a család és az »élet* között és igy szolgáltatja a legtermészetesebb utat arra nézve, hogy az olvasás iránt való hajlam a nép közé jusson.

És ez magában is elég ok volna arra, hogy az ismétlő oktatást tisztán olvasó könyvi alapra fektessük. r

Nem szükség bizonyítgatni, hogy a nép műveltségi fokát az olvasás elterjedése határozza meg; valamint azt sem, hogy az olvasás megkedveltetése az ismétlő iskolákban épen úgy, mint terjesztése a nép között: a czéltudatosan megválasztott és a magyar kedélynek és észjárásnak megfelelő olvasmányok által történhetik.

Azt a mezőt kell feltárnia tehát az ismétlő- sök számára szerkesztendő olvasó könyvnek, a hol a természet nekünk való egészségtől duzzadó termékeket nevel: a nemzeti élet virággal és kalász- szál ékes mezejét 1

Van itt minden, ami a magyar ember érzelmi képességének, érzelem világának, megvesztegethet- len magyar erkölcsének, józan komolyságának és jóizű humorának táplálékot nyújthat. — És az ilyen olvasó könyvnek csak egy feladata lehet: elvezetni olvasóit az igazi magyarság ősforrásához — a saját leikéhez és a való legérzékelhetőbb tárgyához: saját életéhez!

Ezek a kútfők szolgáltatják a mi édes nem-