Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-24 / 12. szám

gár Pálnak, Békés város nyugdíjazott jegyzőjének, folyó hó 19-én esteli 7 órakor élete 75-ik s boldog házasságának 43 ik évében hirtelen bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei folyó hó 21-én délután 4 órakor a rom. kath. szertartás szerint örök nyugalomra tétettek, az engesztelő szent mise áldozat folyo ho 22-én délelőtt 8 órakor a róm. kath. templomban az egek urának bemutat- tatott. Áldás és béke lengjen porai fölött! Szarvason Danes Béla városi első jegyzőt fáj­dalmasan súlyos csapás érte. Neje Raksányi Vilma asszony folyó hó 13-ikán 57 éves korában meghalt. A boldogult nő végtisztessége márczius 15-ikón dél­után volt nagy közönség előtt. Béke lengjen porai fölött 1 Szerencsétlenség. Bagó József gy.-várü lakos e hó 20-án gróf Almásy Dénes erdőbirtokán favá­gással foglalkozván, a dühöngő nagy szól egy élő­fát letört s az reá esvén, agyonütötte. Halál a lakoma asztalánál. Balogh Károly fü zesgyarmati gazdaember, egy barátjához József napot ment ülni, Javában állt a névnapi lakoma, mikor a vendég az asztal mellett egyszerre össze­rogyott és meghalt. Hogy agy- vagy szivszélhüdés érte-e, még nem tudni. A hirtelen elhunyt ember már ezelőtt 3 évvel is gutaütést kapott és azóta nem is volt egész eszénél. Feleseges ember volt, két gyermeke maradt. Tizenhárom éves öngyilkos leány. Hipszki Ilo­na, egy csabai munkás ember 13 éves leánya mint cseléd szolgált Gerendáson ifj. Kovács Györgynél, A leány a múlt héten ott hagyta szolgálatát s ha zament szüleihez, kik másnap rávették gyermeküket, hogy menjen vissza a szolgálatba. A leányka azon­ban egyik rokonához ment, a ki Jaminában lakik s ott egy magára hagyott pillanatban dohányzsineg­gel felakasztotta magát a szoba mestergerendájéra. Mire a házbeliek a szobába vissza tértek, a leány­ka halva volt. Megszökött a börtönből. Lesnikán Sándor a sikkasztó orosházi postatiszt, ki csak a múlt he­tekben beszéltetett magáról azon ténye által, hogy bevallotta, miszerint egyik elárverezett kabátjába 700 frt van bevárva, ismét hirt ad, illetve hirt adat magáról. Múlt szombaton éjjel ugyanis a bör­tönből megszökött, Most körözik, de eddig kézre nem került. Barlanglaké család. Szarvasról Írják: Az em­beri nyomornak a czivilizáczió előtti állapotokra emlékeztető példájáról vett tudomást az idevaló főszolgabíró, a mely a boldog Alföld leggazdagabb vidékén fordult elő a tizenkilenczedik század leg­végén s beillenék a kőkorszakba is, amikor a „te­remtés koronája“ az erdei vadakkal egy sors alatt húzta az élet igáját. A barlanglakó család fejét Juhász Józsefnek hívják, pap előtt kelt egybe a fe_- leségével, pap keresztelte meg a három gyermekét, életmódja azonban olyan volt, mint közös elődeinké, akik a sziklába vájt barlangokban ütöttek tanyát. Valamikor Szentesen lakott. Dolgozott, ahogy csak tudott, de a feleségének meg a három gyermekének nagyon sokszor kellett koplalni minden igyekezet mellett Vigasztalan, nyomorúságos viszonyok közt érte őket a tél. A szűk keresményből még a meg­élhetésre is alig telt, honnan vehettek volna még hajlékot is magunknak ? Kiáltottak a szabad ég alá mind az öten s elindultak a világba czéltalanul, reménytelenül, mint a hajléktalan vadak. Hótenge­reken át vitte őket az uttalan út. Ahol munkát kap­tak megálltak, s mikor a munka elfogyott, tovább mentek. Helyenkint javában forrongott a szOczializ- mus. Beszéltek az emberek jogról, igazságról, egyen­lőségről, humanizmusról. Nem sokat értettek ezek bői a beszédekből, csak azt érezték, hogy nagyon szomorú a világ mindenütt Es ha valaki verbuválta őket, hogy kiáltsanak hát mint a töhbi szoczialista, Juhász Józsefnek a képe elborult: Könnyű kiáltani kendnek, de mi még nem is ettünk ma . . . Szar­vas határában, a kanyargó Körös partján, a hóval beborított szőlők megett nagyon elfáradtak. Az asz- szony áldott állapotban volt s nem birt tovább menni. Juhász József ágakból és száraz levelekből fekvő helyet készített a feleségének meg a gyer­mekeinek, aztán ásni kezdte a partot szaporán. Akkora üreget vájt lassankint, hogy valamennyien belefértek. Oda költöztek hát mindannyian. Nedves volt a barlang, enyhíteni sem igen lehetett a hide­get; a szél ellen azonban védve voltak. A családfő el-eljárt munkába, hozott naponkint egy kis kenye­ret meg tűzrevalót, aztán leült a beteg asszony fek­vőhelye mellé s osititgatta, takargatta a legújabb jövevényt, akivel báznépe megszaporodott. Itt töl­tötték az egész telet. Már az éjszakák sem voltak olyan kegyetlenül hidegek mind kezdetben. Ólál­kodó fenevadakat sem kellett üldözni az ajtó elől alvás idején. Emberek is kezdtek járni napközben azon a környéken. A munkás ember ideje, a ke nyeret adó nyár egyre jobban közeledett s Juhász József áldotta az Istent, hogy ennyire is segítette. De történt vele egyéb. A rendőrség a csendőrség­gel szövetkezve, fatolvajokat nyomozott. A törvény emberei megtalálták a barlangot s a barlangban az utolsó Ínségre jutott családot. Hanem nagyon meg­ijedtek attól, amit ott láttak. Az ember le volt so- vényodva, az asszony egy régen eltemetett vázhoz hasonlított, a gyermekek pedig összeaszott testtel, vaczogó fogakkal, mint valami férgecskék gubbasz- kodtak egy sarokban. Nem igy néznek ki a fatol­vajok, — nem . . . Egyideig tanakodtak a törvény emberei, azután jelentést tettek Krecsmarik János Őszolgabi rónak. A főszolgabíró pedig meg izsgál­tatta a családot s beküldötte a községi kórházba. Súlyos betegek mindannyian s csodák csodája lesz, ha valamelyiküket éleiben tudják tartani. A gyulavári uradalomban a szigeti majorban a sertések között himlőjárvány ütött ki; — az óv intézkedések megtétettek. Kondoros községében a Schvarcz Sámuel féle majorban, a száj- és körömfájási járvány az állatok között megszűnt. Talált tárgyak. Két darab ezüst kávéskanál tulajdonosa jelentkezzen a kapitányi hivatalban. Egy darab kék színű női sálkendő találtatott a Göndöcs-kert mellptt, tulajdonosa a rendőrkapi­tányi hivatalban átveheti. Báli selyemszöveteket 35 krtól 14 frt 65 krig méterenkint — valamint fekete, fehér, ssines, Henne- berg-selyem 35 krtól 14 frt 65 krig méterenkint sima, csikós, köczkázott, mintízottak, damaszt s. a. t. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 szin és mintázatban s. a. t postabér és vámmentesen a házhoz szállítva mintákat postafordultával küld: Henneberg G, (cs. k. udvari szállité) selyemgyára Zürichben. Svájczba czim- zett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. — Magyar nyelven irt megrendelések pon­tosan elintéztetnek. 23 4—6 Rosenthal testvérek utódai mai lapunkban foglalt hirdetményét olvasóink figyelmébe ajánljuk. Lapunk mai számához a „HUNGÁRIA“ műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvény-tár­saság Budapesten, árjegyzéke van csatolva m özg'azdaság'. A békésmegyei takarékpénztár múlt vasárnap, folyó hó 17-én tartotta rendes évi közgyűlését 334 részvényt birtokló 46 részvényes tag képviseletében Gróf Almásy Dénes egyesületi elnök a megjelent részvényeseket üdvözölvén, kijelenti, hogy a közgyűlés az alapszabályok értelmében határozat képes, a jegy­zőkönyv vezetésével Hoffmann Mihály tpztári ügyészt, hitelesítésére pedig Kalmár Mihály, Moldoványi, Gyula és Jantsovits Emilt kéri fel; az elmúlt évben beváltott szelvények megsemmisítésére és a válasz­tási eljárások vezetésére, valamint a szavazatok összeszámolására Dohay János, Czinczár Adolf, Dei- mel Lajos és Szénásy József tagokat kéri fel. Kö­vetkezett a részvényeseknek megküldött múlt évi mérleg és tárgysorozathoz képest az igazgatópágnak terjedelmes jelentése a 31. üzleti év eredményéről mely a múlt évi nem a legkedvezőbb gazdasági vi­szonyokkal foglalkozva a lapunk 9-ik számában közölt mérleget terjeszti elő, melynek alapján a tiszta hasznot 30,113 frt 21 krban tünteti fel s ez összeg felosztására nézve a felügyelőbizottság hozzá­járulásával javaslatot tesz, melynek értelmében az alapszabályok szerint az igazgatóságot, felügyelő­bizottságot és tisztséget stb. illető részint jutalék rész, részint kegyadomány levonása után minden részvény után 22 frt osztalékot állapit meg. Jóté- konyczélokra a következő összegek adományozása lett elfogadva: a gyulai nőegyletnek 100 frt, a bé­késmegyei régész egyletnek 100 frt, az orosházi sze­gényeknek 40 frt és időközi jótékonyezé lókra 33 frt 50 kr. Yégül megemlékezik a jelentés Dr. Kovács István igazgatósági tagnak, Sulyok Ede. az orosházi fiók pénztár 25 éven át volt pénztárnokának és Hencz Lajos 21 éven át a kézpontban volt segédkönyv- vezetőnek elhalálozásáról, mely feletti részvétnek jegyzőkönyvileg adatik kifejezés. Miután pedig az elnökségnek és felügyelő bizottságnak megbízatása lejárt, felkéri a közgyűlést, hogy elnököt és 4 fel­ügyelő bizottsági tagot 3 évre, egy igazgatósági tagot pedig 2 évre választani szíveskednék, vala­mint a mérleget jóváhagyván, a felmentvényt úgy az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság és tisztség részére megadni méltóztatnék. — A fel­ügyelő bizottságnak erre következett jelentése útán a közgyűlés az azokban előterjesztett indítványok­nak egyhangú helybenhagyásával áttért az elnök választásra: a közgyűlés minden tagja át lévén hatva gr. Almássy Dénes eddigi elnöknek egyéni­sége iránt a társadalom minden körében általános tisztelet és nagyrabecsülés érzetétől, őt osztatlan lelkesedés közt és egyhangúlag a következő 3 évi időtartamra elnöknek kéri fel, mely osztatlan bi­zalmat megköszönve, a választást elfogadja és az elnöki széket újból elfoglalja, felkéri egyúttal a szavazatszedő és választások vezetésével megbízott küldöttséget működésük megkezdésére, minek foly­tán Dohay János elnöklete alatt a választást vezető és Bzavazatszedő küldöttség működését megkezdi és befejezett eredményül a következő jelentést te­szi; beadatott ösezesen 239 szavazat; ebből az igaz­gatói állásra Székács István kapott 229 szavazatot; a felügyelő bizottsági tagságra Moldoványi Gyula 139, Dohay János 226, Deimel Lajos 205, és Magyar Gyula 129 szavazatot; minélfogva Szé­kács István igazgatósági tagul 2 évre, a töb­biek pedig felügyelőbizottsági tagokul 3 évre megválasztottaknak jelentetnek ki. — Minthogy pedig indítvány nem terjesztetett be s igy e tekin­tetben intézkedés szüksége nem forgott fenn, a be­váltott szelvények összeszámítása és megsemmisí­tése végett kiküldött bizottság eme munkának tel­jesítésére folyó hó 22-ik napjának d. e. 10 órájára határoztatott meghivatni; mely bizottság megbízott munkálatában eljárván, a múlt évben beváltott szel­vények megsemmisítését teljesité. Irodalom. Budapesti Hírlap, áz ujságcsioálás egyik főfel­adata : a közönség helyes, gyors 1 pontos értesítése. Még száz éve sincs annak, hogy a magyar sajtó csak a Becsből kapott legmagasabb engedélylyel vehetett tudomást a külföld eseményeiről, igy is csak hetek múlva. Ma huszonnégy óra sem múlhat el, hogy a közönséget ne értesitsük nemcsak hazánk, hanem az egész világ nevezetesebb eseményeiről. Távirat, telefon, éber levelező a világ mind a négy tájékáról s az ország minden népesebb pontjáról hirt adnak mindar­ról, a mi igényt tarthat a művelt ember érdeklődésére. Tu­dósításaink e rengetegéből kiválogatni és megrostálni, ügye­sen és tetszetősen feldolgozni azt, a mi a közönségre nézve szükséges, hasznos és érdekes: ebben a Budapesti Hírlap fennállása óta eddig utói nem ért példaadással járt elől, mert szerkesztőségünket az a meggyőződés vezeti mun­kájában, hogy a közönség semmit sem várhat el annyira vjságjától mint azt, hogy pontosan, megbízhatóan és lelki- ismeretesen legyen tájékoztatva. Ez a közönség igazi anyagi és közművelődési érdeke, ez a mai zsurnalisztika fejlődési iránya. Ott pedig, nevezetesen azokban a rovatokban, a hol magáuak a Budapesti Hírlapnak a véleménye, ítélete, iránya, karaktere, egyszóval egyénisége nyilatkozik meg, tizennégy évi tűzpróba után már mindenki tudja, hogy mit várhat a Budapesti Hírlaptól. Az előfizetési föltételek a következők: egy hónapra 1 frt 20 kr; negyedévre 3 frt 50 kr; félévre 7 frt; egész évre 14 frt. Vidékről legczélszerübb a postautalványon való előfizetés. Czím: Budapesti Hirlap kiadóhivatala Buda­pesten, VIII. kerület, Rökk Szilárd-ntcza 4. szám és József-körut 5. szám. Milyen legyen a jó újság ? A jó újság mindig olyan legyen, hogy mindenki megtalálja benne azt, amit meg­tudnia szükséges. A földbirtokos és a gazdaember azt várja el újságjától, hogy mindenkor gyors, jó és megbízható tudó­sításokat hozzon a piaczi árakról, a vetések állásáról, az aratás menetéről, valamint azt, hogy a napirenden levő szak­kérdéseket behatóan tárgyalja. Az iparos azt várja, hogy lapja foglalkozzék ipari ügyekkel, az iparos osztály érdekei­vel ; kísérje figyelemmel az ipari uj találmányokat és az iparki- állításokat s hozzon mindezekről részletes tudósításokat. A ke­reskedő azt kívánja első sorban, hogy lapja pontos éB megbíz­ható tőzsdei tudósításokkal lássa el és foglalkozzék behatóan a kereskedelmet érdeklő minden kérdéssel. A tisztviselő óhajtja, hogy az ő sorsával is foglalkozzék a lap; a politikus pedig azt, hogy lapja az országgyűléssel s minden politikai napi­kérdéssel minél bővebben és minél tárgyilagosakban fog lalkozzék. A ház asszonya elengedhetlennek tartja, hogy a családhoz járatott napilap bő regényolvasmányt, valamint érdekes és tanulságos tárczaközleményeket tartalmazzon, me­lyek sorában egy-egy jó divattudósitást is szívesen fogad. A nagy közönség pedig általában megköveteli, hogy újságja úgy híreinek gyorsasága, megbízhatósága és változatossága, mint azok gondos feldolgozása tekintetében, valamint összes pubiirzisztikai és irodalmi közleményeivel feltétlenül modern színvonalon álljon; tájékozást nyújtson mindenről és emellett mulattasson és mulattatva oktasson. Ennyiféle követelésnek csak oly újság tehet eleget, mint a Csávolszky Lajos orsz. gy. képviselő, főszerkesztő és Kossuth Ferencz főmunkatárs vezetése alatt megjelenő Egyetértés. Ez a lap úgy nagy terjedelme, mint elsőrangú munkatársainak és az egész vilá­gon szerződtetett levelezők tömege által egyedül van abban a helyzetben, hogy a közönség minden igényét kielégíthesse, miről mindenki egy-két szám áttekintése által könnyen meg­győződést szerezhet Az Egyetértésből, mely kétségtelenül hazánk legelső rangú és legelőkelőbb napilapja, a kiadóhi­vatal érdeklődőknek szívesen küld mutatványszámot. A Hét mai számunkban közölt hirdetésére szíve­sen hivjuk fel olvasóink figyelmét. A magyar időszaki sajtóban ez a lap páratlanul áll a maga specz’ális hangjával, választékos szép czikkeivel, tekintetet nem ismerő szókimondásával, müveit ízlésével. A magyar olvasóközönség míveltségéröl tesz tanúságot, hogy ezt a lapot megszerette és híven kitart mel­lette immár öt év óta, Bármely nagy nyugoti nem­zet irodalmának becsületére válnék ez a lap, vala- minthogy Írói számot tennének a kontinens legelő­kelőbb, legproduktivabb Írói között. A napi lap a felmerülő eseményekről tájékoztatja az olvasót. A Hét az események összefüggését világítja meg. Nyu­godt, higgadt Ítéletével fölötte áll az eseményeknek. E mellett mindig érdekes, ötletes, mulattató. Szép- irodalmi részében a szine-javát adja a mai irodal­mi termelésnek. Politikai részében független, társa­dalmi kritikájában kíméletlen, de igazságos. Annak a művelt közönségnek, mely önállóan gondolkozni tud, ez a lap nagy gyönyörűségére szolgál. Melegen ajánljuk olvasóinknak. Nincs szebb és jobb újság, mint az, a melyik tapintattal párosítja hasábjain az aktuális dolgozat, a nem múló értékű, állandóan becses közlemények­kel. Ebben a tekintetben a hazai szépirodalmi la­pok közt az első helyen áll az Ország Világ, mely­nek most megjelent legújabb száma két nappal a választás után már közli a Kisfaludy társaság uj tagjainak az arczképét, sikerült felvételeket hoz a nagy hírre kapott vei-haj veii ütközetről, szám sze­rint négyet, igen szép téli képet ád Goró Lajostól, a neves rajzoló művésztől, stb. stb. Szövegében ott találjuk Reviczky Gyula, Pap Zoltán, Zoltán Vilmos versét, Csengery Gusztáv nagyérdekü regényét, egy pompás huraoru elbeszélést a kitűnő színművész­től, E. Kovács Gyulától, Capri szigetéről érdekes leírást Castolartól, tárczát Adorján Sándortól, Roko kától stb. Rovatai gazdagok, rejtvény megfejtői közt értékes nyereményeket sorsol ki. Mondanunk se kell, hogy ilyen szerkesztés mellett az Ország Világ a magyar közönség legkedveltebb lapja. A mi azért is természetes, mert előfizetési ára páratlanul olcsó: negyedévre 2 frt. Az előfizetést a kiadóhivatalhoz (Budapest, V. Hold u. 7. sz.) kell küldeni. Mutat­ványszámok ingyen. HIRDETÉSEK. Széna és szálas ta­karmány bükköny, — igen jó minőségű, mintegy 4—500 mmázsa mennyiségben — tisz­tességes áron — bármely percz- ben eladó s a megvétel iránt ér­tekezni lehet alólirott tulajdonossal Nagy Rábán (Biharmegye) Bódy Zsigmoud. 68 3_3 A Kossuth Lajos-téren fekvő 558. sz. házamban eladó 4 drb. 2 szár­nyú kőtokkal ellátott vasajtó, 4 drb. 2 szárnyú kőtokű vasablak jutányos áron szabadkézből eladó. Értekez­hetni a házban lakó tulajdonos 62 i-3 Kocsis Mihálylyal. Hirdetés. Gyoma-endrődi uradalom jószágigazga­tósága által 1895. év május hó 1-től kezdve ajánlatok utján három egymás után követ­kező évre haszonbérbe kiadandó az úgyne­vezett „nagyvendéglő“ épületében külön álló kereskedési üzlethelyiség*, mely áll egy üzlethelyiség, egy kis raktár, egy nagy raktár, három lakószoba, egy előszoba, egy konyha, két kamrából, s ezen helyiségek alatti pinczéből, külön felkeritett udvarból, s az udvarban külön álló raktári helyiségből. Minden ezen bérletre vonatkozó felvilá­gosítások s a szerződési pontozatok Gyomán a központi irodánál megtudhatók. A bérletre vonatkozó ajánlatok április 15-ig beadandók. Gyoma, 1895. márczius 21. 6i 1—2 JószágigaKg'ató§ág. kárpitos és nyerges 0-3ruLlé,n., németváros, Hid-utcza, özv. Ruttnerné házában. Vállal minden e szakba vágó munkát a legjobb kivitelben, tartósan és csinosan elkészítve. Javítások és uj munkák. Jutányos 6S pontos kiszolgálás. Kívánatra [a megren­delő házánál is dolgozom, vagy vidéken is. Pártfogást kérve, tisztelettel 67 !—1 Scfcsik József. 785/1895. ad. Pályázati hirdetmény. Békésvármegyébe kebelezett a gyulai já­rásba beosztott Doboz, Gy.-Vári és Kótegy- háza nagyközségeket magában foglaló körre Kétegyháza székkelylyel, 500 írt fizetés s 200 frt utiátalánynyal, valamint a kétegy- házai vasúti állomásnál törvény szerint meg­állapított állategészségügyi szemle dij szedési joggal egybekötött körállatorvosi állásra ezen­nel pályázat nyittatik. A megválasztandó körállatorvosnak a fentebb irt fizetésén kívül jövedelmét képe­zik : látogatási dij nappal 20 kr., éjjel 40 kr., magán felek részére kiállítandó okmá­nyért 1 frt. Felhivatnak pályázni óhajtók, hogy az 1883. évi I. t.-cz.-ben, nemkülönben az 1888. évi VII. t.-cz. 117. és 118. §-aiban körülirt okmányokkal s eddigi működésüket tanusitó bizonyítványokkal kellően felszerelt pályá­zati kérvényüket a gyulai főszolgabírói hiva­tal helyiségében jövő április hó 17-én d. e. 9 órakor megtartandó választást megelőző nap d. u. 5 óráig alulírottnál annyival inkább benyújtsák, mert a későbben beérkező kér­vények nem fognak figyelembe vétetni. Gyulán, 1895. márczius hó 18. Kövér, 64 1—2 főszolgabíró. [2728—1894. tkv. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. trvszék, mint telekkönyvi ható­ság közhírré teszi, hogy Csigér Anna és társa vég­rehajtatnak Csigér György végrehajtást szenvedő elleni '562 forint tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén levő Kétegyházán fekvő a kétegyházai 3Ö9. sz. tjkvben A I. 8. 10. sor- és 340. 903/a hrsz. alatt felvett és C. 9 alatt szolgalmi joggal terhelt ingatlanokra az árverést 1040 írtban ezennel megálla­pított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi márczius hó 26-ik napján délelőtt 9 órakor Kétegyháza községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/o-át, vagyis 104 forintot készpénz­ben, vagy az 18S1. LX. törvényozikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi no­vember hó 1-én 3833. szám alatt kelt igazság­ügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. tcz. 170. §-a értelmében a bá­natpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről ki­állított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A gyülai kir. trvszék, mint tlkvi hatóság. Kelt Gyulán, 1894 deczember hó 31-én. Dr. Kalocsay Kálmán, 68. 1—1. kir. trsz. bíró.

Next

/
Thumbnails
Contents