Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-24 / 8. szám
22) Gyulavári község kérelme Il-ik jegyzői állás rendszeresitésére vonatkozó határozatának jóváhagyása iránt. 23) Ugyanannak kérelme községi kertészi állás rendszeresitése ügyében. 24) K.-Ladány község kérelme az I-ső jegyzői fizetés leszállítása ügyében kelt határozatának jóváhagyása iránt. 25) Szeghalom község szabályrendelete az anyaggödrök ügyében. 26) K.-Ladány és a Berettyó-iván-fenéki tár sülat közötti egyezség jóváhagyása. 27) Szarvas község és Yeiczner Ignácz valamint 28) Szawas község és a békés-csanádi helyi írdekü vasút között létrejött szerződések jóváhagyása. 29) Csaba község kérelme vágóhidi szabályza- 1 tának jóváhagyása iránt. 30) P.-Földvár kérelme a kir. postaigazgatósággal kötött szerződésnek jóváhagyása iránt. 31) Csorvás község határozata az ág. év. egyház részére telek adományozás ügyében. 32. F.-Gyarmat község képviselőtestületének a puszta-bucsai telep közigazgatási ellátása ügyében kelt, Német Lajos és társai által megfellebbezett határozata. 33) Szarvas község képviselőtestületének a mer- nök-számvevöi állás szervezése ügyében kelt s Melis György és társai által megfelebbezett határozata. 34) Békés község képviselőtestületének Durkcji Ferenc/ fizetés kiutalványozása ügyében kelt s Lurkó Ferencz által megfelebbezett határozata. 35) Endrőd község határozata községi kertészi állás rendszeresitése ügyében. 36) Kondoros község szabályrendelete a takarmánylerakóhely használati dijairól. 37) Kondoros község szabályrendelete a községi mázsa használati dijainak megállapítása tárgyában. 38) Az országos magyar tüzbiztositási szövetkezet ajánlata a törvényhatósági és községi ingatlanok biztositásá ügyében. 39) A csik-somlói róm. kath. iskola segélyesei iránti kérelme. \ 40) A tót-komlósi fóm. kath. iskola segél; iránti kérelme. 41) Az orosházi polg. iskola igazgatójának ke reime Jókai müveinek adományozása ügyében. 42) Orosháza község pótköltségvetése. 43) K.-Tarcsa község kérelme túlkiadásama jóváhagyása iránt. 44) Sámson község pótköltségvetése. 45) Szeghalom község pótadó törlés iránti ki reime. 1 , 46) Öcsöd község kérvénye kisdedovoda cze jaira két beltelek megvétele tárgyában kötött adá vételi szerződés jóváhagyása iránt. 47) Öcsöd község kérvénye, a község és a szes italmérési jogosultság alhaszonbérlöi közt folyama ban tett per befejeztéig havonként 60fi—600 frt kö csőn felvétele iránt. i 48) Sámson község határozata a lovashadnag, állás beszüntetésével egy lovasrendőri állás szerv zése iránt. 49) K.-Tarcsa község határozata 20 drb go malmi részvény s egy üres házhely vételárának orvosi lak-alaphoz leendő csatolása iránt. 50) Szarvas község közmivelődési alapjának | költségelőirányzata. 51) Szabad-Szent-Tornya község pótköltsege irányzata. | 52) Gyoma község kérvénye tulkiadások jo hagyása iránt. 53) Körös-Tarcsa község kérvénye tulkiadai jóváhagyása iránt. ■ 54) Herberth A. vármegyei kőnyomdász k szennyes kézzel tépünk le, el ne veszítse szí sége ékét, hófehérségét -------és n ne héz a kezünk, legtöbbször azzal törjük ös önmagunk boldogságát .... — De tovább egy lépéssel. A- (gyermek kinő a bölcsőből s mint a pattant bimbó lassanként fejlődik. Megtanul j: és beszélni. _ Csevegésével édes kaczagásaival elteli ház..Ä papának és mamának ezer boldog»« és millió aggodalmat okok. Fejlődik testben és lélekben. Nagy gc dal nevelik. Tanul mindenfélét. Mikor nagyobb les nyelvtanár, zenetanár veszik körül. Tanul dalmat. A női kézimunkát művészetre e ügyessége. Megtanul okosan és practikusan gondolkc Esze ki van képezve. Hanem, á szive életünk boldogságának érzékeny hőmérője ? Oh az mellékes a mai világ A szívre csak annyit igyekeznek h hogy az valami bolondságot ne csináljon. A i jól kigondolt számítását meg ne rontsa. Hisz elvégre minden-szülő szereti gye két és ő tudja legjobban annak 1 boldog! kieszelni. ... Érzékeny, nemes és gyöngéd szív he nevelünk önző, nagyravágyó hiúságot. Hát lenne jobb az édes atyjánál és mámájánál? (Vége kóv.) aláné, Frailer Istvánná, Fürdők Istvánná, kadi iné, Horváth Istvánná, Kohlmann Ferenczné, Béla ay'Mátyásné, NagyJJenőné, Noránt Istvánná, Béki - Károlyné (Sarkad), Sál Jőzscfné, Schriffert sen né, Szika Jánosáé, Tar Gyuláné, Varga Ká- gazé | Vékey Barnáné, Verner Rezsőné, "Wieland várr rné, Vinkler Lajosné. befő Leányok: Andrássy Ilon, Bauer Mariska, Beke rozt ek, Csizmazia nővérek, Danszky Emma, Fral zott övérek, Fürdők Giziké, Grimm Klementin, Rés ith Gizi, Kiskéry Mariska, Kohlmann Ilonka, lom ;ay Margit, Meixner Erzsika (Csaba), Ngay neu a, Riedermayer Katicza, Noránt Vilma, Schrif- sébí lariska, Szika Ilonka, Tar Gizella, Tóth Erzsi. lom Julcsa, Varga nővérek, Valtersdorfer Lina Sár gyháza.) laki Szegzárdi. ten1 lás Műkedvelői tánczfig>alom. hog (február 17.) enl me Minekutánna Puck Oberon szolgálatában any na„ csintalankodott az Olympus különböző fokú jjai ségeivel, eltűnt a csarnokból és Robin pajtás n£] alatt fölkereste , Waczkor et Comp, családaiti jék nyugtalan szelleme tréfáit azok között is foly- |{g, . És egy csöppet sem bánta meg vállalkozása na| fős voltát! A szabad ég alatti fák és bokrok erj ' ' O a nyiladozó virágokat épen oly szépeknek ta- |an , mint az üvegházak orchideáit, és mikor ta- tilta, hogy az avar fü között csillámló fénybo- 27 ik épen úgy szórják a sugarakat, mint Uránia mi agai: csakhogy alulról fölfelé, nos, hát akkor je( gő szerelem virágának levelével sorra kente a gri [es kezüek szemeit s Badé Pista hegedűjének m,i ; hangján dalolta hozzá: „ Édes álom elmúltával, Jj «süljön a nótával: „Kiki á maga párjával!“ Da psi Pannit nyerje meg, Zsák a foltját lelje meg!“ ke [nészetes, hogy sok Lysander és Demetrius akadt, pE llermiát Helénával s ezt amavval cserélték' ki. be esendő fura históriáknak azután akkorákat ka- ín rótt Robin uram, hogy a Pista nótái is az da b< ák : „ Hogyha ébred, látja öt, másban leljen égi nőt, m s elvétett hü legény, Mig szerelmet esd szegény, te terét a lesz!“ Tliezevsz és Hyppolyta valamint le aruk is hiányzott a Waczkorék előadásáról, pe- 01 azjclőfal nem szerepelt, s az oroszlán nem olyan ni entőou ordított. Robin pajtás annyira elvolt ra- sí tatva, hogy akaratlanul is oda súgta Philostrat g íbe: „Bizony, nagy jó uram! a „Lullabájt“ da- p ) tündérek nem igen tesznek túl azon a kis ko- e t Pacsirtán. Azután nézvén csak szét a terem- b 1 és vallja meg, hogy Vénus templomának csar- h iában jár az áldozatot mutató szüzek köpött!“ (i Megvallotta azután Philostrates is, hogy kö- n t egy dicséret koszorút, melyben középre tette r legszebbet, de kit, nem mondta meg .... mert k . . jobb a csitt! a A táncznak csak a reggeli „Avo!“ harangja < tett véget. Volt biz ott két négyes is, melyek 1 zül az elsőt 72 pár tánczolta. Amint a lejtő pá- t k képe emlékemben újra születik — közel lévén « szellem óra — érzem, hogy Robin pajtás ott ül I toliam végén s erőlteti, hogy a legszebben kezd- m a névsort, de hát ez a sok „legszebb“ közt letétien, kivált minekutánna az ón szemeimet elfe dte Robin uram bűbájos füvének tevével bekenni. A lányság névsora tehát a legprózaiabban elő lámlálva ez: Török Eszter, Bányászi Etel, Három- ízi Teréz, Dávid Mariska, Ekszuer Juliska, Kardos anni, Barát Katicza, Popovits Etta, Drechsler lariska, Hasas Mariska, Névery Mariska, Névery .rína, Névery Szida, Kubili Ilonka (Endrőd), Be- äezki Lina, Galbács Mari, Fekete Viktória, Ten- zel Róza, Weisz nővérek, Goldfinger Etel, Sztankó udit, Fábián Mariska, Domokos Juliska, Abaházi Lgnes, Kopasz Fannni, Haverda Mariska, Szemethy ?eréz, Balogh Mariska, Gáspár Mariska, Blaskovios lari, Mihók Mari, Krupicska Mari, Sántha Juliska, ichuck Erzsiké, Kardos Margit, Nyiri Mariska, Asszonyok: Szokolay Lajosné, Wlagyovics ist- ránné, Csirke Mátyásné, Gáspár Józsefoé, özv. Abaházi Péterné, Platz Jánosné, Kopasz Péterné, áocsis Lajosné, Fábián Imréné, Junászka Gyu- áué, Szodrai Péterné, Fekete Józsefné, Deimel lánosné, Randvég Józsefné, Szemethy Lajosné, Jálicz Sándorné, Poszler Józsefné, Gremsperger Pálné, Imrei Józsefné, Baun Józsefné, Stark Lipótné, Boros lstvánné, Lehelősi Venczelné, Lang Józsefné, Schuck Lőrinczné, Névery Károlyné, Blas- kovits Mihályné, Sánta Jánosné, özv. Néveryné Oszláskor a viszontlátásra köszönt mindenki. No majd a zöld farsangon. I Hírek. Sarkadnak Békésvármegyéhez való csatolása.. Lapunkban jeleztük, hogy Sarkad községe Békésvármegyéhez óhajt csatlakozni, miután Biharvár megye részéről mindenkor felette mostoha elbánás ban részesült, különösen mivel érdekeit úgy véli előmozdithatónak, ha Békésvármegye kötelékéhez csatoltatik. Az átcsatolás ügye annyiban haladt előre, hogy Sarkad község küldöttsége Kreznerich György és Zakar István községi képviselők felkeresték e héten vármegyénk fő- és alispánján, hogy meggyőződést szerezzenek a felől, miszerint Békés- vármegye mily álláspontot foglal el a község m/iz- galmaival szemben, amennyiben az esetben, | ha Békésben nem lelne vÍBzhangra óhajuk, termét ze- tesen letennének erről. A mint értesülünk, a tar kadi küldöttség azon választ nyerte, úgy Tallián Béla fő-, mint dr. Fábry Sándor alispántól, hogy Békésvármegye törvényhatósága bizonnyal szívesen fogadná kötelékébe Sarkad községét, melyet gazdasági érdekei eddig is e megyéhez fűztek, s a vármegye semmi esetre sem zárkózna el a község befogadásétól, ha esetleg ennek átcsatolása elhatároztatnék. A küldöttség teljes megelégedéssel távozott el, mint a kik sikerrel jártak el missiójukban. Részünkről most is hangsúlyozzuk, hogy a mozgalom sikerének két biztosítéka van. Az első, hogy nem Békésvármegye, hanem Sarkad kezdeményezéséből indult meg. Ez bizonyítja, hogy a mozgalomnak alapja komoly és igazságos. A másik, hogy Sarkad tényleg igen sokat nyerne az ide való csatlakozás által. Felesleges volt és volna Ígéreteket tenni, de azt kecsegtetés nélkül, mint az idecsato- lás konzekvencziáját előre meg lehet állapítani, hogy szükségszerüleg járási székhelylyé kellene lennie s más több oly atributummal felruháztatnia, melyek úgy Sarkadnak, mint vidékének fejlődését nagyban előmozdítanák. Hogy a mozgalom Biharban nagy resensust kelt, azt bizonyitja a konster- nált hang, amellyel az ottani sajtóban azt tárgyalják ; nem tudják elhinni, hogy a mozgalom Sarkad község érdekéből indult ki és oly színezetet akarnak néki adni, mintha a mozgalom tisztán az Almásy grófi urodalom s hiúságukban állítólag sértett intelligens emberek machinácziója volna, A vármegye rendkívüli közgyűlése folyó hó 27-ikére, szerdára van kitűzve. Az 58 tételt tartal- I mazó tárgysorozatot lapunk más helyén egész terjedelemben közöljük. A közgyűlésen vannak igazán érdekes tárgyak, egynéhány politikai természetű, még pedig olyati, hogy egyáltalán nincs élénkebb iskussió lehetősége .fölöttük kizárva. De ezek, mint lem politikai hírlapot nem érdekelhetnek bennünket egyszerűen jelezzük, a nélkül, hogy bővebben pertraktálnánk őket. A tárgysorozat 2-ik pontja a belügyminiszter leirata a váközgazdasági bizottság szervezéséről alkotott szabályrendelet ügyében. A belügyminiszter azt kifogásolja, hogy a vármegye a közgazdasági előadónak nyugdijat is biztosítana, maga az állás kreálása ellen nem tesz el- envetést, amit legalább is illogikusnak kell tartanunk. A törvényhatóságokról szóló törvény nem ismer közgazdasági előadót, ha tehát a miniszter czél- szerüségi szempontokból elfogadja, hogy a vármegye közgazdasági előadói állást szervezzen, az op- portunitás bizonyára azt javasolja, hogy arravaló ember alkalmaztassák, már pedig a nyugdíj igény biztosíték reá, hogy alkalmas ember vállalkozzék a hatásköréhez és intelligencziájához megfelelőleg különben sem túlpazaron dotált közgazdasági előadónak. A vallás és közoktatásügyi miniszter most is ragaszkodik a csabai patronátus ügyében kiadott korábbi rendeletéhez, t. i. hogy a vitás ügyben az alispán hozzon elsőfokú határozatot. Meglehet, hogy e pontnál is nagyobb diskussió fog folyni, noha — nézetünk szerint — igazán nincs egyéb tenni való, mint az évek óta húzódó kérdést egyszerűen áttenni a vármegye alispánjához. A millenáris kiállításra készítendő történelmi képek fölötti diskussió még mindig nincs annyira kimerítve, hogy végléges határozatot lehetne benne hozni; azt hisszük, hogy a megyei régész és raűvelődéstörténelmi társulat, — mely mint ilyen még úgy sem tárgyalta — ille- lékes volna a javaslat kiegészítésére. Az ebtartási szabályrendelet módosítása szintén tárgya a közgyűlésnek. Minő irányban akarják változtatni ? nem tudjuk; talán legczélszerűbb volna az egészet hatályon kívül helyezni, egy irányban azonban feltétlenül inopportunus a változtatás: nevezetesen, hogy az adó mentesség megszorittassék, avagy hogy a dijak felemeltessenek, mert nem olyan időket élünk, hogy végszükség vagy kikerülhetlen kényszerűség nélkül akár direkt, akár indirekt adókat szaporítani szabad volna. A Beliczev és Rosenthal engedélyesek által tervezett doboz-csaba-űj-kigyös-apáczai vasútat — őszintén Írva — erőltetett vállalatnak tartjuk ; az a nézetünk ugyanis róla, hogy engedményesek számitása a vérmesség superlativusán áll és egyáltalán nem vennénk rósz néven a közgyűléstől, ha mindaddig, mig kontemplált kőutjai, a melyekre az egymillió kétszázezer forintos kölcsönt megszavazta, tényleg ki nem épültek, semmiféle vasút vállalatra egy krajezárt sem szavazna meg; elég volt egyelőre a sárréti s szarvas-mezőhegyesi, melyek hasonlit- hatl anul jobb kilátásunk voltak és mégis alig lehet jövedelmükből a prioritási, kamatokat is fizetni, a törzsrészvények pedig talán soha sem fognak jövedelmezni. Mindazonáltal nehogy egyoldalúság vagy ellenségeskedés vádját magunkra zúdítsuk, nem ugyan a kért 70 ezer forint, hanem ennél kisebb összeg megszavazásától nem zárkóznánk el mereven, de a kért vámmentességet elvi okoknál fogva feltétlenül meg kell tagadni, másrészről a szubvencziót ahhoz a feltételhez és pedig Junktim teltételhez kötni, hogy a doboz csabai vasúttal egyidőben a vármegye Dobozon át a gyula-békési kőutat is tényleg építéssé. A közgyűlés tulajdonképeni összehívásának indoka : a szarvasi vendégfogadó építése, melyre vonatkozólag Szarvas városa képviselő testületének határozata kétség nélkül jóvá fog hagyatni. Az állandó választmány, a rendkívüli megyei közgyűlést megelőző ülését kedden, folyó hó 26-ikán fogja tartani. A képviselőtestület Dutkay Béla polgármeste elnöklete alatt folyó hó 20-án rendkivüli közgyűlést tartott, melyen kőpviselők nem nagy számban vettek részt. A polgári iskola 1893/4-ik évi számvénye még egy sokszorosító gép beszerzése iránt. lér G; 55) Megyei szolgaszemélyzet ruházatáról 1894. Grimn évi számadás. Lendv 56) Szeghalom község kérvénye Tóth Mihály Rőme községi pótlójának törlése iránt. József 57) Szeghalom község pótköltségelöirányzata. rolyní 58) Vida-féle fiókpénztár 1894. évi számadása. Sándc Dr. Fábry Sándor, , , nővér alispán.---------------- ler n Po lgári kör bálja. Febr. 16. —* Ä Úgy esett a dolog, hogy a kör Nestorai, Gyula fért ] bácsi és Lajos bátyánk általános lelkesedés köze- Tóth pette közfelkiáltással megtétettek — bálbizottsági (Kétc elnököknek. Az osztatlan közbizalom feléjük irányulván, Gyula bácsi egy szép este értekezletre hivá a minden szépért (s a kilátásba helyezett pohár sörökért) lelkesedő fiatalságot és a koczka el lön vetve. Futó tüzként terjedt aztán tánczkedvelő hölgyi körökben az örvendetes újság: bál lészen a polgári körben febr. 16-án. Hja kérem, a renommé az sokat tesz. 1893. febr. 3. és augusztus 15-ikének 'Men I _ ■ O , I emléke még mindig élénkebb dobogásra bírta a le- nev I ány sziveket, azt a rejtelmes — édes valamit, — “°8Í [ melynek kitanulásában tudós, nagy eszű emberek tassíj [ őszültek meg és — bolondultak bele. kűlöj Hogy a terem csinosan volt-e díszítve P Már fővel I, kérem aki ismeri Diósi Béla decorátori tehetségéül f, az ilyet nem is kérdezhet. Persze, hogy- csinosan Pasn r volt. De hát hisz’ kellett is a csinos keret ahoz a 8ara, gyönyörű képhez, a mely úgy 9 óra tájban tárulta 08"1 r téns rendező urak szemei elé. Még Gyula bácsi is az 1 [ csettentett egyet a nyelvével s váltig mondogatta, kerS r- hogy mennyire szeretne még egyszer legalább egy uve| 24 órára fiatal ember lenni. És mi el is hittük neki. ‘ev jS Hogy a kedv milyen volt? Hát rózsás! Milyen r- lelt volna más? Még Pista is mintha meg lett ■ -e!j volna babonázva annyi szép arcz láttán, oly sok p- tüzes tekintet, beszédes szem hatása alatt elannyira, a- hogy nem lehetett vele bírni. Húzta, ha kellett, ha cza se (de hát kellett) és az a magas szőke gyerek hi- -.1 és ába integetett a szemüvege alól, hogy hagyja abba : ^ 1 rá sem hederitett. Nem volt ott szó újrázásról, czi- |ly gúny húzta, mig a vonó ki nem esett a kezéből, tánezos járta, mig a mamák, a jó gondos mamák f'cj é- erővel el nem vonták a lánykákat a táncztól. Hát ret még az a sok szép fiatal asszony! Azoknak még a 6a< mama se parancsol, a férj uram pedig dehogy in- ®!j ak tette volna be őket, hisz ő is ott rótta rakta a többi *° között. P°l Hogy voltak-e episodok? jelenetek ? Már hogy ae ié- lettek volna, kit Terpsichore annyira igénybe vett, n0 rabjává tett minden jótét lelket, hogy gondolni se lél- mert egyébre, mint áldozni neki. tol ás- A lányos mamákra azonban nem jó világ járt. a Élvezni a perez gyönyörét s élni a jelennek, mu- • ■ Isz- látni, vigadni mig a zene szól: ez volt a jelszó, iát- Hogy ilyen körülmények között a jövőre gondolni, ve iöl- feleséget választani, vőlegényt szemelni ki, senki- kí nek sem volt ideje, kedve, az csak természetes. Az r0 gyi az kitudja mégis ? Egy-egy dallamos keringő alatt, a ■ve- a mikor nem csak gondolatban jut a szív közel a a szívhez, hogy nem történt-e röpke vallpmás, titkos Je ;őz- ígéret, ki felel róla? Avagy midőn a szupé-csárdást az járva a kedv paroxismusán elkurjongattuk, hogy „sohse halunk meg", nem azt gondoltuk-e utánna, pót- hogy mi ketten? Nem lehessen tudni. Valamint, hogy azt se lehessen tudni, hogy !? (elő- annak az őrült spanyol táncznak a szirudzsa vagy ® minek az eljárásához nem hangolva kellett-e len- ^ óvá- nünk? Viktor és Sándor a megmondhatói, mert ők * animálták (reggel hat óra felé) a fáradt, elernyedt r ások publicumot. Mert tényleg úgy volt, hogy a táncz- c kedv tovább tartott, mint az izomerő. . . kér- Hej ha én azt letudnám írni, hogy milyen ke • SBB délyes, milyen aranyos egy compánia volt ott együtt. Tudják önök (birből) hogy milyen egy házi mulat- 1 mert “ egíehütt? Igen? No hát olyan volt ez az 1 estély, fesztelen, családias. Otthon volt mindenki, )ssze " 1 mintha a polgári kör a gyermekeit (s úgy is volt) ' meg a rokonságot, jó szomszédokat gyűjtötte vón’ i egybe járni Hát, hogy mi hangolva voltunk, az természetes. Bennünk még erős az aesteticai érzék és lik a Pez8gő a vér, de hogy az öreg uraknak, az örök if- , júknak milyen kedvük volt az már igazán mesébe való. Gyula bácsi olyan lelkesülten, olyan igaz »■ond- erőmmel járta folyton a termet, buzdítva, lelkesítve, hogy szinte kérdezte az ember, hogy miért nem ísz a t^ncz°l I Bezzeg Lajos bátyánkat kérdezni, biztatni 1 -ro sem kellett: versenyt rakta a csárdást akármelyi- emeli kőnkkel. Hja: fiatal is, szép is a menyecske. Aztán még soká lesz még az az ő nótája, hogy . . . öreg codni. leg6“? vaSy°k már én . . . Hogy a táncz világos-viradtig tartott, azt mon! dani sem kell. Hanem azt a lump kompániát ott az k eme . , , , ■ , asztal körül fenyes nappal — a korhely levest ka° .* nalászgatva, szürcsölgetve, azt már látni kellett volna ütni, Ip nejj0gy férfi kompániát gondoljanak valahogy, I ^ — Szép volt, jó volt tehát minden: a kedv, a táncz a zene, a bor. Csak egy volt rósz : a padozat. Na e pypl de se baj! Eleink földes(szobában tánczoltak méf jsagat j8 jjjggQregedtekj meg jó is mulattak. Ugy-e Józs bácsi. Hanem hogy az utódaink már a polgári kör 16 ben és parketten fogják tánczolni a szupé-csárdást Imlert arról már felel Lajos bátyánknak a kis fia. Ott voltak. Asszonyok: Bauer Lipótné, Bekt Gézáné, Bekker Endréné, Császár Ferenczné, Diós; Béláné, Dobay Jánosné, Dömény Lajosné, Fral
