Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-24 / 47. szám
47-ik szám. Gyula, 1895. november 24-én. XIV. (XXVII.) évfolyam. sr"" " » Szerkesztőség: | Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak viasza. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. ij K . • • , » fi'‘afp»uCÍ- f'g Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: üoToa,3T Táinos. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. & ^. _ ■ : _ m Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza I. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. munkaidőben. Munkában áll az ország. Feltúrt karokkal, lázas sietség pírjával arczán sürög műn? kaasztalánál a százkezü ipar és a nemes ve- tekedés he vével igyekszik megkésziteni tudása szerint a legszebbet, a legtökéletesebbet — mutatóba a világ elé. Készül az ezredéves nemzeti ünnepre, melyen a látogatást tevő müveit világ szeme elé akarja tárni munkájában a mai Magyar? országot.. , Ez a nemes buzgólkodás annyira leköt minden erőt, figyelmet és gondolatot, hogy hétköznapi gondjai és botjai nyűgétől mintegy megszabadulva, egészen szakmája terveibe, munkáiba 8 a sikerek előre derengő fénysugaraiba temetkezik a dolgozó ipar, egy kétségtelenül érdekes és lebilincselően szép képet nyújtva az általános viszonyok szemlélőinek. .... \ A kép összhangját kevés disszonáns vonás zavarja, az égető kérdések, ki nem elégített és el nem temetett panaszok tárgyalása munka utánra lett halasztva, a jövő év rendezésében, a következő ünnepelés örömnapjaiban fog eltelni s majd a kiállítást követőben zud.ul le a felgyülemlett panaszok egész árja ismét, elénk gördítve azokat a már nem ismeretlen szirtdarabokat, melyeket sokszor leirtunk, sokszor kerülgettünk jobbról, balról, egy-egy goromba sarkot le is faragtunk róluk, de a melyeket az útból félrehengeriteni mindeddig nem tudtunk. Ám akkor valóban el is jön az ideje annak, hogy erőteljesebb eszközökkel és nem egészen üres kézzel lássunk az orvosolható bajok orvoslásához, mert a nemzeti dicsőségért most folyó lázas munkának meg lesz a visszahatása, kimeríti az erőket és fogékonyakká teszi a melankóliára. Erre a magyar iparos közönségnek különben is őseredetü hajlandósága van, melynek nyilván ulásában csak ,az utóbbi évek tanulságai közt volt észlelhető némi. józan visszaesés. TÁtezA. Bajnok Sámson. — Milton. — (Folytatás.) Del. De mégis, Sámson, — bár nem szándokom Bűnöm kicsítni, vagy könnyíteni, — De ha magában, sulyítók nekül Veszed mérlegbe azt, még úgy lehet, — Igazságod elnézés serpenyőn — Ha mérleg-kar felém nem billen is: Gyűlöleted irántam enyhe lesz, Megengedem, hogy gyöngeség vala — Mi a nemmel, melyből Vagyok, közös — Kíváncsin, rajt ütőn, súlyos titkot Csikarni ki s aztán, mielőbb; tovább Adni legott, mint asszonyok teszik: De nem hasonló gyöngeség-e az A sürgetésre, vagyis semmire Elárúlni erőd, hajad titkát? Mit tök, arra te mutatál utat! De nem kellett vón másnak mondani, Gyarló asszonyra te miért bizád? Kegyetlen magadhoz te löl előbb,- Ha egy alapra helyezkedve szólsz, —( Hisz mindkettőnk gyöngesége egy — Bocsánatod nyerem. S az emberek- Elnézőbbek irántad, ha te is Irgalmasan Ítélsz hibánk felett. S ha, mit te gyűlöletre magyarázsz, A szeretet, a szívben indító Kénytelenek voltak ugyanis maguk az iparoskörök is belátni, hogy sok jelszavuk frázis, sok kívánságuk lehetetlenség, mely ha teljesittetnék is, a világ forogna és haladna, csak mi maradnánk hátra. A gyárigépek egyenletesen erősbülő egészséges zaja mindinkább túlszárnyalja azt a másik zajt, mely azelőtt az ipar mezejét a kisiparosok beteges panaszkodásával el- töltötte. , Része van e változásban azoknak az intézkedéseknek, melyeket az ipari kormányzat számos teljesíthető kivánalom és jogos igény kielégítésével a kisiparosok közérdeke javára, tett s melyekkel bennök fokonkint megerősítette a tudatot, hogy legfelsőbb helyen teljes jóakarat és aggódó gondoskodás nylvánult érdekeik iránt s hogy majd minden megtörténik, a mi nem lehetetlen. Része van továbbá a változásban annak az erősbödő józan felfogásnak, melyet a terjedő műveltség magasabb látköre, ba lassan is, de bizton beleolt már minden rétegbe, hogy a nagyipar és a kisipar nem két ellenséges tábor, melynek czélja egymást pusztítani, hanem a gyáriparnak saját független czéljai vannak s az ő arczképét a nemzet- gazdaság szervezetében, a kisipar soha be nem tölthetné már, hanem, ha nem voina magyar gyártermelós, ennek egész munkáját nem a kisipar, de idegen nemzetek gyártermelési ipara helyettesítené, vagy kész aranyért vásárolnék a külföldtől meg mindazt a sok milliónyi értékű czikket, a mit idehaza részben már meg tudunk gyártani s a minek gyártása közben Magyarország 3386 gyárában sok százezer munkáscsaládnak ad a munka kenyeret. A kézműiparnak is meg van a maga szerepe I az ország belső házi szükséglete kielégítésében tekintélyes tér jut számárá, melyet nem annyira tömeges termelésével, mint czikkei ízléses voltával és szolidságával, úgy a munkálkodás szakavatottságával foglal le magának. S nálam is éppen oly nagy hatalom Tetette ezt? Tetszésed változó, bizony Félhettem, egykor, mint a Súnnait, Magamra hagysz. Minden erőm elő Vevém magamnak biztosítani! S a legjobb út, — titkod nyitját tudó — Bírni erőd s magad hatalmamban, S hogy mért adám ellenség kézre azt? Mert azt mondák, kik engem kértenek: Csak biztos őrizet s tartás alatt Akarnak tudni — s ennyi az egész, Ez dönte. S én, tudván mily vész teljes Vállalkozásra léphetsz ‘ szabadon, Mig én magam gond, félelem között Virrasztók özvegy ágyamon, emigy Éjjet s napot együtt töltök veled Ki én szerelmem rabságunkba’ vagy. Egész’ enyém, veszélytől biztosan, Szerelmi féltés érzése nekül. A szív törvényi — tehát jók ezek, Bár benne okot nem lát némelyik. S a szív, jót czélzva, bár nagyon sokat Roszúl teve, bocsánatot- mindég Kapott. Ne légy olyan különcz, konok A mily erős; hajlatlan mint aczél, Légy mint erős mindenkinél nagyobb, De engesztelhetlen haragra ne. Súms. Gyöngéiddel ügyes játékot üzsz, Hogy maskarább legyen mi az enyém! Hogy csalfaság, nem bánat hoz ide Ebből tudom. Példámat okolod, Lábot nyerél. Szomorú, de igaz. Magam, csalám magam, mielőtt te; A mint magam kimentem, adhatok Bocsánatot neked is; mit ha látsz És boldogságának alapfeltételeit is önmaga irányozza, azokat a feltételeket, melyek jövőjének sikereit rejtik magukban önmaga nevezheti meg: az állam csak az alkalmat adhatja s az alkalomhoz vezető utón a segitőkézzel való vezetést, de teljesen gyámságba és tartásba nem veheti. Ámde az ipari szakképzés intézményeinek nagy hiányosságáért s az e téren történő lépések lassúságáért, elégtelenségéért a felelősséget már nem lebet magára az iparososztályra hárítani. E tekintetben a kormánynak bűnösen csekély anyagi eszközök állanak rendelkezésére és az ország szaktanitási állapotai szégyenletesen hátra vannak. Viszont a szövekezeti eszme terjedésének nehézségei arra vallanak, hogy legfontosabb életérdekei jránt a magyar iparosközönségnek kevés érzéke van s az egyik rész egyéni hiúságból és rosszul felfogott függetlenségi vágyból, a másik rész álszeméremből és indolencziából visszahúzódik osztályérdekeinek a nagyiparral szemben egyedül versenyképes védő eszközétéi. Alispáni jelentés. a közigazgatási bizottság rendes havi ütésén november 11. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! Az 1895-ik év október haváról szóló rendszerinti jelentésemet tisztelettel a következőben ter- je-ztem elő: 1. Közegészségügy. A közegészség állapota a múlt hóban általában kevésbbé volt kedvező, — mint az előző szeptember hóban. A különböző ragályos betegségek szórványos esetei ugyanis a vármegyének legtöbb községében észleltettek. Járványos jelleget csak a hasihagymáz öltött Mezőberény községben, hol ezen betegség 17 egyénen konstatáltatok, kik közül a hó végéig meghalt 4, gyógyult 5, és további ápolás alatt maradt 8 egyén. A járvány terjedésének okait kipuhatolandó, a vármegye tiszti főorvosát a helyszínére kiküldőtIgazsággal, szigorún, részre nem Hajlón I nem keresed tovább, Vallást te9zesz. Gyöngeség takaród. Hiszem. Filiszteus aranyat el nem Fogadni gyöngeség. Ha az mentség, Nincs gyilkos, hűtlen, szüle megölő, Vérfertős, szentséget törő, a ki Nem menthető. Ki gyönge, gyönge; sem Isten, sem ember úgy meg nem bocsát. Szeretet készte. Mond : olthatatlan Kéj vágy. Szerel’m szerel’mre vágy S miként lehet szeretni gyűlölet Viharja vert szívvel. Ha már tudom, hogy árúlóm levél, Szégyent szégyennel fedni nem lehet, Ezt téve tűnöd annál'meztelen’b. Del. Hahát a gyöngeség, miben magad Szintúgy leledsz, nem mentség te neked, Halld mennyi támadás, ostrom, Tőr vett körül, a mig meghódolék, Mi. megrettenhető a legmerész’b A legszilárdabb harczost is vétek Nekül hódolni meg. Nem az arany, Mint véled, veve meg. Tudod, a fők, Országom herczegi, kérés, parancs, Ijesztés közt sürgettek a polgári és Vallásos kötelem leple alatt Hangsúlyozva, hogy mily igaz dolog, Mily tisztelet adó, milyen dicső Közös ellent igy győzni le, ki már Oly sok társunk megölt s még a pap is Folyton sarkamba’ volt, beszélve hogy Minő érdem adó az ég előtt Hálóba ejteni vallástalan Gyalazóját Dagonnak s én ugyan tem, ki is f. évi október hó 27-én oda kiszállván, hozzám benyújtott jelentésében a régebben lappangó, de eddig csak szórványosan előfordult baj terjedésének főokául, a rossz és legtöbbnyire fertőzött vizű kutakat jelzi. A tiszti főorvos jelentése folytán a járvány tovaterjedésének meggátlására szigorú óvintézkedések foganatba vételét rendeltem el. így : a fertőzöttnek jelzett kutakat lezárattam, a használható kutak mellé pedig a tisztaság fenntartásának ellenőrzésére őr állítását rendeltem el. — Utasítottam továbbá az elöljáróságot, hogy az ártézi kút folyamatban lévő fúrásának mielőbbi befejezéséről gondoskodjék, s hogy a fertőzött házak lakóit a szükséges vízmennyiséggel lássa el, nehogy ezek esetleg fertőzött edényeikkel a még használható kutak vizét is megfertőztessék. Általában a legnagyobb fokú tisztaság betartását és szigorú fertőtlenítést rendeltem el valamint megtiltottam azt, hogy a betegek házaitól élelmi czikkek a piaczra vitessenek. Jóllehet a járvány elfojtásának legbiztosabb eszköze a községnek egészséges ivóvízzel való ellátása, mi nálunk csak ártézi kúttal biztosítható r~ mindazonáltal remélhető, hogy az elrendelt és foganatba vett óvóintézkedések gátat fognak vetni a baj tovaterjedésének. A vármegye többi községeiben a hasihagymáz, roncsoló toroklob, vörheny és trachomának fordultak elő szórványos esetei. A beérkezett jelentések szerint az előirt óvóintézkedések minden esetben szigorúan foganatosítva lettek. Általában a közegészségügy fen tartására előirt rendszabályok betartattak, a köztisztaságra, nyilvános helyek tisztántartására, fertőtlenítésre, az élelmi szerek és italok megvizsgálására kellőagond fordittatott. Az állategészségügy bár kiterjedt járvány nem constatálíatott, szintén nem mondható kedvezőnek. A száj és körömfájás a vármegyének több községében fellépett ugyan, de csak egyeB udvarokra szo- rittatott, csak Vésztő, Orosháza, Sámson és Endrőd községekben vett általánosabb jelleget. Ez utóbbi község azonkívül a több esetben megállapított sertés orbáncz miatt is zár alatt áll. Füzes-Gyarma község néhány takonykor gyanús ló miatt továbbra Mit tehetők ily tenger érv előtt? Csak szívem az mivel küzdék sokat. S hallgatva nagy küzdelmet tőn szívem Ez érvek érdemén. Mig nem az oly Sokszor fel is hozott ok, a mit híres és Bölcs férfiaktól hallani, hogy a Magán érdek hátrál a köz elől, Döntött s végleg legyöze engemet, Erény, jog— vélém — és kötel’m parancsa ez. Same. Hol forgó cseleid egybe folyók, A vallásban, csak képmutató vagy. De ha, mivel még mindig kérkedel, Szereteted igaz, más ok- s tettet Tanít neked. Népem leányait Mellőzve mind, elleneim közül Téged vevén; szerettelek, tudod, Éppen azért tárám ki titkaim. S nem könnyelmű eszem miatt tevém, De kérted által meggyőzetve én Tőled megvonni semmit sem tudék S imé még most is ellenség nevem, Miért lévél hát nőmmé? kérdezem, Akkor, miként most, tartván ellenül, Nőmmé lévén, hazádat és szülőt Elhagynod kell. S nem is valék magam Hatalmukban, hanem magam ura S te az enyém. S ha ellenem hazád Felingerelt, azt jogtalan tévé, A természet s népek joga ellen, Nem is hazád, hanem istentelen Embercsomó, akarva államát Istentelen úton fentartani, Beszennyezve miért az „én hazám“ Név drága : engedni nem volt miért. Rajongál, Istenid kegyét néző,
