Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-20 / 42. szám

csinos kiállítású ízléses meghívók, egyszerű fehér kártya-papiron fekete betűkkel, már kikerültek a Dobay János nyomdájából s a hét elejéD szót fog­nak küldetni. A jubileumi díszközgyűlésre, mely az árvaház nagytermében folyik le, szintén kibo- csájtattak már a meghívók. A kik tévedésből talán nem kaptak volna, de arra igényt tartanak, özv. Fábry Mártonná alelnöknőnél jelentkezzenek. A nőegylet 25 éves jubileumára nagyban foly­nak az előkészületek; a megválasztott rendezőbi­zottság kifogja magát egészíteni s a társadalom minden osztályából választ maga mellé rendezőket1 hogy igy a bál sikere jobban biztosittassék. Mint értesülünk a rendezőbizottság szándékozik a sze­gedi vonós-négyest (stréich-quartette) meghívni, kik ha eljönnek, úgy bizonyára nagyban fogják az est iikerét előmozdítani s azt emelni. A sorsjegyek igen nagy kelendőségnek örvendnek. A rendező­bizottság igyekszik mentül több nyereménytárgyat b beszerezni, hogy a közönség minden tekintetben kielégítést nyerjen. Érdekes lesz a diszgyülés, a melyen be fognak mutatni egy 99 éves nőt, aki mióta a nőegylet fennáll, tehát 25 év óta, élvezi a nőegylet segélyét. — Eddig a következő nyere­ménytárgyak küldettek be: Chriaztó Miklósnó Jó­kai regény, diszkötés, özv. Fábry Mártonná ezüst czukortartó, selyemmel hímzett pamlag-párna, va- rottas munka-zacskó, varottas tűpárna, Kövér Mal­vin hímzett díszes terítő, Ohnet regény diszkötés, tűpárna, Horváth Gizi munka dohoz, Fürdők Ist­vánná lóalaku asztaldísz, lámpa, egy majolika tá nyér, hamutartó, levélnyomó. A nemzeti zászló. A belügyminiszter a napok­ban következő körrendeletét küldte valamennyi tör­vényhatóságnak és azok között természetesen Bé­késvármegyének is: Az 1848. évi XXL t.-cz. 2. §-a kötelezőleg elrendeli, hogy minden középüle­teknél s közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország czimere használtassák. Tapasztal­ván, hogy a törvény eme határozott rendelkezése nincs kellően foganatosítva, a mennyiben a nyil­vános ünnepélyek alkalmával használni szokott nemzeti színű lobogók nincsenek mindenütt az or szágos czimerrel ellátva, a minek a nemzeti lobo gón használása pedig úgy a törvény szavai és in- tencziói szerint, mint egyáltalán közjogijag is a magyar államiságnak leghatározottabb külső kifeje­zését képezi : felhívom a törvényhatóságot, gondos­kodjék megfelelően arról, hogy a fenti t.-cz. 2. §-ának rendelkezése jövőre pontosan végrehajtassák. Budapesten, 1895. évi október hó 11. Perczel, s. k. A központi választmányok megbízatása ez év végével jár le. A belügyminiszter felhívta Békés, Szarvas, Csaba községeket s Gyula rendezett ta­nácsú városát, továbbá a gyomai s orosházi válasz­tókerületek képviseletében Békés vármegye közön­ségét a központi választmányoknak három évre le­endő ujabbi megalakítása iránt. — A vármegye a központi választmány tagjait deczemberi közgyűlé­sén fogja választani. A terménykiállitást, amely ma lett volna Csa­bán megtartandó, a lapunk múlt heti számában jelzett előleges részvéthiány következtében a gaz­dasági egylet bizonytalan időre elhalasztotta. Hogy mikor tartassék meg a termény kiállítás ? azt az egylet mai választmányi ülése fogja elhatározni, de annyi az előzmények után opportunusnak látszik, hogy semmi szín alatt ne tavasz előtt, és akkor is csak úgy, ha a kiállítási mozgalom nem szorít­kozik csupán a választmányi ülésben, mondhatni a nyilvánosság kerülésével nyilvánuló határozatra, ha­nem ha a kiállítás érdekében a gazdákkal való közvetlen érintkezés útján lesz megfelelő agitáczió is. A gazdasági egylet ügyvitele körül már huza­mos idő óta tapasztalható, nem akarjuk egyelőre más­nak minősíteni mint kényelemszeretet, mely sok tekintet­ben oka annak, hogy a gazdaközönség érdeklődése év- ről-évre hanyatlik az egylet iránt, és ha az egylet veze­tésében a mai kényelemszeretetet nagyobb agilitás nem váltja fel, akkor tartani lehet tőle, hogy a tagok, különösen a nem csabai tagok érdeklődése teljesen elpárolog. Pár év előtt egy pünkösti közgyűlést megelőzőleg indítványoztuk, hogy az egylet közölje a megyei lapokkal mindenkori gyűlései jegyző­könyvét és mi szívesen vállalkoztunk volna — mint Mokry Sámuel titkársága idejében mindig tettük is — eme jegyzőkönyvek egész terjedelmé­ben való közlésére és ninc9 okunk kételkedni, hogy vállalkoznának ugyanerre összes megyei lapjaink, ha a jegyzőkönyvet egy ugyanazon időben közölhet­nék, azonban annak daczára, hogy eme, ajánlatunk akkor elvileg élénk viszhangot keltett illetékes kö­rökben, őszinte sajnálatunkra egyetlen alkalmat sem nyújtottak rá, hogy ajánlatunkat beválthassuk. Mi történik a választmányi s egyéb gyűléseken ? azt. különösen a nem csabai tagok legfeljebb az év­könyvből tudják meg egyszer egy esztendőben, amikor a tárgyalt ügyek legnagyobb része vagy szuperált dolog, vagy teljesen elvesztette aktuális értékét. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá­lasztmánya október 20 án ma d. e. 9 órakor Csa­bán a kaszinó nagytermében ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. A folyó hó 20-ra határozott terménykiállitás elhalasztása és új határidőnek ki­tűzése. 2. Láng Károly, a gróf Wenckheim Dénes és fivérei közös uradalma tiszttartójának válasza a cziroktermelés és kezelés bemutatásának ügyében. 3. A vármegye alispánjának 13 937. számú átirata a hasznos madarak védelmezése tárgyában. 4. Ugyan­annak 1368. sz. átirata a közgazdasági előadó in­dítványa tárgyában. 5. Az országos magyar gazda­sági egyesület 2295. számú átirata a vám- és ke­reskedelmi szerződések ügyében. 6. A gazdasági­egyesületek ezredéves kiállítás előadójának 200., 243. és 264. számú átiratai. 7. Folyó ügyek. Az ujonezozási előmunkálatokat — honvédelmi miniszteri rendelet folytán — a községek megkez­dették. Jövő óv folyamán az 1875., 1874., és 1873. évben szülöttek kerülnek sorozás alá. Plébánosi vizsgálat Krisztik János csabai he­lyettes plébános, Léky Kornél székesegyházi kar­káplán és Mándoky Sándor volt gyulai, jelenleg só- lyomköi káplán plébánosi vizsgát tettek. A vizs­gálatot tevők ebédre Schlauch Lőrincz bibornok püspök vendégei voltak. Egyházi kitüntetés. Grócz Béla endrődi róm. kath lelkész és kerületi esperest egyházi téren ép oly szép, mint méltó kitüntetés érte, nevezetesen préposttá neveztetett ki. A szelíd lelkületéről, val­lásosságáról és ritka humánus érzelmeiről ösmert és Endrődön kivül megyeszerte, különösen pedig Gyulán köztiszteletben álló lelkésznek megérde­melt kitüntetéséhez őszintén gratulálunk és szi­vünkből hangoztatjuk: ad multos annos! Vésztő községe megajánlotta a kincstár által követelt 600 frtot, hogy táviró állomást nyerjen. A község eképen rövid idő alatt össze lesz kapcsolva távírdával. Eljegyzés. Novák Árpád a Budapesten székelő magyar aszfalt társulat titkára vasárnap este elje­gyezte a kedves és bájos Moldovány Juliskát. Szív­ből gratulálunk 1 Az uj majoreskó. Igen örvendetes családi ese­mény volt a gyulai kastélyban. F. hó 17-ikén kora reggel gr. Almásy Dénesné Károlyi Ella grófnő megörvendeztette férjét egy egészséges fiú gyermek szülésével. Az öiömtcljes eseményt a táviró sokfelé hirül vitte s most a szélrózsa minden irányából hozza a kétegyháza- gy.-vári s sarkadi uradalmak leendő tulajdonosának világrajötte fölötti nem ke­vésbé örömteljes gratulácziókat, amelyekhez hozzá fűzzük mi is őszinte szerencsekivánatunkat. A gyomai nőegylet elhatározta, hogy téli tár­sas estélyeket rendez a Holler-féle nagyteremben hetenként egyszer, felolvasásokkal, tombolával, s olykor-olykor egy kis tánczczal egybekötve, az eset­leges haszon (?) jótékonyczélra fordittatik. Hirtelen őszre gfordult az idő, mondhatni a legkisebb átmenet nélkül. A hét elején még éjjeli órákban is megkoczkáztatható volt felöltő nélkül sétálni a a hét közepén a felöltő skartba tétele mellett egyszerre téli kabátra kellett apellálni. Gaz­dasági szempontból különben nem kedvezőtlen most sem az idő, sőt ami eddigelé eső lehullott, arra nagy szükség is volt úgy a szántásra, mint ahol már megtörtént a vetésekre is. Szükséges, de elég is, mert a további esőzések most már csak az utak rovására történnének, ami pedig nagy hiba lenne, miután a téli betakarítás, tűzifa hordás a szorgos munkaidő következtében csak ezután kerülhet napirendre. Az ártézi kút munkálatai Békésen újból meg­kezdettek; Czoll Demeter vállalkozónak mindenek­előtt az elgörbült csövek felszedésével kell meg­küzdeni, — azután szűkebb méretű csövekkel lát a munkához. A békési népzavargás eddigi vizsgálatai sze­rint olyan nagy bűnpörre van kilátás, a milyen mostanában alig volt. 67 vádlottja lesz a bűnpör- nek § Balogh Samu vizsgálóbíró már több mint 200 tanút hallgatott ki. A kihallgatás már végéhez közeledik. A katholikus templomtorony födését a vállal­kozó építőmester egészen befejezte. — Nagy sze­rencséjük volt, hogy kezdettől fogva állandóan jó idejük, úgy hogy alig volt néhány munkanap vesz­teségük A réztorony különben csinos, ízléses munka, mely Sál István bádogosnak becsületére válik. A torony uj óralapot kap, fekete számokkal, a mi a régi „cziferblatt“-nál csinosabb s a mi fő praktiku­sabb is. A templomfedés — a mint különben ter­vezve is volt — tavaszra marad. Öngyilkosság a kaszárnyában. Csabán egy 101-es katona, fölhasználva a pillanatot, midőn őri­zetlen maradt, ágyán szolgálati fegyverével agyon­lőtte magát. Az öngyilkos katona csabai illetőségű s neve Ecsedy Károly asztalossegéd. Három levelet hagyott bátra, melyben hihetőleg elkeseredett tét téről hozzátartozói felvilágosítást nyernek. Az ön gyilkos lábával nyomta le a ravaszt s a golyó szi­vét fúrta át. A halál azonnal beállott. A holttestet a kórházba szállították, a hol föl is bonozoltäk. Leharapta az orrát. Nagy Bálint gyomai szíj­gyártó Diószegi Ferencz adósát már több Ízben felszólította a fizetésre, eredménytelenül. A napok­ban a bakó árét 1 frt 20 krt H lakására menvén — ismét kérte tőle, s ez annyira állatias dühbe hozta Diószegit, hogy hitelezője orrát a szószoros értel­mében leharapta; megjegyzendő, hogy Nagy Balint előbb arczul ütötte Diószegit 3 ebből kifolyólag bírókra mentek s utóbbi lett a győztes, s midőn ez a sutba szorult s ellenfelét megsem érintette leharapta amannak az orrát, — s kicsinyben múlt, hogy még ájlatiasabban is megnem csonkította. Állategészségügy. A Galbácskertben a száj- és körömfájás megszűnvén a zárlat feloldatott. El­lenben ugyancsak száj- és körömfájás lépett fel Bélmegyeren Pfeifer Antalnál, gróf Almásy Dénes gy.-várii szigeti majorjában, továbbá Vésztőn és Szeghalmon. A járványok krónikájából. A vármegye alis­pánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán következő ujabbi járványos betegségek merültek fel: roncsoló toroklob Békésen, Füzes- Gyár.naton és Vésztőn,-<— vörheny Csorváson, — vérhas Szarvason, Szent-Andréson és Békésen, — bárányhimlö Kétegyházán és Bánfalván, — hökhu- rut Vésztőn, — hasi hagymáz Szarvason, Endrődön, Öcsödön, Gyulán, M.-Berényben és Kondoroson, — torokgyík Csorváson és kanyaró Békésen. Gyulai élet. Ott kezdem, a hol a rósz társalgók théma hiányában kezdeni szokták: az időjárásnál. Higyjék meg, hogy ez a legaktuálisabb théma. Komor őszi fellegek hömpölyögnek nagy lustán az égen és a nap úgy bujkál előlünk, mint a gavallér a hitelezők elől. Az ősz a maga lucskos, sáros hidegével beköszöntött. Fázva huzzuk be nyakunkat reg- gelenkint az-übercziher gallérja közé és meg- meg ered a hideg őszi eső. Unalmas, komisz, ködös világ. Pista ur is az időjárás hatása alatt nyomott hangulatban ül az ablak előtt s pödri azt a pa­rányi pihét, a mit sok jóakarattal bajusznak le­het nevezni. Megjegyzem, hogy Pista ur abban a kor­ban van, amikor az ember vágyai fordított arány­ban állanak a zsebe tartalmával, s mikor még az ember legnélkülözhetőbb kiadása a bajusz1 pedrő. Pista ur 20 éves fiúhoz illő unottsággal ül az ablak előtt és gondolkozik a világ múlandó­ságáról. Szemközt, a falon kísért két óriási plakát. Az egyik nagy hangon kirdeti a Henry czirkusz elefántját, mely határozottan ember, aka­rt, m mondani elefánt a talpán, sőt még a fején is, mikor tótágast áll. A hideg őszi eső czafatosra áztatta mind­két plakátot, s a komor őszi szél meg*meg lo­bogtatja lustán a vizes papirrongyokat. Minden olyan fáradt, unalmas, mint a Pista gyerek, ki zsebébe nyúlva, már tizenharmadszor számlálja meg zsebében a koronákat. Hiába, csak nem akar megszaporodni. Atkozott fátum, hogy a húsz éves fiatal embereknél a hónap vége aránytalanul hosszabb mint az eleje. No de talán csak az a kis pénz, a mi meg­maradt magnak, kifutja még a Kossuth bankettre. Úgy csábit az a másik, piros falragasz. így tervez a Pista gyerek. Ember tervez, Isten végez. Két szép asszony jön felfelé a lucskos be­ton járdán s Pista felvillanyozva nyitja fel az ablakot. — Ahá, jöjjön csak ki maga jó madár! S a jó madár kirepül és rámegy a lépre. — No fogja, ezzel magát megajándékozom, szól az egyik szép asszony. Pista gyanúsan mosolyog a csomagra. „Ti- meo Danaos et dona ferentes« (magyarul: Kötve higyj a komának) gondolja magában, de azért szörnyen örül az ajándéknak és zsebre akarja vágni. — Ohó! nem addig a, nézze csak meg, mi van benne. Kibontja a csomagot, amelyből rémesen hull szét huszonhárom darab — tombolajegy. — Négy forint hatvan krajezár 1 kaczag az egyik szép asszony. Pista pedig sóhajtva üríti ki a zsebeit. Adieu bankett! A két szép asszony pedig kaczagva halad tovább. * Ilyen formán csapják be azok a „jótékony* hölgyek a szegény embert I S higyjék meg hölgyeim, hogy ez az oka, hogy most ilyen őszi hangulattal untatom önö­ket. Mióta a gyulai nöegylet kibocsátotta a tom­bola jegyeket, azóta emberkerülő lettem. Nem járok sehova, s ha valaki kopogtat az ajtómon, — mely mostanában kulcscsal és reteszszel duplán el van zárva, — előbb az ab­lak függönyein át gusztálom ki, hogy az illető­nek van-e a nőegylettel összeköttetése, vagy nincs. Ha van, akkor nem vagyok otthon. S igy is ötven darabot tudtak rám sózni! Csak legalább megnyerném az ezüst ezu- kortartót 1 * Most, midőn e sorokat Írom, bátran foly­tathatnám igy : „A készülődés, melylyel hazánk nagy fiá­nak, Kossuth Lajosnak vérét, Kossuth Ferenczet várják, a legnagyobb arányokat öltötte. A közvélemény folyójábán a partokat csap­kodják a magasra tornyosuló hullámok* stb. Minthogy azonban nem a lap első oldalára Írok. nincs jogom ilyen magas C-ből folytatni. Egyszerűen jelzem, hogy Kossuth Ferencz jön. (Azaz, mikor ezt olvassák, már el is ment.) Ezt nemcsak abból a piros pákáiból tudom, a mit a polgármester kibocsátott. Az egész ház-' ban pucczolják a gyertyatartókat a kivilágítás­hoz és Frankó idegesen borzolja össze haját néha az utczán menetközben s hol elfelejt köszönni ismerőseinek, hol meg idegeneknek veszi le a kalapját. Hanem azért fogadni merek, hogy egy szót se tud még a beszédéből és hogy az utolsó percz- ben otthon hagyja a beszédet. S a vége még is az lesz, hogy Frankó Laczi olyan beszédet tart, hogy a főispántól le­felé Kallóig (van-e, ki e nevet nem ismeri ?) mindenki el lesz ragadtatva tőle. De már azt én is meghallgatom, és kime­gyek a házból, ha még húsz tombolajegyet sóz­nak is rám! —re. Törvényszéki csarnok. Fischer Ernő bűnügyi végtárgyalása. Egy sokoldalú — a rendőri krónikák hírne­ves alakjai között is számottevő egyén felett ítélt az elmúlt kedden a kir. törvényszék büntető bí­rósága. A csabai születésű fiatal Fischer Ernő, több rendbeli bűnügyében folyt a tárgyalás, melynek során a vádlottra többnyire rábizonyulván a vád, a törvényszék sikkasztás és lopás bűntettében ítél­kezett a bűnös fölött s őt 6 évi börtönre ítélte. Fischer Ernő, ki máskülönben Bársony István, Sajó Aladár, Sándor Mihály és Róka József neve­ket is csereberélt, — közép termetű, hirtelen szőke fiatal ember, typikus arczczal s sok intelligentiát eláruló szemkifejezéssel. Állása : géplakatos, kora : 22 éves. Nyilvános működését korán megkezdette. Nem azok közé a romantikus hajlamú betyárok közé tartozik, kik bekalandozzák a pusztákat s elke­seredésükben lopásra s emberölésre is vetemed­nek. Fischer Ernő ehhez nem elég nagylelkű s nem elég bátor. Szűkebb, biztosabb téren műkö­dik s fiffikus ravaszságával, ügyes, éles eszével si­került neki magát a közönséges kapezabetyárok sorából kiemelve, magasabb pozicziót biztosítani a tolvajok társaságában. Már 1894. márczius bavában több kisebb lo­pás és sikkasztás miatt ülte a gyulai ügyészség fogházát mint vizsgálati fogoly. Itt követte el azt a bámulatot keltő szökést, mely a szökések között páratlanúl áll. 1894. márczius 19-én a vizsgálóbíró előtti ki­hallgatásra kisérte át egy fogházőr őt a vármegye­házi fogháztól a törvényszéki épületbe. A kihallgatás megtörténte után az őr feltüzött szuronynyal kísérte maga előtt Fischert a törvény­szék folyosóján át, csak egy pillanatnyira fordult hátra az őr, mig a folyosó egyik ajtaját becsukta s e pillanat elég volt Fischernek, hogy egy villám­gyors ugrással az udvaron teremjen 1 eszeveszett futással az utczán, a takarékpénztárt megkerülve eltűnjön. Szökése után kezdődik az a bámulatosan gazdag, változatos műsor, amit 1894. október 14-én történt újbóli elfogatásáig véghez vitt. Ő maga mondta a kérdést tevő vizsgálóbíró­nak kézrekeritése után. hogy: — Hét hónap alatt semmi jót nem tettem. Bejárta Aradot, Budapestet, az ország legkü­lönbözőbb részét, sőt a magyar tengerpartot és Yelenczét is, működésének mindenütt eklatáns bi­zonyítékait hagyván hátra. A rövid pár hónap alatt elkövetett 4 lopás, 1 rendbeli vétség, hatóság elleni erőszak, 3 rend­beli sikkasztás büntette miatt kérte Németh alügyész elitéltetését a 43. és 111. §§-ok alapján. Bleyer Józseftől 3 órát vett kölcsön az általa feltalált gép kipróbálására — mint ő mondta — s a 3 óra Fischerrel együtt eltűnt. A tárgyalás folyamán Fischer konokul tagadta tanúk vallomásával szemben a kölcsönt. Budapesten szállásadóját, Samsák lakatost lopta meg, kitől — midőn a házbeliek reggel hazul­ról eltávoztak, — 70 frt értékű 7 drb aranygyűrűt emelt el. A sok felől beidézett nagyszámú tanúk val­lomása daczára, konokul tagadott, s költött dol­gokkal akarta a bíróságot félrevezetni, de hasztalan. A vádak — kevés kivétellel — mind rábizo­nyultak. Ezek közül exotikusságuknál fogva meg­emlékezünk arról a talentumos csalással egybekö­tött lopásról, melyet Triesztben Cziffra János ká­rára véghezvitt. Itt ugyanis Sajó Aladár írónak adván ki ma­gát, kinyerte Cziffra bizalmát s egy szállodában együtt vettek ki szobát. Este, midőn Cziffra el­aludt, 850 frtot tartalmazó tározáját lopta el. Szemtelen merészsége legtöbbre Aradon vitte, hol fényes délben nyitotta ki álkulcsosal Max Imre hentes bolthelyiségét. Észrevétetvén azonban, a dolog csak kísérlet maradt. Szélhámossága a színpadig is elvitte s Kecske­méten Pesti Ihász társulatától egy szekrényben levő 3 értékes látcsövet lopott el. Csabán fogták el újra 1894. október 14-én feljelentés folytán. A V. Szakmáry Arisztid elnöklete alatt tar­tott végtárgyaláson dr. Némethy József kir. alügyész vádolta a notórius svindlert I dr. Berényi Armin ügyvéd fiatal korát s szökése folytán mint a társa­dalomból kitaszított szökevényre mutat, kinek kény­telen a rossz úton kellett haladni, magát fentar- tandó, kéri enyhitékül venni. A bíróság 6 évi börtönre, 20 frt pénzbüntetés s 10 évi hivatalvesztésre ítélte Fischert, ki teljesen megnyugodott az Ítéletben. A 6 évre 1 év s 1 hó vizsgálati fogság betudatik. Miután ügyész sem felebbozett az ítéletben, az jogerős. _________

Next

/
Thumbnails
Contents