Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-22 / 38. szám
Weiszbrunn Zsigmond ur Rereszt-utcza 78. számú házába helyeztem át, ahol a további beiratások és a rendes előadások eszközöltetnek. Ez alkalommal a vidéki tisztelt szülőket tisztelettel értesítem, hogy teljes ellátásra gyermekeket szerény feltételek s díjazás mellett elfogadok. Úgy a helybeli mint a vidéki tisztelt szülők becses pártfogásába magamat ajánlva, maradtam Gyulán, 1895. szeptember 22-én teljes tisztelettel: özv. Sieger Mátyásné, oki. tanítónő, iskola-tulajdonos. A békésmegyei tanitó egylet közgyűlése hétfőn a lapunkban megjelent programm szerint folyt le. Uhrin Károly nem magyar nyelvű iskolában magyar nyelv tanításáról tartott igen értékes és tanú ságos szabad előadást. A közgyűlés a polgári leányiskolában folyt le. Németh Lajos elnöki megnyitó beszéde után Vaday József titkár számolt be az egylet múlt év működéséről. Donner Lajos magvas tanulmányt olvasott fel a népiskolai órabeosztás és túlzsúfoltságról, mig Koncsek György az ismétlő iskolákról mondott megszívlelendő alapos kritikát. Vaday József indítványára a fiókbizottságokat elejtették, ellenben elhatározták, hogy községenkint alakuljanak önállóan működő egyleték. Az országos tanbizottság költségeihez évi 16 frt járulék szavaztatott meg. A közgyűlés a tanítóságnak erkölcsi kötelességévé mondja ki a most alakuló megyei közművelődési egyletbe lépni; viszonzásul az egye sülét felkéri a közművelődési egyletet, hogy a tanitó egyletet részesítse segélyben. Az indítványok letárgyalása után a tisztujitás ejtetett meg következő eredménynyel: Németh Lajos elnök, Pivár János alelnök, Rohay János pénztárnok, Vaday Jó zsef titkár, Singer Manó jegyző, Donner Lajos könyvtárnok. A közgyűlést pedig délben a Széchenyi ligetben sikerült bankett követte és fejezte be. Alispáni jelentés. Békésvármegye közigazgatási bizottsága szeptember 9-iki ülésén. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! Az 1895. év augusztus havi közállapotokról rendszerinti jelentésem tisztelettel a következőkben terjesztem elő. /. Közegészségügy. A közegészségügy állapota kielégítőnek mondható, mert habár a roncsoló toroklob, hökhurut, vörheny s bélhurut több szórványos esetben elő is fordult, kiterjedtebb járvány nem uralkodott. A fertőző betegségek eseteiben az előirt óvrendsza- bályok foganatosittattak. Az élelmi czikkek, italok orvosrendőrileg vizs gáltattak s a nyilvános helyiségek, utczák, köz terek tisztántartására gond fordittatott. Az állategészségügy állapota szintén kedve zöbb volt, mint az elmúlt hónapban. A kigyósi Hursán és Lui pusztán a lópfene, Endrödön a takonykor, Szeghalmon, Körös-Ladányban a száj- és körömfájás szórványosan fellépett ugyan, s a füzesgyarmati takonykor járváuy sem szűnt meg, de Gyula, B.-Csabn, M.-Berény száj- és körömfájás járványos állati betegség miatt elrendelt zárlat alól feloldható volt. Az állati ragályos és járványos betegségek fellépése esetén az előirt óvrendszabályok foganatosittattak. II. Közbiztosság. A közbiztosság állapotára nézve jelenthetem, hogy az elmúlt hó folyamán Csabán 3, Kigyóson 1, Gyomán, Endrödön 1—1, P.-Földváron 1, a szeghalmi járás községeiben 7, Gyulán 5, kevésbé jelentékeny betörés s illetőleg lopás követtetett el. Gyulán múlt hó 8-án Krnács Györgyné tanyai lakost, ifj. Kukla Ferencz 21 éves gyulai lakos éjjel meggyilkolta s kirabolta. A tettes a kir. bíróságnak átadatott. Szarvason múlt hó 25 én a piacztéren álldogáló munkások s a rendőrség között hevesebb ösz- szeütközés történt, az eBet részletei a következők: Molnár András és Poliska Pál községi rendőrök, a rendőrbiztos által a rend fenntartása végett múlt hó 25-én reggel a piacztérre vezényelhettek azon utasítással, hogy az ott különösen vasarnap és ünnepnapokon összetömörült népet a járda- es kőútoni ácsorgásról letereljók. Molnár András rendőr a kőút mentén álló Kaszanyiczky György szarvasi lakost felszólította, hogy ott elfoglalt helyét hagyja el s vonuljon hátrább a napszámosoknak kijelölt s padokkal is ellátott térségre. Ez a felhívásnak ellenszegülvén, a rendőrt durván megtámadta s isteni káromlások között kijelentette, hogy helyét el nem hagyja, neki nem parancsol senki, s egyúttal a még ott ácsorgó közönséget is biztatta, hogy onnét el ne menjenek. Erre Molnár András rendőr a nem messze távolban levő társát, Poliska Pált oda hívta, hogy az ellenszegülőt a biztos elé felkisérik Molnár rendőr fel is szólította Kaszanyiczkyt, hogy kövesse őt a rendőrségre. Ekkor Kaszanyiczky György Molnár rendőrre botot fogott s a rendőrrel dulakodni kezdett, mire a nép őket körülfogta s „üssétek le a rendőröket:* kiabálta. — Poliska rendőrtársát veszélyben látván, segítségért az alig 50 méternyire levő csendőr laktanyába futott, a honnét két c.endőr felfegyverkezve, a helyszínére azonnal kivonult. A csendőrök, a rendőrök, több tanú vallomása szerint, a tömeget a széjjel oszlásra a törvény nevében háromszor is felhívták. — Midőn a csendőrök Kaszanyiczkyhez közeledtek, ez az egyik csendőr szuronyát megfogta s a fegyverről lecsavarta. A néptömeg ezt látván, „huráh! le kell ütni a csendőröket!“ kiabálással a csendőröket megrohanta. Egyik csendőrt leteperték s ennek lőfegyverét elvették, a csendőr kardot rántott s a fegyverrel őt ütni akaró Kaszanyiczky kezét megvágta. Ez a fegyvert elejtvén, újra a csendőrre rohant. Ekkor a másik csendőr szurony nyal Kaszanyiczkyt két helyen megszúrta s a megtámadott csendőr karddal megsebezte. A csendőr fegyvere a földről való felkápászkodás s dulakodás közben elsült. Ez alatt a rendcrbiztos több rendőrrel a helyszínén megjelent s az egyedül megsérült Kaszanyiczky Györgyöt orvoshoz vitette, A nép egy része Kaszanyiczkyt az orvoshoz kiserte, másik része a csendőr laktanya körül csoportosult. A főszolgabíró a vett hír után a helyszínén azonnal megjelent s az ott összzgyült több száz főnyi tömeghez pár figyelmeztető szót intézett s azt az eloszlatásra felhívta. A tömeg erre hallgatván, már oszladozni is kezdett, midőn egy nagy tömeg az orvostól — hová a sebesültet vezették — visszajött s a csendőr laktanyát körülvéve, majd a csendőröket és rendőrséget szidalmazta, s egyesek kezdeményezésére ; „le kell ütni a rendőröket!“ kiáltásokkal előbb Kovács Pál rendőrt, utóbb Szenteszki Pál nevű rendőrre rohantak. Az előbbi a nép támadása elől a szolgabiro által eltávolíttatott, az utóbbit azonban leverték, oldalfegyverét elvették, A főszolgabíró a csendőr laktanyát ostromló népet látva 8 tudva azt, hogy a már említett két csendőrön kívül semmiféle erővel nem rendelkezik, katonai segélyért táviratozott annál is inkább, mert telefon útján arról értesült, hogy Kondoroson s Öcsödön csak egy egy csendőr volt a laktanyában. Később azonban a hangulat csendesűlvén, a főszol gabiró a katonai parancsnoksághoz intézett sürgö- nyi felhívását visszavonta s a járásbeli csendőrök bevonulását rendelte el, s elővigyázatból az orosházi őrstől is segítséget kért. Néhány óra múlva a csendőrség be is vonult, közbelépésre azonban nem volt szükség, mert már a rend teljesen helyreállt. A vizsgálatról felvett jegyzőkönyv további illetékes eljárás végett a kir. járásbírósághoz átté tetett s a vizsgálat folyamatban van. E helyütt kell jelentenem azt is, hogy a múlt hó 15-ón a csabai vasúti állomás előtt, a nagyváradi déli személyvonat az előtte álló tehervonattal összeütközött. Jelentékenyebb sérülés nem történt. Tűzeset a szarvasi járásban 4, az orosházi járásban 4, a csabai járásban 1, a gyomai járásban 1, a szeghalmi járásban 3 ízben volt. Öngyilkosságot 6 egyén követett el, Szarvason Búzás Mihály 47 éves napszámos, Orosházán Dénes Sándor 3 éves gyermek vizbe fúltak, M.-Berényben Jenei Fülöp gépfűtő jobb karját, vigyázatlansága folytán a cséplőgép elszakította. Körös-Tárcsán Király Mária 2 éves gyermek a konyhában talált marólúgból evett s ennek folytán meghalt. Ugyancsak Körös-Tárcsán Bátori Sándor egy megrakott s/.ekérről oly szerencsétlenül esett le, hogy a szenvedett sérülések következtében meghalt. Ép ily baleset folytán halt meg Gyulán Varga Ferencz. — Csabán Pluhár Mihály 7 eves fiút egy csikó agyonrugta. 111. Közlekedés , árvédelcm. A törvényhatósági s kö/segi közlekedési útak általában jó karban voltak. Az ÉlŐviz csatorna munkálatai folyamatban voltak. IV. Földmivele's, ipar, kereskeSelem. Az aratás és cséplési munkálatok általában kedvező eredmény nyel befejeztettek. A kapás növények a nagy szárazság miatt sínylenek. A mezei munkások helyzete, — miután az aratás és cséplésnél jó keresetük volt, s úgy a mezőgazdaságban, mint vizszabályozási munkálatoknál munkát most is kaphatnak, — általában kedvező volt. Ipari § kereskedelmi tekintetben jelentékeny mozzanat nem fordult elő. V. Vegyesek. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták s a községi közigazgatást ellenőrizték. A vármegyei pénztárakat megvizsgáltam s rendben levőknek talá'tam. A vármegyei tisztikarban a következő személyi változások fordultak elő : Dr. Hajnal István várm. főorvos állásáról lemondván, főispán úr Ő méltósága a tiszti főorvosi állásra Dr. Zöldy János tb. főorvos, közkórházi osztályorvost nevezte ki. Bajcsy Gusztáv törvényhatósági állatorvost főispán úr állásától felmentette. Ujfalus8y Dezső árvaszéki ülnök a tiszti nyugdíj igazgató választmány által kérelmére nyugdíjaztatok. Gyulán, 1895. szeptember 7-én. Dr. Fábry Sándor, alispán. Békésvármegye az 1895. év első felében, i. A belügyminisztérium ügykörében. (Folytatás.) 3. A személy és vagyon biztonságra vonatkozó adatok. A személy és vagyon biztonságot az elmúlt félévben a lapunkban megjelenő közigazgatási bizottsági alispáni jelentésekben ismertettük, i igy annak ismétlését itt feleslegesnek tartjuk. Öngyilkos lett az elmúlt félévben 37 egyén, kik nagyobbára akasztással vetettek véget életüknek. Balesetnek összesen 22 egyén lett áldozata. Tű,z volt összesen 16 esetben, az okozott károk nem nagy összeget tesznek, ezekből is azonban a nagyobb rész biztosítás folytán megtérült. IH engedélyezett lőpor árulási helyiségek a múlt félévben teljesített vizsgálat alkalmával a köz biztonsági igényeknek megfelelő állapotban találtattak. A kémények seprése a múlt félévben is rende sen történt, említésre méltó panasz a kéményseprők ellen fel nem merült. E helyütt megemlékezni kívánunk a munkások helyzeteiről, viselkedéseiről is: a következőket jelentjük. A munkások viselkedése rendészeti szempontból aggodalomra okot nőm adott. Ez azonban nem azt jelenti, mintha az agrár sociális eszmékkel felhagytak volna munkásaink, sőt inkább a tél folyamán erősen folyt a szervezkedés, törvénytelenségektől azonban tartózkodtak, s mint maguk is kijelentették, csakis a törvényes formák között igyekszenek ezentúl törekvéseiket megvalósítani. A múlt évi rósz termés s a hosszúra kinyúlt tél gazdasági káros hatását előnyükre akarták kihasználni a social-democrata párt vezetői, lázitó röpiratokat bocsájtottak ki s megindult a tag gyűjtés havi 5 kr. tagsági dij mellett a központi social- democrata párt részére. Az izgatás lehető megakadályozására minden törvényes intézkedések megtétettek, a taggyüjtés betiltatott, a lázitó nyomtatványok elkoboztattak s azok kiadója s terjesztői ellen a bűnvádi feljelentés megtétetett. Feljelentés tétetett továbbá a „Népszava* czimü munkáslap szerkesztősége ellen is, az orosházi járási főszolgabírónak becsmérlő kifejezésekkel való megsértése miatt. A május hó első napjaiban előfordulható zavargások megakadályozására is a legmesszebb menő intézkedések vétettek foganatba. A törvényhatósági bizottságnak a munkás kérdés orvoslására vonatkozó határozatai minden részükben végrehajtattak. Ugyanis úgy a házi ipari albizottság, valamint a szövetkezetek létesítésére kiküldött bizottság megkezdették működésüket s ez utóbbi feladatának természete szerint most még egyelőre csak a kérdés tanulmányozásával foglal- kozhatik. A házi ipari bizottság felterjesztésére a kereskedelmi miniszter ur egy évre 1000 frtot utalványozott azon őzéiből, hogy a bizottság működési körének ellátására egy házi ipari felügyelőt alkalmazhasson, a kinek feladata lesz az egyes iparnemek fejlesztési módjait megösmertetni és javaslatokat előterjeszteni. Ugyancsak a házi ipari bizottság aktiójának eredménye az, hogy a szegedi kenderfonógyár részvény társaság által kezelt csabai szövő iskola rendeltetésének helyesebb ellátására a község kezelésébe adatik át. A kosárfonás terjesztés'e czéljából felkérettek a vizszabályozó társulatok, hogy kosárfonásra alkalmas fűzfát termeljenek, a mely felkérés folytán néhány társulat már nagyobb mennyiségű dugvány beszerzéséről is gondoskodott. A zöldségtermelés jövedelmezőbb módjának megismertetésére a községek figyelme felhivatott s több község dicséretre méltó buzgalommal hozzájárult ahhoz, hogy e jövedelmező foglalkozás a lakosság körében meghonosodjék. Általában a községek a törvényhatóság azon határozatát, hogy a munkáskérdés gazdaságilag orvosolható mozzanatait figyelemmel kisérjék, szem előtt tartották és a községi vagyonok bérbeadásánál ügyeltek arra, hogy a község érdekei mellett a szegényebb néposztály érdekei is kielégítést nyer- ienék. (Folyt, köv.) Ad 8019. 8745.—1895. Hirdetmény. Az 1895- évi katonai ellenőrzési szemle tárgyában 1. Az ellenőrzési szemlén megjelenni kötele sek a hadsereg állományába tartozó mindazon tartósan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok, kik ez évben katonai szolgálatban nem állottak, katonai kiképeztetósben nem részesültek vagy fegy vergyakorlatot nem teljesítettek; továbbá a honvédség állományába tartozó azon szabadságolt állományú honvedek és póttartalékosok, kik ez evben katonai szolgálatban nem állottak, katonai kiképez- tetésben nem részesültek vagy fegyvergyakorlatot nem teljesítettek. 2. A hadsereg állományába tartozó tartósan szabadságoltak, tartalékosok ellenőrzési szemléje f. évi október hó 3. és 4. napjain fog történni és pedig: október 3-án : 1885., 1886., és 1887. években besorozottak, október 4-ón pedig: 1888 , 1889., 1896., 1891., 1892., 1893. és 1894-ik években besorozottak kötelesek megjelenni. 3. A honvédség ellenőrzési szemléje f. évi október hó 9. és lö-én fog megtartatni és pedig: október hó 9-ón: az 1883., 1884, 1885,1886. és az 1887-ik években besorozottak: október hó 10-én: az 1888., 1889., 1890., 1891., 1892., 1893. és az 1894. évfolyambeliek kö telesek megjelenni. 4. Az ellenőrzési szemle a hadsereg részére reggeli 8 órakor, a honvédség állományába tartozó legénységre nézve pedig reggeli 9 Órakor veendi kezdetét, s a városháza udvarán fog megtartatni. 5. Az ellenőrzési szemlén megjelenni köteles egyének felhivatnak, hogy katona, illetve honvédkönyveikkel a kitűzött napon és helyen pontosan jelenjenek meg, mert elkésetten jelentkezők az utó- szemlén való megjelenésre fognak utasittatni, s ezenkívül a körülményekhez képest katonailag is meg- büntettetni fognak. 6. A katonai utó-szemle f. évi november hó 18-án, a honvédségi utó-szemle pedig f. évi de- czember hó 28-án d. e. 8 órakor a kiegészítő parancsnoksági irodákban tartatik meg. Gyulán, 1895. évi szeptember hó 12. Popovics Jusztin, főjegyző, k. ü. előadó. Ad 8637—1895. Hirdetmény. A népfelkelés jelentkezéséről. Az 1893. évi XXXVII. t.-cz. alapján mindazon katonailag kiképzett népfelkelésre kötelezettek, kik a közüshadseregben, a hadtengerészetben, a honvédségben, ezek póttartalékában, vagy a csendőrségnél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nem képzettek, kik népfelkelési (rózsaszinü) ajánlati lappal el vannak látva f. évi október II. és 12-ik napjain és pedig: október ll-én az 1853—1857. október 12-én az 1858. és valamennyi fiatalabb évfolyamú gyulai és Gyulán tartózkodó idegen népfelkelők a városháza udvarán megjelenni vagy írásban jelentkezni tartoznak. Az írásbeli jelentkezéshez~alólirottnál ingyen „Jelentkező lap" kapható, melynek kitöltésére s egyéb kezelésére nézve az azon nyomtatott figyelmeztetés nyújt felvilágosítást. A személyes jelentkezéshez a népfelkelő igazolvány, ennek nem létében a honvéd, vagy katonai igazolvány, esetleg végelbocsájtó levél elhozandó, az írásbeli jelentkezéshez pedig csatolandó. A jelentkezés reggeli 8 órakor veszi kezdetét. Az itt tartózkodó de (Ausztriában) a birodalmi tanácsban képviselt társországokban és királyságokban honos népfelkelők hasonló minőségben és módozatok között tartoznak jelentkezni mint a magyar honosok. A jelentkezés igazolatlan elmulasztása 2—5 egész 100 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő szabadságvesztéssel büntettetik. Gyulán, 1895. szeptember 12. Popovics Jusztin, s. k. főjegyző, k. ü. előadó. Hírek. Ő felsége a király az éjjel vármegyénk területét is érintve utazott a bánfi-hunyadi nagy gyakorlatokra. Az ő felségét szállító udvari vonat _ dis pozicziók szerint — Szegedről este 11 óra 3 percz- kor indult, Orosházánál éjfél után érintette a vármegye határát, Orosházáról, Csorvás és Csabán keresztül 3/42 órakor Gyulára s innen 3% órakor hajnalban érkezett Nagy-Váradra. A vasúti igazgatósággal kapcsolatban a hatóságok is megtették a kellő intézkedéseket, hogy az útvonalon és különösen az állomásokon mi se zavarja ő felsége nyugalmát. Gyulavárosa részvéte. A képviselő testület hétfői közgyűlését kegyeletes aktus vezette be. Dutkay Béla polgármester elnöki székét elfoglalván a következő előterjesztést tette: „Azt a családot, melyet a legőszintébb szeretet és becsülés érzetével vesz körül a magyar nemzet, a megmérhetlen gyásznak rettenetes fájdalmai érték. — A nádor család sírboltja egy új halottal lett gazdagabb, a magyar nemzet pedig egy szép reményekre jogosult egyéniséggel lett szegényebb. József főherczeg fia: László föherczeg egy véletlen szerencsétlenség áldozatává lett. Sokat vesztettünk ebben a jeles fejedelmi sar- jadékban, aki érzésénél és gondolkozásánál fogva magyar volt. Megvagyok győződve, hogy mint az egész magyar nemzet, úgy Gyula város közönsége 8 képviselő testületé is legmélyebb részvéttel fordul József főherczeg családja felé s kéri a gondviselést, adjon a fenseges családnak és vele a magyar nemzetnek erőt a megmérhetlen fájdalom elviseléséhez.« A képviselő testület állva hallgatta meg a kegyeletes szavakat és azonkívül hogy László főherczeg emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti, József főher- czegnek részvétfelirat küldését íb elhatározta. Ezen részvétfelirat következő : „Császári s királyi Főherczeg, Fenséges Urunk 1 Gyula város képviselő testületé szeptember hó 16-án tartott közgyűlésén mély fájdalommal emlékezett meg ama megrendítő csapásról, amely Fenségedet és fenséges családját, valamint magyar hazánkat felejthetlen fiúk László főherczegnek gyászos elhunytával érte. Városunk közönsége a legnemesebb szivü főherczeg halála felett érzett nagy fájdalmát és mélyen átérzett őszinte részvétét hódolatteljes tisztelettel tolmácsolja s kéri az Egek urát, küldjön Fenséged és fenséges családja vérző szivére mielőbb gyógyírt és vigasztalja meg ama tudat, hogy mély fájdalmukban és gyászukban a magyar nemzet minden tagja egyaránt bánatos szívvel osztozik. Fogadja Fenséged és fenséges családja mélyen érzett részvétünk őszinte kifejezését.“ A vármegye közgyűlését megelőzőleg a különféle bizottságok csaknem naponta ülést tartanak, amelyeken a közgyűlés terjedelmes anyagát előkészítik. A községi takarékpénztárak érdekében egy korábbi közgyűlés által kiküldött bizottság szerdán délután ülésezett dr. Fábry Sándor alispán elnöklete, dr. Bartóky József, Beliczey István, Rosenthal Ignácz és Haan Béla részvétele mellett. A bizottság beható tanácskozás után abban állapodott meg, hogy főleg a regálekötvények értékesítésével, vagy ha lehetséges egyéb alapon figyelmébe ajánlja a képviselőtestületeknek községi takarékpénztárak létesítését és ez irányú törekvéseiket minden lehetőleges támogatásban részesíti, az igy létesítendő takarékpénztárak közötti kapcsolat létesítését a bizottság inopportunusnak véli. — Az állandó választmány közgyűlést megelőző második és utolsó ülését szombaton, folyó hó 28-ikán tartja. A póttárgysorozatot — mely szintén számos ügyet tartalmazand — la- puuk jövő számában közöljük. A vármegye legöregebb és legrégibb tisztviselője Hivessy Károly szeghalmi szolgabiro uyugdija- zásért folyamodott a vármegyéhez, melynek közel félszázadon át szolgálatában állott. A becsületben megőszült derék öreg úr teljesen kiérdemelte a nyugalmat és a vele járó penziót, amely utóbbi nagyon szűk ugyan, de azért szívből kívánjuk, hogy azt állandó jó egészségben sokáig húzza s élvezze,
