Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-15 / 37. szám

37-ik szám.

Gyula, 1895. szeptember 15-én

XIV. (XXVII.) évfolyam

Szerkesztőség: Templomtér, Dofyay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vittza.

Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 »

Egyes szám ára 10 kr.

iH

Társadalmi és közgazdászati .hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ÜDoToa-y TáinosEiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyílt—téri közlemények küldendők.

Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyilt-tér sora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váezi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11, Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Uaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza I., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza I.

Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon.

A fogyasztási s italmérési adók.

Amidőn a fáma susogta, reprodukáltuk ugyan — de őszintén szólva, kételkedtünk valódiságában, és ime igaznak bizonyult. — A pénzügyigazgatóság uj nyomozásokat tartott a fogyasztási s italmérési adók biztosítása czóljából vármegyénk legnagyobb községeire nézve 8 azok alapján újabb megváltási tárgyalásokat tűzött ki, tetemesen srófolt követelésekkel (!) úgy azokban a községekben, melyek a kincstár követelését megtagadták, valamint azokban is, a melyek a követelést kifejezetten túlzottnak találták ugyan, de miután csak egy esztendőre kötelezte őket

— minden további kellemetlenkedések és eshetőségek kikerülése okából — tanúságot tehetünk róla, hogy nagyon kelletlenül — azt mégis felajánlották.

Ilyen felsrófolt követelések mellett újabb megváltási tárgyalások lesznek Gyulán és Szeghalmon folyó hó 16-án, Szarvason 17-én, Gyomán, és Gy.-Váriban 18-án. Békésen 23-án, M.-Berényben 24-én, Csabán, K.-Tarcsán és Csorváson 25-én, Orosházán pedig 26-án.

őszintén sajnáljuk, hogy a pénzügyi' kormányzat ilyen kísérletbe bocsátkozott, a melynek meddő voltát ha nem feltételezte — a mi megboc8áthatlan tájékozatlanság bizonyítéka volna — tapasztalni fogja az uj tárgyalásokon, amelyekről a legkisebb prófétai tehetség nélkül megjósolhatjuk, hogy azok

— az első tárgyalásokhoz viszonyítva — egyetlen egy községben sem fognak a kincstárra nézve kedvezőbb eredményt felmutatni.

Sőt, ha a gazdasági esztendő kilátását nem a júliusi kedvezőbb perspektíva, hanem a devalvált várakozások szemüvegén vizsgáljuk : a tengeri s szőlő termés fogyatékossága meljett nagyon ellehet készülve a pénzügyigazgatóság arra is, hogy számos község csupán egy esztendőre, amely eszten-r dőről — sajnos — ma megállapítható, hogy közgazdaságilag és igy fogyasztási képessé- gileg is kedvezőtlen lesz, nem hogy a fel1Í1Í14

A kanyargó Körös mentén.*)

A kanyargó Körős mentén Kis kunyhóban születtem én,

Ott ringatott édes anyám,

Dajka-dalát félálomban Mintha most is itt hallanám.

Lombos erdő hűa rejtekén Tanultam az éneket én,

Fülemile csattogásán.

Bús gerlioze párja-hívó Szivszakasztó zokogásán.

Ott láttam a lombot hullni,

Tavaszt, nyarat, őszt elmúlni S a haldoklás bűve-bája Bús, szomorú éneket csalt Szegény költő ajakára.

Holdvilágos őszi éjen ■\ Pásztortűz a messziségben,

Dalos'lángok lágy éneke,

Furulya-szó messze, messze . ! j Most is itt rezg a szivembe'.

Ott a KőrÖB ágya mellett Hányszor reám esteledett,

S hasztalan volt szemem könyje :

Bárcsak az a suhanó hab Újra ismét visszajönne.

És azóta a világon

Hány vágyam lett tűnő álom;

*) Mutatvány szerzőnek „Húsz esztendő“ czim alatt Gyomon Kitér Izidor könyvnyomdájában deczember végén megjelenő újabb költeményeiből.

emelt követelést nem fogja megadni, hanem most már a júliusinál is kisebb ajánlatot tesz.

Nem tartozunk azok közé, akik az államot, a kincstárt minden körülmények között ellenségnek nézzük, akit megengedett vagy meg nem engedett utakon és módokon szabad volna megröviditeni. A népszerűség baj- hászat sem kenyerünk, sem ambicziónk. Volt és van ugyanis bennünk annyi erkölcsi bátorság-, hogy a kincstárral szemben esetleg érvényesülni törekvő jogtalanságot vagy visz- 8zaélóst kifejezetten elitéljünk, ha ilyen jogtalanság vagy visszaélés tényleg fenforogna.

Erről azonban szó sem lehet. Bókésvár- megyében a regále megváltás után, különösen pedig bárom esztendővel ezelőtt — elismerjük, hogy egészségtelen konkurrenczia segítségével, mert a nélkül mégsem történhetett volna — annyira felcsigáztattak a fogyasztási bérletárak, hogy ha valahol, akkor első sorban Békésvármegyében okvetlenül be kellett állani a reakcziónak.

A fogyasztási képesség és ezzel kapcsolatban a tényleges fogyasztás az utolsó években roppantul csökkent e vármegyében. — Nagyon rósz szimptoma ez, és pedig nem csupán azért, hogy most már a kincstár nem produkálhat italmérési s fogyasztási adó czi- men annyi jövedelmet, mint eddigelé tette, hanem egyéb súlyosabb okokból, a melleket az államnak homlokegyenest ellenkező szerekkel kelj leng gyógyítani, mint akár a közvetlen, akár a közvetett adók srófolása.

Nem egészen esetlegesség, hogy az ag- rárszocziális bajok épen' Békésvármegyében pattantak ki s épen Békésvármegyében tudnak legnehezebben elsimulni. Van abban sok része annak | példátlanul álló egyoldalú elbánásnak, mely Békés vár megyét úgy a direkt adóknál (felemelt kataszter) mint az indi- rekteknél (italmórési s fogyasztási adó) állandó fejős tehénnek tekinti s mindig több és nagyobb áldozatokat követel tőle, másrészről pedig a legmostohábban bánik vele mindany- nyiszor, amidőn arról van szó, hogy az állam

Elsuhant, mint a víz habja,

S mi a mával a múlté lett,

Azt a holnap meg nem adja.

Végén majd a vándor útnak,

Ha a bántok rám borulnak:

Abol egykor születtem én,

Ott zengjen a búcsúzó dal A kanyargó Körös mentén.

Balofl István.

A as idyll végre.

Irta: Dubányi Imre.

(Vége.)

Nem soká kellett gondolkoznia,

Eszébe jutott az a piros ruhás kis szőke bakfis, a ki úgy lobogtatta a kendőjét az őrház előtt, mikor ő a somkuti pusztáról elindult ide a fővárosba.

Visszaidézte lassankint az egész idyllt emlékezetébe.

Hogy sétáltak kint a délibábos pusztán, milyen édes, milyen aranyos kis szőke lány volt az a Juczi 1

Hogy lobogtatta ő is vissza a kendőjét a robogó vonatnál, 1 hogy dőlt le aztán a kupé divánjára, mikor eltűnt a somkuti megállóhely, az öreg kasznárral és azzal a kis laánynyal együtt-, a kit ő életében először — szeretett. Igen, csakugyan szerette 1

Itt a főváros romlott levegőjében, szaturálva az orfeumok és vendéglők szivarfüstös, gázlámpás légkörétől, hol árulják a szerelmet és húsz éves korában kész rué minden fiatal emakár kulturális, akár közgazdasági tekintetben lóndilsen rajta, vagy fejlődésében gyá- molitsa.

És ha ilyen mostoha elbánás mellett a közgazdasági bajok is ránk sulyosodtak : ne csodálkozzék a pénzügyigazgatóság, és ne csodálkozzék a kormány, ha a tejelési képesség a legjobb tehénnél is csökkent, és ezt a csökkenést az italmérési s fogyasztási adóknál sem újabb megváltási tárgyalásokkal, Bem árverésekkel nem lesz képes megszüntetni.

A közigazgatási bizottság ülése.

(Szeptember 9)

Jelen voltak; Tallián Béla főispán elnöklete alatt : Dr. Fábry Sándor alispán, Dr. Bartóky József főjegyző, Jancsovics Péter árvaBzéki elnök, Oláh György tiszti főügyész, Dr. Zöldy János főorvos, dr. Némethy József kir. alügyész, Paál István kir. •pénzügyigazgató, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök, mint az államépitészeti hivatal főnöke, Steinecker Gábor kir. főmérnök, mint a gyulai kir. folyommérnökség főnöke, Zlinnzky István közgazdasági előadó, gróf Almásy Dénes, Jantsovits Emil, Vidovszky János, Ladies György, Terényi Lajos, Keller Imre, Szabó János és Haviár Dani bizottsági tagok.

Az alispán rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetett.

Belügyminiszteri körrendelet, mely szerint jövőben folyó év október elsejétől kezdve a községe- jegyzői szigorlat tárgyát fogják képezni, a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI-, a gyermekek vallásáról szóló 1894. évi XXXII-, és az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. törvényezikkek 8 az ezekre vonatkozólag kiadott miniszteri utasítások, és amely szerint elrendeltetett, hogy jövőben a községjegyzői szigorló bizottság tagja az állami anyakönyvek kerületi felügyelő is — tudomásul vétetett.

Az állami anyakönyvvezetés ügykörébe vágó több rendbeli miniszteri rendeletet, jelesül, a házasságkötésnél használandó jelvényok, (melyek egy alkalommal már kellő számbán le is érkeztek), az Jinyaköuyvvezetők hivatalos pecsétje, az anya könyv hivatalos elhelyezése, az anyakönyvvezetők nyilvántartása ügyében, — foganatosítás végett tudomásul vétettek.

Kovács Libor gyomai illetőségű hadkötelesnek,

bér, itt nevetségesnek tűnik előtte az, hogy ő szeretett.

Mennyivel más a gondolkodásmód ott lent a pusztán, hol álmodozik, mereng az egész természet és szerelemre tanít minden fűszál, minden madárdal.

Ehl Kápolnay Feri haragosan csapta az aszfalthoz sétapálezáját. Tessék, kap egy kis levelet valamerröl az alföld közepéről és elkezd rajta ábrándozni, merengeni, mint egy gymna- zista.

Haragudott magára. Haragudott arra a levélre, a mely ennyire ki vetkeztette öt magából.

Egy modern fiatal ember, a ki ábrándozik 1

Miért tegyen ő szemrehányást magának, a miért elfelejtette már a kis lányt 1

Az idyllnek vége volt, felejtsen Juczi is, és ne kívánja ö tőle sem, hogy itt a fővárosban ő róla ábrándozva, megbukjék a vizsgálatokon és „trottli“ legyen egy pusztai libácska miatt. Punktum 1

Azzal belépett egy kávéházba, és mint a ki jól rendezte a dolgát, hozzá fogott a levél felbontásához.

Találgatta, ki Írhatott neki Kiskérről.

Bizonyosan a kasznár úr.

„Szépen híznak a malaczok, kiforrt a bor, gyere eil“

Előre is tudta, hogy ez lesz az essencziájá a levélnek, és hogy minden sorban négy helyes- irási hiba leszl

Mosolyogva vette elő a kuvertából, de a Laczi bácsi lúdtollal irt vastag betűi helyett egy, teljesen ismeretlen Írás volt előtte, mely több

ó

kivételes nősülhetés iránti kérelmének hely adhat nem volt.

Kir. pénzügyigazgatónak az adóügyek állapotáról szóló rendszerinti havi jelentése, a mely szerint az elmúlt julius és augusztus hónapokban, — a múlt év hasonló időszakában történt befizetésekhez viszonyítva — az idei befizetéseket, az egyenes állami adóknál 85,597 frt 83'/» kr, a hadmentességi adónál pedig 28 frt 86 krral mutatkozik kedvezőtlenebb eredmény — tudomásul vétetett.

Gróf Bolza Péter örökösei szarvasi, Schreiber Dávid kondorosi és Basch Lipót kondorosi lakosok adóelengedesi ügyében, a kir. pénzügyigazgatósági határozatot helybenhagyó miniszteri közigazgatási pénzügyi bírósági határozat az érdekelt felekkel közöltetett, mig Geiszt Gyula kondorosi lakos adóelengedési ügye, a miniszteri pénzügyi bíróságtól, illetékes intézkedés végett vissza leküldetett.

M. Nagy Mihály füzes-gyarmati lakos fegyveradó birsága bchajthatlannak bizonyulván, nevezett ellen a bírságnak megfelelő 2 napi elzárás büntetésének alkalmazása kimondatott.

Kerekes Sándor kondorosi lakos If-od oszt. kereseti adója, és Német Ádám orosházi lakos hadmentességi adója ügyében beadott kérelmek visszautasítva lettek, mig Révész Ferencz és Papp Gábor öcsödi lakosok hadmentességi adójuk ügyében beadott kérelmöknek hely adatott.

Kir. tanfelögyelö havi jelentése tudomásul vétetett.

Öcsöd község az iránti kérelmének, hogy a kisdedóvóintézeti 3% pótadóból rendelkezésre álló összeg, óvóintézeti építkezésekre használhassa, — hely adatott.

A szarvasi társulati polgári leányiskola 1895/6. tanévi költségelőirányzata, 2 uj tanterem építésére 1500 frt és az eddigi 300 frtnyi fenntartási összeg helyeit 1700 frtnyi államsegélyre való ajánlás mellett, — a vallásminiszterhez felterjesztetett.

Gyulaváros képviselőtestületének, a tanyai iskolák 1894/5. tanévi költségvetése tárgyában hozott kb. határozat ellen beadott felebbezése, — mint elkésett, — visszautasítva lett.

A gyomai nőegyletnek — ottan egy, V., VI. oszt. leányiskola nyithatása iránti kérelme pártoló- lag lett felterjesztve u vallásminiszterhez.

Német Lajos p. bucsai tanító elleni fegyelmi eljárás, — amennyiben nevezett állásáról lemondott, — be lett szüntetve.

Gottlieb Dániel szent-andrási izraelita tanitó, beigazolva azt, hogy az 1868, évi XXXVtII. t.-cz. kihirdetése és életbeléptetése előtt már tanítói alortografiai hibával ugyan, de kevesebb szives, séggel kezdődött, mint a Laczi bácsi levelei szoktak.

Megnézte a levél alján a nevet: „Pista.“

Aha 1 ! a legifjabb csemete a Laczi bácsi famíliájában.

Kilencz éves a kölyök és mindig lyukas a nadrágja, az apja pedig azt állítja ő róla, hogy van esze, csak nem akar tanulni.

Szóval ez is olyan mint a többi gyerek.

Vájjon mit irhát ez nekem.

Az első sor után lecsapta a levelet.

„Kedves Feri!

Apa azt mondja, hogy te gazember vagy!

Azt mondja, hogy te ölted meg Juczit,

Mert szegény Juczi beteg nagyon azt Írja Magda néni. Meghűlt a bálba.

Én meg mondtam apának, hogy Feri sze- ) rette nagyon Juczit, hát hogy lehet olyat mondani.

Azt mondta, hogy szamár vagyok én ahhoz, látta ö messzeláton I

Azért írok neked, hogy ird meg hogy nem igaz, mert apa nagyon haragszik rád.“

Kápolnai Feri nem sokat értett az egész levélből, de valamit mégis megértett.

Lehajtotta a fejét a márványasztalra, úgy hogy a körülötte ülő vendégek mind kiváncsi pillantást vetettek feléje.

Gondolkozott, soká gondolkozott és nézte azt a rendetlen tintás levelet, és életében először jutott arra a gondolatra, hogy ö nyomorult, — nagyon nyomorult emb°r.

v