Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-08 / 36. szám
rolva. Elsőrendű beállítani való ürfíért fizettek 9 frt 50 krtól 14 frtig; kosokért 17—20 frtig; első osztályú jerkéért 9 frt 50 krtól 12 frt 50 kr-ig; vágni valór-juhokért 6 írttól 8 frt 50 krig páronként. A marhavásár szeptember 6. Reménységen telül fejlődött ki úgy mennyiség, mint minőség tekintetében; a felhajtás 14,000-re tohető, többnyire Szilágy- és Hunyadmegyékbpl; a vásáron számot tevő erdélyi szamosménti jószág hiányzott, mindamellett nagyszámú vevő mellett a marhavásár élénknek mondható és az árak is kielégítőknek je- lezhetők. Szilágysági ebő osztályé 6—8 éves ökrökért fizettek páronként 350—370 frtig;. kisebb gazdálkodásba valókért, 280—340 frtig; magán- szükségletre 2ÖÖ—260 frtig; 4—5 éves tinókért minőség szerint 140—20Ó 'frtig; égy éven'felüli hunyadmegyei faj borjukért 110 — 125 frtig páron- kiüt. — Jó tejelő fejős tehénért 100 írttól 200 frtig ; gyengébbért 60 írttól 80 frtig darabonként. A vágni való marhákkal üzérkedők reményeikben csalatkoztak. mert szükségleteiket nem voltak képesek beszerezni. A lóvásár szeptember 7. Meg nem látott meny- nyiség számszerűit, de a minőség tekintetében na gyón iS hiányos; a mennyiség 15,000-re tehető; vevők 'csekély számban különösen jobb minőségű lo vakra: másodosztályú 4—5 éves lovakért fizettek 300—350 frtig; első osztályú hintós lovakért 600 — 700 frtig; uradalmakba gazdasági lónak 480—600 frtig, 7—8 éves igás lovakért 350—400 frtig fizettek páronként; csekélyebb minőségű kissebb gazdaságba valókért 150—200 frtig; fuvaros lovakat pedig ennél is jutányosabb áron vásároltak 80 —100 frtig páronként; a bécsi vágóhidra szinte történtek vásárlások különböző jutányos árak mellett. A belvásár mai napon alig lesz kielégítő, miután a termények értéke nagyon is alászállott, s igy a pénzhiány általánosan érezhető. \ Irodalom. Gábor Áront ágyúöntő műhelye- „Az 18*8/49-ki magyar szabadsághárcz története" czimü mű nagy illusztrált munkából most jelent meg | 43-ik füzet, melybep Gracza Gwrgy-az erdélyi események nyomán, rendkivül érdekesen Írja le Gábor Aron, a székely bős kczdivásáraelyi ágyúöntő gyárát. Olvasván a kitűnő munka ejéyes részét, szinte magunk előtt látjuk Gábor Ároi\, 'amint 'buzdít, munkál és harczol. A füzet egykori képei ezek: Görgei hadipénztára, Várvédelmi esz*öz- Gdnykép a Gharivári 1848-ki . élczlapból. Janl?ú és- vezértárs£ii.,_ Oláh lándzsa, amelylyel a BrácvV családot, legyilkolták. Háromszék népe 1848 ban, ^Háromszék vezérférfiai közül. A gyoroki nemzetőrségVzászlójá, Damjanich tábornok ismeretlen arczképe,\Kiss Ernő'honvédtábornok pisztolyai, Komáromi várfogoiy munkája 1851-bem „Zenélő Magyarország!“ Van e ma még zongorázó, ki ezt n&fy ismerné széles Magyarországon ? Alig, mert senki nem ellenségé pénzének s mindenki inkább ad %i a legdivatosabb zeneujdohsá- gokért negyedévenk%t 1 frtot, mint amazokért 8'—10 frtot, Bámulatos olttósága, előkelő gazdag-tartalmánál fogva -a.:-„Zerimő"Magyarországé mindenütt- feltalálható. A szopter^j.er hó .1-én megjelent. 17-ik füzet különösen figyelemre méltó. — Tartalmazza Zsadányi Noránd Fel ptahárrá! kedélyes bordalát, Huba Gyula legnépszerinb -dalköltőink egyikének „Kedvem szerint“ mű ponvás csárdását, Kirchner F, klasszikus szépségű a^ reine s WollstedC R Spanyol szerenád czimü bSios szalondarabokat, — Előfizethetni a kiadó kivatalmn Budapest,-Csengery- utcza 62 sz. Egyes füzet ái%20 kr. Szerkesztői üzenetek. Több törvényhatósági bizottsági tagnak Gyulán ét a vármegyében. Csabai t. laptársunk által felvetett székhely kérdés incidenséből "hozzánk beküldött és részünkről különben hálásan fogadott mindnyája nagybecsű 8 értékes cikkeikre vonatkozólag engedjék meg, hogy e helyütt mondjuk el nézetünket, és pedig lehető rövidséggel, csupán néhány kijelentésre szorítkozva: Laptársunk famosus czikkének forrására nézve az az inpressiónk, hogy ugyanaz, ami Sipulusnak pár évvel ezelőtt pezsgő humorral megnőtt tréfás czikke, hogyan vetette fel egy szenzácziót kutató dunántúli vidéki újság „Mosonvármegye felosztása*-t, és pedig tisztán a szenzáczió keresése okából, ötletszerüleg, anélkül, hogy a czikket irányadó vagy nem irányadó helyekről a legkisebb mozgalom is megelőzte, vagya czikkből és a Czikk után következett mozgalomból Moson vármegyének eXistencziája pillanatig is koczkára jutott volna Ugyanilyen szenzáczió vezeti' most a „Békésmegyei Közlöny-St; azzal a bátránynyal azonban, hogy Sipulusznak kioktató humoros czikke után olyan hatást remélhetne, aminőt „Mosonvármegye felosztása* állítólag keltett. E tekintetben tehát laptársunk olyan illúzióban ringatja magát, amiből hamarosan kifog ábrán dúlni. Készünkről ezért nem is szándékozunk olyatén frivolitás hibájába esni, hogy tartós és meddő polémiába bocsátkozva, közreműködjünk csabai t. laptársunknak tisztán saját szer* kesztőségi, voltaképen talán ki adóhivatali érdeke által sugalmazott törekvései gyámolitásán. Tény az, hogy a székhely kérdését a „Közlöny'-ön kívül senki sem feszegeti. A Reök-féle kudarczot vallott kísérlet után ez jogi műszóval élve húsz esztendő óta „res judicata* íőn. A vármegye minden községe s pedig nemcsak a békési s sárréti magyar községek, amelyek akkor is, ma is a meggyőződés és lelkesedés hevével csatlakoznak Gyulavárósa mellé, hanem mondjuk hogy a bizonyos tekintetben nemzetiségi okokból Csabával szimpatizáló községek, sőt maga Csaba is lemondottak róla, hogy a székhely megbolygatás meddő kísérletére pazarolják erejöket. Szívesen elismerjük, hogy Csaba városa lakossága és pedig nemcsak a szorosan vett pép, hanem az intelligqncziának a nép bizalmával dicsekedhető része is levonta a Nógrád és Szatmár vármegyékben lezajlott székhely kontroversiából kínálkozó tanúságokat. Úgy Lo&oncz, mint Szatmár sokkal nagyobb joggal pretendálhatták maguknak a vármegye székhelyet, mint a Gyulával közvetlenül mesgyés s igy a geográfiái központtal csöppet sem dicsekedhető Csaba (amely körülménynél fogva zárjel közt Írva nincs az a számbavehető komoly ember, annál kevésbé törvényhozó vagy államférfiu, aki ha Békésvármegye térképét kezébe adjuk, geográfiái fekvési czimen fosztaná meg Gyulát Csaba kedvéért székhelyi Jjellegétől.) És ime mi történt? daczára annak, hogy Nagy Károlyban a vármegye többsége is Szatmár mellett nyilatko zott, a szatmáriak akarata mégsem érvényesülhet magasabb állami okokból és a mozgalom Szatmár vármegye két városa s legjobb fiai közötti halálos .ellenségeskedés eredményében zsugorodik össze. Mi ugyan pillanatig sem tartunk tőle, ha feltéve hogy nem is a „Békésmegyei Közlöny“ hanem a csabai bízott sági tagok vetnék fel és pedig városuk érdekében a székhely kérdését, csak olyan eredményt (eredményt mondunk és nem sikertj mert az nem követte) érnének is el, mint pár év előtt akár a losoncziak, akár a szatmáriak. Teljes biztonsággal számítanánk rá, hogy a vármegye többi községei, illetőleg azok bizottsági tagjainak még nagyobb többsége foglalna ma állást Csaba ellen, mint Reök idejében, annyival is inkább, mert a húsz- év óta hihetetlenül kifejlődött vasúti, táviró, sőt telefonhálózat mellett ma már frázis értéke sincs-többé Csaba állítólagos volt előnyének, és a tényleges vasúti, táviró s telefon összeköttetések mellett — Békésvármegyében leg alább — teljes irreleváns az admiuisztráczióra nézve, hogy a székhely Gyulán, Csabán, vagy akár Szarvason, Orosházán van-e! Abszolút biztonságban érezzük magunkat az iránt, hogy azért az állítólagos, voltaképen pedig nem létező administra- czionális vívmányért, mely szerint a vármegyeháza Csabái lesz és nem Gyulán, a nemzetiségi okokból Csabával esetleg fraternizáló szarvasi vagy tótkomlósi becsületes tót ember sem fog megszavazni egy árva fillér megyei pótadót is. Ami pedig a kulturális és közgazdasági centrumot illeti, amivé Csaba mint székhely fejlődnék, ennek hirdetése egyrészről — lehet hogy öntudatlannl — a legnagyobb szédelgést másrészről azonban valóságos veszedelem a vármegye minden többi községére, Sz&rvast és Orosházát is belészámitva A legnagyobb szédelgés azt hirdetni, hogy nagy népes ségü s Önálló fejlődésü községek mellett, aminő Békés, Szarvas, tjyoma, Orosháza, sőt Körös-Ladány, Szeghalom, Mező- Berény, Füzes-Gyarmat stb. is, egy város, akár Gyula, akár Csaba, olyatén kulturális és közgazdasági emporiummá fejlőd hessék, mint fejlődött Biharban Nagyvárad, vagy Aradban Arad (mely utóbbi — mellesleg Írva — ép oly határszéli város akár Gyula) amidőn Nagyvárad és Arad a felé százává gravitáló kis községekből meríti életerejét Ilyen szerencsés viszonyai nincsenek Gyulának, de még kevésbé van Csabának úgy hogy hiába tennék oda nemcsak a vármegyét, hanem azonfelül minden elképzelhető hivatalt, sőt a harmadik egye temet is, mihelyt önálló fejlődésü községekkel van körülvéve (Gyula, M -Berény, Békés, sőt Kétegyháza s Csorvás is azok) nagyvárádi vagy aradi értelemben vett hatalmas czentrummá ugyan sohasem fog fejlődni. Ott van Szeged, melynek re- konstrukeziójára húsz millión felül költöttek és nem tud czentrum lenni, és pedig nem hivatalok hiányában, hisz azokkal pazarul ellátták, hanem mert csakis önálló fejlődésü városokkal (H.-M.-Vásárhély, Szabadka stb.) van körülvéve. Másrészről azonban Csabának „életerős központ*-tá fejlődésre irányuló törekvései mégis valóságos veszedelmére volnának a vármegye többi összes községeinek. Gyulává,rosa mellett, akadálytalanul fejlődhetik és fejlődik is tényleg a vármegye miuden aká>* kis,.akár nagy községe, mert Gyuláitok sem szándékában sem módjában nincs' a székhely nyújtotta kedoez- ménynyel ’a többi községek rovására visszaélni; h. lőtt árról meglehet győződve minden bizottsági tag, hogy Csaba, mint eset leges székhely annyira majorizálná, annyira dominálná a vármegyét, hogy noha magasabb kultúrái, fejlődése nem is következnék be, tel hetet lenségében mindent magának harácsolna a vármegye többi községeinek az önfentartás örökös har- czát kellene vele küzdenie ; hiszen Csaba a többi községek rovására érvényesülési vágyáról: eddigelé is számos bizonyítékot szolgáltatott olykor is (orosházi hármadík patika!) amidőn nem is Csaba érdekéről volt szó. A magyar községek feltétlenül perborreskálják, de talán a nemzetiségi okokból szimpatizáló elemek is gondolkozóba esnének, hogy a telhetellenségét annyiszor demonstrált Csabának saját rovásukra s veszedel műkre teljes hatalmi túlsúlyt eugedjenek-e ? Ismételjük, egyátalán nem tartunk tőle, hogy—a székhely kérdés ujabbi felvetése ezúttal Csabára nézve a Reök-. féle kísérletnél még nagyobb vereség ne vojna. Aki pedig nem csabai, hanem békésmegyei politikát űz, akinek nem csupán Csaba, hanem a vármegye fejlődése s gya- apodása fékszik a szivén, az — ha gondolkodó ember — minden körülmények között Gyula mellett fog lándzsát törni. „Mosonvármegye felosztásáéról Írni, az még megjárta humornak, de Bek és vármegye felosztásától tartani, az már — amennyiben nem hípokrizis — maga a megtestesült butuság, amelynek bűnébe talán a muszka se esnék, ha ő foglalná is el az országot, annál kevésbé egy magyar kormány vagy tör vényhozás. Hanem igenis 1 Gyula szék hely lyel teljesen biztosnak vehető az is, hogy a mellőzhetlen ki kerekítés alkal mával Arad és Biharvármegyének épen Gyula kedvéért ide gravitáló községei (a melyek különben már is mozognak a csatlakozás érdekében) óhajukhoz képest Békés vármegyébe fognak kebeleztetni. Eme szempontból a csabai székhely hát- dny volna, amennyiben Gyula geográfiái fekvése valósággá■ provokálja a környékbeli arad- és biharmegyei községeknek Békésvármegyéhez csatolását, és — ismételjük — aki komolyan óhajtjn a vármegye gyarapodását, annak feltétlenül Gyula városát kell székhelyül óhajtania. Amint hogy az is fog maradni. Amire garanczia a húsz esztendővel ezelőtti kísérlet kudarcza, a székhely háboritással áró óriási költség és ezzel szemben a fedezet teljes hiánya, Csab£ városának Gyulával szemben alig számbavehető topográfiái különbözete, a vármegye községeinek Csabával szemben jogosult féltékenysége, a törvényhozás komolysága s bölcsessége, s végül —- szívesen feltételezzük — hogy garanczia rá Csaba városa nem nagyszájú, hanem a „nép“ igaz érdekeit szivén viselő vezetőinek higgadtsága s komolysága is, mely balsiker pozitív tudatában nem fogja a csabai közönséget kalandos vállalatokba ugratni engedni, hanem oly téren munkálkodik Csaba városa fejlődésén, ahol hangzatos frázisok helyett reális eredményeket fog produkálhatni. És mindezen garancziákon kívül még egy, amely — hisszük hogy igen rövid idő alatt — teljesen tönkre fogja tenni az utolsó illúziót is, hogy Csaba, emberi számítás szerint valaha közigazgatási s ezzel egyértelműig törvénykezési székhely is legyen 1 Petrus Göndöcs Emma úrnőnek Budapest. Kész- gél réktiíikáljuk boldogult nagybátyja Göndöcs Benedek it és lelkészünk síremlékének tévesen közölt felirátát, a unyiben a felirat tényleg következő i * Itt nyugszik Istenben boldogult GÖNDÖCS BENEDEK pusztaszeri apát gyulai lelkész született 1824. julius 24-éu meghalt 1894. január 4-én. Áldás emlékére. 576.—1895. szám. r \ Arvterési hirdetmény. Alulirt bimaági végrehajtó aí 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a éneimében ezennel közhírré teszi hogy a gyula kir\járásbíróság |895. évi 3162. P számú végzése következtében Dr. Frankó László gyulai ügyvéd által^képviselt Schillinge!' Lipót gyulai lakos javára Baldfli József gyulai tanyai lakos elleni 117 frt 50 kr. a jár. erejéig foganatosított ki elégitési végrehajtás iáján lefoglalt és 525 forintra becsült házi bútorok, %o;c|Épj lovak, ökrök és búzából álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak !1 Mely árverésnek a^gyulai királyi járásbíróság 3218/1895. sz. végzése fowtán Ili frt 50 kr. tőkekö vetélés, ennek 1894. áf® szept. hó 21-ik napjától járó 6% kamitai és eddiá összesen 71 forint 15 krban biróilag már níegáfflapitoit költségek erejéig alperes tanyai lakálfán leendő eszközlésére 1895-ik évi szeptember hó47-ik napjának délelőtti 9 órája batáridőül kitüzet^k és ahhoma venni szándékozok oly megjegyzéssé/ hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az lwl. évi LX. ratez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés meÜßtt, a legtöbbet Ígérőnek becsároé alul is el fognakudatni. Kelt Gyulán, 1895'. szeptember 3-án. 207 1—1 Tar Gyula, kir. [bírósági végrehajtó. 586.—1895. tfz. r Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX t.-cz. 102. §-a érte^pébau ’ ezennel közhirré teszi, hogy a szegedi kir. ’járási)Íróság 1895. évi 23,600. számú végzése következtében Dr. Ujj József szegedi ügyvéd által kópfjselt Holczer S. Ó8 fiai szegedi ezég javára, Frattini Ferencz és neje gyulai altosok ellen 358 írt 3a kr s jár. erejéig foganatosított kielégités^égri'Vajtás útján lefoglalt és 352 frt'80 krra becsüt ruhasz¥yetek és házibútorokból álló ingóságok jSyilvános árverésen cladatnak. Mely árverésnek a gyulai kir. járásbíróság 3251-—1895. Zzámu végzéseVolyián 3-8 frt 33 kr. tőkekövetelés, ennek 1895. éld augusztus hó 16-ik napjától járó 5°/0 kamatai és étádig összesen 38 frt 16 ikrban biróilag már megállapított költségek erejéig alperes üzletében és lakása^ leendő eszközlésére 1895. éviszeptember hé 16-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kifazetik és abhoz a venni szándékozók olyrmegjegy^ssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok aa 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §a értelműben készpénz fizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek bA^áron alól is el fognak adatni. Kelt Gyulán, 1895^ szeptember 3. 205 l—i k Tar Gyula, Ifir. jbirósági végrehajtó. 5085./1895. Pályázati hirdetmény. Békés községében a Il-ik munka-kerületi kéményseprői állásra pályázatot hirdetek. Felhívom pályázókat, hogy az 1884. évi XVII. t.-cz. 4. §-ban előirt képesítéseket igazoló okmányokkal, valamint a kémény- seprés iparról alkotott vármegyei szabály- rendelet 1. | ban megkívánt hatósági bizo- nyitványnyal felszerelt kérvényeiket alólirott- hoz folyó évi szeptember hó 25-éig beterjesszék. Megjegyeztetik, hogy az, ki a kéményseprői ipar üzésére az engedélyt megnyerni fogja, kérvényére pótlólag 3 frtos bélyegjegyet és készpénzben 10 forintot lesz köteles beadni. Békés, 1895. augusztus hó 30. Popovics Szilveszter, 206 }—2 főszolgabíró. Vajgánd határiban a Stern- thal-féle Viradalon^ól 2700 hold első minőségű szántó és kaszálló — kisebb ¥aí^ellákban is — több évre jutányoi áron bérbeadandó. Bővpm) fe^világositást ad /Dr. Frankó László, %ügyvéd. Hol lemet jól és olcsón bevásárolni ? Nádor Mór czipő, kalap és férfi divat üzletében Gyulán, a rém. kath. templommal szemben. Ha valaki vásárlásnál té^mnes pénzösszeget akar megtakarítani, annak ajánlatos, bogy czip5, kalap, inggallér; nemkülönben nyakkendő szükségletét nálam szerezze be.. -vkaT Az“ őszi és téli idényre választékban és meglepő olcsó. \ © ® ® ® ® © A küszöbönSálló tűzifa idény alkalmából ajánlunk készpénz fize> tes mellett teljes1 10.000 kgramm súlyú 'waggonrakományonként a hely" beli vasúti állomásnál waggonba rakva s 61 írtért, 63 » elsőrendű bükk^fiasáb tűzifát elsőrendű gyertyák tűzifát vagy házhoz szállítva: elsőrendű bükk Jiasáb tűzifát elsőrendű gyertyán tűzifát Vidéki megrendelések B.-Csaba, Csorvás, Kétegyháza és Mező-Berény állomásokra is a fenti árakon eszközöltetnek^ 68 írtért, 70 9f l93Jt—3 Braun és Czlnczár-.fakereskedése Gyulán. I® ® © ©I ® ® © © © © © © Gyulán, a vásár tartama alatt. Van szerencsétek nagyerdőm közönségnek tisztelettel tudtul adni, hogy a vásár tartama ala^ § n ' r ej "UHUIUU) és minden női felső ruh^lceliékek dús minta raktárával átjöttünk, s helyben a vásártéren minta raktárt tartunk. A n. é: közönség szives látogatá^k kérjük tisztelettel : 203 2—2 Rosenthal Testvérek utódai IB.-Cisa'bárcl. Kosenthal Testvérek utódai, B.-Csaba. (D*
