Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-11 / 32. szám
lévő tágas sátorban 45 terítékű társasebéd volt, melyre Kny Antal elnök a gyűlés tagjait vendégéül meghívta; a társasebéd barátságos, vidám hangulatban folyt le. Fecser József az újon választott elnökre Kny Antal esperesre, Kny Antal az egylet összes tagjaira, majd Bánhegyi István kir. tanfel- 'ügyelőre köszöntött stb. ízletes ételek és fris italokról Huszka János vendéglős ismert jó konyhája gondoskodott. A tanitóegylet életében ezen nap egyik legszebb nap volt, 'mélyen a már-már kialvónak látszó régi fény'Újból felcsillárnlott és teljes pompájában ragyogóit é e fény középpontja az egyesület uj elnöke, kinék szívünkből: kívánjuk mi is: Ad multos annos . . . . --f A gyulai nőegylet gróf Wenckheim Frigyesné elnöklete alatt folyó hó 7- én az árVaházban választmányi ülést tartott, melynek első és legfőbb tárgya a vármegye alispánjának átirata volt a „Fehér Kereszt“ gyulai fiók egyletének a nőegylet közreműködése és vezetése mellett alakulása volt. E őzéiből folyó hó 15-én d. ju 4 órakor a megye kisebb termében közgyűlés fog tartatni, a melyen Tabódy miniszteri biztos is részt fog venni, s a mcgalakul- hatás tekintetében kellő felvilágosítást adni. A pénz- tárnoknő által előterjesztett jelentés folytán elhalá roztatott, hogy szegény gyermekek ruházására az idén is 120 frt, a raktárra ped'g 60 frt fog fordít tatni. Végre tekintettel arra, hogy a gyulai nőegylet ez év őszén tölti be 25 éves működését, a közgyűlés által meghatározandó napou ünnepélyességek terveztetnek és a nap megörökítésére gyűjtés utján az igazgató-alelnöknő özv. Fábry Mártonná nevéró, — a ki e 25 év óta az egylet ügyeinek előmozdítása körül fáradhatlan buzgalommal működött — alapítvány létesítése terveztetik, mely czélra a gyűjtés foganatosítására Erkel Adél úrnő kéretett fel. Gróf Wenckheim Géza a helybeli kalb. körnek alapitó tagjai közzé lépett, s e őzéiből 100 frtot a kör elnökségének kézbesített. A gyulai rom. kath. nagytemplom tornyának ujjitása és vörös rézzel fedése alkalmából múlt vasárnap tétetett fel a gömb és kereszt a toronyra a következő ünnepélyességgel: Délután 4 órakor zene és koszorús leányok kíséretében hozták Schriffert József épitész lakásáról a szépen felkoszoruzott és posztóba göngyölt keresztet a templom elé, hol Gróh Ferencz plébános fényes segédlettel várta, hogy beszentelje és a gömbbe az.emlékiratot, folyó pénzt és egyházi schemutizmust tartalmazó szélén czét betegye. Ennek megtörténtével az óriási nép tömeg éljenzése és a „Rákóczy“ hangjai mellett megkezdődött a felhúzás.^. A torony legtetején a Kranczler testvérek, a töróíiy építői vártak, hogy helyére igaziteák. Rögtön lebontották a rá göngyölt lepelt, s a lenyugodni készülő nap sugarai már szemkápráztató csillogással törtek meg a gyönyörűen -bearanyozott gömbön és kereszten, hir detve ország világnak a gyulai róm. kath. hitköz ség örömét, f—>: Majd azután a pápára, a királyra, kegyurra, polgármesteri’ | plébánosra, építészre stb mondott Kranczler 56 méter magasban felköszöntőket, mivel az ünnepségnek e része véget ért. Már ezt megelőző'eg délben Gróh Ferencz plébános 20 teritékü fényes ebédet adott az örvendetes esemény emlékére a plébánián, melyen jelen voltak : Dobay János Gyulaváros volt polgármestere, az egyháztanács elnöke Hoffmann Mihály a kegy uraság és dr. Follmann János a hitközség ügyésze, Moldoványi István egyházi pénztárnok, Nieder mayer Antal és Takácsi Lajos kántorok, a helybeli papság, s a plébánosnak néhány rokona Az ebéd a lehető legjobb hangulatban folyt le. Toasztok sorát Gróh Ferencz kezdte meg, s a gróf 'Wenckheim családot, mint a templom kegyurát, emelkedett szellemű s meleghangú beszédben köszöntötte' fel. A kegyuraság nevében Hoffmann Mihály válaszolt s megköszönve a jókivánatokat, a plébánost, mint a hitközség és kegyúri család közötti jóviszony mcgszilárditóját éltette. Másodiknak ismét a plé bános állott föl Dobay Jánosra emelvén poharát. Majd Hoffmann Mihály Gróh Ferencet, mint jó barátját éltette. Yíg nevetésre késztette a társaságot dr. Karácsonyi János toasztjn, a ki a rá mondott beszéden alkalmat kapva, Schriffert József építészt köszönte fel. A társaság csak fél 4 felé oszlott szét, hogy a kereszt és gömb felhúzását inegnézze. Este 8 órakor pedig az építész Schriffert József házánál volt 80 teritékü vacsora az udvaron e czélra készített és szépen felékesitett sátorban Ott voltak a már fentebb említetteken kívül br. Yéosey Miklós megyei tb. aljegyző,. Dutkay Béla polgármester, Hoffmann Alajos jegyző, Randbauer György megyei pénztáritok, Blascsok Gyula gerlai intéző, báró Drechsel Gyula városi fő kapitány, á vőfélyek, koszorús leányok stb. stb A toasztokban, mint képzelhető nem volt hiány 'Ggóh Ferencz az ünnep magasztosságát kiemelve a kegyúri családért emelte poharát. Dobay János tőle megszokott lendületes és mindenkit megható szavakkal, Gróh Ferencz plébánost köszöntötte fel. Zajos helyesléssel találkozott toasztjának azon része, melyben a vallásosság és hazaszeretetről ezeket mondá: „A vallásosság és hazaszeretet igenis összeférnek. Hiába törekszenek egyesek á nép szívéből a vallást kiölni, nem sikerül az. A népnek szüksége van a vallásra, mely mélyen gyökeredzik szivében.“ Dútkay Béla polgármester a háziasszony egészségére ürítette poharát. Yacsora után tárncz kivilágos kiviradtig. Ott voltak : Asszonyok : Blascsok Gyu- láné, Bauer Lipótné, Frailer Istvánné, Szikes Jánosáé, Schmidt Gyuláné, Horváth Istvánné, stb. stb. Leányok: Blascsok Giziké, Frailer Giziké, Frailer Mariska, Schmidt Mariska, Németi Mariska, Schriffert Mariska, Bauer Mariska, Oberbauer Ilonka, _ Szika Ilonka, stb. A mulatságnak az idő is pompásan kedvezett, s a reggeli órákban s/.étmonők egy kel lemes mulatság emlékével tértek haza. A b.-csabai egyetemi ifjak mulatsága. Sikerült nek ígérkezett s olyan is volt a b-csabai egyetemi hallgatók augusztus 3 án a Széchényi ligetben rendezett s hangvéraenynyel egybekötött tánczmulat- aága. A hangverseny párját ritkító nagy és díszes közönség előtt folyt le. Bevezetésül Csillag Benő komoly szavallata szolgált. Utánna Schiff Fülöp és Dérczy Ferencz művésziesen előadott hegedű és zongora duettje következett, melyet Bihary Imre fővárosi hírlapíró szellemes felolvasása váltott fel. Igen nagy tetszés mellett játszott ezután Sztraka Ernő, a kinek zongora játékát a közönség szűnni nem akaró taps viharának lecsendositésére ismételnie kellett. Játéka végeztével Rózsa Miklós fővárosi fiatal poéta olvasott fel költeményeiből hármat, majd műsoron kívül Melczer Tibor tanuló mutatta be eredeti s tapsot arató hegedű játékát. Yégül hatásos befejezése volt a concertnek a Picha Józseftől előadott I Sztraka Ernőtől zongorán kisért me lodráma, Bármily érdekes s részleteiben meglepő volt azonban a hangverseny, maradandóbb emléket hagyott vissza az utánna következő táncz, a mely reggeli fél 5 óráig tartott. Az első négyest több, mint 60 pár járta s a fesztelen jó kedv mindvégig megmaradt. A mily nagy volt az erkölcsi, olyan volt az anyagi siker is, mert az összes kiadások tisztázása után, mintegy 160 frtnyi összeg jutott | „Békésmegyoi Egyetemi Ifjak“ körének alaptőkéje javára. Bizonyosan sokáig élni fog B.-Csabán ezen minden tekintetben sikerült tánczmulatság emléke. Eljegyzés. Szénásy Dénes a budapesti egyesüli takarékpéuztár hivatalnoka e napokban jegyezte el Czijffra hűha kisasszonyt Nagyváradon. Az esküvő jövő hó 7-re van határozva. Őszinte szívből kivá mink állandó boldogságot a szerelem kötötte szép frigyhez. Eljegyzések. Dr. Szegedi Kálmán ügyvéd, Békés város közszeretetnek örvendező ügyésze jegyet váltott kovászni Bogdán Lajosnak, a Thurn-Taxis fejedelem-féle uradalom főmérnökének nagymivellségii és szép leányával, Irmával — Mezey Lajos, Békés városnak köztiszteletben álló főjegyzőjének kedves és müveit leányát Mariskát eljegyezte Hammer József, fiatal gymnasiumi tanár Trencsénből. — K. Pákh János, gyógyszerész jegyet váltott Dömény Ida kisasszonynyal, Dömény István, békési adóügyi jegyzőnek müveit és szép leányával. — Román Kornél, csabai posfa.és távirdai segédtiszt eljegyezte özv. Csukásáé postai kiadóim kedves leányát Valériát. — Szarvason Bilkey B.óla postatiszt jegyet váltott Jancsó Vlaríska kisasszonynyal, orosházi postai alkalmazottal Főúri esküvő. Gróf Bolza Pál főrendiházi tag Bpesten aug. 3. délelőtt vezette oltárhoz Vigyázó Józsa grófnőt, gróf Vigyázó Sándor és neje szül. b. Podmaniczky Zsuzsánna leányát Az esküvő az egyetemi templomban folyt lo szűk családi körben. \ vőlegény tanúi voltak : gróf Bolza József és Géza főrendiházi tagok, a menyasszony részéről pedig báró Podmaniczky Frigyes és báró Ambrózy Béla tanúskodtak. Az esketést Szirmay L. Árpád szarvasi plébános végezte, a ki emelkedett szellemű beszédet intézett az ifjú párhoz. A beszéd mélyen meghatotta az előkelő nászközönséget, ' melynek majd minden tagja külön üdvözölte Szirmay plébánost. Esküvő után a Vigyázó palotában fényes dejeneur volt, melyen báró Podmaniczky Frigyes köszöntötte fel az új párt. Gróf Bolza Pál és hitvese még délután a gyorsvonattal elutaztak a gróf szarvasi birtokára. Esküvő. Vidovszky János, a csabai takarék- pénztár általánosan tisztelt vezérigazgatójának kedves és szép leányát, Mudrony Anna kisasszonyt csütörtökön este 6 órakor vezette oltárhoz az ev. ref. templomban dr. Nyisztor Adorján aljárásbiró. Az esküvő szűk családi körben folyt le s a fiatal pár nászutra indult. Pályázat. A gyulai kir. törvényszéknél évi 600 frt fizetés s évi 180 frt lakpénz élvezetével egybe kapcsolt egy aljegyzői állomás betöltendő, szabályszerűen felszerelt kérvények a gyulai kir. törvényszék elnökéhez adandók be. Rablógyilkosság történt folyó hó 8-ára virradóra Gombos lllésnok a gyulai határban levő szabadkai tanyáján, melynek Krnács Györgyné szül. Albert Mária 40 éves gyermektelen tanyásné esett áldozatul. Krnács György a szent-benedeki uradalmi pusztán volt napszámban, hol másnap reggel értesült arról, hogy a tanyán magánosán hált felesége meggyilkoltatott. Amint Pallay Jenő törvényszéki vizsgálóbíró által vezetett nyomozás során megállapittatott, a tettes — ki a viszonyokkal teljesen ösmerősnek látszik lenni — előbb belökte a szobának udvarra néző ablakát, s a zörejre a már ágyban fekvő asszony felkelve, az ablakhoz sietett, a függönyt felemelte, meggyőződni akart a zörej okáról, a mikor a gyilkos a vágott ólomdarabokkal töltött vadászfegyverrel szájon lőtte, mely lövedék a-nyakból egy darabot kiszakítva, a jobb vállba hatolt. Ekkor a gyilkos az ablakon bemászott, a vérében fetrengő áldozat fejére valószínűleg fejszefokával oly ütést mért, hogy annak következtében a koponya elhasadt s az rögtöni halálát okozta, | midőn a gyilkos látta, hogy áldozata már nem mozdul, a szobában volt ládát feltörte, abból 16 ezüst forintot kilopott, az ágyat meggyujtotta s elmenekült. A közelben levő szomszédok hajnalban látták, hogy a tanya kéménye erősen füstöl, de azt hitték, hqgy Krnácsné vagy süt, vagy mos, csak midőn a szoba ablakán is vastag füstgomolyokat láttak kijönni, mentek át I látták a borzasztó valót. — Lapunk zártakor a rendőrségtől vett értesülés szerint a tettes Kukla Ferencz 21 éves gyulai suhancz személyében elfoga tött, és tettét töredelmesen már be is vallotta. A pénzt az általa megjelölt helyen egy szőlőben meg is találták. Wieland Károly Gyula városa volt rendőrkapitányát és családját fájdalmasan sújtó csapás érte, a melyben barátai és tisztelői részvétteljesen osztoznak ; leánya Emma f. hó 9-én jobblétre szende- rült. — A szülők által kibocsátott családi gyászjelentés a következő I Idősb Wieland Károly és neje Januska Terézia úgy a maguk, mint gyermekeik Dénes, Matild, Sándor és neje Szénásy Gizella, Károly és Gyula nevében is mélyen szomorodva tudatják, hogy a legjobb gyermek és testvér: Wieland Emma óite 19-ik évében, a folyó 1895. évi augusztus hó 9-én, este fél 11 órakor, hosszas és súlyos szenvedések után jobblétre szenderült. A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 11-én délután fél 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint Gyulán, a németvárosi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 12-én reggel 7 órakor fog a gyulai róm. kath. nagytemplomban az Egek Urának bemutat tatni. Gyulán, 1895. augusztus hő 10-én. Áldás és béke hamvaira. Seres József ki a városi közügyek terén mint képviselő a múltban hosszas éveken át tevékeny részt vett, és polgártársai között higgadt keresetlen modorú és természetes értelmessége által kitűnt, f. hó 9-én élte 80-ik évében hosszas betegség után végelgyengülésben elhunyt. — Az elhunyt szerény anyagi körülmények között szorgalommal párosul tan kiváló becsületességgel élte hosszú korra ter- jedett napjait, mindenki által tisztelve és becsülve. — Nyugodjék békében ! Halálozás. 1 j következő gyászlapot vettük : Fábián Gábor, a saját, valamint testvérei: özvegy Nádasdi Sándorné született Fábián Juliánná, özvegy Papp Károly né született Fábián Klára, özv. Zöld Józsefné született Fábián Terézia, továbbá számos rokonok nevében is szomorodott szívvel tudatja a legjobb testvér és rokon : özvegy Dudás Mihálynel született Fábián Zsuzsannának folyó év és hó 6 áu. déli fél 12 órakor, életének 68-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A meg boldogultnak földi maradványai folyó hó 7 én d u. 5 órakor az ev. ref. egyház, szertartása szerint a helybeli református nagy temetőben örök nyugalomra tétottek. Nagy vihar vonult keresztül múlt hétfőn egész Békésinegyén, azonban sehol sem tett oly roppant károkat mint Csabán, hol házakat bontott le, többek között a Leszich-féle iskola egész tetejét le-l hordta s napokig úgy nézett ki a megrongált ház, mintha párisi forradalmárok pusztították volna el, hogy torlaszokat emeljenek. A sűrű jégeső a dohányban, kukoriczában, szőlőben nagy károkat okozott. Kossuth arczképe. Békés község képviselete legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a tanácsterem részére Jantyik Mátyás festőművészszel 600 frtért elkészítteti Kossuth Lajos életnagyságu arcz- képét. Alsófokú kereskedelmi iskola. Orosházán a kereskedelmi csarnok mozgalmat indított meg az iránt, hogy a kereskedő tanonezok részére, kik eddig az iparos tanoncz iskolába jártak, a polgári iskolánál alsófokú kereskedelmi iskola létesittessék. A járványok krónikájából. E hét folyián a torokgyík Tót Komlóson, a roncsoló toroklob Békésen és Kondoroson, a hólyagos himlő K.-Ladány- ban és kökhurut Szarvason lépett fel. Az óvintézkedések megtétettek. Állategészségügy. Lépfene esetek felmerültek gróf Wenckheim-Hoyos Fülöp k.-ladányi Fás pusztai birtokán és Liker János csabai lakos tanyáján — Száj és körömfájás pedig a gyulai egyházi földek tehén legelőjén és Achim János békési lakos borosgyáni tanyáján. Az alispáni jelentést a közig, bizottság üléséről, térszüke miatt lapunk jövő számában közöljük. Irodalom. Felhívás előfizetésre! Békésvármegye törvényhatósági bizottsága, hazánk ezredéves fennállásának ünnepére Dr. Karácsonyi János jeles történet tudósunk által megiratta a vármegye történetét, s azt a milleniumra kiadni szándékozik. A mű czime: „Békésvármegye története“ leend, és három kötetből fog állani. Az első kötet a vármegye általános történetét fogja tárgyalni. A második kötet | vármegye területén most létező, és egykoron létezett városok, községek történetét tartalmazza. A harmadik kötet pedig az 1848-ik évig itt élt és a közélet tereu szerepet játszott nemes családokról fog szólani. Ékesitni fogják a művet és megmagyarázni az eseményeket a vármegyének 15ö0-ik évi és műit századbeli térképei: a vármegyebeli régi váruk és városok azon időből megőrzött rajzok után készült képei; a vármegye jeles férfiainak, tudósainak, művészeinek arczképei; cziinerek, peosétek, kéziratok; továbbá a jelenből, mintegy hagyományként az új ezredévre, az egyes községekről felvett tájképek és kiválóbb épületek' rajzai. A vármegye története egészen új levéltári kutatások alapján íratott meg, és mivel az oklevelek külön okirattárban nem fognak kiadatni, történet- túdósaink számára is csupán e kötetek szolgálón- danak esetleges kútforrásokul. A vármegye törvényhatósága, a mint a mű megiratásánál nem kimélte a költséget, hogy hazánk ezeréves fennállásának megünnepléséhez történeté- nek megírásával is hozzá járuljon, akként, most annak kiadásánál is szívesen hoz anyagi áldozatot, hogy e közérdekű mű minél szélesebb körben terjedjen el. — A törvényhatóság eme áldozatkészsége folytán a három kötetben, 90 nyomatott íven, finom papiroson,, mintegy 80 — 100 díszes illustratióval megjelenő munka előfizetési ára — a kiadási költségekkel szemben csekély összegre — csupán 6 frtra volt tehető. Midőn a vármegye közönsége ekként a kiadási költségek nagy részének fedezését elvállalta, tette azt azon czélzattal, hogy e művet a kevésbé tehetősek is megszerezhessék, az a vármegye minden intelligens családjának könyvtárát diszítse és a vármegye történetének a lakosság minden rétegében való megöamerése, az ősöknek buzdító példája, a haza és a szülő megye iránti szeretet szent tüzét éleszsze az utódok kebelében, de egyszersmind azon remény is vezette a mű árának ily olcsó megállapításánál a törvényhatóságot, hogy az előfizetésben a vármegye értelmiségének tagjai tömegesen vcen- denek részt. Az előfizetések Békésvármegye alulirt alispánjához Gyulára, a folyó évi szeptember hava végéig küldendők be. — A mű aZ’ 1896-ik év tavaszán fog megjelenni. Kelt Gyulán, 1895. évi augusztus hó 6-án. ... Békésvármegye monographiai bizottsága nevében az elnök: Dr. Fábry Sándor, alispán. Előfizetési felhívás a »Magyar tűzoltók ezredéves albuma« czimü műre. Igen tisztelt Bajtársaim ! Van már múltja a magyar tűzoltói intézménynek. A múltból következtethető! jövőjére is Az uttörést irtványon mi, jelen tűzoltói nemzedék végezzük; a közömbösség és kicsinylés irt ványait tisztítjuk és becsvágyó igyekezettel akarjuk a társadalom jobbjait megnyerni a tűzoltás, ez emberbaráti nemes czéljának. Es nem kell félteni az ügyet* melynek zászlóját a magyar nemzet rajongva szeretett József fölierczege, a legelső ma- gyár tűzoltó vezérként elől lobogtatjaI De nagy baj az intézményre, hogy nem ismerjük egymást, a tűzoltók országos szövetsége még mindig jámbor óhajtásszámba megy. Mit lehetne tenni egyrészt az ügy népszerűsítésére, valamint emberbaráti czélunk fontosságának emelésére, úgy az egyes szaktestületek jelentőségeinek és rendelkezésre álló tényezőinek kifejlesztésére, ha volna egy könyvünk, mely magában foglalná, megbízható adatok nyomán, ügyünk mai állását, a tűzoltói intézmény helyzetét. Tükör lenne e köuyv, mely a jelent mutatuá és a jövő útjaira vetne fénysugarakat. Ez a köuyv lenne adatforrása egy rendszeres történelmi szakmunkának. Jobbjaink életének ismertetése, mennyi követőre találhatna s egyesekben mennyire fokozná az ambicziót! De meg mennyi érdemes tény kívánja a történelmi följegyzést, amelynek kár lenne nyomtalanul elvesznie Mindezek tekintetbe vétele mellett itt vau fönnállásunk ezredéves nagy ünnepi alkalma. Mikor még fejletlenebb közintézményeink is jubiláns emléket adnak ki és ekként emelik meg a saját működési körükben a nemzeti ünnep emlékét: magyar tűzoltói intézmény sem maradhat el. Ezek késztettek arra, hogy a Magyar Tűzoltók Ezredéves Albumát meg- 8zerkeszszem. S hogy a czél, mely lelkesít, érdemes a valósításra, erről tanúskodik József főherczeg szakintézményünk büszke^ ségének Előszava, mely oly frappáns határozottsággal jelöli ki a feladat fontosságát, hogy ha eddig kevesebb ambiczióm lett is volna: O Fenségének sorai hatalmasan lelkesitnek a czél érdekében való fáradhatatlan tevékenységre. O fensége József fóharczeg előszava a következő: „Azon gyors és szakszerű fejlődés, melynek magyar tűzoltó intézményünk aránylag rövid idő óta örvend, kívánatossá tette ez iránybani irodalmunk haladását is. Kiváló embereink fel is karolták ezen eszmét, és már bírunk oly munkákkal, melyek a külföld hasonnemü dolgozataikkal bátrai} vetélkednek. Azonban történelmi és statistikai szempontból maradtak még hézagok, melyek kitöltésére Chriszto Miklósj a gyulai önkéntes tűzoltó testület „tiszteletbeli főparancsnokár ezen munkálatában vállalkozott Örömest felelek meg kívánd ságáiiak, midőn hazánk tűzoltóinak figyelmébe ajánlom szak?- könyvét, mely általános támogatást érdemel.** Ez emelkedett szellemű sorok, mireánk lelkes magyar tűzoltókra is azt a kötelességet hárítják, hogy segítsük elő a czélt szellemi és anyagi támogatással. fajtársak 1 Mutassuk meg a nemzeti ünnepély alkalmából, hogy a költő szerint „mi tőlünk is telik nagy munka“; járuljon kiki, minden lelkes tűzoltó is a monumentálisnak tervezett munkához. Arra kérem az én szeretett-Iwjtársaimat, hogy a tűzoltói testületek történetét, életiajzokat, a testületek pénzügyi és egyéb ügyeire vonatkozó statisztikai adatokat, nemkülönben szaktársaim arczképeiket küldjék be rövid, idő alatt nevemre, Gyulára. Nem szükséges az összegyűjtött adatokat rendszeresén sajtó alá földolgozni, mert a munka egyőutetüsége úgy is azt igényli, hogy a beérkezett anyag litt dolgoztassék föl. Azért megelégszem a rövid életrajzi adatokkal is; de mivel a magyar tűzoltást nemcsak írásban, hanem képben is be akarom mutatni, kérem, küldjék be baj- társaim arczképeiket is. Mutassuk meg, hogy sokan vagyunk és lelkesedésben még most is az a kitartó gárda, mely a társulati szellem keretében oly sokszor állt ellen a pusztító elemnek és milliókat mentett, és mely letörülte azok közönyét, a kiket csupán az ő önfeláldozó igyekezetük mentett meg attól, hogy nem lettek hajléktalanná. . Úgy leszszük a tűzoltó nevet tiszteltté, ha megismertetjük az intézményben magunkat. De mennyi örömet fog okozni magunknak is, ha lapozgatva az impozáns és nyomdailag is a legdíszesebben kiállítandó albumban meglátjuk: mily sokan vagyunk I A munka nagy quart alakú és három kötetből fog állani. A nyomdai kiállításról a b-csabai jó hírnevű „Corvina nyomda“ fog gondoskodni, míg az album fényképei Díváid országoshirü niüintézetében készülnek. A három testes kötet- uek, mely Magyarország tűzoltóit és az intézményt írásban es képben mutatja be: ára 10 frt Ebből az előfizetési ösz- szeg első részlete 3 frt, mely bogy a nagy költségű vállalat pénzügyi részével tisztán álljunk és hogy a szükségesnél több példányt ne nyomtassak, — szeptember 15 ig beküldendő, az előfizetési dij második részlete 3 forint deczember 1-én, az utolsó 4 frt pedig február 1-én lesz esedékes. A „Magyar Tűzoltók Albumáénak tartalma: 1. Előszó 2. Pest egykori tűzoltóintézményének története. 3. Magyarország önkéntes és hivatásos tűzoltóteslüle- teinek története 4. A testületek vagyonainak statistikai kimutatása. 5. A tűzoltó testületek tisztikarainak, elnökségeinek és mindazoknak életrajza és fényképe, a kik a tűzoltó intézmény terén érdemeket szereztek. A mintegy 30 ívre terjedő Album első kötete deczember 1-én a tisztelt előfizetők kezében lesz. Az ezredéves ünnepélyre, május hóra az egész raű befejezést nyer. Biztosíthatom bajtársaimat, hogy a kiállítandó milleoiumi «miékek között ez a szakmunka úgy kivitelével, mint gondos illuszt- ráczióival számot fog tenni. Az előfizetési dijak nem hozzám, miután én a vállalat pénzügyi részletét nem intézem, hanem csupán az „Első gyulai takarék és hitelszövetkezet11 nevére Gyulára küldendők. . - - • Újra kérve bajtársaimnak támogatását: úgy a munka anyagának, a rövid életrajzoknak avagy életrajzi adatoknak és fényképeknek beküldéséti nem különben a testületi adatoknak rendelkezésemre való bocsátását, — bizalmat kérve a teljessé csupán bajtársaim támogatásával válható vállalatomnak, vagyok Gyulán, (Békésmegye) postabélyeg kelte bajtársi szeretettel CHRISZTO MIKLÓS, Békésvármegye árvaszékének ülnöke, a „Gyulai Ónk Tűzoltntestület“ tb. főparancsnoka, a szolgálati érem és a „Táhlisie“ török érdemrend tulajdonosa. Árverési hirdetmény. Öcsöd község gödenylaposi földbirtokából 350|2oo hold részlet folyó hó 20-án délelőtt 10 órakor a község házánál nyilvános árverésen folyó évi október 1-től számítandó iát évi időre haszonbérbe fog adatni. A haszonbérleti feltételek az első jegyzői irodában, a hivatalos órákban megtekinthetők. Öcsöd, 1895. augusztus 7. Tóth Mihály, 187 1-3 bíró.
