Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-30 / 26. szám

lasztott alkalmat, hogy a sertés vészről részletes,] majdnem egy órát igénybe vett nyilatkozatokat tegyen,! melyek a gyulai küldöttségen kívül az ország összes gazdáit, sertéshizlalóit és ezek között ki- válólag a kőbányaiakat is, a kik a miniszter nyilatkozatát vasárnapi konferencziájukra adott válaszul is tekinthetik, bizonyára érdekelni fogják.

A küldöttség szónoka Terónyi Lajos, hivatkozva ama mozgalomra, mely a sertesvész inczi- denséböl a nemzetközi sertéspiaczot az ország több helyére deczentralizálni czélozza, lendületteljes rövid beszédben átadta a miniszternek Gyula városa képviselő-testületének e tárgyra vonatkozó emlékiratát, a mely adatokkal igazolja, hogy Gyula városa Magyarország legnagyobb sertés- piacza, csupán országos négy vásárjára felhajtott és ott elárusitott sertések száma évenkint n o— i4o ezer darab. Es p -dig úgy hús, mint zsirfa- jokra nézve az országban legkitűnőbb, nevezetesen az összes időszaki kiállításokon mindig első dijat nyert sertésfajok. Ezek mindig Gyulán adatnak el; többek között József főherczeg, gr. Wenck- heim, gr. Almásy, gr. Károlyiak, Tisza Kálmán, a nagyváradi két püspök és káptalan, és ezeken kívül Békés, Bihar, Szilágy, Csanád, Arad, sőt részben Erdély egy részének összes sértéséi is. Ha tehát valamely város, akkor valamennyi között Gyula az a hely, amely sertéstelepre első sorban alkalmas és joggal igényt tart. Ajánlja a memorandumot a miniszter legjobb indulatába.

Gróf FestetiCh Andor igen szívélyesen fogadta a küldöttséget és majdnem egy óráig tartó válaszában fölötte érdekes, sőt frappáns nyilatkozatokat tön.

A sertésvészről határozottan állítja, hogy az, amint most már biztos tudomása van, nem Kőmeg is engednék, vagy később meg is fognák engedni a nemzetközi s.^rtésvásár deczentrálizá- czióját, eme deczentráliz&cziónak nagy óvatosság gal, körültekintéssel, kímélettel és fokozatosan szabad megtörténnie. i I

Ami végül Gyula városának kérelmét illeti, a miniszter megígérte, hogy a most átvett memorandumot beható figyelemmel fogja tanulmányozni ; annyit ezúttal is konstatál, hogy tudja, minő ezentruma Gyula az alföldi sertéstenyésztésnek és er dekében áll, hogyha nem is nemzetközi jelleggel fel ruházandó piacznak — a mi a kormány akaratán kívül álló, sőt akaratával sem volna megadható — de belföldi sertésjavitó és hizlaló helylyé fejlesztcssék. Erre vonatkozólag minden lehető támogatásban fogja részesíteni; állami állatorvosokkal ellátja, pedig egye lőre nagy azokban a hiány, a meglevők mondhatni emberfölötti erőt fejtenek ki a ragadós tüdőlob, takonykór és legutóbb a szerencsétlen sertésvész elfojtása körül; reméli, hogy a kereskedelmi miniszter a gyulai sertéstelep szállítmányait vasúti tarifakedvezményekkel fogja ellátni, ha a város e tekintetben hozzá fog fordulni, szóval ö mindent el fog követni a lehetőség keretén belül, hogy Gyula város aspirácziója megvalósuljon.

Csupán egyet köt a város lelkére, hogy az állategészségi óvintézkedéseknek a legnagyobb szigorral feleljen meg. A jövőben megkötendő konvencziók alkalmából a kormánynak e tekintetben biztos talajon kell állania; mennél kis- sebb térre tudjuk redukálni a külföldnek e czi- men formálandó és gyakran ürügyekbe is kapaszkodó kifogásait, annál több reményünk és 1 kilátásunk lehet rá, hogy az országnak az állatkivitelhez fűződő közgazdasági érdekeit megtud- 1 juk -óvni s ki fogjuk elégiteni.

Terónyi Lajos képviselő hálás köszönetét mondott a miniszternek szivességeért és ezzel a küldöttség, mely egy órán túl volt a miniszteri szobában, éljenzések között távozott.

töltés fentartási és árvédelmi költségek fedezésére

az évi költségvetésben előirányozzák.

A miniszteri rendelet, raelylyel az arad-békés- megyei élő- és belvizlevezetö-csatorna és a kigyós- gyula-csabai vizitársulatoknak a társulatba való beolvadásukra vonatkozó határozatot tudomásul veszi, a végleges jóváhagyást a tényleges beolvadás keresztülvitele feltételeit megállapító és az érdekelt társulatok közgyűlései által elfogadandó egyessé- geknek elébe terjesztéséig függőben tartja, továbbá elrendeli, hogy a felosztandó társulatok határozatainak az 1885. évi XXIII. t.-cz. 92. §-ában meghatározott többséggel történt alkotása általuk igazoltassák és erre vonatkozólag az érdekelt társulatok a társulat által értesitessenek, továbbá a munkálatok hatósági engedélyezésére és a költségeknek kölcsön felvétele útján való beszerzésére nézve a tár sulati közgyűlésnek elhatározását tudomásul veszi és a társulatot utasítja, miszerint a munkálatnak hatósági engedélyezés és az ideiglenes építési engedély megszerzése iránt a gyulai m. kir. folyammérnöki hivataltól átveendő tervmásolatok alapján haladéktalanul a lépéseket megtegye, a felveendő kölcsön mielőbbi kormányhatósági engedélyezése és lebonyolithatása érdekében járjon el, és melylyel rendelkezik, hogy a vállalati úton végrehajtandó zsilip és duzzasztómű munkálatok verseny tárgyalása a társulat nevében és közreműködésével miként foganatositassék, az ig. választmány javaslatához képest a közgyűlés tudomás és alkalmazkodá sül veszi. A magas rendeletnek azon részét, mely- Bzerint a munkálat költségeihez a minisztérium ‘tárczája terhére hozzájárulás képen 10 éven át évi 7000 frtos részletekben fizetendő 70,000 frt, valamint a társulati kölcsön lebonyolítása után azonnal visz- szatéritendő 20,000 frt előleg a társulatnak kiutal- ványoztatott, a közgyűlés köszönettel tudomásul veszi.

Utasítja a közgyűlés társ. igazgatót, bogy a munkálatnak hatósági engedélyezése és tekintettel a fenforgó sürgősségi okokra, az ideiglenes építkezési engedély megszerzése iránt Békésvármegye alispánjához haladéktalanul folyamodványt adjon be.

bányán, nem is Magyarországon keletkezett, hanem Németországban, Svájczban, Francziaország- ban és Ausztriában, ahol már hónapok óta dühöng, a nélkül, hogy a vészt hivatalosan publikálták volna. Magánforrásokból kellett erről meggyőződést szereznie, de ezek minden kétségen felüliek. A vész tehát nyugotról kelet felé terjedt, Magyarországba jutva, itt a nagy anyag miatt természetesen rendkívüli arányokat öltött, de az a nézete, hogy a Duna folyam mentén lehuzódik majd a keleti tartományokba is.

A sertésvész eddigelé is tanuságos tapasztalatain okulva, a miniszternek az a nézete, hogy még az esetben is, ha az állategészségügyi óvintézkedéseket ideális határokig is lehetne kiterjeszteni, — a miktől pedig Kőbánya távol áll — veszélyesnek kell tartania, hogy oly összeszoritott helyen oly roppant nagy sertéslétszám konczen- trálva van; ez már önmagában véve állandó veszély és a legkisebb esetlegesség tíz milliónyi vagyon koczkázatának szülőoka.

0 tehet — és nincs oka kétségbe vonni, hogy vele együtt többi minisztertársa is — a deczentrálizácziónak volna hive; mindazáltal őszintén ki kell jelentenie, hogy a nemzetközi sertés- vásár deczentralizácziójáról ez idő szerint szó sem lehet és hogy épen ez okból balfogalmak vannak az országban elterjedve. A sertésvásár nem-\ zetközi deczentralizáczióját lehetetlenné teszik a külfölddel kötött és csak évek múltával lejáró konven-1 cziök; eme konvencziók értelmében a külföld csakis Kőbányáról engedi be a sertéseket. Példa rá Győr városa. A miniszter konstatálja, hogy Győrött sok tekintetben kedvezőbbek a viszonyok, a telepeknek egymástóli nagyobb távolságok az elkülönítést jobban megengedik. Németország szakértői közvetlen és tüzetes meggyőződést szereztek róla, hogy a sertések Győrből a legkisebb állategészségügyi aggály nélkül ép úgy szállíthatók volnának, mint Kőbányáról, ilyen értelemben a hivatalos jegyzőkönyvet aláírták. A miniszter maga is azt remélte, hogy Németország, mely végtére mégis rá van szorulva a magyarországi sertés-importra, a kőbányai vész miatt, habár csak ideiglenesen és habár az, hogy jövőben semminemű preczedensre okul nem szol- gáland, világosan kimondatik, meg fogja engedni Győrből a sertésbevitelt; erre nézve a külügyminisztérium és berlini nagykövet utján is minden követ megmozdított sajnos, eredménytelenül. Ennek a Németországban lábrakapott agrár irányzat az oka, mely nem szívesen nézi a sertésbevitelt és a legkisebb szívességet Jis refüszirozza. — A jövő konvenczió megkötésekor bizony kiváló érdekében volna Magyarországnak ha Német országban a mostani agrár helyett a merkantilista irányzat érvényesülne, mert különben a minisz- ter nagyon tart tőle, hogy az állatkivitelt illető' leg nem fogunk a mostaninál több kedvezményt elérhetni.

Egyébként azt kénytelen konstatálni, hogy Németország a konvenczióból ráháruló kötele- zettségeket betű szerint pontosan megtartja. Ne< vezetesen minden kritika nélkül akczeptálta, ha azt konstatáltuk, hogy például Biharban van ser tésvész és Bihar van zárlat alatt; Németország : beviteli tilalmat akkor csupán erre a vármegyére mondta ki, holott Ausztria, mely e kérdésben reánk nézve ép oly Külíöld, mint Németország a zárlatot nem csak az inficziált területre, hanem azon túlmenóleg is kiterjesztette.

A deczentrálizáczió nem kicsinylendő aka dálya volna azonban ama számos és ép oly jogos, mint természetszerű érdek iránti köteles figyelem, ami Kőbányához fűződik. Ha a külföldi konvencziók

Az alsó-fehér-körösi társulat közgyűlése.

(Május 27.)

(Vége.)

A közgyűlés az ig. választmány javaslatához képest a bizottság véleménye értelmében a társulatnak a nyugdíjintézet kötelékébe leendő belépését szavazás eredményéhez kötvén, az elnök által elrendelt névszerinti szavazással az alapszabály tervezetet kötelezőleg egyhangúlag elfogadja, a tárán latnak tisztviselőivel, altisztéivé! és szolgáival együtt a közös nyugdíjintézet kötelékébe való belépését és az ezidőszerint rendszeresített állások utáni fizetések beszámítható 9760 frtot tevő egy évi összegét az alapszabályok értelmében a társulat hozzájárulása fejében egyhangúlag megszavazza és kimondja, hogy a társulatnak alkalmazott tisztviselői, altisztjei és szolgái a közös nyugdíjintézetnek feltétlenül kötelezett tagjai lesznek, magukat a belépés alól ki nem vonhatják, és tartoznak az alapszabályok 47.

§ a b) illetve c) pontja szerinti egyszersmindenkorra, illetőleg évenként fizetendő dijakat az életbelépett nyugdijintézeti pénztárba befizetni.

A közgyűlés továbbá méltányossági szempontokból elhatározza, hogy azon ezidőszerint is alkalmazásban levő társulati tisztviselők, altisztek és szolgák részére, kik a társulatnál régebben működ nek, az ellátási összegnek a közös nyugdijintézeti alapszabályok értelmében való megállapításakor alapul be nem számított szolgálati éveik után esetről- esetre a közös nyugdijintézeti alapszabályokban részletezett mód szerint pótnyugdij fejében évi ellátási összeget fog megállapítani, melyről a szükséghez képest évről-évre a társulati költségvetésben gondoskodni fog.

Végre a nyugdíjintézet alakuló közgyűlésére a társulat képviseletében teljhatalmú meghatalmazottként a közgyűlés Ladies György társ. elnököt meg választván, kiküldi.

A földmivelésügyi miniszter a m. kir. állam vasutaknak a társulat árterén keresztül vonuló ti- szavidéki és Alföld-fiumei vonalai után a társulatnak az ármentesitési költségekhez való hozzájárulásuk fejében évente fizetendő 11,558 frt 80 kr. összeg iránt létrejött egyességet jóváhagyja. — Tár sulati elnök egyszersmind bejelenti, hogy a m. kir államvasutak igazgatósága az esedékes részlet befizetése iránt megkerestetett.

A miniszteri rendeletet, melyszerint a társulat és a m. kir. államvasútak közt, utóbbiaknak a társulati ármentesitési költségekhez való hozzájárulásuk iránt létrejött egyességet jóváhagyja, az évi f év január 1-től járó 11,058 frt 80 kr. hozzájárulási összegnek utólagos negyedévi részletekben közvet lenül a társulati pénztárba való befizetését megállapítja, továbbá kimondja, hogy a m. kir. államva suták ezen összegen felül más terhek elvállalására nem kötelezhetők, a társulati jogot megnem szerzik s a társulat közgyűlésein szavazati jogot nem gya korolbatnak, amennyiben továbbá gátszakadás foly tán a társulat árterében fekvő vonalaiknak védel mérői önmaguknak kellene gondoskodniok, azon esetben és arra az évre fizetési kötelezettségük szü netel, a társulat védmüveinek felhagyása esetén fizetési kötelezettség egyáltalán megszűnik, — közgyűlés az ig. választmány javaslatához képest tudomásul veszi, és utasítja a társulati igazgatót és társulati főmérnököt, hogy a 11,558 frt 80 kr. hoz zájárulási összeget rendeltetéséhez képest állandóan

T a n ü. g 3TAz ev. ref egyház elemi fi- és leányiskoláiban az évetzáró közvizsgálatok e hó 30 án veszik kez- detöket, e nap délutánján Ieend a nagyobb fi vagy rektori, másnap Hétfőn reggel julius 1-én a nagyobb leány, délután a kisebb fi, kedden julius 2-án dél előtt a kisebb leány, délután a vegyes iskola növendékeinek közvizsgálata a templomban, melyre a szülék és a tanügy barátai tisztelettel meghívatnak.

A polgári iskola zárvizsgái a tanügybarátok és szülék élénk érdeklődése mellett folytak le s pedig ez évben már nem tartárgyak szerint, hanem osz- tályonkint. A záróünnepély, torna s ének vizsga | ezzel kapcsolatosan a jutalomdijak ünnepélyes kiosztása péntek délután történt. A vizsgákra s általában a lefolyt tanévre a tanügyi értesítés ismertetése kapcsán még visszatérünk.

S i r e k.

Lapunk mai számához a földmivelésügyi mi niszterhez intézett „Gyula városa emlékirata a Gyulán létesítendő sertéstelepek ügyében“ mint rend kívüli melléklet van csatolva.

A közigazgatási bizottság julius havi rendes ülését jövő hó 8-ikán fogja tartani.

Kinevezések. Tallián Béla főispán tíuchvald Sándort a vármegyéhez könyvvezetőnek nevezte ki. Az új könyvvezető péntek délután letette a hivatali esküt és állását elsején el is foglalja. A főispán továbbá kinevezte Virág Endre kolozsvári szigorló orvost a békésmegyei kórházhoz benlakó orvosnak és ifj. Salacz Ferenczet a szarvasi főszolgabíró mellé díjtalan közig, gyakornoknak.

Áthelyezés. A pénzügyminiszter Kandel ,Ödön székelyudvarhelyi | Beszterczei István orosházi kir adóhivatali tiszteket eme minőségükben kölcsönösen áthelyezte.

Alapszabály jóváhagyás. A füzesgyarmati Ill-ik temetkezési egylet alapszabályait a belügyminister jóváhagyta.

Tallián Béla főispán családjával együtt törökkanizsai birtokára útazott, ahol is augusztus végéig fognak állandóan tartózkodni. Ez idő alatt a fő ispán csupán a közigazgatási bizottság üléseire s tartamára, nevezetesen első Ízben julius 8-án fog hazaérkezni.

Uj állatorvos. Sál Gyula, Sál Sebestény pol gártársunk fia, állatorvosi oklevelet nyervén, mint ilyen a gyulai járás állatorvosi állására helyettesit tetett illetőleg annak teendőivel mogbizatott.

Uj orvos. A gyulai orvosi kar egy taggal megszaporodott, Dr, Deák Zsigmond t. járásorvos, ki a helybeli közkórházban 3 évig sikerrel műkő dött, városunkban letelepedett s magán gyakorlatot fog űzni. — A fiatal képzett orvost, kinek lakása a németvároson, Jókai Mór utczában (Steinfeld-féle ház) van, ajánljuk a közönség figyelmébe.

„Békés contra Bihar“ czim alatt a nagyváradi „Szabadság“ szerdai száma, a kóti puszta ügyében tett megjegyzésünkre reflektálva, melyben Bihar megye közölt határozatát formájára nézve „formed vény*-nek, lényegére nézve pedig „sibolás*-nak nyíl

vánitottuk, mérges kirohanást intéz Békés ellen, anélkül hogy ez a vármegye arra a legkisebb okot is szolgáltatná. Egyszer elmondtuk már és nincsen kedvünk ismételni, hogy Békésvármegyében lehetnek — sajnos — vannak bajok is, viszszásságok is administraczionalis és közgazdasági téren egyaránt, de Bihar vármegyétől igazán nincs mit tanulnunk, gazán nincs mit irigyelnünk. A „Szabadság“ kirohanását különben nem tudjuk be Bihar vármegyé- ek, melynek intéző körei attól bizonyára távol is állanak és ha mi, t. i. a „Békés“ hírlap, a kóti határozatot förmedvénynek deklaráltuk is, eszünk ágában sem volt azt úgy interpretálni, mint amely határozat „kraftausdruck“-jainak éle Békés vármegye ellen volna irányozva. Tudtuk, hogy azzal csupán Kiss Mihály és társai kóti földbirtokosok kérvényó- ek Bihar vármegyére nézve tagadhatlanul nem hi- elgö tételeivel szemben foglaltak állást, amit természetesnek találunk, csupán azt tartottuk furcsá- ak és azért használtuk a „förmedvény“ szót, mert Bihar vármegye, ily aránylag kis ügyben rögtön öreg ágyúk “-at sütöget védelmére. A „sibolás* szót pedig még több joggal használtuk, amidőn Biharnak teljes kilencz hónapra van szüksége, hogy az ügyet Komádi község képviselő-testületének nyilatkozat tétel végett kiadhassa. Ami ellen azonban tiltakoznunk kell és hogy egyátalán tudomást veszünk a támadásról, az a „Szabadság“ ama ráfo- gása, mintha „SarW‘-nak Bihar vármegyétől elszakadási s Békéshez való csatlakozási akcziója Békés vármegyéből indult volna meg. Ez egysze- „valótlan“ és a Szabadság czikkirója me» is győződhetik, ha ugyan nincs tudomása róla, hogy a mozgalom a legkisebb békésmegyei impulsus nélküf a sarkadiak körében keletkezett és „valótlan“ dolog az is,amennyiben pedig alaptalanul mégis hi- reszteltetett, nyomban meg is czéfoltatott — mintha Békés vármegyében bárki fűt-fát vagy egyebet utólagosan is Ígért volna a sarkadiaknak, amidőn a Békéshez való csatolás szándékáról, mint képviselőtestületük hozott határozatáról, Gyulán küldöttségi- leg nyilatkoztak. Egészen nyugodt lehet a „Szabadság“ Sarkad felül, mert mi „hiába zengedeznénk nékie akár fényes nappal, akár holdvilágos éjféleken a csábitó dalt,“ amit nem cselekedtünk különben : sokkal több ott az értelmesség, semhogy elcsábítanánk őket és ha mégis megvan úgy Sarkadon, mint Kóton a Békés vármegyéhez való csatlakozási vágy, az nem mesterséges mozgalom következménye, hanem természetes érdek érvényesütés, amit sibolással, taktiká- al egyideig húzni, halasztani ugyan igen, de megsemmisíteni már nem lehet.

Csorvás község képviselő-testülete folyó hó

25-én tartott közgyűlésében Kolpaszky László csabai segédgyámot húsz szavazattal megválasztotta másod- jegyzőnek Veres Gyula orosházi községi Írnok 18 szavazata ellenében. Az állásra különben nyolezan pályáztak, akik közül dr. Bodoky Zoltán elnöklő főszolgabíró hetet kandidált.

Gyulavárosa központi választmánya tegnap d. e. 10 órakor' ülést tartott, amelyen résztvettek Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt dr. Zöldy Géza, Sánta János, Múlt József és dr. Ladies László, utóbbi mint a közp. választmány jegyzője. Az összeíró küldöttség által beterjesztett ideiglenes névjegyzék 1499 választót foglal magában és a törvény értelmében julius 5-től 25-ig lesz a polgár- mesteri hivatalban közszemlére kitéve.

Sport club. A gyulai ifjúság körében mozga- om indult meg, sport club alakításéra. Vívás, kerékpározás, tornászat, csónakázás, korcsolyázás, azon főbb sport ágak, melyeknek művelését az if- uság czélul tűzte ki. A klub részére a Göndöcs- népkertben óhajtanának díszos csarnokot felállítani, hol a legközelebb rendezett régi körös meder területe igen alkalmasnak mutatkozik a club czéljaira. Az ifjúság Oláh György t. főügyészt kérte fel, hogy a mozgalom élére állva a sport club létesítését segítse elő, s a berendezést, mint e téren kiválóan szakavatott vezesse. Üdvözüljük a mozgalmat s reméljük sikerül uj életre kelteni a régi sport clubot, nely kellemes szórakozásaival, ünnepélyeivel, versenyeivel városunk társadalmi élete élénkítésének oly fontos tényezője volt.

Gyula-Var8ánd község abbeli kérelmét, hogy íz Élővíz-csatorna-társulat köteléke alul feloldassók, a földmivelésügyi miniszter megtagadta.

A miilénium bizottságai együttes ülésüket ju- ius 1-én, holnap délelőtt tartják a vármegyeháza termében.

A budapesten fennálló „Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre“ pártfogóinak száma megyénk közönségében folytonosan növekedik. így tekintettel a kör humánus czéljaira, legközelebb mint alapitó tagok az egyesület kötelékébe léptek báró Wodianer Albert, a szarvasi takarékpénztár és Békésvármegye törvényhatósága.

A kath. torony építési munkálatai serényen haladnak; helyesebben Írva egyelőre nem is az épités, mmt a rombolás munkája van folyamatban, nevezetesen a torony bádog- és faszerkezetét a vállalkozó egész az óra fölöttig már teljesen leszedette.

A városháza nagytermének újra festését több heti odaadó munka után Mann Izidor vállalkozó festő befejezte s pedig a vállalati kis összeghez viszonyítva, jól és kellő csínnal. Most még a festésnek száradni kell, mert illata azáltal a terem a legközelebbi újra használatba vehető lesz.

penetráns, mind- közgyűlésen már