Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-21 / 42. szám

az evangélikus hivekuek, hogy hitüket szabadon gyakorolhassák. Ekkor mintegy harmincz család felkerekedett i eljött a mai Orosháza területere, mely még ez időben néptelen pusztaság volt. A vaddisznó falkában kóborolt a bozótban, a szarvas csordaszámra legelészett a Körös mellett levő cser jésekben s egy csabai lelkész szeliditett szarvaso kon járt át Szarvasra látogatóba.

Ilyen állapotban volt ez a vidék, mikor a zombai bujdosók itt letelepedtek. A kis számú családokhoz évről-évre jöttek azután újabb települők, úgy, hogy 1818 ban már 8567, 1882-ben 15,915, 1891-ben 19,956 embert talált itt az összeírás. Ez a rohamos szaporodás annál érdekesebb, mert Orosháza lakosságából népesedett be 1-Var sánd, Bánfalva, Csorvás, P.-Földvár, Szt.-Tornya környéke is, a minek az az oka, hogy Orosháza határa kicsiny, s húszezer katasztralis holdon húsz ezer ember meg nem élhet földmivelésbol.

Ez magyarázza meg az orosházi lakosság egy részében máig is uralkodó elégületlenséget, mely 1891-ben már véres zavargásra vezetett.

Mindezen — Veres képviselő szerint — kivált képen a házi ipar segítene, mely uj kereseti forrásokat nyitna az elszegényedett lakosságnak. Ez az állapot magyarázza és indokolja egyszersmind az uj polgári iskola létesítését is, mely alkalmat ad a keresetből kifogyott embereknek, hogy nemcsak a kezük munkája, hanem az eszük után is megélhessenek. Annyi már tény, hogy Orosháza a régi nyomokon nem haladhat tovább. A nagy népességgel együtt a terhek is folyton szaporodnak. így 1745 ben Orosháza adója 398 frt volt, 1866-ban összes adója 42,884 frt, 1894 ben már 180,513 frt, Nem kevésbé jellemző, hogy mig 7—8 évvel ezelőtt J községnek iskolai czólokra mindössze 340 frt ki adása volt, addig ma ez a kiadás 20,000 frtot tesz ki. De viszont Orosházán terem a világ legjobb bnzája, az ipar és kereskedelem máris sok emberi foglalkoztat, a pénzszükségletet öt takarékpénzlar iparkodik kielégíteni, s itt van Magyarország leg nagyobb magyar evangélikus gyülekezete.

Hangverseny és tánczmulatság.

Szombaton a bevezető ünnepségeket hangj verseny és táncz fejezte be, melyet az .Alföldi czimü fogadó termeiben rendeztek. A hangver-l senyen, melyen az ünnepi közönség színe-java volt jelen, Bézy Jolán, Zilahy Margit, Zilahy Emma! Vangyel Jolán, Czörek Jenőné, Kiár Béla, 6'zöeeél Jenő, Bézy Balázs és Kárpáti Sándor működtek közre nagy tetszés mellett. A hangversenyt követő . táncz mulatságban Orosháza és környéke legszebbje, vettek részt s hogy milyen magasra hágott a jókedvi mi sem bizonyítja inkább, mint az, hogy a táncz- teremben még a reggeli órákban is vigadtak. A hangverseny és tánczmulatság tiszta jövedelmét a községi szegény-alap javára fordították.

IstentiszteletA jubiláris ünnepség súlypontja vasárnapra esett, mely emlékezetes mozzanatokban bővelkedett. A tavaszra emlékeztető napsugaras idő csak emelte az ünnepség hangulatát. Orosháza derék polgárai, férfiak, nők egyaránt, legszebb ruháikat öltötték fel, hogy a nagy nap díszéhez ekként is minél méltóbban hozzájáruljanak. A piacztéren, továbbá a templom előtti térségen már kileuoz óra előtt roppant népség tolongott. Majd kilencz óra tájt megindult a hatalmas embertömeg az isten- házába, a hol magasztos hangjaival hívta az orgonaszó. A templom padjai csakhamar megteltek közönséggel. Földszinten és emeleten alig maradt talpalatnyi hely, melyet ájtatos hívők vagy más feleke- zetbeli, de az ünnepség iránt érdeklődő közönség el nem foglalt volna.

Egyszerre megjelentek az oltár előtt Veres József lelkész s emelkedett szellemű, Bzivreható imával kért áldást a gyülekezetre, mely az úr színe előtt megjelent, hogy hódolatát bemutassa.

intézetnek egykor felesleges vagyona lesz, akkorez készséggel fogja a haza határáin kívül levő szegény sorsú evangélikusoknak juttatni.

A jelentés további részében előadta Zeleökn püspök, hogy a gyámintézet szervezete nem változott s a vezetőségben is csak annyiban törten!

áltozás, hogv Földvary Mihály pestmegyei alispán az egyházkerületi felügyelőségről lemondott. Végül tűzvész, a vízkár, fillokszera és a kivándorlás pusztító hatását mutatta ki a jobbadán evangélikusokból álló felvidéki lakosságra.

Az elnöki jelentés után Gyuralz Ferencz papai lelkész olvasta fel Gusztáv Adolfról irt emleksorait, melyeket, bárha az egész meglehetősen szintelep volt, érdeklődéssel hallgattak, mert a hős svéd királyról szólották.

Végül az egyes kerületbeli lelkészek tették meg jelentésüket a gyámintézetek állapotáról, | mi •itáu e jelentéseket tudomásul vették, a közgyűlés éget ért.

A lakoma.

Közgyűlés után a gyámintézeti tagok, a vidéki vendégek s az orosházi polgárság javarésze az „Alföld“ szálloda éttérmébe vonult, a hol Lukacs Antal zenekara fogadta az érkezőket. A lakomán közel háromszázan vettek részt, köztük hölgyek is. A dús lakomán, mely finom borokban sem szűköl ködött, egymást érték a felköszöntők. Legelsőhbbn Zsilinszky Mihály zólyommegyei főispán állt fel

i Az ima elhangzása után Sántha Károly sár szentlőrinczi lelkész, az ihletett költő, mondta ünnepi beszédét, mely tartalom és előadás dolgá ban egyaránt mintája az egyházi szónoklatnak Jozsué° prófétának egy tanításából szőtte a fonalát, melyben a próféta hinni és remélni tanit Melegen emlékezett meg továbbá Orosháza egykori ünnepelt lelkészéről, (székács Józsefről, ki nek a gyámintézot megalapításában jelentékeny része volt s melegen ajánlotta a hívek jóakaraté ba tiszteletébe, szeretetébe a tanítókat, kiknek munkásságán épül fel az uj Magyarország. Végű fejtegette az Isten és a haza fogalmát, mindkettő iránt hálát, ragaszkodást hirdetve.

A nagyhatású ünnepi beszédet a vegyes kar éneke előzte meg, melyet Podztrelen György tanító dirigált ügyesen.

Az istentiszteletet Santha Karoly megható mája zárta be, mely után a gyámintézet javára gyűjtöttek.

A gyámintézet közgyűlése

Félóra mnlva az istentisztelet után a hívek és az egyházi férfiak ismét a templomban gyűltek össze, hogy megtartsák az egyetemes evangélikus gyámintézet 34 ik közgyűlését, melyet legutóbb Nagy-Kanizsán tartottak.

A közgyűlésen Zelenka Pál püspök elnökölt ki hosszabb beszéd kíséretében nyitotta meg a tanácskozást. Mielőtt azonban a tárgysorozat egyes pontjait vették volna elő, Harsányi Sándor orosházi ev lelkész állt fel s melegen üdvözölte a közgyűlésen megjelent egyházi és világi méltóságokat; kiknek nevében Zelenka püspök válaszolt, ^ kiemelvén, hogy az egyetemes gyámintézet készséggel tartja közgyűlését Orosházán, a hol a hosszú vándorlások után valóságos oázisra leltek.

Majd Láng Frigyes dr. zombai orvos az orps háziak zombai őseinek nyugvóhelyéről s a régi templom helyéről hozott hantokat adta át a köz gyűlésnek, mely azt meleg köszönettel fogadta. Végre rákerülhetett a sor Zelenka püspök jelentésére, mely számot adott az egyetemes ev. gyámintézet múlt évi működéséről. E szerint a gyám- ntézet javára az elmúlt evben 17,000^ forintot gyűjtöttek, melyhez maga a lipcsei Gusztáv Adolf egylet szintén 17,000 forinttal járult.

Ezt az alkalmat használta fel Zelenka püspök annak kijelentésére, hogy a szeretet nem ismer ha tárokat a nemzet és némzetiség közt, s ha a gyám

szóllásra 1 hatásos beszédben a királyt éltette, mint a ki egyaránt lerójja kötelmeit Isten és a haza iránt. Utána Vangyel Szilárd orosházi főjegyző jubileumi ünnepély kiváló vendégeit s köztük különösen Sántha Károlyt éltette. Majd Zelenka Pál püspök szólt nagy érdeklődés mellett, párhuzamot vonván a politikai és az egyházi községek közt. 0

_ úgymond — nagyrabecsüli a politikai községet.

de az egyházat szereti, Orosházára pedig az egyházi hatóság hívta őt, melynek kiváló tagjai vannak Élteti Zay Miklós grófot, Veres Józsefet, Harsányi Sándort.

A püspök felköszöntőjéro Veres József válaszolt, a ki előrebocsátotta, hogy nem mint lelkész, hanem mint Orosháza egyik igénytelen polgára szól. Beszédében Orosháza czimerére utalt, melyben a kalászok, az ekevas, a szőlőfürt munkára hivatott és munkásnépet ábrázolja. Kívánja, hogy Orosháza Vendégei a munka mellett az örömből is vegyék ki részűket.

A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Szent- iványi Árpád ellenzéki léiére a kormányhű Zsilinszky főispánt, Zsilinszky főispán a gyáraintézeti közgyűlésen mamelukszerepet játszott Szentiványit, Sárkány Sámuel püspök báró Radoánszky Bélát és Zelenka Pált éltette, Sántha Károly pedig ünnepi dáját olvasta fel,

A lakoma késő délután ért véget.

A nap vigasságai a lakomával azonban még orántsem voltak kimerítve. Délután négy órakor az uj polgári iskola növendékei ünnepélyt rondez- tek a tornacsarnok helyiségében, a hol nagy közönség volt jelen: este pedig a polgári körben volt vacsora és hangverseny, melyen a vidéki vendégek is csaknem teljes számmal vettek részt.

Az orosházi ünnepségek ezzel lezajlottak.

Szabályrendelet Békésváruiegye közművelődési pénzalapjáról és annak felhasználásáról.

1. §. A közművelődési alap tőkéjét képezi:

a) a vármegye törvényhatósága által, az e czél ból az 1889-ik évre kivetett l°/„ tóli vármegyei pótadó s az | czimen már meglevő s a vármegye pénztárában kezelt töltő, s annak fel nem használt

arnatai.

Az alaptőke gyarapítására szolgálnak :

b) az alaptőke évenként fenmaradó kamatai ]

c) netaláni adományok.

Az alaptőke tőkéjében semmi körülmények között fel nem használható.

2. §. A közművelődési alap felhasználható bevételi forrását képezik az 1. § ban felsorolt alaptőkének kamatai.

3. § A közművelődési alap jövedelmei fel használhatók :

a) az állam nyelvének fejlesztése czéljából a nem magyar ajkú tanulókból álló iskolák tanítói és tanulói jutalmazására;

b) segélyezésre szorult kisdedóvodák támogatására;

c) közművelődési intézmények segélyezésére;

d) a vármegye történelmére és a közművelődés fejlesztésére szolgáló művek kiadásainak előmozdítására.

4 §. A közművelődési alapjövedelmeinek hová fordítása felett az előző szakasz b) c) és d) pontjaiban megjelölt esetekben, a 13. §. szerint megalakított bizottság véleményének figyelembe vételével esetről esetre a vármegye törvényhatósági bizottsága, a magyar királyi belügyminiszter és vallás és közoktatásügyi miniszter urak jóváhagyása mellett határoz.

5. §. A 3 §. a) pontjának végrehajtására pe- g a következő határozmányok szolgálnak irányadóul :

I.

— Én csak azt akarom mondani, folytatta az öreg. hogy ha el akarja venni a leányomat, meg kell most Ígérni azt, hogy nem fog semmibe sem beleavatkozni, ami különben sem a mi dolgunk és távol marad a rebellis komédiáktól.

Hétházy lehajtotta fejét és szótlanul várt. Nem tudott felelni.

— No hát mit gondolkozik?

Ákos szivében hatalmas csatát vívott a szerelem és a hazaszeretet. Tagadó választ akart már adni és daczosan emelte fel pillantását, de midőn a sápadt, reszkető leányt meglátta, megtört benne az ellenállás és lassan, erélytelenül roondá:

— Jól van hát, legyen, megígérem.

— No már igy megegyezünk, szólt az öreg és megcsókolta Hétházy forró homlokát.

Három hét múlva megtörtént az esküvő.

• *

Meg volt hát a boldogság, a régi vágyak, álmok teljesültek. Milyen kis menyország lett volna Hétházy élete, ha nem lepi meg valami betegség, aminek neve nincs.

Mintha hallotta volna a távoli ágyúk dörgését s egyre, folyton, éjjel-nappal a fülébe zúgott, hogy „ .,. elfogyott a regimentje.“

Oh az a boldogság, meg ez az ígéret, be nehéz volt ilyenkor szivének.

»• • • • elfogyott a regimentje." Jöttek a vesztett csaták hirei. Hétházy Ákos nagyon beteg volt, fájt a lelkének, hogy csak ő maradjon itthon, mikor a jók java ott van a becsület mezején. Egy este aztán leült, megirt egy hosszú levelet, kétszer is végig olvasta, aztán lezárta. Bement alvó feleségéhez, megcsókolta és hogy .ne fájjon a búcsú, éjjel, titokban távozott. Elment oda, ahol csók helyett ágyúdörgés, kardcsattogás, ahol édes szavak helyett haldoklók jajkiáltása várt reá.

És vitte, vitte őt magával a csata förge- tegje száz részébe az országnak, száz csatán keresztül. Egy jó angyal imádkozott érte. Odahaza meg ezalatt eltemették az öreg Lehmannt. Még megakarla átkozni Hétházy Ákost a hájá- los ágyon, de a halál befogta ajkait.

Hétházy pedig semmit sem tudva, ment1 a kötelesség útján.

Görgey tábora már Buda alatt állt, s közöttük Hétházy is, akkor már vitézségéről hires főhadnagy.

Mikor megkérdezték, hogy kik akarnak első sorba állni az ostrom rohamánál, Hétházy volt, aki az elsők közt állt. És elkezdődött a titáni harcz, elkeseredett bátorsággal, benn pedig kétsegbeeséssel. De az irtó rohamok előtt törni, dőlni kellett mindennek s az alkonyi szellő, talán elesett hősök sóhajtása, már nemzeti zászlót lengetett Buda tornyain 1 * * *

Künn zúg, tombol az örömittas nép a diadal mámorában; a pesti kórházban pedig béna honvédek haldokolnak. Ott fekszik egyik ágyán egy aranysujtásos tiszt, hörgő mellén a vér piros rózsákat fest atillájára. Ágya mellett egy sápadt, zokogó nő ül. Mikor végre felnyitja szemét a sebesült, szenvedéllyel, reszketőn borult rá, mint egy tört virág.

— Ákos, édes Ákosom 1

A sebesült Hétházy végső erejével felemelte egyik karját s magához szorította Honája édes arczát, egy utolsó csókot lehelve ajkaira. Aztán minden lélekzetvételénél a vér kezdett ömleni szájából.

Még egyszer összeszedte minden akaraterejét, lassan hörögte 1

„Most is nagyon ... szeretlek,.. Megbo- esátasz ?"

Ilona föléje hajtotta égő arczát s annyit mondott csak:

„Büszke vagyok rád, jól cselekedtél 1“

Hétházy Ákos mosolyogva fordította be fejét a fal felé és meghalt.

6. §. A magyar nyelvet sikeresen tanító néptanítók számára állandóan Dégy jutalomdij állapit- tátik meg: egy 150 írtból, egy 100 írtból, egy 75 írtból és egy 50 írtból álló, mely dijak az alaptőke jövedelmeiből évenként kiosztás alá kerülnek.

7. § Az első 150 frtos jutalomban csupán azon felekezeti, községi vagy állami elemi néptanító részesittethetik, ki az alábbi szakaszokban meg határozott módon igazolja, hogy nem magyar ajkú tanulóit az összeB tantárgyakban az egész tanéven át kizárólag magyar nyelven, vagy a mennyiben az iskola fentartó által, némely vagy az összes tárgyaknak a gyermekek anyanyelvén való tanítása volna kölelezőleg előírva, ezen nyelven kívül a magyar nyelven is oly eredménynyel tanította, hogy a tanulók a tantárgyak mindegyikéből teljesen érthető, magyar feleleteket képesek adni anélkül, hogy az által bármely tantárgy háttérbe szorittatott és az általános taneredmény csökkent volna. Megkiván- tatik továbbá, hogy a növendékek egymásközt magyarul társalogni képesek legyenek, s magyar val- lásu énekeket is tudjanak énekelni.

A 100, 75 és 50 frtos jutalmak a fentebb körvonalazott feltételek között kiadhatók az esetben is, ha a tantárgyaknak nem mindegyike, (pld. a vallástan) tanittatik magyarul, s ha a gyermekek a magyar nyelven kellőleg társalogni még nem képesek s magyar vallási énekeket nem tudnak. Az előbbi pontban előirt egyéb föltételek azonban megkívántainak, nevezetesen, hogy a nem magyar ajkú tanulóknak a magyar nyelven való tanítása oly eredményes legyen, hogy a tanulók a magyarul tanított tárgyakat teljesen megértsék, azokból magyar kérdésekre teljesen érthető magyar feleleteket legyenek képesek adni, anélkül, hogy a magyarul való tanítás által az általános taneredmény csökkent volna.

A másod, harmad és negyedrendű jutálom kiadása tekintetében a jutalmazandók által elért eredmény fokozatot a magyarul tanított tárgyak számának nagyobb voltához s az általános eredményhez képest a 13. §. szerint megalkotott vizsgáló bizottság állapítja meg.

8. §. A jutalomdijak bármelyike csak oly néptanítónak adható ki, kinek iskolája a magyar nyelv sikeres tanítása iránti követelmények fentebbi mértékének megfelel s amennyiben ily tanító a pályázók vagy hivatalból ajánlottak között nem találkoznék, az illető jutalomdij, esetleg dijak azon évben nem adatnak ki, hanem az alaptőkéhez csatolandók.

9. §. A megállapított jutalmak az illető néptanítók pályázati kérvényei, vagy az illetékes iskolai hatóság, avagy a főszolgabíró ajánlatára adatnak ki.

10 §. A pályázati kérvényhez, a vármegyei tanfelügyelő, a járási főszolgabíró, vagy az illetékes iskolaszék által kiállítandó oly bizonyítvány csatolandó, melyben jelen szabályrendeletnek a jutalomdijak elnyerésére megállapított feltételére vonatkozó rendelkezései szószerint felvétettek és bizonyit- tatik az, hogy ezen követelményeknek a pályázó néptanító iskolája megfelel.

(Vége köv.)

Erkel Ferencz Gyulán létesítendő emlékszobrára e hét folyamán következő adományok folytak be a vármegye pénztári tisztségéhez:

Eddigi gyűjtés volt 8366.29

Gyulai iparos műkedvelők 80.—

Széosi János (Szarvas) 2.—

összesen 3448 29

Hírek.

Az agrárczocziális kérdés tanulmányozására kiküldött bizottság tegnap délelőtt a vármegyeház kistermében ülést tartott, amelyen dr. Fábry Sándor alispán elnöklete, alatt résztvettek dr. Bartóky József főjegyző, Beliczey István, Székács István, dr. Zsilinszky Endre, Zlinszky István, Szalay József, dr. Hajnal István és Morvay Mihály bizottsági tagok. A tanácskozás anyagát dr. Bartóky JózBef főjegyző által a szocziális kérdést egérz terjedelemben, nevezetesen társadalmi s közgazdasági szempontból felölelő s megvilágító, ép oly szorgalommal mint diplomatái tapintattal kidolgozott javaslat képezte, melyet úgy általánosságban mint részleteire terjedő beható vita után, amelyben részt- vett a bizottság minden tagja, egész terjedelmében elfogadtak és a lényeget nem sokban érintő módosítással most már a bizottság javaslataként a törvényhatósági rendkívüli közgyűlés elé fognak terjeszteni. Ugyanoda terjesztetnek a gazdasági egyletnek lapunkban közölt memoranduma s a községek elöljáróságaitól a munkás kérdés megvilágítására beszerzett több irányú statisztikai adatok is. A bizottság javaslatát ép úgy, mint az agrárszo- czialis kérdésben megjelent eddigi elaborátumokkal tettük, lapunkban egész terjedelmében közlendjük és már most felhívjuk rá közönségünk figyelmét.

Dr. Berkes Sándor vármegyei alorvost, Tallián Béla főispán, főorvos helyettesi minőségétől érdemei elismerése melletti felmentése alkalmából, tiszteletbeli megyei főorvosnak nevezte ki.

Kinevezés. Tallián Béla főispán Baross DezBŐ közigazgatasi gyakornokot Orosházáról a szarvasi főszolgabíró mellé rendelte s egyúttal tiszteletbeli szolgabirónak nevezte ki.

Héwáltozlntás. ■ Di* *.; Dukesz Zsigmond kórházban benlakó orvos, vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Deák«.-ra magyarosította.

Gyula városa képviselőtestülete f. hó 22-én rendkívüli közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal 11. Polgármesteri jelentés a választás alá nem eső városi képviselők névjegyzékének kiigazítása iránt. 2. A Kossuth Lajos-téri ártézikút medenezéjének költségeire vonatkozó tanács előterjesztés. 3. Asbóth Kálmán szabadságoltatási kérvénye, esetleg lemondása. 4. A második városi állatorvosi állás szervezésére vonatkozó miniszteri rendelet. 5. Az ötödik vásárra vonatkozó miniszteri rendelet. 6. Gróf Almássy Dénes mezőgazdasági vasútja tárgyában kiadott miniszteri rendelet meghirdetése. 7. A tanács előterjesztése Misley Mihály tnagyar-utezai háza telkének megvétele tárgyában.

8. A szabadkai és gyürkehelyi tanyai iskolák kibővítésére vonatkozó előterjesztés. 9. A kisdedóvodák, valamint a tanyai iskolákra vonatkozó költségvetés és Weisz Zsigmondnak az óvoda kibővítésére vonatkozó ajánlata a tanács véleményével.

10. Az arva tartalékalapból adók kiutalványozására vonatkozó előterjesztés. 11. A csürhejárásra vonatkozó miniszteri leirat a tanács véleményével.

12. V, Tar István, 13. Dézsi János és 14: Özv. Kis Mihályné közmunka tartozásainak leszállítása iránti kérelme, a tanács véleményével. 15. Gáli Juliánná laktanya tartozásának leírása iránti kérvénye a tanács véleményével. 16. Az aradi kerületi bizottság megkeresése az ezredéves országos kiállítás költségeinek fedezése tárgyában. 17. A városi birtokokra eső 1894. évi ártéri költség előlegezése tárgyában tett tanács intézkedés, 18. Ágoston György, Gombos Dávid és Szilágyi András kérvénye közmunka ügyben. 19. Finta Ignácz v. képviselő búcsú levele. 20. Augusztus és szeptember havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek. 21. Augusztus és szeptember havi közegészségi állapotokról szóló jelentés. 22. Erkel János által fúrt Artézi kút tárgyában megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv. 2.3. Az alsó-fehór-körösi ármentesitő társulat

1895. évi költségvetése.

A mellőzött vármegye, Orosháza község 150 éves fenállásának jubileumáról közölt fővárosi hir- laptudositásokban, szemrehányással vegyes megbotránkozással emeltetik ki, hogy a község ünnepélyén a vármegye nem volt képviselve. Ezt mint tényt magunk is konstatáljuk, csakhogy ennek az ódiuma nem a vármegyét, hanem tisztán és kizárólag az ünnepély rendező bizottságot illeti. Ugyanis sem a vármegye törvényhatósági bizottsága, sem a vármegye fő | alispánjai, sem tisztikara az ünnepélyre nem hivattak meg; és mellesleg irva ennek a meg nem hivásnak olyan színezete látszott, mintha annak nem is annyira ügyetlen rendezés, vagy figyelmetlenség, hanem öntudatos ezélzata volna. Nem ha-