Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-06-17 / 24. szám
34-ik szám Gyula, 1894. junius 17-én XIII. (XXVI.) évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap 1; szellemi részét illető köz- ■ i lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak i vissza. 1» Előfizetési díj : 1; Egész évre . 5 írt — kr. j | Félévre ... 2 » 50 | jj Évnegyedre . 1 » 25 » 11 Egyes szám ára 10 kr. i Társadalmi és közgazdászati iietila,p. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: lDoToa-37- János. Riadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. ; Nyílt-tér sora 10 kr. i v».irf *r,vrf jntl Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Uaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-utcza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A mi lóvasutunlx. A mit mindeddig csak tervezgetésnek tartottunk, úgy látszik, hogy mégis valósul. A lóva8utunk pár hó alatt elkészül, ismerkedjünk meg hát vele közelebbről. A közigazgatási bejárása a vonalnak, — mint már jeleztük — e hó 2-án tartatott meg, amidőn is a tervezet elfogadtatott s főbb vonásokban a következők állapíttattak meg: A grót Almásy Dénes Gyulavári-gyulai keskenyvágányú lóvonatú vasútjának az u. n. czédulaháztól a Súgár út végéig, illetőleg a vasútállomásig terjedő szakasza közhasználatú, azaz teher- és személyszállításra berendezett és bárki által igénybe vehető. A vasúti vágány 60 cm. széles s a rajta közlekedő kocsik 15 m. szélesek, 20—25‘0 mm. terhet szállítanak és a személykocsik 16 egyénre lesznek berendezve. A vonal a lovas kaszárnya mellett indúl a városnak s mindenütt a Kápolna-utcza keleti járdája mellett, attól körülbelől 25 m.-nyire halad a Kossuth-tórre, azt átszelve, a magtár mellett jut át az Előviz-csatornán s a Sz.-János utczában, majd a Súgár-úton ismét mindenütt a járdától 2'5 m.-nyire, a nyugati oldalon visz ki a beton-járda végéig, illetőleg a teherszállító része, a keleti sertésrakodó mellett megy be a vasútállomásba. Ezen vonal hossza 2 5 kim. s miután a megengedhető menetsebesség óránként 15 kim., az egy folytában haladó ily sebességű jármű az egész útat 10 perez alatt teszi meg A pálya legnagyobb emelkedése 12°/oo- legkisebb görbületi sugara 20'0 m. A folyó méterenként 8 5 kgos sín alatt a kereszttalpfák 70—80 cm. távolban lesznek elhe lyezve s ott, hol a vágány műutat metsz, hossztalpfákon nyugszik. Minden kapubejáratnál a vágány kettős sínekből áll s a köz p Sl'b'ú.cs'ú.zt'U.sals: .............. Elb úcsúztunk — éjjel, titokban — Játszin, csak hangunk volt komoly .... Te könyeztél, én mosolyogtam, Úgy került össze innen-onnan Nehány hamis köny, pár igaz mosoly. És mea culpa, mea culpa............ Ki ne tudná e régi dalt ? Ahány bolond egymást megunta, Mind igy borit fátyolt a mnltra .... Szivükből minden szép emlék kihalt. Elbúcsúztunk — kezünk meleg volt, Búcsúnk 8 az éj zord, hévtelen .... Úgy rémlett, hogy csak rongy a mennybolt S rajt’ minden csillag egy-egy szennyfolt : Megtépett szív, kiégett szerelem. Gyulafia Szín Icláz. Tiazay Dezsőnek immár harmadik hete mienknek vallott színtársulata a múlt héten is nem egy élvezetes estét szerzett a közönségnek. Leszámítva: „Az asszony verve jó* és „A papa“ ez. silány termékeket, amiket szívesen elengedett volna a publikum, az e heti műsor nem csak változatosan, de élvezetesen volt össze állítva. A „Paraszt becsület“ második előadásánál azonban bebizonyult, hogy Gyulavárosának csak egy színházba járó közönsége van, miután a különben nagyon sikerült előadás úgyszólván üres ház előtt folyt. Itt emlékszünk meg a közönség ama rossz szokásáról, hogy rendesen megkésve érkezik s ezáltal nemcsak az előadást zavarja, hanem az első felvonás szereplőit is elkedventleniti, ugyan pallózva, útszakeresztezósnól és műútnál pedig kövezve lesz. A számos apró átereszen kivül az Élő- viz-csatornán lesz egy 5*0 m. nyílású falúd. Kitérő kettő készül, a czédulaház előtt a magánterületen és a Sz.-János utczában. A Iíossuth-térről a Szerecsentérre egy szárnyvonal van tervezve és egy csonka vágány a Súgár-út végén. Az engedély valószínűleg 40 évre fog kiadatni úgy, hogy a pályát ezen időn túl a város beválthatja; az engedélyes azonban ezen idő alatt se újabb vonalak, vagy nagyobb nyomtáv, jobb berendezés létesítését nem akadályozhatja, viszont ily vállalatokra nézve azonos feltételek mellett az elsőbbségi jog a részére van biztosítva. A menetrend, díjszabás s az üzem netalán kellő korlátozása tárgyában a várossal együtt felsőbb helybenhagyás alá eső szabályzat fog készülni, j mely irányadóéi szolgál. A menetrendre nézve elvül lett felállítva, hogy minden érkező és induló vonathoz legyen csatlakozás. A teherárú szállítás menetrendje jóformán tetszőleges, aminthogy ez tényleg csakis rendőri tekintetekből korlátozható. A díjszabásra nézve az lett mondva, hogy a tengelyen való eddigi átlagos szállítási költségek 50%-át meg nem haladhatja, a személyszállítás díja pedig egyén- és menetenként 10 kr. Ezek előrebocsátása után el nem mulaszthatunk pár megjegyzést részint az egész vonalra, részint a mi vasútunkra. Mindenekelőtt örömünket fejezzük ki a felett, hogy egy ily, ha nem is általános közgazdasági jelentőségű, de a közvetlen környékre, mindenesetre nagy előnynyel járó s valószínűleg sok tekintetben átalakító hatású mű létesül. A közgazdaság fejlődését, a művelődés előhaladását jelzi e kis vasút igy tesz az eltávozásnál. Nem várja be a függöny legördültét, hanem a mint megsejti a darab végét, siet kifele s ez által a végjeleneteket teszi tönkre. Ami különben az előadásokat illeti, azokról csak jót mondhatunk. Minden tekintetben sikerült volt például „A libapásztorszombati előadása. Kitűnő volt különösen a II. felvonás fináléja, s Ellinger Ilona tapsai fogadott belépője, az I. felvonásban, továbbá a II. felvonásbeli coupléi; végül Galyassy és Ellinger szerelmi kettőse a II. felvonásban. P. Kocsis Etel Fanc- hettje úgy ének, mint játék tekintetében kitűnő volt. Ének számait tapssal fogadta a közönség. Püspöki (Gaston,) Krémer (Háráld,) Rózsahegyi (Crespin) állandó derültségben tarta a kitünően hangolt közönséget, amelyet ezúttal még Locsa- reknénak is (Eulália) sikerült megnevettetni, sőt mi több tapsot is tudott kicsikarni, Szépen énekelt és jól játszott Kozma (Pierre) Földvári pedig (Buckstone) kis szerepében megállta helyét. Jól tetszett Kiss Irén mint fejedelem asszony s csinos volt Galyassy Paula Noemi szerepében. Hogy szépen énekelt azt fenntebb mondottuk. Vasárnap Lukácsi Sándor egyik legrosszabb darabja „Az asszony verve jó* ment összevágó előadásban. Jó volt Gserni Berta, mint Zsófi a szerepnek különösen erősebb indulatok által uralt részében. Földvári (Csákány Pista) ellenben nen volt elég mutatós, szemre való legény ahhoz, hogy a Zsófi meghódítását elhihettük volna neki Kifogástalan különben csak két alak volt nem a darabban, hanem az előadásban és pedig (Dudás Mihály) Püspöki és (Bogár Dani) Krémer. Elég mulatságos volt még Bende jegyzője, mig Irén, Galyassy Paula paraszt viganóban is jól festettek. A Bács pár is jól beillett az előadás keretébe, bizonnyal itt is, mint a művelt nyugaton] mindenütt. És remélhető, hogy a termelési ágak sokasodása, a foglalkozások szaporodása magával hozza itt is, mint amott a va- gyonosodást, a gyarapodást, az erósbödést a társadalom minden rétegében s az egész vonalon, az anyagiaktól kezdve egész az erkölcsig. A közlekedés könnyítése sok terhet levesz azok vállairól, akik azonos viszonyok között kénytelenek élni és összeköttetést létesítve, tőlünk és hozzánk átviszi, elosztja azt. Sokan csodálkoznak rajta s nem értik, hogy minek a gy.-várii uradalomnak a műúton felül a vasút. Hát pedig ez egyszerű! Már a klinker úton se győzi a szállításait. Csináljunk egy kis számítást. Váriból kimegy a folyó éven túl évenként: 50,000 mmázsa ezukorrépa, 50,000 mmázsa gabona, 2500° =36,000 mm. fa, 40,000 mm. tégla; bemegy 10,000 mm. szén, 10,000 mm. kü lönféle árú. Mindez összesen 196,000, mondjuk kereken 200,000 mm. szállítmány. Ennek szállítási költsége átlag 10 krajezárt véve 20,000 írt, 50%-et leütve vasúti szállítási kiadásokra marad 10,000 frt a beruházás kamatjáúl, ami példáúl 60,000 írtnak mintegy 16%-ka. És ez még csak az anyagi része a jelenlegi helyzetnek! Hát a többi előny, hát a jövő?! No de ez nem a mi dolgunk 1 Lássuk mit várhatunk mi a lóvasáíunk- tól? Vérmes reményekkel természetesen nem szabad lennünk; hanem, hogy hasznunkra lesz, különösen a vonal mentieknek — az kétségtelen. Mindenekelőtt megkönnyíti es olcsóbbá teszi az árúszállitást; az iparnak és kereskedésnek nagyobb arányokban leendő fejlődését segíti elő főleg a vonal környékén. A személyszállítást olcsóvá és kényelmessé teszi, ami székvárosnál lényeges előny. Legnagyobb hasznát látjuk azonban vaHétfőn igazi műélvezetben volt részünk. A „Kaméliás hölgy“-et adták Cserni Bertával a czim- szerepben. Ez ambitiozus művésznőtől már volt alkalmunk szenvedélyes játékot, erős drámai kitöréseket látni; ez úttal művészetének más ol- -daláról mutatta be magát. Margitnak általa szinte lélektani analizissal, a legfinomabb nuanceokig kidolgozott szerepében annyi szerelmet, annyi vágyat és sóvárgást lehelt s mindezt oly elfogadhatóan minden túlzott érzelgés és sentimentaliz- mus nélkül, hogy a közönség lenyűgözve, néma csodálattal szemlélte, majd egyes jeleneteknél, mint például a III. felvonás 4 jelenetében (Margit és Duval) de főleg a III. felvonás 6 ik jelenetében, midőn Armandtol búcsúzik, a taps nyilt színen egyszerre önkéntelenül viharosan tört ki. Ami a meghalási jelenetet illeti, az kitünően alkalmazott, maszkja által fokozatosan előkészítve és e romantikus dráma keretében is bizonyos dicsérendő realitással volt megjátszva. A tüdővészes beteg lassú haldoklását és az ereje vesztett testnek a váratlan öröm által siettetett összeomlását meglepő természetességgel adta. A közönség női része úgy ezt, mint másik két nagy jelenetét megkönnyezte. Hamég megemlitjük, hogy szavalatában nem volt semmi túlzott páthos és modorosság, úgy ez egyedül álló alakításáról mindent elmondottunk. Armand személyesitőjéról Pethesről, fájdalom, kevés jót mondhatunk, eiannyira hogy szinte nehéz volt elhinni, hogy egy télvilági hölgy, mim aminö Margit a Pethes Armandja iránti szerelemben tisztul meg. Előttünk legalább egy pillanatra sem tudott rokonszenvessé, szeretetreméltóvá válni. Úgy fogadta Margit ömlengéseit, mintha csak egy kalabrias patthieról referált volna neki, különben régi bariton hangjának nem volt semmi modulatiója, szoborszerü arczásárainkra nézve, amelyekre kellő berendezés és kezelés mellett újabb fellendülést hozhat. Újabban ugyanis sok volt a panasz a tekintetben, hogy az idegen kényelméről nincs kellően gondoskodva. Hát itt már most egy kis jóakarattal majd lehet a kényelemről úgy gondoskodni, akár Budapesten. Kívánatos lenne, hogy a vontatásra nézve valami megfelelőbb berendezés léte- sittessék; az állati erő felhasználása sok hátránynyal jár, szűk határok között mozog. A gőzerőtől való idegenkedés ma már indokolatlan. Hiszen oly fűtési módok és anyagok vannak, hogy sem a közegészség, sem a tűzbiztonság nem szenved. A másik óhajtásunk az lenne, hogy a szárnyvonalak is mielébb kiépíttessenek azon irányokban, ahova az czélszerü. A harmadik és legfőbb óhajunk pedig az, hogy az üzemkezelés könnyű, egyszerű s olyan legyen, mvly a közönség méltányos igényeit is figyelembe veszi és kielégíti. így-ezen vasút városunkra egy újabb, hasznos közlekedési eszköz leend, amelynek sok egyében kivül azért is örülhetünk, mert semmibe se került. A közigazgatási bizottság ülése. (Junias 11.) Jelenvoltak: Tallián Béla főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bartóky József főjegyző, Oláh György főügyész, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénzügyigazgató, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök mint az állam építészeti hivatal főnöke, Steinekker Gábor kir. főmérnök, mint a gyulai kir. folyammérnöki hivatal főnöke, Zlinszky István közgazdasági előadó, dr. Hajnal István, gr. Wenckheim Géza, Vidovszky János, Ladies György, Terinyi Lajos és Keller Imre bizottsági tagok. A lapunkban egész terjedelmében közölt alis- páni jelentés tudomásul vétetvén, ennek alapján felkéretik a földmivelésügyi miniszter, hogy a megye nak semmi kifejezése, semmi mimikája, az érzelmeket pusztán az által iparkodott vissza tükröz- tetni, hogy helyenként emeltebb, majd halkabb hangon beszélt. Pusztán ott, hol erősebb kitörésre volt alkalma, mint pl, a IV. felvonás 6-ik jelenetében (Margit Armand) midőn a pénzt a Margit lábai elé dobja, vagy a III. felvonás 7. jelenetében, midőn Margit távozását megtudván belépő atyja karjaiba borul, volt vala- menynyire természetes. Mig olyankor, midőn a szerep kevésbé hálás részébe magának kellene életet öntenie, azt teljesen elejti; amint azt láttuk az I. felvonás 10. és 12. jeleneteben (Margit, Armand) midőn először beszél Margitnak szerelméről, vagy pl. a II. felv. 4. jelenetében midőn Margit a nyarat illető terveiről beszél neki. Egy szóval az előadás után az az Ítéletünk Pethesről, hogy ő minden inkább csak nem szerelmes színész. Sándor Emil (Duval) teljesen kifogástalan alakítást nyújtott. Galyassy Paula (Nichette) nagyon szép, a többi szerepből pedig egytől egyig jók voltak. Kedden Kozma István a tenorista jutalmául „Fanchon asszony leányát* adták, kis közönség előtt. Kozma pedig az eddig bemutatott összes szerepei révén telt házat is megérdemelt volna. Jaquott adta a tőle megszokott precisitással. Javotteot P. Kocsis Etel, Hermint Galyassy Paula énekelte kifogásta'anul. Felfogásában pusztán azt kifogásoljuk, hogy kelleténél több naivitást öntött a kikapós asszonykába. Krémer Jenő (B úlavoine) egyszerűen kitűnő volt. Rózsahegyivel énekelt kettős dalait megtapsolták. Rózsahegyi különben mint Zephiren játékbeli ügyessége mellett elég jól festett. Szerdán Bérezik Árpád minden pályadija mellett is silány „Pápá“-ját adták Püspökivel a
