Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-28 / 4. szám
3-Ik szalui Gyula, 1894. január 21-én XIII. (XXVI.) évfoüynui. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak viss/a. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: üoToa,y János. . g—i—.— Irt \ m K aló hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, V jva a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Sí ' • . * . » Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdö-uteza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. SütÖ-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-uteza I. Tenczer Gyula Szerecsen-utcza 7., Dannenberg J. Deák Feróncz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. A rémes bűntény hatása alatt. Az erkölcstan meghatározása szerint: „Az erkölcsi jóval vagy az erénynyel ellentétben áll a bűn, miként a világossággal a sötétség.“ „A bűn az erkölcsi törvénynek oly erős megsértése, midőn a cselekedet szabad akatatból és rósz szándékból követ- tetik el.“ A hajdankor népeinél nyomára találhatunk ama nézetnek, hogy a jó és gonosz egymássali küzdelme örök a nap alatti világban, s e nézet igaz voltát erősiti meg az események figyelmes szemlélete, az egyének komoly önbirálata egyiránt Ugyanazért nem képzelhető fontosabb kötelesség emberre nézve, minthogy folytonosan a jónak előtérbe lépése, győzelemre juttatására törekedjék teljes erejéből, mivel e czél minél nagyobb fokú megközelítése, megvalósítása képezi alapkövét s biztosítékát az egyéni és általános jó uralomra jutásának: másfelől biztosíték a vétkek rabigájába, a bűnök posványába merülés ellenében. Ha az egészet alkotó egyesek mindeni- kének lelkében kifejlődve, uralomra jutva lenne az erkölcsi érzet s ennek következtében gyűlölné a vétket, s a jó iránti szilárd szeretet képezné tényeinek erkölcsi rugóját: * nem volna szükség börtönökre, büntető törvényekre s azok alkalmazására! A bűn képződés tüneteinek lélektani megfigyelése, a befolyást gyakorló körülmények tanulmányozása, mig egyrészről a benső emberismé^et elsajátítására törekvőnek tág tért nyi»la lélek búvárlatra, másfelől az egyének J iörűlmények sokfélesége követ- keztéberV®íeljesen czélhoz juthatás lehetőségét k:®yj?va lenni látjuk. Minden tanító, lelkész, vizsgáló- és ítélő- birő — ha feladatának magaslatán áll — V egyszersmind lélekbúvár is, kell hogy legyen több-kevesebb sikerrel, eredménnyel. E gondolatok merültek fel lelkemben, midőn a városunkban történt „vandal“ gyilkosság hírét vettem. Mélyen elszomorító jelenség ez, nemcsak magát a tényt, de azon körülményt is tekintetbe véve, hogy ily bűncselekmény a legnagyobb fokú erkölcsi alásülyedés következménye bizonyára! Mert lehet-e ott erkölcsi érzetről, ész- és szívuralomról, sőt még emberi érzésrő általában is szó, hol a kegyetlenség oly mérvben tapasztalható, mint a kérdéses bűn elkövetése alkalmával? Hiszen mikor ember embert baltával vagdal darabokra, mintha csak fa volna, az ily tény elkövetőjénél csak . állati ösztön lehet munkás, az ily bűnt cselekvő megtagadta emberi voltát, s magát az oktalan állatok vérengző osztályának sorába alacsonyitotta le! Nem tartozik hivatásom körébe a bün- . tető törvénykönyv czikkelyei szerint tenni birálat tárgyává ezen „gyilkosságot“, vagy esetleg „szándékos emberölés“-t, s következésképen ily szempontból kutatni a netaláni enyhítő vagy súlyosbitó körülményeket, de erkölcsi szempontból feltétlenül nehéz bűnnel terhelte magát az, ki gyilkot emelt kioltani egy emberi életet. %Ne ölj!“ mondja Istennek törvénye. Ugyanazért ha valaki embertársát Istennek . legbecsesebb adományától — az élettől — fosztja meg : bűnt követ el s méltó a bűn-, tetésre. A bosszúállás tüze felperzseli a béke zöldelő gályáit, meghervasztja a felebaráti szeretet virágait; a „pénznek szerelme minden gonoszság gyökere“ ; az irigység, nagy- ravágyás lebetleniti a megelégedés boldogító érzetének uralmát.... S ha valaki akár helyes nevelés hiányában, akár rossz társaságoktól megmételyezetten, a bűnök gyökér- szálait- megizmosodni, veszélyes fává növekedni engedi lelkében a helyett, hogy az erkölcsi jónak, szépnek ápolására igyekeznék: bűnnek esik tőrébe! Nemcsak „minden ország“-nak, de minden város, község, család, sőt egyesek boldogságának „talpköve a tiszta erkölcs«, mely felett egyenként és öszvesen őrködni elen- godhetlen kötelességünk. Épen azért nem térhetünk egyszerűen „napi rendre« az oly megdöbbentő eseménynél, minő városunkban történt. Tudjuk ugyan, hogy az áldozat övéitől megsiratva, sírban fog pihenni, hiszen hisz- szük, hogy a bűnös- — vagy bűnösök — elveendi — elveendik — a földi igazságszolgáltatás rendén érdemlett büntetését — büntetésüket, — de ezenfelül ott van a ta- núlságmerités kötelme, az erkölcsi kötelesség tudatára ébredés feladata kinek-kinek, s ezek előtt szemet húnyiiunk egyáltalában nem lebet! A szüle igyekezzék vallásos buzgöság, jó példaadás, tanács és útmutatása által gyermekeit tiszta erkölcsökben nevelni; az, kire nagyoknak vagy kicsinyeknek gondozása, tanítása van bizva megismertetni az illetőkkel a jónak, erénynek útját; s mindnyájunknak — kivétel nélkül — kötelességünk a közerkölcsiség hü és lelkiismeretes ápolása, gondozása, hogy kitépve legyenek e keblekből a bűn gyökérszálai, hogy ki-ki önrna gáért szeresse a jót, erényt, ellenben gyű lölje a bűnt; hogy az erkölcsi érzet azon tokra emeltessék sziveinkben, mely biztosítékot adjon a vétkek posványába tévelyedés ellen. Legyünk Isten fiaivá és leányaivá mindannyian a szó legmagasztosabb értelmében ! Dombi Lajos. A közigazgatási bizottság ülése. (Január 15-én.) Jelen voltak Tallián Béla főispán elnöklete alatt: Dr. Fábry Sándor főjegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Oláh György t. főügyész, Dr. Kovács István főorvos, Liszy Viktor kir. ügyész, Gaszner Pál kir. pénzügyigazgató, bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök, mint az államépitészeti hivatal főnöke, Steinecker Gábor kir. főmérnök, mint a kir. folyammérnöksóg főnöke, Zlinszki István közgazdasági előadó, Jantsovits Emil, Vidooszki János, Terényi Lajos és Keller Imro bizottsági tagok. Az alispán remiszerinti havi jelentébe. — me lyet lapunkban közlünk, — tudomásul vétetik. Haviár Dani, Szticsu Bél«, Terényi Lajos, Szabó János és Keller Imre két évi megbízatással újonnan megválasztott tagokra vonatkozó közgyűlési határozat tudomásul vétetik, az elnök ekként a bizottságot megalakulónak jelenti ki, miután a bizottságnak albizottságai következőleg alakíttattak meg: 1. A fegyelmi választmány: rendes tagok : Szticsu Béla, Ladies György, Gaszner Pál kir. pénzügyigazgató, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, póttagok : Keller Imro, Hadár Lajos. 2. Az árvaűgyi felebbdteli küldöttség', választolt rendes tagok: Terényi Lajos, Ladies György, kine vezett rendes tagok : Jantsovits Emil, Szticsu Béla, választott póttag: Dr. Hajnal István, — kinevezett póttag : Hadár Dani. 3. A központi börtönök állapotának megvizsgálására hivatott bizottság: Terényi Lajos, Ladies György, Bánhegyi István és Haviár Lajos 4. A járási fogházak megvizsgálására : a) a gyulai járás: gr. Wenckheim Géza, b) csabai járás : Vidovszki János. c) szarvasi járás: Haviár Dani, d) békési járás: Dr. Hajnal István, ej szeghalmi járás : Szabó János. 5 Az 1878. évi V. t.-cz. 43. §-ában megjelölt felügyelő bizottság : Ladies György, Vidovszki János 6. Az erdöügyi albizottság: Gróf Wenckheim Géza és Keller Imre. 7. A másodfokú erdei kihágási bizottságba rendes tagok : Terényi Lajos, Szticsu Béla. gróf Wenckheim Géza. Szabó János, póttagok .- Hadár Dani, Vidovszki János, Dr. Hajnal István, Ladies György. 8. A tanítói nyugdij-ügyi vegyes bizottság Ladies György, Keller Imre. 9. A törvényhatósági pótadó elleni fulc-bbezé- sok elintézésére hivatott bizottság: Keller Imre, Bánhegyi István, Jantsodts Emil és Gaszner Pál. 10. A törvényhatósági ipartanácsba rendes tagok : ifj. Kohlmann Ferencz, Némedi Lajos, pót tagok : Grált Márton* és Sál József (asztalos), gyulai iparosok. 11. A magyar nyelv fejlesztése tekintetében alakított küldöttség, elnök az alispán, tagok : a kir tanfelügyelő; Terényi Lajos, Jantsovits Emil és Dr. Hajnal István. Jantsovits Emilnek tiszti ügyészi helyettesül lett megválasztásáról értesítő közgyűlési határozat tudomását vétetik. Csuvár Nistor települési ügyében beadott fellebbezésére, Gyoma község elöljáróságának határozata hatályon kívül helyeztetik, tudósitlatik, hogy véleményének kapcsán, az ügyet illetékes határozni hozatal végett a községi képv-selőtestület elé ter- jcszsze. A kir. pénzügyigazgatónak az adóügyek állapotát feltüntető rendszerinti havi jelentése, mely szerint az elmúlt évi deczember hónapban az egyenes állami adók befizetésénél 25 489 frt 37» krral kedvezőbb, a hadmentességi adónál pedig 4166 frt 22 krral ke-lvczőbb az eredmény, mint az 1892-ik évi deczember hónapban, — tudomásul vételik. Békés községében több különféle nemű, ősz szesen 721 frt 18 kr. adóhátralék beigazolt behajt- hatlanság czimén töröltetik. Ifj. Jordán Bálint öcsödi lakos hudmentességi adó ügyében beadott kérelmének hely adatott, — inig Seücs István békési. Szappanos Sándor bánfalvi lakosok és Dr. Báttaszéki Lajos, adóügybeni kérelmeik elutasítva lettek. A kir. tanfelügyelő évi jelentésében kimutatott népiskolai hiányok mielőbbi orvoslása ügyében, va amint az 1894/5-ik tanévre, az óvó- és iskola köteles gyermekek együttes összeírása ügyében, részletes terjedelmes határozat hozatott. A p.-földvári községi belső iskola 1893/4 tanévi költség előirányzata 517 forint bevétel s ugyanannyi kiadással, s ugyanott a tanyai iskola szinte azon tanévi költségelőirányzata 512 frt bevétel s ugyanannyi kiadással állapittatik meg. A dobozmegyeri államilag segélyezett községi iskola 1892/3 ik tanévi pénztári számadása 451 frt 20 kr. bevétellel s ugyanannyi kiadással helyesnek találtatván, jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztetett. A kir. ügyésznek a felügyelete alatt álló állami fogházakra vonatkozó rendszerinti havi jelentése, mely szerint az elmúlt deczember hónapban 62 fi ós 8 nő volt a rab létszám, — a vármegyei föor vosnak az egészségügyre vonatkozó rendszerinti havi jelentése és az árvaszéki elnöki havi jelentés tudomásul vétettek. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek az erdei vető magvak szállításának díjkedvezmény engedélyezése tárgyában kiadott körrendeleté, az illető érdekeltekkel leendő közlés végett a járási főszolgabiráknak megküldeiett. A csabai, gyomai, orosházai, szeghalmi községek gyámpénztárainak kezeléséről alkotott s bemutatott szabályrendeleti tervezet, jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztettek, — mig Szarvas, M.-Berény, Endrőd, Vésztő, K. Ladány. F - Gyarmat és. Öcsöd községek elöljárói felelősség terhe alatt utasittattak, hasontárgyú szabályrendeleti javaslataik folyó év márczius 15-ig leendő beterjesztésére, Békés es Tót Komlos község elöljárói által beterjesztett hasontárgyú | szabályzatok, mivel azok nem a 1343.—1893. kb. számú határodat értelmében lettek megalkotva, — új átdolgozás végett visszaküldettek. Schvarcz Sámuel szeghalmi lakosnak községi adó kivetése elleni felszóllalására mielőtt érdemleges határozat hozatnék, felhivatik a szeghalmi járás főszolgabirája, hogy a felszólamló és Pfeiffer Antal között fennálló h iszonbérleti szerződés hitelesíteti másolatát terjeszsze be. A Szclezsán Ouucz kétegyházi lakos elleni gyámügyi vizsgálati (fegyelmi és bűnfenyitö) ügyben, a m. kir. curia elnökéhez fel térj őszies intéztetett, ez ügynek ottan leendő elintézése érdekében, mert csak azután lesz lehelő az ügyben a fegyelmi eljá rást tovább folytatni. Betonjárda költségvetése tárgyában Bandhauer György gyulai lakos kérelmének helytadó belügyminiszteri rendelet tudomás és alkalmazkodás vé gett, Gyulaváros polgármesterének kiadatott, úgyszintén kiadatott a Lukács János és neje gyulai lakosoknak befizetett 164 frt 31 kr. laktanyuköltség visszatérítése iránti kérelmet olutasitó belügyminiszteri rendelet is. * Már múlt évben meghalt. bzerk. Reisncr és Wolf gyulai kereskedő ezég által, ja m. kir. államvasútak gyulai pályaudvarában felállított kőolajraktár építkezés engedélyezése ügyében hozott s inegielebbezoit alispáni határozat indokainál fogva helybenhagyatik. Ozv Uj/alussy Zoltánná, férjé bánfalvi községi jegyzői hivatali fizetése visszatartott részének kiadatása iránti kérelmét elutasiló belügyminiszteri leirat tudomását vétetvén, az ügyben érdekeitekkel közöltetni rendeltetett. Gr. Wenckheim Dénes dobozi és gr. Wenck- heiin Frigyesné kigyósi lakosoknak a doboz.i, illetőleg békési halárban fekvő füszegi és tarhos fást birtokaikon elterülő belvizek levezetésére szolgáló víziművek engedélyezése ügyében Békés község és több békési lakos által beadott felebbezésre mielőtt érdemleges határozat hozatnék, az ügyre vonatkozó összes iralok véleményes előterjesztés végett a folyammérnöki hivatalnak kiadattak. Á gyulai törökzugi szöllök mentén a közlekedési út s területek szabaddá tétele s a foglalások megszüntetéso iránt folyamatban levő ügyben hozott k megfelebbezett alispáni határozat hatályon kívül helyezése mellett Gyula város tanácsának 2877., 1892. sz. a kelt határozata s az ezen ba'ározat alapján keletkezett jogcclekniények hatályukban fentnr- tatnak. A kir államépitészeti hivatni főnökének rend- szerinti havi jelentése, melynek alapján felkéretett a szakminiszter, hogy az államépitészeti hivatal személyzetét — tekintettel a megszaporodott teendőkre — megfelelően kiogészitc-ni mélióztatnék — tudomásul vétetik. A m. kir. államvasútak Szeged-nagyváradi vonalain levő „Sámsoiy állomáson postahivatal felállítása iránt beadott folyamodvány azzal küldetik vissza, hogy ezen ügyben. — mivel nevezett vasúti állomás már H.-M.-Vásárhely város területén fekszik — a közigazgatási bizottság határozni nem illetékes, mig Sámson községének ottan egy postát? és távirdaálíomás létesítése iránti kérelme, — a kereskedelemügyi miniszterhez pártolólag lelt felterjesztve. Békés megyében levő összes ál'ami alkalmazottak, — Fürdők István m kir honvéd-ezredes, Gaszner Pál, kir pénzügyigazgató, Bócz Géza, Balogh Samu. Váradi Szakmári Arisztid kir. törvényszéki birák, Mészáros Gusztáv, kir. aljárásbir.ó Kikin ai Gyula kir. mérnök, gyulai lakosok útadó törlése iránti kérelmük érdemileg nem vétetik tárgyalás alá mindaddig, mig a ni. kir. miniszter urnák 1893. év november 7-én kelt leirata élteimében kilátásba helyezett — az összes állami tisztviselőknek útadóiára vonatkozólag hozandó elvi hatásozat le nem érkezik. Kecskeméti János ós Mengyel Mihály békési lakosok útadó törlése iránti kérelmének hely adatott, — mig Beke Géza gyulai lakos, közigazgatási iktató hasontárgyú kérelmével elutasítva lett. A szarvasi kövezetvámszedési jognak 10 évre leendő meghosszabbítása, úgyszinte a m.-berényi községi h:d vámszedési jogának meghosszabbítása ügyében, a miniszter által kívánt felvilágositó felterjesztés megtétetett. Sz.-Szent-Tomya község 1892 ik évi útadó- hátralékából 10 frt 50 kr. U) Kiqyós község 1893. évi útadó-hátralékából 9 frt és F-Gyarmat község 1898- ik évi útadó hátralékából 6 frt törlése elrendeltetik, továbbá: Gyula városánál az 1893-ik évi útadó-hátralékból 549 frt 80 kr. törlése és helyébe 510 természetben lcszolgálaudó kézi nap előirányn- zása; — Csabán 285 frt. 50 kr, törlés és helyébe 525, — Orosházán 31 irt 50 kr. törlése éa helyébe 63, — Öcsödön 263 frt 58 kr. (két cvröl). törlése és helyébe 351, — Békésen 284 frt 20 kr. törlése és helyébe 507, — Csorváson 13 fit 50 kr. törlése és hn yébe 15, — Kétegyházán (két évről). 78 frt törlése s helyébe 156, — Kondoroson. 4 frt 59 kr. törlése s helyébe 6, — Gyula-Váriban 24 frt 50 kr. törlése b helyébe 30, — és B. Földváron 19 frt 50 kr. út adó hátralék törlése és helyébe 24 természetben leszolgálandó kézi nap előírása elreadelteltetott. A békés-csanádi helyi érdekű vasút czéljaira elrendelt kisajátításra vonatkozó tervezet Pollacsek Károly közbevetott felebbezése folytán, felülbirálás végett, a kereskedelmi miniszterhez felterjesztetett. A gyulai róm. kalb, templom körüli beton járda költségének viselése tárgyában hozott a meg- felebbezés folytán felterjesztett 1549.—1892. kb. számú határozatot helybenhagyó belügyminiszteri rendelet, — tudomás és alkalmazkodás végeit, IS a gyulai róm. kath. egyházközséggel közöl tfet ni rendeltetik. Végre felhivatnak mindazon gőzkazántulajdo- nosok, kiknek gőzkazánja a folyó 1894, évben esik vizsgá'at alá, miszerint gőzkazánjaik hivatalosan kipróbáltalásáért a kellő időben befolyamodni el ne mulaszszák, mert ellen esetben saját mulasztásaiknak tulajdonítsák, ha az illetékes hatóság /
