Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-06 / 18. szám
18-ik szám. Gyula, 1894. május 6-án. XIII. (XXVI.) évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza* Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 > 25 > Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToa-v János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, kova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. « .. *< Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Ggala Váczi-utcza 11., Eckstein Bernéit fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-utcza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A. vármegye közgyűlése előtt. I. A 89 ügyet felölelő rendes és valószínűleg szintén terjedelmes póttárgysorozat kötelességünkké teszi, hogy a tavaszi közgyűlés főbb tanácskozási tárgyainak előkészítésébe már most bocsátkozzunk. Lázas érdeklődést keltő, szenvedélyeket provokáló ügy egyetlen egy sincs a tárgy- sorozatban ; a közgyűlés szenvtelen, higgadt, csöndes lefolyásúnak ígérkezik. Az alispánt szék betöltése — mint az előzmények után bizonyosra vehető — most már küzdelem nélkül, közfelkiáltással fog megtörténni. Akik dr. Fábry Sándor főjegyző alispánságilval nem voltak, vagy nincsenek kibékülve, a vármegyének járási értekezleteken nyilvánult hangulata után, feladták, helyesebben írva inog sem kísértették a küzdelmet, amely különben is czéltalan lett volna. Lapunk, keletkezése óta, a vármegyei tisztviselői állások betöltésénél, nevezetesen akkor, amidőn valamely megüresedett tisztviselői állásért többen léptek sorompóba, mindig a pártatlan szemlélő álláspontjára helyezkedett. Soha nem törtünk senki ellen, de nem bocsátkoztunk soha személyi kultusba sem. Nem mondjuk, hogy egyik-másik jelölést, választást vagy mellőzést egyszer-másszor nem kifogásolhattuk volna, de ha a kinevezett és választott tisztviselők összesége között párhuzamot vonunk, ama logikai következtetésre kell jutnunk, hogy a vármegye bizottsága a választásoknál többnyire igazság és méltányosság által vezéreltette magát, többnyire helyes érzékről tanúskodott emberei megválasztásánál, úgy hogy összehasonlítván, mennyi igaztalan protekczió érvényesült és érvényesül, mennyi vérlázitó mellőzés történt és történik kinevezéseknél: a választási rendszert — soha sem tagadott némely elfajulásai mellett is — akár ethikai, akár czélszerüségi szempontból csimborassói magaslatban állónak látjuk a kinevezési rendszer fölött; tör- hetlen hívei voltunk és maradunk a vármegye önkormányzati jogának és a választások tisztaságát, a törvényhatósági bizottság általunk elismert helyes érzékét a jelöltek érdekében. még ha megérdemelt reklámokkal sem óhajtottuk és óhajtjuk befolyásolni. Évek, évtizedek során sokszor megtörtént, hogy éles személyi antagonismusok előztek meg egyik vagy másik tisztviselő választást ; úgy egyik mint másik, legtöbbször pedig mindkét részről kísérlet tétetett lapunkat egyiknek érdekében másiknak ellenében akczióba vonni. Soha se vonhattak bele s a következmények azt igazolták, hogy a közügy érdekében a mi álláspontunk a helyes; elismerték ezt később azok is, akik az akczió szenvedélyének hevében lapunk tartózkodó magatartása miatt reánk nehezteltek. Ha valamikor, talán most az alispáni szék megüresedése alkalmából lehetett volna rezervált álláspontunkból kilépni. És pedig nem azért, mintha úgy az alispán valamint főjegyző jelölt egyénisége, képesítettsége, hivatottsága ellen legkisebb kifogást is tennénk, vagy ilyen kifogást — bárki tenné vagy tette — alaposnak tartanánk, hanem a legkisebb személyi tekintettel összefüggésben nem álló tiszta elvi szempontból, mely az egész törvényhatósági bizottságot gondolkodóba ejthetné, ha vájjon a kikerülhetlen, mert a helyzetben gyökerező és lépten nyomon előforduló kontrovers kérdések mellett opportunes dolog-e, ha a törvényhatóság kormányzóját s helyettes kormányzóját a vármegyének; úgy népesség mint befolyás tekintetében legnagyobb, legerősebb ugyanegy községe számítja magáénak ? Az a mozgalom azonban, amely a tizennégy nappal ezelőtt történt alipánj elő lést megelőzte, inkább személyi mint a fenti értelemben formulázott elvi természetű volt és igy nem volt sem okunk, sem kedvünk hagyományos álláspontunkkal ezúttal is szakítani. Részünkről különben őszinte rokonszenv- vel fogjuk dr. Fábry Sándort az alispáni s dr. Bartóky Józsefet a főjegyzői székben üdvözölni, sőt magasabb szempontból mérlegelve még megnyugvásunkra is szolgál, hogy min- deniket ellenjelölt nélkül emeli az egész vármegye osztatlan bizalma díszes pozicziójukba, mely körül mény fokozatos köteleze ttséget ró rájuk, hogy sem személy sem község iránti rokon vagy ellenszenv ne irányítsa működésűket. Dr. Bodoky Zoltánban pedig olyan tehetséges és — ami a mai exponált viszonyok között Orosháza s vidéke közönségére nézve mindennél fontosabb — olyan hivatott főszolgabírót nyer, akit — megvagyunk róla győződve — az orosházai járás közönsége, birtokos és munkás osztály egyaránt, szerencsés választásnak fognak tapasztalni. A transversal is állami út (m&8zaki szempontból.) A Duna-TÍ8za-KörÖ8közi alföldi transvcrsális műút békésvármegyei szakaszának közigazgatási bejárása alkalmával a tervezetre vonatkozólag a kővetkező megállapodások jöttek létre, úgymint: A műút, — a melynek az irányát már közöltük, — a jelenlegi törvényhatósági és helyenként vámos indóházi útak úttestén vezettetik és csakis a K.-Sz.-Márton és Öcsöd között levő 16 kin. hosszú báboezkai, továbbá az Ocsöd-Sz.-András között levő 3'0 km hossú Horga nevezetű védgát- nál tér el ettől, amennyiben e helyeknél a mostani törvényhatósági út a védgát testén a létesítendő műút pedig a védgát mellé az ármentesitett terű letre lesz helyezve. Továbbá kisebb correctiók lesznek létesitve a Kondoros és Csaba közötti ellenirányváltozás kiküszöbölésének — és Ceaba- Gyula között, a vészéi híd és ottani zsilipes átereszt összekötő útszakasz szabályozásának szüksége folytán. A múút test, a meglevő földútak területén átlag 0 50 m. magasra emeltetik fel és 2 oldalt 0'50 m. mély szabványos szelvényű árkokkal lesz szegélyezve, — illetőleg a régi út-területen kiemelve és teljesen elkülönitve — elhelyezve. A műútnak s községek belterületeit érintő szakaszai „átkelési“ — a községek külterületein átvezető szakaszai pedig „külső" útszakaszoknak osztályoztalak. A külső útszakaszok útkorona szélessége 8-00 m.-ben és kocsi pálya, szélessége 4'5 m.-ben lett megállapítva. A már kiépített külső útszakaszoknál azonban u. m. a szarvas-szent-andrási kövezett út és a Gy u 1 a - gy u 1 a- varsán di kongó tégla útnál a jelenlegi kiképzés meghagyatik és ezen útrészek, úgy a mint azok kiépítve vannak, továbbra is fentartatnak. az átkelési útszakaszoknál az útkorona szélessége 9-0 rp.-ben és a kocsi pálya szélessége 5 0 m -ben lett megállapítva azzal, hogy az ezen szakaszokba eső indóházi vámos kövezett útak továbbra is fentartandók lesznek és az ezekhez csatlakozó átkelési útszakasz részletek útkoronája és kocsipályája ezek szerint lesznek kiképezendők. A külső útszakaszokon, a hol a rendelkezésre álló régi útterület 18 m.-nél nagyobb, a műút mellé legalább 6 00 m. széles nyári út is képez- tetik ki, Az átmenet a műútról a földútra s viszont azonban csakis az útátjáróknál lesz lehetséges. A Csaba-Gyula közötti útnak a csabai területre eső részén — daczára annak, hogy itt a földterület 18-00 m -nél nagyobb, ettől eltérőleg kivételesen nyári út létesittetni nem fog. A műút teste az átkelési útszakaszon mindenütt az útczák tengelyvonalába, a külső útszakaszokon pedig, — ha a rendelkezésre álló földterű let szélessége 18'0 m.-nél nagyobb és 28 0 m.-nél kisebb, — a régi út egyik oldalára, ha pedig a rendelkezésre álló földterület szélessége 18'00 m. nél kisebb, vagy 28 00 m.-nél nagyobb, a régi út tengelyvonalába fog helyeztetni — az átmenetek azonban csakis útfordulatoknái fognak létesittetni. Lesznek tehát oly útszakaszok, a hol a műút a régi útterület egyik oldalán levő s anyagnyerésre is kihasznált árokkal az útterületet is határolja és egy szabványos árokkal a nyári úttól le°z elválasztva, a mely nyári út a régi árokkal az útterület másik oldalát határolja. És lesznek oly útszakaszok, hol a műút 2 szabványos árokkal szegélyezve, a régi útterület közepére fog esni és az egyik oldalon nyári út meg anyag árok és a másik oldalon felesleges értékesíthető területtel lesz határolva, továbbá lesznek oly útszakaszok, a hol csakis a műút lesz létesitve. Csaba és Gyula között azonban mindezektől eltérőleg következőleg lett a műút testének elhelyezése meghatározva, u. m. a csabai határban a fasorok közötti töltésen a műút a régi útvonal tengely vonalába-i levő 12 00 m. széles út feltöltésre helyezendő el és a 8.00 m. útkorona két oldalt kerékvetőkkel határoltatik ; a gyulai határban a vá rosi körgátig a 12.00 m. széles utfeltöltés egyik oldala lemetszés által szélesbitve 6.00 m széles nyári úttá és a másik oldala e fölé 0.50 m.-rel emelve 8.00 mi széles útkoronával műúttá képeztetik ki. Itt tehát a nyári és a műét közzé szabvány árok léteöitettni nem fog. A műút kocsipályája a kiépítetlen útszakaszokon feltétlenül és kivétel nélkül kézzel rakandó kőalapra terítendő tört kavicscsal képeztetik ki, mely gőzhengerekkel tömörítve egy tökéletesen ösz- szeálló kész sima felülettel ■ fog a forgalomnak átadatni. A műút kocsipályája az átkelési útszakaszokon a helyi körülmények és kívánalmakhoz kéjest fog kiépitetDi és pedig — Szarvas és Csabái — minthogy itt csakis a már létező indóházi vámos utak kiegészitéséről van szó, a meglevő combináít kőburkolatok és úttestek mintájára félkoczka helyett egész koczka kőburkolattal. Nagy-Kondoroson 9.00 m. útkorona szélesség mellett 5.00 széles homokba rakott uj cyclops és egész koczka kőburkolattal és Gyulán a körgáton vezető útszakaszon 8 00 m. útkorona szélesség mellett 5.00 m széles kőalapos lehengerelt kavics testei képeztetik ki. A jelenleg létező műtárgyak továbbra is fentartatnak s ott, a hol szükségesnek mutatkozott végleges jellegű uj műtárgyak létesítése is elhatároztatott. A szarvasi volt vámos hid helyére építendő kő alépitményű és vas felszerkezetű hid és az ez zel kapcsolatos úttöltési és útszabályozási munká latok, a melyeknek végrehajtása a vármegye által vállalati utón már biztosítva is lett, szintén az állami műút keretében fog a tervezett 15.000 m. nyílás mellett létesitettni. A földmunkák és a műtárgyak munkálatainak végrehajtása a folyó évben eszközlendő. A kőanya^ gok termelése a folyó évben megkezdetik, a jövő és azt követő 1896-ik évben pedig a szállítás és a kocsipálya kiépítése befejezendő lesz. Eszerint tehát az uj állami műút az 1896-ik évben terveztetik a forgalomnak átadatni. Az építkezés ideje alatt a forgalom a létesítendő nyári utakon, mint ideiglenes utakon tartatik fen; Gyula Csaba között azonban szükség esetén a Lencsést útra fog tereltetni. Végre előbbeni közlemények kiegészítése végett megemlítjük, hogy a kérdéses múút felvételi munkálatait Öcsöd és Szarvas között Weisz Zsig- mond kir. mérnök, Szarvastól pedig az aradi határig Kikindai Gyula kir. mérnök eszközölte és utóbbi mint tervező mérnök a kereskedelemügyi minisztei rendeletére a műút létesítése tárgyában Budapesten a minisztériumban megtartott értekezleten, továbbá a helyszinen megejtett trace revisionalis eljárásnál és a közigazgatási bejáráson szinten reszt vett. Békésvármegye közgazdasági bizottsága(Szabályrenüeleti tervezet.) (Vége.) 51 8. A bizottság tisztviselői: 1) az elnök! 2) a helyettes elnök; 3) a közgazdasági felügyelő, ki egyszersmind a bizottság jegyzője is. 6. §. A bizottság elnökét és helyettes elnökét 3 évi időtartamra a közgyűlés választja. 7. §. A közgazdasági felügyelőt a törvényhatósági bizottság választja, javadalmazásáról gondoskodik, s őt 2 évi próba szolgálat sikeres betöltése után a mezőgazdasági bizottság ajánlatára tisztében véglegesíti. A közgazdasági felügyelő a törvényhatóság tisztviselője, ki a fegyelmi törvény joghatálya alatt áll és a törvényhatóság tisztviselői nyugdíj intézetének tagja. A közgazdasági felügyelő évi javadalmazása 1500 frtban, 300 frt lakpénzben és 300 frt nyug- dijátalányban állapittatik meg, melynek fedezete a közgazdasági bizottság évi költségvetésében álapi- tandó meg. Közgazdasági felügyelőnek csak oly egyén választható, ki az 1883. évi I. t.-cz. 1. § ban előirt követelményeknek megfelel. A közgazdasági felügyelőnek gazdasági elmé- Isti és gazdasági gyakorlati szakképzettséggel kell birnia. A közgazdasági bizottság összes ügyeit a közgazdasági felügyelő adja elő, a hatáskörében elintézhetőket végrehajtja, ő szövegezi a javaslatokat, szerkeszti a jelentéseket és levelezéseket. A felügyelő a vármegye a közgazdasági viszonyait folytonos figyelemmel kisérni tartozik s megfigyeléseiről sürgős esetekben a bizottság elnökének esetleg az alispánnak, egyébként a közgazdasági bizottság ülése elé tüzetes jelentest tesz s javaslatot terjeszt elő. Hogy ebbeli feladatának pontosan megfelelhessen, félévenként a vármegye összes községeit beutazni s a járási székhelyeken, mint a közgazdaság nagyobb góczpontján, negyedévenként megjelenni tartozik Kőrútjában a községek részére ingyen fuvart tartoznak szolgáltatni. Utazásainál a gazdaközönséggel, az iparos és kereskedő osztály- lyal érintkezésbe lép, kívánalmaikról s érdekeikről tudomást szerez, a tapasztalt hiányokat jegyzékbe veszi, a szükséghez képest felvilágosításokat nyújt, okszerűbb gazdálkodásra oktat. Időnként szabad előadásokat tart a közgazdaság egyes ágairól s azok fejlődéséről! a meghonosított uj iparágak és köz- gazdasági intézmények fejlődését ellenőrzi, a hiányokat azonnal eloszlatja, avagy azok eloszlatása iránt jelentést tesz. A megyebeli faiskolák hivatali felügyelője s e tekintetben a megyei 461.—1893. bgy. számú fásítási szabályrendelet 1-ső §-a értelmében jár el. Az alispánnak rendszerinti közgazdasági előadója, s a neki alispánilag kiosztott ügyekben referál. Működését egyébként a bizottság a 4-ik §-a értelmében alkotandó ügyrendben állapítja meg összes részleteiben. 8. §. A bizottság üléseit rendesen minden két hóban, a második hónak első hétfőjén, a vármegye székhelyén tartja, rendkívüli üléseit a bizottság a vármegye területén az általa mindenkor előre meghatározott helyen bárhol tarthatja. A rendes ülésekre külön meghivó kibocsátása nem szükséges s ez üléseken a tagok rendszerint megjelenni kötelesek. A meg nem jelenő elmaradását igazolni tartozik. Ki három egymást követő ülésen igazolatlanul meg nem jelenik, a m. közgyűlésnek bejelentendő, Az úllamépitészeti és kultúrmérnöki hivatalok főnökei a kerületi állami állatorvos és az erdőfelügyelő csak azon üléseken tartoznak megjelenni, melyekre meghivattak. Ülései nyilvánosak, szavazati joggal minden tagja bir s jegyzőkönyvleit külön eaetről-eaetre kiküldött két választott tagja hitelesíti. Érvényes határozat hozatalára az elnökön kívül 10 választott bizottsági tagnak jelenléte szükséges. Gyulán, 1894. április 24-én. Dr. Fábry Sándor, alispánhelyettes. 1232/894. szám. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1894. évre előirt IV. oszt. kereseti adólajstrom, és a márczius havi adó elő- és leírások jegyzéke a m. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. § a értelmében a városi adóhivatal helyiségében folyó hó 7-ikótől 15-ig közszemlére kitéve tartatik. Gyulán, 1894. évi május hó 4-én. Dutkay Béla, polgármester. Hírek. A vármegye tavaszi közgyűlésének tárgysorozatát lapunk múlt heti számúban egész terjedelemben közöltük, a meghívók még a hét elején szétküldettek a bizottság tagjainak. Az állandó választmány közgyűlést megelőző második ülése folyó hó 12-ikére van kitűzve,
