Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-15 / 15. szám
15-ik szám Gyula, 1894. április 15-én XIII. (XXVI.) évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak viatza. Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 | 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi ás közgazdászat^ hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Táonos. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyváras üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdő-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütő-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Qranátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-utcza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Az állami körit. I. Közöltük a kereskedelmi miniszternek az állami transversális út ügyében a vármegye közönségéhez folyó hó 2-án kelt leiratát, s la- pnuk mai számában referálunk a törvényhatósági bizottság által választott úti bizottság megállapodásáról, melyeket ezen bizottság javaslat alakjában a májusi közgyűlés elé fog terjeszteni. A bizottság határozatával és javaslataival úgy összeségóben, mint részleteire nézve teljesen egyetértünk. Mint lapunk más helyén olvasható : ez a javaslat öt pontban kulminál; ezek közül bárom, nevezetesen az, hogy a miniszternek az állam nevében tárczája terhére vállalt kötelezettségeit a törvényhozás megerősítse, továbbá hogy a békés-csabai útszakasz is kiköveztessék, utóbbi az esetben, ha a nagy útnál megtakarítás lesz, ami majdnem bizonyos Végül, hogy a kiépített útat az állam mindaddig államútként saját regiejében tartsa fen, míg az építési tőke teljesen ki lesz fizetve; azt hisszük, hogy mindez nem fog a legkisebb akadályba sem iitközui. A negyedik pontra nézve, hogy az állam legalább 100 ezer forint értékig számítsa be a vármegye javára az általa már előzőleg kiépített kőútakat, mint kontroverssé válható felfogásról ezúttal nem nyilatkozunk; mindenesetre meg kell kísérelni, ami e czímen is elérhető. Felszólalásunk tulajdonképeni czélja: a gy.-varsánd-kisjenő módosított útirány helyett az eredeti, vagyis a Gyula-nagy-zerindi útirány propagálása; mert a vármegye székvárosára ez az útszakasz fontosabb az egész vármegyét átszelő útnál, amennyiben az év nagyobb felében járhatlan karban levő nagy-zerindi útnak kiépítése közgazdasági tekintetben már Csabára nézve is fontos, Gyulára nézve pedig valóságos fejlődési kérdés. Szűkét!) gyulai szempontból véve, bevallhatjuk, — hiszen ennek az érzületuek annak idejében kifejezést is adtunk — hogy Gyula városa szempontjából az egész transversalis út□r. Bánfi Zsigmondi Magam’ oly egyedül s elhagyva képzelem I Hánylcódó lelkeket mi így meglátogat: Semmisülui vágyó, öngyilkos gondolat .... Tompa. Az a tizenkét milliméteres hitvány kis golyó, mely pénteken délután a gyulai állomásra robogó vonatot szenzácziós és borzalmas tragédia szinhelyévé tette, Magyarország egyik legnagyobb, legszebb tehetsége szerencsétlen pályafutásának mindnyájunkat szívig megrendítő gyászos befejezése. Az egyszerű békésmegyei, szarvasi ifjú másfél évtizeddel ezelőtt hirtelen ragyogó meteorként tűnt fel és tündöklőit a magyar széplitte- rátura s kiválólag esztétika egén, akinek jövőjé- hez nemcsak barátai de hírneves tudósaink díszes tábora is nemcsak a legnagyobb várakozást fűzték, hanem akkor, amidőn egy ép oly igaztalan mint gyűlöletes intrika Bánfit, aki minden komoly tényezőnek egyedüli jelöltje volt az országos képzőművészeti társulati titkári állásra, attól mondhatni váratlanul, az utolsó pillanatban elütötte, elütötte a magyar képzőművészetnek emberöltők alatt ki nem heverhető nagy kárára : Bánfi nagy tehetségének tisztelői nemcsak elkedvetlenedtek/" hanem mint feledhetlen emlékű Ipolyi Arnold püspök tévé, ennek következténak ha nem is kizárólag, hanem túlnyomó részben épen a gyula-nagyzerindi útszakasz miatt örvendtünk, és bármely irányban változást szenvedne az eredeti terv, ez nem lehetne s nem volna ránk oly sérelmes, mint hogy épen a főérdekünket képező zerindi csatlakozást kell veszélyeztetve látnunk. Ez útirány változtatásba nem szabad és nem fogunk a miniszteri rendelet után sem belenyugodni. — Békésvármegyének, de Gyula városának is mindent el keli követnie, bogy a miniszternek eredeti konczepcziója vagyis a Gyula - varsánd-fekete - gyarmat-nagy-zerindi út valósúljon. Békésvármegye az 1893-ik évben. (Folytatás) 3) Közegészségügy. A közegészségügyi viszonyok a lefolyt 1893. évben némi javulást mutattak az előző 1892. évhez viszonyítva a mely javulás, mig egyrészt a halálozások kisebb létszámában, de másrészt és leginkább abban nyilvánult, hogy á roncsoló toroklob, mely legáltalánosabb kóralak volt az utóbbi években, külterjességéből veszített. A ragályos kórok jellegét ez évben is különösen a gyermek betegségek adták s ezek között logkülönösebbcn a roncsoló toroklob elterjedségét tekintve községeink három csoportba voltak oszthatók, az első csoportot képezték azon községek, melyeknek járványuk egyátalán nem volt, ide tartoznak az orosházai járás összes községei, a szar vasi járásból Öcsöd, a gyomaiból Gyoina. A máso dik csoportba azon községek tartoznak, melyek a járványt már a múlt 1892. évről átörökölték, ide tartoznak Csaba, Békés, Mező-Berény, Sz.-András, a. sárréti járásból Vésztő. A harmadik csoportot végül azon községek alkották, a melyekben a jár vány ez évben kezdődött, ide tartoznak Doboz, Gyula-Vári, Körös-Tarosa, Körös Lndány, Szeghalom és Füzes-Gyarmat. A már megszűnt járvány újból kitört Szarvason és Endrődön, Szent-Andrá son pedig az utóbbi hónapokban az kizárólag a gyermekkort meghaladottak között fordult elő. A roncsoló toroklob jellegét tekintve, azt lehet mondani, hogy gyógyulási arány a múlt évben kedvezőbb volt mint 1892rben, Tapasztalható volt továbbá az is, hogy külterjességében a szerint nyert, a mint a lakosság a községek belterületére húzódott össze, s a szerint vesztett, a mint a lakosság a ta nyákra való költözés által nagyobb területen szóró ben vissza is vonultak a képzőművészeti társulat éléről, annak ügyei vezetésétől. Az emberek roszasága és sötét elfogultsága okozta mellőzés, amire 6 mivel sem szolgált rá. az érzékeny ifjú kedélyvilágát meghasonlásba vitte; az első bukás egyszerre visszavetette s eltávolitotta a maga elé tűzött és ambícziójának is megfelelő tértől és noha több Múzsa csókja is illette és nagy tehetsége a szépmüvészeteken kívül más téren is érvényesült, sem több évi párisi tartózkodása, mely alatt mint a Sorbonne hallgatója franczia nyelv és irodalomból tanár nak kép?sittetett és Magyarországba hazajőve tényleg ilyen minőségben — nevezetesen mint a franczia nyelv és irodalom tanára — nyert alkalmazást a budapesti állami fő-reáliskolai s kereskedelmi akadémiánál, sem uj munkaköre, sem ennek sikerei nem enyhítették első nagy csalódása keserűségeit, mely keserűség bizonyára egyik faktorává lön élte későbbi tragikumának. A másik I bizonyára közvetlen faktora pedig az, amit — kicsiben ugyan, de ép oly sejtelem- szerű leg mint ahogy Grúiivald Béla gr. Széchenyi István tragikumában saját énje kételyeit, küzdelmeit festi — vAlceste és a Mizantrópia“ czimü, pár év előtt nagy szenzácziót keltő esztétikai fejtegetésében Alceste, voltaképen pedig saját tragikumaként következőkben ir meg: „Miben van Alceste tragikuma ? »Egyéniségében a legritkább erényeket látjuk együtt. Becsületes, őszinte, igaz; olyan amilyeneknek maga kívánja embertársait. Mélyen és nemesen érző szív, eme'kedett lelke mentt az önzéstől, a számítástól. E mellett férfi a szó leg- igazabb értelmében, Szó kimondó; véleményében dott szét s a gyermek nemzedékre nézve lehető volt a nap legnagyobb részét a szabad levegőn tölteni Lépést tartott a roncsoló toroklobbal a hártyáé torokgyík, amennyiben leginkább ott fordult elő, hol a roncsoló toroklob uralkodott, valamely külterjesebb járványá azonban nem fejlődött. A tavaszi és őszi hónapokban a vármegye két községében u. m.: Kigyóson és Sámsonban a kanyaró volt észlelhető, ez előbbi községben azon sajátsággal, hogy a tavaszi járványt, a nyár múltával egy őszi járvány követte, lefolyása azonban a járványnak szelíd volt. A vörhenyről csak mint szórványoBságról tehetünk említést. A számadatokat tekintve 1893. meghalt a roncsoló loroklobban 915, az előző évben 1464, tehát 549 el kevesebb ; kártyás torokgyíkban meg halt 86, mig 1892-ben 361, tehát 295 el kevesebb; a vörheny 9 főnyi emelkedést mutatott, a hökhurut ugyanazon számmal szerepel nevezetesen 58-al. A bélhurut, mely általában véve évenként a gyermek nemzedékből legtöbb áldozatot követel a halálozást, illetőleg 307-el kevesbedett. A mi a felnőttek betegségét illeti, a legtekintélyesebb számmal a tüdőlobb szerepelt, azonban ennél is 26 számnyi apadás mutatkozott, mig a tüdőgöirükór 47 főnyi szaporulatot mutatott, az 1892. évi viszonyokhoz képest. Augusztus hóban mutatkozott legelőször vármegyénk területén az ázsiai cholera Csabán hova Szolnokról hurczoltatott be Itt sikerült a ragályt azonnal elnyomni, azonban felütötte a fejét később Orosházán majd Békésen és Gyulán. A betegek teljes létszáma tett cholerában 50-ot 31 halálozás és 19 gyógyulással. A betegség jellegét tekintve megállap’tható, hogy a megbetegülések áltatában gonosz indulatuak voltak, amennyiben nem volt észlelhető az osetek túlnyomó számában a betegség lefolyásában semmi szabványosság, gya koriak voltak a sújtó (fulminans) esetek, általában úgy látszik, hogy a betegek igen intensiv hatású cholera méreghez jutottak. A cholera körül tett észleletéiből egyszersmind gyakorlati szempontból azon tanulság volt vonható, hogy a cholera-járvány kérdése, a tiszta és egészséges ivóvíz s a kellő el különités kérdése, amennyiben hol ártézi vizelt ittak s a betegek kellőleg elvoltak különitbetök, mindenütt sikerült a járványt elnyomni. Végül megkell említenünk, hogy a járványos agy és geriuezagy hártyalobnak egy szórványos esete is fordult elő. Született a vármegye területén 1893-ban 11659. Ezek között volt finemü 5907, nőnemű 5752. Tör vénytelen volt 251 fi, 204 nő, összesen 491. Kettős szülés 150, hármas szülés két esetben. Ezen felül megvan mindig1 a megfelelő bátorsága. Alcest» eey nagy idealista, ki elvek szerint él és elveit '-lfogadja a szív, nem utasíthatja vissza az ész. Ot magát azonban visszautasítja az élet s az eszmé nyék után törekvő ember boldogtalan. „Je'litnének alapvonása a jóság. Jó mim ember, jó mint barát, jó mint ellenség. O a mizantróp, az „embergyü'ölß“ gyűlölni nem tud. Nem kíván roszat Sínkinek s csak a bűnnek és a hazugságnak ellensége. Az igazságért lelkesül és érdek nélkül lelkesül érte, magáért az igazságért. Igazságos perét inkább kész elveszteni, mintsem hogy a birót közbenjárásával befolyásolná. Egyaránt következetes a n ások érdekében és a saját ma^a érdeke ellen.“ .... „Ez a megalkuvást nem ismerő merev karakter, az emberi hibáknak és gyengeségeknek e kérlelhetlen ostorozója, ez a kiméletlenségi; következetes féfiu, következetlenné válik. Ha keresni akarnók sorsában a tragikai vétséget, e következetlenséget meg találnék. Bünhödésének motviumai azonban mélyebben gyökerezők: egyé niségében vannak. Mert hisz egy következetlenségért még a drámai igazságszolgáltatás törvényei szerint is sok volna egy élet boldogtalanságával lakolni. E következetlenséget egy any- nyira okos és világosan látható embernél, minő Alceste, nem is értenék, ha nem egy oly szenvedéllyel volna kapcsolatban, amely ellenáll, hatlan erejével ellensúlyozni sőt megbénítani képes a józanul Ítélő észt és a melyet maga a misan- trop „fatal amour“-nak, végzetes szerelmi szenvedélynek nevez.“ Amiket Alcestéröl ir, minden tekintetben vonatkoztathatjuk a mély érzésű Íróra magára. Szörnyű elhatározásának főmotivuma bizonyára halva született 338. 1893-ban 489-el több mint az előző évben. Meghalt 8587. Ebből finemü volt 4326, nőnemű 4261. 1892-ben 9568, tehát 1893-ban 981-el kevesebb. Összehasonlítva a szüllöttek és elhaltak létszámát mutatkozik 1893 ban 3072 fényi szaporulat, mig 1892-ben a szaporulat 1602-őt tett. Beoltatott 1893 ban 14314 egyén, ezek közül első ízben 8512, másodízben 5802. jósikerrel 8364, sikernélkül 74, 2154-el kevesebb mint az előző évben, minek oka olt rejlik, hogy az előző 1892. évben a szórványosan mutatkozó himlő végett tömeges ujraoltások történtek s igy ez évben az újra oltások száma kisebb volt. Gyógytár van a vármegyében 7 real, 22 személyjogit 8 5 kézi gyógytár Megvizsgáltatott mind. Visszásságok megszűntetése végeit hatósági beavatkozás szüksége fenn nem forgott. Eladatott 2 sze- mélyjogu gyógytár, u. m.: a békési és öcsötli. Bondőri bonczolás eszközöltetett a megyében erőszakos halál esoteben 11-szer b 8 öngyilkossági esetben, a melyeknél az öngyilkossághoz kétely fért. (Folytatása következik.) Adakozások Kossuth Lajos szobrára. Gyula városa polgármestere a képviselő testület határozata folytán gyűjtő iveket bocsátott ki Kossuth Lajosnak a lő városban emelendő szobrára. A eyüjtés eredménye időközönként lapunkban nyilvánosan fog közöltetni, és azt az alábbiakban kezdjük meg: Oláh György városi tanácsos ivén: Dr Márki János 5.— Ferenczy Alajos 6.— Tar Júuosnó 1 — Özv. Leopold Ignáczné —.50 Marián András — 40 fiíska Péter —.10 Freund Zsigmoud —.40 Gergely Istvánné —.80 ltja Né very Albert —.50 Nogáll László 1.— Ötvös Mihályoó 1.— Steinecker Gábor 1.— Magyari Györgyué J.— Bogár Lázár I.— Héjjas Mihály 1.— Némedy Lajos —.50 Héjjas Mariska 1.— Leopold Johanna — 60 Szécsey Ferencz —.20 Andrássy Miklós I.— Fleischer Vilmos —.20 N. N. —.10 Puskás András —.60 Németi Mihály —.70 Fábián Ferencz —.50 Miskucra György —.50 Szabados Józsefné —.60 Szarvassy Arzénné 1.— Pivár Jánosné —.50 Sánta Gábor 1.— Névery Alajos —.60 Nagy Jenő 5.— Lebozsa Maria —.20 Gyulai István —.20 N. N. — 20 Dr. Zöldy Jánosné 5.— Démusz József 2.Id. Oláh György — .50 Kutschera Jakab 1.— összesen 42 70 nála is a „fatal amour“, mely a boldogság édene helyett őt is a csalódás p klába vezette. De ne szóljunk erről. Bánfi Zsigmondié fatal amour miatt a mizantrópia ösvényére lépett. Végzetes tette gyászba borította testvéreit, rokonait, barátjai s tisztelői nagy táborát, kik vérző szívvel, sajgó fájdalommal álljuk körül ravatalát és forró imát rebegünk az Úrhoz, adja meg a földben hült porainak azt a békét, azt a nyugalmat, melyet az élő lény e földön feltaláln nem tudott. __________ K. D. Ka rácsony az aszfalton. Irta; BÁNFI ZSIGMOND. Sötét borúval száll az alkonyat, Az ólom-szürke ég csillagtalan. A havas aszfalton a nyomokat, Miket hegy egy-egy boldog, aok boldogtalan Nyomorhoz, lakomához szálló lába, Elsöpri a szélnek BÜvőltő szárnya. S az estnek árnya. Mintha e gombolygó tömegre esni félne, Álmot nehézkességgel ott lebeg Az ég alatt a a gázlámpák felett, Miknek czikázó, rezgő fénye Meg megtörik a friss, fehér havon . . . S e fergetes, bánatos napon, Melyen a jobb kutyát ki sem eresztik, Reggeltől délig s déltől késő estig, Mig jobbra balra tőle ömlik tarkán Az érzéketlen ember áradat: Egy kis fiú — a Laudon-utcsa sarkán, A nagy, esetlen hirdető-oszlopnak balján, Két görnyedő kőkariatidnek alján, Fénytől csillámos ablakok alatt — A ragyogó Andrássy-útnak elején, Alig mozdulva megmarad helyén S vékonyka hangjával a zsivajba kiált: „Gyufái vegyenek, — vegyenek gyufát 11“
