Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-15 / 15. szám

15-ik szám Gyula, 1894. április 15-én XIII. (XXVI.) évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak viatza. Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 | 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi ás közgazdászat^ hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Táonos. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyváras üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdő-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütő-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Qranátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-utcza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Az állami körit. I. Közöltük a kereskedelmi miniszternek az állami transversális út ügyében a vármegye közönségéhez folyó hó 2-án kelt leiratát, s la- pnuk mai számában referálunk a törvényható­sági bizottság által választott úti bizottság megállapodásáról, melyeket ezen bizottság ja­vaslat alakjában a májusi közgyűlés elé fog terjeszteni. A bizottság határozatával és javaslataival úgy összeségóben, mint részleteire nézve telje­sen egyetértünk. Mint lapunk más helyén ol­vasható : ez a javaslat öt pontban kulminál; ezek közül bárom, nevezetesen az, hogy a mi­niszternek az állam nevében tárczája terhére vállalt kötelezettségeit a törvényhozás megerő­sítse, továbbá hogy a békés-csabai útszakasz is kiköveztessék, utóbbi az esetben, ha a nagy útnál megtakarítás lesz, ami majdnem bizonyos Végül, hogy a kiépített útat az állam mind­addig államútként saját regiejében tartsa fen, míg az építési tőke teljesen ki lesz fizetve; azt hisszük, hogy mindez nem fog a legkisebb akadályba sem iitközui. A negyedik pontra nézve, hogy az állam legalább 100 ezer forint értékig számítsa be a vármegye javára az általa már előzőleg kiépített kőútakat, mint kontroverssé válható felfogásról ezúttal nem nyilatkozunk; mindenesetre meg kell kísérelni, ami e czímen is elérhető. Felszólalásunk tulajdonképeni czélja: a gy.-varsánd-kisjenő módosított útirány helyett az eredeti, vagyis a Gyula-nagy-zerindi útirány propagálása; mert a vármegye székvárosára ez az útszakasz fontosabb az egész vármegyét át­szelő útnál, amennyiben az év nagyobb felében járhatlan karban levő nagy-zerindi útnak kiépí­tése közgazdasági tekintetben már Csabára nézve is fontos, Gyulára nézve pedig valósá­gos fejlődési kérdés. Szűkét!) gyulai szempontból véve, bevall­hatjuk, — hiszen ennek az érzületuek annak idejében kifejezést is adtunk — hogy Gyula városa szempontjából az egész transversalis út­□r. Bánfi Zsigmondi Magam’ oly egyedül s elhagyva képzelem I Hánylcódó lelkeket mi így meglátogat: Semmisülui vágyó, öngyilkos gondolat .... Tompa. Az a tizenkét milliméteres hitvány kis go­lyó, mely pénteken délután a gyulai állomásra robogó vonatot szenzácziós és borzalmas tragédia szinhelyévé tette, Magyarország egyik legna­gyobb, legszebb tehetsége szerencsétlen pálya­futásának mindnyájunkat szívig megrendítő gyá­szos befejezése. Az egyszerű békésmegyei, szarvasi ifjú más­fél évtizeddel ezelőtt hirtelen ragyogó meteor­ként tűnt fel és tündöklőit a magyar széplitte- rátura s kiválólag esztétika egén, akinek jövőjé- hez nemcsak barátai de hírneves tudósaink dí­szes tábora is nemcsak a legnagyobb várakozást fűzték, hanem akkor, amidőn egy ép oly igazta­lan mint gyűlöletes intrika Bánfit, aki minden komoly tényezőnek egyedüli jelöltje volt az or­szágos képzőművészeti társulati titkári állásra, attól mondhatni váratlanul, az utolsó pillanatban elütötte, elütötte a magyar képzőművészetnek emberöltők alatt ki nem heverhető nagy kárára : Bánfi nagy tehetségének tisztelői nemcsak elked­vetlenedtek/" hanem mint feledhetlen emlékű Ipolyi Arnold püspök tévé, ennek következté­nak ha nem is kizárólag, hanem túlnyomó rész­ben épen a gyula-nagyzerindi útszakasz miatt örvendtünk, és bármely irányban változást szen­vedne az eredeti terv, ez nem lehetne s nem volna ránk oly sérelmes, mint hogy épen a fő­érdekünket képező zerindi csatlakozást kell ve­szélyeztetve látnunk. Ez útirány változtatásba nem szabad és nem fogunk a miniszteri rendelet után sem belenyugodni. — Békésvármegyének, de Gyula városának is mindent el keli követnie, bogy a miniszternek eredeti konczepcziója vagyis a Gyula - varsánd-fekete - gyarmat-nagy-zerindi út valósúljon. Békésvármegye az 1893-ik évben. (Folytatás) 3) Közegészségügy. A közegészségügyi viszonyok a lefolyt 1893. évben némi javulást mutattak az előző 1892. évhez viszonyítva a mely javulás, mig egyrészt a halálo­zások kisebb létszámában, de másrészt és leginkább abban nyilvánult, hogy á roncsoló toroklob, mely legáltalánosabb kóralak volt az utóbbi években, külterjességéből veszített. A ragályos kórok jellegét ez évben is külö­nösen a gyermek betegségek adták s ezek között logkülönösebbcn a roncsoló toroklob elterjedségét tekintve községeink három csoportba voltak osztha­tók, az első csoportot képezték azon községek, melyeknek járványuk egyátalán nem volt, ide tar­toznak az orosházai járás összes községei, a szar vasi járásból Öcsöd, a gyomaiból Gyoina. A máso dik csoportba azon községek tartoznak, melyek a járványt már a múlt 1892. évről átörökölték, ide tartoznak Csaba, Békés, Mező-Berény, Sz.-András, a. sárréti járásból Vésztő. A harmadik csoportot végül azon községek alkották, a melyekben a jár vány ez évben kezdődött, ide tartoznak Doboz, Gyula-Vári, Körös-Tarosa, Körös Lndány, Szegha­lom és Füzes-Gyarmat. A már megszűnt járvány újból kitört Szarvason és Endrődön, Szent-Andrá son pedig az utóbbi hónapokban az kizárólag a gyermekkort meghaladottak között fordult elő. A roncsoló toroklob jellegét tekintve, azt lehet mon­dani, hogy gyógyulási arány a múlt évben kedve­zőbb volt mint 1892rben, Tapasztalható volt továbbá az is, hogy külterjességében a szerint nyert, a mint a lakosság a községek belterületére húzódott össze, s a szerint vesztett, a mint a lakosság a ta nyákra való költözés által nagyobb területen szóró ben vissza is vonultak a képzőművészeti társu­lat éléről, annak ügyei vezetésétől. Az emberek roszasága és sötét elfogultsága okozta mellőzés, amire 6 mivel sem szolgált rá. az érzékeny ifjú kedélyvilágát meghasonlásba vitte; az első bukás egyszerre visszavetette s eltávolitotta a maga elé tűzött és ambícziójának is megfelelő tértől és noha több Múzsa csókja is illette és nagy tehetsége a szépmüvészeteken kívül más téren is érvényesült, sem több évi párisi tartózkodása, mely alatt mint a Sorbonne hallgatója franczia nyelv és irodalomból tanár nak kép?sittetett és Magyarországba hazajőve tényleg ilyen minőségben — nevezetesen mint a franczia nyelv és irodalom tanára — nyert alkalmazást a budapesti állami fő-reáliskolai s kereskedelmi akadémiánál, sem uj munkaköre, sem ennek sikerei nem enyhítették első nagy csalódása keserűségeit, mely keserűség bizonyára egyik faktorává lön élte későbbi tragikumának. A másik I bizonyára közvetlen faktora pedig az, amit — kicsiben ugyan, de ép oly sejtelem- szerű leg mint ahogy Grúiivald Béla gr. Széchenyi István tragikumában saját énje kételyeit, küzdel­meit festi — vAlceste és a Mizantrópia“ czimü, pár év előtt nagy szenzácziót keltő esztétikai fejte­getésében Alceste, voltaképen pedig saját tragi­kumaként következőkben ir meg: „Miben van Alceste tragikuma ? »Egyéniségében a legritkább erényeket lát­juk együtt. Becsületes, őszinte, igaz; olyan ami­lyeneknek maga kívánja embertársait. Mélyen és nemesen érző szív, eme'kedett lelke mentt az önzéstől, a számítástól. E mellett férfi a szó leg- igazabb értelmében, Szó kimondó; véleményében dott szét s a gyermek nemzedékre nézve lehető volt a nap legnagyobb részét a szabad levegőn tölteni Lépést tartott a roncsoló toroklobbal a hár­tyáé torokgyík, amennyiben leginkább ott fordult elő, hol a roncsoló toroklob uralkodott, valamely külterjesebb járványá azonban nem fejlődött. A tavaszi és őszi hónapokban a vármegye két községében u. m.: Kigyóson és Sámsonban a kanyaró volt észlelhető, ez előbbi községben azon sajátsággal, hogy a tavaszi járványt, a nyár múltá­val egy őszi járvány követte, lefolyása azonban a járványnak szelíd volt. A vörhenyről csak mint szórványoBságról te­hetünk említést. A számadatokat tekintve 1893. meghalt a roncsoló loroklobban 915, az előző évben 1464, tehát 549 el kevesebb ; kártyás torokgyíkban meg halt 86, mig 1892-ben 361, tehát 295 el kevesebb; a vörheny 9 főnyi emelkedést mutatott, a hökhurut ugyanazon számmal szerepel nevezetesen 58-al. A bélhurut, mely általában véve évenként a gyermek nemzedékből legtöbb áldozatot követel a halálozást, illetőleg 307-el kevesbedett. A mi a felnőttek betegségét illeti, a legtekin­télyesebb számmal a tüdőlobb szerepelt, azonban ennél is 26 számnyi apadás mutatkozott, mig a tüdőgöirükór 47 főnyi szaporulatot mutatott, az 1892. évi viszonyokhoz képest. Augusztus hóban mutatkozott legelőször vár­megyénk területén az ázsiai cholera Csabán hova Szolnokról hurczoltatott be Itt sikerült a ragályt azonnal elnyomni, azonban felütötte a fejét később Orosházán majd Békésen és Gyulán. A betegek teljes létszáma tett cholerában 50-ot 31 halálozás és 19 gyógyulással. A betegség jelle­gét tekintve megállap’tható, hogy a megbetegülések áltatában gonosz indulatuak voltak, amennyiben nem volt észlelhető az osetek túlnyomó számában a betegség lefolyásában semmi szabványosság, gya koriak voltak a sújtó (fulminans) esetek, általában úgy látszik, hogy a betegek igen intensiv hatású cholera méreghez jutottak. A cholera körül tett észleletéiből egyszersmind gyakorlati szempontból azon tanulság volt vonható, hogy a cholera-járvány kérdése, a tiszta és egészséges ivóvíz s a kellő el különités kérdése, amennyiben hol ártézi vizelt it­tak s a betegek kellőleg elvoltak különitbetök, mindenütt sikerült a járványt elnyomni. Végül megkell említenünk, hogy a járványos agy és geriuezagy hártyalobnak egy szórványos esete is fordult elő. Született a vármegye területén 1893-ban 11659. Ezek között volt finemü 5907, nőnemű 5752. Tör vénytelen volt 251 fi, 204 nő, összesen 491. Kettős szülés 150, hármas szülés két esetben. Ezen felül megvan mindig1 a megfelelő bátorsága. Alcest» eey nagy idealista, ki elvek szerint él és elveit '-lfogadja a szív, nem utasíthatja vissza az ész. Ot magát azonban visszautasítja az élet s az eszmé nyék után törekvő ember boldogtalan. „Je'litnének alapvonása a jóság. Jó mim ember, jó mint barát, jó mint ellenség. O a mi­zantróp, az „embergyü'ölß“ gyűlölni nem tud. Nem kíván roszat Sínkinek s csak a bűnnek és a hazugságnak ellensége. Az igazságért lelkesül és érdek nélkül lelkesül érte, magáért az igaz­ságért. Igazságos perét inkább kész elveszteni, mint­sem hogy a birót közbenjárásával befolyásolná. Egy­aránt következetes a n ások érdekében és a sa­ját ma^a érdeke ellen.“ .... „Ez a megalkuvást nem ismerő merev ka­rakter, az emberi hibáknak és gyengeségeknek e kérlelhetlen ostorozója, ez a kiméletlenségi; következetes féfiu, következetlenné válik. Ha ke­resni akarnók sorsában a tragikai vétséget, e kö­vetkezetlenséget meg találnék. Bünhödésének motviumai azonban mélyebben gyökerezők: egyé niségében vannak. Mert hisz egy következetlen­ségért még a drámai igazságszolgáltatás törvé­nyei szerint is sok volna egy élet boldogtalan­ságával lakolni. E következetlenséget egy any- nyira okos és világosan látható embernél, minő Alceste, nem is értenék, ha nem egy oly szen­vedéllyel volna kapcsolatban, amely ellenáll, hatlan erejével ellensúlyozni sőt megbénítani képes a józanul Ítélő észt és a melyet maga a misan- trop „fatal amour“-nak, végzetes szerelmi szenve­délynek nevez.“ Amiket Alcestéröl ir, minden tekintetben vonatkoztathatjuk a mély érzésű Íróra magára. Szörnyű elhatározásának főmotivuma bizonyára halva született 338. 1893-ban 489-el több mint az előző évben. Meghalt 8587. Ebből finemü volt 4326, nő­nemű 4261. 1892-ben 9568, tehát 1893-ban 981-el kevesebb. Összehasonlítva a szüllöttek és elhaltak lét­számát mutatkozik 1893 ban 3072 fényi szaporulat, mig 1892-ben a szaporulat 1602-őt tett. Beoltatott 1893 ban 14314 egyén, ezek közül első ízben 8512, másodízben 5802. jósikerrel 8364, sikernélkül 74, 2154-el kevesebb mint az előző évben, minek oka olt rejlik, hogy az előző 1892. évben a szórványosan mutatkozó himlő végett tö­meges ujraoltások történtek s igy ez évben az újra oltások száma kisebb volt. Gyógytár van a vármegyében 7 real, 22 sze­mélyjogit 8 5 kézi gyógytár Megvizsgáltatott mind. Visszásságok megszűntetése végeit hatósági beavat­kozás szüksége fenn nem forgott. Eladatott 2 sze- mélyjogu gyógytár, u. m.: a békési és öcsötli. Bondőri bonczolás eszközöltetett a megyében erőszakos halál esoteben 11-szer b 8 öngyilkossági esetben, a melyeknél az öngyilkossághoz kétely fért. (Folytatása következik.) Adakozások Kossuth Lajos szobrára. Gyula városa polgármestere a képviselő tes­tület határozata folytán gyűjtő iveket bocsátott ki Kossuth Lajosnak a lő városban emelendő szobrára. A eyüjtés eredménye időközönként lapunkban nyil­vánosan fog közöltetni, és azt az alábbiakban kezd­jük meg: Oláh György városi tanácsos ivén: Dr Márki János 5.— Ferenczy Alajos 6.— Tar Júuosnó 1 — Özv. Leopold Ignáczné —.50 Marián András — 40 fiíska Péter —.10 Freund Zsigmoud —.40 Gergely Istvánné —.80 ltja Né very Albert —.50 Nogáll László 1.— Ötvös Mihályoó 1.— Steinecker Gábor 1.— Magyari Györgyué J.— Bogár Lázár I.— Héjjas Mihály 1.— Némedy Lajos —.50 Héjjas Mariska 1.— Leopold Johanna — 60 Szécsey Ferencz —.20 Andrássy Miklós I.— Fleischer Vilmos —.20 N. N. —.10 Puskás András —.60 Németi Mihály —.70 Fábián Ferencz —.50 Miskucra György —.50 Szabados Józsefné —.60 Szarvassy Arzénné 1.— Pivár Jánosné —.50 Sánta Gábor 1.— Névery Alajos —.60 Nagy Jenő 5.— Lebozsa Maria —.20 Gyulai István —.20 N. N. — 20 Dr. Zöldy Jánosné 5.— Démusz József 2.­Id. Oláh György — .50 Kutschera Jakab 1.— összesen 42 70 nála is a „fatal amour“, mely a boldogság édene helyett őt is a csalódás p klába vezette. De ne szóljunk erről. Bánfi Zsigmondié fa­tal amour miatt a mizantrópia ösvényére lépett. Végzetes tette gyászba borította testvéreit, rokonait, barátjai s tisztelői nagy táborát, kik vérző szívvel, sajgó fájdalommal álljuk körül ra­vatalát és forró imát rebegünk az Úrhoz, adja meg a földben hült porainak azt a békét, azt a nyugalmat, melyet az élő lény e földön feltaláln nem tudott. __________ K. D. Ka rácsony az aszfalton. Irta; BÁNFI ZSIGMOND. Sötét borúval száll az alkonyat, Az ólom-szürke ég csillagtalan. A havas aszfalton a nyomokat, Miket hegy egy-egy boldog, aok boldogtalan Nyomorhoz, lakomához szálló lába, Elsöpri a szélnek BÜvőltő szárnya. S az estnek árnya. Mintha e gombolygó tömegre esni félne, Álmot nehézkességgel ott lebeg Az ég alatt a a gázlámpák felett, Miknek czikázó, rezgő fénye Meg megtörik a friss, fehér havon . . . S e fergetes, bánatos napon, Melyen a jobb kutyát ki sem eresztik, Reggeltől délig s déltől késő estig, Mig jobbra balra tőle ömlik tarkán Az érzéketlen ember áradat: Egy kis fiú — a Laudon-utcsa sarkán, A nagy, esetlen hirdető-oszlopnak balján, Két görnyedő kőkariatidnek alján, Fénytől csillámos ablakok alatt — A ragyogó Andrássy-útnak elején, Alig mozdulva megmarad helyén S vékonyka hangjával a zsivajba kiált: „Gyufái vegyenek, — vegyenek gyufát 11“

Next

/
Thumbnails
Contents