Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-25 / 12. szám
Melléklet a „Békés" 1894. M számához. lobogót, pénteken délelőtt azonban dr. Fábry Sándor helyettes alispán a gyulai megyebizottsági tagokat és a vármegye központi tiszti karát értekezletre hívta össze, kegyeletes szavakban emlékezvén meg a nemzetet ért nagy vesztességről, miután rendkívüli közgyűlés összehívására elegendő idő nincsen, a törvényhatósági bizottság utólagos jóváhagyása reményében szükségesnek vél már most némely intézkedéseket, hogy az országos közgyászban Békésvármegye is osztozzék. Előterjeszti, hogy Terényi Lajos, Haviár Dániel és Veres József ovszággy. képviselőket (utóbbit az a végtelen kitüntesés éri, hogy mint evangélikus pap ő tartandja Túriéban az egyházi gyászszertartást Szerk.) felkérte, hogy a vár megyét is képviseljék a nagy halott végtisztességén Terényit azonfelül felkérte arra is, hogy „Békésvár megye közönsége — Kossuth Lajosnak“ feliratos szal- lagot helyezzen a ravatalra. Az értekezlet, miután még nőm volt tudható hogy Kossuth Lajos Olaszországban vagy Budapes ten fog-e eltemettetni az esetben ha a temetés külföldön történnék, óhajtja, hogy dr. Fábry Sándoi h. alispán is kiutazzék a végtisztességen való rész vétre, amire ő készséggel vállalkozott is, az esetben ha a temetés Budapesten lesz, a vármegye törvény hatósága monstre-küldöttséggel vesz részt a teme tésen és orrul a bizottsági tagok önkéntes csatla kozás czéljából köriratban kéretnek fel. Dr. Fábry Sándor alispán még azon napon kö vetkező részvéttáviratot küldte Turinba: „Kossuth Ferencz — Torino. A gyászoló család bánatában Békésvár megye közönsége mély részvéttel osztozik és a nemzeti gyászban sajgó fájdalommal vesz részt. i Dr. Fábry Sándor, alispán-helyettes.“ * * * valamint Gyulán, úgy a vármegye minden kis és nagy községében nagy megdöbbenést keltett Kossuth Lajos halála. A középületeken mindenütt gyászlobogók vannak kitűzve, a protestáns egyházak mindennap harangoztatnak a nagy halottért, az üzletek kirakataiban Kossuth gyászkeretes aiczképe látható s az esetben, ha — ami e sorok írásakor még nincs ugyan eldöntve, de valószínű —- a te metés Budapesten történik, a vármegyének nemcsak minden községe küldöttségileg képviselve lesz a nagy gyászünnepen, hanem — túlzás nélkül mondhatjuk — Békés vármegyéből tízezren felül utaznak fel a végtisztésségre, melyhez fogható Magyarországon nem volt és aligha lesz századok múlva is. Csabán az összes középületek és számos magánház is fel van gyászlobogózva. A képviselőtestület csütörtökön ülést tartott, melyen elhatározták, hogy a temetésre küldöttséget menesztetlek, ravatalra koszorút tesznek, 3000 gyászjelentést nyomtak ki s osztottak szét a város lakossága között A képviselőtestület tagjai kalapjukra gyászfátyolt öltöttek. Beliczey Rezső indítványára kimondották, hogy Bánó József, Csaba városa országgyűlési képviselőjét felkérik a képviselőházhoz sürgős kérvény beadására, hogy a nagy halott hamvai országos költségen szállíttassanak haza. (Amit azonban a kép viselőház többsége pénteken leszavazott. Szerk.) , Békésen a remegve várt katasztrófa, a fájdalmas gyász hire í. hó 21-én a kora reggeli órákban terjedt el. Egyenkint megjelentek a testületek és hatóságok helyiségein a nemzeti gyászt hirdető szomorú zászlók. Először a szolgabirói hivatal, majd a községháza, a gymnasium, kaszinó, ipartestület, az olvasókörök, egyházak sorban kitűzték a gyászlobogót. A további teendőkre nézve még bizonytalanság uralkodik, mert első sorban az országgyűlés megállapodása fog tájékozást nyújtani. Az egyházak és testületek valós/inüleg külön-külön gyászünne pélyt fognak rendezni, vagy együttesen rendeznek egy impozáns gyászszertartást. Attól tette raindenik függővé teendőjét, hogy itthon lesz-e a temetés, vagy Turinban. Ha itthon lesz, sok egylet fog küldöttséget meneszteni a temetésre. Szomorú, lehan golt az egész város, hiszen méltó a gyász minden magyar szivében, mikor nemzetünk atyját vesztette el, mikor nincs többé, aki nekünk mindenünk volt: Kossuth Lajos. Gyula-Váriban a szabadelvű-párti olvasó kör értekezletet tartván, elhatározta, hogy hazánk nagy fiának, Kossuth Lajosnak elhunyta alkalmából a családhoz sürgönyt meneszt, gyászlobogót tűz’ ki s magyaros szokás szerint esténként halotti énekeket énekel, ezenkívül emlékét jegyzőkönyvbe igtatja; a gyászszertartás alkalmával pedig testületileg részt vesz. — A sürgöny tartalma: Kossuth Ferencz ur nak, Turin. A gyula-várii szabadelvű párti olvasókör fájlalva és siratva a szabadelvű eszmék rendit- hetlen harezosának és véglehellotéig kitűnő hazafinak, Kossuth Lajosnak elhunylát: osztozik a család mély gyászában. A tegnapi lapok tudósításai szerint Kossuth Lajos holttestét hazahozzák Magyar- országba s a temetés mához egy hétre, vasárnap délelőtt lesz Budapesten. A megyei s községi gyászküldöttségek kivonulása Turinba eként elmarad ; — a vár- megye, Gyula városa s valószinüleg az or szágos szabadelvű pártkör koszorúit is Terényi Lajos országgyűlési képviselő maga helyezi el a ravatalra, ki is ma este utazik Olaszországba Turinba. HlJLSVÓtA feltámadás magasztos ünnepe ismét megje lent, itt a Húsvét, mely nemcsak az anyagi erők újabb munkára ébredésének fellángoltatója ; de egy szersmind az emberiség örök életében rendesen visz szatérő korszakos ünnepek egyik legszebbje is, mely Iragadja lelkünket egy oly haza derűsebb téréire ol „örök tavasz virul,“ hol kiegyenlittctnek a földi megfejthetetleu, úgy látszó visszásságok. Kinek leik ne röppenne vissza e napon az emberiség ama kor zakára, midőn az evangyéliom örök bölcsességet zengő igéknek hirdetője „az emberek közt széjjel árván, a bűnnel terhelt föld határán“ megjelent hogy hirdessen lelkiszabadságot azoknak, kik a bű égett teljes életökben rabok valának, hogy készít sen népet, jó cselekedetre igyekozőt, Istennek ked rest, a mint a szent könyv mondja, mert ti atyára fiai! — úgymond Pál apostol — szabadságra hiv tatok, csakhogy a szabadságot ne adjátok alkalmú testnek, hanem a szeretet által szolgáljatok egy másnak. Ama boldogabb időktől kezdve sok száza1 folyt el az enyészet nagy tengerébe; hol vissza esést, hol előhaladást tüntetnek fel a múló száza dók; de egy czél állandóan olt lebegett, a haladó dők folyamán fel-feltűnő emberiség előtt, a töké tesedés szent czélja. Ez lüktet a nemzetek közös szíverében, hol koronkint megújuló friss vérfolyam tör elő egyes erkölcsi és szellemóriások hatalmas szózatára. ■ De minden idők nagy alakjainak legnagyobbja volt az, a ki meghalt bűneinkért, harmadnap feltámadott mi megigazulásunkért, mindenről számot adott mennyei szent atyjának s annak igazságának Az ő nemesen egyszerű alakja átragyog időn s enyészeten, folyvást vonzva azokat, kik a nagy czéíok felé törnek, kik tudnak, akarnak, hatni, alkotni, az örök, halhatatlan eszmékért lelkesülni még akkor is, midőn kárhoztatás, szemtelen tüzének lángjai perzselik meg az 6 lelkesedésük magasbatörő szárnyait, kik nem csüggednek még a visszaesés szá zadaiban sem, sőt akkor sem, mikor vérbefulasztó zivatarok rázzák meg az emberiség terebélyes életnek neve Haza, még ez is vészit varázsából Később az ország haladását tárgyalva igy folytatja: Van Magyarországon is haladás és én becsülöm nemzetem erőfeszítését, melylyel a fennálló mostoha viszonyok körmei közül is haladást tud kicsikarni. De erre a fényre homályt vet lelkembe az a gondolat, hogy ha az idegen érdé kék uralmának gályarablánczával s vasgolyójával lábain is bir haladni, hol volna már a haladás utján, ha szabad lábbal járhatna s kötetlen kézzel dolgozhatnék? Mikor azután az állami omnipotencziára való törekvést ostorozta, azt mondva: „ennek a törek vésnek monsum szele seholsem kavarog ármánya sabban mint éppen Magyarországban, hol pedig oly érdekek szolgája, melyek nem a nemzet érdé kei* maró gúny nyal vágta a szemünkbe: „még meg megfogják önök érni, hogy gyermekeik vagy unokáik valódi Khinézerek lesznek.“ Mikor a szent öreg 5 negyedórán keresztül beszélt, akkor ö „Kossuth Lajos“ a 87 éves aggastyán, bocsánatot kért, hogy bennünket ily soká fárasztott s engedelmet, hogy még egyet- mást elmondhasson. Végre másfél óra elteltével a fáradság leg csekélyebb külső jele nélkül befejezte: „Hát az zal az intéssel melyet, a Párisi kiállítás csodás sikere hoz ajkaimra: Tu ne cede malis, séd contra audentior ito, a mindnyájunkkal, közös érzelem nevében hívom fel önöket, hölgyeim és uraim, hogy nem a puszta vágyódás sopánkodá sával, hanem a jog magaslatára emelt akarat hazafiságával ürítsenek velem poharat a mindet magyar szívében dobogó aspirácziók megvalósításának reményére. Jobb jövendőt a sokat szenvedett hazának! Éljen a magyar haza!“ A hatás, a melyet Magyarország apostola e beszédjével elért, leírhatatlan. A taps és éljen zés egy félóráig tarthatott, de tartott volna estig vagy talán egy egész hétig, ha a programúinak fáját. Nőm, mert látják a czélt, a tökéletesedést, mely fele törniök kell, mint a növénynek az éltető napsugár felé; tudják, hogy vérkeresztségen kell átmenőié minden nagy eszmének, hogy diadalra juthasson. (l Mily komor, folleges, hideges, dermesztő volt amaz ejső nagy hét is. mely az emberiség legnagyobb joltevojének halálát látta a kereszten, csaknem mint a mostani vala, mely elbújni látta a fó nyes napot is setét fellegek alá, mely a lognemesebb eszmékért dobogó szívverésének megszűntét érezte semmivé lenni. Most is egy nagy lélek hagyta el 'porhüvelyét az emberiség változások alá vetett hazájában; amaz hajdan az egész emberiségért a lelkiszolgaság megszüntetésére szállott alá, emez nemzetünknek szabadulást s a nemzetek közölt méltó, szároo'tevő nevet adott. Illő azért, hogy az örök fény, az emlékezet fényé, megvillanjon felettök e magasztos ünnepen, a feltámadás, a Husvét ünnepén, mely az emberiségnek égfelé szárnyaló vágyát segíti nagy czélja, a tökéletesedés felé. Bánatos lelkem 1 a ki megsiratod e két nagy bajnokot e nagy pénteken, gyászolj mindig, mint yászol az emberiség jobb és túlhazát reménylő hit- teljes serege; de várd a feltámadást íb azzal az édes reménynyel, mely egykor valósággá érlelődik az idők méhében. Zendils győzedelmi éneket a magasságban lakozó Istennek, kinek kegyelme véghe- (etlcn, cselek él j hozzá azzal az erős hittel, mely minden romlásból uj életet vár, mely a romokat újra építi. Ilyen fellángoló hitet adjon nekünk Mindenható rrost Rácz János. Hírek. nem lett volna egyéb tárgya. így hát mindenki sietett koczintani a nagy remetével. Ennek vé geztével felállott Voli Turin főpolgármestere és olasz nyelven üdvözölt bennünket, mire Helffy megköszöni a nagyszabású, világra szóló fogad tatást, melyben előtte való este részesültünk. Körülbelöl félhatkor az egész társaság kivonult és helyet foglalt a pavilion előtti tribüne- ken, hol Kossuthot közre véve, lefényképez- tettük magunkat. Mikor ez is megvolt, megint szív reható jelenet játszódott le; Kossuth befogatott s haza akart hajtatni, de az ifjúság, élén az azóta szintén elköltözött Loránddal, kifogta a lovakat s egy darabig maga húzta a kocsit s valószínűleg az egész városon keresztül vitte volna, ha az öreg a legenergikusabban nem tiltakozott volna az ellen. Este át lettek nyújtva az ajándékok : 850 névjegy ; egy album valamanyünknek névaláírásával, néhány üveg igazi tokaji, de mindennél kedvesebb volt az öregnek az a néhány göröngy, melyeket valaki Magyarországból hozott, s rögtön kérte Ferencz fiát, hogy ezeket vánkosul tétesse majd a koporsójába Éjjel valamennyien Kossuthról álmodtunk. E phänomenalis alak képe olyan mélyen vésődött lelkűnkbe, hogy azt onnan az élet semmi vihara, a sorsnak semmi viszontagsága ki nem törli a milánóiak dómjukat tartják nyolezadik világcsodának, én Kossuth Lajost s velem együtt valószinüleg mindazok, kik e politikai heros utolsó fellángolásának szemtanúi valának. Habár most, abban. A pillanatban mikor az egész magyar haza legjelesebbjei versenyeznek egymással Kossuth jellemzésében és érdemei méltányolásában, talán felesleges is, érdektelen is, mégis néhány szóval koczkáztatok véleményt magam is: ami a kereszténységnek ethikai szempontból Krisztus, az a magyarságnak politikai szempontból Kossuth. Ego sum resurrectio et vita 1 Előfizetési felhivás a „Békés“ 1894. évi má sodik negyadére. Lapunk 0 hó végén XXVI. évfo lyamának első negyedét töltvén be, tisztelettel fel hívjuk mindazon olvasóinkat, akiknek előfizetése márcziusban lejár, hogy azt mielőbb megujitan szíveskedjenek. A lap programmja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyern jövőbeli is a régi marad. Békésvármecye s abban a megye székhelye Gyulavárosa közigazgatási, társa dalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyila gosau, higgadtan, függetlenül, de óvakodva minden nemű személyeskedéstől : ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezetj eszme szellemében fogunk ezutá is működni; összeköttetéseinknél fogvn ama kelle mes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvon elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és me törekvésünkben megyénk és városunk kiváli fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vár megye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé és hálásan tapasztalt további szíves támo gatást. Lapunk előfizetési díja szintén a régi mara s pedig az április—júniusi évnegyedre I frt 25 ki mely összeg vidékről „ Békés kiadóhivatalának Gyulán cziin alatt postautalványnyal küldendő be. Húsvét. Kopár sírkövek fedik az isteni szellem földi maradványait. Es a sír fölött ájtatos im rebegnek és a felszárnyaló fohászt meghallgatják A sír megnyílik, a mély sötétségből isteni világos ság dereng és megaranyozza az emberiség láthat rát. A Megváltó föltámadott. A bilincsek lehulltak a szabadság, egyenlőség és a testvériség eszméje diadalt aratott a gyűlöUég, az üldözés és a hatat maskodás fölött. Húsvét örökké dicső ünnepe lesz a Megváltó feltámadásának és a népek leborul fogják imádni a szellemet, mely a sírból kiszállt az emberiség boldogitására. A föld porába tiprott kétségbeesés, a gazság sarában fuldokló becsület, szemétől megfosztott igazság és a feslettség által meghurczolt erkölcs: áhitatteli szent zsolozsmába emelkednek az egek Urához a szent napon, amelyen az embertől született Isten fia kilépett a sziklasír bói és legyőzte a halált, hogy az üldözött, agyo gyötört jó még a sír éjjelében se veszítse el azt hitét, hogy nem győzedelmeskedhetik rajta a rossz Áhítattal száll föl az ének : „Föltámadott allelvja A nagyheti szertartásokat szokott sorrendben tartották a róm. kath. főtemplomban. Istennek háza minden napou tömegesen látogatva volt es különő sen zsúfolásig telve nagy penteken és szombaton, feltámadási processió kedvező idő mellett, nagy számú hívőktől kisérve tartatott meg szokásos fénnyel A tavasz hivatalos kezdete óta az időjárá lényegesen megfordúlt, nevezetesen hidegebbé vált a légáramlat állandóan északi, metsző szél, éjjelen kint erős fagyok. Az abnormis idő fölötte kedve zőtlen a múlt heti meleg napok folytán nagyon előre fejlődött vegetáczióra, b nagyon kívánatos volna, ha mielőbb kedvező fordulat allana be. A hesseni légy alatt fellépett új veszedelem is aggályosán terjed a kártékony rovar ellepte a csorvási határt és gróf Wenokheim Dénes dobozi birtokát is, amiről a h tóságok is értesítve lőnek. Mindenek következtében a gazdasági perspektíva sokkal rosszabb, mint egy hó előtt volt. A szeghalmi járásban volt fősorozás eredménye a következő: összeijratott a három korosztálybi 533, besoroztatott a közöshadsereg és a m. kir. hó védség ujonczjutalékához 166, a póttartalékba 14 fegyverképtelennek találtatott 77 hadköteles. A Cziffra Imre kir. főügyészhelyettes elleni bünvizsgálati ügyben szenzácziós fordulat állott be ugyanis szerdán reggel értesítés jött a kir. törvény székhez az igazságügyminiszterlől, mely szerint bűnvizsgálat vezetésével és általában a bűnpör letár gyalásával a nagyváradi kir. törvényszék bízatott meg. — Ezen igazságügymiuiszteri rendelet követ keztóben az ügyiratok a delegált nagyváradi törvén székhez tétettek át. Az állami transverzális út érdekében a napokban rendelet jött le a kereskedelmi minisztertől, melyben értesíti vármegyénk közönségét, hogy az útirányra nézve következőleg határozott: Az útvonal Rajáról kiindulva, Szen-István, Pest, Csanád, Sükösd, Nádudvar. Császártöltés, Keczel, Halas, Majsa, Jász-Szent-László, Félegyháza, Csongrád, Szentes, Kún-Szent-Márton, Öcsöd, ■ Szent-András, Szarvas, Kondoros, Csaba, Gyula, Gyula-Varsánd, Nagy Péli, Székudvar és Erdőhegyen, keresztül Kis- Jenőnél beszakad a nagyvárad—aradi állami útba. miniszter tehát — Békésvármegye óhaja ellenére, Aradvármegyének saját magyar községei érdekével ellentétes kívánságára— eredeti helyes konczepczióját, i. hogy az állami út végpontja Fekete-Gyarmat intésével Nagy-Zeréndlegyen, őszinte sajnálatunkra elejtette. Az állami útvonal hossza 301 kim. ebből Békésvármegye 91 kilométer útvonal esik, melyhez a vármegye útadó alapjából 145,000 forinttal köteleztetik járulni. A kereskedelmi miniszter az útvonal közigazgatási bejárását elrendelte, a bejárás Szarvason kezdődik április hó 24 én, folytattatik Csabán 25-én, Gyulán 26 án és Gyula-Varsándon '-én. A minisztériumot Abonyi Emil, Landau Gusz- v min. tanácsosok és Hartig Sándor műszaki tanácsos fogják képviselni. Lemondás. Hegedűs Gyula h. megyei írnok, eme állásáról leköszönt. Gyógytár átruházási jog. A belügyminiszter Szent-Andrási patika személyes üzleti jogát Polla- csek Vilmosról Bielik Zoltánra ruházta át. Szabályrendelet jóváhagyás. A belügyminiszter a katonai beszállásolás terhének arányosabb megosztása czéljából kivetendő törvényhatósági pótadó megállapítására vonatkozó szabályrendeletet óváhagyla. Tót-Komi oson olvasó népkör alakult, amely alapszabályait jóváhagyás végett beterjesztette a ármegye utján a belügyminiszterhez. A kereskedelmi miniszter megtagadta a vármegyéhez intézett leiraában, hogy Gerendás és Sopron megálló helyen kitérő és rakodó állomás létesittessék. Eljegyzés- Gróf Bolza Géza szarvasi nagybirtokos eljegyezte a fővárosi előkelő világ egyik leg- ajosabb ifjú hölgyét, Szeniczey Leona kisasszonyt, Szeniczey Ödön országgyűlési képviselő leányát. Csőd. A gyulai kir. törvényszék márczius 15-iki tanácsülésén Mentzer Mór szarvasi kereskedő ellen imondta a csődöt. Csődbiztos: Pallay Jenő. Tömeggondnok : Haviár Gyula. Helyettese: Jantsovits Emil. Igénybejelentés határideje május 3l-ig terjed. Értesítés. A békésmegyei régész- és közmű- velődési társulat folyó hó '26-ára kitűzött fololva- sása s közgyűlése, — tekintettel a nemzeti gyászra — j öbbek által kifejezett kívánsághoz képest elhalasz- atik. Kelt Gyulán, 1894. márczius 24-én. Oláh György, alelnök. Feloszlatott ejylet A belügyminiszter az orosházi általános temetkezési-egyletet, — tekintettel az egylet köréhen történt számos visszaélésre, zsarolásra s alapszabály ellenes cselekedetekre, — a vármegyéhez intézett leiratában feloszlatta, kötelezvén az egyletet, hogy a befizetett járulékokat a tagoknak visszafizesse. Orosháza megszállásának 150 éves jubileumának előkészítésére kiküldött bizottság gyűlést tartott a héten. A bizottság felkérte az összes egyházakat, hogy ápril 22-ikén délelőtt hálaadó isteni iszteletet tartsanak, amelyre meghivatnak az ösz- szes testületek. — Felkéretnek a társulatok, hogy ha népmulatságokat tartanak, aunak jövedelmét a község által majdan meghatározandó jótékony czélra adományozzák, — Felkéretik a békésmegyei gazdasági egylet, hogy az őszszel Orosházán kiállítást tartson. A kiállítás alkalmával fog az új, szép emeletes polgári iskola felavattatni. Ugyanakkor itt fogja a magyarországi ev. gyámintézet megtartani évi ülését. Ugyanakkor nagy népmulatság, lóverseny és banket is lészen. Halálozás. A városnak egyik megérdemelt közbecsülésben álló derék öreg polgára, a polgári kört alapitó régi gárdának egyik oszlopos tagja: Follmann Ferencz halála keltett közrészvétet folyó hó 18-án. Közrészvétet írunk, pedig halálánál nagyobb jogezime volt rá élete utolsó esztendejének, mely a mindnyájunk által szeretett „Fránczi bácsi*-ra a megérdemeletlen kínszenvedés súlyos osztályrésze ■olt, amidőn az életvidor erős férfiú hónapokon ke- esztül önmagának árnya lön, aki alig volt képes mozdúlni, úgy hogy igazán csak az önfeláldozó hitvesi s gyermeki szeretet tartotta fen benne az életet mely hogy nagy szenvedései ulán félbeszakadt szerettei igaz fájdalma, polgártársai őszinte részvéte mellett is valóságos jótétemény, igazi megváltás reá nézve, A mindenki által szeretett, becsült régi polgár temetése kedden délután volt nagy kegyelettel. Legyen a föld könnyű hamvainak, béke poraira, áldás emlékére. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Özvegy Follmann Ferenczné szül. Fikker Klára, gyermekei: Anna, férje Pap Gábor, Francziska, férjé Petik Péter, Ferencz, Klára, férje Ludvig Ferencz, István, neje Muldt Magdolna, János, Károly, neje Repoldt Mária, Lajos, Mária, férje ifj. Balog József, számos unoka és rokonok fájdalomtelt szívvel tudatják | felcjthetlen férj, kedves atya, gondos nagyatya és jó rokon idősb Follmann Ferencinek 1894. évi márczius hó 18-án, hosszú szenvedés után, életenek 72-ik, boldog házasságának 52 ik évében történt gyászos elhunytét. A boldogult hült tetemei mát-*
