Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-21 / 3. szám
S-ik szám. Gryula, 1894. január * r » { Szerkesztőség: ■ Főtér, Dobay János ke- ; reskedése, hova a lap i szellemi részét illető köz- ' lemények intézcndők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN V-A.SÄR1T.A.F. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: üoTosuy Tários. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete,' h jva a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcze 9., Schwur% Gyula Váczi-utcza 11, Eckstein Bernát. fürdö-utcza 4., Haasenstein is Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. I). IV. Hatvani-utcza /., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1, Tenczer Gyula Szerecsen-utcza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-ulcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Mi kellene? Mi kellene? Már t. i. nálunk Gyulán. Hát, kérem, sok minden kellene. Hivságos dolog, de úgy van, hogy nagyon szeretünk intelligentiánkra apellálni, különösen Csabával szemben h ha azután beletekintünk a ca- leidoscopba, mely összetéve mutatja a belé tett gyöngyökből, alakult rosetteket: úgy találjuk, hogy a mienk nem mutat valami nagyon szépet, mert a legszebb szinü gyöngy hiányzik abból, t. i. a társadalmi egyetértés, az összetartás. A democratia hívének vallja magát mindenki, de az érintkezést csupán akkor keressük, ha rászorúlunk egymásra. A gyakorlatban épen olyanok vagyunk, mint a libasereg melyben az öreg gunár a mezőre menet közben váltig hajtogatja: „Együtt tartsunk! Együtt tartsunk!« Mikor azonban a legelőre érnek, ő az első, ki azt kiáltja: »Ki-ki magának !« Kasztokra van osztva az értelmiség, kasztokra a kereskedő', kasztokra az iparos osztály. Akinek többje van Isten kegyelméből, az nem barátkozik a másikkal. Felfogás dolga rámutatni az okokra, amelyek miatt az úgy van. Én, mint az ok-, tatás, a t.anífáfl -j—yol/í«- , P^Yni vetés, az oktatás htanW^1^ ket öBtiüf" A cultura az iskolából sugárzik szét, de a sugarakat felfogó tükrök, a szivek, a családban csiszolódnak simává, kepesekke a fény felfogására és szétszórására. A gyermeki szivek főcsiszolója, világ kezdetétől fogva az anya volt s az ia marad világ vegezeteig. Amikor tehát az erősebb nemnek annyiféle iskolát állít az állam, az egyház, a község de a nőnem tanításáról legfölebb elemi iskolák által gondoskodik: akkor nem nyújt képességét az anyának arra nezve, hogy o gyermekei szivét a mai kornak megfelelő módon csiszolhassa a culturának fényt szoio tükrévé. Arra a kérdésre tehát, mi kellene ne künk első sorban és halaszthatatlanul? nem felelhetek mással felső leányiskola. Valóságos szégyen mint avval, hogy egy városi ránk nézve, hogy ha leányainknnk valamicskével több tudományt akarunk nyújtani, mint amennyit nyernek népiskoláinkban, akkor Csabára, vagy Uram bocsá! Sarkadra kell szorulnunk. Nem akarok vádolni senkit, mert hiszen nincs is kit, de ahol az intelligentiának olyan hatalmas tömege él együtt, mint nálunk és még sem akadt senki,*) aki erélyesen kezébe vette volna a nőnevelés igazán parlagon hagyott ügyét: az, tán mégis több a soknál. Volt alkalmam a csabai polgári leány iskola életébe bele pillantani. Láttam ott a hivatalnokok lánykái mellett a kereskedők, az iparosok, a földmivesck leányait. Ezek a egjobb barátságban élve, a leghasznosabb tudományok összeségét lejecskéikbe véve, szétmennek az élet mezejére. Az iskolában összeszövődött szivek baráti érzelmeit ki nem téphetik az életben elfoglalt állás különféle- ségei soha. így lesznek a képzettebb nők a megalapítói, társadalom egyenrangúságának a democrátia megtestesítői. Azt csak nem vitatja el tőlem senki hogy a képzettebb nő, ÄfcJB ____Jt-l cu ’itura eelögadás'Sra elkészítem s környezetében a tisztultabb fogalmakat, a tisztultabb érzelmeket széthinteni, Bizony, bizony az olvasottság, a társai gási könnyűség még nem a valódi műveltség, A mai kor szépirodalma főleg nem arra való, hogy a szivekben erény magvakat plántáljon, sőt megfordítva. Azok a nők tehát, akik komolyabb tudomány nélkül csupán a mai kor ledér, naturalizmusra hajló vagy valóságosan azt magában foglaló szépirodalmából táplálkoznak, váltha az igazi vallásosságot is nélkülözik: nem állhatnak azon a színvonalon, melyen kellene állniok a jelen díszéül, a jövő alapjául. *) Akadni akadt nagyon is sokszor, aki kezébe vegye, de a jó szándék hajótörést,szenvedett a kivitel nehézségein Egészséges társadalom megalkotására újabb Lukrécziák, újabb Kornéliák kellenek. Ezeket nem a külső máz, az erények össze- sége szüli. De az erény az igazi vallásos szív- bői. az igazán tudományos észből nőhet ki csak, mert ezek létfeltételét képezik. Adjunk tehát leányainknak módot á; igazi vallásosság, az igazi tudományosság elsajátítására. Ezen utóbbiból a legszükségesebbet, az előbbiből a legtöbbet. Lassankint le fognak hull ani a korlátok, melyek a társadalmi egyenlőségnek útját állják; lassankint elsimulnak az árkok, melyek az emberi nem boldogsága felé vezető utat elzárják. A szeretet, vagy ha tetszik, a humanizmus, nemcsak a jótétemények gyakorlásából áll, hanem felebarátainknak magunkhoz való emeléséből is. A mai kor humanisztikus egyletei neu fogják a szegénységet, a bűnt a föld sziliéről eltörölni, még csak enyhíteni sem, mindaddig mig a felebaráti szeretetbeu egyenlővé nem lesz minden ember. Ezt czélozzák a kommunizmus, nihilizmus, szocziálizmus stb. de nem azon a módon, mint azt a vallás mai napig is tanítja s azért mindenek felett jó anyákat kérünk Jó anyák csak képzettebb, csak vallásosabb nők lehetnek. Ilyenek nevelésére magasabb nőnevelő intézetek szükségesek s mivel nálunk botrányos módon hiányzik, egy a legstükségesebb is, tehát azt létesíteni okvetlenül kell. Arról írván, mi kellene? első sorban azt feleim: kell egy jó felső leányiskola. Domonkos János. Szerk. A nagyar honvédség fejlesztése érdekében. [0 császári és apostoli királyi Felsége 1893. évi novíiber hó 29-én Becsben kelt legfelsőbb elhatározással legkegyelmesebben megengedni méltóztatolt, hogáltalában a tiszti létszám szaporítása és egyéb renjzabályok foganatosítása tervbe vétessék, mire néz) a következők rendeltetnek: 2£isó. (Bajz a kalotaszegi népéletböl.) (Vége.) , Éjfélt üt az óra, felriasztja Kisót merengé séböl, az új esztendő első percze, ilyenkor futnak lányok, legények a forráshoz, s a ki először me riti meg korsóját, azé az „aranyos víz“ s az bol lesz az évben. Gyorsan fut Kisó korsójával. Hátha ö lesz az első ? Hátha boldog lesz az új évben ?... Még csend van a f orrásnál, Kisó az első, Örömtől ragyogó arczczal meríti meg a korsót aztán óvatosan beállítja a puha, vastaghóba, útszéli bokrokról tövises ágat tép, melylyel be rakja a forrást, hogy ezáltal — mint szokásban I van — tudtára adja az utána jövőnek : elkésett,! elvitték az aranyos vizet. — Hej I ki az a nagyon serény? Ki volt frisebb nálamnál? — kiált messziről egy nyalka legény a tövisező Kisónak. Összerezzenve ismeri meg az erőteljes kiál* tásban a Bandi hangját s csak mikor egész közel jön, feleli félénken: — Én vagyok Bandi .... — No ha te vagy, hát jó éjszakát. — Ne siess Bandi, minek kezded haraggal az új esztendőt P... — Hát’ nem kezdek én ná’ se igy, se úgy, a kivel végeztem mindörökre. — Ne úgy Bandi —.«».ól Kisó — vergődő szívének hangos, erős dobogásától "Bsr bírva ki ejteni az ajkára toluló szavakat — hallgass meg, Nagy a sürgés, forgás Kisóéknál. De kész ne haragudj rám... hisz’ én nem vagyok hibás, vaitnindjárt minden, csak a gyöngyös pártát hiszen én téged ! .. kelmég egyszer utóljára, a Kisó simára fésült — Hadd el, — vágja ketté Kisó szavait fétgs, fekete hajára tenni s mellé’ a fehér, szép Bandi — ok nélkül való az a sok beszéd, téged csifcős menyasszonykoszorut lvisz az a nagy gazda legény, a ki különb is A fonott, pirosra sült koszorú-kalácsokon te néked nálamnál, gazdagabb is; én is lelek m@t szán alt a násznagyasszony díszítő kezei még a faluba náladnál hívebbet, igazabbat. ötB helyen is csillog rajta az aranyfüst, a pi Hátha nem megyek el, hátha itt maradok? rojejtős csíkos szőttes kendők nem rég kerül— Máj’ megválik". Addig pedig nem csalogat egy fehér nép se.’ > | , , , , ... ,,,,,, . , — Instálom ide, násznagy uratmék! Tűzzél Aztán fütyorészve, gyors léptekkel hagyja ei I . . T , T-T , 1 ' is * . , , kákra ezt a szép két kalácsot. így na I UgyelKisót, kinek nagy, bánatos barna szemei soka . I „ ’ ... , iei> össze ne törjek, míg haza nem hozzák a néznek ulana; látta, mint csapkodja fel botjával . __, ,, . , , , , 1 1 ’ , , * 1 , v ,, tel ómból a menyasszonyt, aztán egészséggel az útat vastagon takaró hayat, mely a hold *szák tiszta suearai által megezüstözve, apró, csillámló L _ . ,, . K , „ ,s ’ ’ A menyasszony piros varrottas vállfős inge gyöngyökként hull vissza. - Hallja, am.nt az g | ránczra szedett, sza, , u fehér egymással versenyezve rohanó lanyseregnek üres (szoknya) jó| imk a csüngös koszoru korsóját mutatja, kiáltja : ézélef szalagos párta. Csak olyan halvány ne hék le az esztovátáról (szövő szék), vadonnat u)l — Itt az aranyos víz, elkéstetek 1 S Alig lehetett hallani, olyan lassan mondta azok duzzogva fordulnak vissza. Látja, mint sze- e!ét. gődik a szőke Pendzsihez, kit jókedvű beszéd Milyen szomorún járja a ropogós csárdást, közt kisér haza s azt is látja, hogy térnek be vőlegény ugyan megczifrázza, nem aka együtt a faragott utcza ajtón, melynek —■ írás- kilni sápadt arcza. tudóságára büszke készitöjí— nagy iromba be- Még haloványabb lesz, mikor leveszik fejé tükk'-l véste rá: „Készült 1889-ik esztendőben-“ f],-pártát, a koszorút s készülődnek, pakolnak A féltékenység marczangoló fájdalma egy alulásra pillanat alatt hatalmába keríti eszét, szívét, egész Nem, azt ne, csak ide ebbe az olajos készlényét. kte _ Most már csak jöjjön el az a legény. Hát frdába mind letörne a gyöngy a pártáról, ez ért vesz olyan könnyen Bandi?... Pend2siért? i?yürődne a fehér koszoru, haddja csak kint No hát „utána megyek'1 annak a legénynek. csak azért is... Aztán lassú vontatott léptekkel indúl haza Jan y ám I Négy szép fehérre takarított, bojtos szarvú (.ős ökör huzza a vőlegény szekerét. Felte- [a. tulipántos ládát s a Kisó egyéb holmiját. ik 1. A honvéd kerületi parancsnokságnál egy be osztott tábornok és még egy helyi alkalmazású tiszt rendBzeresittetik. A szolgálati utasítás a beosztott tábornok részére külön lesz kiadva. A helyi alkalmazású tiszt, ki elvileg az elnöki tató, tárgy és számmutató, valamint az elnöki irattár vezetésére alkalmazandó, a kerületi parancsnokság törzs állományában lesz vezetendő. A beosztott tábori helyek közül 1894-ben egy, a helyi alkalmazású tiszti helyek ellenben mind be lesznek töltve. 2. A honvéd gyalogságnál a törzs és főtisztek létszáma a következő mérvben emeltetik: a) A honvéd gyalog ezrcdcK mindegyikénél még két-két törzstiszt rendszeresittetik, kik az ezred parancsnok mellé közigazgatási és kiképzési ügyekben segédközegekként osztatnak be, mozgósítás esetén pedig uj alakulásoknál való alkalmazásra lesz- Lek hivatva. h) Minden honvéd gyalog ezred létszáma két századossal felemeltetik, kik mint század parancsnokok alkalmazandók. c) Minden gyalog századnál eleinte egy 2 ik és fokozatosan egy 3 ik alantos tiszt rendszeresittetik. d) Valamennyi honvéd gyalog ezred törzsénél még egy hadnagy kezelőtiBzt rendszeresittetik, ki a szolgálati szabályzat 111. rész 403-dik pontjában körülírt teeudők elvégzésére lesz hivatva. Ezen hely betöltésével az 1892. évi 6252/eln. számú rendelet 7-ik pontjával időlegesen rendszere- já'nűur"no '1 -vei -1oVawrra 1 rk“mineTTOgva^eYek hz illeték szabályzat 3-ik §-ában megállapított lótnpille- ték élvezetébe lépnek. 3. A honvéd hitszár ezredek pótló járulékát ezredenként és évenként 1894. évtől kezdve időlegesen 25 lóval felemelem ; ezen lovak mindkét pótló sor- ványra és a századokra aránylagosan felosztva lesznek kiidomitandók és a vállalkozóknak kiadandók. A többi a honvéd lovasságot érintő változás a kiadandó uj szervi határozványokkal lesz közzétéve. 4. A honvéd orvosi tisztikar állománya a következő évek folyamán 6 törzsorvossal, 10 I-ső és 8 II od osztályú ezredorvossal felemeltetik, ellenben 10 főorvosi helylyel leszállittatik. A 2. pótban a), b) és c) alatt, valamint a 3. pontban a lovasság uj szervezéséből kifolyó, mint nemkülönben a 4 pontban említett létszám felemelések a törvényhozás által rendkelkezésre bocsáj- tandó költségek mérvéhez képest, a következő évek folyamán foganatosittatnak, mig ellenben a 2. pont d) alatt rendszeresitett kezelő tiszti helyek 1894 ben mind betöltetnek. A kalotaszegi nép festői viseletű vidám csoportja kiséri az uj párt, a czigányok dermedt újakkal is, jókedvvel reszelik a húrokat, dalolva tánczol „a csinált utón“ a vidám lakodalmi sereg. Csak a menyasszony olyan szomorú . j . Szürkülni kezd, mire a harmadik faluba érnek, a vőlegényes házhoz. Itt újra kezdődik a dinom-dánom, a vőlegény itt már házigazda, ezer apró tenni való szólítja el szomorú, szótalan menyasszonya mellől, ügyeskedni kell a vendégek körül. Kisó még le sem tette karjairól a koszorút rejtő keszkenőt, nézi a legényeket, lányokat, a mint jókedvükben kurjongatva járják a frisset. Nézi olyan merőn, mintha sohse látta volna, milyen szépen repül tánczközben a lányok hajából s gyöngyeiről lecsüngő, tarka, szines szalagcsomó, — mintha most látná először, milyen szépen áll a szedett ránczu, felhajtott bagazián, (szoknya, melyet mindig felhajtva hordanak), — a milyet pedig 6 is visel, — a tenyérnyi, piros posztószegély; le nem veszi szemét róla, — rajta van mindig. S az esze? ... a szive? Az otthon, elhagyott kis falujában. Ott, a hol Bandi van, a hol nemsokára mennek a fonóba . . . Bandi is majd oda ül Pendzsi mellé . . . Lázas pir gyűl ki arczán. Milyen jó lenne ott lenni. Ott lesz. Mind jobban beleéli magát a gondolatba, hogy nem tud, nem élhet oly messze Banditól. Vissza-vissza hozzá, ez lelkének erős “S egyetlen vágya. * * * — Hol a menyasszony? — Talán az első házba? — Talán a pitarba ? — Vagy az udvaron ?
