Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-11 / 10. szám
A keleti körutazás programmja. A Dr. Propper János akadémiai igazgató által szervezett keleti körutazás iránti érdeklődés úgy a fővárosi művészi és képviselői körökben, mint a vidéki intelligenczia körében oly élénk érdeklődésre talált, bogy az uti- programm jelentékenyen megbővittetett a következő- képen. A körutazás Budapesten veendi kezdetét. 1894 évi márczius 19-én indulnak még pedig különvonat- tal Pragerhof, Laibachon át Triesztbe Trieszt, Zara, Raguza, Cattaro, Korfusziget, Patrasson keresztül márczius 25-én érkezik a társaság a Lloyd hajózáái társaság külön első osztályú gőzösén Athénbe, hol ünnepélyes fogadtatásban részesül a társaság a ha tóság részéről. Márczius 28-án érnek el gőzhajón Konstantinápolyba, hol a társaság 5 napig időzik, illetve kirándulást tesz az édes vizekhez, Kisázsiába- stb. megtekinti Konstantinápoly érdekességeit, mű emlékeit. Konstantinápolyból a Szulina kikötő érin tésével Galaczig illetve Brailáig megy a társaság külön hajón s azontúl vasúton folytatja útját Brassó Kolozsváron át ápril 6-án. — Az utazásban részt vevő urak és hölgyek összes költségei beleértve a vasúti és hajószállitás dijait, az összes elszállásolást s teljes élelmezést és ellátást, és kalauzolást: ősz szesen 270 írtban állapíttatott meg, amely összeg épen felét képezi a nyerészkedésre illetve üzleti haszonra dolgozó vasúti jegyirodák árösszegének. — Az élelmezés és elszállásolás úgy a hajón, mint a vasutakon rangkülönbség nélkül az első osztálynak megfelelőleg van biztosítva. E kirándulásban részt venni óhajtó urak és hölgyek tájékoztató program mot Dr. Propper János kereskedelmi akadémiai igazgatótól kaphatnak Nagyváradon. günk hasznára irányuló czeu áldozatkész törekvésének előmozdítására a tisztelt gazda közönség közre működni szives leend. A) Lovak. I. Három éven felüli tenyészmének. Első dij ezüst érem, második dij bronz érem, harmadik d-j 5 korona. II. Három éven alóli méncsikók. Első dij 3 drb arany, második dij 2 drb arany, harmadik dij 1 drb. arany. III. Négy éven felüli tenyészkanczák. Első dij ezüst érem, második dij bronz érem, harmadik dij 5 korona. IV. Négy éven alóli knnczák. Első dij 3 drb ' arany, második dij 2 drb arany, harmadik dij 1 drb arany. B) Szarvasmarhák. ! a) Magyar fajnál. I. Két és fél éven felüli tenyészbikák. Első í dij ezüst érem, második dij bronz érem, harmadik j dij 10 korona. IF. Két és fél éven aluli bikaborjuk. Első dij , 10 korona, második dij 4 korona, harmadik dij 3 I korona. III. Négy éven felüli teheneknél. Első dij i ezüst érem, második dij bronz érem, harmadik dij f 10 korona. IV. Négy éven aluli üszőknél. Első dij 10 ko- ; róna, második dij 5 korona, harmadik dij 3 korona b) Nyugati fajnál. V. Egy és fél éven felüli tenyészbikák. Első dij ezüst érem, második dij bronz érem, harmadik dij 10 korona, VI. Egy és fél éven aluli bikuborjuk. Első dij 10 korona, második dij 5 korona, harmadik . dij 3 korona. VII. Három éven felüli teheneknél. Első dij ezüst érem, második dij bronz érem, harmadik dij 10 korona VIII. Három éven aluli üszőknél. Első dij 10 korona, második dij 5 korona, harmadik dij 3 korona. c) Keresztezetteknél. I IX. Két éven felüli tenyészbikák, Első dl 3 bronz érem, második dij 8 korona, harmadik dij 4 korona. X. Két éven aluli bikaborjuk. Első dij 6 ko- , róna, második dij 4 korona, harmadik dij 2 korona XI. Három éven felüli teheneknél. Első dij bronz érem, második dij 8 korona, harmadik dit 4 korona. XII. Három éven aluli üszőknél. Első dij ( korona, második dij 4 korona, harmadik dij 2 kor II Úgy az A), mint a B) pont alatt felsorolt di jakon túl díszoklevelek osztatnak ki. It C) Sertések. a) Tiszta magyar fajoknál: a I. Egy és fél éven felüli tenyészkanoknál. Elsi d dij ezüst érem, második dij bronz érem, harmadil e dij 5 korona. a II. Egy és fél éven aluli kansüldőknél. Elsi g dij 10 korona, második dij G korona, harmadik di a 4 korona. III. Két éven felüli lenyészkoczáknál. Első di J ezüst érem, második dij bronz érem, harmadik di R 5 korona. , IV. Két éven aluli koczasüldőknél. Első di ^10 korona, második dij 6 korona, harmadik dij - korona. 1 b) Tiszta külföldi fajoknál. 2 V. Egy éven felüli kanoknál. Első dij ezüs r. érem, második dij bronz érem, harmadik dij 5 kői I? VI. Egy éven aluli kansüldőknél. Első dij li ti korona, második dij 6 korona, harmadik dij 4 kői VII. Egy és fél éven felüli tcnyészkoczáknál [~ Első dij ezüst érem, második dij bronz érem, har madik dij 5 korona. Vili. Egy és fél éven aluli kocza süldőkné Első dij 10 korona, második dij 6 korona, harma dik dij 4 korona. c) Keresztezett fajoknál. IX. Egy és fél éven felüli tenyészkanokná Első dij bronzérem, második dij 10 korona, harma dik dij 5 korona. X Egy és fél éven aluli kansüldőknél. Els . dij 8 korona, második dij 5 korona, harmadik di J' 2 korona. XI. Két éven felüli tenyészkoczáknál. Első di | bronz érem, második dij 10 korona, harmadik d es 5 korona. ’,e XU. Két éven felüli koczasüldőknél. Első di ■* 8 korona, második dij 5 korona, harmadik dfj 2 kői Ezen C) pont alatt felsorolt dijakon túl disz oklevelek osztatnak ki. k D) Kisebb gazdasági eszközök és gépek. 1- 1. Sorbavető gépek. >b Első dij ezüst érem, második dij bronz éren; 3- elismerő díszoklevelek. II. Egyes és több vasú ekék. Első dij ezüst érem, második dij bronz éren elismerő díszoklevelek. E) Gazdasági eszközök. ,y 100 korona a jury belátása szerint fel* é g szétosztva; elismerő díszoklevelek, n F) Gazdasági és házi ipar. a Első dij ezüst érem; koronák — a jury belá e tása szerint fel- és szétosztva ; elismerő díszoklevelek iINyersselyem Bastruhákra alkalmas kelméket öl- tönyönként 9 ft 50 krórt és jobb fajtájúnkat is — valamint fekete, fehér és színes selyjemkelméket méterenként 45 krtól II ft 65 krig — sima, koczkázott, csíkozott, mintázott és damaszolt stb. minőségben (mintegy 240 fajtában és 2000 különböző szín 8 árnyalatban) szállít; posta- bér és vámmentesen a privátmegrendelők lakására Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svajczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 6 kros bélyeg ragasztandó. 63. 1—4. Szilárd Ferencz teljesen újonnan felszerelt lús választékú raktárát ajánljuk a nagyközönsé igyelmébe. Felhívjuk az olvasó közönség figyelmét a Ro enthal-testvérek utódai csabai áruházának hirdet nényére. — Ez üzlet az egész környékben egyedi; dl, s mindenkor dúsan van felszerelve. . Az ipari műszavak összegyűjtése érdekében rszágos mozgalmat indított az „Iparügyek“ czimű r.aklap az iparosok éá ipartestületek körében. Köz- ídomású ugyanis, hogy az egyes iparágakban hasz- ált műszerek, szerszámok, eszközök, mesterfogások s műtétek rendszerint nem magyar szavakkal, haem elrontott idegen kifejezésekkel neveztetnek meg, őt ami szókészletünk egyes szótárainkban le van akva, az vajmi kevés, de az is jobbadán az ön- :ényes alkotásnak köszöni létét. Régi okirataink is czéhszabályaink tanúbizonyságot tesznek arról, logy a régi időben a magyar iparos magyar kite- ezéseket használt mestersége műszavai gyanánt, tizeket a fennmaradt regi és az újabb alkotásu izavaknt összegyűjteni, megrostálni és összeállítani i czél, hogy ekként az ezredéves kiállításon az pari műszavak gyűjteménye vagy egy iparos íuű- izótár bemutattassók. A mozgalmat Erecskay János i tu* kir. szabadalmi levéltár főnöke és kiváló ipar- Igyi szakíró indította meg, kit egy évtizeddel ezelőtt íz akadémia a mesterszavak gyűjtésével már megbízott; de az akkori törekvések az iparosság szervezetlensége miatt sikerre nem vezettek, holott most íz ipartestületek közreműködése mellett a kedvező eredmény biztosra vehető. Dr. Horváth, János szerkesztő az „Iparügyek“ márczius 1-én megjelent számában lelkes felhívást intéz az ipari műszavak gyűjtése tárgyában a hazai iparosokhoz és ipartestületekhez és kijelenti, hogy az összegyűjtött ipari műszuvakat a gyűjtő neve alatt kellőleg megrostálva, lapjában közzé fogja tenni. Az „Iflüsági Lapok" és „Leányvilág“ szerkesz tősége (Budapest. Népszinház-utcza 24. szám), > következő czélt tűzte ki lapja prograinmjául: Czé lünk: fejleszteni az ifjúság értelmét, nemes lélek emelő olvasmányokkal hatni kedélyvilágára és mű vélni szivét, gondolkozását, amint ezt a mellékel mutatványszám bizonyítja. Nem öltjük magunkra sí komoly oktató szerepét. Derült, játszi mezben az adjuk lapunkban, amit a művelt, magyar ifjúság nak tudnia múlhatlannl szükséges, és ily módot mulattatva a serdülő gyermeket, elejet vesszük hogy ne kutasson zsenge leikéhez méltatlan olvas mányok után. Czélutik nemes és hasznos, azér teljes bizalommal tordulunk a t. közönséghez kegye pártfogásáért az „Ifjúsági Lapok" és „Loányvilág számárai Tábori Rúberlné; a „Leányvilág1 szer kesztője. Törvényszéki csarnok. A magyar végrehajtás A szarvasi tanyákon a múlt évben Hanyecz T. András és fiánál Istvánnál, Terrai László bir. végrehajtó, egy ügyvédsegéddel, Glasner Adolffal végrehajtást akartak foganatosítani, s midőn jövetelük czólját előadták, az öreg Hanyecz dühösen felugrott s káromkodva e szavakkal futott ki a tanyai szobából : „Majd adok én neked halált cs nem végrehajtást!" Erre sértettek amint vádlottat visszajönni hallották, a szoba ajtaját belőlről nyomni kezdették, az öreg Hanyecz azonban az ajtót ütve, azt kiáltotta a bent levő öreg anyókájának, hogy eressze be, „le lövöm, agyonütöm őket!- — természetesen a bitangolás, legazemberezés s egyéb czimzetes szavak nem hiányoztak. Időközben István fia is vasvillával oda érkezett, ki szintén rémes fenyegetésekkel, agyonütéssel biztatgatta a sértetteket. A végrehajtó és ügyvéd nagy nehezen a kelepczéből ép bőrrle kimenekültek ugyan, de a végrehajtás foganatosi tása meghiúsult. A törvény ellen szegülök 2—2 évi börtönre s 5 évi hivatal vesztésre Ítéltettek Ügyész mindkettő ellenében s a fiatal Hanyecz felebbeztek, mig az öreg konokul megnyugodott mondván, nem bánja Ita felakasztják is. Érdekes itt is megjegyezni, hogy az öreg Hanyecz a végtár- gyalás folyama alatt oly daczosan és sértően vi selte magát, a miért fegyelmileg nyomban 24 órai elzárással lett megbüntetve, mit azonnal nyugodtan — lecsücsült. ZEH özg'azdaság'. Fel hi vas kiállításra. A bókésmegyei gazdasági egylet hivatásának megfelelőleg a mezei gazdaság miuden ágának fej - lejtését, okszerű kezelését s egyátalán tökéletesítését szem előtt tartván, f. évi április hó 29. és 30. nap jain ló, szarvasmarha, termény, kisebb gazd. gépek és eszközök, továbbá M.-Beróny községével egyetértve házi és gazd. ipari czikkekből kiállítást rendez Mező Berényben. A kiállítás fontossága és hasznos volta köz- gazdasági tekintetekből elvilázhatlan, mert ezek által kisebb gazdáink — kik inkább helyhez kötvék _ a gyakorlat és szemlélődés által, a jó és czélszerü gazdasági gépeket és eszközöket leginkább felismerheti s igényeihez képest beszerezheti. Figyelemre méltó dolog ez már csak azért is, mert a gaz- dászat tökélyesbitésére a czélszerü és hasznos gazdasági gépek fontos tényezőkül tekinthetek. De a kiállítások állattenyésztési és növénytermelési tekintetekből is fontosak, mert alkalmat nyújtanak a gazdaközönségnek egyrészt arra, hogy állattenyésztésének netaláni hibáit felismerhesse s azt a másokéval összehasonlíthassa; de alkalma van másrészről arra is, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a gazdasági növény és gabona termelés s felismerve a jobbat, a czélszerübb és jövedelmezőbbet, azt saját gazdaságában meghonosíthatván, jövedelmét fokozhassa. Az alábbi programmból tájékozást szerezhet a t. gazda közönség a kiállítás részleteiről s a kiosztandó dijak és kitüntetések minő- és mennyiségéről 8 csak azt tartjuk még szükségesnek feljegyezni, hogy takarmányról az illető kiállító tartozik gondoskodni s a kiállítandó lábas jószágnak ápril 28-án már a kiállítás helyén kell lenni. A kiállítandó tárgyak bejelentésére ápril hó 1 -je tűzetik ki határidőül azért, hogy a bejelentett jószág és egyéb tárgyak és eszközök elhelyezése iránt tájékozhassa magát a végrehajtó bizottság. Azon reményben van a gazd. egylet, hogy mezőgazdaságunk emelésére, Békésvármegye gazdasági haladásának elősegítésére s gazda közönséIrodalom. „Az 1848—49-iki magyar szabadságharcz tör ténete“ czimü munkából most jelent meg a 4 1 füzet. Grracza György e füzetben az utolsó pozsony országgyűlés működését Írja le, élénk színekkel ecsetelvén azt a szívós küzdelmet, amelyet az utolsó rendi országgyűlés liberális ellenzéke, óién Baltyány Lajos gróffal és Kossuth Lajossal, az alkotmány reformok érdekében kifejtett. E küzdelmek kereté ben a szerző V. Ferdinánd, Kossuth L és István főherczeg nádor tömör életrajzát adja elő. — A sz veget ezúttal is érdekesnél érdekesebb képek illüsz trálják, melyek, mint az eddigiek is, inind egykor rajzok után készültek. — Az első István főberczeg HIRDETÉSEK. Meghívás. A békésmegyei takarékpénztári egyesület 1894 lévi márczius hó 17-én, délelőtt 10 órakor Gyulán, saját helyiségében tartandja rendes évi közgyűlését, Imelyre a t részvényesek ezennel tisztelettel meg- I hivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Igazgatósági jelentés. 2. Felügyelő bizottsági jelentés. 3. A tiszta haszon iránti intézkedés. 4. Az alapszabályok 5. és 25. §-ainak módo- jsitáaa. 5. Az alapszabályok 15. §-án alapuló netaláni I indítványok. 6. Öt tagból álló igazgatóság választása 3 évre. 7. Halálozás folytán megürült egy felügyelő I bizottsági tag választásai 1 évre. Keit Gyulán, 1894. évi márczius 1-én. 62 1—1. Gróf Almásy Dénes, elnök. Eladó birtok. A városhoz 10 pereznyi távolságra következő birtoktestek eladók, külön és együttvéve: 36 hold szántóföld; 3 járandó; IQ fertály föld. után való rétllletmény. Értekezhetni Dr. FRANKÓ LÁSZLÓ gyulai ügyvéddel. 67 í—8 Szabadalmazott |Filloxera- és Peronospora Irtó szer. írszágos kőrútjából mutat be egy jelenotot, a má- oaik gróf Széchenyi István egy régi arczképóuek 0 eproductioja; ezt egy, a bécsi forradalom idején * negjelent allegorikus kép követi, melyen mint „a ti eSnagyobb ember“ Kossaih, mint „a legkisebb n stnber* V. Ferdin&nd császár van feltüntetve. Kö é 'étkeznek Kossuth Lajos monoki szülőháza, a n a lyai templom, melyben Kossuthot megkeresztel s ok, Kossuth neje, gyermekei. Batihyány és Kossuth, r iJtván fóherczeg és végül egy, 1349 iki Andrássy k danától rajzolt liumorisztikus rajz, a mely — vala lé nint a füzet több más rajza is — uiég eddig sehol,|| ‘oprodukálva nem volt. — A Orncza-féle munka, j nely a mint halljuk, már eddig is szinte páratlan 1 könyvárusi sikert ért el, megrendelhető a szabad-le lágharcz története kiadóhivatalábau Lampel Róbert t (Wodianer F. és Fiai) könyvkiadóhivatalában, (Buda- i pest, Andrássy-ut 21) A kiadóhivatal azon újítást le is léptette életbe, hogy egy havi (2 füzetre 60 kr - ( val) előfizetéseket is elfogad. Előfizetési ára egy i negyed évre 6 füzet 1 frt 80 kr, egy-egy füzet ára i 30 kr. Gyűjtőknek 7 példány után 1 tiszteletpáldány, I vagy ennek bolti ára jár. Szabolcska Mihálynak, az újabb magyar lyra i ezen egyik leghivatottabb művelőjének „Hangulatok" < czimü költeménykötete a napokban hagyta el a sajtót. A „Grand Kafé" és a „Salczburgi csapszók«-1 ben czimü, lapunkban közölt gyönyörű költemények h íróját azt hiszszük nem szükséges olvasóinknak figyelmébe hosszasan ajánlgatni. A Franki in-társulat nyomdája által díszesen kiállított mű ára 3 korona. Megrendelhető a szerzőnél Szász Régen. A gazdának legnagyobb szüksége van haszon- állatjaira. Ennek természetes következménye, hogy már saját érdekében is azokat jó kondiczióhan kell tartania, megbetegedés eseteiben gyógykezeltetnie es minél hamarabb hasznavehetővé tenni. De száin-l tálán esetben lehetetlen a távol lakó állatorvos ta nácsát idejekorán kikérni s akkor a gazda kitűnő hasznát veheti egy oly állatorvosi tanácsadónak,! mint a minő a Bornemissza Zoltán által irt „Állat-] gyógyászat“ czimü munka, melynek II. kiadása már legközelebb fog megjelenni. Ezen kiváló munka a legnagyobb elterjedtségnek örvond azért, mert benne nemcsak a képzett állatorvos, de a praktikus gazda tanácsát is fölleli mindenki. Ezenkivül a belsőleg adandó gyógyszerek adagja és adagolási módja, valamint ideje mindenütt világosan és érthetően van kifejezve. A Bornemissza Zoltán „Állatgyógyászatá“- nak egyetlen gazdánál sem volna szabad hiányozni, már azért sem, mert az ára, mely 254 oldalnyi tér jedelme daczára csak 1 frt 20 krra van szabva, olyan, hogy miuden rendű és rangú gazda meg szerezheti azt. A most megjelenő második kiadás legjobban igazolja a munka kitűnő voltát, mely Lévai Mór könyvnyomdász kiadásában Ungvárt fog megjelenni, hol 1 frt 20 krért és 10 kr. bélyeg be küldése ellen kapható. „Isten veled!“ a czime az új regénynek, melynek közlése a „Regény Szalon“ (legújabb 6 ik) számában ép most kezdődik és mely ismét a jó Ízlést dicséri, melyet Zempléni P. Gyula, a kiválóan szép és érdekes folyóirat szerkesztője tanúsít, amikor a világirodalom óriási anyaghalmazából mindig a legjobb, legszebb és legérdekesebb müveket válogatja össze a „Regény Szalon" olvasóinak igazi gyönyörűségére. — Hat jókora kötettel ér fel az az olvas mány, mit e folyóirat eddigi 6 számában nyújtott, és hogy milyenek a közleményei, arról az eddig megjelent füzetek rövid tartalomkivonata nyújtja a legékesebben szóló bizonyítványt. — Az evangelista- nő. A tékozló, Szerelemből, czimek alatt három nagy szabású regény. Nem vágyunk a csillagokra, Mahmud baba, Lakodalmunk napja, A dajka, Egy pillangó regénye, Tik-tak, tik-tak, czimek alatt hat, szebbnél szebb novella. — Janka regénye, Anya hol van, Orzsi és én, Don Juan megváltása, Nem egy álom, Ha tudnád . . ., Egyetlenem . . ., Húsz év múlva, 1 Áldomás, Dal, Legszentebb törekvésem, Három testvér czim alatt 12 olyan nagyszabású költeményt, milyent évek hosszú sora alatt sem közölt egyetlen folyóirat sem. A »Regény Szalon«-nak ott kellene lennie minden művelt ember asztalán, mert ez a folyóirat tűzte ki czéljául azt, hogy a világiroda- . lomnak legjelesebb termékeit ülteti át hazánk nyelvére, — mert hiszen az idegen irodalmi műveket csak igen kevesen olvashatják az eredeti nyelveken. A Regény Szalon kiállítása is olyan, hogy kellemes 1 látvány a szemnek, színes borítékja igazán művé ' szies munka. — Az újonnan belépő előfizetők az összes füzeteket mindig megkaphatják és a kiadó i hivatal (Budapesten VIII.. Népszinház-utcza 26.) j szívesen küld mutatványszámokat.. — A „Regény Szalon“ e'őfizetési ára negyedévenkint (6 füzetrej j 2 forint. „Pénz és Föld" czimmel vettünk egy Budapesten megjelenő, Magyarország jelzálog- és föld- birtokf'orgalmánuk érdekeit képviselő új szaklapot, molynek első mutatványszáma közjegyzőileg kon statált 65,000 példányban jelent meg. A kiváló gonddal szerkesztett szaklap bő és változatos tartalmából kiemeljük a következő csikkeket: „Beköszöntő"; „Mátyás király, mint szántó"; „Föld ét Hitel", irta dr. Dobránszky Péter; a „Királyhágón i túli országrész (Erdély) birtokviszonyai; „Valuta szabályozás* sat. Állandó rovatok : Törvényhozás Lapszemle, Törvénykezés és Közigazgatás, Szakirodalom, Közgazdaság, Hitel és Pénzügyek, Vasúti ügyek sat. A lap felelős szerkesztője : dr. Báttaszék\ Lajos. A lap négy pályadijat tűzött ki, összesen 50C ezüst korona értékben, mely összeget a beküldendő 1 pályaművek raegbirálásáig, Steinbach István buda pesti kir. közjegyzőnél helyezett letétbe. Előfizetési dija a lapnak egy évre 3 frt, fél évre 2 frt. Meg jelenik minden hó 1., 10. és 20. napján. A lap előfizetői Magyarország térképét, az egyes megyék termelési ágait hitelesen és remekül kitüntetve, hátlapján Magyarország eladó birtokaival, díjmenteset, kapják. Az előfizetési dij a kiadó-hivatalhoz czim zendő, váczi-körút 39. sz alá. Világnapló ! É-dekes vállalat élére állott is mát a „Telefon Hírmondó" szerkesztője J. Viráp Béla budapesti hírlapíró. „Világnapló“ czimen oly hetilap jelenik meg szerkesztésében február hí elején, mely eddig páratlanul áll a maga nemé ben. A hirek lexikonja lesz ez, vagyis hetenkin összegyűjti a hét folyamán a világsajtóban meg jelent összes érdekes híreket és czikkeket. A rend kivül érdekesnek Ígérkező hetilap előfizetési ári egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 5( kr. A pénz a „Világnapié" kiadó-hivatalának kül i dendő: Budapest, IX., Rákos-utcza 2. Az új vál ■ lálatot melegen ajánlhatjuk olvasóink figyelmébe, Hazánk kitűnő termő földjében a szőlőtenyé- szet az idén is dús tenyészetnek fog indulni; az utóbbi években azonban a Filloxera vastatrix és Peronospora viticola által vidékünk is a fokozatos tönkrejuiás szélén áll. Az évek óta folyó tapasztalatok alatt minden kísérlet meg lett téve ezen ártalmas rovarok kipusz- bitására, de eredményteleuül, minden eszköz fel lett használva, de részint siker nélkül, részint igen kevés sikerrel. Hosszas tanulmány és fáradozásom után sikerült oly irtó szert feltalálni, a mely úgy a Filloxera vastatrix, mint a Peronospora viticola terjedése ellen biztos óvszerül szolgál és azokat megsemmisítő képességgel bir. Ezen kitűnő és sikeres hatású irtószert minden szőlősgazdának melegen figyelmébe ajánlom azon felvilágosítással, hogy e szer a nagymélt föld- mivelésügyi miniszter által kizárólagosan szabadalmazva van és általa jónak és hasznosnak találtatott. Egy adag ára, mely 100 tőkére elegendő, 2 frt használati utasítással együtt. Tisztelettel: Grünbaum Mihály, 66. 1—1. tulajdonos és feltaláló. Kizárólagos főraktár Bókésmegyében: Grünbaum Ármin füszerüzletében Gyulán.
