Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-12-16 / 50. szám
50-ik szám. Gyula, 1894. deczember 16-án. XIII. (XXVI.) évfolyam. * nt Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 1 50 » Évnegyedre .1 » 25 > Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati iietilap. MEGJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: 3Do"ba.3T János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, j Dobay János könyvárus ,i üzlete, hova a hirdetések 1; és nyilt-téri közlemények •; küldendők. j; Hirdetések >s szabott áron fogadtatnak 11 el Gyulán, ’! a kiadó hivatalban. '' Nyilt-tér sora 10 kr. \ Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdő-utcza 4., Uaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza 1., Beuter ügynökség és a Megy. Távir. Iroda Granátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Emlékezzünk régiekről. — Gyulavárosa kétszázados emlékünnep napja. — Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket; A lelkes eljár ősei sirlakához, S gyújt régi fénynél uj szövétneket. Garay. 1895. évi január 12-én lesz kétszáz esztendeje, hogy Gyulavára a törököktől megelőző hosszas értekezés után visszafoglaltatott és 128 évi török hódoltság után ismét a nemzet kezébe került. Gyulavára eleste 1566. szeptember 2-án történt s a vár elestóvel megszűnt Békésvármegye is; legalább 128 éves időköz alatt e vármegyéről emlékezet téve nincsen. Állandó török végvár volt s a törököknek stratégiailag fontos hely, hogy állandóan megszállva tartsák s még a velük jó viszonyban levő erdélyi fejedelmeknek se bocsássák át. 1566. szeptember 2-ának három százados évfordulóját sem Gyula városa, mint erkölcsi testület, sem annak polgárai nem ünnepelték meg; csak Gyula városa fia és történésze id. Mogyoróssy János emlékezett meg róla annyiban, hogy. a rom. kath. nagytemplomban gyász isteni tisztelet tartására kérte fel az akkori plébánost Neumann József apátot; a gyász-isteni tisztelet emléke az utókornak egy egyszerű fekete papiron ívrétre ezüst betűvel nyomott emléklap, amelynek egy példánya talán a békésmegyei múzeumban, egy példánya pedig a városháza valamelyik szobájában keretben ma is feltalálható. Az akkori három százados gyásznak ez az egyedüli emléke. Az öreg krónikás ma már nincs köztünk, nincs aki lelkesedjék a múlton, nincs aki azért lelkesítsen bennünket. ő is elhagyta a végzet törvénye szerint az általa hőn szeretett szülőföldet; sirlaka fölött csak kegyeletünk virraszt. A szeptemberi vármegyei őszi közgyűlésen a békósvármegyei régészeti egyesület felvetette az indítványt, ezen Bókésvármegye T ÁBCZ A. Álmatlan éjszakák. A kis terem káprázatos fényében hallgatja a vihar éles sikongásiat s csak olyankor ébred fel merengéseiből, mikor nehéz, súlyos léptek zaja verődik be az elhagyatott sötét utczákról. Pillanatokig figyel, vigyáz s ha a kopogás megszűnik ismét parányi kezeibe hajtja borús, bánatos arczát. Nem jön I suttogják ajkai s hosszú, fekete szempillái fáradtan ereszkednek alá. A hideg szél zimankót kavaró szárnyával megcsapja az ablak tükörüvegét, hogy az csörömpölve hull ezer meg ezer darabban alá s a fagyos fergeteg egy rohama gúnyos, kárörvendő hangon zümmögi a szép asszony fülébe : Ne várd a férjedet 1 ... A galambnak boldogságát feldúlja az ember, az asszonyét a vágy, a szomj, sóvárgás az elérhetetlen után 1,. • A szokatlan hangokra felijed s bezárja az ablak táblákat, melyeket nyomban bearanyoz az izzó zsarátnok vörös fénye. Lágy, fuvolaszerű zsongás szűrődik a selymes fészek misztikus csendjébe, mintha pacsirtadal olvadott volna össze csengő leány-kaczajjal. A falakon függő képek alakjai megelevenednek s tiroli pásztor sípjának halk zenéje mellett úgy tetszik, mintha hallani lehetne Romeo vallomását a boldogságról, szive szerelméről. A nyitott folyóirat sima lapjára rácsordul újra alakulásában momentumot képező napnak kegyeletes megünneplésére; bizottság is alakíttatott a teendők iránti javaslat tételre oly módon, hogy javaslatát a folyó évi de- czemberi közgyűlésre terjessze be; a közgyűlés az idén már november hava közepén tartatott meg, és alig van kilátás reá, hogy deczember havában újabb megyei közgyűlés legyen; pedig ha a kegyelet ez ünnepélye felett nem akarunk napirendre térni; itt az idő, hogy gondolkozzunk, sőt itt az idő, hogy cselekedjünk is. Ki volna erre első sorban is hivatva ? Nézetünk szeriht Gyula városa polgármestere, mert hisz Gyuláról, azon városról van szó, amelynek élére a közbizalom őt emelte ; Gyuláról van szó mondjuk, mert a történelem tanúsága szerint ez, és nem az egykori Békésvármegye lett ismét magyar és a magyar királyé;— Gyuláról, a mely 1695-től 1714-ig maga sem tudta, bogy voltaképpen tartozik-e? és melyik vármegyéhez; tehát 20 évig saját sorsa intézőjének kellett lenni. Bókésvármegye tudjuk, hogy csak 1714-ben szerveztetek újra, s azon időtől kezdve áll a vármegyék között. A vármegye kétszáz éves ünnepélyének rendezése helyen lesz 1914-ben, de nem 1895 ben. Ennek, vagyis Gyulavára visszafoglalása ez ünnepélyének rendezését nézetünk szerint Gyula városának kell kezébe venni és azt saját hatáskörében végre is hajtani. Nem tudjuk, hogy felszóllalásunknak, mint első sorban helyi lap, leend-e és minő eredménye? felszóllaltuuk most is csak azért, hogy ezen momentuózus esemény évfordulója ne merüljön teljesen feledésbe. Az idő itt van, hogy ha Gyula városa valamit tenni akar, arról még most legyen ideje gondolkozni és nem az utolsó órában. Megvagyunk győződve rólla, ha városunk polgármestere nézetünkkel rokonszenvez, fog tervet találni, hogy azt az időpontnak elérkezéséig az eszme iránt érdeklődők támogatásával végre is hajtsa. Hisszük, hogy lesznek Gyulán, kik nózeegy könycsepp, melyet a zokogó asszony felitat kibontott hajának fürtjeivel. Kezeivel belevág a légbe s elűzi, elhajtja az ábrándos álmokat, azt a csalóka fényt, mely sugarait beszövi a szívbe s mámort, őrületet támaszt az után, a mi nincs, a mi csak játék, fájó gyötrelmes képzelet. És ekkor megnyílik az ajtó . . . Valami bűbájos, izgató kaczaj viszhangja búg szét az enyhe fészek virágos zugai között s egy mosolygó, tapsoló asszony csókjai hullanak a belépő férfi halovány arczára. Vártam magára, édes. Látja, nem tudom megszokni az egyedüllétet, bánt a magány s mióta felesége lettem azt szeretném, hogy mindig az ölében lakjak . . . Gyermek 1 Az, bohokás gyermek vagyok. Vágyom a fészekrakás boldogsága után s helyet szorítani magamnak a szive fölött, hadd halljam dobogását mindig, örökké. A száraz megtört alakú ősz férfi kimerültséget mutató arczán keserű mosoly jelenik meg s ölében viszi a szépséges asszonyt a puha ke* revetig. Egy apró, bársonyos zsámolyt is helyez lábaihoz s maga oda ül, hogy a szétomló hajerdő fürtéi az ő nyakába omlanék. így, igy 1 nevet az asszony. Aztán jöjjön közelébb, egészen mellém, hajtsa fejét a keblemre s öleljen át, hogy ne lássa meg azt a köny- nyet, melyet az elébb ejtettem. Hogyan, maga sírt, Irén ? Nem, nem csak egy könyet s azt is olyan akaratlanul. tünket helyeslik, és amidőn arról van szó, hogy Gyula városa egy, exisztencziájára korszakalkotó nap kétszázados fordulóját a nap históriai emlékének megfelelőleg és hozzája méltólag megünnepelje: velünk együtt készséggel fognak a polgármester köré sorakozni. Dobay János. Békésvármegye gyámügyei 1894. évben. (Az árvaszéki elnök jelentése a közigazgatási bizottság deczember 10-iki ülésén.) Méltóságos főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! Az árvaügyi szabályrendelet 223. §.. rendelkezéséhez képest a vármegye községeinek gyámpénz- tárait, s azok gyám és gondnoksági ügyviteleit megvizsgálván, van szerencsém a vizsgálatokról fölvett jegyzőkönyveket (27 drb) s egy statisztikái táblás kimutatást, tisztelettel alábbi jelentésem kíséretében fölterjeszteni. I. A gyámpénztárak állása. Vármegyei önálló gyámpénztárral biró községeinkben s a központilag kezelt gyámpénztárban, a folyó év 11-ik felének időközeiben, összesen 1979203 forint 52 krt tevő készpénz, takarékpénztári betét és pénzértékü kötvény állott gyámpénztári kezelés alatt. Ezen összegből a községi pénztárakra 1776291 forint 59 kr.; a központi gyámpénztárra 202911 frt 93 kr. esik. Ezen 1.979,203 forint 52 krból készpénz és takarék betétet 186,903 forint 13 krnyi összeg képezett, amelyből a vidéki pénztárakban 172,691 frt 02 kr, a központi gyámpénztárban pedig 13,212 frt 11 kr. várt jelzálogi elhelyezésre. Letét gyanánt összesen 264,594 forint 39 kr. volt kezelés alatt, amelyből vidéki takarékpénztárakban 235,572 forint 28 kr. a gyulai takarékpénztárakban 29,022 forint 11 kr. kezeltetett. Fedezeti okmány mellett nyilván könyvi bekebelezéssel biztosítva 1.342,265 forint 09 kr. volt jelzálogi kölcsönképpen elhelyezve, mely összegből a községi gyámpénztárak 1.196,220 forint 11 krt.; a központilag kezelt gyámpénztár pedig 145,844 frt 98 krt helyezett el. Tartalék alapot 185,440 frt 91 krnyi összeg képezett, melyből a községi gyámpénztárakra 167607 forint 18 kr, a központilag kezelt gyámpénztárra 17,832 forint 73 kr. esik. II. Gyámpénztári ügyvitel: A pénztári ügyvitel és könyvvezetés úgy a községekben, mint a központban a vármegyei érvaS aztán igazán miattam ? A villogó szemű fiatal asszony vonásai lángoló pírba borulnak s ajkai, melyeknek még a lehelete is éget, oda tapadnak férje honiokára: — a boldogságomért I . . . Benne volt ebben az egy szavában a szerelmes szív minden vágya, minden óhajtása s az esdeklésszerü hang a lélek mélyéből fakadt. Az ősz ember lelke előtt e pillanatban elvonult ifjúságának minden eldobott napja, a könnyelmű, meggondolatlan élet s megroncsolt tagjain végigtekintve, szemei a falon függő Romeo daliás alakján akadtak meg, kinek keblére borult ifjú menyasszonya. Az ő vállain is egy lihegő asszonyi fej nyugodott s az ölelő karokon át szinte érezte a forró vér lázas keringését. És érezte azt a kínt, moly a szép asszony szivét megakarta szakitani. Csendesen kibontakozott a gömbölyű, hófehér karokból, le?reszedett e földre, csókolta a felesége ruhája szélét s mig drága ékszereket helyezett ölébe, fuldokolva rebegte : Megtud-e nekem bocsájtani Irén, hogy a férje lettem önnek ? Az igézetes fiatal asszony összekulcsolta kezeit a keble fölött, mintha a megszakadástól féltené. S az én boldogságom ? Az ajtó halk zöreje s a folyosón tovahaladó léptek elenyésző hangja volt a válasz a szomorú és gyötrelmes kérdésre, melybe egy ifjú szív minden ábrándja beletemetkezett. Bibó Lajos, ügyi szabályrendelet I. rész IV-ik fejezete értelmében van berendezve. Öcsöd és B.-Csaba kivételével, valamennyi községben külön gyámpénztámok és ellenőr teljesíti a pénztárkezelést, — megfelelő helyiségekben lóvén mindenütt a pénzek és pénzértékek, tűzmentes szekrényekben elhelyezve. A kezelés valamennyi községben rendes és szorgos ellenőrzés alatt áll; pénztári hiány vagy rendetlenség sehol elő nem fordult. Meggyőződtem, hogy a főszolgabírók és községi elöljárók a gyámügyi szabályrendeletben meghatározott ellenőrzői tisztüket pontosan teljesítik; meggyőződtem egyúttal arról is, hogy a községek képviselő testületéi a gyámpénztári pénzek elhelyezését illetőleg, kifogástalanul betartják az 1877. XX. t.-cz. 291. §. rendelkezéseit. III. A gyámoltak és gondnokoltak nyilvántartása. Vármegyénk területén, az utolsó népszámlálás adatai szerint — Gyula r. t. város népességét oda nem ezámitva — 237,957 lélekszám lett megállapítva. Ezen népességi számból 15,369 gyámolt kiskorú és 137 nagykorú gondnokolt állott a folyó év Il-ik felének időközeiben nyilvántartás alatt; a vármegye népességi számához viszonyítva tehát az arány százalék 17-et tesz ki. A gyámoltak közül 2413 kiskorú vagyontalan, a gondnokoltak közül ellenben csak kettő. Ezek közül a községek által összesen 202 egyén tartatik és gondoztatik, mig a többi vagyontalan és serdü- letlen korú egyént részint az életben maradt szülők, részint a rokonok és kegyes lelkű emberbarátok gondozzák. A 15,369 gyámolt kiskorú közül tanköteles gyermeket 4775-öt találtam nyilvántartásba véve ; ezek közül 2367 fiú, 2408 leány; iskolai oktatás és neveltetésben valamennyi részesítve van. A kiskorúak és gondnokoltak épületeinek száma, amelyek tűzkár ellen biztosítva vannak 1998-at tesz ki, tűzeset 4-szer fordult elő, a származott kár minden esetben megtérült. Bér és haszonbér utján 349 árva és gondnokolt vagyona volt gyümölosöztetve; a múlt évi állaghoz képest a szaporodás 71-ot tesz ki, A gyámoltakat 7042 gyám, a gondnokoltakat 137 gondnok gondozza. A gyámok közül számadásra kötelezve 171 van, a gondnokok közül 30. Ismeretes tény, hogy vármegyénk népességének túlnyomó száma földmiveléssel foglalkozik; a hagyatékok legnagyobb részének állagát pedig ingatlan vagyonok képezvén, a gyámoltak és gondnokoltak ingatlanait tevő osztályrészeit vagy az életben maradt szülő, vagy a kirendelt gyámok és gondnokok veszik kezelésük alá. Legtöbb esetben pedig az életben maradt házastársat, mint tt. gyámot a haszonélvezet is illetvén, serdületlen kiskorú gyermekeit az tartja és neveli. Minthogy pedig az 1877. évi XX. t.-cz. 116. §-a szerint azon vagyonról, melynek jövedelme fejében a gyámolt és gondnokolt tartása és gondozása elvállal tatott, számadás nem követelendő: ezen ok és körülményben találja magyarázatát azon tény, hogy a 7042 gyám és 137 gondnok közül, csupán 171 gyám és 30 gondnok van számadásra kötelezve. Azon gyámok száma, akik a vagyonok kezelését a hagyatéki terhek törlesztésének kötelezettsége mellett vették át 456, a gondnokoké 2. Meggyőződtem róla, hogy csak a legritkább esetben volt szükség reá, hogy a kötelezettek, kötelezettségük teljesítésére hatósági beavatkozás utján kény- szeritessenek. IV. Gyám és gondnoksági ügyvitel. A vármegyei árvaügyi szabályrendelet életbeléptetésének forduló éve f. év julius hó elsején múlván el, a nyilvántartásoknak irodai kezelésében, a múlt évhez képest kétségtelen jelei mutatkoznak a haladásnak. Ezen haladás kivált nagyobb népességű községeinkben észlelhető, amelyekben a közgyámoknak az írás művelete nehezükre nem esik. Az irodai munkálkodás visszahatása ellenben nagyon észrevehető a külső felügyeletben, amely a közgyámoknak legkiválóbb kötelességét kell hogy hivatásuk körében képezze. Csabán például 1241 gyám és 40 gondnok gondjaira bízott 2494 kiskorú és 40 gondnokolt ellátásának és gondozásának felügyelete hárul a közgyám kötelességébe; Szarvason, Békésen, Orosházán, Mező-Berényben, Endrődön, Gyomén aránylag hasonló helyheztetés áll fönn. Már pedig bármily tevékeny és kötelesség tudó lelkiismeretes ember legyen is az a közgyám, ki ez említett községekben működni hivatva van, — két oldalú fentebb vázolt kötelességének megfelelni alig képes. Ezen kényszerhelyzeten akként vélem a köny- nyitóst megtalálni, ha a fent megnevezett községek-
