Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-02 / 48. szám

Halálozás, Misley Mihály telekkönyvvezetőt és családját pótolhatlanul fájdalmas csapás érte. Ne­gyedéves joghallgató fia Gyula szerdán este, hosz- ezas, súlyos szenvedés után meghalt. A szép remé­nyekre jogosító 21 éves ifjú korai gyászos halála közrészvétet keltett, mely impozánsan nyilvánult péntek délutáni végtisztességén. Ravatala fölött Domby Lajos ref. lelkész mondott megható szép gyászbeszédet és nagy közönség kisérte ki örök nyugalma helyére. Legyen a föld könnyű hamvai­nak, béke poraira, áldás emlékére. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés kővetkező: Misley Mihály és neje Láda Eszter úgy saját, mint gyer­mekeik : Béla, Mariska és férje Ulicska István és gyermekeik: Margit, továbbá Endre, Elemér és Kálmán, valamint számos rokon és jóbarát nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják a legjobb fiú. testvér, sógor, rokon és jóbarát Misley Gyula ne­gyedéves joghallgatónak f. évi és hó 28-ik napján esteli 7i9 órakor, életének 21-ik évében, súlyos szenvedés után történt gyászos elhunytát. A kedves halott hült tetemei f. évi november hó 30-án dél­után 'A3 órakor az ev. ref. egyház szertartásai sze­rint, a helybeli ov. ref. sirkertben örök nyugalomra tétettek. Hirtelen halál. Orosházán közrészvétet kelt Paál Ferencz községi jegyzőjének szerdán szívszél- hüdés következtében hirtelen és váratlanul történt halála. A derék férfiú, anélkül hogy előbb rosszul- létet érzett volna, hirtelen összerogyott és meghalt. Temetése csütörtökön a község nagy részvéte mel­lett történt. Nyugodjék békében ! Öngyilkosság. Kovács Andrásné Sas Sára do­bozi asszony m. hó 28-án szerdán Szilágyi Ferenczné udvarán — kinek házában férjével együtt lakást birt — valószínűleg elmezavart állapotában felakasztotta magát. A mezöberényi sikkasztással annak idején te- lekürtölték a fővárosi s közeli vidéki lapokat, pe­dig aki a vádolt tisztviselőket csak kissé is ismerte, teljesen kizártnak tartotta, hogy sikkasztottak lé­gyen, és mégis nemcsak hivatalvesztésre Ítélték Plesovszki Mihály pénztárnokot és Barna János el­lenőrt, hanem majdnem bűnfenyitő vizsgálat alá is jutottak. És most a véletlen derítette ki, hogy az 600 forintnyi hiány, amelyről azt hitték, hogy el van sikkasztva, a legközönségesebb összeadasi hiba a pénztári naplóban, amire 'a sikkasztással vádolt községi tisztviselők maguk is rájöhettek volna, ha ahelyett, hogy a midőn saját rósz összeadásuk folytán 500 frt hiányt találva, halálra ijedtek és maguk jelentették fel magukat, néhány lapra visszamenő­leg összeadáBÍ próbát tartanak. A hibára nem jött rá a vizsgálat sem, de véletlenül felfedezte Szatmáry Gábor békési jegyző, kit Popovics Szilveszter fő­szolgabíró hivatali vizsgálatnál való segédkezés czél- jából magával vitt M.-Berénybe. Halál fia lakodalmán. Most a lakodalmak és vidám lakozások idején készült megtartani menyeg­zőjét egy Balczó nevű szarvasi fiatal gazda is. Már együtt is volt a délelőiti órákban a násznép egy része, már meg-meg szólalt a czigányok trombitája és szives vendégszeretettel kinálgatta a vendégeket a vőlegény édes anyja, midőn a kinálgatás közben egyszerre halva rogyott össze. A járványok krónikájából. A vármegye alis­pánjához érkezett hivatalos jelentés szerint e hét folyamán roncsoló toroklob lépett fel Bánfalván, Oros­házán, Dobozon, Tót-Komlóson, — kanyaró Csabán és K -Ladányban. Henneberg G. (cs. kir. udvariszállitó) selyem­gyára Zürichben, a privátmegrendelők lakására közvet­lenül szállít: fekete, fehér és színes selyemszöveteket, méterenként 45 krtól II frt 65 krig póstabér és vámmen­tesen, sima, csikós, koczkázott és mintázottakat, damasz- tott stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 külön­böző szín s árnyalatban.) Minták póstafordulóval küldet­nek. Svájczba czimzelt levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. 15. 15—19. Famagok beszerzése. A földmivelésügyi m kir. miniszter úr azon visszás állapot megszűnte­tése czéljából, hogy a hazai erdőbirtokosok famag- szükségleteiket nem megbizható külföldi kereske­dőktől szerzik be, másfelől pedig a hazai famag- gyüjtés, illetve famagértékesités emelése czéljából ez idén is kiadta a f. év őszén eladásra kerülő famagvak beszerzési forrásainak jegyzékét. E jegy­zék szerint kocsános és kocsántalan tölgy, cser­tölgy, lúcz-, jegenye-, erdei- és vörös-fenyő, akácz, kőris és szelíd gesztenyefa-magvak nagyobb meny- nyiségben állnak a birtokosok és hazai magkeres­kedők rendelkezésére. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara erről azzal értesíti az érdekelteket, hogy a beszerzési források s részben a magvak ára te- kintétében ezen kamara irodája készséggel nyújt felvilágosítást. Lapunk mai számának helyben kiosztott példá­nyaihoz vCsizmazia és Alcser“ helybeli czég thea, rum és cognacra vonatkozó jutányosán szerkesztett árjegyzéke van csatolva. A hírlapirodalom rohamos fejlődésére való te­kintettel egy ténylegy hézagpótló munkát végzett, Goldberger A. V. immár 20 év óta fennálló hirde­tési irodája, az előttünk fekvő, 1895. évre szóló hirlapjegyzék kiadásával. Ezen szakszerűen össze­állított katalógus magában foglalja a hazai lapokon kívül, Ausztria, Angolország, Belgium, Bulgária, Dánia, Olasz-, Orosz- és Francziaország stb. lapjait, továbbá igen czélszerüen vannak csoportosítva a szakközlönyök, amennyiben ezek megjelenésük helye szerint vannak összeállítva. Ezen jegyzéket, mely kitűnő szolgálatot tenni van hivatva, nevezett iroda, a hirdető közönségnek kívánatra díjtalanul megküldi. 2^özgra,zid.a.í3áigr_ A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá­lasztmánya Beliczey István elnöklete alatt vasárnap délelőtt ülést tartott, amelynek főtárgya a román búza vámmentes behozatala ügyében választott bi­zottság jelentése volt, következő négy javaslattal: 1. hogy az 1882. XVI. törvénynek az export és budapesti kartel-malmoknak adott szállítási kedvez­mény megvonassék; 2. hogy a kikészítés ürügye alatt legalább bent az országban az oláh búza pia- czot és kereskedelmi forgalmat ne találhasson; 3. hogy az oláh búzából vegyitett lisztre nézve szállí­tási határidők ne adassanak, hanem az oláh búza mielőbb takarodjék ki az országból. 4. E végből a gazdák közös érdekeinek megvédésére mielőbb gaz­dakongresszus hivassék egybe. A jelentést Kraft Viktor, dr. Zsilinszky Endre és Zlinszky István tit­kár terjesztették be. Elsőbben is Zsilinszky Endre szólt a kérdéshez, fejtegetvén, hogy a beterjesztett javaslattal, milyen czélok vezették a javaslattevő bizottsági tagokat, kérdi, hogy a tervezett gazda­kongresszus Csabára hivassék-e egybe? avagy az országos gazdasági egylet kéressék föl erre ? Beli czey István nem tartaná helyesnek, ha a békésme­gyei gazdasági egylet eszközölné a meghívást, a mennyiben az eszme nem innen indult ki; van a gazdáknak országos szövetkezete, kéressék föl az ügynek tanulmányozására, valamint ennek alapján egy sikeresnek ígérkező akczió megindítására. A határozatot ilyen értelemben aztán ki is mondották. Ama inczidensből, hogy az alispán fa baromfi te nyésztésu tervezetéről szóló szabályrendeletet felül­bírálás végett küldött az egyletnek, erős rekrimi- náczió történt a vármegye legutolsó közgyűlésének ama ténye ellen, hogy a cseléd-szabályrendelet le­vétetett a napirendről, illetőleg megfelelő törvény alkotásánál anyagul való felhasználás végett felter­jesztetett a földmivelésügyi miniszterhez. Amint pe­dig mi tudjuk, az egylet érdemes elnöke is részt vett a közgyűlésen és a felhozott érvek folytán maga is megnyugodott a hozott határozatban. Az országos gazdasági egylet közgyűlésére Zlinszky István titkár küldetik fel teljhatalmú joggal, hogy melyik elnökjelöltre szavazzon, ámbár a választ­mányi ülésen a Dessewffy Aurél ellenes áramlat volt többségben, a megbízatás is szavazással történt. A megyei fásítási szabályrendelet átvizsgálására és véleményes jelentés tételére a kertészeti albizottság kéretik fel. A csabai földmives iskola kérdésében sajnálattal vétetik tudomásul, hogy ezen már 1888. óta vajúdó nagy fontosságú ügy ismét elodáztatott, de tekintettel az idei rossz termésre indokoltnak találtatván a felállítás elhalasztása, valamint igen okszerűnek mondatott ki a drága tervek módosí­tása, melynek keresztül vitelére egy Beliczey István elnöklete alatt Achim Gusztáv, Seiler Gyula, Vi- dovszky János, Sohár Kálmán, Bakucz Tivadar, Kocziszky Mihály és az egyleti titkárból álló bizott­ság küldetett ki. Az ilmiczi árpa beszerzésére, mely nagy haszonnal termeszthetőnek mutatkozik, Zlinszky István egyleti titkár tett előterjesztést. Az egylet választmánya megbizta a titkárt, hogy miután az árpa a szövetkezésnél 10 frt 50 krért kerülne for­galomba, kedvező feltételek mellett helyszínéről szerezze be és a készlet megtudhatására hivja fel a gazdákat, mennyit óhajtanak a kitűnő fajú árpá­ból termeszteni ? Az igazgató választmány köszö­nettel fogadja Csaba városnak talajjavitási kísérle­tekre átengedett 7 hold földjét. Ezen kísérletek végrehajtásával a növénytermelési szakosztály bíza­tott meg. Az ezredéves kiállitás tárgy ában intézet főispáni megkeresés alkalmat adott a választmány­nak nyilatkozni a dologban. Szerinte az ügyben oly nagyfokú tájékozatlanság látszik, hogy ha azt el nem oszlatjuk, a nagyjelentőségű ünnep erkölcsi sikere is veszélyeztetve van. Kéri, hogy az igazgatóság írjon át sürgősen a főispánhoz, felkérve, hogy a ki­fejtendő akció érdekében a kiállítási nagybizottság sürgősen hivassék egybe. A választmány ezután tu­domásul vette, hogy az elnök a körmöczi pénzver­dében 40 drb. ezüst és 40 drb. bronzérmet veretett 126 frt 06 kr. értékben. A szarvasi czukorgyár ügye a jövő ülésre maradt. Zsilinszky Endre dr. jelenti, hogy a könyvtárt rendezte, a rendezéssel nehány forint költség merült fel, melyet a választmány utal­ványozott. Fejér Béla jelentette, hogy az egylet vá­lasztmányának megbízásából titkárral egyetemben helyszíni tapasztalatokat szerzett arra nézve, hogy a most készített közlekedési útaknál tényleg mise- rábilis állapotok vannak, de ezeken — fájdalom — alig lehet segíteni. Mindezen jelentések tudomásul szolgáltak. _________ Al acsony gabona árak.*) A folyton tartó alacsony gabona árak minden combinatiót, minden reménykedést halomra dönte­nek. Évek óta halljuk hangoztatni, hogy Ameriká­ban immár minden művelhető fold termelésre hasz- náltatik, hogy immár a gabona termelés nem, csakis a fogyasztás fog fokozódni. S mégis szomorúan kell tapasztalnunk, hogy a búza árak állandóan 6—8 frt körül variálnak s vagy egyáltalán nem, vagy csak igen rövid időre emelkednek 10 frt fölé, pe dig csak ott kezdődik a gabona termelés igazi ren- tabilissága. A gaboua árak ezen depressiója nemcsak uá- lunk, de más országokban is már-már mezőgazda- sági válsággá növi ki magát. S nem segíthet ezen semmiféle védvám, semmiféle szabad kereskedés. A productió óriási mérvben fokozódik nemcsak Ame­*) Mutatvány a „Falusi Gazda naptára“ 1695. évi fo­lyamából Kiadja a Franklin társulat“ Budapest, 31 évfolyam. nkában s egyéb világrészekben, de ide bent az or­szágban is. Az a földbirtokos, a ki ezelőtt 10 év­vel egy waggon búzát adott el, ma elad 10 wag- gonnal. A közlekedési eszközök is nemcsak bámu latos gyorsasággal fejlődnek és szaporodnak, hanem a luuZÖd<5 .verseny következtében hova-tovább ol­csóbbakká is válnak, lehetségessé téve ez által, hogy a világ bármely félre eső részéről is a világ nagy piaczaira szállíttassák a termelvény. Ne áltas suk magunkat; a jelzett tényezők közreműködése nemcsak folyton tartó, de folyton fokozódó is, a miből logice csak arra lehet következtetni, hogy a legalacsonyabb gabona árakat még el sem értük. Igaz ugyan, hogy ezzel szemben a fogyasztás is folytonosan fokozódik, csak az a baj, hogy nem párhuzamban a termeléssel; rohamosabb a növehe- dés a productió, mint a fogyasztás terén. Nem szenved kétséget, miszerint el fog kö­vetkezni az idő, midőn a termelés fokozódása meg­szűnik, ellenben a fogyasztás, habár igen lassan, fokozódni fog s karöltve ezzel a gabonafélék ára is Ez az időpont azonban még távol van, ezt az idő pontot a mai nemzedék alig éri meg. Ilyenek tehát a kilátások, a melyek — sajnos — egyáltalán nem kedvezők a mai gazdavilágra, a mit különben élénken illusztrál azon körülmény is, hogy ezrekre megy azon eladó birtokok száma, a melyeket csak nehány ügynök hirdet eladásra. Soha se okoltuk azonban egyedül a viszonyo­kat és körülményeket; mert bár kétséget sem szen­ved, hogy az állapotok szomorúak, de bizonyos, hogy ön-hibáján kívül csak nagyon kevés gazda jutott a tönk szélére. Van még most is a boldogu­lásnak egy neme s ez az intensivebb gazdálkodási rendszer. Kétséget sem szenved, hogy belterjesebb üzem­hez nagyobb forgó tőkére van szükség; nagy baj tehát, hogy még mindig nincs a gazdának olcsó hitele, véghetetlen nagy szolgálatot tesz a magyar gazdaközönségnek az, a ki azt az olcsó hitelt meg teremti. Helytelenül cselekszik azonban az, a ki erre az olcsó hitelre vár gazdaságának belterjesebb üzembe való vételével.. A szükséges forgó tőkét lassan bár, de meg lehet teremteni olcsó hitel nél­kül, szorgalom, akarat és kitartással. Ha üzemün­ket átmenettel — tehát több év alatt — változtat­juk át belterjessé, akkor lassacskán a szükséges forgó tőkét is megteremtjük, birtokunk értékét is fokozzuk a nélkül, hogy kölcsönhöz kellene folya modnunk. Csak azt kell tennünk, hogy a többlet jövedelmét újabb befektetésre vagy forgó tőke lé­tesítésére fordítsuk s a kellő eredményt okvetetle nül elérjük. Egy belterjesebb üzemet nemcsak nagyobb számú s jobb minőségű, tehát értékesebb állatok tartásával lehet jövedelmezőbbé tenni, hanem főleg az által is, hogy a nagyobb és jobban táplált állat- állomány által több és jobb minőségű trágya ter­meltetvén, általa talajunk is megjavittatván, okve- tetlenül nagyobb termés hozamokat is fogunk el­érni ; azáltal, hogy gazdaságunkban nagyobb váltó zatosságot létesítvén, kisebb területen fogunk olyan növényeket termeszteni, melyek kevésbé jövedelme­zők, de a kisebb területen aránylag nagyobb hoza­mot kapunk, mint a minőt kaptunk előbb a nagyobb területről. Végre nagyobb tiszta hasznot fog felmutatni a belterjes gazdaság azért is, mert ipari-, műsznki- és kereskedelmi növények termesztésével is foglal­kozhatunk, ' olyan növényekkel tehát, a melyek a búzánál s egyéb gabonaféléknél sokkal jövedelme­zőbbek ugyan, de csakis belterjes gazdaságokban, a melyeknek talaja jobb karban van, jobban, mélyeb­ben műveltetik, termeszthetők. Igen igen sok olyan növény létezik, a mely­nek termesztése előnynyel volna felkarolható, a melyek sokkalta magasabb jövedelmet szolgáltatná­nak akármelyik gabonafélénél, de a melyek ter­mesztése magasabb fokú gazúasági inteti igentiát s belterjesebb üzemet igényelnek. Nem czélom ez alkalommal ezen növények mindenikót felsorolni, mégis egynéhány fontosabbat felemlítek, eltekintve ez alkalommal a ezukorrépá- tól és czikóriától, melyek termesztése helyhez, te­rülethez van kötve. De felemlítem mindjárt első helyen a kék mákot, a melyből ebbe az országba óriási mennyiségű hozatik be s a melyből 3—4000 holdat kellene termeszteni, hogy csupán a behoza­tal ellensúlyoztassék. Felemlítem továbbá a répa és czikória magot, a vörös here, a luezerna, a balta- czim magot, a különféle takarmány növények mag­vait, melyek mindenikéből óriási a szükséglet, igen kevés termeléssel szemben. Mint ilyent említem fel a komlót, melyből szintén óriási mennyiséget hoz­nak be. Mint igen jövedelmező és keresett gazda­sági czikk felemlíthető továbbá a mustári kömény, ánis, koriandrum, melyekből szintén több a beho­zatal, mint a kivitel; a bab, borsó, lencse, úgy nemkülönben az összes kerti vetemények és virágok magvai, melyekből a behozatal ugyancsak jóval fö­lözi a kivitelt. íme csak futólag említettem fel nehány nö­vényt, a melyek teljesen alkalmatosak arra, hogy kisebb gazdaságok mérlegét jobbra billentsék. Mind­ezek nem alkalmatosak persze arra, hogy latifun­diumok nyeremény mérlegét megjavítsák. Mert igaz ugyan, hogy a statisztikai adatok feljogosítanak an nak a kimondására, hogy csupán a felsorolt növé­nyek 20—30 ezer holdon termeszthetők volnának a nélkül, hogy ezáltal áruk lenyomathatnék, de ter­mészetes, bogy ez a mennyiség is az ország szán­tóföld területéhez viszonyítva csekélység. Ha tehát az eddigi rendszer elhagyásával széliében, hosszá­ban a most felsorolt növények termesztéséhez fog­nánk : csakhamar beállana a reactió itt is. Ezek a növények tehát csak arra valók, hogy a meglevő rendszer mellett kisebb területeken kultiváltassa- nak. a mely kisebb területek azonban képesek le­gyenek a gazdaság mérlegét némileg megjavítani. Ne áltassuk tehát magunkat a gaboua árak javulásával, hanem lássunk komolyan a munkához, tegyük gazdaságunkat belterjesebbé, sokoldalúvá, s karoljuk fel olyan növények terjesztését is, a me­lyek jövedelmezősége az eddig termeitekénél két­ségkívül nagyobb. _________ Ir odalom. iiA magyar nemzet idrtéii4te«M Magyarország fennállásának ezredéves ünnepéhez mé-tón készül hozzájárulni a budapesti Lumpéi Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedő-czég is, mely arra tökélte el magát. hogy hazánk történetéről egy fényes diszmüvet bocsát közzé. Mindenki ismeri Szolay Józsefnek, a korán elhalt történet- irónak négy kötetes „Magyar nemzet történetéi.“, e nil gas tudományos színvonalon álló remekművet, melynek elő daaa valódi mintája lehet a müveit nagy közönség számára való írásmódnak. Szalay munkája, melyet a tud. Akadémia méltán koszoruzott meg a Szilágyi István-féle nagy díjjal, annak idején oly lelkes fogadtatásra talált, hogy pár év alatt az egész kiadás elfogyott. E könyvet új, javított és bővített ki­adásban megint hozzáférhetővé tenni a nagy közönségnek: ez az, a mibe a Wodianer czég belefogott. Egyfelől pótol­tatta mindama részeket, melyek az első kiadásban nem Szalay tollából valók voltak, másfelöl átnézette az egész müvet, hogy a legújabb történeti kutatások egyetlen fontosabb adata se maradjon benne felhasználatlanul A szerkesztés munkáját fiatal történetíróink egyik legjelesbikére, Dr. Baráti Lajosra bízta a czég, s ugyancsak ő ügyel fel a könyv illusztratív díszére is, mely gazdagság dolgában még a hasonló külföldi muukákat is messze felül fogja múlni. Közel hatszáz ábrázo­lat fogja a szöveget magyarázni: történelmünk nevezetes -zereplőinek egykori metszetekről készült hü arczképei, az esemenyeket feltüntető egykori rajzok, hazai művészeink tör­téneti festményeinek részben színes reprodukeziói, az ese­mények színhelyeinek kepei, pecsétek, pénzek, műemlékek rajzai stb., melyeket a szerkesztő nagy buzgalommal szedett össze a magyar és a külföldi levéltárakból, múzeumból stb. Mind ez illusztrácziók a technika legújabb vívmányai felhasz­nálásával fognak készülni, úgy hogy művészi becsük is lesz. Szalay történetének ez új kiadása ilyformán számot tarthat arra, hogy meglegyen minden magyar ember könyves polezán, minden iskolai és népkönyvtárban. Hogy ez lehetővé tétes­sék, a czég olcsó füzetekben bocsátja közzé a munkát ; egy- egy füzet ára 30 kr. lesz; előfizetés utján bérmentes küldés­sel: V, évre (6 füzet) 180 kr., % évre (12 füzet) 8.60 kr., egész évre (24 füzet) 7.20 kr. egy füzet ára 30 kr. A kiadó­hivatal bárkinek, a ki egy levelezőlapon hozzája fordul, ingyeu és bérmentve küldi meg a díszesen kiállított és gaz­dagon ^illusztrált prospektust. Minden 7 előfizetőt vagy meg­rendelőt gyűjtőnek I tiszteletpéldánynyal szolgál a kiadóhi­vatal. A megrendelések igy czimzendök: Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udv. könyvkereskedése, Buda­pest, Andrássy-ut 21. Szóróiét lesz a czime annak az ünnepi kötet­nek, melyet a „Jókai“ Magyar Nők lapja czimü illustris hetilap kriszkindli gyanánt nyújt előfizetői­nek. Ez a nagy tekintély- és népszerűségnek örvendő hetilap minden számában vonzó s a Bzivet-lelket nemesítő közleményeket hoz az előfizetők gyönyör­ködtetésére. E mellett a legolcsóbb (negyedévre egy frt 75 kr) a világirodalomban. A „Jókai* magyar nők lapja szerkesztői, Beksics Gusztáváé és Keleti ő. Lajos, Salamon Ella tragédiájának megírására két­száz koronás pályadijat tűztek ki s az érdekes ver­seny kellemes összhangzásban van a lap élénk szel­lemével. A „Jókai“ magyar nők lapja, a legszebb és legolcsóbb hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, YII. Sip utcza 4. A Divat-újság most megjelent száma is épp oly kedvező fogadtatásban részesült, mint az eddigiek a nagy közönség részéről és minden túlzás nélkül azt lehet ebből következtetni, hogy elterjedtsége jóval túllépi majd azt a határt, a melyben hasonló újságok eddig Magyarországon mozogtak. A Divat-Újság válogatott, gazdag tartalmú nagy női divatlap, mely meglepetést szerez úgy bámulatos olcsó­ságával, mint föltűnő szép rajzaival, mintáival és szabás- I mintaivei vei. Egyik nagy előnyé a Divat-Újság-nak az, hogy a divat terén éppen olyau hu tanácsadó a pazar kiállítású, mint a legegyszerűbb öltözködésnél. A Divat-Újság nélkül ma már alig Tehet el egy család is, a hol súlyt fektetnek arra, hogy Ízléssel és takarékossággal öltözködjenek a családtagok. A Divat-Újság a Budapesti Hírlap kiadásában jelenik meg, havonkint kötszer, a hó elején és közepén. Előfizetési ára postai szétküldéssel negyedévre 1 frt 10 kr. Megrendelhető a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában. Mutatványszámok ingyen. Patyolat fehérnemű újság, nélkülözhetetlen minden háztartásban, a hol gondot fordítanak a fehérnemüek otthon való elkészítésére. Szabásminta ívet hoz, mely páratlan pon­tossággal oktat a szabás minden fortélyára, kifogástalan raj­zaival pedig hü képét mutatja a folyton változó divatnak. Nincsen olyan divatos vagy a mindennapi használatra szánt fehérnemű, a melynek elkészítésére a Patyolat nem Bdhatoa kimerítő útbaigazítást. A Patyolat a Budapesti Hírlap kiadá­sában jelenik meg havonkint egyszer. Ára negyedévenkint postai szétküldéssel 55 kr. Gyermek-divat czimen jelenik meg a Budapesti Hírlap kiadásában havonkint egyszer, olyan változatos tar­talmú divatlap, mely kizárólag a gyermekruha divattal fog­lalkozik és pont. a szabásmintaivével a ruhaszabásra tanít, pompás és legújabb rajzaival pedig a legújabb divatot mu­latja be ezen a téren. Fiú- éa leánygyermekek ruháit akár pedig régi ruhából pompásan készíthet otthon mindenki a Gyermek-Divat o. újság útbaigazítása után. Megfizethetetlen az a gyakorlati haszon, melyet a Gyermek-Divat tanácsaival nyújt. A mit más ember csak drága pénzen szerezhet meg, a drága és divatos gyermekruha elkészítését, az a Gyermek- Divat nyomán takarékossággal érhető el A Gyermek Divat ára postai szétküldéssel negyedévenkint 55 kr Megrendelhető a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában, Rökk Szilárd-utcza 4. sz. Mutatványszámok ingyen Protestáns uj képes naptára Ezúttal 41-szer jelen meg a Franklin-Társulat kiadásában a magyar protes­táns világnak ez a kedvelt naptára. Régi barátja tehát a protestáns családoknak, ki nem azorul rá, bogy dicsérőleg bemutassák. Tartalma változatos és érdekes; számos képtol kísérve adja az év történetét, utána a szépirodalmi rész bevezetéséül Vargha Gyula egy hangulatos költeményét: „A gyermek Jézus eltűnése.“ Ezt követi Szaboloska Mihálynak egy csinos elbeszélése, majd a szerkesztőnek legifj. Szász Károlynak egy megkapó elbeszélő költeménye: „A hitetlen“ és a hires svéd író Hedensijerna egyik legjobb elbeszélése: „A lelkész karácsom vendége.“ Egy csomó apróbb rajz és heszély és végül protestáns egyházi és iskolai czimtár és a vásárjegyzék képezik a naptár többi tartalmát, mely ezúttal csakugyan bőséges családi olvasmányt nyújt- a protestáns középosztály számára. Ára mint rendesen 50 kr. „Magyar Lányok“ lesz azon díszes kiállítású lap czime, mely deczember hó elején Singer és Wolfner kiadásá­ban megjelenik. Szerkeszti Tutsek Anna, a kiváló írónő és résztvesz azonkívül a szerkesztés munkájában a magyar író- világ színe és java. E lap hivatva lesz egy nagy és rég érzett hiáoyt pótolni, mert mulattató, de egyszersmint szívnemesitő és oktató olvasmányt fog nyújtani a serdülő leányoknak. Mig eddig „Az en újságom11 a mindkét nembeli ifjúságot egészen tizönegy-tizenkél éves koráig ellátta szórakoztató és hasznos olvasmánnyal, ezentúl a „Magyar Lángok11 folytatni fogja ezt az irányt, amennyiben az anyákat megszabadítja az eddigi nehéz gondtól, hogy miféle olvasmányt adjanak leányaik kezébe épen abban a korban, mikor a szív és a lélek legfo­gékonyabb minden kívülről jövő befolyás iránt. A „Magyar Lángok“ hetenkint jelenik meg tizenhat oldalon sok illüsztrá- czióval és azonfelül díszes borítékkal. Lesz benne a serdülő leányokhoz mért elbeszélés, költemény, mindenféle hasznos tudnivaló azok részére, akik jó gazdaasszonyokká akarják magukat kiképezni, vonzó modorbanmegirt ismeretterjesztő csikkek és azonfelül sok szép illusztráczió. A mutatvány­számot a kiadóhivatal bárkinek ingyen és bérmentve küldi meg. A „Magyar Lányok“ előfizetési ára negyedévre I forint 50 krajezár. A .Zenélő Magyarország“ ezen oly hamar nép­szerűvé vált zenemű folyóirat november 15-iki 35. száma ismét szebbnél szebb zeneujdonságokkal lepi meg előfizetőit. Serly Lajos a „Tót leány“ és a „Csókon szerzett vőlegény“ zseniális szerzőjétől kö­zöl egy remek szép romanezot a .Kis gyűrűs legény“ czimmel, melynek zenéje caracterizálja a rongyszedd fiú tilinkóját és a Pósa-féle jellemző szöveg csak- hnmar keresett népszerűvé fogja tenni e pompás kis darabot Közöl e szám még Padillától egy gyö­nyörű „Malagueuna“ czimü spanyol tánezot, Schu­mann Róbert örökszép „Bölcső dalát.“ Szentkuthy Géza szép .Svábhegyi emlék“ polka mazurkájét, i végül „ Bihari kesergője* magyar ábrándot Előfize­tési ára e gondosan szerkesztett zenemű folyóirat­nak az október-deczemberi évnegyedre 1 frt, melyért hat hasonló gazdagságú füzetet kap az olöfizető.

Next

/
Thumbnails
Contents