Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-02 / 48. szám

4§-ik szám. Gyula, 1894. deczember 2-án. (XXVI.) évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények .intézendők. Kéziratok nőm adatnak viasza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoToecy Tários. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütő-utcza; Fischer J. B. IV. Hatvani-utcza Reuter ügynökség és a Magy. Tévir. Iroda Qranátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Bannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon, A városi képviselő választások. A választott városi képviselők felerészé­nek megbízatása ez év végével lejár, a válasz­tás — melynek kitűzése törvény szerint kü­lönben az alispán joga, — valószínűleg még e hó folyamán fog megtörténni. Mint lapunk múlt heti számában közöl­tük, a belvárosban 8 rendes és 5 póttag-, a nagymagyarváro8on 13 rendes és 4 póttag-, a kosároldal, kisváros, németoláhvároson 8 rendes és 3 póttag-, a németvároson 13 ren­des és 4 póttag-, az újvároson 10 rendes és 4 póttag-, a nagyoláhvároson 14 rendes és 4 póttag, tehát az egész város területén 66 rendes és 24 póttag választatik, vagyis a 100 választott képviselőből csupán 34 tartja meg mandátumát és igy a képviselő testületnek kétharmadrésze fog uj tagokkal betöltetni. Évtizedek óta megszokott dolog a kép­viselő testületet kárhoztatni sokszor ugyan olyan tényékért vagy mulasztásokért, ame­lyekben nem hibás, vagy nem ő a hibás, de valljuk meg, hogy vannak és pedig feles­számmal olyan tények és mulasztások, ame­lyek felelőssége s ódiuma igazán a képviselő testületet, az egyes képviselőket terheli. Vannak értelmetlen tagjai a képviselő- testületnek, vannak indifferensek, akik csak ritkán,- olyanok is, akik sohasem láthatók a városház termében, sőt még annak tanúságá­val is adósok maradnak, hogy közgyűlésektől eltekintve, egyátalán érdeklik-e őket a város közügyei, mert ezt egyetlen szavukkal, egyet­len cselekvényükkel sem igazolják. Most a nagy közönségen, a választókon, Gyula városa polgárain múlik és azoknak áll kötelességében mérlegelni, hogy a kilépő vá­rosi képviselő, az elmúlt hat esztendő alatt, amig t. i. mandátuma tartott, elég intelligen- cziával birt-e s megfelelő szorgalmat, érdek­lődést és önzetlenséget fejtett e ki, amivel újbóli való megválasztására rászolgált, ami­vel újból való megválasztása nem csupán néki tisztesség, hanem e város közönségének is érdekében áll. f ÄB0ZA. Egy kis félreértés.*) Paul Heusohner. (Vége.) Az első emberpár a bűneset után. Midőn férfi és nő először állnak egymással szemben mint ellenségek, és halálos gyűlölet lángol fel arczukon. A két nem mint tiszta, örök gyűlölet sym- boluma. Ez aztán vonzotta őt ki a természet ölébe, a fiatal, zöldelő, erőtől duzzadó termé­szetbe. Az apasztotta a tárczáját, oszt megismer­kedett Miczivel — oh az az édes, ennivaló te­remtés, — valahányszor csak eszébe jut---------­És az az aranyos teremtés úgy szereti az angol sültet — meg a pilseni sört, és olyan szüksége van egy uj téli kabátra. Midőn felhaladt a Cornelius villa lépcsőin, eszébe jutott, minő gyakran jár ő ide egy idő óta csupa gyávaságból — mert mindig eredmény nélkül távozik — de ma, ma. A szalon üres. Furcsa; újabb időben ő mindig az egyetlen ven­dég itt. — A nagysága kéreti, tessék egy kicsit várni, rögtön jön. A vörös fátyollal borított lámpák rózsás biborszinbe borították a szobát, a kandallóban lobogó tűz kellemes ellentétben állt a lucskos hideg utczával. *) A „Külföld" után. Annak megállapítása 8 elbírálása is Gyulai városa polgárainak kezébe van letéve, kik azon fiai, akiktől, ha eddigelé nem voltak a kép­viselő testület tagjai, joggal elvárható vagy legalább is feltételezhető, hogy megválasztá­suk a képviselő testület szellemi s erkölcsi színvonalának emelkedését fogja eredményezni. Mert erre, t. i. a képviselő testület erkölcsi s szellemi színvonalának emelésére nagy szük­ség van. Fejlődési feltétele, mondhatni létér­deke ez Gyula városának és hogy ez eléres­sék, az sok tekintetben attól is függ, minő elemekből, kikből fogja magát a képviselő testület rekonstruálni ? A választási mozgalom, az utóbbi évek választásainak tapasztalata szerint abban kul­minált, hogy néhány ágilisebb polgár, egy­mással szövetkezve litografáltat egy-egy jegy­zéket és azt vagy maguk osztogatják, vagy pénzen fogadott emberekkel kihordatják és el- lenagitáczió hiányában tisztán pajtáskodási czimen olyan embereket hoznak a képviselő testületbe, viszont olyanokat buktatnak és mellőznek, hogy a jobb érzésüek nem tud­ják, váljon csodálkozzanak vagy megbotrán- kozzanak-e fölötte? Nem szükséges példákat említenünk; akik e sorokat olvassák, úgy az egyik mint a másik kategóriába tartozó példákat emléke­zetükbe önmaguk is fognak feleleveníthetni. Az eféle választási mozgalmat, helyeseb ben Írva önkénytes pajtáskodást ha nem is teljesen kizáró, de üdvös korlátok közé szo­rító módozatról okvetlenül gondoskodni kell A mi nézetünk szerint erre legképeseb­bek és legilletékesebbek a polgári kör és ti- zedbeli olvasó körök, amelyek Gyula városa polgárainak elitjét, szine-javát számítják tag­jaik közé és mindenféle privát klikkeknél sokszorosan hivatottabbak rá, hogy a kép- viselőkül alkalmasak és nem alkalmasak fö­lött ítélkezzenek és disponáljanak. Különösen a polgári kör, mint Gyula vá rosa intelligens és független polgárainak tes­tületé, igazi szolgálatot tenne a városnak, ha Minő jó dolguk van ezeknek a gazdagoknak. Ruha suhogása verte fel álmodozásából, Corneliusné állt mellette piros plüsspongyolában. — Bocsássa meg, hogy várakoztattam, iszo­nyú migrainem van. A homlokába eső fürtöcskék kissé fel vol­tak sütve és orczáit rózsaszin arczpor hamva tette ingerlővé. — Ha tán háborgatom .. . — Korántsem — mást ugyan nem fogadtam volna — de — de önt . . . Szünet. — Miről ábrándozott ön, mikor bejöttem ? Úgy elgondolkodott. — Azon gondolkoztam, hogy ön minő bol­dog e kényelmes, kedves otthonban. Corneliusné sóhajtott. — Ez még nem elég a boldogsághoz. — De azért még se adnák ide — gondolta Pál magában és hangosan hozzátette. — Én bol­dognak érezném magamat itt. — Igazán 1 — És újra sóhajtott. — Szünet. Pálnak eszébe jutott a kérelme, — de nem talált ügyes átmenetet. — Ön olyan hallgatag, barátom, — külö­nösen az utóbbi időben. Mi bántja? nem mon­daná el nekem a baját ? Közelebb vonta a széket, és piros plüss- pongyolájának tejszin csipkeujjaiból felvillant hófehér karja, amint azt a szék támlájára tette. Pál kissé bátrabb lett. — Bizonyára föltűnt önnek, hogy az utóbbi időben olyan sokszor alkalmatlankodom. — Oh kérem, egy olyan kedves, régi ba­rát. kivel annyira szeretek társalogni . . . — No, hires társalgó ugyan nem vagyok. nem csupán szórakozási hellyé degradálná ma­gát, hanem fócusa, kiindulási s gyúpontja lenne mindazon törekvéseknek és mozgalmaknak, amelyek e város sorsára akár nagy, akár kis mértékben is kihatással bírók. Mi — úgyszólván — látatlanul is elő­legezzük a bizalmat és megvagyunk győződve 8 nyugodva, hogy az a jelölés, amely a pol­gári körből kiindulna, olyan lenne, melyre a létező viszonyok és körülmények mérlegelé­sével mindenki velünk együtt azt mondhatná, hogy ha nem is tökéletes, de a legelfogad­hatóbb. Ilyen jelölést, ha mint a polgári kör lis­tája ajánltatnék, annak tagadhatlan erkölcsi súlyánál fogva is nehezebben paralizálhatná egyesek pajtáskodása s ügyeskedése; elte­kintve attól, hogy így megválasztva: egyrész­ről kettős bizalmat, kettős tisztességet, más­részről pedig —\ és ez különösen jó lenne ha úgy volna — kettős buzgalmat, kettős felelős­ségérzetet hárítana a megválasztandó kép­viselőkre. ■ Szükségesnek tartottuk ezt már a vá­lasztási mozgalom megindulása, sőt a válasz­tás napjának ösmerete előtt eszmeképen fel- Vefihi. Magának az eszmének a realizálását, az olvasó körökkel való kooperálás módozatainak megállapítását, mint részlet dolgokat, a pol­gári körnek, első sorban a polgári kör érde­mes elnökének és választmányának kell fen- tartanunk. Az alsó-fehér-körös szabályozási társulat rendkívüli közgyűlése 1894. november 12-én. Ladies György társ. elnök annak előre bo- csájfásával, hogy a társulat összes árterülete 36594800/IG5a hold, értéknövekedése pedig 1933740 frt lévén, ezen közgyűlés, melyen 3126 5400/,000 árteres hold és 1644210 frt értéknövekedés van a jelenlevők által képviselve, határozatképes, az érdekeltséget szívélyesen üdvözli, a közgyűlést megnyitja s a jegyzőkönyv hitelesítésére Aszalay Gyula és Szekér Gyula társulati tagokat felkéri. — Azzal hizelgek magamnak, hogy hall­gatva is megértjük egymást. Nem, igy nem megy, ezzel az ostoba édes­kés hízelgéssel. Arcza bíborra gyűlt, egész teste égett, az az átkozott félénkség. Zavarodottan szegezte szemét a szőnyegre. Corneliusné pedig keresztbe font lábakkal dőlt hátra karosszékében, úgy hogy fekete lakk- topánkás kis lába kikandikált. Pál tekintete a lábról felsiklott egész kar­csú alakján, melyről a puha szövet festői fedők­ben omlott alá, és csipke fodor habjai közt fe- hérlő karjain. Corneliusné egészen hátradőlt karosszékébe és karjaira támasztotta fejét. — Miért néz rám olyan furcsán ? — Én furcsán? — Hogyhogy, nagysád? — Olyan sajátságos kifejezés ragyogott fel az imént szemében. Odahajolt hozzá és kezére tette puha kis kacsóját. — Tudja-e kérem, hogy nagyon sajátságos szeme van. — Azt sokan mondták már, de csak a szem alkotása ennek az oka. _ No, no, ne akarjon rosszabbnak fel­tűnni, mint a milyen. Még se hiszek önnek. A szem a lélek tükre. Meg vagyok győződve róla, hogy önnek jó, nemes szive van. — Oh semmikép sem, nagysád. No igy nem megy ez tovább, pedig most vagy soha. — Önnél az egészen más. Önnek olyan Társulati elnök bemutatja a Szeberényi József gyulai ügyvéd által benyújtott megbízást, melysze- rint bizonyos b.-csabai „felsővégi tehéníegelő tár­sulat" által a társulatnál minden ügyeinek vitele és jogi képviselettel megbizatik és kéri a megbizó levél elbírálását. Minthogy a társulatnak egyesek és jogi sze­mélyek lehotnek tagjai, a megbízást adó b.-csabai felsovégi tehénlegelő társulat mint jogi személy pedig ismeretlen és ennek folytán az állítólagos társ. elnök, pénztáros, két választmányi tag és jegyző által aláirt megbízólevél kifogás alá esik, tehát a közgyűlés azt el nem fogadja és erről Szeberényi József gyulai ügyvédet értesíteni rendeli. Tárgyaltatott Erkel János társ. főmérnöknek műszaki javaslata a társulati műszaki ártérfejlesz- tési munkálatnak alapjául elfogadott vizezinek közt, illetve az 1855. és 1881. évi vízszinek alatt fekvő területek egymásközti hozzájárulási arányának vég­leges megállapítása és az árterületnek vízrajzi osztályozása iránt. A közgyűlés az ig. választmány által beható tárgyalás alá vett társulati főmérnöki műszaki ja­vaslatot a hozzájárulási arány kulcsnak végleges megállapítása iránt az ig választmány javaslatához képest elfogadja és magáévá teszi. Hozzájárul ah­hoz, hogy az 1855. évi ártérbe két uj vizszin szer- kesztessék, melyek közül az egyik 056 és a másik 098 méter mélyen fektettessék az 1855-ki vizszin alá, mi által az 1855-ik évi ártér 3 vízrajzi osz­tályra oszlik, melyeknek költségviselési aránya az 1881. évi ártérhez képest 2, 8 és 4 az 1-hez. A Fehér-Körös jobb és a Fekete Körös bal­partja közt fekvő 13467 ia33/,Ga0 holdnyi területnek a Fehér-Körös balpartján fekvő 70 9 9 3 487/,au0 hold­nyi területhez képest nagyobb mérvű megterhelé­sére vonatkozó részét a javaslatnak ezúttal kihagyja és mint osztályozási kérdést anélkül azonban, hogy utasítást akarna adni, az osztályozó li es bizottság elbírálásának kívánja fentartani. A közgyűlés az eként elfogadott műszaki ja­vaslatot, összes mellékleteivel együtt tekintve, hogy a társulati műszaki ártérfejlesztési munkálat az 1884. évi XIV. t. ez. 13. és 14. §-ai értelmében le van tárgyalva és a társulati ártér végérvényesen meg van állapítva az 1884, évi XIV. t.-cz. 15. §-a értelmében a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez javaslataként jóváhagyás végett felterjeszteni rendeli. Olvastatott a XL1I/1894. számú közgyűlési határozattal kiküldött 3 tagú bizottságnak vélemé- nyes jelentése a társulat szükségleteinek fedezésére felveendő 100,000 frtnyi uj kölcsön tárgyában. A közgyűlés az ig. választmány által elfoga­dásra javasolt bizottsági előterjesztést 100,000 frt gyönyörű — jaj, uram Istenem, micsoda szeme is van, — sohse figyelte még meg. E perezben sötét tüzük egész közel villant fel mellette. — Olyan gyönyörű fekete szeme van. — Igazán ? — Hogy biztos vagyok benne, mikép ... Újra elpirult, szive hangosan dobogott — és amellett még ez a mély csend, hogy a mel­lékszobából kihallszik az óra ketyegése, — Nos, miért nem beszél tovább, — valami nyomja a szivét, legyen hát bizalommal hozzám. Karosszéke megcsúszott és egész közel ju­tott melléje, feje oldalt hanyatlott, elefántcsont fehér fogsor felvillant piros ajkai között. — Igen, valami van a szivemen, — de nem tudom, hogy szabad-e megmondanom. — Mindent, a mit akar, barátom! Pál már nem hallgatott rá, maga elé bá­mult. Aztán halálos zavarban, hirtelen — ősz- szefüggéstelenül, majdnem durván rebegte. — Pénzre van szükségem, nagysádI Né­hány száz márkára. Rendeltem Olaszországban egy márvány tömböt és ki kell fizetnem leg­alább a felét. Felhangzó nesz verte fel a csendet. Corne­liusné oly heves mozdulattal rántotta el székét, hogy csipkefodra megakadt és elszakadt. Aztán felkelt és kiment. Pál meghökkenve nézett utána. No ez — — De még alig tudta magát elhatározni arra, hogy kell magát viselnie ebben a kínos hely­zetben, midőn Corneliusné már visszajött, kezé­ben egy hosszúkás papirlap fehérlett, melyen tintától nedves vonásokban feketéit az aláírása.

Next

/
Thumbnails
Contents