Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-25 / 47. szám

utczai verekedés. Folyó hó 23-án délután Tamás János munkakerülőt, Lakatos piczi János ismert közveszélyes czigány és Varga Mihály lócsiszár az utczán megtámadták s véresre verték; Tamás sem maradt adós az ütlegekért, hanem tőle telbetöleg viszonozta, mig a rendőrség mindhármójukat hűvösre kisérte.

Ubrik Borbála-féle eset. Kis András öcsödi földmivelőnek nagyon fájt a foga arra a csekély kis összegre, mely elmebeteg testvére tulajdonaként a gyámpénztárban kezeltetett. Hogy ez összeghez hozzá juthasson, pokoli tervet eszelt ki. Testvérét egy roskadozó tanyai épületbe zárta be s hogy ott étien, szomjan elvesszen. A megejtett vizsgálat kiderítette, hogy a szegény elmebeteg csaknem meztelenül hevert a földön az istállóban, hova bezáratott, testét a férgek lepték el s a lyukas ház tetején becsurgó eső ellen csak egy rósz zsáknak takaróul való használatával védekezhetett. A lelketlen testvér 4—5 napig sem adott egy falat kényé rét, vagy egy ital vizet sem a szerencsétlennek Végre a hatóságnak fülébe jutott ez eset, s Kis András ellen a bűnfenyitő eljárást megindította.

Selyem hamisítvány. Égessünk el egy mint&t a venni szándékolt fekete selyemből s a hamisítás rögtön kiderül: Mert mig a valódi s jól festett selyem az elégetésnél rögtön összepödörödik és csakhamar kialszik, maga után csekély világosbarna hamut hagyván ; addig a hamisított selyem, (mely zsíros színű szalonnáé Tesz és könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszállai a festanyagtól telittetten tovább izzanak) és sötét barna bámul hagy maga után, de valódi selyem módjára soha össze nem pödörödik, csak meggörbül. Ha a valódi selyem hamuját összenyomjuk, elporzik, a hamisítványé nem. Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben, házhoz szállítva, postabér- és vámmentesen szívesen küld bárkinek is mintákat akár egyes öltönyökre való, akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből. Svájciba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 6 kros bélyeg ragasztandó. 56. 6—7.

Merelli megérkezett és november hó 25-ikén vasárnap és 26-án hétfőn a népkerti-pavillon nagytermében, hires bűvészetéből előadást fog tartani. Egy hosszabb tudósítás jelent meg.Merellinek nemrég tartott előadásáról, melyből a következőket vettük át: »El kell ismernünk, miszerint várakozásunkat, mely érdekfeszitő volt jóval fölülmúlta. Mesés ügyesség és az eleganczia, melylyel Merelli bűvészeiét előadja, valóban érdeklődést gyakorol. A levegő titka Mile Bella Cora, ki látszólag a levegőben függ, mindenféle mozdulatot megtesz. Aristomatái melyekbe hasbeszélő művészete által életet lehcln látszik, valamint egy hölgynek eltüntetése valóban a bűvészet kabinet-darabjai. Merelli tanár t. j. egy hölgyet, ki a nézőtéren a levegőben szabadon mozgó pad laton megkötve áll, mialatt a tanár kezét a közönség közt egy úrnak nyújtja, két másodpercz alatt egy függöny eltakarásával eltüntet. A köztetszésnek, melyben Merelli kitűnő mutatványai részesültek, legjobb bizonyságát nyújtja az, hogy összes belépti jegyei elfogytak.

A múlt számunkban megkezdett „Tárcza“ köz leményt egyéb közérdekű czikkek miatt jövő számunkban fejezzük be.

Sözgrazdaság:.

JL városi faiskoláról.

A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. XII. t.-cz. f. hó 1-jével lépett hatályba. E régen türelmetlenül várt t.-cz. rendelkezéseire való tékintettel, ki akarom mutatni, hogy mennyiben felel meg városi faiskolánk a törvény 6. és 7. szakaszaiban foglalt kivánalmainak és mennyiben nem. Teszem ezt pedig részint azért, mert azon szomorú tapasztalatra jutottam, hogy nálunk a pomologiát és mindazt, ami vele szoros összefüggésben van nem tartják komoly tanulmányozásra érdemesnek részint azért, mert meg vagyok róla győződve, hogy a mily mértékben pusztulnak vidékünkön a szőlők, oly mértékben fog növekedni népünkben a gyü- mölcsészet haszonnal való üzése iránti fogékonyság; amily mértékben sülyed ismert és ismeretlen okoknál fogva a földmivelés tiszta hasznának aránya oly mértékben leszünk kénytelenek uj művelés; ágazatok behozatala által igyekezni, az egyensúlyi fentartani. Egy ilyen uj gazdasági ágnak tartom a többi között a gyümölcs termelést, melynek szakszerű fejlesztése és észszerű terjesztése tétetik e törvény által a községi faiskolák kötelességévé.

A magyar nép, egyes, aránylag nagyon kicsi vidékeket kivéve, eddig nem tudta, hogy a gyümölcsöst máskép íb lehet kezelni, és nem hitte, hogy abból hasznot is lehet produkálni. Gyümölcsfákat legfeljebb azért ültetett, hogy gyermekének legyen mivel elrontania gyomrát. Éppen ezért soha sem volt figyelemmel aziránt, hogy mit ültessen és mily helyre, hanem ültetett Isten nevében összevissza és ha véletlenül néha mégis bevált valami, őseitől örökölt hamisítatlan keleti fatalismussal nézte, hogy pusztul el egyaránt termés és fa, mert az előbbit nem tudta védeni, az utóbbit nem akarta ápolni. Ennek nem szabad igy maradni, és hogy rövid idő alatt megváltozzék ezen ázsiai állapot, szükséges lesz e törvény szellemében a faiskolák utján nevelni és oktatni népünket s bizonyára ja vulni fog a helyzet.

De másrészt nem is szabad nagyon csodálkoz nunk népünk közönyösségén, mert elvitázbatlan tény, hogy az országnak majdnem egész területén impro duktiv befektetésnek bizonyult a gyümölcstermelés. Ezt kénytelen Boreczki is beismerni. Csakhogy ennek nem ez az áldott ország az oka, hanem részint a hatóságok közönye, mert nem hajtották végre az 1840. évi IX t.-cz. rendelkezéseit, részint szakembereink felületessége, mert nem tanulmányozták kellően az ország egyes vidékeinek egymástól nagyon is eltérő éghajlati és talaj viszonyait; végre pedig a magyar elem határozott con- servativ hajlamai, melyeknek következtében semmiféle uj dolgot megtanulni nem akar. Mig a franczia szüntelenül keres uj művelési módokat, melyek által fáit értékesebbé tehesse, mig a német faj bámulatos kitartással és türelemmel terjeszt gazdaságában mindent, mit szakközegei ajánlanak vagy más népek előnyösnek találtak, mint pl. újabban a fák alatti füstölést is, addig a magyar azt hiszi, hogy ő mindezekben a tökély legmagasabb fokára hágott már.

Részemről bátor vagyok azon alázatos kije ; leütést koczkáztatni, hogy én máskép tapasztaltam. De nem hivatkozom saját tapasztalataimra, mertl

meglehet, hogy azok felületesek vagy hézagosak, hanem utalok azon ált. ismert statisztikai adatokra, melyeknek tanúsága szerint Belgium és Hollandiában egy hold föld átlagos hozama 2%-szer annyi mint nálunk, mit tetemes részben a rajta és körűié ültetett körtefáknak köszön; Németországban egy kifejlődött almafa termésének átlagos értéke vidékek szerint 20—40 márka között ingadozik; Württem- bergben és Szászországban pedig az országutak nagyrésze azon jövedelemből tartatik fenn, melyet a szélükre ültetett gyümölcsfák hoznak. Egy délnémet collegám neje 50 almafát kapott hozományul; de a földet nem, azt bátyja örökölte. Úgy e furcsa! Éppen ki akartam nevetni, mikor igy folytatta: „és ez az 50 almafa évenkint minimo calculo 1000 márkát hoz nekem, oly biztosan, mint akár egy év- járadék.“

Hogy Magyarországban is lehet hasonló eredményeket elérni bizonyítja Nagy-Maros és Kecskemét, mely utóbbi a múlt évben közel egy félmillió frtért küldött kajszint és meggyet Német- és Oroszországba. Természetesen nem olyan meggyet, mint amilyen Gyulán terem s nem is olyan kajszint. De könnyű Kecskemétnek, mert ott már tudják, hogy mi terem rendesen talajukban b csak azt ültetik ; az ország yí0 részében eddig még nem ismerik a legjobban acclimatizált fajokat és azért mindent ültotnek, aminek aztán természetesen az az eredménye, hogy semmi eredmény nincs. Hiába jelölte ki az 1885. évben az országos kiállítás alkalmával egy szakemberekből álló r congressus, melyen mint akkor még laikus embe , én is részt vettem, az ország egyes vidékeinek számára az ott legjobban tenyésző fajokat, — sem a faiskolák, sem a nagy- közönség erről tudomást nem vett, s maradt minden a réginél.

Városi faiskolánk terjedelménél, fekvésénél és talajánál fogva tökéletesen megfelel az uj törvény kivánalmainak, sajnos azonban , hogy a gyümölcsfaosztály berendezésénél daczára a constatálható jó- szándéknak, a legcsekélyebb praktikus érzék sem vezette a kiküldött bizottságot. A fősulyt a lágy- maguakra fektették, holott a csontárokra kellett volna fektetni. De a lágymaguakkal is mit tettek? Fölvettek több mint 30 faj körtét és ugyanannyi almát, nem ismervén a gyümölcskereskedés azon legelső princzipiumát, hogy minél kevesebb faj, annál jobban fizettetik. Faiskolánkat ugylátszik nem a közönség szükségleteihez képest rendezték be, hanem úgy, hogy egy-két pomologus tanulmányozhasson néhány jó és néhány rósz fajt. Ha mi csak most akarjuk tanulmányozni azon fajokat, melyek beválnak, akkor épen 50 esztendő kell, mig ennek gyakorlati haszna határunkban észlelhető lesz. Sze rencsénkre mások megelőztek s ha nem is ismerünk sok olyan körte és almafajt, mely értékes is és be is válik, még is van néhány melyről ezt bizonyo san tudjuk és ez minden esetre elég. A harmincz- egynehány körtefajból megtartandó és szaporítandó

Júliusi körtének vagy a zöld Magdolna, vagy a gyöngy körte, de csak egy;

Augusztusi körtének a Vilmos körte;

Szeptemberi körtének a császárkorié;

Októberi körtének az angoulemi herczegnő vagy a Diel vajoncza;

Novemberi körtének a tournayi körte^vagy a nemes kolmár;

Decz.-áprili körtének a téli esperes és miután a körte úgy a mindennapi piaczon, mint az export kereskedelemben, annál értékesebb, minél később érik, úgy osztanám be a körtetáblát, hogy felerész ben téli esperes, felerészben a többi elsorolt fajok együttvévb szaporitassanak. Az itt meg nem nevezett fajokat pedig irgalom nélkül ki kell ültetni a csabai országútra.

Az almafajokkal még kegyetlenebb volnék, ha rám lenne bízva. Nyári almának megtartanám az asztrakáni pirost, őszi alma nem kell, mert őszszel van elég más gyümölcs és téli almának, az angol téli arany parment, és az orleansi renetet. Cider készítés szempontjából meg lehetne tartani még nehány fajt, de miután erről nálunk, daczára Gömör megye példájának, még sokáig nem lehet szó azért a többi fajokat szintén a csabai országúinak szánnám. Még ilyen ozéltudatos berendezés mellett is nagyon sok ' év fog eltelni mig némi zsenge versenyre kelhetünk a nagyon fejlődött német almatermeléssel és a még fejlődöttebb fran ozia-belga körteexporttal, de legalább lehet rémé nyünk. Igaz, hogy kiimánk nem versenyezhet a nevezett országoknak e gyümölcsnemüek terme lésére kiválóan alkalmas éghajlatával, igaz, hogy az egyes körtefajok nálunk sohasem fognak kifej teni oly zamatot, mint a La Manch és a Német tenger körüli vidékeken, és almáink épségre és jóságra nézve ritkán konkurálhatnak Közép-Európa almáival, no de épen ezért szabad csupán csak azt a nagyon kevés fajt kultiválni, melyről tudjuk, hogy versenyképes. Magyarország a legférgesebb ország Európában — zoológiái értelemben véve Ennek következménye a silány termés, oka pedig a nyári szárazság. Csodálkozom, hogy daczára azon körülménynek, hogy 3 éven át folyton javítgatták az egyes bizottságok e törvény egyes intézkedéseit, meg sem jutott senkinek eszébe, az 50. §-nál, mely a hernyozásról szól azt indítványozni, hogy minden gyümölcsfát legalább minden második esztendőben be kell meszelni, mert ez az egyedül lehetséges és eredményes védekezés a férgek milliói ellen, melyek nálunk évszázadok óta monopolizálják a termést.

A csontárokra nagyobb súlyt kellett volna fektetni faiskolánkban, mert ezekre nézve ép oly természetes előnyben vagyunk nyugoti szomszédaink felett, mint a lágymaguakra nézve ők felettünk Tudjuk, hogy minél északabbra viszünk egy gyümölcsfaj, zónájának latitüdje között annál többet nyer zamatban és annáltöbbet vészit édességben A foghagyma és vereshagyma Egyptomban és Palesztinában olyan mint az alma, nálunk már csípős. Svédországban épenséggel élvezhetőn erőssége miatt A földieper Olaszországban émelygős, nálunk kellemes, Dániában valóságos ambrózia. A szilvák, cseresznyék, kajszinok és őszibaraczkok, délen édesebbek, de nélkülöznek minden nemesebb aromát; nálunk a gyümölcs e két főtulajdonsága ezeknél kitűnő összbangzatban van, mig tőlünk északabbra a czukortartalom hiánya miatt nem termeltetnek, hanem importoltatnak tőlünk.

A szilva nedves, de nem oly mély termőrétegű talajat kiván, mint a körte és alma; fajai közül hármat tartok az alföldön való terjesztésre alkalmasnak: az olasz kéket, az Althaun és a zöld ringlót. A cseresznyére nézve saját tapasztalataim még nincsenek, de különösen a Germessdorfit ajánlják szakemberek. Szárazabb és soványabb talajt kíván. A kajszinok közül, melyek nagy szerepre vannak hivatva, legtöbbet ér nálunk edzettségénél, termékenységénél és szállításra való alkalmatosságánál fogva, a magyar legjobb. Nagy kárnak és mulasztásnak tartom, hogy az őszibaraczkokat nem vették fel faiskolánkba, holott a legkeresettebb czikk. Ez őszszel körülbelül 150 frt éra fát rendeltek általam vagy tanácsom után egyes kertbarátok és ez összegnek körülbelül fele ŐBzibaraczkfára esett, s igy megy ez évről-évre őszszel és tavaszszal. Mióta nálunk meghonosították a korai amerikai fajokat, s mióta feltalálták legveszedelmesebb be tegségeinek orvoslási módját, a melyről egész ki meritően foglalkoztam már e lap hasábjain, azóta nagy bizalommal nézek őszibaraczk kultúránk elé A csontárok közül még a meggyet kell említenem, melyet waggon számra küldenekKecskemét és Czeg- léd vidékéről észak-felé s melynek legkiválóbb faja az úgynevezett Nagy-Körösi üvegmeggy.

Ezek volnának tehát azon gyümölcsfajok, me lyeket vidékünkön érdemes és szükséges a faiskola utján terjeszteni. De ezeket se ültessük mind, hanem a laza, homokos talajba elsősorban kajszint és meggyet, a sovány, hűvös talajba cseresznyét, mely azonban nálunk fontosságra vergődni soha sem fog; nedves helyre szilvát, és ha egyszersmind mély termőrétegű: almát vagy körtét. Az őszibaraczk házi kertbe való.

Hogy faiskolánk minden tekintetben megfe leljen a törvény- és közszükségletnek, még egyéb is kell azonban. Igazán szánalomraméltók azok a csemeték, a melyek nálunk kaphatók. A korona még csak megjárná, de gyökerök nincs. Mintha nem tudnák itt, hogy a faiskolai csemetéket, kü lÖDÖsen az almát és körtét kivévén a nemesítés előtti évet, minden más évben át kell ültetni, hogy gyökereket neveljenek. így hát nem csoda, ha né púnk inkább gyöksarjakról terjeszti vaczkorát mintsem hogy 10 krért nemes fajt vegyen és ül tessen, mert csak harmadrésze marad meg és an nak is 2 év kell, mig az átültetést kiheveri.

Nem vádolom a faiskola kertészét, mert abban, daczára öregségének, megvan a kellő ambit és szakismeret, de arról panaszkodik, hogy nem kap annak idején napszámosokat a várostól. Ez érthetetlen takarékosság, mert egy rendes faiskol önmagát tartja fenn; tehát csak rendbe kell hozn még pedig egy óv lefolyása alatt, mert a hivatott t.-cz. 48. §-a igy szól: „Ha valamely községben, faiskolának kijelölt terület a 43. szakaszban meg állapított határidő alatt megfelelően be nem ren deztetik, a faiskola a hibás községi elöljáróság költségére a hatóság által rendeztetik be.“ Való szinü ugyan, hogy az annak idején a megyei faiskolák megvizsgálására kiküldendő egyének, mint rendesen, nem lesznek ahhoz értő emberek, de k vételesen, megeshetik ám az is, hogy véletlené egyszer mégis szakembereket fognak kiküldeni az igen kellemetlen meglepetést szerezhetne általam különben rendkívül magasra becsült városi tanácsnak, melyet még sokkal nagyobb mértékbe tisztelnék, ha szigorú rendőri intézkedések által megakadályozná a honi éneklőmadarakkal való piaczi üzérkedést, mely, eltekintve attól, hogy ba barismus, egyszersmind megfoszt bennünket leg hasznosabb szövetségeseinktől, a káros rovarok i tásában.

Scherer Benedek.

Hirdetmény.

Van szerencséin értesíteni a n. érd. közönséget, hogy jelenleg Gyulán készítek sodrony ágybetéteket, ablak redőnyöket és roulettákat; valamint elvállalok sodrony kerítéseket kertek, udvarok és sírhelyek bekerítésére a "egjutányosabb árak mellett.

Tisztelettel: (sarai Károly

gópsodronyfonó Gyulán,

Aradi-út Verner szíjgyártónál.

Raktár: Greiner Antal úrnál.

252 4—10

A „Békés-csanádi h. é. vasút“ 1894. évi julius havi üzleteredménye a következő :

Bevételek.

Szállítási bevétel .... 4919.39

Távirdai bevétel .... 51.59 4970.98

Kiadások.

Önkezelési dijak PoBtaszállitás .

1952.82

235.60

2188.42

Üzleti felesleg:

2782.56

Irodalom.

Egy gyönyörű munkával gazdagodott a magyar irodalom, első sorban a magyar zsidó költészet: Gero Attila jeles fővárosi iró „Pálmák“ czimü könyvében, mely a zsidó vallásos irodalom terén hiányt pótol, amennyiben Dávid ki rály örökszép zsoltárait, a zsidók mindennapi imáit, a leg remekebb verses fordításokban nyújtja, melyek nemcsak gyönyörködtető olvasmányul, hanem igaz hévvel eimoudbató imák gyűjteményéül is szolgálhatnak minden nemesebb gon dolkozásu magyar zsidónak. A könyv nemcsak szerzőjét dicséri, hanem a budapesti hitközség ideális gondolkozásu elnökét, Kohner Zsigmondot is, ki felismerve a fiatal poéta költői hiva- tottságát es műveinek nagy becsét, azt a zsidóság érdekébe! saját költségén nyomatta ki. A Hungária nyomda remek kiállításában megjelent könyv kapható szerzőnél Nádor-utcza 15 a „KÜLFÖLD* szerkesztőségében és minden könyvárus utján. Ára 3 korona.

Herczeg Ferencz heti lapjának „Uj idők“ lesz a czime. Az első szám deczember elején jelen” meg és úgy tartalom mint kiállítás dolgában lesz és kiváló. A közönség olyan családi lapot kap melynek minden egyes czikkét a legnevezetesebb magyar írók írják és a legjelesebb magyar festők illusztrálják. Elbeszélései hű képét fogják adui magyar irodalom mostani fejlődésének és ismeretterjesztő czikkeiben hasznos tanácsokat és ügymuta- tásokat talál majd az olvasó. Herczeg lapja az Uj idők magyar, modern és előkelő családi lap lesz. deczember elején megjelenő számot a kiadók, 8i ger és Wolfner 250.000 példányban terjesztik és kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve küld" meg. Előfizetési ára negyedévre 2 frt.

»•Háztartás** czimmel Rürthy Emiim úrnő szerkesz tésében Budapesten egy nálunk egészen uj irányú és hézag pótló lap jelenik meg szép kiállítású 16 oldal terjedelemben havonként háromszor (elsején, tizedikén és húszadikán) Rendkívül gazdag tartalmából (78 állandó rovata van) csupán a fontosabbakat emeljük ki. A lap élén a nő-világ érdekeiről egy magas irányezikket közöl, utána pedig: háztartás, konyha, lakás, fűtés, pincze, hálószoba, szalon, házi ipar, művészet, divat, fehérnemű, szabás «varrás, kézimunka, tudomány a házban, a szépség ápolása, a nők joga, keresetforrások, a kertészet különféle nemei, baromfi-tartás, bevásárlási források, étlapok stb. stb. rovatok gazdag tartalma nyújt hasznos tudnivalókat a háztartás minden ágából Ezeken kívül érdekfeszitő regényeket is közöl. Rendkívüli kedvezmény, hogy a „Háztartás“ olvasó közönségének megbízásait díjtalanul elvégzi. Előfizetési ára: egészévre 6 frt, félévre 3 frt és negyedévre 1 frt 60 kr, amely a kiadóhivatalhoz, Magyar Nyomda Budapest, Vili., Józseí-utcza 45. sz. alá küldendő.

HIRDETÉSEK.

3421/1894. Gyulaváros rendőrkapitányától.

\ Hirdetmény.

GyulMáros tanácsának, mint első fokú parhatóságnak 11036—1894. sz. me/bizása folytán a Braun és Czinczár gyulaiioejegyz. kereskedő czpg által Gyulán a Swgár-uton fekvő előbb 0^7. Tóth Pálné szük^Cseke Sára tulajdonát kópWett s a gyulai^l272. számú tkjvben, 6231-a\és 6230 hr. felvett szőlőskertjében iétesiitSjm szándékolt tűzifa-telep engedélyezése tárgyában aJselyszinén megtartandó tárgyalásra tjatárjafjf az 1894 évi november hó 27-ik napolnak d. e. 9 óráját tűzöm ki, melyre muHazokat, kik a fenti telep engdélyezése eUCinkifogást tenni akarnak, az 1884. évi iLVII. fc-cz. 27. §-a értelmében azzal idézem meg^togy kifogásaikat a kitűzött tár gátláson Írásban vagy szóval annál inkább elterjesszék, inéra ellen esetben ba csak ^öztekintetek nefla szolgálnak akadályul —Az üzlettelop engedélyeztetni fog.

A faralftárul szolgálandó teleffvtervrajza a rendőrkápitányi hivatalban az érdekeltek által megtekinthető.

Gyulán, 1894. év november hó l^én.

Br. Drechsel Gyula,

275. 1—1. rendőrkapitány.

z eladás^* 268 8-3 Gyulán\ a Ferentzf (Pacsirta) utczában lev\jJzonJ6Íe ház, mely széles folyosóval jeflátott 3 utczai-, 1 udvari szob^ml, tágas konyha, éléskamra és/'pbiczéböl, továbbá alsó kamarar és íaszinből áll, előnyös felkelek melMt szabadkézből ehyío, vagy bérbe kiadó. Értekezhetni: Chriszto^Miklóssal.

L337.V-1894. Tkv. szám.

Árverési hirdetményi kivonat.

A szeghalmi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság knhirré teszi, hogy Bak S. Zsuzsanna Szenczi Imréné végfchajtatónak Szekeres Jánosné Aotos Erzsébet végrehajtást szenvedő elleni, &y k.-ladányi 2352. sz. tjében 2252/170. hrsz. a. foglalt ingatlanra a vagyonközösség megszüntetése és a befolyandó vételárnak a tulajdon arányanzerinti felosztása és 7 frt 45lkr. költség és járupekai iránti végrehajtási ügyób.eik a gyulai kijár törvényszék (a szeghalmi királyi nárásbíróság) .területén levő K.- Ladány községben fekvő a k.-Ládányi 2352. számú tjkben 2252/170. hm. a fogta)# 320 Q-ölet kitevő, a telekkönyvben pusztatelekn’ék feltüntetett, azonban beltelkes házból aHú egész ingatlanra az árverést 400 frtban ezennel iqemllapitott kikiáltási árban elrendelte és bogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1894. évi deczember hó napján délelőtt 9 órakor K.-Ladány község hájsgmaK megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-áuragyis 40 forintot készpénzben, vagy az 1881. 60^.-cz. 42. §-ábáp jelzett árfolyammal számított évaz 1881. nov. 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet« §-ában kijelölt óvadék képes értékpapírban a kilcüldött kezéhez letenni, avagy/tiz 1881. 60. t.-oz. 170, §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöteges elhelyezéséről kiállifott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Szeghalmon, a kir. jbiréság mkt tkönyvi hatóságnál 1894. évi szeptember hó 30. napján.

277. 1—1.

Becsek, kir. albiró.

3534/1894.

Árlejtés! hirdetmény.

Szeghalom községben három — egyenként 500 forint költséggel előirányzott Norton- fele kút fúrása tárgyában a folyó évi deczem- bér hó 12-ik napjának dél előtti 10 órájára Szeghalom község házához árlejtés tűzetik ki, felhivatván a vállalkozók, bogy a kitűzött helyen és időben, az árlejtésre 150 frt bánatpénzzel megjelenni, esetleg ajánlataikat a megfelelő óvadék összeggel ellátva az Elöljáróságnál előbb is benyújtani szíveskedjenek — Szeghalom, 1894. november 20.

Kovács Gyula,

jegyző. 278. 1—9.

Mező Sándor,

köze. bíró.