Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-07 / 1. szám

21. Élővirág lila szalag „Feledhetlen elnökének a veres kereszt egylet.“ 22. Kék szalag nefelejts koszorú. „A csizmadia ipartársulat, tiszteletbeli elnöké­nek.“ 22. Gyöngyvirág és ibolya koszorú fe­kete szalag. „A gyulai tűzoltó testület, feled­hetlen emlékű alapitó tagjának és lelkes * pártfogójának.“ 24. „A jó apát úrnak, Szénásy József és családja“ Élővirág, fehér szalag. És még több szalag nélküli koszorú. - Ez alkalomból a gyulai polgári kör 20 frtot tett át koszorú váltság czimén a polgármes­terhez, a szegényalap javára, gróf Wenclcheim Frigyesné pedig 100 irtot; ez utóbbi összeg a megboldogult által hagyományozott 50 frt- tal együtt tiszt. Bazár Gyul<\st'géd lelkész által fog a szegények részére legközelebb kiosztatni. Az Alsó-Fehér-Körös szabályozási társulat közgyűlése (1893. dfeczember 20-án.) A határozatképes számban jelenvolt érdekelt ségi tagokat Ladies György elnök szívélyesen üd­vözölvén, a jegyzőkönyv hitelesítésére Kövér László és. Szekér lyula tagokat kéri fel. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek f. évi november hó 18-án kelt rendelete, melylyel az 1894. évi társulati költségelőirányzatot jóváhagyja, egyszersmind a társulatot felhívja, hogy a töltések tervszerű kiépítése czime alatt telvett munkálatokat a jövő évben mindenesetre foganatosíttassa, összes védtölteseit pontosan lejtméreztesse s az ennek adatai alapján szerkesztendő és a miniszteri meg bízott útján eléje terjesztendő hoszszelvényben az eddigi legmagasabb vízszin vonalát is feltüntesse: a közgyűlés tudomásul és alkalmazkodásul veszi és ehhez képest társ. főmérnököt utasítja, hogy a miniszteri rendeletben foglalt munkálatokat a jövő évben mindenesetre és feltétlenül fuganato sitsa. A társulat műszaki ártérfejlesztósi munkálata ellen beadott panaszok ügyében hozott ötös bizolt sá<ú határozatok, ellen újabban beadott panaszok tárgyában hozott alispáni határozatok ellen ez tsz- szós gyulai és több békési panaszos a törvényes határidőn belül felfolyamndást adott be. A közgyűlés a Il-od hatósági határozatokat tudomásúl veszi, társ. elnököt pedig megbizza, hogy ezen határozatok ellen beadott felfolyamo- dásókat vármegyei alispánhoz a földmivelésügyi m. k'ir. miniszter úr elé leendő terjesztés végett külön felterjesztés kíséretében tegye át. A társulati eszközöknek és anyagoknak a leltár alapján eszközlendő megvizsgálásukra kikül­dött bizottságnak jelentése és az 1893. év végével ■ kiselejtitendő árvédelmi anyagok,,^gátőri eszközölj és szerszámokról a vizsgálat^'SfifÚffna^f“ !!^ I jf kimutatásra: ■f~ a közgyűlés a# ig. választmány javaslatához képest, a kettős köuösi vonal marói' szakaszán is­meretlen és ki ítélni puhatolható tettesek által eltulajdonított, — ,á feleslegből azonban már pótolt _ 555 darab védkaró a társulati leltárból leendő le írását helybenhagyja; a jelentést helyeslőleg tu domásúl veszi és társ. igazgatót utasítja, miszerint a kiselejtitendőftárgyakat lehelő legelőnyösebben a társulat javára értékesítse s eljárásáról annak idején jelentest tegyen. A társ/ igazgatónak jelentése a társ. ház megvételének keresztülvitele ■ tárgyában ; — egész terjedelmében jóváhagyólag tudomásúl vétetik, társ '’igazgató pedig utasittatik, miszerint az eddig tö rölhető nem volt, de most már törölhető, bekebe lezett Szödényi-féle követolés törlését eszközöltesse. Társ. igazgatónak véleményes jelentése a régi kezelési költségekre vonatkozó leszámolások ellen egyes társulati tagok által emelt észrevételekkel és kifogásokkal szemben : A közgyűlés társ, igazgatót utasítja, miszerint az egyes érdekeltek által telt észrevételekkel és kifogásokkal szemben azok eloszlatására saját észrevételeit velük közölje, továbbá hogy a kérdé­ses ügynek teljes tisztázása után az elért s tár­gyalás alapjáéi szolgáló eredményről újabb jelentési tegyen. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek folyó év o .tóber hó 21-en kelt rendelete, melylyel a XLI./1893. sz. a hozott és az 568 /;893, számú jele tés kíséreté bén előterjesztett határozattal meg állapított ideiglenes hozzájárulási aránykulcsot azon módosítással, hogy a Fehér-Körös jobbparti, az u. n. deltabeli árterek czélbavett nagyobb megtér helése mellőzendő leend, jóváhagyja, a jövő évi kivetéseknek az új alapon leendő eszközlését en­gedélyezi és kijelenti, miszerint azon kívánságot, hogy a kezelési és fentartási költségek minden területre egyenlően vettessenek ki, meg nem okolt nak találja. — Egyszersmind előterjesztetett társ főmérnöknek jelentése az osztályozási és kivetési munkálatok előhaladása tárgyában A közgyűlés a magas miniszteri rendelete! tudomás és alkalmazkodáséi veszi, s ugyancsak e czólból elrendeli, hogy a társulat tisztviselőinek . kiadassák,, másolatban pedig idősb gróf Almássy Kálmánná szül. Wénckheim Mária grófnő megbízott képviselőjével közöltessék. — Társ. főmérnöknél jelentése tudomásúl vétetik; minthogy végre a társulati kölcsönök járulékának kivetése a je'en tés szerint csak jövő év ápril végére lesz eszkö­zölhető, az ig. választmány javaslatához képes' elhatároztatott, hogy hivatkozással az átalakulássá' járó nehézségekre, egyrészt kérelem idéztessék i hitelező Magyar Jelzálog Hitelbankhoz a késedéi mes kivetés folytán a kölcsön járulék esedékességi időpontjának kivételesen 1894 év ápril hó 1-ső napjáról 1894. év julius hó 1-ső napjára leendő áttétele iránt azon kijelentéssel, miszerint a tár sulat kötelezi magát a kötvényszerü fizetési ter- "minus Ia nein f.arlj°M.2J.jjpé származó késedelmi kamatokat a hitelező penzintes nek saját pénz­tárából megtéríteni: másrészt a penJ.’V.ózet nyi­latkozatának leerkezese utau felterjesztes intézendő a m. kir. pénzügyminisztériumhoz, hogy maga ré­széről is hozzájárulását adja meg a kölcsön járu lékok egyénenkénti kivetésének az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságokhoz 1894. év május hó végéig leendő beterjesztésének engedélyezése iránt. — Végre szükségesnek látja a közgyűlés, hogy az o idő szerint érdekelt társulati tagok a kivetés körű előállott változásról egyenként a társulat igazgatója által értesittessenek. Az ig. választmánynak javaslata, a műszaki ártérfejlesztéshez szükséges osztályozási munkálat elkészítésére az 1884. évi XIV. t.-cz. 13-ik §-a értelmében alakítandó 11-es bizottságnak megvá­lasztása iránt. A 11-es bizottság tagjaiul megválasztattak: Ladies György társ. elnök, Keller Imre t. alelnök Aszalay Gyula, Dutkay Béla, Haan Béla, Dr. Haj­nal István, Hegedűs Sándor, Hoffmann Mihály, Kö­vér László, Mezei Lajos és Szekér Gyula érdekelt ségi tagtársak. A földmivelésügyi tn. kir. miniszternek f. év október hó 26 án kelt rendeletére a m. év julius hó 15-én tartott társulati közgyűlés által hozott XXXIII. 1893. sz. határozat értelmében a társulati hullámterek mikénti mivelése ügyében tett felter­jesztésre társ elnök előadja, hogy a Sternthal-féle kerítés ügy rendezése jövő évben a Fehér-Kőrös balpartja mentén, annak tervszerű kiép lése czéljá ból különben is eszközlendő földkisajátitásokkal együttesen fog megoldást nyerni: — A közgyűlés a miniszteri rendeletet, mely n társulat jelentését tudomásul veszi, de egyrészt a társulatot a hullámterek megfelelő műveléséért é* tisztántartásáért fele őssé teszi másrészt amennyiben a hullámtértulajdono'ok által a 11,741/1891. sz. ren­deletben előirt művelési módok be nem tartatnának, a művelési módok megváltoztatásának szükséges ir­tások és tisztántartás foganatosításának érdekében a társulatot az 1885. évi XXUÍ. t. c/.. 49 g-a alapján 8644/1887. sz a. kibocsátott min. rendelet érteimé ben való eljárásra kötelezi, — a közgyűlés, tekintve, hogy a bullámtértulajdonosokkal erre nézve a tár gyalások már folyamatban vannak, egyelőre tudó más- és alkalmazkodásul veszi. — A Sternthal fél«- kerités-ügyre és a hasontermészetü . kisajátításokra vonatkozó elnöki előterjeszté.-t hasonlóképen tudo­másul veszi, a társulati tisztviselőket pedig a meg­felelő eljárás foganatosítására utasítja. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek na. évi j-zeptembér 22-én kelt körrendele kíséretében meg bírálás és a netaláni észrevételeknek 1894. évi fel ruár hó végéig vele leendő közlés végett megküldött „Uj vízjogi törvényjavaslat előmunkálatai" : Társ. igazgatónak megfelelő tanulmányozás és netaláni észrevételeknek jövő év február végéig le­endő előterjesztés végett kiadatik. Társ. igazgató beterjeszti a fekete-körösi véd- töltésnek a vasúti hídon alul a lugosi átmetszés alsó torkolatáig tervszerű kiépítéséhez szükséges terüle­tek kisajátítására vonatkozó egyezségeket jóváhagyás végett: — A közgyűlés a beterjesztett egyezségeket jóvá- hagyja és a 420 koronát tevő kártalanítási összeg­nek kifizetését utalványozza. l_- A társ. péniilávnoknak jelentése a pénztár ál ta^'ób~valn:BÍTíf'a f- évre kivetett kezelési költség hátralékokról szerkesztett kimutatás tudomásul vé pitéit, társulati igazgatót pedig utasította, hogy az az illetékes ni. kir pénzügyigazgatóságokat a hátra lékok szigorú behajtása iránt kérje fel. Békés községnek megkeresése a kettős körösi védtöltésből egyszersmind körgátat képező a társu­lati gátrészbe czélba vett tégla vagy betonfal építési költségeihez a társulat által leendő hozzájárulás iránt. Egyszersmind tárgyaltatott a bemutatott tér vezet és műszaki leírás; végre olvastatott társ. fő­mérnöknek vonatkozó javaslata: A közgyűlés osztozik Békés községnek aggó dálmaiban és amennyiben a czélba vett építkezés oly módon eszközöltetnék, hogy ez által azon töltés- szakaszokra a fentartási költségek feszál kiiktatná nak, méltányosnak is tartja, hogy a társulat a költségek hez hozzájáruljon. Miután azonban társ. főmérnök a bemutatott tervezetet nem találja czélravezelőnck, a közgyűlés az ig. választmány javaslatához képest megbizza társ. főmérnököt, hogy magát Békés köz ség mérnökével érintkezésbe téve, a czél elérésére alkalmas módozat megállapításáról gondoskodjanak és annak tervezetét tárgyalás alapjául elkészítsék. Társ. főmérnöknek javaslata, a telefonvezeték nek az aradmegyei társulat vezetékével leendő ösz- szeköltetése tárgyában, tekintve, hogy a tál salat érdekeire az összeköttetés létesítése nagy fontosság gal bir és az árvédelemnél jelentékeny e őnyöket biztosit, társ. főmérnök javaslatát egész terjedelmé­ben elfogadta és az előirányzott költségeket 107 fit 50 kr. összegben jóváhagyva kiutalványozta. Végre Ladies György t. elnök mind. id. AI- másy Kálmán gróf ésjWenckhoim Frigyes gróf ér dekeltségi megbízottja a következő nyilatkozatot terjesztette a közgyűlés elé : Tekintetes társulati közgyűlés ! A társulati ár tér ellen több oldalról beadott felebbezósekre ille­tőleg a harmadfokú hatósághoz felterjesztendő sem­miségi panaszokra nézve, megbízóim, névszerint id. gróf Almássy Kálmán ő cxcellentiája és gróf Wonk- hüini Frigyes ő méltósága részéről és megbízása folytán ezennel kijelentem, hogy azon elégülctlon- séggel szemben, a mely némely felebbezők részéről az ötös bizottság határozatai ellen, habár nem per rendszerűén és törvényes módon nyilvánult: neve­zett megbízóim semmiségi panaszként felterjesztendő ügyekben hozandó -miniszteri határozatból saját ár- erületükre nézve is levonandják a szükséges con- sequentiákat; a nélkül azonban, hogy ezzel akár saját álláspontjuk igazságát feladni, akár pedig az ötös bizottság, mint független hatóság intézkedésé­nek jogosságát és törvényszerűségét akár ezúttal, akár az ügyek végleges eldöntése után tehető nyi- atkozatukkal csorbítani akarnák. A közgyűlés a nyilatkozatot tudomásul vette. Még néhány jelentóktelonebb tárgy elintézése után a közgyűlés berekesztetett. Gaszner Pál. Az uj esztendő, vármegyénk közéletére nézve ama kelletlen hírrel köszöntött be, hogy Gaszner Pál kir. pénzügyigazgatót elveszítjük. Penzügyigazgatónk ugyanis, hasonló rang­bau es minőségben Miskolczra helyeztetik át, ahol a miniszter által is elismert kiváló egyéni tulajdonainak, munkabírásának, organizáló s ve­hető képességének a békésmegyeinél nagyobb tér og kínálkozni. I Áthelyezésének — moly eddigi hivatalos működése fölötti elismerésnek a jele, — mint biztos tudomásunk "vau róla: ez, és tisztán csak ee az indoka, mely körülmény azonban körünk­ből való távozása fölötti igaz sajnálatunkat, őszinte fájdalmunkat legkevésbbé sem enyhíti. Gaszner Pál a pénzügy-igazgatóságok újjá­szervezésekor neveztetett ki Gyulára és igy nemcsak osztályrészese, bánom kreálója is ama vi­szonyoknak, melyek a megyei életbeu is hova­tovább legnagyobb fontosságot nyerő pénzügyi hivatalos ágazatban alakultak. Az adminisztrácziónak legnehezebb, legké­nyesebb, legérzékenyebb oldala a pénzügyigaz­gatás. Az államnak igényei napról-napra növe­kednek és a fokozodó szükségletekkel párhuzam­ban növekszik a direkt és indirekt adózók ter­mészetszerű óhaja, hogy a komplikált adó- és illetéktörvények és még bonyolultabb szabályok és rendeletok tömkelegével szemben igazságot, méltányosságot találjon. Egyrészről az adózókkal szemben való eme méltányosság gyakorlása, — másrészről a kincs lár jogos érdekeinek megóvása és biztosítása végtelenül nehéz kettős problémáját a lehetőség korlátain belül legszerencsésebben oldotta meg a gyulai kir. péuziigyigazgatóság, amiben — elismerjük — érdeme vau az igazgatóság min­den osztályának, minden tisztviselőjének, de az érdem oroszlánrésze a főnöké, az igazgatóság vezetőjéé: Gaszner Fúl é. Az a kiváló előzékenység, melylyel a vár­megye bármely községéből bejövő legszegényebb ügyes-bajos ember is találkozik; ama figyelem, melyben panasza részesül; ama készség, melylyel útba igazittatik; a régebbi pénzügyi régimétől előnyösen elütő kitűnő modor, mondhatni elő­kelőség. amely a pénzügyigazgatóságnál uralkodó tónussá vált: nagyrészben Gaszner Pál előkelő gondolkodásának, szeretetreméltó egyéniségének, kiváló tapintatának kifolyásai. Most, amidőn — őszinte fájdalmunkra — körünkből távozni fog, ami különben sohasem volt kenyerünk: a bizantinismus és alacsony hí­zelgés vádja nélkül mondhatjuk mindezeket el róla. A hivatalos vármegye bizonyára megfogja találni a méltó formulát, hogy Gaszner Pálnak pénzügyigazgatói minőségében szerzett érdemeit kiemelje. Mi — mint a közvélemény szerény tolmácsa — a nagy közönség nevében nyilvá­nítjuk elismerésünket, köszöuetünket, hálánkat, aminél csak fájdalmunk nagyobb, hogy fényes tehetségét, humánus működését, hivatalban és hivatalon kívüli társadalmi életben rokonszenves egyéniségét nélkülözni fogjuk. Hírek. A „Békés“ mai, az uj évfolyammal első szá­mát lapunk múlt évi előfizetőinek minden kötele­zettség nélkül küldjük. Es miután a következő lap­példányt csupán uj előfizetőinknek fogjuk expediál- tatni, tisztelettel kérjük az előfizetéseknek e hét folyamán való szives megújítását, nehogy a lap szót- küdésében zavarok merüljenek föl. Egyúttal kérjük lapunk barátait, hogy a „Békés*-1, mely az uj év folyamán is becsületesen és odaadással fog igye­kezni a maga elé tűzött feladatnak megfelelni, mely feladatát tetemesen megkönnyíti munkatársainak dí­szes és tekintélyes tábora, mely a lap köré sorako­zik, továbbá azon körülmény, hogy a vármegye köz­érdekű hivatalos hirdetirlényei a .»Békés* ben jövőre is rendszeresen közöltetni fognak, mi által lapunk a vidéki hírlap valódi missióját tölti bo b ezáltal csaknem nélkülözhetlen orgánuma a községek elől járóinak, kaszinóknak, olvasó köröknek, nemkülön­ben a megyei közélet iránt érdeklődő bizottsági ta­nuknak, ismételjük, hogy mindezek alapján lapunkat jövőre is támogatni szíveskedjenek. A „Békés* elő­fizetési dija 5 frt, félévre 2 frt 50 kr., negyedévre I frt 25 kr., mely összeg vidékről „Békés kiadó- hivatalának — Gyulán“ czi.m alatt postautalványon küldendő be. Boldog uj évet. Rokon és jó barát, ismerős és sokszor ismeretlen is igaz szívből, jóindulatból, puszta szokásból, de gyakran csak haszonlesésből is elmondják kívánságaikat az évfordulón ; veszik, vált­ják egymás között a »boldog uj év«-ct. Igy volt a múltban, igy volt ezúttal és igy lesz bizonyára a jövőben is. Uj év napja egyébkint csak kedély és és hangulat hullámzással volt összekapcsolva; a tér mószet rendjében Bcmmi változás, az nem vett tudo­mást a naptári évfordulóiéi, ami egyébkint igen jó, h°gy >gy történt, mert valamelyes radikális idővál­tozásra egyáltalán nincs szükségünk. A Kőrös folyók már a hét elején befagytak, a korcsolyázóéi sport egész hévvel folyik, uj év után megkezdték a jég­hordást is, mely azóta szakadatlanul folyik, igen helyesen, mert eltekintve attól, hogy- kérdés, vájjon lesz-e később is hideg, a tapasztalat azt bizonyította, hogy leghasználhatóbb és legtartósabb az első jég. Tisztelgések- Uj év napján a különböző hiva­talok tisztviselői hagyományszeluTe| tisztelegtek fő nökeiknél; igy a kir. törvényszék, pénzügyigazgató­ság, honvéd és megyei tisztikar tagjai. A megyei tisztikart a szabadságon levő Jancsovics Pál alispán es kir. tanácsos, gyöngélkedés következtében szemé­lyesen nem fogadhatván, a központi tisztikar tagjai mindnyája által aláirt üdvözlő iratban tolmácsolták tiszteletüket és jókívánságaikat. A vármegye tiszti­kara Tallián Béla főispánnál testületileg tisztelgett, dr. Fábry Sándor főjegyző volt a küldöttség érzel­meinek tolmácsa, lepjolb kivé na Iáiknak adva kife­jezést az évforduló alkalmával, kérve a főispánnak a tisztikarhoz eddig is hálásan tapasztalt további jóindulatát, egyúttal ama óhajnak is adva kifeje­zést, vajha a viszonyok olyanná alakuljanak, amely­ben a főispán közhasznú tevékenységét tisztán Békés vármegyének szentelhetné. A főispán lendü­letes szép beszéddel válaszolt az üdvözletre. Jelezte, hogy ez év folyamán még sokkal fontosabb teendők várnak a tisztikarra s ama reményének adott kife­jezést, hogy a tisztikar vállvetve, egységesen fog működni azok sikeres megoldásán. Megérintette az egyházpolitikai kérdéseket, a tisztikarnak azokkal szemben való álláspontját, amely csak szabadelvű lehet, továbbá elismerését b további jóindulatát fe­jezte ki a tisztviselők működése irányában. A vár­megye után Gyula város tanácsa tisztelgett a fő­ispánnál Dutkay Béla polgármester vezetése alatt; Tallián Béla iőispán a küldöttséget a megyei szék­hely iránti legjobb akaratáról biztosította. Elmaradt beszámoló. Úgy volt, hogy Terényi Lajos országgyűlési képviselő ma délelőtt beszámoló beszédet fog tartani. A szabadelvű párt, azonban egyrészről a zord időjárásra való tekintettel, ’más­részről opportunisztikus szempontból úgy határozta el még Szilveszter napján, hogy Terényi Lajos beszámoló beszédje elhalasztására kéressek föl, mely felhívásnak ő természetesen a legnagyobb készség­gel eleget tőn. A közigazgatási bizottság január havi rendes ülését folyó hó 15 én fogja tartani. Adózók figyelmébe. A törvény értelmében be- tablázott adósság (akar egyesek, akár pénzintézetek javara) mérséklőleg hat a föld és házadó utáni pót- ado kivetésénél. Példával élve, 1000 forint tőketar­tozás nyolezas kamatra betáblázva, 8 forinttal, 10,000 forint adósság ugyancsak nyolezas kamatra botáb- lazva, 80 forinttal szállítja le a pótadót, vagyis min­den forint kamat után tiz krajezár engedtetik az adóból. De hogy az adózók ily kedvezményben tény­leg részesüljenek, szükséges, hogy adósságaikat ily czélra szolgáló nyomtatvány felhasználásával a köz ségi elöljáróságnál bejelentsék, mert az adó elenge­dés csakis az évenkinti bejelentés és nein hivatalos nyomozás alapján történik. A bejelentések törvény értelmében január hó végéig vétőinek fel az elöl­járóság által. A megyei hírlapok 1894-ben. Békésvármegyo területén ez év folyamán a következő hírlapok je­lennek meg: Gyulán a „Békés* melynek felelős szer­kesztője Dobay János, — Csabán a „Békésmegyei Közlöny“ felelős szerkesztője Verner László, — Bé­késen „Békési Hírlap* felelős szerkesztője Vudny Jó­zsef, — Szarvason: „Szarvasi Lapok* felelős szer­kesztője Szikes Antal, „Szarvas és Vidéke* felelős szerkesztője Sámuel A., „Szarvas*, felelős szerkesz­tője Mihálfi József, — Orosházán: „Orosházi Köz­löny* felelős szerkesztője Alslädter Antal és „Oros■ lliázi Újság“ felelős szerkesztője Veres Lajos. Az újvárosi olvasókör az év utolsó napján tar­totta meg tisztújító közgyűlését és pedig a követ­kező eredménynyel: Rá ez János elnök, Sántha János alelnök, igazgató Murvai András, pénztárnok Vidó János, ügyész Jantsovits Emil, könyvtáros Bene Ferencz, jegyző Gulyás János ; épen az alelnök vál­tozott, minthogy Sánta Gábor, ki a múlt évben vi­selte e tisztet, a várostól gyakori lávolléte miatt, egyátalán nem volt hajlandó elfogadni az alelnök- séget. A gyűlés lefolyása mindon nagyobb hullám­verés nélkül történt, legnevezetesebb határozata e gyűlésnek, hogy a Jókai műveinek megszerzésére a 200 frtot közegyetértéssel megszavazta. A volt tiszt­viselőknek köszönet szavaztatván, volt pénztárnok a számadást vizsgáló bizottsági tagok véleményezése folytán a további felelősség nlól felmentetett, köszö­nettel. A választmány is 20 taggal megalakult, vala­mint a számvizsgáló bizottság 3| tagja is kijelelte* tett. A gyűlés 6 óra után boldogujévi jókivánattal berekesztetett. Az Újvárosi olvasó kör legközelebbi felolvasó estélyén Gulyás János „Nemezis“ czimű művét ol­vasta fel, melyben Mátray, egy büszke várúr, gőg jébon útját állja leánya boldogságának, aki egy szegény, de bátor nemest szeret. Átkot szór reá | midőn látja, hogy az ifjak egymást mégis szeretik, fegyvert ragad. A fegyver eldördül s az ifjú, vala­mint a leány is — ki kedvesét saját testével fedezé — halva omlanak össze. De a várurat utoléri a neme­zis s bolyongni kénytelen, mig utoljára a mátrai hegyek vadonjában megtörve testben és lélekben végzi be kinleljos hosszú életét. Másik felolvasó Csiszár Sámuel volt, ki „Kik voltak a honvédek“ czimű műből olvasott fel egyes megkapó episiódo- kat. Végezetre Gulyás János Tompának „Egy há­zasság“ czimű költeményét olvasta fel. A felolvasá­sokat zajos tetszés követte A jövő vasárnap d. u. 4 órakor felolvasók lesznek : Domby Lajos lelkész, Bene Ferencz tanító, Maró Gyula tanító. A reform, egyház kebelében a múlt 1893-ik évben szülöttek száma 138 fi és 142 leány, összesen 280. Elhaltak fi 125, nő 100, együtt 225, szaporulat 13 fi, 42 nő, összesen 55. Esküdött 56 pár, ezek közöl vegyes 12 pár.

Next

/
Thumbnails
Contents