Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-11-25 / 47. szám
47-ik szám Gyula, 1894. november 25-én XIII. (XXVI.) évfolyam. » . ^ Szerkesztőség: 1 Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető köz- 1 lemények intézendők. Kéziratok nőm adatnak viaaza. Előfizetési dij: ; Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 > 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10. kr. Társadalmi és közgazdászaid lietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToa/jr János. Eiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwär» Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernéit fúrdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-uteza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. A vármegye közgyűlése után. Noha hírlapírói hivatásunk, azonkívül hálás dolog is volna, ha megcselekednénk, mégsem szándékozunk most a közgyűlés, különösen annak egyik másik határozata fölött kritikát írni; nem mulaszthatjuk el azonban az alkalmat, hogy a közgyűlés incidenséből, a gyulai megyebizottsági tagok viselkedése fölötti elégütetlenségünknek kifejezést ne adjunk. Sok mindenféle oknál fogva, soha sem volt Gyula városa annyira ráutalva, hogy érdekeit, még pedig természetes és jogos érdekeit a vármegyén, kebeléből választott tagjai óvják és képviseljék, mint amennyire ma rá van utalva, és soha olyan fokú közönyt és hanyagságot nem tanúsítottak a gyulai megyebizottsági tagok a városi és a várostól el- választhatlan vármegyei érdekek iránt, mint épen mostanában. Tapasztaltuk ezt az őszi közgyűlésen, hol — ha csak a gyulai megyebizottsági tagok negyedrésze jelen van — a törvényhatósági úthálózat kérdésében egészen más határozat van, mint a gyulai bizottsági tagok élmaradása folytán hozatott; tapasztaltuk a hétfői közgyűlésen is, különösen a délutáni órákban,amikor gyulai bizottságiaknak alig volt hírmondója, mikor szükség lett volna rájok. Ez így tarthatatlan állapot, amelyen okvetlenül segíteni kell. Bárhol másutt lehet egyszerű tisztesség a megyebizottsági tagság, Gyulán azonban első sorban kötelezettségnek kell lennie. Igen is: kötelezettségnek, különösen a választott bizottsági tagokkal szemben, akikről e város közönsége, nemcsak megvárhatja, hanem veszélyeztetett érdekeire való tekintettel meg is kell követelnie, hogy a vármegyei közgyűléseken résztvegyenek. És pedig nemcsak amikor választásról van szó, hanem akkor, és különösen akkor is, amidőn bármilyen ügy tárgyaltatik, amelynek mikénti elintézése Gyula városa közönségét akár közvetlenül, akár közvetve érdekli. Amennyiben valaki magánviszonyait meghaladó áldozatot hozna vele, hogy ilyen kötelezettségnek megfeleljen: ne tessék megyebizottsági tagságot vállalni, hanem átengedni a tért olyanoknak és azoknak, akik ilyen „áldozat“ hozatalára képességgel és akarattal bírnak. így kívánja ezt Gyula városénak pozi- cziója, igy parancsolja sokszor megtámadott, sokszor veszélyeztetett érdeke. A vármegye rendkívüli közgyűlése. (November hó 17-én.) Tallián Béla elnöklő főispán s a körülbelül 140—150 bizottsági tag kölcsönös szívélyes üdvözlése után, az elnöki megnyitó beszédben röviden vázoltatik, hogy különösen a munkás-kérdés ügye az, mi ezen rendkívüli közgyűlés egybehivását szükségessé tette; ezekután elnöklő főispán felhívja a közgyűlést törvényadta jogainak gyakorlására, mely szerint a kebeléből választott egy bizottság által a vármegyei pénztárakat megvizsgáltassa; mely jogát a közgyűlés ezúttal gyakorolni óhajtván, a pénztárak megvizsgálására kiküldi: Haviár Dániel, La- dict György, Schmidt József, Vidovszki János és Jantsovits Emil tagokból alakított bizottságot; a napirendre térés előtt még elnöklő főispán törvényadta jogánál fogva, Dr. Zöldy János vármegyei közkórházi orvost vármegyei tiszteletbeli főorvossá kinevezi. Ezután következtek a választások; szavazat- szedő küldöttség: Elnök: Beliczey István. Tagok: Székács István, Varságh Béla. 1. A közigazgatási bizottságba titkos szavazás utján beválasztattak 1895—1896. évre terjedő mandátummal: Vidovszki János 104, Ladies György 72, Jantsovits Emil 71, Wenckheim Géza gróf 66, Al- mássy Dénes gr. 61 szavazattal; — egy évre (1895-re) terjedő megbízatással pedig Dr. Zsilinsski Endro 22 szavazattal, a beadott szavazatok még megoszlottak Dr. Berényi, Konkoly, Szalai, Veres, Dr. Kis bizottsági tagokra. 2. Az igazoló választmányba beválasztattak: Jantsovits Emil, Ladies György, Terényi Lajos, Berényi Ármin, Oláh György, főispán által kineveztettek : Keller Imre, gróf Almásy Dénes, Hoffmann Mihály és Szénásy József. 3. Tiszti főügyészi helyettesül megválasztatott : Jantsovits Emil. 4. A lóavató bizottságok maradtak a régiek, azon változással, hogy Csabán S.zucsu elnök helyett Szalai, Szeghalmon pedig Herkélyi helyett elnök lett Kárász István. 5. A nyugdíjazandó vármegyei tisztviselők munkaképtelenségének megállapítására hivatott bizottságba orvosokul beválasztattak .- Dr. Szlovák Fái és Dr. László Elek tiszteletbeli főorvosok. 6. Az állandó választmányba beválasztattak: Dr. Bartóki József, Dr. Hajnal István és Veres József bizottsági tagok. 7. A központi választmányba: Dr. Bartóki József. 8. és 9. Az állandó bíráló választmányba és a Békésmegyei h. érd. vasút igazgatóságába a lemondott Dr. Hajnal István újra megválasztatott, amennyiben már eleve kimondotta a vármegye közönsége, hogy Dr. Hajnal István bizottsági tagnak, vármegyei főorvossá lett kineveztesése alkalmából, több rendbeli bizottsági tagságról lett leköszönését csak ott fogadja el, hol az incompatibilitás esete áll fenn. A m. kir. pénzügyminiszter urnák az adó tartozások behajtásának méltányos foganatosítása tárgyában leérkezett rendelete, amennyiben ez érdemben a legközelebbi kb. ülés határozott, tudomásul vétetik. A gyomai közigazgatási járásnak továbbra is fentartása tárgyában érkezett belügyminiszteri rendelet szintén tudomásul vétetik. A munkás-kérdés tárgyalásán kívül, leghossza- sabb és legélénkebb vitát provokált az állami trans- versális út kiépítésének ügye; Beliczey István bizottsági tag különösen szót emel ezen út építkezésénél tapasztaltak ellen, melyszerint azokat életveszélyeseknek tartja, miért is feliratilag felkéretni határoztatott a szakminiszter, hogy a nagy közönség megnyugtatására eme épitkezéseknél szakközegeivel vizsgáltassa meg a sérelmes állapotokat. A kereskedelmi miniszterhez felirat intéztetik, az alispáni előterjesztés alapján, aziránt, hogy az 1890. I. t.-cz. módosítása alkalmából, a közúti adók az egyenes állami adók arányában kivetése mondatnék ki. Belügyminiszteri rendelet alapján Gyulaváros csatornázásának rendezése ezennel elrendeltetvén, utasittatik Gyulaváros polgármestere, hogy ez érdemben tett intézkedéseiről jelentését a legközelebbi közgyűlésre adja be. A módosított kéményseprési szabályrendelet elfogadtatván, kellően meghirdetés végett kiadatott járási főszolgabirák és Gyulaváros polgármesterének. Az ezredéves kiállítás aradi kerületi bizottsá gának segélyezés iránti kérelme teljesíthető nem volt, amennyiben e czélra Békésvármegye közönsége már 10 ezer forintot szavazott meg. A központi hivatalok czélszerű elhelyezése ügyében eljárt küldöttség előterjesztését, a bizottság bár helyesléssel fogadta, még is tekintettel a küszöbön levő államosításra, ezirányban az érdemleges intézkedés ezúttal elejtetik. Következett ezután a munkáskérdés tanulmányozására kiküldött küldöttség előterjesztése, melynek tárgyalása csaknem az egész délutánt igénybe vette, s többek felszóllalása után a küldöttségi hosszas és részletes előterjesztés egész terjedelmében elfogadtatván, az azokban szükségesnek jelzettek megvalósítására, a kormány feliratilag félkéretett, egy alkalommal tárgyaltatott a cselédek és a gazda, továbbá a mezei munkások és a munkaadó közötti viszony szabályozása érdekében, a megbízott küldöttség által alkotott s bemutatott szabályrendeleti tervezet, amennyiben pedig ennek legüd- vösebb része, az 1873. évi XIII. t.-czikkbe ütközik, az ezúttal el nem fogadtatik, miután pedig az idézett törvény átdolgozása épen most van foganatban, ezen szabályrendeleti tervezet oly kérelemmel küldetik fel a belügyminiszterhez, hogy azt ezen törvényezikk revisiojánál figyelembe venni kegyeskednék. A közmivelődési szabályrendelet készítése tárgyában tett alispáni előterjesztés tudomásul vétetik s a közmivelődési állandó bizottság tagjaiul az 1895-, 96- és 97-ik évekre terjedő megbízatással Jantsovits Emil. Dr. Ladies László, Dr. Zsilinszky Endre. Horváth Károly, Haviár Dani, Garzó Gyula és Hegedűs Mihály bizottsági tagok beválasztattak. Az orosházai és szarvasi főszolgabirói épületeknél szükségesnek mutatkozó javítási munkálatok teljesítése elrendeltetik. A fásilási szabályrendelet végrehajtása tárgyában tett álispáni előterjesztés, — mely szerint szakértőknek alkalmazása hozatik javaslatba, — elfogadtatván, tudomásul vétetik. A törvényhatósági távbeszélő központi állomásainak meghatározása ügyében tett alispáni elő terjesztésre, a központi állomások, a főlspáni hivatal, az alispáni hivatal, a vármegyei árvaszék, a kir. államépitészeti hivatal, s az alispáni lakásnál fognak berendeztetni. Gyulán Gallacz Jánosnak, Tót-Komlóson Gajdács Pálnak és Békésen Mezei Lajosnak bizottsági taggá történt megválasztásuk jóváhagyólag tudomásul lett véve, amennyiben pedig Békésen Mezey Lajos az I. és III, kerületben is meg lett választva, 8 nevezett pedig a III. kerületbeli megbízatást fogadta el, az I-8Ő kerületben ennek folytán szükségessé vált pótválasztás határnapjául f. év deozem- ber 12-ike tűzetik ki, választási elnökül Dr. Hajnal István, helyettes elnökül pedig Mezey Lajos kéretnek fel, mely pótválasztásnak megtörténte után megbizatik a vármegye alispánja, hogy az ekként kiegészitett bizottsági tagok névsorát a kellő példányban készíttesse el s küldesse ki minden egyes tagnak s terjessze fel a belügyminiszternek. A railléniumra készítendő történelmi képek beszorzése tárgyában tett főügyészi előterjesztésre mielőtt érdemleges határozat hozatnék, ezen előterjesztésnek áttételével, felkéretik elnöklő főispán, bogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a czélra alakított művészi szakértő b zottság véleményét beszerezni, s azt a törvényhatóság tudomására hozni méllóztatnék. Csabán a vágóhíd szabályzata, közbevetett felebbezés folytán, újra átdolgozás végett yissza- adatott. Kondoroson a megfelebbezett orvosválasztás jóváhagyatik. Békés községének, a kéményseprési szabály- rendelet módosítása iránti kérelme teljesíthetőnek nem találtatott. Gyoma község képviselőtestületének a tanítói lakbér tnrgyában hozott határozata ellen Dr. Kiss István felebbezésének hely adatott. Mindezeken kívül a tárgysorozatban felsorolt több rendbeli adás-vételi ügyek, költségelőirányzatok, pénztárügyek, egyes községek belűgyeit ér deklő ügyek nagyobbára jóváhagyólag lett elintézése után, még egynéhány egyesek kérelmei is elintézést nyerve, a közgyűlés még az első nap este 7 órakor bevégződött; másnap délután 3 órakor hitelesítési közgyűlés tartatott. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottságnak november bavi ülésén. Méltóságos Főispán úri Tekintetes közigazgatási bizottság! A vármegye 1894 évi október havi közállapotáról rendszerinti jelöntésem a következőkben terjesztem elő: I. Közegészségügy. A közegészségügy, — bárha kiterjedtebb jár vány nem uralkodott — az elmúlt hóban nem volt kedvező, mert szórványosan a roncsoló toroklob, torokgyík s vörheny több községben előfordult. A ragályos betegségek tovább terjedésének megakadályozására az előirt óvintézkedések mindenütt megtétettek s általában a köztisztaság fenntartására, az élelmi szerek megvizsgálására kellő gond for- dittatott. A hasznos házi állatok egészségügye általában kedvező volt. Békésen, Szeghalmon, Kígyóson, Csabán, P.-Sz.-Tornyán, Szarvason a sertésorbáncz szórványosan előfordult ugyan, de a szigorúan alkalmazott óvintézkedések pontos végrehajtása által a ragály tovább terjedése meggátoltatott, II. Közbiztonság. A személy- és vagyonbiztonság különösen felemlítendő módon nem zavartatott meg. A szeghalmi járásban 3, Csabán 1, Gyula-Váriban 2, Orosházán 3 kisebb lopás követtetett el. A nyomozás minden esetben folyamatba tétetett. Orosházán Lesnikán Sándor postai alkalmazott 1500 frtot elsikkasztott. A letartóztatott tettes a kir. bíróságnak átadatott. E helyen jelenthetem azt is, hogy Fischer Ernő országosan körözött betörő, ki a gyulai kir. fogházból egy ízben megszökött, Csabán múlt hó 13-án elfogatott. Öngyilkosság Békésen 2, Gyulán 1, Szarvason 1, Gyula-Váriban 1 s Dobozon 1 esetben követtetett el, Baleset következtében Csabán 2, Kétegy- házán 1 egyén halt meg. Tűzeset Gyulán 1, K.-Tárcsán 2, Szarvason 1, Kondoroson 1 ízben volt. A Gyulán s Kondoroson történt tűzesetnél a gyújtogatás gyanúja merült fel, a nyomozás folyamatba tétetett. III. Közlekedés, árvédelem. A törvényhatósági s községi közlekedési útak az őszi esőzések miatt megromlottak s javítási munkálatok nem voltak foganatosíthatók. Az állami transversalis út, valamint a szeghalmi járási indóházi útak földmunkálatai folyamatban voltak. A gróf Almássy Dénes gyula-vári nagybirtokos által Gyulán s Gyula-Váriban létesített közúti lóvonatu vasút műtanrendőri bejárása megej- tetvén, a személy- s teherszállításra berendezett vasút a közforgalomnak átadatott. A védtöltések jó karban voltak. 1V. Földmivelés, kereskedelem. A tengeritörés s a szántás-vetés október hó folyamán jó részt befejeztetett. A vetések áltálában szépek voltak, a hesseni légy azonban már is észlelhető volt. A gazdasági munkák befejeztével a munkások egy része az útépítéseknél s a folyamszabályozási munkálatoknál találhatott keresetet. Az ipar s kereskedelem, a mostani mezőgazdasági helyzet következményekép pang. V. Vegyesek. A járási főszolgabirák járásukat az elmúlt hóban is beutazták s a községi ügykezelést megvizsgálták. A múlt hó 14-én ülte meg Orosháza község alapításának 150 éves jubileumát. A népfelkelők első jelentkezési szemléje a vármegyében a múlt hó folyamán tartatott meg. A csabai járás főszolgabirája arról értesített, hogy az ág. ev. egyház vegyes iskolái túl zsúfoltak. A midőn e körülményt itt jelzem, kérem, hogy a szükséges intézkedéseket a kir. tanfelügyelő úr vonatkozó előterjesztésének meghallgatása után méltóztassék megtenni. Gyulán, 1894. november 10-én. Dr. Fibry Sándor, alispán. Értekezlet az Élőviz-csatorna ügyében. (November hó 21-£n.) Jelen voltak: Tallián Béla főispán elnöklete alatt Gallacz János műszaki tanácsos, a folyammérnöki hivatal főnöke: Steinecker Gábor kir. főmérnök, a várni, közönségének képviseletében : Dr. Fábry Sándor alispán, az alsó-fehér-kőrösi ármen- tesito társulat képviseletében : Ladies György elnök, Erkel János főmérnök, Csausz Lajos igazgató, az arad-bébésmegyei Élőviz-csatorna társulat képviseletében : Dutkay Béla, Gyula város képviseletében : Dutkay Béla polgármester, Csaba közBég képviseletében : Korossy László jegyző, Achim Gusztáv mérnök, Seiler Gyula gazdasági intéző, Békés község képviseletében: Mezey Lajos jegyző, Szél István mérnök, Morvay András, a békésmegyei gazdasági egylet képviseletében; Dr. Zsilinszky Endre, a csabai alsóvégi legelő tulajdonos társulat képviseletében: Beliczey István, a felsővégi legelő tulajdonos társaság képviseletében: Csarejs György, Kovács Mátyás, Szeberényi Lajos mint érdekelt földbirtokosok s illetve az érdekelt csabai ég. ev. egyház képviselői, Hoffmann Mihály mint gr. Wenckheim Géza képviselője, s gr. Wenckheim Frigyes és gr. Almásy Kálmán képviseletében Ladies György. Dr. Hajnal István várm. főorvos, Deimel Lajos várm. tb. főszámvevő. Tallián Béla főispán a megjelentek szívélyes üdvözlése után az értekezletet megnyitván, előterjesztette, hogy azon czélból, hogy a bókésmegyej élő- és belviz-levezető csatornának folyóvízzel való állandó táplálása a jelenlegi ki nem elégítő mód helyett a Nádormalom-csatornától függetlenül s közvetlenül a Fehér-Körösből eszközöltessék, a föld- mivelési miniszter a gyulai kir. folyammérnökség által tervezetet dolgoztatott ki. E tervezet szerint a víznek a Fehér-Körösből való kivezetésére a Holt- Fehér-Kórös meder kiágazási pontja használtatnék fel, miután e pontból kiindulva a legkönnyebben lesz létesíthető a holt meder felhasználásával az az
