Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-18 / 46. szám

lünk e tárgyban f. hó 21-ikóre értekezletet hivott egybe. Az ezen alkalomból elmondot­takat ajánljuk ezen értekezlet szives figyel­mébe. A közigazgatási bizottság ülése. (November 12.) Jelenvokak: Tallián Béla főispán elnöklete alatt, Dr. Fábry Sándor alispán, Dr. Bartóky József főjegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök* Oláh György főügyész, Dr. Hajnal István főorvos, Liezy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénzügyigaz­gató, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök, mint az államépitészeti hivatal főnöke, Steinecker Gábor kir. főmérnök, mint a fo­lyamszabályozási mérnöki hivatal főnöke, Jantsovite Emil, Wenckheim Géza gróf, Vidovszky János, Tétényi Lajos, Keller Imre és Szabó János bizott­sági tagok. Az alispáni rendszerinti havi jelentés, — mely lapunk más helyén egész terjedelmében közölve van — tudomásul vétetett. A vármegyei közkórházi bizottságnak azon határozata, mely szerint a bentlakó orvos fizetése 100 forinttal omelve, 600 forintban állapittatik meg, valamint az 5-ik apácza alkalmazása és 2 uj ápolói állás rendszeresítése mondatik ki, végül hogy a napi ápolási díj 80 krban lett megállapítva, — jóvá hagyatik. Nyitrai Bálint gyomai és Ravasz Gyula oros­házai illetőségű hadkötelesek kivételes nősülés iránti kérelmeiknek hely nem adatott. Perei István és társai békési lakosoknak, — népgyűlés megtartását betiltó határozat ellen be adott felebbezésök elutasítva lett. Kir. pénzügyigazgatóságnak az adóügyi állapo­tokat feltüntető rendszerinti havi jelentése, mely szerint az elmúlt október havában történt hefizeté' seket a múlt év hasonló havi befizetéseihez viszo nyitva, az egyenes állami adónál 29,252 frt 25 krral, a hadmentességi adónál pedig 3845 frt 56 krral mutatkozik kedvezőbb eredmény, — tudomá' sül vétetik. Mezö-Berény községében 490 frt 22 kr, Békésen 1175 frt 72 kr, Ketegyházán 179 frt 77 kr, Gyula városában 770 frt 89 kr, Gyoma községében 65 frt 77 kr, Kígyóson 138 frt 60 kr. és Szarvason 197 frt 91 kr. több különbféle nemű adótartozások, beigazolt behajthatlanság czimén töröltettek. Balog János és társai csabai lakosokra kiro­vott 20—20 forint fegyver-adó bírság behajtható nem lévén, e helyett nevezettek ellen a megfelelő 2—2 napi elzárás büntetésének alkalmazása elren­deltetett. Salacz Jusztin szarvasi tőke-kamat-, gróf Wenckheim Frigyes III. oszt. kér. adó, — Dugár Sándor, Révész Imre, Méri Sándor ocsödi lakosok hadmentességi adó, özvegy Blahó Jánosné mező- herényi lakos I. és II. oszt. kér. adó, Biró János dobozi, Koos István szeghalmi, Kerekes M. Béni és ifj. Bóján Mihály öcsödi lakosok hadmentességi adójuk ügyében beadott kérelmükkel elutasítva lettek, ugyszinte Orosháza község — mint erkölcsi testület, általános jövedelmi pótadója ügyében be­adott kérelme elutasittatott, — inig Szűcs Lajos békési lakos I. és II. oszt. kér. adója, Tót Imre endrődi lakos I. oszt. kor. adója és Remenyicski János csabai lakos tőke-kamat adója elleni kérel­müknek hely adatott. Az adóbehajtások enyhitése tárgyában leérkezett pénzügyminiszteri rendelet azzal adatott ki a járási főszolgabiráknak és Gyulaváros polgármesterének, hogy minden egyes indokolt esetben a fizetési ha­lasztás engedélyezése iránt, a kir. pénzügyigazgató Bághoz tegyenek előterjesztést, másrészt pedig uta­sítva lettek, hogy kellő gondot fordítsanak arra, miszerint azon adóhátralékosoktól, a kikre a minisz­teri rendeletben jelzett kedvezmények nem vonat­koznak, a köztartozások kellő erélylyel behajtas­sanak. Kir. tanfelügyelő havi jelentése tudomásul vé­tetik. Csabán a község által fentartott tanyai isko Iákban nincsenek tanulók, mig az evang. egyház által fentartott iskolák nagyon túlzsúfolva vannak. Tallián Béla főispán kijelenti, hegy nem akar vá­dolni senkit, de nem zárkózhatik el, hogy a dol­goknak tendencziózus színezete van. Vizsgáló bi­zottságot kér kiküldeni, amennyiben a csabai fő­szolgabíró hivatalos adatait a bizottság elfogadja, utasítsa a községet, hogy a hiányzó tiz iskolát bi­zonyos sorrendben állítsa föl, az eddig létezett köz­ségi iskolák néptelenségéről pedig tegyen a tanfel­ügyelő jelentést. Bánhegyi tanfelügyelő nyilatkozata szerint a községi iskolák néptelenségének az az oka, hogy a csabai ág. egyház igazgató lelkésze a tanyai iskolákból becsalogatta a gyermekeket. A bizottság Tallián főispán előterjesztett javaslatát egyhangúlag elfogadta s a tanfelügyelőtől a jövő bizottsági ülésre bekéri a jelentést a magyar nyelv tanításának ered­ményéről. Egyszersmind kimondatott, hogy a köz­ségi iskolák felállítására államsegélyt kérnek. A p.-földvári községi iskolák 1893—4-ik tan­évi pénztár számadását, a községié 508 frt 24 kr bevétellel, 498 frt 52 kr. kiadással, a tanyai pedig 500 frt 80 kr. bevétellel, 490 frt 30 kr. kiadással helybenhagyatik. Minthogy a fatenyésztés tanítása általában min den népiskolában törvény szerint kötelező s ezen kötelezettség alól való felmentésnek csak teljeser indokolt esetekben van helye, az ez irányban leér­kezett vallás miniszteri rendelet a községek elöljá­róival szigorú foganatosítás végett közöltetik. Prigl Olga — Gyomán óvónői állásában vég­leg megerőssittetik. Dolga István kétegyházai gör. kel. tanító pa­naszos kérelme, az ügy megvizsgálása s jelentés tétel végett a gyulai járás főszolgabirájának ki adatott. Scheiber Dávid szarvasi lakos iskolai adójának törlését elrendelő miniszteri rendelet, az érdekelt felekkel közöltetik. — Mire gondolt most ? szokta ilyenkor Cor- neliusné legérzelgösebb hangján sipítani, a szeme olyan ábrándosán tekintett a magasba. Oh azok az ostoba szemek, azzal a kiáll* hatatlan lyrai kifejezéssel, a melyért olyan so­kat boszankodott már. Már Miczike is évődött vele. — Te, hallod, olyan ájtasos szemeket tudsz mereszteni, mint valami szent, — ha nem tudnám, micsoda ha­szontalan gaz ficzkó vagy ... Néha ott maradt ebédre is, mert a konyha kitűnő volt és ö aztán onnan elmehetett nyolez órakor a kedveséért, ki valami üzletben dolgozott. Corneliusné meg is látogatta öt egy barát­nőjével és felkavarták a port hosszú uszályaik­kal és hosszú nyelű lorgnonjaikkal, mindent megnéztek és nem tudták, hogy tulajdonképen mit kell dicsérni, mit nem. És ö alig tudta magát türtőztetni, hogy öklével rá ne csapjon az asztalra és rájuk ne rivaljon. — Ne papoljatok, libák, csak vásárol­jatok. Hisz arra valók az ilyen pénzes zsákok, hogy a szegény művészt segítsék. Végre vettek is valamit. Corneliusné megvette kétezer márkáért a mosolygó szüzet. — Pál szerette volna leharapni a nyelvét, hogy nem kért háromezret — és a barátnője egy angyalt ábrázoló síremléket. Egy ideig volt hát pénz bőviben. De mi­helyt pénzt érzett a zsebében, viszketett a te­nyere, hogy kidobja azt a gyárost, kinek ő nap­számosmunkát végez — és lelkében égő vágy támadt, hogy élte nagy müvéhez foghasson, (Vége köv.) Horváth Sándor és társainak a puszta-foldván iskola elhelyezése ügyében most már kellően fel­szerelt kérvényük, a vallás miniszterhez lett fel­terjesztve. Szarvas község elöljáróságának a községi felső leány-iskola felállítása ügyében hozandó érdemleges képviselőtestületi határozat beterjesztésére, a kéri idő haladék decz. 15-ig megadatott. A békési főszolgabírónak a m.-berényi polgári skola ügyében, — az orosházi főszolgabírónak ■ f p. földvári l-ső tanyai iskola felépítése ügyében íeadott jelentéseik tudomásul vétettek. A szarvasi polgári leány-iskola részére enge délyezett 300 forint államsegélyről szólló miniszteri rendelet, az érdekeltekkel közöltetni rendeltetett. Kovács Imre deési polgári iskolai tanárnak, a gyulai polgári fiúiskolához történt megválasztása jóváhagyatik s nevezett ezen állásában megerős­sittetik. Dobozi Manó és Kis Mihály fegyelmi ügyében beadott felebbezés a főispánhoz terjesztetett; — Apostol Ubald községi adó elengedése iránti kérel­me pedig a járási főszolgabírónak lett kiadva. Japport János és társai gyulai lakosoknak — isajáfilási ügyben beadott felebbozésük elutasítása mellett, az I. fokú alispáni határozat jóváhagyatik. Baranovics Irén és Géza betonjárdájok ügyé­ben hozott Gyula város tanácsának határozata jóvá­hagyatik. Békés községének, az Élővíz csatorna ügyében beadott felebbezése, véleményéé jeletés tétel végett folyammérnökségnek kiadatott. A kir. államépitészeti hivatal főnökének rend­szerinti havi jelentése tudomásul vétetik. A H -M.-Vásárhely város polgármesterének a Kadarkuti állomásnál felárkolt útrésznek el korláto­zása tárgyában tett megkeresése, illetékes intézke­dés végett a vármegye alispánjának kiadatott. A m.-berényi községi közmunka ügyben, újabb vizsgálatra lett utasítva a járási főszolgabíró. Bánfalva, F. Gyarmat, K.-Ladány, Sz.-Szent- Tornya és Gyulavári községek képviselőtestületei­nek, a községi közmunkák felének kötelező meg­váltását kimondó határozataik jóváhagyattak. A Békés Csanádi vasút részvénytársaság útát­járó átadásáról bemutatott jegyzőkönyv jóváha­gyatik. Az alsó-féliér-körösi ármentesitő társulat útát­járó engedélyezése ügyében — a helyszíni tárgya­lás elrendeltetik, határidő f. év november hó 24 d. e. 9 óra, gyülekezési hely a gyulai vasúti indóház I. oszt. váróterme. Árvaszéki elnök, kir. ügyész rendszerinti havi jelentéseik tudomásul vétettek. Kereskedelmi miniszternek rendelete, mely­szeri nt a gőzkazánok minden két évben legalább egyszer belső és külső megvizsgálása rendeltetik el s tétetik kötelezővé, tudomás és mihez tartás vé­gett a megye területén működő gőzkazánok tulaj­donosaival közölve lett. A mezö-berény-köröstarcsai kőút felülvizsgálati bizonylata, a vállalkozó Glaszner-czég biztositéká­czeg nak kiutalványozása végett az összes iratok kapcsán a vármegye alispánjának kiadatott. A Gyula gyulavárii lóvonatu vasút műtanren- dőri bejárása tárgyában megtartott vizsgálatról szóló jegyzőkönyv, a vonatkozó összes iratok kapcsán to­vábbi eljárás végett az alispánnak kiadatott. Még több rendbeli gőzkazán próba vizsgálati jegyzőkönyvek jóváhagyása s egynéhány kevésbbé közérdekű ügyek elintézése után, az ülés délelőtt &12 órára bevégződött. Hírek. A vármegye holnapi rendkívüli közgyűlése — az előjelekből következtetve — époly népesnek, mint érdekesnek ígérkezik. Érdeklődést kelt mind­járt a tárgysorozat első pontja, nevezetesen a köz- igazgatási bizottsági tagok választása. Hat helyet fognak betölteni, és pedig dr. Hajnal István, Wenckheim Géza gróf, Ladies György, Vidovszky János, Jantsovite Emil kilépő, továbbá a betegsége miatt lemondott Szucsu Béla helyét Wenckheim Géza gróf, Ladies György, Vidovszky János és Jantsovits Emil újból való megválasztása nemcsak óhajtandó, hanem kételyen felül is áll. Dr. Hajnal István helyére választandó közigazgatási bizottsági tagúi gr. Almásy Dénest említik, amit részünkről, akik mindig óhajtottuk, hogy a nagybirtokos osz­tály, melyet annyi fontos érdek köt a vármegyé­hez és viszont a lakosságot is sok érdek fűzi hoz­zájuk, a vármegye közélete iránt érdeklődjék és abban pozicziójának és hivatásának megfelelőleg részt is vegyen, sőt a nem rég múlt egyik sajnos hibájának tartottuk és hirdettük, hogy ez az ér­deklődés részint nem nyilvánult, részint megfelelő tért nem talált; mondjuk, részünkről eme jelölést csak helyeslőleg vesszük tudomásul. A hatodik bi zottsígi tag helyét illetőleg, a forgalomban levő kombinácziók regisztrálása helyett, ama óhajunknak adunk kifejezést, hogy a méltányosság követelménye szerint arra orosházi megyebizottsági tag választassák Ugyanis a vármegyének eme legtöbb községet ma gában foglaló s épen azért nagytekintélyű járása a közigazgatási bizottságban egy taggal sincs most képviselve, mit is helyeselni nem tudunk. Részünk­ről örvendettünk volna, ha a békési járásból is lehetne még egy tagot választani, de eltekintve attól, hogy a békési járásból benne van Szabó János esperes, megnyugvásunkra szolgál, hogy dr. Hajnal István, Békés városa i a békési járásnak époly hivatott, mint buzgó szószólója, főorvosi tiszténél fogva a közigazgatási bizottságnak jövő ben is tagja marad. Ha tisztán méltányossági szem­pontokra helyezkedhetnénk, annak is szószólói vol­nánk, hogy a szeghalmi járásból is válasszanak közigazgatási bizottsági tagot és egészen őszintén szólva, a lokálpatriotismust teljesen háttérbe szo­rítva, egy cseppet sem haboznánk ily czélból a székhelyről választandó tagok számát egygyel sőt kettővel is redukálni, ha ebben czélszerűségi tekin­tetek, nevezetesen épen közigazgatási szempontok nem akadályoznának. A czélszerüség ugyanis azt igényli, hogy a bizottsági tagok mennél többen székhelyen lakók legyenek. Nem a székváros érdekei s nem is az egyéni tisztesség okából, hanem mert az albi­zottságok működése, mely igy is nehézkes, közpon­ton lakó bizottsági tagok elegendő száma nélkül, teljesen meg volna bénítva. A bizottsági tagsági állás nemcsak tisztesség, hanem mint nobile offi­cium súlyos kötelezettségekkel, sok időveszteséggel 8 járó; a'vidéki bizottsági tagok már azzal is szép áldozatot hoznak, ha a plenáris ülésekre bejönnek, az pedig a méltányosság korlátain túlmenne, ha a sokféle s gyakori albizottsági üléseken is részt kellene venniök; ezt a hivatást és kötelességet első sorban a székhelyi bizottsági tagoknak lehet és kell betölteniök, de ők is csak akkor tehetik, ha meg­felelő számban vannak a közigazgatási bizottságba beválasztva. Nagyobb vitát keltőnek Ígérkezik a vallás- és közoktatásügyi miniszternők a csabai patronátusi ügyre vonatkozó lapunkban reprodu­kált leirata, noha a közgyűlés alig, sőt nem is tehet egyebet, mint hogy az ügyet egyszerűen át­teszi a vármegye alispánjához. A központi hivatalok lhelyezésére vonatkozó küldöttségi jelentés sem tehet egyebet, mint hogy konstatálja a helyiségek elégtelen, annyira elégtelen, hogy a közigazgatást is megbénító voltát, amin pedig, akármennyire kel­letlenül, lehetetlen másként, mint uj hivatali helyi­ségek kreálása által segíteni. Á munkás kérdésre vonatkozólag, eltekintve tőle, hogy nagyon sokszor hozzászólottunk magunk is, egész kis irodalomra terjed, amit lapunkban közöltünk. Nagyon érdekes és benne elég újat és önálló gondolatot is tartal­mazó, a dr. Bartóky József főjegyző által szerkesz­tett küldöttségi jelentés, amelyre nézve az volt a szándékunk — sőt erre nézve Ígéretet is tettünk — hogy lapunkban szintén közölni fogjuk. Eme szán­dékunkról azonban, nem szívesen ugyan, mert a javaslat igazán megérdemelné, ezúttal lemondunk. Lemondunk pedig az utóbbi hetekben fokozottabb mértékben szerzett abbeli tapasztalatok után, hogy munkáskérdéssel nagy nyilvánosság előtt való foglalkozás, egyrészről többet árt mint használ az ügynek, másrészről pedig a kapzsi riport vissza­élésképen ugyan, jogcziműl használja, hogy a szenzáczió kedvéért hamis színbon mutassa be s dislueditálja vele országszerte vármegyénket. Kü­lönlegesen felhívjuk a törvényhatósági bizottság figyelmét az Oláh György főügyész által, vármegyénk régi történetének alapos ismeretére vallólag írt szép előterjesztésére a milleniumra készítendő történelmi képek tárgyában. Az előterjesztés oly terjedelmes, hogy a közlés örömétől térszűke miatt ezúttal meg­vagyunk fosztva, de azt hisszük, hogy a közgyűlés holnap anélkül sem fog fölötte végérvényesen ha­tározni, s az előterjesztés későbbi közlésével, arra refleksziónkat is megtehetjük. Az Élővízcsatorna érdekében kedden délelőtt 9 orakor nagyérdekü értekezlet lesz a vármegye háza termében, amelyre Tallián Béla főispán szé­leskörű érdekeltséget hivott össze a következő tar­talmú felhívással: Miután a békésvármegyei élő- és belvizlevezető csatornának friss vízzel való állandó táplálása nemcsak Gyula r. t. város, valamint Csaba és Békés községek közegészségügyi érdekeire, ha­nem egyúttal gazdasági szempontból a kedvezőleg fekvő csatornamenti birtokok öntözésére leendő berendezhetésére nézve is kiváló fontossággal bir, földmivelesügyi miniszter úr ő méltósága kérésemre tervezetet és költségvetést dolgoztatott ki arra nézve, hogy az Élővízcsatornának állandó folyó viz zel való ellátása a Nádormalom-osatornától függet­lenül legkisebb vízálláskor is közvetlenül a Fehér- Köröstől legyen eszközölhető. Az ekként tervezett összes munkálatok — a Fehér-Körös Gyula-Yarsánd alatti szakaszának 90,000 frtba kerülő s egészen az állam által viselendő mélyitési költségen felül — 131,472 frtba kerülnek, a melyekhez földmivelési miniszter úr ő nagyméltósága államsegélylylyel hoz­zájárulni hajlandónak jelentette ki. Míegbizatván ezen kérdésnek az érdekeltekkel leendő megtárgya­lására. Midőn erre tisztelettel meghivom, alig szük­séges már eleve is hangsúlyoznom, hogy a művelet végrehajtása közegészségi és közgazdasági szem­pontból forduló pontot lesz hivatva e vidék kör­nyékén létrehozni, azonban nem hallgathatom el azt sem, hogy a f. év telén és jövő év kezdetén sok száz környékbeli munkásnak biztosítana fog­lalkozást s ezzel kenyeret. Az értekezlet idejéül f. év éB hó 21-ének délelőtt 9 óráját, helyéül a békésvármegyei székház kis termét tűzöm ki. — Gyulán, 1894- november 14. Tallián s. k., főispán. Gyula városa képviselő testületé f. hó 20-án délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, a kö­vetkező tárgysorozattal: 1. A választás alá nem eső városi képviselők névjegyzékének kiigazításával megbízott küldöttség jelentése. 2. Polgármesteri jelentés a városi képviselők választása tekintetéből teendő intézkedések iránt. 3. Fischer Kálmán által elfoglalt terület ügyében hozott közigazgatási bi­zottsági határozat a tanács véleményével. 4. Lendvay Mátyás kérelme a sitkai legelő bérbeadása tárgyá­ban a szakosztály és tanács véleményével. 5. A tanács előterjesztése Yidó István által vett biczerei terület vételára tárgyában. 6. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat 1894-ik évi október hó 3-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. 7. Október havában megtartott véletlen pénztári vizsgálatról felvett jegyzőkönyv. 8. Október havi közegészségi állapotoktól szóló jelentés. A nőegylet műkedvelői előadása szellemi s anyagi sikerét már lapunk multheti számában kon­statáltuk és ezúttal is csak ismételhetjük. „A regény vége“ czimü egy folvonásos vígjáték nem volt sze­rencsésen megválasztva, mennyiben hivatásos mű­vészek erejét is meghaladó vállalat vele zajos sikert aratni, ami nem az előadók, hanem a darab hibája; mindazáltal, helyesebben írva ha ezen körülmény daczára olyan előadásban láttuk „A regény végé“-t, mint a szives,műkedvelők eljátszották, ez a szakava­tott ügyes kézre valló rendezésen kivül nagyfokú szorgalom, ügybuzgalom és részben hivatottságuknak s szép bizonyítéka. Hajóssy Ilonka (Stefanie) Otrok Mariska (Zsófi) Meszlényi Antal (Ypsilon) Deák Zsigmond (Kánya) Fürdők Giziké (Arabella), utóbbi bár némi indispoziczióval küzdőleg, mindnyájan de­rekasan közreműködtek a darab elfogadhatóvá téte­lén és az lehető mértékben teljesen sikerült nékiek. Sokkal hálásabb és természetesen zajosabb sikert keltő volt „A bálkirálynőu, amelyben Hajóssy Ilona a mama szerepében valósággal excellált. Annyi biz­tosság, elevenség, és közvetlenség, mozdulatokban, arezjátékban és hangsúlyban egyaránt, először játszva színpadon nemcsak meglepő, hanem tüneményszámba megy. Körös Etelka Josefin szerepében színészi mű­szóval élve „jó naiva“ tehetség benyomást keltett, ami nem kis érdem, mert ez a genre színpadon, életben egyaránt nagyon kifogyó félben van. Dr. Meszlényi Fodor Taszilója valóságos kabinet alaki- tás, Hoffmann Béla Szabó Elemér különben színte­len szerepében teljesen elfogadhatót nyújtott, Deák Zsigmondról legjobbat azzal, hogy mint Füleki ki- ünően alakított és méltó partnere volt Hajóssy Ilonának, — a három rouét pompásan alakították Mogyoróssy Elek, Bandhauer István, Dubány Imre. A dísztermet zsúfolásig megtöltő közönség igen jól mulatott, noha gyulai szokáshoz képest igyekezett azt lehetőleg titkolni, meglévőn az a akár jó akár rossz szokása, hogy túlnyomó rész nagyon kiméli tetszése nyilvánítására kínálkozó két tenyerét, a női szereplők mindenike diszes csokrokat is kapott. Székely Lajos és Hoffmann Viktor mint súgók a kö­zönség előtt hallatlanok voltak és igy nagyon előmozditották az előadás sikerét. Az előadás iz óra előtt véget ért, a közönség egy része, közöttük gr. Wenckheim FrigyeBné, Rika s Kriszta grófnőkkel, gróf Wenckheim Gézáné leányával, Tallián Béláné stb. a bálban már nem vettek részt. A tánczvigalom különben, mulatsági szem­pontból, nem mondható sikerültnek. A színpad so­kat elfoglalt a teremből, feszélyező volt a helyszűke, no meg a tánezosnők száma is felülmúlta a tánezo- sokét, és igy sokan önkéntesen vagy önkéntelenül nem résztvevői hanem csak nézői voltak a bálrak Tudósítónk a jelen volt hölgyek közül — elnézést kérve ha ezúttal a nagy Bokadalom miatt hézagos névsort ád — feljegyezte: Asszonyok: özv. Fábry Mártonná, Léderer Lajosné, Iloffor Samuné, Fábry Sándorné, Dubány Amália, Megele Béláné, Braun Mórné, Fürdők Istvánná, Dömény Lajosné, Münch > Gyuláné, KalmárMihályné, Pólyák Károlyné, Wieland Sándorné, Szarvasy Arzénné, Kliment Gyuláné, Zöldy Jánosné, Ladies Györgynó, Sztojanovics Gyu­láné, Ipolyi Auguszta, Sohröder Kornélné, Liszy Viktorné, Bartóky Józsefné, Berkes Sándorné, Dutkay Béláné, Gécs Jánosné, Plopu Györgyné, Berényi Árminná, Steinekker Gáborné, Metzner Móriczné, Kis Gyuláné, Fischer Kálmánná, Wertheim Simonné, Zorich Pálné, Haviár Lajosné, Kohlmann Ferenczné, Sándor Albertné, Székely Lajosné, Dobay Jánosné, Schriffert Józsefné, Dobay Ferenczné, Kaudersz Zsigmond né, Kuszenda Jánosné, Scheffer Györgyné, Hoffmann Alajosné, Gábriel Aladárné, Bandhauer Györgyné, Hoffelder Sándorné, Deutsch Józsefné, Deutsch Jakabné, Gubicza Károlyné, Diósy Lajosné, Diósy Józsefné, Domonkos Jánosné, Pándi Istvánná,

Next

/
Thumbnails
Contents