Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-11 / 45. szám

mely alkalmat Szarvas városa képviselőtestülete megragadta harmiocztagú küldöttséggel tisztelegvén nála, mint a város díszpolgára előtt. Danes Béla jegyző üdvözlő beszédére Csáky melegen válaszolt, köszönve a személyét ért kitüntetést. Kedden meglátogatta a főgymnasiumot és megjelent "a tiszteletére rendezett dísztornán, ahol is a tanulók a szegedi országos tornaversenyen annyira megtetszett füzéreket mutatták be. Csaknem félóráig időzött a volt miniszter az újonnan felépitett díszes tornacsarnokban és érdeklődéssel nézte a tornászok ügyességét.

A csabai plébános választás megsemmisítve. Csabán nagy szenzácziót, némely körben eltitkol- hatlan örömet, mig más körökben el sem titkolt boszúságot okoz a már elterjedt bir, mely szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter a csabai plébános választást megsemmisítette. A miniszter eme elhatározását a vármegyéhez szerdán reggel érke zett leiratában azzal indokolja, hogy a csabai pat- ronátus kérdése még nincs tisztázva, nevezetesen nincsen jogérvényesen eldöntve, hogy voltaképen ki jogosított és kötelezett a patronátus gyakorlására. Igaz, hogy a városi képviselőtestület elvállalta a patronátusi kötelezettségeket, de határozata meg lett felebbezve a vármegyéhez, melynek közgyűlése a másodfokú döntésre magát illetéktelennek nyilvánította. A miniszter a közgyűlés illeték- telenségét maga is konstatálja, egyben azonban megállapítja, hogy másodfokú határozatra az alispán; harmadfokúra a közigazgatási bizottság, negyedikre a vallás- és közoktatásügyi miniszter maga jogosított. Mindezek fölött természetesen érintetlen a királynak legfőbb kegyúri joga, sőt — a mi véleményünk szerint — a római pápának sem lehet beleszólási jogát megtagadni. Látnivaló tehát, hogy a csabai Körös csatornán nagyon sok víz fog lefolyni, mig a patronátus ügyébe'n végérvényes jogerős határozat lesz, amelyre nézve különben sen kinek sincs legkisebb kételye, hogy a jog és kötelesség feltétlenül Csaba városáé. Vájjon az egész patronátusi inkviziczió nem azon sarkallik-e, hogy a választás Hock Jánosra s nem más valakire esett?

Az országos vörös-kereszt egylet orosházi fiókja folyó hó 24-én fogja az „Alföld“ szálló nagytermében megtartani műkedvelői szini előadását, melyre már tavasz óta készül s mely akkor a nem zeti gyász miatt, majd egyéb akadályok közbejötté miatt elmaradt. Színre kerül: „Nők az alkotmány ban,* a következő szereposztással: Bánfalvi Bálint, földbirtokos Czövek Jenő ur, Krisztina, neje Gabo- vits Sándornő úrnő, Ilka, leányuk Czédly Ilona k. a., Béreséi Vilmos Dr. Szalay József ur, Cselei, birtokos Bakos Kálmán ur, Cseleiné Czövek Jenőné úrnő, Pitvarosiné Angyal Mariska k. a., Borbócs korcsmáros Lánczosy László ur, János, házi huszár Barabás Dénes ur, Szelei Vangyel Tibor ur, Báró Szlankaményi Fischer Sándor ur. Az előadást táncz követendi.

Az orosházi kereskedő ifjak e hó végével tánczestélylyel egybekötött jótékonyczélu műkedvelői előadást rendeznek. Ez alkalommal színre kerül: „A három testőr,“ Herczegh Ferencz egyik legújabb éB legkedvesebb műve. Az előadás iránt igen nagy az érdeklődés; a próbák már megkezdődtek.

Huh, hogy fogja ezt irigyelni tőlem Szilágyi, ha megtudjál Mi az, a Zichy Nándor beszédjét összetörni vagy az Apponyit, de tessék a tízparancsolatot szétzúzni.

Arczom égett, szemeim csillogtak, futni és kiáltani lett volna kedvem az emberek- után: „Hová siettek, megálljatok, rossz a tízparancsolat. “

De egy-egy perezben elfogott a kétely is. Megálltam az utczán, tűnődve. Hátha csalódtam ? Hátha csak rosszul értelmeztem? Mert nem lehet az, ha rossz lenne, hogy senki sem vette volna még eddig észre. Hiszen voltak már a világon nálamnál okosabb emberek is.

Azután megint előfogott a kétely: de hátha még sem voltak.

Hop! Egyszerre a homlokomra ütöttem. Világosság gyűlt ki a fejemben.

Az irodalom szempontjáról kezdtem latolgatni azt a negyedik parancsolatot: tiszteljed atyádat, hogy hosszú életű légy a földön.

Hátha ezt úgy kell értelmezni, hogy az hóember a saját irodalmi atyáit tisztelje, a saját nemzeti elődeinek a csapásán haladjon, hogy Kemény Zsigmondot, Vas Gerebent szívja föl a leikébe, ha nem akar elmúló müveket alkotni?

Igen, igen, igy már van értelme a megjegyzésnek : „hogy hosszú életű légy a földön.“

Biz isten, úgy néz ki ez a negyedik -parancsolat, mint egy aestetikai szabály s milyen szépen, milyen szabatosan van kifejezve.

Ez a gyanú annyira megkapott, hogy izgatottan húztam ki zsebemből a kis kátét, még egyszer megnézni a negyedik parancsolatot. Szinte kezdem hinni, hogy nem igy szól, hogy csak aestetikai thémát keresgélő elmém hamisította igy át. S íme, szemembe ötlik az első parancsolat; „Ne legyenek te néked idegen isteneid.“

Ez már csak kétségtelen. Ez már csakugyan az Íróknak szól. Ne imádjátok az idegeneket, se Zolát, se Dosztojevszkyt. se Dickenst, seToIstojt. Tiszteld a saját atyádat 1

Az első parancsolat félremagyarázhatatla- nul megerősített abban, hogy jól értelmeztem a negyediket,

Műkedvelők zeneestélye. Békésen a múlt szombati hangversony igen jól sikerült. A bérház díszes terme megtelt intelligens közönséggel s az iparos dalárda által előadott rendkívül nehéz nyitány után Dömény Ida precis czimbalom játéka töltötte be először a nagytermet, azután Mezey Rózsiira lepte meg a publikomot bájos énekével. Énekét Mezey Mariska kisérte szabatosan zongorán. Most „Czinka Panna,“ a Itákóczy-korszak e megható dala következett zongorán és hegedűn, Mezey Mariska és Frey Qéza dr. szép előadásában. Földes Lujza hegedüjá- téka következett, melyet a publikum frenetikus tapssal jutalmazott. Még énekelt Mezey Rózsika az előbbi kedves hangokon s még egyszer megmutatta Földes Lujza, hogy valóban művészi tökélyre tudja vinni darabjait s aztán Tóth Antal nevettető humoros szavalataival a tapsokban nem fukarkodó közönséget. Az iparos dalárda jól sikerült záródalai s a megérdemelt taps után fölhangzott a keringő s folyt a táncz reggelig. A négyeseket átlag 24 pár tánczolta.

A szeghalmi „polgári olvasó egylet“ fennállásának 25. évfordulója alkalmából 1894. november hó 25-én saját helyiségeiben táuczmulatsággal egybekötött jubileumot rendez. Kezdete 6 órakor. Be- léptidij személyjegy 1 korona, családjegy 2 korona. A tiszta jövedelem az egyleti könyvtár gyarapítására fordittatik. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Az ünnepély műsora: 1. Hymnus. Énekli a Dalkör. 2. Elnöki megnyitó. 3. Az egylet 25 éves történetét felolvassa : Turóczy Endre úr. 4. Yig szavalat. Előadja: Csathó Jenő úr. 5. Szózat. Énekli a Dalkör. 6. Táncz reggelig.

Műkedvelők a színpadon. A gyulai műkedvelő társulat, a Falurossza előadására kapott kedvezőtlen kritika által el nem csüggesztve, igazi életre valóságának adta tanujelét a drámai jelenetekben gazdag s ennélfogva igen nehéz „Sárga csikó“ vasárnapi előadásával, úgy az összjáték mint az egyen alakok creálása, valamint a rendezés és jelenetezés tekintetében alig hagytak fen kívánni valót. A mi pedig a costümök és díszleteket illeti, azok teljesen hűek és megfelelők, a női szereplőké azonkívül igen csinosak is voltak. Az egyes szereplők közül első sorban kell megemlítenünk az Erzsiké szemé- lyesitőjét Drechsler Mariska k. a„ a ki fesztelen kedves játékával s gyújtó nótáival elragadta a közönséget. Dalait többszőr megujrázták. Kifogástalan volt Earner János mint Bakaj és Gyulavári I. mint Csorba Márton. Erősen drámai szerepüket áterezve kellő hanghordozással és páthossal adták. Szemre való alak volt Pollák mint Gelecséri és Kádár László (Csorba Laczi). Hű és megfelelő játékukon kívül dalaikat is megtapsolta a közönség, nem különben a Bogár Imréét is Gubicza Lázár. Kitűnő Staffage alak volt a három czigány és a két koldus akik, valamint Kecskésné (Fekete J.) Boltos Iczig (Néveri| és Peti (Tar István) állandó derültségben tartá a publicumot. Néveri mint csapiáros kissé erősen deklamált, Néveri Mariska pedig úgy maszkra, mint hanghordozásra kissé fiatalos volt Csorbánénak. Egyébként azonban ö sem esik kifogás alá.. Yégül a mellék alakok : Szúnyog (Zombori), Pista (Váradi), Ferke (Surinasz), Panna (Domokos J), Böske (Fá„Szent isten 1“ kiáltottam fel megdöbbenve, — hiszen a szegény Mózes voltaképen aestetikus volt. Ez fájt egy kicsit, de viszont megvigasztalt a tudat, hogy a tiz parancsolat mégis remek és tökéletes; azonfelül minden benne van a világon még az aestetika alapelvei is.

Lihegve nyargaltam át az egyes parancsolatokon.

Ne ölj! Hát persze. Ez a rémregények Írói ellen szól, a kik az összes szeréplő személyzetet leölik az utolsó kötetben, de maguk életben maradnak.

Ne paráználkodjál! Igen derék; már a Sinai hegyen is elitélték a frivol irodalmat.

Ne lopj! Úgy tetszik, megemlékezett Mózes a mi akadémikusainkról is.

Oh, Klára, milyen boldog voltam, hogy végre megtaláltam a széptani thémát az Almanach részére. S milyen nagyszerű, milyen meglepő théma! Gondold csak el, mint fognak csodálkozni az Írók, ha egész röviden odacsapom nekik:

„Uraim, ha valamire akarják vinni-a maguk szakmájában, ne hallgassanak senkire, hanem tartsák magukat egyenesen a tizparancsolathoz. Ezt én mondom önöknek,

Katanghy Menyhért, orsz. képviselőy a Naplóbiráló- bizottság tagja.

U. I. Előérzetem van, hogy miután a thémát szerencsésen megtaláltam (lévén csak az első találás nehéz), most már szállást is tálálok.

Még arról is tudósítalak ámbár kényes ügy, de előtted nincs titkom, drága lelkem, hogy örömömben pertu lettem a hypnotiseurrel. Derék ember; hasznomra lehet egyben-másban s ha valahogy kezeügyébe kaphatná Lukács Bélát, öt meghypnotizálva, könnyen szuggerálhatná neki, hogy kit válasszon meg maga mellé államtitkárnak. De erről aztán egy szót se asszony, még az édesanyád előtt sem, mert az is szeret fecsegni. K. M.

bián M.) és Tercsi (Sztankó J.) is jól megállták helyüket. A Falu rossza főszereplőnői ezúttal a darab kiállításának emelésére részt vettek a karban. Megjegyezzük végül, hogy a rendezés és előügye- lés ezúttal is Heczler Gyula szakavatott kezeiben volt A darab 108 frtot jövedelmezett, melyből 30 frt jut a szegény iskolás gyermekek felruházására.

A nőegyleti estély s műkedvelői előadásról, mely az éjjel zajlott le a pavillonban, ezúttal csak annyit, hogy az minden várakozást felülmúló, úgy erkölcsi, mint anyagi sikerét illetőleg. Blaha Lujza fellépte óta nem volt a díszes teremben oly nagy és díszes közönség mint ezúttal, a szives műkedvelők vállalkozását ezen tény legméltóbban honorálja. Ami az előadást illeti, arról jövő számunkban részletesen referálunk, de már most is annyit, hogy a műkedvelők egytől-egyig oly pompásan alakítót tak, hogy hivatásos színészeknek is becsületére vált volna. Az első darabot, Szépfaludi Ö. Ferencz „A regény vége“ vígjátékét nemcsak előadták, hanem játékukkal meg is mentették. — Mondanunk sem kell, hogy a közönség mindeniket megérdemelt zajos tapsokban részesítette, a női szereplők igen díszes koszorút kaptak. Az est brutto bevétele közel 400 forint, az előadást tánczvigalom követte, melyről szintén lapunk jövő számában:

A nőegylet által rendezett műkedvelői előadáséi felülfizettek: Gróf Wenckheim Krisztina 50 frt, Dömény Lajos 2 frt, Báró Drechsel Gyula 1 frt, Weisz Mór 2 frt, Hoffmann Kornél 1 frt, Hoffmann Mihá'y 50 kr, Reinhardt Józsefné 1 frt, Finta Lajos 50 kr, Gróf Almásy Kálmánná 10 frt, Gróf Almásy Dénes 15 frt, Leopold Johanna 1 frt, Nagy Károlyné 1 frt, Weisz Zsigmond 1 frt, Gróf Wenckheim Gézáné 10 frt.

Hymen. Várközy Kálmán pósteleki tanító a napok folyamán jegyezte el Bcinschroth Zsuzsikát Gyoméról. Gratulálunk.

Az időjárás állandóan megembereli magát! egyaránt kedvező mezőgazdasági mint forgalmi szempontból. Valósággal poros út van, kivált kivül a városon, amit ritka novemberben lehet az Alföldön elmondani. Milyen könnyen történhetnék most a téli takarmány beszállítása, ha tizszerte annyi is volna, mint — sajnos — tényleg van, helyesebben írva: nincsen. Az őszi vetés különben még mindig tart; a gazdaközönség az utóbbi esztendők folyamán annyit csalódott a korai vetésekkel, holott azelőtt egy évtizeden át rendesen a korai vetés vált be, hogy a túlnyomó rész szakított vele és a munkában legszorgalmasabb gazda is késleltette most ameny- nyire csak lehetségesnek vélte. A közgazdasági helyzet egyébkint rendkívül kedvezőtlen és pedig nem annyira a vagyontalan mezőgazdasági munkásra, mint inkább a kis gazdákra, és különösen a kis iparosokra s kereskedőkre, kik rendkívül érzik az általános pénztelenséget. A pénteki hetipiaczon különösen észlelhető volt a nagy üzlet-pangás; a csizmadiák, szabók például, akiknek máskor ilyenkor már alig maradt portékájuk, majdnem úgy vitték haza árúikat, mint ahogy kiszállították, a boltok is üresek maradtak és pénteki napon nem forgalmaztak annyit, mint jobb időkben más közönséges napon. A búza olcsóságát, noha egyoldalulag véve nagy csapásnak számit, sőt némi tekintetben az üzletpangásnak egyik oka is, más oldalról valóságos szerencsének kell tartani a szegényebb néposztályra nézve.

Villanyvilágítás. Kovács L. Mihály és társai Csaba város képviseletéhez ajánlatot nyújtottak be, mely szerint, ha ezer lángra történik aláírás, úgy egy év leforgása alatt létesítik a villanyvilágítást s ezért kérik a concessió megadatását. A vállalkozók egy 16 gyertyafényü villanylámpa órai égési árát ajánlatukban 2jt krban állapították meg, magában az utczai világítást 150 lámpával és négy reflektorral 2500 frtban. Az utczai villanyvilágítás egyelőre terjedne a vasúttól a gyulai útig és a gabonapiacz kezdetétől a „Zöldfa“ korcsmáig. Csabának az utczai világitás 94 petróleumlámpával évi 2000 írtjába kerül. A társulat ajánlata közgyűlés elé kerül, mely azt valószínűleg javaslattétel végett egy bizottságnak adja ki.

Halálozás. A csütörtöki reggeli órákban ép oly megdöbbenést, mint mély részvétet költő hir terjedt ol a városban, hogy a békésmegyei takarékpénztárnak derék tisztviselője Hencz Lajos meghalt. A hiobhír alig talált hitelre, mert Hencz alig néhány nappal azelőtt még hivatalában foglalatoskodott, pedig — fájdalom — igaz volt. Tüdőgyuladása volt, amelynek a gyenge szervezet nem tudott ellenállani, amelytől a legodaadóbb gondozás sem volt képes az életnek megmeuteni a mindössze 45 éves derék férfiút, akinek halála pedig nemcsak korai, hanem igazán gyászos, mert vagyontalanul maradó özvegy és három kiskorú árva maradnak utána. A boldogultunk végtisztessége póntoken délután volt meg hatóan nagy részvét mellett. Koporsóját szép koszorúk díszítették és igaz fájdalom kisérte ki örök útjára. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Özvegy Hencz Lajosné szül. Hammer Mária a saját, valamint gyermekei: Endre, István és Gábor; továbbá az elhunyt testvérei: Hencz Ka- rolin és férje Papp Gábor, gyermekük Endre; Hencz Antal és neje Zilnby Etelka és gyermekeik, valamint számos rokon és jó barát nevében fájdalmas megtört szívvel tudatják a legjobb férj, szorető atya, testvér; sógor, rokon és jó barát Hencz Lajos a békésvármegyei takarékpénztár tisztviselőjének folyó hó 8-án, reggeli %8 órakor, életének 45-ik, boldog házasságának 14 ik évében rövid szenvedés után

történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai folyó ho 9-én délután ^4 órakor a róm. kath. egyház szertartása szerint a Szent-Háromság temetőben örök nyugalomra tétettek. Az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 10-én reggeli 8 órakor a róm. kath. nagytemplomban az Ég Urának bemutattatott. Áldás és béke hamvaira 1

Szerencsétlenség egy földomlásnál. A Füzes- Gyarmaton jövő évben létesítendő kövezet utón az előmunkálatok most folynak javában. Egy Diviki István nevű, körülbelül 70 éves napszámos, ki a hidak építkezésénél segédkezett, oly szerencsétlenül járt, hogy mindkét lába a lábszárakon eltörött. Ugyanis a fundamentumban állott a kőműves és alig hogy kilépett, a föld hirtelen beomlott és a mire a föld alól kimentették, mindkét lába össze volt roncsolva. A szerencsétlen embernek mindkét lábát amputálták.

A föltaláló szomorú vége. Vitális Pál, 74 éves szarvasi kovácsmester, még a hetvenes években bizonyos földhordó gépet talált föl. Fühöz-fához fordult, hogy találmányát értékesítse. A minisztériumhoz több ízben adott be kérvényt találmányának megvétele végett, innen azonban, miután a találmány tényleg csekély jelentőségű volt, mindannyiszor elutasították. Legutóbb felségfolyamodványt is nyújtott be, a kabinetiroda azonban szintén visszautasította kérvényét, amelyből már kilehetett olvasni, hogy elméje nem tiszta. A napokban Yitális Budapestre utazott, hol elmebaja kitört s mint köz- veszélyes őrültet a lipótmezei tébolydába szállították.

A járványok krónikájából. Mező-Berényben a második óvodában fellépett kanyaró megszűnvén, az óvoda újból megnyittatott. A hét folyamán különben a járványos betegségek közül felléptek: Báufalván és P.-Szent-Tornyán vörheny, Körös- Tárcsán pedig a roncsoló toroklob.

Sejteni: sejtettük, hogy a lóvonat nagy irigység oka egynémely csabai úri s nem úri ember sze- mében, de hogy annyira „veres posztó“ legyen, aminőnek csabai laptársunk osütörtöki kirohanása után látjuk, azt igazán nem hittük volna. Hogy a lóvasutat egy „gróf“ építtette, az tény, de azt a „gróf“ nem vindikálja magának, amit a „Békésmegyei Közlöny“ imputál, hogy őt a lóvasut építésében, és különösen ebben, Gyula város iránti „áldozatkészség“ vezette vagy csak mellesleg is befolyásolta volna. Igon is, építette ezt saját gazdasága érdekében, saját anyagi hasznára, amint építette volna, ha a gyulavárii uradalom tulajdonosa, akár „gróf“ akár nem az, bármely észszerűen gondolkozó gazda, mert ezáltal jobban jövedelmezteti birtokát. Gyula városa haladásának igen is bizonyitéka 8 ilyen értelembén igen is: erkölcsi sikere, hogy a vidék, gravitácziójának helyéül, központjául ismeri el és pedig nem rokonszenvből, hanem azért mert az érdeke vonzza ide. Nem szimpátia, hanem érdek és tegyük hozzá, hogy ép oly jogos, mint természetes érdek vezetendi a kisjenői főherczegi uradalmat is, ha — amit hetek óta beszélnek — megvalósul, t. i. hogy a lóvonatot Váriból a feseti pusztán át Nagy- Zerindig és onnan Micskeig folytatják, úgy hogy amit Aradvármegye szükkeblűsége, úgy Békésvármegye mint a kisjenői uradalom érdeke ellenére a transVersal is állami műútnál megakadályozott: az összes főherczegi uradalmaknak és vele a Lunka nagyrészének Gyulával való közvetlen összeköttetését maga a főherczegi uradalom fogja létesíteni. Engedje meg tisztelt csabai laptársunk, ha mi ezt is Gyula város presztízse emelkedésének fogjuk betudni.

Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint a sertéaorbánoz Uj-Kigyóson is fellépett.

Tüzek a megyében. Endrődön özv. Szabó Já- nosnő háza m. hó 27-én a padláson télire összehordott gabona neművel együtt teljesen a lángok martaléka lett. A kár mintegy 500 frt. A tűz keletkezése ismeretlen, káros azonban azt gyanítja, hogy gyújtogatás forog fenn. Maga a ház 300 írtig biztosítva volt. Kondoros község határában m. hó 30-án Dórczi Ferencz kárára kazlakba összehordott szalma és török 1200 frt értékben égtek el. A tüzet nagy köd folytán csak későn vehették észre, amikor már elfojtani sem lehotott. A megtartott vizsgálat nyomán kitűnt, hogy egy siket-bárgyú egyén követte el a gyújtogatást, aki megfigyelés végett a szarvasi kórházba szállíttatott.

Henneberg G. (cs. kir. udvariszállifó) selyem- gyára Zürichben, i privátmegrendelők lakására közvetlenül szállít: fekete, fehér és színes selyemszöveteket, méterenként 45 krtól II frt 65 krlg pistabér és vámmentesen, sima, csíkos,, koczkázott és. mintázottakat, (támasztott stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 különböző szín s árnyalatban.) Minták póstafordulóval küldetnek. Svájciba czimzelt levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. 15. 14—19.

Ariejtési hirdetmény A gyulai kir. törvényszék számára 1 drb 2 ajtós szekrény, 1 drb tárgyaló asztal, 1 drb rácsos asztal, 1 drb 24 rekeszre osztott állvány, 4 drb tölgyfa szék, 1 drb hirdető tábla és esetleg 1 drb álló íróasztal beszerzendő lévén, ezen felszcrelvényi tárgyaknak átvúlalntára árlejtést hirdetek és az árlejtés határnapjául f. évi november 12-ik napjának délutáni 3 óráját, helyiségül pedig a kir. törvényszék 5 sz. kir. tanács termét tűzöm ki, felhiván a vállalkozókat, hogy a jelzett időben és helyen 15 frt bánatpénzzel együtt minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Gyula, 1894. november 6. Novák, olnök.